Tanterv MAGYAR MINT MÁSODIK NYELV Kétnyelvű szakiskolai programok: 213 óra Tanterv MAGYAR MINT MÁSODIK NYELV Kétnyelvű (szlovén–magyar) szakiskolai programok: 213 óra A tantervet készítették: László Hermina, Lendvai Kétnyelvű Középiskola Pisnjak Mária, Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete Kiadta: SZK Oktatási, Tudományos és Sportminisztériuma, SZK Oktatási Intézete A minisztérium részéről: dr. Simona Kustec Az intézet részéről: dr. Vinko Logaj A tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 2020. február 20-i 205. ülésén hagyta jóvá. Online kiadás Ljubljana, 2022 Hozzáférés: http://eportal.mss.edus.si/msswww/programi2021/programi/index.htm ----------------------------------- Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 99515139 ISBN 978-961-03-0652-8 (Zavod RS za šolstvo, PDF) ----------------------------------- ii TARTALOM 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .................................................................................. 4 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK ........................................................................................................ 4 3. CÉLOK .............................................................................................................................. 5 3.1 KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK ................................................................................... 5 3.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK ........................................................................ 6 3.3 A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA .................................................................. 6 3.3.1 BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ........................................................... 6 3.3.2 OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ......................................................... 7 3.3.3 BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ......................................................................... 7 3.3.4 ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ............................................................................... 8 3.3.5. NYELVI-NYELVTANI ISMERETEK ......................................................................... 8 3.3.6 HELYESÍRÁS ..........................................................................................................10 3.3.7 TÉMAKÖRÖK ..........................................................................................................10 4. KÖVETELMÉNYEK ..........................................................................................................11 4.1 A B1+ SZINT LEÍRÁSA ..................................................................................................11 4.2 AZ A1 SZINT LEÍRÁSA ..................................................................................................12 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...........................................................................................13 5.1 A BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ..............................................................13 5.2 AZ OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE .........................................................14 5.3 A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ............................................................................15 5.4 AZ ÍRÁSBELI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE .......................................................................16 5.5 A NYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE .................................................................17 6. A TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................18 iii 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A magyar nyelvnek a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén különleges státusa van. A magyar anyanyelvű diákoknak ez az ún. első nyelve, a szlovén anyanyelvű diákoknak pedig az ún. második nyelve. A nem magyar anyanyelvű diákok sem csak az iskolában, a tanítás folyamatában ismerkednek ezzel a nyelvvel, hiszen mindennapi életük szerves része a magyar kisebbség nyelvével, kultúrájával, magyar nyelvű médiájával való érintkezés. Magyarország közelsége, az egyre erősebb kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok is indokolják e nyelv tanulását. A két ország egyidejű EU-csatlakozása következtében a továbbtanulás és munkavállalás szempontjából is fontos a régió nyelveinek ismerete. Mivel a Muravidék vegyes nemzetiségű területén a szlovén mellett a magyar is hivatalos nyelv, bizonyos munkahelyek betöltésének feltétele a magyar nyelv ismerete. A lendvai kétnyelvű középiskola szakiskolai programjaiba elsősorban a kétnyelvű általános iskolát végzett tanulókat várják, de szlovén tannyelvű általános iskolát végzettek is beiratkozhatnak ezekre. Hogy az egynyelvű szlovén iskolákból érkező diákok minél eredményesebbek legyenek a magyar nyelv tanulásában, és ennek köszönhetően be tudjanak kapcsolódni a kétnyelvű oktatásba, számukra a magyar mint második nyelvet valamennyi évfolyamon külső differenciálással tanítjuk. A rájuk vonatkozó célokat és követelményeket a jelen tantervben dőlt betűs írással jelöltük. Az előzetes tudásuknak és képességeiknek megfelelően a magasabb céloknak és követelményeknek is eleget tehetnek. A tantárgy keretében elsősorban kommunikáció központú nyelvoktatás folyik, a diákok azonban betekintést nyernek a magyar irodalomba, művelődéstörténetbe és történelembe is. A tantervi célok megvalósítása a kompetenciafejlesztésen alapszik. A tantárgy célja, hogy a III. évfolyam végére a diákok eljussanak a B1+ (több művelődéstörténeti ismerettel), il etve az A1 szintre. 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK 1 . A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nemzetiség nyelve és kultúrája iránt. 2. A diákok elsajátítják a (regionális) köznyelvet. 3. A diákok elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységekhez, elsősorban a mindennapi élethez, a tanuláshoz, a szakmai életük végzéséhez szükséges nyelvi kommunikációs képességeket, valamint a kulturált nyelvi magatartást. 4. A diákok fejlesztik együttműködési készségüket és nyelvtanulási stratégiájukat. 5. A diákok megismerkednek néhány magyar irodalmi művel, betekintést nyernek a magyar kultúrába. 4 3. CÉLOK 3.1 KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK A diák: Társadalmi – tud: érintkezéshez  köszönni, elköszönni, megszólítani, bemutatkozni, szükséges  érdeklődni valami iránt, érdeklődésre reagálni, kommunikációs  engedélyt kérni és arra reagálni, szándékok  megköszönni és köszönetre reagálni ,  bocsánatot kérni és arra reagálni ,  gratulálni, jókívánságot kifejezni és arra reagálni; Érzelmek kifejezésére – tud: szolgáló  örömet, kommunikációs  csodálkozást, szándékok  bánatot,  sajnálkozást kifejezni; Vélemény kifejezésére – ki tud(ja) fejezni: szolgáló  véleményét és tud más véleményére reagálni, kommunikációs  egyetértését és egyet nem értését, szándékok  tetszését és nemtetszését,  kívánságot, képességet, szükséget, lehetőséget; Infomációcseréhez  megnevez és leír dolgokat, kapcsolódó kommu-  elbeszél eseményeket, személyeket jellemez, nikációs szándékok  információt kér és ad,  igenlő vagy nemleges választ ad; A partner cselekvését  kifejez kérést, tiltást, felszólítást, befolyásoló kommu-  segítséget kér és segítségkérésre reagál, nikációs szándékok  javaslatot tesz, és javaslatra reagál,  meghívást fejez ki, és arra reagál; Interakcióban jellemző  visszakérdez, kommunikációs  ismétlést kér, szándékok  kifejezi nem értését,  felkér pl. hangosabb vagy lassúbb beszédre. FOGALOMKÖRÖK:  cselekvés, történés, létezés kifejezése  birtoklás kifejezése  térbeli és időbeli viszonyok  mennyiségi és minőségi viszonyok  modalitás  esetviszonyok  logikai viszonyok  szövegösszetartó eszközök A kommunikációs szándékokat és fogalomköröket mind a négy készségterületen fejlesztjük. 5 3.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK A diákok:  elsajátatják a magyar köz- és irodalmi nyelvet;  fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét;  elsajátítják a helyesejtés és nyelvhelyesség követelményeit, megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel beszélnek;  elsajátítják a beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartást;  szövegek feldolgozásával fejlesztik szövegértési készségüket;  fejlesztik az értő olvasás és az értelmes felolvasás készségét;  fejlesztik az írásbeli szövegalkotás készségét;  gazdagítják szókincsüket, és fejlesztik pragmatikai-logikai-grammatikai (nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási) képességüket;  ismerkednek a magyar művelődéstörténettel; általános és irodalmi műveltségüket olvasással, színházlátogatással, tanulmányi kirándulásokon való részvétellel gazdagítják. 3.3 A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA 3.3.1 BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok beszélt művészi és nem művészi szövegeket hal gatnak/néznek meg és fogadnak be.  Beszélgetéseket, beszédgyakorlatokat hal gatnak/néznek meg, kiszűrik az információkat és a lényeges mozzanatokat.  Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét. A diák: Óravezetés,  megérti tanára és társai beszédét, a munkához interakciók szükséges utasításokat, azokat tudja követni; Hallott monologikus  megérti egyszerűbb szövegek lényegét, megkeresi és szövegek és a megérti a fontos adatokat, tömegkommunikáció  megért egyszerűbb nyilvános közleményeket, szövegeinek értése reklámszövegeket, tévé- és rádióműsorokat (szakmájával kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek),  megért egyszerűbb, szakmájához kapcsolódó szövegeket (pl. megrendelés, reklamáció...); Hallott párbeszédes  megérti mindennapi beszédhelyzetekben az anyanyelvi szövegek értése beszélőket,  megérti a szakmája végzésével kapcsolatos párbeszédes szövegek lényegét (pl. ügyfélfogadás, megrendelés fogadása); Egyszerűbb művészi  megérti a hallott, il etve látott művészi szövegek (vers, szövegek értése színházi előadás, film, regény- és elbeszélésrészlet) lényegét, üzenetét; Feladatok megoldása  megoldja a hallott szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat (információkeresés, összefoglalás, lényeg meglátása, kép és szöveg összekapcsolása, a beszédhelyzet körülményeinek megállapítása, ismeretlen szavak jelentésének megkeresése szótár segítségével). 6 3.3.2 OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok írott művészi és nem művészi szövegeket olvasnak és fogadnak be.  Fejlesztik a kritikus, logikus gondolkodás, a következtetés és értelmezés készségét.  Iskolai és házi olvasás során fejlesztik az értő olvasás és az érthető (jó intonációjú, jó ritmusú) és értelmes felolvasás készségét. A diák: Monologikus  megért olyan mindennapi témákról szóló szövegeket, szövegek értése amelyek ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmaznak;  tud az adott szövegben tájékozódni, kikeresi és megérti a szöveg lényeges információit;  megérti a mindennapi élet gyakoribb szövegtípusait (magánlevél, reklám, étlap, időjárás-jelentés, tájékozódás, útbaigazítás...);  megérti a szakmai életével kapcsolatos egyszerűbb szövegeket (hirdetés, reklám, használati utasítás, álláshirdetés); Feladatok megoldása  megoldja az olvasott szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat (információkeresés, összefoglalás, lényeg meglátása, kép és szöveg összekapcsolása, a beszédhelyzet körülményeinek megállapítása , ismeretlen szavak jelentésének megkeresése szótár segítségével); Egyszerűbb művészi  megérti az olvasott művészi szövegek (vers, színházi előadás, szövegek értése film, regényrészlet és elbeszélés) lényegét, üzenetét,  megállapítja a témát, helyet és időt,  jellemzi a szereplőket; Olvasás, felolvasás  tanári vagy más bemutatás meghal gatása, il etve felkészülés után a szöveget érthetően, megfelelő hangsúllyal és intonációval felolvassa. 3.3.3 BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok beszélgetéseket folytatnak, beszédgyakorlatokat készítenek és adnak elő.  Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.  Elsajátítják a helyesejtés és nyelvhelyesség követelményeit, megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel beszélnek.  Elsajátítják a beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartást. A diák: Beszélgetésbe való  bekapcsolódik a beszélgetésbe, bekapcsolódás  megismeri és alkalmazza a nyelvi illemszabályokat,  kifejezi alapvető kommunikációs szándékait ( bemutatkozik, bemutat, megköszön...),  elsajátítja és gyakorolja a szakmai életével kapcsolatos nyelvi megnyilvánulásokat (pl. telefonálás, félfogadás...),  kifejezi véleményét látott vagy hal ott eseményről, olvasott szövegről; Információszerzés és  mindennapi teendői során információkat, segítséget, információközvetítés útbaigazítást kér, il etve közvetít; Egyszerűbb nem  elbeszél cselekményt, művészi szövegek  leír helyet, tárgyat, terméket, munkafolyamatot, alkotása  személyt jellemez, 7  megfelelő felkészülés után összefoglalót, beszámolót, kiselőadást tart megadott (szakmai) témakörben; Művészi szövegek  elmeséli művek tartalmát,  jellemzi a szereplőket,  kifejti véleményét a szövegről,  megtanul, és érthetően, megfelelő hangsúllyal, intonációval elmond néhány verset. 3.3.4 ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok különböző műfajú szövegeket írnak.  Fejlesztik a különböző beszédszándékok kifejezésének készségét.  Elsajátítják és alkalmazzák a szövegszerkesztés követelményeit, a műfajnak megfelelő stílusjegyeket.  Fejlesztik helyesírási és nyelvhelyességi készségüket. A diák: Írásbeli  képeslapot, magán- és hivatalos levelet, sms-t, e-mailt ír, kommunikációs  személyi adatokkal nyomtatványt tölt ki, helyzetek  információt kér és ad; Rövidebb nem  rövidebb mindennapi (elbeszélés, leírás) szövegeket ír, művészi szövegek  szakszövegeket ír (munkafolyamat leírása, termék alkotása bemutatása),  közéleti és hivatalos szövegeket (pályázat, kérvény, önéletrajz, meghatalmazás, igazolás, meghívó, reklamáció) ír,  kitölt egyszerű nyomtatványokat; Művészi szövegek  leírja olvasott művek tartalmát,  jellemzést készít,  megadott szempontok szerint beszámol olvasmányairól; Feladatok megoldása  írásban megold szövegértési, helyesírási és nyelvi feladatokat. 3.3.5. NYELVI-NYELVTANI ISMERETEK A diákoktól nem a felsorolt elvek és szabályok megtanulását és visszamondását várjuk, hanem a szövegfeldolgozás és -alkotás során való alkalmazását. Ebből kifolyólag a grammatikai szabályokat nem fejből, elméletieskedve kell megtanulni, hanem azokat mindig valamilyen szövegkörnyezetben, kommunikációs helyzetben kell megismerni, gyakorolni és alkalmazni. Az ige és ragozása A diákok cselekvést, történést, állapotot, létezést fejeznek ki mindhárom időben és kijelentő, felszólító és feltételes módban, ismerik és alkalmazzák az alanyi és tárgyas ragozást, beleértve a -lak/-lek személyrag használatát. Főnévből és melléknévből igéket képeznek. Az igekötő Ismerik az igekötők funkcióit és az igekötős igék írására vonatkozó szabályokat. 8 Az igenevek Ismerik és (mondatátalakításkor) alkalmazzák a főnévi, melléknévi és határozói igenév képzését. A főnév Megneveznek élőlényeket, élettelen tárgyakat, gondolati dolgokat egyes és többes számban; megfelelően használják a birtokos személyjeleket, megfelelően ellátják a főneveket ragokkal és névutókkal. Igéből és melléknévből főneveket képeznek, és fordítva. A melléknév és fokozása Megnevezik személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát/természetét, valamivel való ellátottságát, valahova tartozását, valamilyen helyzetét, mértékét egyes és többes számban; mellékneveket fokoznak. Főnévből és igéből mellékneveket képeznek, és fordítva. A számnév Megjelölik főnévvel megnevezett személyek, dolgok, fogalmak számát, mennyiségét (tőszámnév, törtszámnév) vagy sorban elfoglalt helyét (sorszámnév); ismerik és használják a határozott és határozatlan számneveket; megfelelően ellátják a számneveket toldalékokkal (-a, -e, -án, -én, -szor, -szer, -ször). A névmások Ismerik és megfelelően használják a különböző fajtájú névmásokat ( személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos, mutató, kérdő) és azok határozóragos alakjait. A névelők Megkülönböztetik a határozott és a határozatlan névelő funkcióját, és megfelelően használják őket. A névutók Ismerik és megfelelően alkalmazzák a gyakori névutókat (hely-, idő-, ok- és részeshatározó kifejezésére). Határozószók Ismerik és használják a gyakori hely-, idő- és módhatározószókat. Kötőszók Ismerik és használják a gyakori mellé- és alárendelő kötőszavakat. A mondat Tudnak egyszerű és összetett mondatot alkotni és átalakítani; alkalmazzák az egyeztetés szabályait; mondatalkotáskor megfelelően kiegészítik bővítményekkel az alanyt és az állítmányt; tudják, hogyan befolyásolja a tárgy az igei állítmány ragozását, és ezt alkalmazzák is; ki tudják határozókkal fejezni a cselekvés, történés, létezés valamilyen körülményét (helyhatározóragok (-ból, -ből; -ban, -ben; -ba, -be; -ról, -ről; -n, -on, -en, -ön; -ra, -re; -tól, -től; -nál, -nél; -hoz, hez, höz; -ig), időhatározóragok (-kor; -tól, -től, -ig; -nta, 9 -nte; -nként) , módhatározóragok (-an, -en; -ul, -ül), eszköz- és társhatározóragok (-val, -vel), ok- és célhatározórag (-ért), részeshatározórag (-nak, -nek)); jelzővel ki tudják fejezni az alaptag minőségét, mennyiségét és birtokosát. 3.3.6 HELYESÍRÁS A diákoktól nem a felsorolt elvek és szabályok megtanulását és visszamondását várjuk, hanem azoknak az írásbeli szövegfeldolgozás és -alkotás során való alkalmazását.  A kiejtés szerinti írásmód (toldalékok (a múlt idő jele, tárgy ragja, -ú, -ű melléknévképző, a - val, -vel rag kapcsolása, a felszólító mód - j jelének kapcsolása) szabályszerű írása)  A szóelemző írásmód (a hasonulás, az összeolvadás, mássalhangzó-változások az igealakokban)  A hagyományos írásmód ( ly írása)  Az egyszerűsítő írásmód (a hosszú kétjegyű mássalhangzók írása)  A különírás és az egybeírás (a szóösszetételek egyszerűbb esetei)  A kis és nagy kezdőbetűk (kis kezdőbetűk: ünnepek, rendezvények, népek; nagy kezdőbetűk: a földrajzi nevek ( település, hegy, folyó, tenger, ország, utca), az intézménynevek, a márkanevek, a címek)  Az elválasztás (egyszerűbb esetei)  Az írásjelek (az egyszerű mondatot záró írásjelek, a mondatrészek közötti írásjelek gyakoribb esetei (és, vagy, de, mert …)  A számok és a keltezés írása 3.3.7 TÉMAKÖRÖK Az alábbi témakörök tárgyalása során a kommunikációs szándékokat és fogalomköröket fejlesztjük mind a négy készségterületen. A diákok a felsorolt témakörökben mozogva gazdagítják és elmélyítik nyelvi ismereteiket, szókincsüket, majd azt alkalmazzák a közlésfolyamatban.  Bemutatkozás ( név, életkor, foglalkozás, nemzetiség)  Család ( a család és az otthon bemutatása, családi ünnepek, rokoni kapcsolatok)  Iskola ( egyszerű leírás, a diákok élete, tanár-diák viszony, iskolai redezvények, tevékenységek)  Emberi kapcsolatok (szokások, barátság, szerelem)  Mindennapi tevékenységeink (orvosnál, ügyintézés a postán, a bankban, a rendőrségen, egyéb szolgáltatások)  Időjárás és öltözködés ( évszakok, divat)  Vásárlás ( élelmiszer- és ruhavásárlás, vásárlási szokások, árucikkek, bevásárlóközpontok, fizetési módok)  Étkezés ( kedvenc ételek, italok, vendéglátás, rendelés étteremben)  Szabadidő, szórakozás ( sport, zene, olvasás)  Utazás ( jegyvásárlás, turizmus, bevásárlóturizmus, magyar városok)  Egészséges életmód (szenvedélybetegségek, a mozgás, táplálkozás fontossága)  Környezetünk (környezetvédelem, az egyén felelőssége)  A munka világa, tervek a jövőről ( szakmák, az élethosszig tartó tanulás)  Kultúra és irodalom (művelődéstörténet, magyar írók, tudósok, feltalálók) 10 4. KÖVETELMÉNYEK A követelményeket a célokban vastagon szedett írás jelöli. A tantárgy általános iskolai, valamint középiskolai óraszámát tekintve a harmadik osztály végén várható teljesítmény megfelel a Közös Európai Referenciakeret B1+ szintjének, il etve a kezdőknél az A1 szintnek. 4.1 A B1+ SZINT LEÍRÁSA Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS BESZÉDÉRTÉS OLVASÁS BESZÉLGETÉS ÖSSZEFÜGGŐ ÍRÁS BESZÉD A diák főbb Megérti Felkészülés Le tud írni Tud vonalakban azokat a nélkül részt tud élményeket és szöveget írni megérti a szövegeket, venni ismerős, eseményeket, sokféle, az köznyelvi amelyek számára érdekes vágyait és érdeklődési beszédet, ha az elsősorban vagy mindennapi terveit, az körébe ismerős témáról gyakran témákról szóló utóbbiakat meg tartozó szól. Megérti a előforduló társalgásokban. tudja indokolni témáról. legfontosabb hétköznapi és magyarázni. Levélben információkat az vagy El tudja mesélni meg tudja aktuális munkával könyv vagy film fogalmazni eseményekről, kapcsolatos cselekményét, az illetve az témákról kifejteni róla események érdeklődési szólnak. véleményét. és élmények köréhez vagy Megérti az személyes szakmájához eseményekről, jelentőségét. kapcsolódó érzelmekről és témákról szóló kívánságokról műsorokban. szóló szövegeket. 11 4.2 AZ A1 SZINT LEÍRÁSA Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a konkrét szükségleteinek a kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, az ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS BESZÉDÉRTÉS OLVASÁS BESZÉLGETÉS ÖSSZEFÜGGŐ ÍRÁS BESZÉD A diák megért Megérti az Tud egyszerűen Lakóhelyét és Meg tud írni ismerős ismerős kommunikálni, ismerőseit egy rövid, szavakat és neveket, ha egyszerű egyszerű nagyon szavakat és beszélgetőtársa fordulatokkal és képeslapot, pl. alapvető nagyon hajlandó egyes mondatokkal le nyaralásról. fordulatokat, egyszerű dolgokat tudja írni. Nyomtatványt amelyek a mondatokat, pl. lassabban ki tud tölteni személyére, feliratokon, elismételni vagy személyes családjára posztereken és másképpen adatokkal. vagy a katalógusokban. megfogalmazni. közvetlen . Fel tud tenni és környezetében meg tud előforduló válaszolni konkrét egyszerű dolgokra kérdéseket, vonatkoznak, amelyek a feltéve, hogy közvetlen lassan és szükségletekre világosan vagy nagyon beszélnek. ismerős témákra vonatkoznak. 12 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A tantárgy keretében a négy készségterület (beszédértés, beszéd, írás, olvasás) fejlesztése történik elsősorban. Az ismeretszerzést és -bővítést is mindig a készségfejlesztés szolgálatában végezzük, vagyis a befogadást és az alkotást segítjük vele. A tanítás középpontjában mindig a szöveg álljon, szövegből induljunk ki (befogadás), és szövegig (alkotás) jussunk el. Mivel a diákok szakmai életük sikeres teljesítésére is készülnek, a mindennapi beszédhelyzetek mellett a szakmai élet beszédhelyzeteire is készítsük fel őket. A tanár igyekezzék mindig a képzési program fajtájának megfelelően válogatni a szakmai élet beszédhelyzeteit. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. A tanárnak olyan légkört kell teremtenie az órán, hogy a diákoknak legyen kedvük megnyilatkozni, akkor is, ha hibásan vagy szegényes szókinccsel beszélnek. Az órákon a leggyakoribb tevékenység a beszélgetés (közös, párban vagy csoportban) legyen. 5.1 A BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint magának a beszédnek. A diákokat már a nyelvtanulás kezdetétől arra kell szoktatni (akár a szintjüknél nehezebb eredeti vagy nyelvtanulási célra készült szövegek alkalmazásával is), hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak értése elegendő támpontot nyújt a szöveg lényegének megértéséhez. A beszédértési készség fejlesztésénél a diákok a szövegegész globális megértésére törekedjenek, erre kell őket ösztönözni. A beszédértési készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok kivitelezése: A beszédértési gyakorlatok előkészítése A tanár még a magnó/videó bekapcsolása előtt magyar nyelven (a diákok nyelvi szintjének megfelelően) felkészíti a diákokat a szöveg befogadására, éspedig:  ismerteti a szöveg műfaját,  ismerteti a szöveg tartalmára vonatkozó általánosabb megállapításokat,  képanyagot mutat be,  ismerteti az ismeretlen szavakat,  irányítja a témával kapcsolatos beszélgetést (pl. a cím alapján vagy a szövegből kiragadott néhány szó, képanyag alapján),  a szöveg kulcsmondatait (kulcsinformációit) nem megfelelő sorrendben tünteti fel, a diákok próbálják helyes sorrendbe állítani,  hasonló témáról olvas. A beszédértési gyakorlat közben és azt követően A diákok többször hal gassák meg a szöveget. Lehetséges feladattípusok:  a szöveg legfontosabb (műfaj, téma, idő, hely, szereplők) információira vonatkozó kérdések,  a tanár állításokat mond, amelyekről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak,  feleletválasztós kérdések (teszt),  tények lejegyzése (táblázatok hiányzó elemeinek pótlása, eseményvázlat),  szerepjáték – a tanár kikapcsolja a magnót, a diák folytatja (monológ, párbeszéd) a történetet / újrahallgatva összehasonlítja sajátját a felvétellel. 13 A gyakorlatok elvégzése után a diákok egyre inkább elszakadhatnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra nyílik mód. Ilyen gyakorlatok lehetnek pl.:  címválasztás,  a történet továbbszövése, más szemszögből való elmesélése,  elbeszélő történet párbeszéddé alakítása és fordítva,  vázlatpontok készítése a szövegről,  vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről. 5.2 AZ OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a diákokat felkészítik különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére. A tevékenységek során a diákok egynyelvű, il . kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak. A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a diákokkal. A diákok először inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés gyakorlása érdekében azonban hangosan is olvassanak a diákok. A diák a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet:  a szöveg egészének gyors, globális áttekintése,  bizonyos részletek, kulcsinformációk megtalálása,  a szöveg értelmezése, értékelése. Az olvasásértési készség fejlesztésének három fázisa: Olvasás előtti tevékenységek A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzá tartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a diákok találgathatják, miről fog szólni a szöveg. A diákok figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket. A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat:  a szöveget már egy ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be,  ismerteti a szöveg kulcsszavait,  a szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a diákok kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket,  a szöveg lényeges elemeit nem megfelelő sorrendben ismerteti; a diákok helyes sorrendbe állítják őket. A szövegeket a szokásostól eltérő formában is bemutathatja a tanár, pl.:  a legépelt szöveget szétvágja mondatokra, bekezdésekre,  bizonyos szavakat szinonimákkal helyettesítve sokszorosítja a szöveget,  a szöveget szavak kihagyásával gépeli le,  mindenfajta központozás nélkül leírt szöveget ad a diákok kezébe,  a szöveg kulcsmondatát minden jelzés nélkül kihagyja – annak helyét és tartalmát a diákoknak kell az elolvasás után kitalálniuk. Olvasás közbeni tevékenységek A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok gyorsabban megértsék a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. 14 Leggyakoribb feladattípusok:  néhány előre megadott kérdés a szöveg legfontosabb információira vonatkozóan,  állítások, melyekről a diákoknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak,  feleletválasztós teszt,  a tanár hibás állításainak javítása,  táblázatok hiányzó elemeinek pótlása,  az információk helyes sorrendbe állítása,  szókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése,  a szöveg témájának és rendeltetésének felismerése. Olvasás utáni tevékenységek A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szövegfeldolgozást záró gyakorlatok során a diákok egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem) nyílik módjuk. Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők:  a történet továbbszövése és/vagy előzményeinek kitalálása,  a történet más szemszögből való elmesélése,  elbeszélő történet párbeszéddé való átalakítása és fordítva,  a szöveg dramatizálása,  vita, beszélgetés, kommentárok a szövegről. 5.3 A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A magyar nyelv mint második nyelv tanításának/tanulásának egyik legfontosabb célja, hogy a megtanult nyelvi formákat a diákok szándékaik, gondolataik és érzelmeik kifejezésére valódi élethelyzetekben alkalmazni tudják. Mivel a másik nyelven való önkifejezés megfogalmazása nehézséget okoz/hat a diákoknak, a tanárnak bátorítania kell őket a magyar nyelven folyó beszélgetésre. A szóbeliség a nyelvtanulás folyamán kulcsszerepet játszik (kommunikációra épülő nyelvoktatás). A tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanórákon a beszélgetések ne legyenek kényszeredett (kérdés-felelet, diákok közti vita kiprovokálása), il . túlságosan szabad, a keretet áthágó beszélgetések. A beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok között legyenek játékos feladatok is. A hagyományos társalgási témák mellett választhatnak szokatlan, esetleg abszurd szituációkat is, amelyek megmozgatják a diákok fantáziáját, s önkifejezésre késztetik őket. Így a diákok bekapcsolódnak és részt vesznek a beszélgetésben, kialakul egy egészséges versenyszel em, megtanulnak győztesként, esetenként vesztesként kikerülni egy-egy szituációból. A beszélgetés lehet kötetlen vagy irányított beszélgetés. A kötetlen beszélgetést is meg kell tervezni, pl. a tanár a beszéd során feladatokat oszt ki, a gyakorlatra szánt időt meghatározza, versenyhelyzetet teremt stb. Az irányított beszélgetés során a tanár meghatározott nyelvi formák használatát várja el a diákoktól. Igen fontos a kérdésfeltevés gyakorlása is, hiszen ez a kommunikációban éppen olyan fontos, mint a válaszadás. A játékosság legtöbbször a verbális kommunikációra épül, de a nem verbális kommunikáció elemeit is alkalmazhatjuk (gesztus, arcjáték, mozgás, pantomim stb.). Párbeszéd A párbeszéd a mindennapi szóbeli kommunikáció egyik legfontosabb eleme, ezért nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlására. A tanár a diákokkal mindig ismertesse a kommunikációs folyamat tényezőit, s a diák ebből kifolyólag alkalmazkodjon a beszédhelyzethez. 15 Szerepjáték A játék különböző formái a diákok életkorának és érdeklődésének megfelelően végigkísérik őket az oktatási folyamatban. A szerepjátékban a diák vagy saját magát vagy egy képzelt személyt alakít egy kitalált helyzetben. Megtervezése legyen átgondolt és alapos, a tanári utasítások egyértelműek és pontosak. A szerepjátékok menete: 1. A körülmények bemutatása/magyarázata, szereposztás, feladatok meghatározása 2. Kivitelezés (pármunka, csoportmunka), 3. A kivitelezés elemzése:  a diákok önértékelése,  a játékban részt vevők kommentárja, 4. Az elvégzett munka értékelése. A szerepjátékok fajtái:  információcsere: személyek, érdekek bemutatása, mindennapi életre vonatkozó ismeretek,  szerepjáték előre megírt forgatókönyv alapján; a tanár elkészíti a forgatókönyvet, a diákok szerepet választanak,  kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás: o ismeretlen személlyel (buszon, üzletben…), o meghatározott céllal (a hiányzás igazolása, jókívánság kifejezése...),  szituációs játékok. Monologikus megnyilatkozás A kommunikáció központú nyelvtanulás során gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a diákok önmagukról, elvárásaikról, örömeikről és gondjaikról nyilatkozzanak, egyúttal megismerjék társaikat, és elmélyítsék embertársukkal való együttérzési készségüket. Projektmunka A projektmunka keretében minden diáknak lehetősége van saját képpeségeinek megfelelően közreműködnie. A tanárnak koordináló szerepe van. A projektmunka mozzanatai: 1. Bevezetés: a tanár bemutatja a témát, a vizuális és egyéb eszközöket, 2. Felkészülés a projektmunkára: a diákok ötleteket gyűjtenek, érdeklődésüknek megfelelően csoportokat alkotnak, 3. Pármunka: tervezés, a munka felosztása, a projektmunka bemutatásának módja; az első szakaszban a tanár vezeti és irányítja a munkát, majd a diákok önállóan dolgoznak, 4. A projektmunka plenáris bemutatása, 5. Az elvégzett tevékenység értékelése (a diákok végzik, a tanár összefoglalja). 5.4 AZ ÍRÁSBELI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE Az írásbeli készséget fejlesztő gyakorlatok általában a szöveg előzőleg már elhangzott szóbeli tárgyalására alapoznak. A diákok először – a fokozatosság elvének megfelelően – szókapcsolatokat, rövidebb szövegeket alkotnak. Mivel csak gyakorlással fejleszthetjük a diákok írásbeli készségét, sok különböző feladatot kell számukra készíteni. Az irányított tevékenységként bevezetett gyakorlásnak idővel szabad, alkotó tevékenységgé kell kinőnie magát. Az írásbeli készséget fejlesztő tevékenység irányítása:  szövegminta tárgyalása-> a szövegmintához kapcsolódó gyakorlat -> új szöveg alkotása-> értékelés-> javítás, 16  az alkotott szöveg összehasonlítása hasonló szöveggel, il . szövegmintával- >értékelés-> javítás-> újabb szövegalkotás. Az írásbeli készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok néhány példája:  Mondatalkotás: a diákokat rászoktatjuk a megfelelő szavak kiválasztására, a helyes nyelvhasználatra, a helyesírási szabályok betartására.  Hiányos szöveg kiegészítése: a tanár hiányos szöveget közöl, a diákok kiegészítik a hiányzó adatokkal.  Rövidebb leírások és tartalmak: általában szóbeli tevékenység (beszéd/meghal gatás/sűrített tartalom) előzi meg.  Szövegalkotás megadott adatok/kifejezések felhasználásával.  Szövegminta bemutatása, amely segítségével a diákok megismerkednek a szöveg (pl. életrajz) szerkezetével és tartalmával. Az irányított és kreatív írás néhány példája:  szövegalkotás adott utasítások szerint (kulcsszavak segítségével),  meghatározott szándékkal, ismert címzettnek szóló szöveg alkotása (magánlevelezés),  ismert személy jellemének megváltoztatása (tanár, iskolatárs, történelmi személy),  reklámklipp szövegének alkotása (meggyőzés, lelkesítés). Nagyon fontos, hogy a tanár fokozatosan vezesse rá a diákokat a nehezebb feladatok megoldására. 5.5 A NYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Szókincsfejlesztés Az autentikus szóbeli és írott szövegekben használt szavak és kifejezések bemutatása mellett a szókincset az alábbi módokon fejlesztjük: - szószedetek megtanulásával, - előhívási technikák segítségével, - vizuális segédeszközökkel történő szemléltetéssel, - egynyelvű és kétnyelvű szótárak használatával, - kontextusba helyezéssel (szövegekben, feladatokban), - szemantikai mezők felhasználásával és »fogalmi térképek« kialakításával. A grammatikai kompetencia fejlesztése A diákok grammatikai kompetenciájukat az alábbi módokon fejleszthetik: - induktív módon, új nyelvtani anyag megismerésével, ahogyan azok autentikus szövegekben előfordulnak, - induktív módon, új grammatikai elemeket, kategóriákat, szabályokat stb. tartalmazó szövegekben, amelyek kifejezetten azért készültek, hogy bemutassák ezek alakját, funkcióját és jelentését, ezeket magyarázatokkal és gyakorlatokkal folytatva, - alaki paradigmák, táblázatok bemutatásával, majd ezeket magyarázatokkal és gyakorlatokkal folytatva. 17 6. A TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanár a tudás ellenőrzésekor megállapítja azoknak a céloknak a megvalósulását, amelyek az osztályozás tárgyát jelentik majd. Az ellenőrzés terjedjen ki a négy alapkészségre (hal ott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség), a szókincs, valamint a funkcionális nyelvhasználat vizsgálatára. A tanár a tanév elején a ismerteti az osztályozás módját és kritériumait. Szóbeli értékelés:  monologikus nem művészi szöveg alkotása (beszédgyakorlat),  beszélgetésben való részvétel (párbeszédes szöveg alkotása). Írásbeli értékelés  olvasott/hal ott nem művészi szöveg értése,  adott típusú nem művészi szöveg alkotása. 18