Általános iskolai program TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Tanterv 4. osztály: 105 óra 5. osztály: 105 óra ÖSSZESEN: 210 óra Kétnyelvű általános iskola 4. osztály: 87,5 óra 5. osztály: 87,5 óra ÖSSZESEN: 175 óra Olasz tanítási nyelvű általános iskola 4. osztály: 87,5 óra 5. osztály: 105 óra ÖSSZESEN: 192,5 óra Általános iskolai program TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Tanterv A természettudomány és technika tanterv korszerűsítésének bizottsági tagjai, szerők: mag. Irena Vodopivec, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete, elnök dr. Amand Papotnik, Univerza v Mariboru, Fakulteta za naravoslovje in matematiko, Oddelek za tehniko mag. Ana Gostinčar Blagotinšek, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta, Oddelek za fiziko in tehniko dr. Darja Skribe Dimec, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta Alenka Balon, Osnovna šola Dravlje A tantervet bírálták: dr. Barbara Bajd, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta, Oddelek za razredni pouk dr. Rok Kostanjšek, Univerza v Ljubljani, Biotehniška fakulteta, Oddelek za biologijo Darinka Kos, Osnovna šola Šmartno pod Šmarno goro Szerkesztette: Alenka Štrukelj Redakciós módosítások: Sandra Mršnik, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete mag. Claudio Battelli, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete Nyelvi lektor: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Žana Prendl A magyar szöveg szaklektora: Zita Šimonka A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Gróf Annamária Kiadták: Ministrstvo RS za šolstvo in šport/SZK Oktatási, Tudományos és Sportminisztériuma, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Igor Lukšič Az Oktatási Intézet részéről: mag. Gregor Mohorčič 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2022 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-Prekmurja/UN_NiT_DOS_prevod.pdf Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljan i COBISS.SI-ID 134880259 ISBN 978-961-03-0767-9 (Zavod RS za šolstvo, PDF) Az általános iskolai természettudomány és technika tanterv korszerűsítését a fenti tantárgyi bizottság tagjai készítették el. A korszerűsítés alapja a természettudomány és technika tanterv volt, amelyet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa az 1998. évi 22. ülésén hagyott jóvá. 2008-ban a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 114. ülésén hagyta jóvá a korszerűsített tantervet. A tanterv tartalmi és szerkesztési módosításait pedig a 2011. január 27-i 139. ülésén vette tudomásul . 2 TARTALOM 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................ 4 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK ................................................................................................................ 5 3 OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK ........................................................................................... 7 4 KÖVETELMÉNYEK .................................................................................................................22 5 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ..................................................................................................26 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása ..................................................................................26 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás ........................................................................32 5.3 Tantárgyközi kapcsolatok................................................................................................33 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése....................................................................................35 3 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA Az általános iskolai természettudomány és technika tantárgy az első oktatási szakasz környezetismeret tantárgyának a tanulmányaira épül. A tantárgy szorosan kapcsolódik a természettudományok, a technika és a technológia területéhez. Ezért a tantárgy teljes óraszámának egyharmadát a technikára fordítják. A természettudomány és technika tantárgy célja az alapvető természettudományos és technikai ismeretek, készségek fejlesztése és korszerűsítése, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket különböző helyzetekben és problémamegoldó tevékenységekben alkalmazva felelősségteljesen illeszkedjenek be a társadalomba. A tantárgy oktatása lehetővé teszi a tanulók számára, hogy tudományos és műszaki ismereteiket és ké szségeiket a természettudomány és a technika területén felmerülő különféle helyzetek és problémák megértésére, értelmezésére és megoldására használják. 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK A természettudomány és technika órákon a tanulóknak lehetőségük és alkalmuk van a természet és a technika élményszerű megtapasztalására. A tanárok ezt úgy valósíthatják meg, hogy az órák idejének egy részét különböző természetes és mesterséges környezetekben töltik, amelyeket egyszerű megfigyelési eszközökkel megfigyelnek. Ennek során megismerik a természeti folyamatokat és jelenségeket, majd kérdéseket tesznek fel, és kísérletezéssel megválaszolják azokat. Az egyszerűbb természeti és technikai rendszerekben megtervezik a jelenségek lefolyását, és úgy irányítják őket, hogy valamit előállítsanak vagy létrehozzanak. A tantárgy során a tanulók megismerik és gyakorolják a kutatás módszertanát (jelenségek, folyamatok és állapotok) azáltal, hogy kérdéseket vetnek fel, feltételezéseket fogalmaznak meg, kísérleteket terveznek (a változókat ellenőrzik), adatgyűjtést és adatfeldolgozást végeznek, az adatok értelmezésével, következtetések levonásával és az eredmények közlésével foglalkoznak. Kísérleteznek a természeti jelenségekkel is, ami lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék a jelenségek folyamatát és a köztük lévő kapcsolatokat, ismert és ellenőrzött körülmények között. A tanulók tapasztalati úton ismerkednek meg néhány egyszerű természetes (emberi beavatkozástól független) és mesterséges (emberi beavatkozástól függő) rendszerrel, közvetlenül megfigyelve a működésüket és összetevőiket. Kísérletezéssel ellenőrzik, hogyan működnek a rendszerek, és ezáltal megállapítják, hogy a működésük a rendszer szerkezetétől és a köztük lévő kapcsolatoktól függ. Egyszerű műszaki rendszereket tanulmányoznak, majd újakat konstruálnak és terveznek. Tapasztalat útján megtanulják, hogy egy rendszer (konstrukció) szerkezete és tulajdonságai az összetevők számától és tulajdonságaitól, valamint a közöttük lévő kapcsolatoktól függenek. A tanulók megfigyelés, kísérletezés, munka és adatforrások felhasználása révén feltárják a szerkezet és a funkció közötti kapcsolatokat. A diákok mások tapasztalatain keresztül is megismerik a természetet és a technikát. Ennek érdekében megtanulják használni az általános és specifikus jelentésrendszereket és technológiát az adatok megosztására és feldolgozására. A tanulók gyakorolják az adatokkal való munkához szükséges rendszerek és technológiák használatát. Csak az ilyen jellegű munka biztosíthatja az adatforrások hatékony felhasználását a természettudományi órákon. A tanulók megtanulják körültekintően megváltoztatni a környezetet. Ennek érdekében 5 megismerkednek a testek, az anyagok, az energia és az adatok átvitelére és megváltoztatására szolgáló műszaki és technológiai folyamatokkal, valamint azok hatékony felhasználásával. A gyakorlati munka során megtanulják, hogyan vigyázzanak saját maguk és mások biztonságára. Megismerik, hogy takarékosan kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal. Ez a természet sokféleségének és változatosságának megőrzését jelenti elkerülve a természetben lévő különbségeket csökkentő és megszüntető visszafordíthatatlan folyamatokat. A tanulók megtanulják megítélni a technológiai folyamatok és a célok elérését szolgáló technikai eszközök észszerűségét és hatékonyságát, valamint gazdasági életképességüket. Megtanulják, hogyan vegyenek részt a nagy tudományos és műszaki projektekkel kapcsolatos döntéshozatalban, amelyek kivitelezése előtt közösen kell felmérni, hogy azok etikailag elfogadhatóak, technológiailag célszerűek és gazdaságilag ígéretesek-e (fenntartható fejlődés). A tanórákon és a gyakorlati munkában való aktív részvétellel a tanulók felfedezik és fejlesztik a képességeiket, készségeket és pozitív személyiségjegyeket alakítanak ki. Pozitív hozzáállást alakítanak ki a természethez és a technikához, és kritikusan viszonyulnak a természetbe történő beavatkozásokhoz. Tisztában vannak a fenntartható fejlődés fontosságával. Felfedezik, hogy a természeti jelenségek és a technikai rendszerek számos szakma alapját képezik, és ezzel kialakítják a szakmai munkához való viszonyukat. Az általános célok tükröződnek a tantárgy operatív céljaiban, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését is tartalmazzák úgy, mint az anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetenciák, tanulás tanulása, szociális és állampolgári kompetenciák, öntevékenység és vállalkozói készség, kulturális tudatosság és önkifejezés, különös tekintettel a matematikai kompetencia, valamint a természettudományos és technológiai kompetencia fejlesztésére. A fő célkitűzések a természettudományos és műszaki alapfogalmak ismeretére és megértésére, valamint azok alkalmazására a természeti jelenségek magyarázatára; a jelenségek, folyamatok és minták leírására szolgáló alapvető terminológia használatára; a különböző forrásokból származó adatok keresésére, feldolgozására és értékelésére; véleményalkotásra; valamint a kísérleti készségek és kutatási módszerek fejlesztésére összpontosítanak. 6 3 OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK Terület/témakör: ANYAGOK Operatív célok (kötelező és választható) 4. osztály 5. osztály AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS AZ ANYAGOK TÁROLÁSA TULAJDONSÁGAI A tanulók: A tanulók:  az anyagokat tulajdonságaik (gyúrhatóság,  ábrázolják, hogy minden test teret tölt ki, összenyomhatóság, szilárdság, sűrűség) szerint  alátámasztják, hogy egy edénybe annál több rendezik, besorolják és rendszerezik, anyag fér, minél nagyobb az edény térfogata,  elmagyarázzák, hogy az anyagok tulajdonságai és minél jobban összenyomjuk vagy sűrűsítjük hogyan kapcsolódik a felhasználásukhoz, az anyagot,  elmagyarázzák a veszélyes anyagok jelölésére  bebizonyítják, hogy az anyagok átöntése és használt szimbólumok jelentését, és felismerik áttöltése után azok térfogata és tömege az azokat a mindennapi használatra szánt edény alakjától függetlenül változatlan marad, termékeken (maró, gyúlékony, mérgező, vízi  elmagyarázzák, hogy a szilárd anyagok élővilágra veszélyes stb.), átalakításakor azok térfogata és tömege  indokolják az anyagok műszaki és technológiai változatlan marad, tulajdonságait (pl. szilárdság,  megállapítják, hogy a gázok esetében a áteresztőképesség, hasíthatóság, (tartály) térfogatának változásával a tömeg gyúrhatóság), megmarad, a sűrűsége pedig változik,  megállapítják a vizet és a levegőt áteresztő és  elmagyarázzák a(z anyag)sűrűség fogalmát, az át nem eresztő anyagok alapvető jellemzőit,  különböző módokat, tárolóedényeket vagy  megindokolják a különböző tárolóedények és helyeket keresnek az anyagok különböző terek használatát az anyagok tárolására és halmazállapotában való tárolására, szállítására (pl. palackok, tartályok),  képesek felismerni a veszélyes anyagokat a  bemutatják és bizonyítják, hogy a mágnes és a szimbólumok alapján és ennek megfelelően vas között vonzó erők, a mágnesek között pedig eljárni, vonzó és taszító erők léteznek,  megállapítják a tárgyak és anyagok tárolására  megvizsgálják a mágnesek felhasználási szolgáló csomagolás jelentőségét, és értékelik lehetőségeit, azt természetvédelmi szempontból.  bemutatják, hogy az acéltárgyak mágnesezhetők, 7  bebizonyítják, hogy egyes anyagok vezetik az elektromos áramot, míg mások nem. AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAINAK A A TERMÉSZETBEN TALÁLHATÓ ANYAGOK MEGVÁLTOZTATÁSA A víz A tanulók: A tanulók:  ábrázolni tudják, hogy a keverékek különböző  leírják a víz halmazállapotait, és módon szétválaszthatók, és hogy egyes megmagyarázzák azok tulajdonságait, keverékeket nehéz összetevőikre bontani,  megtalálják és meghatározzák a sűrítés és  példákat írnak le a természetben előforduló párolgás, illetve az elpárolgás folyamatai anyagok keveredésére és szétválasztására, közötti különbségeket,  bebizonyítják, hogy a melegítés és a hűtés  elmagyarázzák a víz természetben történő változásokat okoz az anyag tulajdonságaiban, körforgásában lejátszódó folyamatokat,  elmagyarázzák, mi az öntés,  megállapítják, hogy a folyóvíz miért áramlik a  indokolják a szelektív hulladékgyűjtés tenger felé, fontosságát,  ismertetik a felszíni és a talajvizek közötti  elmagyarázzák az illegális hulladéklerakók különbségeket, káros hatásait, és értékelni tudják a  elmagyarázzák a talajvíz fontosságát szabályozott hulladéklerakók fontosságát, ivóvízforrás szempontjából,  bebizonyítják, hogy a hulladék felhasználható  megindokolják a víz fontosságát az élet nyersanyagként (szerves hulladék, papír, szempontjából, és képesek előrejelezni a műanyag, fémek), korlátozott vízkészletek következményeit,  felismerik a speciális hulladéklerakókba való  felismerik és leírják a felszíni és talajvizekben veszélyes hulladékokat (elemek, gyógyszerek, található szennyező anyagokat, és kifejtik a festékek stb.), szennyezés következményeit,  vázlat alapján épületmodelleket készítenek, és  indokolják a vízvédelem fontosságát, összehasonlítják azokat a közvetlen és tágabb  meghatározzák az oldószer, az oldott anyag és környezetükben található épületekkel, az oldat fogalmát,  képesek hasznos tárgyakat készíteni különböző  ábrázolják, hogy a vízben csak bizonyos papíranyagokból, az anyagok anyagok oldódhatnak , egyes anyagok pedig összekapcsolásának különböző módjait csak korlátozott mennyiségben oldódhatnak. 8 alkalmazva,  megítélik a végtermék alkalmasságát, A talaj  képesek a faanyagok felhasználásával A tanulók: modelleket és maketteket készíteni,  meghatározzák, hogy a talaj a föld legfelső  rétege, amely kőzetek mállásával, valamint a leolvassák a tervet, és megvalósítják azt saját készítésű modellen. növények és más apró állatok lebomlásával képződik,  bemutatják a talaj összetételének fontosságát a növények növekedése és fejlődése szempontjából,  elmagyarázzák és bemutatják a talaj különböző tulajdonságait (szín, szemcsézettség, víz- és légáteresztő-képesség),  környezettől függően különböző talajtípusokat különböztetnek meg,  azonosítják a fő talajszennyezőket, és elmagyarázzák a szennyezés következményeit,  elmagyarázzák, hogy a talajszennyezés árvizek esetén is előfordulhat. Levegő A tanulók:  elmagyarázzák, hogy a Földet levegőréteg (légkör vagy atmoszféra) veszi körül,  megállapítják, hogy a levegő különböző gázok keveréke, és megnevezik ezeket (nitrogén, oxigén, szén-dioxid),  felismerik és leírják a légszennyezés fő okait, valamint a lokális légszennyezőket,  megállapítják a levegő szilárd részecskékkel történő szennyezését,  lehetséges megoldásokat javasolnak a tisztább levegő elérése érdekében (légszűrők),  értékelik az emberek viselkedését, ill. 9 hozzáállását a légszennyezéssel kapcsolatban, és ennek kapcsán elmagyarázzák, mit jelent a környezet iránti felelősségtudat,  alternatív energiaforrásokat találnak,  kutatást tervezhetnek annak megállapítására, hogy a zuzmók felhasználhatók a tiszta levegő biológiai indikátoraiként. Tartalmak  szilárd anyagok, cseppfolyós anyagok és gázok  tárolóedények és tárolóhely különböző  szilárdság, képlékenység, rugalmasság, anyagok számára hasíthatóság  az anyagok sűrűsége  az anyagok mágneses tulajdonságai  a tömeg megőrzése az anyag oldásakor  az anyagok elektromos vezetőképessége  a halmazállapot változásai  a víz körforgása  vízszennyezés és víztisztítás  felszíni vizek és a talajvíz  levegőszennyezés és intézkedések a tisztább levegőért Terület/témakör: ERŐK ÉS MOZGÁSOK Operatív célok (kötelező és választható) 4. osztály 5. osztály MOZGÁS ÉS SZÁLLÍTÁS KÉSZÜLÉKEK ÉS GÉPEK (ÉPÍTŐKÉSZLET) A tanulók: A tanulók:  megállapítják a testek mozgásának különböző  bemutatják a lengőhinta részeit (állvány, módjait, lengőrúd, forgócsap és ülőke),  szemléltetik, hogy a testek a gravitáció (erő)  elkészítik a lengőhinta modelljét, majd tesztelik hatására lefelé mozognak, és értékelik azt,  bizonyítani tudják azokat az erőket, amelyek  be tudják bizonyítani, hogy a mozgás két test érintkezésekor (súrlódás) vagy kezdetéhez apró lökésre van szükség, 10 érintésmentesen (mágneses, elektromos)  képesek egyensúlyhelyzetbe hozni a hatnak, mérleghintát, elkészíteni annak modelljét és  kocsimodellt készítenek és tesztelnek, majd vázlatát, fejlesztéseket javasolnak,  fel tudják használni a lengőhinta működésének  megállapítják a hasonlóságokat és elvét teheremeléskor, amelyhez különböző különbségeket az egyes állatok és az emberek hosszúságú rudakat használnak, mozgása között,  olyan példákat mutatnak be, ahol az emelő  elmagyarázzák a felület tulajdonságainak a elvét lehet alkalmazni (megkönnyítendő a fontosságát különböző mozgásformákkal fizikai munkát), kapcsolatban (korcsolyázás, futás),  kitalálják, hogyan lehet egy tárgyat  felismerik a speciális közlekedési szabályok magasabbra emelni, mint amilyen magasra fontosságát, emelhetik az emelővel,  indokolják a különböző mozgásformákhoz  leírnak egy felvonót vagy egy felvonómodellt, szükséges megfelelő felszerelés fontosságát, és meg tudják nevezni annak részeit,  elmagyarázzák, hogy a biztonságos közlekedés  bemutatják, hogy a(z ék)szíj képes átvinni a szempontjából fontos, hogy a közlekedők mozgást, de terhet is vihet át, figyeljenek egymásra,  össze tudják állítani a szíjhajtómű modelljét és  elmagyarázzák a gépjárművek és gyalogosok a szíjhajtóműves készülékeket, által használt jelzőberendezések, valamint a  lerajzolják saját modelljük vázlatát, és leírják közúti jelzőtáblák céljait, működőképességét,  indokolják a kerékpározáskor viselt bukósisak  ellenőrizik a szíjhajtómű használatának a és az autóban használt biztonsági öv lehetőségeit. fontosságát,  megnevezik és leírják a kerékpár részeit és kötelező felszereléseit, és tudják, hogyan kell megfelelően karbantartani azokat,  képesek elmagyarázni, indokolni az előírásoknak és az útviszonyoknak megfelelő közlekedési magatartás fontosságát. 11 A FÖLD MOZGÁSA A tanulók:  felfedezik a kapcsolatot a nappal és az éjszaka, valamint a Föld tengelye körüli forgása között,  bemutatják, hogy a nappal fokozatosan fordul át az éjszakába, és hogy a kettő között alkonyat van,  elmagyarázzák, hogy miért különbözik a nappal és az éjszaka megvilágítása,  be tudják bizonyítani, hogy a testeket akkor látjuk, ha fény érkezik róluk a szemünkbe,  elmagyarázzák a világítótest és a megvilágított tárgy helyzete közötti összefüggést az árnyék méretével és helyzetével kapcsolatban,  ábrázolni tudják, hogy a világítótestből áradó fény egyenesen és minden irányba terjedhet,  megállapítják és elmagyarázzák a napos és árnyékos domboldal közötti különbségeket,  elmagyarázzák, miért keletkeznek a holdhónapok,  hold- és napfogyatkozást mutatnak be modell segítségével. Tartalmak  érintkező és érintésmentes erők  a hinta  kocsi  a lengőhinta működése  biztonság a forgalomban  a lengés segítségével működő eszközök  a Föld mozgása  az emelő használata  a nappalok és éjszakák/alkony keletkezése  emelő a készülékeknél és eszközöknél  a napos és árnyékos domboldal  a terhek magasra emelése  a testek láthatósága  egy modell elkészítése a vázlattól a kész  árnyék termékig  az emberek és állatok mozgása 12 Terület/témakör: JELENSÉGEK Operatív célok (kötelező és választható) 4. osztály 5. osztály AZ ANYAGOK ÁRAMLÁSA A FOLYADÉKOK FOLYNAK A tanulók: A tanulók:  leírják a víz útját a víznyerő helytől a vízcsapig,  meg tudják állapítani, hogy a folyadékok akkor  szemléltetik, hogy a vízcsap szabályozza a víz áramlanak, ha a felszín és a lefolyónyílás között áramlását a csöveken keresztül, magasság- vagy nyomáskülönbség van,  meg tudják nevezni és leírják a vízfogyasztókat,  ábrázolni tudják, hogy a folyadékok  megállapítják az ivóvíz tulajdonságait, és nyomáskülönbség miatt áramlanak, elmagyarázzák a szennyezett víz  leírnak egy szivattyút és egy egyszerű fogyasztásának a veszélyeit, nyomásmérőt.  leírják, elkészítik a víztartályt (vízgyűjtő hely, tároló) és elmagyarázzák annak célját, A HŐ ÉS A HŐMÉRSÉKLET  különböző anyagok felhasználásával elkészítik A tanulók:  be tudják bizonyítani, hogy a hő a melegebb a malom (vízikerék) modelljét,  helyről a hidegebb helyre áramlik, felhasználják az alapvető feldolgozási  különbséget tudnak tenni a hőmérséklet és a eljárásokat a következő anyagokra: papír, fa, hő között, műanyag, vékony fémlemez,  leírnak különböző hőmérőket és  elmagyarázzák a zárt központi fűtési rendszer hőmérsékletet mérnek, és a benne keringő és hőátadó víz fontosságát,  szemléltetik, hogy a különböző anyagok  meg tudják állapítani a folyadékok medrekben különbözőképpen vezetik a hőt, és csöveken keresztül történő áramlása közötti  meg tudják határozni a szigetelőanyagok különbségeket, jelentését, leírják a szigetelőanyagok típusait,  bebizonyítják, hogy a folyóvíznek meghajtó és példákat találnak a felhasználásukra, ereje van,  leírják az élőlények hőszigetelésének  csövek és medrek modelljeit rajzolják, tervezik különböző típusait, és indokolják azok és építik meg, fontosságát,  képesek egyszerű elektromos áramkört  leírják a hungarocell feldolgozásához használt építeni és elmagyarázni az alkatrészek eljárásokat, jelentését,  elmagyarázzák, hogy az égéshez levegő  elmagyarázzák az elektromos kapcsoló (oxigén) és tüzelőanyag szükséges, szerepét egy elektromos áramkörben,  bemutatják, hogy égéskor különböző anyagok  elkészítik az elektromos áramkör modelljét, 13  keletkeznek, és hő szabadul fel, képesek megkeresni és leírni az elektromos  megjelenítenek néhány tűzoltási technikát. berendezések kezelése során bekövetkező balesetek okait és ismertetik az élet- és A SZÉL egészségvédelem szempontjából fontos A tanulók: óvintézkedéseket,  megmagyarázzák a szelek kialakulásának az  okait, leírják az iskolábanés otthon használt  ismertetik a légnyomás, a szél sebességének áramfogyasztókat,  és irányának mérési módszereit, megállapítják az energiatakarékosság előnyeit.  elmagyarázzák a szél jelentőségét a növények beporzásában és a magvak (termések) terjedésében,  indokolni tudják, hogyan használjuk a szelet, és tisztában vannak az erős szél veszélyeivel,  megterveznek, megépítenek és kipróbálnak egy szélmérő eszközt, amelyet a szél hajt meg. A NAP HATÁSA AZ IDŐJÁRÁSRA A tanulók:  ismertetik, hogy az anyagok felmelegednek a napon, ha beszívják a napfényt,  elmagyarázzák, hogy a napfény felmelegíti a talajt, a talaj pedig a levegőt,  megállapítják, hogy a talaj akkor melegszik fel leginkább, amikor a napsugarak derékszögben esnek rá,  elmagyarázzák a különbséget a napos és az árnyékos domboldal felmelegedése között,  megállapítják, hogy a víz is felmelegszik, amikor elnyeli a napfényt,  össze tudják kötni az évszakokat a Föld Nap körüli forgásával,  elmagyarázzák, hogy az évszakok összefüggésben vannak azzal, hogy a Nap milyen magasan jár az égen délben, és milyen 14 hosszú a nappal,  bebizonyítják, hogy a folyadékban süllyedő testek felfelé nyomják a folyadékot,  bemutatják és elmagyarázzák, hogy a folyadékban lévő testek a súlyuk miatt süllyednek, de csak akkor, ha sűrűbbek, mint a környező folyadék,  kísérletet végeznek annak bizonyítására, hogy a víz és a levegő tulajdonságai megváltoznak, ha felmelegítjük őket,  időjárási mérésekből következtetnek arra, hogy a légkör alsó rétegének hőmérséklete a magassággal általában csökken,  képesek a szélfúvással kapcsolatos tapasztalatokat az időjárási viszonyokkal összefüggésbe hozni,  a ciklonokat alacsony nyomású, az anticiklonokat pedig magas nyomású területeknek ismerik,  elmagyarázzák, hogy a szelek az anticiklonoktól a ciklonokig terjedő nyomáskülönbség miatt fújnak,  elmagyarázzák, hogy más körülmények is befolyásolják a szelek irányát,  el tudják magyarázni, hogy egy anyag áramlása magával sodorhatja egy másik anyag áramlását is (zavaros folyóvízben a víz áramlása magával sodorja a talaj áramlását is),  meg tudják magyarázni, hogy a szél anyagokat és hőt szállíthat. Tartalmak  a folyadékok csöveken keresztül áramlanak  a folyadékok folynak  vízellátás  hő és hőmérséklet  központi fűtés  a levegő mozgása 15  áramkör  égés  áramoltatás a mindennapi gyakorlatból vett  a Nap hatása az időjárásra konkrét példákkal  a Nap melegíti a levegőt és a vizet  a malom, a cső és a meder modellje Terület/témakör: EMBER Operatív célok (kötelező és választható) 4. osztály 5. osztály AZ EMBERI TEST TÁPLÁLKOZÁS A tanulók: A tanulók:  elmagyarázzák, hogy az ember és minden más  elmagyarázzák a változatos és élőlény teste sejtekből áll, kiegyensúlyozott étrend fontosságát az  alátámasztják, hogy a test mozgását a emberi növekedés, fejlődés és egészség csontváz (az ízületekkel) és az izmok teszik szempontjából, lehetővé,  bemutatják és elmagyarázzák az  bemutatják, hogy az izmok összehúzódnak és alultápláltság és a túltápláltság okait és ellazulnak, következményeit,  leírják a táplálék fontosságát, és el tudják  meg tudják különböztetni a tápálékot eredete magyarázni, hogy mi történik a táplálékkal az és feldolgozási módja szerint, emberi testben,  különféle ételeket tudnak készíteni,  indokolni tudják az egészséges fogak és a  elmagyarázzák, hogy miért romlanak meg az személyes higiénia fontosságát a betegségek élelmiszerek, és hogy miért korlátozott a megelőzésében, különböző élelmiszerek eltarthatósági ideje.  elmagyarázzák a vér fontosságát,  elmagyarázzák, hogy a vér az erekben kering, GONDOSKODÁS AZ EGÉSZSÉGRŐL hogy a szív keringeti, és hogy a keringési  indokolni tudják, hogy felelősek saját rendszerünk zárt, egészségükért (biztonságos napozás, higiénia  meg tudják mérni a pulzust, stb.),  megterveznek és elvégeznek egyszerű  megmagyarázzák, hogy egyes betegségek és vizsgálatot annak megállapítására, hogyan sérülések felelősségteljes viselkedéssel változik a pulzus a fizikai megterhelés hatására, megelőzhetők,  képesek grafikus ábrázolást (pl. hisztogramot)  el tudják magyarázni, hogy a nikotin-, 16lcohol rajzolni, olvasni és értelmezni, na alcohol vagy drogfüggőség miért súlyos 16  leírják a légutat, következményekkel járó betegség, és hogy a  elmagyarázzák, hogy a tüdőben kicserélődnek függőséget könnyebb megelőzni, mint a légzési gázok (szén-dioxid és oxigén), gyógyítani. valamint a belélegzett és kilélegzett levegő összetételének különbségét,  saját szavaikkal elmondják, hogy az oxigén a sejtekben lévő táplálékban tárolt energia felszabadításához szükséges,  értékelik a dohányzás káros hatásait,  elmagyarázzák a felesleges anyagokat tartalmazó víz kiválasztódásának a fontosságát a szervezetből és a vesék szerepét ebben,  be tudják mutatni, hogy az érzékszervek az információk befogadói, és képesek megkülönböztetni a külső ingerek típusát és mennyiségét,  leírják, hogyan jutnak el az érzékszervek által fogadott üzenetek az idegeken keresztül az agyba, és el tudják magyarázni az agy alapvető funkcióját,  elmagyarázzák, hogy az idegrendszer szabályozza a test működését, és hogy a test minden részének összhangban kell működnie a normális működéshez,  meg tudják indokolni, hogy a drogok, az alkohol és egyes gyógyszerek fogyasztásának súlyos (életveszélyes) következményei lehetnek,  ismertetik, hogy a rokonok között nagyobb a hasonlóság, mint a nem rokonok között,  meg tudják állapítani az emberek közös jellemzőit és az örökletes különbségeket, amelyek megkülönböztetik a csoportokat és az egyéneket,  nyomon követik a személyes növekedés és 17 fejlődés változásait (testsúly, magasság),  leírják a serdülőkort és a lányok-fiúk közti nemi fejlődés változásait,  elmagyarázzák, hogyan értelmezik az emberek a sokféleséget. Tartalmak  az emberi test alapvető felépítése és  egészséges táplálkozás működése  az élelmiszerek eredete és előállítása  a csontváz  a saját egészségért való felelősség  a mozgás szervei  drogfüggőség, okok és következmények  emésztőrendszer  a szív- és érrendszer  kiválasztó szervek  légutak  érzékszervek és idegrendszer  személyes higiénia  növekedés és fejlődés  viszonyulás, nézőpont a sokszínűséggel kapcsolatban Terület/témakör: ÉLŐLÉNYEK Operatív célok (kötelező és választható) 4. osztály 5. osztály AZ ÉLŐLÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA AZ ÉLŐLÉNYEK ANYAGCSERÉT FOLYTATNAK A KÖRNYEZETÜKKEL, ÉS MEGVÁLTOZTATJÁK AZT 18 A tanulók: A tanulók:  képesek az élőlényeket közös tulajdonságaik  el tudják magyarázni, hogy minden élőlény alapján csoportokba sorolni, lélegzik,  meg tudják határozni, hogy a fajok a  indokolják, hogy a légzés egy olyan folyamat, csoportosítás alapegységei, és hogy az amelynél energia szabadul fel, élőlények fő csoportjai a törzsek,  felismerik a légzés és az égés közötti  felismerik a közvetlen környezetükben különbségeket és hasonlóságokat, leggyakrabban előforduló növény-, állat- és  bemutatják, hogy az élőlények sok vizet gombafajokat, tartalmaznak, és megindokolják a víz  elmagyarázzák a növények külső felépítését, fontosságát az élet szempontjából,  különbséget tudnak tenni a 19iragos és a virág  be tudják mutatni, hogy a víz a legtöbb étel és nélküli növények között, ital összetevője,  felismerik a közvetlen környezetükben  elmagyarázzák és bemutatják, hogy a víz előforduló leggyakoribb fa- és cserjefajokat folyamatosan cserélődik az élőlények és a (levelek, virágok és termések alapján), környezet között,  felismerik a közvetlen környezetükben  képesek leírni és bemutatni a víz útját egy leggyakrabban előforduló fafajták faanyagát, szárazföldi növényben a talajból való  elmagyarázzák az állatok külső felépítését, felszívástól a párolgásig,  különbséget tudnak tenni a gerinctelen-  elmagyarázzák, hogy mi történik a vízzel az (csigák, kagylók, rovarok, pókok, gyűrűsférgek) emberi szervezetben, és a gerinces állatok (halak, kétéltűek, hüllők,  megmagyarázzák, hogy az izzadságés a vizelet madarak és emlősök) között, eltávolítja a káros anyagokat a szervezetből,  képesek összefüggésbe hozni egy állat külső  indokolják az izzadás fontosságát a megjelenését az életmódjával, nemével, testhőmérséklet szabályozásában, környezetével stb.  el tudják magyarázni, hogy a növények vízből és szén-dioxidból élelmet (szerves anyagot) és oxigént állítanak elő, és hogy ehhez a folyamathoz (fotoszintézis) szükség van a napfényre mint energiaforrásra és klorofillra is,  elmagyarázzák, hogy az állatok a növényektől függenek (táplálékszerzés szempontjából): növényevőként közvetlenül, húsevőként pedig közvetve,  az állat külseje alapján következtetni tudnak 19 arra, hogy egy állat ragadozó-e vagy sem,  indokolni tudják az élőlények kölcsönös függőségét a természetben,  elmagyarázzák, hogy az élőlényekben anyagok és energia gyülemlik fel,  hasonlóságokat és különbségeket állapítanak meg a fotoszintézis és a légzés között. NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS TÁPLÁLÉKLÁNCOK ÉS TÁPLÁLKOZÁSI HÁLÓZATOK A tanulók: A tanulók:  elmagyarázzák, hogy az élőlények a növekedés  indokolni tudják, hogy a földi élet a Naptól függ, és a fejlődés eredményeként változnak,  elmagyarázzák, hogy a növények termelők, az  indokolják, hogy az élőlények tulajdonságai az állatok pedig fogyasztók (szerves anyagok) és öröklődéstől és a környezettől függenek, indokolni tudják ezek fontosságát,  meg tudják állapítani, hogy az élőlények  képesek egyszerű táplálékláncokat készíteni és alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, azokat táplálékhálózatokba kapcsolni, amelyben élnek, és bizonyos mértékig képesek  elmagyarázzák a táplálékláncok alkalmazkodni a környezet változásaihoz, táplálékhálózatokba való összefonódásának a  bemutatják, hogy a földi élet egykor más volt, fontosságát a természet egyensúlya mint ma. szempontjából,  el tudják magyarázni a lebontók jelentőségét az anyag természetben történő körforgásában és azt, hogy a lebontók hogyan járulnak hozzá a termékeny talaj kialakulásához,  megkülönböztetik az ember helyzetét a táplálékláncban, ha vadász és gyűjtögető vagy földműves és állattenyésztő,  képesek leírni környezetünk legjellemzőbb kultúrnövényeit és háziállatait,  megmagyarázzák, hogy miért kevésbé változatos az élet a mezőgazdasági területeken, mint a vadonban, 20  képesek megjósolni az emberiségnek a természeti környezetbe való folyamatos beavatkozásának a következményeit és értékelni ennek hatásait,  indokolják a fenntartható fejlődés fontosságát. Tartalmak  mohák, páfrányok, magvas növények  a légzés megváltoztatja a levegő összetételét  virágos és virág nélküli növények  az élőlények vizet tartalmaznak  fa- és bokorfajok a közvetlen környezetben  az élőlények táplálékforrásként szolgálnak  gerinctelen állatok  a táplálék a növényekben termelődik  gerinces állatok  az állatok táplálékot keresnek maguknak  táplálékláncok (termelők, fogyasztók, lebontók)  táplálkozási hálózatok  az ember hatása a természetre 21 4 KÖVETELMÉNYEK A félkövér betűs írással jelölt követelmények a minimális követelményeket jelentik. ANYAGOK A tanuló:  meg tudja határozni az anyagok tulajdonságait és tulajdonságaik alapján csoportosítani tudja őket (gyúrhatóság, összenyomhatóság, szilárdság stb.),  képes kapcsolatba hozni az anyagok tulajdonságait azok felhasználásával és feldolgozási módjával,  ismeri a mágnesek tulajdonságait (vonzás, taszítás),  tudja, hogy egyes anyagok (fémek) áramvezetők, egyes anyagok pedig nem,  példákkal alá tudja támasztani az elektromos áram és a mágnesek gyakorlati alkalmazását,  tudja, hogy melegítéskor és hűtéskor megváltozik az anyagok tulajdonsága  ismeri a veszélyes anyagok jelölésére használt szimbólumok jelentését, és képes azokat megfelelően kezelni,  képes elmagyarázni a veszélyes anyagok helytelen kezelésének a következményeit,  ismeri a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és az illegális hulladéklerakás veszélyeit,  képes építőkészletből és különböző anyagokból egy egyszerű épület modelljét megépíteni, biztonságosan használva az eszközöket,  képes egyszerű tárgyakat vázolni és egyszerű terveket olvasni,  tudja, hogy az anyagokat a tulajdonságaiknak megfelelően különböző tárolóedényekben tárolják és szállítják,  ismeri a víz halmazállapotait és azok tulajdonságait,  ismeri, megnevezi és leírja a víz természetben történő körforgásában lejátszódó folyamatokat,  ismeri a víz fontosságát az élőlények számára, és elmagyarázza a vízhiány következményeit,  ismeri a talaj kialakulását és összetételét,  tudja, hogy a talaj mely tulajdonságai fontosak a növények növekedése és fejlődése szempontjából,  leírja a levegő összetételét, és elmagyarázza a fontosságát,  felsorol néhány intézkedést a tisztább levegő érdekében,  képes felmérni a levegőben lévő egyes szennyező anyagokat (szilárd részecskék),  tudja indokolni a légszennyezés egészségügyi hatásait,  képes felmérni (pl. kérdőív segítségével) az emberek viszonyát a víz-, talaj- és levegőszennyezéssel kapcsolatban és értékelni az eredményeket. 22 ERŐK ÉS MOZGÁSOK A tanuló:  ismeri a testek mozgásának az okait,  megépít és kipróbál egy kocsimodellt, és javaslatot tesz annak fejlesztésére,  ismeri és megnevezi a kerékpár részeit és a kötelező felszerelését,  a közlekedésben az előírásoknak megfelelően kerékpárosként és gyalogosként viselkedik, figyelembe veszi az útviszonyokat,  el tudja magyarázni, hogy mi fontos a bizonságos közlekedés szempontjából és miért,  képes elkészíteni és kipróbálni egy hinta modelljét,  képes elkészíteni egy szíjhajtómű modelljét és leírni annak működését,  fel tudja sorolni a szíjhajtómű lehetséges felhasználási módjait, és javaslatot tud tenni a készülék fejlesztésére,  leírja a Föld tengelye körüli mozgásával kapcsolatos változásokat (nappal, éjszaka, alkony, árnyék),  meg tudja indokolni a Föld mozgásával kapcsolatos változásokat,  tudja, hogy a testeket akkor látjuk, ha a fény visszaverődik róluk a szemünkbe,  ismeri az árnyék mérete és fekvése változásának az okait. JELENSÉGEK A tanuló:  tudja, hogy a központi fűtési rendszer egy zárt csőrendszer, amelyben a víz kering, és hőt vagy energiát ad le,  ismeri és érti, hogyan működik a központi fűtés,  tud vázlatokat készíteni, tervezni, csövek és medrek modelljeit megépíteni,  egyszerű áramkört tud építeni izzóból, elemből és kapcsolóból és leírni, hogyan működik,  össze tud állítani egy áramkört, és el tudja magyarázni az egyes részek jelentőségét és funkcióját,  ismeri az elektromos készülékek elővigyázatos kezelésének a fontosságát,  el tudja magyarázni az elektromos készülékek figyelmetlen kezeléséből adódó balesetek okait és következményeit,  példa segítségével elmagyarázza, hogy a folyadékok a magasság- vagy nyomáskülönbség miatt áramlanak,  tudja, mi a hőmérséklet, és tudja használni a különböző hőmérőket,  különbséget tud tenni a hőmérséklet és a hő között,  tudja, hogy az anyagok (talaj, víz, levegő) felmelegednek a napon, ha beszívják a napfényt,  el tudja magyarázni a Nap időjárásra gyakorolt hatását, 23  meg tudja magyarázni az évszakok változását a Föld Nap körüli mozgásával. AZ EMBER A tanuló:  tudja, hogy az ember és minden más élőlény sejtekből áll,  leírja az emberi test alapfelépítését, és megérti az emberi test működésének az alapjait,  el tudja magyarázni az emberi test jelentőségét és működését,  tudja, hogy a rokonok között több a hasonlóság, mint a nem rokonok között,  nyomon tudja követni és leírni a személyes növekedés és fejlődés változásait,  ismeri a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságát az emberi egészség és növekedés szempontjából,  konkrét példákkal tudja bizonyítani, hogy felelős a saját egészségéért,  tiszteletben tartja az emberek közötti különbségeket, és ezt viselkedésével is bizonyítja. ÉLŐLÉNYEK A tanuló:  tudja, hogy az élőlényeket közös jellemzőik alapján csoportosítjuk,  felismeri a növények (pl. virágos növények, mohák, páfrányok) és állatok (gerinctelenek [csigák, kagylók, rovarok, pókok, gyűrűsférgek] és gerincesek ([halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök]) néhány nagyobb csoportjának az alapvető jellemzőit,  ismeri és megnevezi a közvetlen környezetében leggyakrabban előforduló növényeket, állatokat és gombákat,  meg tudja különböztetni az élőlényeket külső felépítésük, táplálkozási szokásaik és élőhelyük alapján,  tudja, hogy az élőlények alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, amelyben élnek,  tudja, hogy a növények maguk állítanak elő táplálékot, míg az állatok a környezetből szerzik be a táplálékukat,  össze tud állítani egyszerű táplálékláncokat és azokat táplálékhálózatokba kapcsolni,  ismeri a termelők, a fogyasztók és a lebontók jelentőségét,  el tudja magyarázni, hogyan keletkezik a növényekben a táplálék (fotoszintézis),  el tudja magyarázni a táplálkozási hálózatok jelentőségét a természet egyensúlya szempontjából,  tudja, hogy a víz és a levegő folyamatosan cserélődik az élőlények és a környezet között,  tisztában van azzal, hogy az ember felelős a fenntartható fejlődésért. 24 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI FOLYAMATOK ÉS KÉSZSÉGEK A tanuló:  pontosan és szisztematikusan tud érzékelni/megfigyelni a lehető legtöbb érzékszervével,  tud mérni, illetve mérőeszközöket használni (mérőszalag, mérleg, hőmérő, mérőhenger, nyomásmérő stb.),  rendezni (saját maga által meghatározott kritériumok alapján), csoportosítani és rendszerezni tud (pl. események sorrendje),  forrásokkal tud dolgozni: információkat szerezni, felhasználni és kritikusan viszonyulni hozzájuk,  grafikus ábrázolásokból adatokat jelenít meg és olvas le (oszlop- és sordiagram, rajzos ábrázolás és vonaldiagram),  egyszerű kísérletek elvégzése során alkalmazni tudja a kísérleti munkához kapcsolódó készségeket,  képes megtervezni és elvégezni egyszerű kutatást, következtetéseket levonni és jelentést készíteni,  tud tervezni, vázlatokat készíteni, termékeket készíteni és tesztelni, valamint fejlesztéseket javasolni,  alapvető megmunkálási eljárásokat tud alkalmazni papír, fa, műanyag, vékony fémlemezek megmunkálásához,  biztonságosan tudja használni a szerszámokat és eszközöket,  tudja, hogyan kell rendben tartani a munkaterületet. 25 5 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása A tanár kulcsszerepe a tanításban az, hogy olyan ösztönző tanulási környezetet és helyzeteket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára a tudás felfedezését, felépítését és alakítását, valamint a kritikus gondolkodás és felelősségvállalás fejlesztését. A tanterv céljai a fogalmak elsajátításán és megértésén, a készségek fejlesztésén, az eljárások elsajátításán és alkalmazásán, valamint a nézőpontok fejlesztésén keresztül valósulnak meg. A természettudomány és technika területén olyan feltételeket teremtünk, amelyek mellett a tanulók fenntarthatják a kíváncsiságukat és tanulási vágyukat, kialakíthatják saját tanulási módjukat, és megtanulhatnak önállóan felfedezni. A tanórákat úgy kell felépíteni, hogy lehetővé tegyék a tanulók aktív bekapcsolódását, ezért ajánlott olyan tanulói tevékenységekre összpontosítani, amelyek ezt lehetővé teszik. Ennek során figyelembe kell vennünk a tanulók előzetes tudását, amely a konstruktivista szemléletű tanítás révén kulcsfontosságú az új, magasabb színvonalú tudás elsajátításához. A tanulók aktív tudásépítésén keresztül lehetővé tesszük számukra, hogy elhagyják a téves elképzeléseket vagy tévképzeteket, és újakkal helyettesítsék azokat, amelyek közelebb állnak a tudományos igazságokhoz. A különböző didaktikai megközelítések kihívásként való felvállalásának átgondolása, amely teret enged mind a tanulók ötleteinek, mind a célok elérésének, a tanítás vezérelvévé kell tenni. Az átgondolt óratervezés és a tanulók számára megfelelő tevékenységek kiválasztása révén a tanulók egyszerre építenek a tartalmi ismeretekre, gyakorolják a természettudományos eljárásokat és készségeket, valamint pozitív kapcsolatokat alakítanak ki a természettudomány és a technika iránt. Fogalmak A tantárgy tartalma olyan fogalmi struktúrákból áll, amelyek a környezetismeret témakörére épülnek, és egyúttal a természettudomány és technika tantárgy alapjait képezik:  anyagok (az anyagok csoportosítása és tulajdonságai, az anyagok tulajdonságainak megváltoztatása, az anyagok tárolása, a természetben lévő anyagok),  erők és mozgások (mozgás és közlekedés, a Föld mozgása, készülékek és gépek [építőkészletek]),  jelenségek (anyagáramlás: csövekben áramló folyadékok, áramkör; a folyadékok áramlása, hő és 26 hőmérséklet, szél, a Nap hatása az időjárásra),  az ember (az emberi test felépítése és működése, táplálkozás, egészség),  élőlények (az élőlények csoportosítása, növekedés és fejlődés, az élőlények anyagcseréje a környezetükkel és az anyag befogadása, táplálékláncok és -hálózatok, fenntartható fejlődés). A tanterv olyan tartalmakból áll, amelyek érdekesek az ilyen korú tanulók számára. A tartalom amellett, hogy választ ad arra a kérdésre, miért történnek a természetben a jelenségek úgy, ahogyan történnek, betekintést nyújt az emberi test működésébe vagy az élőlények tulajdonságaiba, elősegíti a környezet iránti érzékenyítést, és betekintést nyújt néhány technikai megoldásba, vagy választ ad a kérdésre: hogyan működik? A tanárok megalapozottan döntenek arról, hogy mikor érik el a leírt célokat. A célok megvalósíthatók a tantervben leírtak szerint vagy más sorrendben is. A tanár feladata az is, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek motiválják a tanulókat a tanulásra, és elősegítse, hogy a tanultaknak az iskolán kívül is legyen értelmük. A tanulóknak példákon keresztül kel elgondolkodniuk azon, hogy ők, és nem csak a tudósok, hol használják még ezeket az ismereteket. Ezért az ismeretlen felfedezését és feltárását tapasztalati úton kell végezni, különféle tevékenységek során, az életből és az életért. Eljárások A természettudomány és technika órákon alkalmazott eljárások feloszthatók általánosan alkalmazható kognitív alapeljárásokra (megfigyelés, kommunikáció, csoportosítás, besorolás, mérés, következtetés stb.), valamint az adott területre jellemző természettudományi és technikai eljárásokra. Az új dolgok folyamatokon keresztül történő megtanulása pótolhatatlan, mert csupán beszélgetés (olvasás, leírás) révén az egyébként érdekes és élénk tartalom olyan definíciók ismétlésévé válik, amelyeknek nincs jeletőségük a tanuló számára. A tapasztalat és konkrét ábrázolások nélküli megnevezés csak az emlékezetet és az emlékezőképességet erősíti (ami ne m árt), de a természettudomány óráknak nem ez a célja. A hőmérsékletet, a hőt és az anyag tulajdonságait ezért a tevékenységek során meg kell ismertetni a tanulókkal. Természetesen maga a tevékenység nem azonos a minőségi tanítással: kezdetben tudatosítanunk kell azokat a célokat, amelyek szükségesek a munka kezdéséhez, a tevékenység befejezése után pedig soha nem szabad megfeledkezni az összefoglalóról: milyen tervekkel fogtunk neki a munkának, mit csináltunk, mit értünk el, és mit tanultunk belőle. A természettudomány területén a tanulóknak a kézügyességük mellett 27 kommunikációs képességüket is erősíteniük kell. A tanárnak irányítania, vezetnie és felügyelnie kell a munkát és a megbeszélést. A készségeket csak a tevékenységek között lehet elsajátítani. Ezért a tanulóknak a lehető leggyakrabban maguknak kell megmérniük a hőmérsékletet, csoportosítaniuk, rendezniük, meghatározniuk, tesztelniük stb. A tevékenységek eredményeit valamilyen grafikus formában mutassuk be, függesszük ki a falra, és a későbbiekben legalább néhányszor térjünk vissza rá, tárgyaljuk és alkalmazzuk őket. Ez megmutatja a tanulóknak, hogy a munkájuk nemcsak öncélú, hanem érték is. Ha később is használjuk, akkor magasabb értéket adunk neki, és csökkentjük a felejtés mértékét. Kutatás A kutatás most már kifejezetten szerepel a tantervben. A kutatás minden típusa közül ki kell alakítanunk a tudományos kutatás módszertanát, amely meghatározott fázisokat követ. Az osztályteremben a tanulóknak önállóan kell megtervezniük, végrehajtaniuk és értelmezniük a kapott adatokat. A tanár szerepe itt elsősorban az útmutatás. A tanulók tegyenek javaslatokat a kutatási területekkel kapcsolatban. A kutatás kezdeti szakaszában a tanárnak segítenie kell a kutatási kérdés megfogalmazásában. Ezt követi a kutatás megtervezése, amelynek során külön figyelmet kell fordítani a változók ellenőrzésére, hogy a kutatás tisztességes legyen. A tanár szerepe kulcsfontosságú az első kísérletek tervezésénél, mivel a nemzetközi tanulmányok és kutatások azt mutatják, hogy tanulóink nem jártasak ebben (ami nem meglepő, hiszen eddig nem foglalkoztunk ezzel szisztematikusan az iskolában). Az idő előrehaladtával azonban a tanulóknak egyre önállóbbá kell válniuk ebben a folyamatban. Ezen kívül gondoskodniuk kell a szükséges eszközökről és figyelembe venni az esetleges korlátozásokat. Azt is át kell gondolniuk, hogy milyen eredményeket várnak, és le kell írniuk, valamint meg kell indokolniuk az elvárásaikat – más szóval hipotéziseket kell felállítaniuk. A végrehajtás előtt a tanár ellenőrzi a tervet, szükség esetén kérdéseket tesz fel, hogy segítsen tisztázni a félreértéseket vagy közvetve rámutasson a terv gyengeségeire és jóváhagyja a végrehajtás megkezdését. A kutatás során fontos, hogy a tanulók tartsák magukat az előre elkészített tervhez. Az összes szakaszról folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. Ha leküzdhetetlen akadályok merülnek fel, módosíthatják vagy kiegészíthetik a tervet, de mindent rögzíteni kell. A záró rész, amely nem 28 hiányozhat, a kutatás beszámolója és az eredmények értelmezése. A legjobb, ha többféle kommunikációs mód is képviselteti magát. A különböző csoportok összehasonlítása lehetővé teszi a lehetséges fejlesztések átgondolását is, amikor a felmérést esetleg újra elvégzik (értékelés). A jegyzetek egy ideig legyenek látható helyen, hogy emlékezzünk arra, mit csináltunk, és újra felhasználhassuk az eredményeket. A tanár szerepe a konklúzióban az, hogy segítse a (tudományosan) megalapozott következtetések kialakítását és a kutatási témához kapcsolódó tudományos vagy legalábbis részben tudományos szókincs létrehozását vagy átdolgozását. A természettudományos órák munkaszervezési formái változnak, hiszen a tanulók kísérletezés közben egyedül vagy párban dolgozhatnak, míg a csoportmunka hatékonyabb a vizsgálatok során, mert lehetővé teszi a társaktól való tanulást. Mindenkinek el kell tudnia mondani, hogy mit csinál csoportja a tevékenység során, majd jelentést kell tennie a kapott eredményekről. A munkaterület előkészítése és rendbetétele a tanulók gyakorlati tevékenységének szerves részét képezi. Lehetőség van a különböző megközelítések közötti átjárásra is, mivel gyakran helyénvaló, ha a tanulók először önállóan gondolkodnak a problémán, majd csoportokban osztják meg és védik meg nézeteiket, a tanár pedig a plenáris megbeszélés során a végén tudományosan elfogadható következtetésekkel szolgál. Fontos megjegyezni, hogy a kísérletnek mindig igaza van, és nincsenek rossz eredmények. Ha az eredményeink nem egyeznek az elmélettel, akkor legalább próbáljuk meg a tanulókkal együtt kideríteni, hogy mit hagytunk figyelmen kívül a munkánk során. Így nem kelthetjük azt a benyomást, hogy a tudomány a mindennapi élettől elkülönült dolog, és hogy eredményei csak a laboratóriumban vagy az osztályteremben hasznosak. Technikai és technológiai folyamatok A természet törvényeit gyakorlatban kell ellenőrizni, ami azt jelenti, hogy kreatív munkafolyamatban konkrét termékek létrehozása szükséges. Egyes törvényszerűségek, fogalmak és elképzelések megtanulása, megerősítése, elmélyítése és aktualizálása a technikai jellegű rejtvények építőköveivel történik. 1. Egy termék, modell, konstrukció, ábra, tevékenység, projekt tervezésekor szimbolikus szinten keresik a kapcsolatot a természeti törvények, a testek, műszaki tárgyak, egységek és rendszerek szerkezete és működése között. 2. Megismerik, elemzik és értékelik az anyagok technológiai tulajdonságait és felhasználhatóságát különböző anyagok feldolgozásakor (tervezés és átalakítás), amelyek egyben környezet- és 29 emberbarátok is. 3. A tanulók megismerik az ökológiai, gondolkodási, grafikai, konstrukciós, információs, tervezési és kivitelezési, valamint a gyakorlati folyamatok és tevékenységek közötti kapcsolatokat. A tanárnak részletesen be kell mutatnia az egyes technikai és mindenekelőtt a technológiai eljárásokat, és fel kell hívnia a figyelmet az összes eszköz helyes és biztonságos használatára. Az alkalmi munkaterület stabilizálását a hagyományos tanteremben észszerű, biztonságos és ergonomikus módon kell megtervezni és elrendezni, hogy a 4. és 5. évfolyamon a természettudomány és technika tantervben szereplő technológia és technika ismeretek valamennyi összetevőjének hatékony, megbízható és magas színvonalú oktatása biztosított legyen. 4. A kreatív munkafolyamat végén ellenőrzik, hogy a végtermék megfelel -e a meghatározott kiválasztási és döntési kritériumoknak és a munka (végső) eredményeinek. 5. A végtermék értékelése során megállapítják, hogy a konkrét termék a műszaki probléma egyik lehetséges megoldása, amelyet lehet fejleszteni, javítani, korszerűsíteni, olcsóbbá tenni és egy szélesebb körű készletbe vagy projektbe integrálni. 6. A modellek, makettek építőkészlettel történő készítése, építése során kapcsolatot teremtenek a termék, épület szerkezete, funkciója, formája között, összefüggéseket keresnek a technika, a technológia, a szervezettség és a természettudományi törvényszerűségek között. 7. Megismerik és elsajátítják a gépalkatrészek, hajtóművek, működtető elemek és szerelvények szerkezetét, működését és egymással való összekapcsolását szolgáló műszaki problémákat úgy, hogy megfelelő építőelemeket építenek (raknak össze) az építőkészlet segítségével. 8. A konstruktivista és projektalapú megközelítések lehetővé teszik, hogy a tanítás és a tanulás heterogén csoportokban történjen, ahol a tanulók olyan feladatokat vállalnak, amelyek megfelelnek kognitív, értékrendbeli és pszichomotoros képességeiknek. Ha jó eredményeket érnek el, önbizalmat és pozitív önképet építenek, felismerve, hogy a munkacsoport is egy rendszer, amelynek hatékonysága a tagjaitól és a köztük lévő kapcsolatoktól függ. Megismerik a munkamegosztás jelentőségét és szerepét a csoportmunka során. 9. A kísérleti és gyakorlati munka során ügyelni kell a munkavédelemre, valamint az egyéni és csoportos munkához szükséges biztonságos és ergonómiailag megfelelő eszközök és berendezések biztosítására, amelyeket munkaállomásokon vagy munkahelyeken kell végezni. Ezzel elkerülhetők az egyes technológiai folyamatok megvalósítása során fellépő nehézségek. 10. A tervezett és bevált műszaki és technológiai folyamatok keretében a műszaki és technológiai feladatokat össze kell kapcsolni a közvetlen környezet szakmáinak ismereteivel, a tanulóknak meg kell ismerniük a közvetlen és tágabb környezet gondozásának fontosságát a gazdaságilag életképes iparágak fenntartása szempontjából, és meg kell ismerniük az energiatakarékos és környezetbarát termelésért tett erőfeszítéseket. 30 Adatfeldolgozás A tanórák formátumától és tartalmától függetlenül a tanulók napi szinten folyamatosan rengeteg új információval szembesülnek. Ez hamarosan kezelhetetlenné válik, ha nem tudjuk, hogyan szervezzük meg hatékonyan. Az adatokkal való munkavégzés készségei az órák állandó részét és célját kell, hogy képezzék (nem csak a természettudomány és technika területén), és az úgynevezett funkcionális műveltséghez kell tartozniuk, amelyre folyamatosan törekednünk kell. A tanulóknak már képesnek kell lenniük az adatok táblázatos bemutatására (pl. kísérletek során elvégzett mérések, számlálások rögzítése). Ennek során ragaszkodjunk ahhoz, hogy a táblázat használata értelmet nyerjen, hiszen nem pluszmunkát és öncélúságot jelent, hanem a munka racionalizálásának az eszközét. A tanulók egyre önállóbbak legyenek a táblázat elkészítésekor. Az adatok rögzítésének és bemutatásának készségein túlmenően figyelmet kell fordítani az így rögzített adatok leolvasására is. A tanulók már ismerik az adatok grafikus ábrázolásának néhány módját: oszlop- és sordiagram, ábra, vonaldiagram. 4. osztályban megismerkednek az adatok kördiagrammal való ábrázolásával, amely az egész részeinek ismeretéhez kapcsolódik. Nézetek/viszonyok A tanítási folyamat feladata, hogy a közlések révén fejleszti a pozitív hozzáállásunkat önmagunkkal, másokkal és a környezettel szemben. A tanulókban fejleszteni vagy fokozni kell a kíváncsiságot (érdeklődés az új dolgok iránt, figyelem a részletekre, érdekes és értelmes kérdések feltevése, az információforrások spontán felhasználása), az objektivitást (beszámolni arról, ami valóban történt, tartózkodni az elhamarkodott következtetésektől vagy értelmezésektől), a kritikus hozzáállást (a már elvégzett munka áttekintése és annak értékelése, hogyan lehetne azt javítani, a korábbi tapasztalatok kritikus értékelése), az érzékenységet (az élő és élettelen környezet iránti aggodalom kimutatása és kifejezése), a pontosságot és a szisztematikusságot. A jogok mellett kiemeljük a mindannyiunk által viselt kötelességeket és a korlátokat is, amelyekkel egyénként és a társadalom részeként szembesülünk. Az olyan aktuális kérdések, mint az ökológia, a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés szinte bármilyen témába beleszövődhetnek. Végül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tanulók ebben a korszakban nagyon kíváncsiak és tehetségesek lehetnek. A tanóráknak elég érdekesnek és kihívást jelentőnek kell lenniük ahhoz, hogy lekössék őket. A motivációs értéke t ezért nem szabad elhanyagolni, fontos, hogy élvezetes, kellemes és szórakoztató legyen. 31 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás A természettudomány és technika tantárgy keretében a tanulók képességeit, készségeit a tervezés, a szervezés és a kivitelezés, valamint az ellenőrzés és az értékelés terén is figyelembe kell venni. Külön odafigyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre; a nevelő-oktató munka alapját a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott következő konceptusok, irányelvek és utasítások jelentik:  Odkrivanje in delo z nadarjenimi učenci,2  Učne težave v osnovni šoli: koncept dela,3  Otroci s primanjkljaji na posameznih področjih učenja: navodila za prilagojeno izvajanje programa osnovne šole z dodatno strokovno pomočjo,4  Smernice za izobraževanje otrok tujcev v vrtcih in šolah.5 2 Sprejeto na 25. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 2. 1999. 3 Sprejeto na 106. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 10. 2007. 4 Sprejeto na 57. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 17. 4. 2003. 5 Sprejete na 123. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 18. 6. 2009. 32 5.3 Tantárgyközi kapcsolatok A tanterv számos lehetőséget kínál a tantárgyak közötti tervezésre és megvalósításra. A tantárgyközi integráció nemcsak a tartalmi integrációról szól (a különböző tantárgyak kapcsolódó fogalmainak összekapcsolása), hanem lehetővé teszi a tanulók számára, hogy olyan készségeket fejle sszenek, amelyek különböző körülményekben hasznosak (pl. kritikus gondolkodás, adatfeldolgozás, IKT-használat stb.). ANYAGOK KÉPZŐMŰVÉSZET: szobrászat – agyag, makett SZLOVÉN NYELV: tárgyak, helyiségek és jelenségek leírása TÁRSADALOM: tájékozódás, iránytű, talaj és kőzetek, rétegek, emberi és állati élőhelyek, a táj természetes adottságai, vizek, éghajlat, domborzat, vizek a térképen, gazdasági adottságok, mezőgazdaság, a talaj szerepe a táj különböző részein MATEMATIKAb: hőmérséklet, idő, grafikus adatok, jelentéskészítés, térfogatmérés SPORT: a friss levegőn végzett mozgás fontossága HÁZTARTÁSTAN: hol kapunk meg mindent, amire szükségünk van a megéléshez, a mosáshoz, a ruháink karbantartásához, illetve az ebből eredő szennyezés Egészségre való nevelés: egyes anyagok mérgezők, beleértve a gyógyszereket és a gyógynövényeket is Kémiai biztonság: a csomagoláson a veszélyes anyagokat jelző szimbólumok, az égés során mérgező gázok keletkeznek Környezetvédelmi nevelés: a csomagolások értékelése ökológiai szempontból; a szelektív hulladékgyűjtés fontossága; az emberi lakóhelyek terjeszkedésének és az állati élőhelyek beszűkülésének a következményei; a természetes anyagok vízben is oldódnak; a víz-, talaj- és levegőszennyezés okai és következményei (műtrágyák, permetszerek) Fogyasztói oktatás: különböző típusú csomagolások használata 33 ERŐK ÉS TÁRSADALOM: éghajlat és domborzat, talajvíz, napos és árnyékos domboldal, MOZGÁSOK mezőgazdaság, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, közlekedés és szállítás MATEMATIKA: vízfogyasztás, annak mérése és rögzítése IKT: adatfeldolgozás SZLOVÉN NYELV: modellek, készülék és jelenségek leírása KÉPZŐMŰVÉSZET: rajzolás, vázlat HÁZTARTÁSTAN: a szél, mint energiaforrás Környezetvédelmi nevelés: vízmegtakarítás, környezetszennyezés, energiatakarékosság, a szél hasznosítása és a nagy szelek következményei, égéskor mérgező gázok keletkeznek, Egészségre való nevelés: az áram veszélyes lehet, saját biztonságunkról való gondoskodás, a tűzoltóság segítsége Szakmai orientáció: villanyszerelő, tűzoltó, meteorológus Az erőszak kezelése: pirománia EMBER SZLOVÉN NYELV: szókincsbővítés, receptek, felmérés az étkezési szokásokról MATEMATIKA: mérés, az eredmények rögzítése és értelmezése HÁZTARTÁSTAN: amire szükségem van az élethez, az ételek elkészítése SPORT: a mozgás fontossága KÉPZŐMŰVÉSZET: az ember külső megjelenése TÁRSADALOM: mezőgazdaság, éghajlat és domborzat Egészségre való nevelés: egészségügy, fogyatékosság, helyes testtartás ülésnél és járásnál, egészséges táplálkozás, a fogyókúrák veszélyei, tisztaság, a dohányzás veszélyei, a friss levegőn való mozgás előnyei, a drogok, az alkohol és a gyógyszerek veszélyei Szakmai orientáció: orvos, szakács Környezetvédelmi nevelés: egészségesebb környezet, jobb minőségű élelmiszerek Egészségre való nevelés: a test tisztán tartása 34 Az erőszak kezelése: az emberek különbözőek, tiszteljük a sokféleséget ÉLŐLÉNYEK SZLOVÉN NYELV: az állatok és növények leírása TÁRSADALOM: élőhelyek, parkok, erdők, növények az otthonunkban, emberek különböző élőhelyeken, a biogazdálkodás feltételei KÉPZŐMŰVÉSZET: különböző technikák alkalmazásával való élőlények ábrázolása, családi album HÁZTARTÁSTAN: biológiai szükségletek kielégítése Környezetvédelmi nevelés: környezetvédelem, természetes és természetellenes környezeti változások, éghajlatváltozások KÖNYVTÁRI INFORMÁCIÓS TUDÁS: a tudományos irodalom ismerete, a tartalomjegyzékben való információkeresés 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése A természettudomány és technika tanítása során arra törekszünk, hogy minden tanulóban minőségi tudást, készségek elsajátítását és pozitív hozzáállást érjünk el. Ebben az összefüggésben a minőségi tudás olyan megértéssel rendelkező tudás, amely lehetővé teszi a kritikus gondolkodást, ugyanakkor viszonylag tartós, értelmes, átadást és felhasználást lehetővé tévő tudás. A tervezési fázisban meghatározzuk, hogy a tanulók a tervezett tanulási egység végén (minden taxonómiai szinten) mit fognak tudni, mit tudnak majd elsajátítani, az operatív célok és követelmények szerint. A tantárgy operatív célkitűzései fogalmakat, eljárásokat és állásfoglalásokat fednek le és képviselnek, míg a követelmények a tanárt támogatják az értékelésben. Ennél a természettudományos műveltség szerkezetét veszik figyelembe: fogalmak (fogalmak, jelenségek, folyamatok ismerete és megértése), eljárások (tudományos és technikai) és állásfoglalások/viszonyok (kíváncsiság, kritikusság, objektivitás, érzékenység stb.). A tudás ellenőrzése a tanulási folyamat minden szakaszában jelen van: 1. Az előzetes tudás ellenőrzése egy új témakör előtt: a fogalmak értelmezése a tanulók által. Az előzetes tudás ellenőrzésével megállapíthatjuk, hogy szükséges-e a tudás frissítése, kiegészítése vagy akár újbóli elsajátítása Ezért fontos megismerni a tanulók természettudományos és technikai elképzeléseit, vagyis azt, hogy miként képzelik el vagy értelmezik a természettudományos fogalmakat, jelenségeket és folyamatokat. A tanulókat nem kérde zzük 35 meg közvetlenül, hanem inkább azt kérdezzük: "Mit gondolsz, mi történik ...?", pl. "Mit gondolsz, mi történik a táplálékkal és a folyadékokkal a testedben?" 2. A folyamatos ellenőrzés tájékoztató jellegű magáról a tanulási folyamatról, a módszerek és formák helyes megválasztásáról, ugyanakkor visszajelzést ad a tanulás hatékonyságáról (a tanuló számára) és a tanítás hatékonyságáról (a tanár számára). 3. A végső ellenőrzés a tanulási időszak ill. egy témakör céljainak és követelményeinek eléréséről szól. Az ellenőrzés módszerei különbözőek lehetnek: a tanár megfigyeli és meghallgatja a tanulókat anélkül, hogy vitába bocsátkozna, párbeszédet folytat a tanulókkal, miközben tudatosan megfigyeli és meghallgatja őket, megnézi a tanulók produktumait (írásbeli tesztek, beszámolók, rajzok, modellek, makettek, plakátok, gyakorlati termékek stb.). A tervezett megfigyelés és ellenőrzés legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi az információk egyenletes begyűjtését minden tanulóról, nem csak azokról, akiknek a legtöbb segítségre vagy figyelemre van szükségük. A minőségi visszajelzésnek ki kell terjednie a társakkal való együttműködésre, a társaknak való segítségnyújtásra, a munkaterület rendjének fenntartására. Az értékelés alapját az határozza meg, hogy a tanulóknak egy tanulási egység vagyis témakör után mit kell megtanulniuk, vagy mit kell elsajátítaniuk (a tudás terjedelme) és mennyire jól (a természettudományos ismeretek, eljárások, készségek minősége, megfelelő kritériumok alapján). A tudás minőségi szintjei a Bloom-taxonómia kognitív céljai szerint a következők: ismeret, megértés, alkalmazás, elemzés, szintézis és értékelés. A Bloom-taxonómia a tudás minőségi megkülönböztetését kínálja az elsajátítás szintje szerint. A készségek (észlelés, mérés, összehasonlítás, csoportosítás, indukciós következtetés, dedukciós következtetés) értékelésekor a tudás minőségét a helyesség foka határozza meg (pl.: szisztematikus, helyesség, pontosság, megfelelőség). A tanulási időszak végén és az ellenőrzés minden formájának végén meg kell határozni az egyes tanulók tudásának minőségét és mértékét. E célból az írásbeli vagy szóbeli értékeléshez szükséges feladatokat, kérdéseket vagy tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a tanuló bemutassa tudását és készségeit. A tanárok különböző értékelési módszerekkel értékelnek: szóbeli értékelés, írásbeli értékelés, a tanuló termékeinek értékelése (pl.: kutatási jelentések, gyakorlati és egyéb termékek, modellek). 36