An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu ZdrÜzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OP MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. DECEMBER 9, 1927.
No. 49.
Nouvi csesztnicke szo odebráni vu Szlovenszkom Drüstvi
Szlovenszkoga Drüstva szlejdnyi velki gyülejs vu tekoucsem leti je zádnyo nedelo bio obdrzsáni, pri steroj príliki je nenávadno doszta kotrig szprislo vküper, ka naj tao vzemejo na tom gyülejsi. Toga gyülejsa znameniti cio je tou bio, ka szo kotrige nouve cseszt níke odébrale za prísesztno 1928-to leto.
Za csasznoga predszednika szo navzoucsi bodoucse kotrige ednoglaszno Kertsmár J. Jozse fa odébrale, kí szo tou csészt prejk vzéli ino szo med popolnim rédom, na gladki pelali odebéranye. Odebráni szo: za predszednika: Vas Lajos, za podpredszednik: Miholics Pál, za predszekritera: Konkolics György, za predpejneznika: Kertsmár J. Jozsef, za predpaznika: Vörös Antal, za racsunepreglédajoucse Konkolics J. i Strauss István.
Hizsnik je zdajsnyi odebráni nazaj. Za hizse poglaváre szo navékse nouvi odebráni. Tak vu nouvom leti szkoron popolnoma nouvi lüdjé vzemejo prejk Szlovenszkoga Drüstva pelanye, kí szo zse vu véksem táli bilí csesztnícke vu drüstvi i májo prakszis na tou szlüzsbo.
OGEN VU A. & P. BAOTI
V-nedelo predpoldnom ob pou dvanájsztoj vöri je vu Five Pointsi bodoucsem A. & P. groszeri baoti ogen vövdano, ár szo káble prevecs hico dávale, stere szo vgojdno zakürili i szledi szo na nyé pozábili. Kvára je vecs jezero dollárov i té szamo z-dihá szhája ár je mocsen din doszta blága na nikoj djao.
VENDEL HORVÁTH VU VOUZO POSZLÁNI, ÁR JE ZSENSZKO BANTÜVAO
Cslovek vu pijánoszti dosztakrát nevej, ka csiní i tak je rávno vcsíno Vendel Horváth zdaj preminoucso nedelo, gda je vu pijánoszti notri sou vu szvoje prvejse vertinye hram i tam je znozsom Mrs. Smith-co scseo oraniti, ali szamo na prszti jo je vrezo i potisztom je zsenszka zsnyegovi rouk vöodszlobodivsa odbejzsala i poli cáje prizvála. Gda szo policáji prisli, te je zse Horváth na poszteli lezso vsze  krvávi, ár szi je sinyek mocsno vrezo i krv je zse na pod doli tekla. Vcsaszi szo ga vu spitao odpelali, gde szo nyemi rano notri zvézali i nej je tak nevarno bilon, kak szo zaprvá miszlili i potisztom szo ga na várasko policájsztvo odpelali, gde szo ga notri zaprli. Na vöposzlühsanyi v-pondejlek vecsér szo ga brezi zagvüsanoszti vu eastonszko vouzo poszlali do februárszkoga szouda.
VÖ JE PRISO NOUVI FORD
Po dugom, nemirovnom csáka nyi je preminoucsi pétek zse na vöpokázanyi bio nouvi Ford automobil. Zadoszta lejpo formo má prouti sztáromi i bougsi je tüdi. Pítanye je zdaj szamo tou, csi bode tiszti vnougo jezero i jezero lüjdi, steri pristelanye csákajo. Nouvi Fordov cejna je 10—25 dollárov vecs, kak je prvejsi bíla.
Postno zravnanye za bozsicsno posto
Bozsicsni paki naj dobro bodejo szpakivani.
Vu etom leti rávno tak kak pred etim gdakoli, je k-bozsicsni szvétkom trno doszta pakov i píszem posílano i postamesteri vu vszákom várasi na tou proszijo národnoszt, naj bozsicsne pake dobro pred bozsicsom odposlejo szvojim lüblénim i z-ednim naj tüdi na tou mámo pazko, ka naj vszáki pak dobro szpakivani bode i tüdi átresz naj dobro bode szpíszani naj sze lehko precsté. Csi tou vcsinímo, te szmo dobro delo vcsínoli szamí szebi i tüdi posti, ár csi je dobro szpakivano i átresz dobro precsteto szpíszani, te paki vcsaszi brezi odlásanya vu roké pridejo onim kém je poszláni.
Bethlehemszki postamester Harry W. Thatcher tou porácsa, ka naj sze vsze táksi paki, steri vrejdnoszt vzsebüjejo, szekolejrajo ino naj sze poslejo kak prvi klász registered posta.
Tüdi tou porácsa, ka naj pej neze ne posílamo vu píszmaj csi je tiszto nej szekolejrano. Post in money orderje szo doszta bougse poszlati kak pa pejnezje ár sze tej nemrejo zgübiti, tak kak sze pejnezje lehko zgübíjo.
1928 leta vönavrzsene porcije za dobro szpoznane
Bethlehemszki váraski ta nacsnicke szo pozdignyeno porcijo za dobro szpoznali zdaj preminoucsi pondejlek na szvo jem rédnom kednésnom gyülejsi. Tou je zdaj zse konecsno i porcije pozdignyene bodejo 1928 leta. Zaman je bilou vsze prouti delanje. Várasi je na pejneze potrejbno i tou szamo od porcijeplacsüvajoucsi lehko dobí. Porcije szo zse do eti mao viszike bilé ali na nouvo vönavrzsene porcije esese vékse zmécse denejo na porcijeplacsü vajoucse.
COUNTY TREASURER JE VÖIMENÜVAO SZVOJE NAMESZTNIKE.
Elmer H. Spengler, sheriff, kí je na zádnyem odebéranyi za county treasurera bio odebráni i tou nouvo csészt januára prvi pondejlek vzeme, prejk je vöimenüvao szvoje namesztnike, steri szo szledécsi:
First deputy, Oscar J. Mutchler, West Easton, Second deputy John J. Keleher zdajsnyi bethlehemszki skvájer v-pétom wardi.
V-PÉTEK DEC. 16-GA
Mae Murray vu Strand Teáteri
Dec. 16-ga bode eden prelejpi kejp spilani vu Strand teáteri, vusteroj spili de héresna amerikanszka künstlarca Mae Murray spilala glávno spilo. Toga kejpa imé je “Spanyolszka koketnica” i trno povidno je bio naprej dáni vsze na krájo, gde szo ga do eti mao spilali, ár je szploj lepou vküper szprávleni. Kí eden lejpi kejp scsé videti, tiszti zagvüsno ne osztáne domá.
Obdrzsávajmo razveszeljávajocse vecsére vu Szlov. Halli!
Edna trno velka zamüdjenoszt i nemáratnoszt je od nász szlovencov sztráni tou, ka nigdár nemamo nikseféle razveszeljávajoucsi i kulturni vecsérov, no csi bár mámo za tákse cíle trno lejpi i presztoren hall, ali steromi szkoron niksega haszka nevzememo. Jeszte edno pár — tak lehko povejmo — szlabi pleszni vecsérov vu cejlom leti, stere pleszno veszelice mí po návadi za “bálé” imenüjemo i tou je vsze.
Nescsemo mí za tou zamüdjénoszt poprejkno kotrige ali vsze szlovence kriviti, ár bi te vu prvom rédi mogli szamí szebé, nase novine obszouditi na morálno szmrt. Ali dönok szo bilí lüdjé, na voditelszkom meszti, steri nej ka bi porácsali kaj dobroga, lejpoga i hasznovitoga za szlovence, nego escse szo na nemogoucse djáli vszáko tákse nakanejnye onim, kí szo probali zacsinyati kaj táksega.
Tiváristvenoga zsivlejnya nega med szlovencami. Kajstécs szo nikáki probali zacsinyati predetim, vszigdár je na pouti bio eden nepoznáni prokátor, kí je z-vszákim vrsenejnyom na tom bio, naj zse vu klici poklácsi na ono akcijo, stero je nej on vözbrodo, nego drüjgi i pri steroj nemre on bidti te prejdjen i z-stere on nevídi niksega haszka za szébe.
Vernike, pajdáse pa vszáki má, escse i nájhüjsi raubarje, lüdovmorci tüdi. I csi zse ednouk med szlovencami tüdi jeszte eden táksi bojdikaj cslovek, persze on tüdi má szvoje pajdáse, sterim on dirigáliva i vsze tiszto morejo csiniti, ka nyim on zapovej. Isztina, ka táksi lüjdi jáka malo jeszte med szlovenami i tiszti szo tüdi táksi, ka sze trno malo racsuna jo, csi gli vu zvisávajoucsoj mániji trpíjo i szebé za prejk mére moudre drzsíjo — brezi rázuma.
Tej lüdjé szo vszigdár i vsze povszédi najsli nikse vözgücsanye pri vszákom deli. Csi szo na példo nisteri navdüseni szlovenci Politicsen Klub nasztávlali, te szo tej lüdjé vcsaszi tou gucsali, ka záto nasztávlajo tákse, naj szi prestímanye szprávijo i z-tém prikapcseno pejneze rédijo. I táksi dogotki dosztim vkraj vzemejo volou od toga, ka bi za obcsinszke cíle, neszebicsno z-dobre voule kaj delali. Záto zsivémo mí szlo venci tak zaosztányeno, brezi tiváristvenoga (társadalmi) zsivlejnya, ár pouleg szpomína ni zrokov, dotícsno lüjdi, je doszejgamao buknolo zse vu zacsétki vszáko delo, stero je za obcsinsztvo bilou nakanyeno.
Za tákse razbojnisko delo, za burkanye, szvajüvanye, ospo távanye, potvárjanye je vszigdár krédi bio eden zamázani papér, steri je trno doszta bozsne návade, szvaje, spota prineszo notri med szlovence. Tou bi trbelo nájprvle pozábiti vszá komi i eden drüjgomi v-rouke szégnovsi, naj sze medszebom z-bratovszkov lübéznosztjov postüjemo, i edendrüjgoga pomagamo vu obcsinszkom deli, nej ka bi eden ovomi nevoscséni bio, nájmre pri táksem deli, z-steroga niksega haszka nemajo, nego szamo trüd i csasz trosijo.
Ali povrnimo sze nazáj na dugoványe. Od toga jeszte
rejcs, ka zakaj nega nikseféle razveszeljávajoucsega i kulturnoga vküper prihájanya vu Szlovenszkom Halli ? Csi scsémo tomi zroke povedati, te vu prvom rédi moremo páli szamo szpomínani papér naprej prineszti i tiszte persoune, stere szo zsnyim vu zvézi bilé i tej szo bilí z-tála voditelje vu szlovencov domovini i tej szo sze nej brigali z-naprejidejnyom, z-kulturov, nego szvajüvanye klajfanye szo iszkali pri ponüd jeni prílikaj.. Z-recsjouv vu zádnyi peti lejtaj je nej bilou niksega konstruktivnoga dela, znamenitoga dogotka vu nasem szlovenszkom doumi. Letosz je bíla edna zásztava poszvecsüvana pri tom drüstvi i té dogotek je rávno zadoszta szvéklo szpravicsao, ka szo dotícsni lüdjé, kí szo tiszto szvetüványe i parádijo rédili, nej bilí prílicsni na ono gordánye i ka szo napravili, je bogme nej prineszlo díko i prestímanye szlovencom.
Isztina, ka je tou tüdi lepou, csi stoj má nakanejnye dobro vcsiniti, ali csi nega za nyim velke vecsine, steri tiszto podpérajo, za dobro szpoznajo, te je zopsztonszko vszáko dobro nakanejnye. I kí v-tom nema szrecse, tiszti naj nazáj sztoupi.
I dnesz, gda szmo zse vsze toga szkousz prisli, doszta szmo sze návcsili od vszáke sztráni, ka sze  szlovensztva dosztája, zacsnimo ednouk k-konstruktivnomi i kulturnomi deli ! Na tou gledoucs szmo z-veszéljom poszlühsali ednoga nouvoga csesztníka ono nakanejnye, ka vu nouvom leti scséjo zacsnoti programszke razveszeljávajoucse vecsére, kabaréje i kulturne vecsére drzsati. Na tou je zaisztino potrejbno, ár nega tákse národnoszti, ka nebi drzsali kaj táksega, szamo rávno mí szlovenci nemamo i nevejmo nika naprej pokázati i nas lejpi velki Szlovenszki Hall sztojí odvrzseni, prázen, nej je goriponücani za one cíle, za stere je goriposztávleni.
Vszáka prílika jeszte na vsze tou, szamo nikák zacsnoti more i nej trbej poszlühsati na tiszte, kí sze z-toga norcsárijo i prouti delajo, nego vcsaszi trbej k-deli prijati. Jesztejo prílicsne szlovenszke dekline i decski za kaksikoli program drzsánye. Nase novine vszigdár na szlüzsbo sztojíjo, gda od szlovencov jeszte rejcs vu kaksemkoli dugoványi. Prva prílika je po nasem stímanyi na eden táksi z-programom prikapcseni vecsér drzsánye nouvi csesztníkov notriszpelávanya obszvetüvanye.
CZAPKÓ JÓZSEF SZABOU JE NAZÁJ PRISO Z-EUROPE
Czapkó József, kí pod 725 E. 4tk St. má szabolijo i kí je med szlovencami tüdi dobro szpoznáni, je preminoucsi pétek vecsér nazáj prisao z-Europszke pouti. Czapkó je májusa odísao vu sztáro domovino, po 15 lejtnim amerikanszkom zdrzsávanyi i v-tom csaszi, kak je domá bio, sze je ozseno tüdi. Zsena je domá osztála, ár kak postamesterca je nej mogla vcsaszi tam povrzsti szvojo szlüzsbo, ali za krátek csasz ona tüdi vöpríde.
Amerike prebiválcov povnozsávanye
Po officiálnom racsunanyi vu 1930-om leti 124 millio prebiválcov bode vu Zdrüzseni Drzsélaj
Z-Washingtona glászijo: — W. M. Stewart, cenzus office prejdnyi csesztník je zdaj poszlo notri szvoje officiálne glásenyé Herbert Hooveri, trzstvenomi miniszteri. Vu tom glásenyi med vecsim tou právi, ka Zdrüzseni Drzsél prebiválsztva racsun vu 1930-om leti 124,000, 000 bode.
Prvo lüdsztva cstetje szo vu 1870-om leti drzsali. Tisztoga hípa Zdrüzseni Drzsél prebiválsztva vszevküper nej bilou szploj stiri million.
Nájzádnye lüdsztva cstetje szo pa vu 1920-om leti drzsali. Zdrüzseni Drzsél prebiválsztva je te 105, 710,620 bilou.
Stewart je vözglászo, ka na 1930-ga leta lüdsztva cstetje potrejbne predpravke vu prísesztnom leti zse zacsne. Ország na krajíne razdelíjo, ka naj ono velko delo lezsej odprá vijo.
Ob príliki nájzádnyega lüdsztva cstetje je ország na 86,000 táksi krajin bio gori raztálani. Vu 1930-om leti koncsimár na 100,000 táksi krajin bode potrejbno.
MRS. HACK SZO NAZÁJ V-AMERIKO PRISLI
Mrs. Hack, kí szo vu 1922-om leti odísli z-Bethlehema nazáj vu sztáro domovino z-mozsom vréd, Hack Ivánom, ali oni szo za pár mejszecov nazáj prisli, Mrs. Hack szo pa osztanoli domá, ár szo eti v-Ameriki doszta betegüvali i vu sztárom kráji szo sze bougse csütili. Ali zdaj szo nazáj prisli i namejnijo sztálno eti y-Ameriki osztánoti.
STO SCSÉ DOBRO SZLÜZSBO ?
Bethlehemszki vogrszki Önképző Kör de szvoj réden mejszecsni gyülejs decembra 18-ga v-nedelo popoldnévi ob 2 vöri drzsao. Na tom gyülejsi bode jo odebráni nouvi csesztnícke na 1928-to leto. Pri toj príliki bode tüdi odebérani nouvi hizs nik, za stero szlüzsbo vszáki lehko dá notri piszmeno prosnyou, csi je kotriga ali nej toga drüstva, szlovenci tüdi. Hizsnik má szlobodno prebiváliscse, kürjenye, poszvejt,  gáz, vodou, z-recsjouv vsze, ka k-prijétnomi prebiváliscsi szlísi; dobí tüdi zadoszta dobro plácso. Tá szlüzsba je trno lehka i lejpa. Prosnye sze morejo piszmeno notri dati pred gyülejsom. Csi stoj zselej znati popolnejso informácijo, naj sze obrné vu reditelsztvo nasi novin.
NAZNÁNYE!
Po etoj pouti naznányamo vszém onim, kí szo za szvoje blízsnye vu sztári kráj naprejplácsli na Amerikanszki Szlovencov Glász ino je naprejplacsilo dolipriteklo, ka szmo novin posílanye prisztavili. Kí zselej nadale naprejplácsati, proszimo ji, naj je nadale ponouvijo, naj niscse nesajnáliva tiszte 3 dolláre na edno leto, ár deszétkrát vékso radoszt szprávijo onim, kí je dávlajo.
Trno lepou sze je poszrecso Mrs. Maysels-a koncert
Mrs. Clara Maysels, po szlovencaj tüdi dobro poznánoga Dr. Alex Maysels-a zsena je preminoucsi tork drzsála szvoj velki koncert vu Bethlehem Hotel-a velkom koncertnom halli.
Hall je blüzi 400 odloucsenoga, intelligenskoga lüdsztva napunilo, kí szo z-velkov zadovolnosztjov poszlühsali koncer ta vszáki jedíni broj.
Mrs. Maysels künstlarca med zvönrédne talentume szlísi. Za vszákim brojom je burno plosz kanye naszledüvalo. Nyéni zunécsi szopránszki glász, intonácionszka szpodobnoszt, naturna naprejdávanya küncsnoszt jo med klaszicsni koncert ni künstlarov vrszto pozdigne. Vu Jewis Community Centeri szo zse dosztakrát csüli nyéni csüden glász, ali z-tém zádnyim koncertom sze je vöpozdignola od vszej prvejsi i vnou go prijátelov szi je szprávila pouleg szvoje isztinszke künstlarszke szpodobnoszti.
Vu program sze je trno lepou priglíjao Philadelphiszki Trio, steri künstlarje szo vu velkom táli kcoj prihájali k-poszrecsenoszti koncerta.
NAJ LÜDSZTVO PREVRZSE, CSI SCSÉ PROHIBICIJO ALI NEJ
Eden Michiganszki poszlánec tou porácsa, ka naj prohibicije pítanye pod referendum voutanye püsztíjo.
Z-Washinglona glászijo: — V-pondejlek je szeo vküper kongreszus i zse na prvi dén szo prednyega predlozsili edno tákse porácsanye, stero vszákoga amerikanszkoga sztancsara intereszejra. Ono porácsanye na tou szlísi, ka naj po referendumi, pörgarov po direktnom dolizvoutanyi prevrzsejo, ka csi trbej Zdrüzsenim Drzsélam nadale tüdi Volstead právdo i oszennájszeti dosztávek konstitucije, ali nej.
C. J. McLeod, miehiganszki congressman je toga porácsanya sztvoritel. Porácsanya textus je McLeod zse v-pondejlek notri dao na dotícsnom meszti.
Vu referendumi bi jedíno edno pítanye bilou goridáno: “Scséte, naj sze zbrise oszennájszeti konstitucije dasztávek ?”
Na pítanye sze szamo “Yes” ali “No” odgovor more dati.
PALMERTON, PA.
Csesztníkov odebéranya gyüles
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajoucse Drüstvo vu Ameriki prvi fiok v-Palmerton, Pa., de obdrzsávo szvoj réden mejszecsen gyülejs Dec. 11-ga v-nedelo popoldnévi ob pou 3- vöri vu Vogrszkom Klubi pri steroj príliki tüdi cseszt níke bodejo odebráni na 1928 leto.
Vszáka kotriga naj szebi za duzsnoszt szpozna na tom gyülejsi navzoucsi bidti, ár sze drustvene dele szamo tak lehko lepou i vküper razmejno oprávlajo, csi vsze kotrige aktiven tao vzemejo vu drüstva szpelávanyi.
Prvoga fioka csesztnicke.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Ruszi zaisztino mér scséjo
More sze presztaviti vszákeféle oborozsüvanye. --- Razdrüzgati trbej vszáko szühe zemlé, mourszko i lüftno vojszko skér. --- Velke oblászti szo sze presztrasile od szovjetske szigurne propozicije
Preminoucso szrejdo sze je odprla vu Genfi ona vekivecsnoga szpoumenka razorozsenya konferencia, stera de po vszákom vövidejnyi zádnyo szpodobno tákso konferencijo znamenüvala. Na tou konferencijo szo szovjetskoga Ruszoszkoga országa zasztopnicke tüdi prisli na cseli z-Litvinoff zvönejsnyega komiszára namesztníkom.
Zse jedíno nyuv prihod je bojazna szenzácia bíla. Z-policájami je trbelo réd gori drzsati, gda szo notri sli vu konferencije dvoráno. Ali tou je szamo predspila bíla onomi neszmilenomi bojüvanyi, stero je szovjetske delegácije predszednik z-edne neszmerne bombe explodácijov zacsno.
Ka je naprejvidécse bilou, szpunilo sze je. Szovjet je scseo szvoj násztaj szpoznati dati z-velkimi oblásztami, stere szo zse telkokrát probale zopszton z-razorozsenyom. Ruszi szo vösztoupili ino szo scseli szpoznati z-isztinszkim razlozsenyom z-cejlim szvejtom, ka szovjet razorozsenye na oumor ni míszli, tou delo nevzeme za spájsz.
Litvinoff je vözglászo, ka sze razorozsenya pítanye szamo te lehko vzeme za oumorno, csi nedo od toga gucsali, ka steri ország kaksega douba bojnszke hajouve i kak velke serege lehko drzsí na szühom, na voudi i vu lüfti, nego csi naednouk vküper zdrüzgajo vszáko bojnszko skér, porüsijo gráde, fesztunge i velke oblászti sze nedo vrseníle z-szvojim rozsjom ménse országe vu sakki drzsati.
ONA VELIKA SZÁSENOSZT,
stero je Litvinoff z-szvojim govorejnyom zroküvao, je isztinszko zmouto veliki oblásztov zasztoupnike. Litvinoff vöponücavsi ponüjajoucso príliko, je tou porácsao, ka naj vcsa szi szkoncsa tá konferencia, ka nájkesznej vu márciusi naj vküper pozové edno szvetszko razorozsenya konferencijo, stero naj potom vsze odprávi. Stükov raztoplenye, fesztungov porüsenye, bojnszki hajouvov pogrozsenye i letécsi masínov, lüftni hajouvov jedíno za trzstvene cíle valon predelanye.
VELKI OBLÁSZTOV ZASZMEJ
sze je na vszákoga jedínoga delegátusa obrázi vönamálao, gda je Litvinoff plemenitoszti z-popolnov oumornosztjov naglasüvao, ka je vekivecsen mér szamo te zagvüsani, csi razorozsenye oumorno szkouz doprineszéjo, i vu nájprvom rédi velke oblászti.
Na tou szo delegátuske nej bilí priprávleni, ka bi sze szovjeta zasztoupnicke vcsaszi z-ed nim brez pomáganya, gotovov
predpravkov posztavili notri vu Genf, gde szo zse tak doszta komedije spilali, tak doszta prázni gucsov zmlátili za razorozsenye i prouti razorozsenyi.
NEMCI I RUSZI SZO VKÜPNO
zdelali vö tou predpravko. Nemske delegácije predszednik je vu szvojem poklonécsem
gouvori tüdi gori oproszo rusze na tou, ka naj naprejdájo razorozsenya forme predpravko, kak tanácsa novejse kotrige. Nemci szo vu vszákom táli podpérali ruszoszko predprav ko. I csi gli, ka je naprej bilou znáno, ka nemei i ruszi vküpno sztoupijo gori, dönok je nájvékso szásenoszt pobüdilo na konferenciji tou, ka nakelko szo ednoglaszne nemske i ruszoszke predpravike.
Mogoucse, ka po ruszoszkoj predpravki zse nebode moglo bidti doszta stükanya. Ruszi szo notri zglászili, ka oumorno vzemejo razorozsenya pítanye i nej szo prisli na razprávlanye, na pogájanye tomi, ka csi je na tou potrejbno, ali nej, nego záto szo prisli, naj sze zaisztino doprineszé razorozsenye. Ruszi szo pokázali na tou, ka szo vszigdár za mér zdignoli rejcs, stero poszvedocsi nájzádnye litvánszko-polacsko pripet jé tüdi, no csi bár szo Ruszoszki ország isztinszko provokálivali vu bojno. Szovjetski Ruszoszki ország scsé sztálno presztaviti bojne, da pa vídi, ka tecsasz, dokecs záhodne velike oblászti (Anglia, Francuski ország, Amerika itd.) sze oborozsüjejo, na bojno priprávlajo, on tüdi nemre osztánoti brezi oborozsüvanya.
Ménse drzséle, stere szo návadno ednoga i drüjgoga velkoga országa viszécsnoszti, sze niti genoti, ali naglász zdejnoti nemrejo tam, gde sze tákse
drzséle bojüjejo edna z-drüjgov kakda szovjet i záhodne millitáriske drzséle.
Naturno i nevblodjeno proroküvanye je, ka z-Genf-szkoga tanácsüvanya tak razodídejo delegátuske, ka szo sze edno návcsili. Tou, ka je Ruszoszkoga országa taktika szploj nácsisa, liki záhodni drzsél. Ali za návuk tam osztáne zdaj zse brezi dvojüvanya, ka ántánta zmozsnoszt mocsno poménsa nemsko ruszoszko prijátelsztvo, stero sze po toj konferenciji escse doszta bole pokrepsa.
Niscse nebi vörvao, ka bi zse na prvi dén explodejrala ona bomba, stero szo ruszi prineszli. Ali mogoucse je, ka konecsno v-lüfte püsztíj tákse konferencijo.
Naszlejdnye szo ruszi mogli prídti, ka naj Nemski ország lehko povej odkrito szvoje previdejnye francusom i anglusom. Ruszoszki ország je do etigamao escse nej doubo tákse publikacije, kak na Genf-szkoj razorozsenya konferenciji. Ino ka tomi ka bode naszledüvanye, tou sze zlehka dá szoumniti: na bojno priprávlanye na záhodi i na zhodi, na edno vékse doliracsunanye, ár vejm je Genf-szka konferencia notri poszvedocsila, ka Záhoda i Zho da protivinsztvo je nej mogoucse zmirovcsinov odpraviti. Militáriski kapitálizmus je neszmileni i dokecs on z-mozsnosztjov láda, tecsasz nepozna miloscse i pravice na szvejti !
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !
Nej trbej oli nücati Nega remenov
LIVE IMPELLOR
WASHING MACHINE
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA
Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET BETHLEHEM, PA. Phone 591
GVINO JE SZTÁVKO, ALI DÖNOK JE GORIPLÁCSO
Vu Oregon City, Ore. sze je eden B. J. Harris iména cslovek vu 50 centov sztavo, ka billiárd kruglo on v-lampe zná vzéti. Vejm je tou vcsíno, ka jo je v-lampe vzéo, ali vö jo zse nej mogao vzéti z-lamp. Doktora je trbelo pozvati k-nyemi, kí je po dugom trüdenyi, z-velkov navoljouv vö vzéo billiárd kruglo zs-nyegovi lamp.
VMORILA GA JE BOJAZNOSZT
Z-Philadelphije glászijo: — Morris Mezelius, 21 lejt sztar máli csesztník, koga szo návad no pri odebéranyi zaposzlávali, je jáko zsalosztnoga douba áldov grátao politicsne korupcije.
Pri nájzádnyem odebéranyi gda szo vküper csteli voutome, je niksa svindlaríja mogla bid ti i birovija je za toga volo zrendelüvala voutomov znouva prejk glédanye, na stero szo szpomínanoga máloga csesztní ka notri pouzvali, kak szvedoka.
Te mládi cslovek sze je natelko zoszagao, ka je eden szploj rejtki i csüden beteg doubo — popolnoma je odnejmo. Té beteg sze je za konecsno katasztrofo poszvedocso, ár je Mezelius na drüjgi dén mrou vu siptáli, brezi toga, ka bi szvoj glász nazáj doubo.
Szamo od Pondelka do Szobote
Bozsicsni Fonográfov Odaja
Dvej sztou dollárov szploj nouvi fonográf. Szám zacsne i sztáne. Mahagoni ali orejov lejsz, kak je na kejpi videti. Bozsicsen dár cejloj familiji . . . . .
$69.00
150.00 dollárov Victrola. Szamo dvej mámo sztej. Mahagoni omár Plácsajte po bozsicsi
$59.00
150.00 dollárov Columbia Console fonográf. Szamo trí mámo sztej. Té za nisziko cejno odámo ár nam meszto trbej
$49.00
Kimberly fonográf. Mahagony, sztojécsi. Nouvi Rédna cejna $150.00 Zdaj . . . .  . . . . . .
$39.00
Plácsajte
SZAMO
$
1
25
na
keden
Neskodi nikaj csi nedte mogli zrédoma placsüvati.
NEJ TRBEJ ZÁDAV
TRNO FÁL
prejk predelani Fonográfje
vsze garantérani
200 dollárov, 4-springami Columbia vu dobroj  sztávi tak kak
nouvi . . . . . . . . . 
$44.00
150 dollárov sztojécsi model Columbia Fonográfje, Mahagony ali
orejov . . . . . . . . .
$39.00
100 dollárov Columbia Fonográfje, vsze garantérani ....
$34.00
125 dollárov Columbia z-3 springami lejpoga glásza szo . . .
$29.00
COLUMBIA FONOGRÁF — CABINET FORME
(Eti nej pokázani z-kejpom)
ODAJA SZE SZKONCSO V SZOBOTO
Preberite szi bozsicsen dár zdaj. Napravite szamí szebi terminus. Vszáki fonográf garantérani.
SZAMO DO SZOBOTE
$19
Zsalüvali te csi te dugo csakali
Potrejbno nám je na meszto i záto vsze fál moremo odati. Popolnoma garantérano.
Odprejto vszáki Vecsér
Sztolni Fonográfi, vszi trno dobri, szamo po .............
$5.00
Odprejto vszáki Vecsér
7 Cabinet Model Fonográfje
Vecsféle
$14.00 vszáki
V-dobroj szlávi. Predetim je cejna bíla 100 dollárov do 175 dollárov. Zdaj szo trno
  fál.
PLÁCSAJTE PRISESZTNO LETO
PLÁCSAJTE PRISESZTNO LETO
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
POVNOZSÁVA SZE BREZI DELA BODOUCSI DELAVCOV RACSUN
Kakstécs taíijo, vu szkrivnoszti drzsíjo officiálni faktorje zdajsnyi vérsztveni, indusztriálszki sztális, vszáki zná, csüti, ka pred tezsávnim vérsztvenim krízisom sztojí ország. Dén za dnévom sze povnozsáva racsun oni lüjdi, kí szo odpüscseni z-dela po cejli Zdrüzseni Drzsélaj i vszigdár vecs i vecs delavcov zgübí szvoj vszákdenésnyi krüh.
Vn vnougi amerikanszki fabrikaj, vu steri je pred etim vecs million delavszki rouk delalo, dnesz po csuporaj vöplácsajo i odpüsztíjo z-szlüzsbe szvoje szlüzsbeníke i pomali vözaszpí ogen vu furnecaj, nedo sze obracsali potácske na masínaj i sztáne vszáka skér ino vedno vecs bode brezi dela posztányeni delavcov vnozsine.
Tak sze kázse, ka szo vu cejloj Ameriki vödáli ono sztrahsno rejcs, ka — nega dela! Sziromasko delavszko lüdsztvo pa na vnozsino jezére z-manyiküvanyom szpunyáva vrejmen vu szvoji doumaj i z-bojaznosztjov szi míszlijo na prídoucso zimou...
Ka bode zs-nyimi, csi nyim szvalíjo tesko prisparani pejnezi ? Csi de escse dugo trpejla brezi dela sztáva ?
Pa bogme — zsalosztno — eto pout niti vüpazni nega na tou, ka bi sze zbougsala sztáva. Pred prezidenta odebéranyom stojímo i prezidenta escse szamo vu prísesztnom, 1928-om leti odebérajo...
Kelkim familijam zíde szamo ednouk na keden topla hrája, kelko ji bode z-raztrgani, vözosztrádani, szpozébleni ?
Tou právijo, ka je Amerika “Demokrácije domovina”. Pa je práva isztina tou, ka nindri na szvejti nega telko zmozsni, bogáti poglavárov, telko pejnezni kralouv, liki vu etom országi.
Pejnezni kralouvje kralüjejo eti, steri korouna je bár nej zláta, z-gyémánta, nego szamo z-kamenoga vougelja, ocela, zseleza, medina naprávlena. I kí zsiveti scsé, tém vu szlüzsen sztvo more nagnoti szvojo glavou.
Nekoronüvani, brezi králeszki pravic kralüvajoucsi kralouvje szo tü goszpoudje. Vu szvoji rokáj májo krüh, delo, dobrouto, bogásztvo i sziromastvo. Vu nyuvi rokáj je politika, zsítlca i szmrti boj. Ka kelko more trpeti Amerika vu pejnezni kralouv robsztva szlüzsensztvi, zdaj lehko vídimo. Vö je dána prílicsna rejcs, motto od Zhoda do Záhoda, od Szevera do Juzsnoga, ka nega dela...
Trbej potrejti, trbej zmécsiti lüdsztvo do odebéranya, ka gda de szvoje pörgarszke pravice navajalo — naj brezi moucsi, vöobsztrádamo, zmantráno dá doli szvoj voutom na ono ravnajoucso politiko, vu stere robnoin szlüzsensztvi gecsí...
Doli trbej zaprejti fabrike, vö trbej pogasziti ogen z-fáneszov, prekunyeni je tiszti, kí delo dá zdaj komikoli, nájmre tebi, szem-tá zbrszanomi tühinci.
Kak velka potrejbcsina bi bíla etomi ovak z-mlejkom i médom tekoucsemi, vu vérsztveni kincsaj na telko bogátomi országi na edno zdravo, pravicsno ravnajoucso politiko. kak bi potrejbno bilou na ednoga táksega velkoga csloveka, kak je na példo Lincoln bio, kí bí obráno delavsztvo i nej z-hujszkanyom, z-“graft”om, nego z-energicsnimi rokámi bi konec napravo v-nébi kricsécsoj nepravicsnoszti i neglínoszti zoucsi delavsztva millio-
nam.
KREJGANA ZSENSZKA SZE JE VMORILA VU ZSALOSZTI
Mozsá szó z-lüdovmorsztva krivicsnosztjov obtozsenoga dolizadrzsali. — Zdaj zacsne jury vu Chicagi onoga csüdnoga vmorsztva razprávlanye, stero je vu isztini szamovmorsztvo.
Pred pár mejszeci sze je zgoudilo, ka sze je edna Viola Kendal, 18 lejt sztara zsenszka, stera je szamo pár mejszecov bíla zsena, z-gázom vmoríla vu onoj zsaloszti, ka jo je mouzs, koga je trno lübila, za niksega máloga zroka volo zopszüvao, szkrejgao.
Te mládi pár je nazlük lepou, blájzseno zsívo med szebom. I rávno záto je vzéla zsenszka natelko na szrdcé, ka jo mouzs za vszáko málicskoszt szkrejga. Gda je edno gojdno mouzs odísao delat i vecsér domou prisao, nej racsunavsi na tou, ka nakelko je zbantüvao szvojo isztinszko fájne düse zseno, jo je mrtvo najso v-hizsi.
Mozsá szo doli zadrzsali, ali gda je poszvedocso, ka je vu fabriki bio, i doktorje szo konstatejrali, ka je zsenszka prvle vöpreminoula, kak je on domou priso, szo ga na szlobodno püsztili. Po ziszkávanyi szamovmorsztva zrokov szo szouszidje ovadili detektivom, ka sze je zsenszka pred szmrtjov touzsila, ka sze je navolila zsivlejnya, ár jo mouzs za kaksokoli málicskoszt prekuné. Na tou szo mozsá pred szodníjo posztavili z-onim obtozsenyom, ka je zseno vu szmrt sztirao.
AUTOMOBILSZKI GÁZOV NEVARNOSZT
Kaksikoli veliki mraz je glí, odprimo gori garázsa dveri, dokecs je motor vu funkciji.
Zdaj, ka sze je mrzlo vrejmen notri poklonilo, páli doszta nemáratni i nepremísleni auto-drájverov príde vu zsítka nevarnoszt. Szploj gvüsno je, ka mo znouva lehko csteli vu novinaj, ka je nindri ednoga motoriszta dokecs je z-masinom zaposzlávani bio, ka naj sze gori szegreje, vu zaprejtom garázsi, vmouro gáz.
Za “Carbon monoxid” imenujejo tiszti cseméren gáz, steroga nepopolna gorécsa moucs vu tekoucsnom naprávi. “Nepopolen” právimo, ár med ideálnimi násztaji táksi gáz nebi bio, od drüjge sztráni pa ár nájbougsi motor i nájbougsi auto-gáz tüdi nemre zdaj escse vöprepraviti tákse nevarnoszti, záto sze moremo hábati táksega hípa od csemérnoga gáza, dokecs je motor nej goriszegreti i escse je nej vu popolnom svungi.
Ob priliki edne probe szo vu ednom dobro zaprejtom garázsi na drájvera szedelscsa meszti ednoga psza povrgli. Priblízsno 20 minut je motor pomali sou i tou je rávno zadoszta gáza napravilo, ka je neszrécsna sztvár zgübíla priszebnoszt. Po analizejranyi garázsovoga lüfta sze je vöszkázalo, ka je tiszti blüzi eden pa pou percenta carbon monoxida vszebüvao.
Vu tom deli je tou nájbole nevarno, ka carbon monoxid nema ni szagé, ni fárbe. Ravno záto vu nájvecs pripetjej nutodrájver zgübí priszebnoszt, prvle kak bi vö z-garázsa priplezo.
Vszáki, kí automobil má, ali z-auto vozsnyov oprávla, dobro de, csi vu znánye vzeme ete vugoden tanács: gda motor vuzsgéte, vcsaszi odprite dveri na garázsi, csi je glí trno mrzlo (ali koncsimár okno). Kí je pa od csemérnoga gáza zgübo priszebnoszt, vcsaszi trbej doktora pozvati ino ga k-priszebnoszti zgübiti.
Pédeszétdvakrat szpomínani lejpi SENK vu ednom leti
Priblizsávajo sze Koledni Szvétki, krscsansztva nájvéksi i nájlepsi szvétek. Pri toj príliki je návada, ka lüdjé obdarüjejo szvoje blízsnye, senke poslejo szvojim lüblénim. Dosztakrát szi moremo premislávati na tom, ka kaksi senk naj küpimo, nájmre csi vu sztáro domovino zselejmo poszlati káksi senk. Nega bole prípravnoga senka poszlati vu sztáro domovino, kak novine. Csi scséte ob darüvati szvoje blízsnye, tak plácsajte naprej za nyíh na ‘‘Am. Szlovencov Glász”, Cejna na cejlo leto 3 dolláre. Tou bode nájlepsi senk, steromi do sze nájbole veszelíli vu sztároj domovini.
Doszta szlovencov joszte v-Ameriki, steri ne písejo radi píszma vu sztári kráj, ár sze nyim vnouzsa, ali po zsmetnom trüdnom deli szo radi, csi szi lehko pocsinéjo vu szvoji krátki szlobodni vöraj. Ali nyuvi blízsnyi vu sztároj domovini trno zsmetno csákajo kaksikoli glász odnyi i od vszákoga poznánca ino poprejkno od szlovenszki dogotkov. ‘‘Amerikanszki Szlovencov Glász” sze vszáki keden rédno notri poklo ni vu sztároj domovini bodoucse szlovenszke doume, tak vu Jugoszláviji, kak na Vogrszkom i vu Ausztriji.
Csi do nasi blízsnyi vu sztárom kráji amerikanszke szlovenszke novine dávlali, te nedo tak zsmetno csakali píszma od nász, ár vszáki znamenitejsi dogotek, ka sze szlovencov dosztája, je szpíszani vu nasi novinaj. Pédeszétdvakrat vzemejo vrouke nase novine vu ednom leti i pédeszétdvakrat szi gvüsno zmíszlijo na nász. Na tou szi znábidti niscse ne
míszli, ka z-kaksov radosztjov cstéjo nase novine vu sztárom kráji, tou mí známo poszvedocsiti nájbole z-onimi píszmami, vu steri písejo, kak radi je csté jo.
Obdaüjte szvoje blízsnye z-nájbole prijétnim senkom: plácsajte naprej za nyíh na ‘‘Amerikanszki Szlovencov Glász”!
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM Dec. 12-ga zacsétkom Tork:
“BUCK JONES” Zmrzsnyeni Voditel Szrejdo:
“BEJLA ZSENSZKA” Csetrtek:
“NESZRECSA”
Pétek:
“MAE MURRAY” mozija nájlepsa künstlarca Szoboto:
“TE PRILICSEN FICKO”
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Cipeli za Bozsicsne Szvétke
Kűpite zdaj!
Csi vam je potrejbno cipele küpiti e küpte zdaj, gda szi lehko pejneze prisparate, ár szo cejne zdaj trno znizsane pred bozsicsom.
Speciálna Cejna zdaj za Bozsics. Prídte notri i poglednite nase blágo.
PAUL ALEXY
DVEJ BAOTI
209 E, 3rd STREET, 15 W. BROAD STREET BETHLEHEM, PA.
Kédnésno doliplacsüvanye
Zobé Szkübémo Brez Bolezni
Naprávlene zobé i plate stere mí delamo szo garantérani i dobro paszajo, sterimi te zadovolni. Ogvüsajte sze szamí.
Plate-i . . . . . . . . $7.50 vise Dopunyenoszt 50c. vise
Bridgei . . . . . . . $5.00 vise Csíscsenye . . $l.00 vise
Dr. Gould, Nej bolezni Zobár
Fourth and New Sts.	(Vise Banka)
ODPREJTA VUDNÉ I VNOCSI
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
Dárov Baota za Moske
odprejta po vecseráj do Bozsicsa.
P
RINASZ de odprejto vszáki vecsér pred Koledni Szvétki.
Tou znamenüje duge vöre nám. Ali mí tou radi vesinímo, stero je ete
baote návadno vszigdár bilou, naj vszáki rédno bode vöobszlüzseni.
\
Mí tou známo, ka je moskom nej trno prijétno sze vudné sztiszkávati med vnougim národom vu baotaj i zatoga volo je prílicsno vecsér prídti, gda nyim bougse szlüzsbo lehko podelimo.
Nájdete eti prinasz vnougo blága naprebéranye za mosko nosnyo. Nase vöobszlüzsanye je rédno i vszigdár szi csasz dámo z-küpüvájoucsimi, cejne szo pa trno niszike.
Refowich’s
THIRD AT NEW STREETS
4. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
MELLON GOSZPODICSINE MEJSZECSNI POSZVEJT
Edna Mellon goszpodicsina je k-mouzsi sla preminoucsi keden. I ob toj príliki je edno málo dobrouto proszila od szvojega papo.
Na nágli bi szi eden prouszen cslovek nebi mogao zmiszliti, ka ka bi proszila escse té multimillionárszke dinasztíje edna hcsí, ka je nyej imánye i bogásztvo do etigamao nej ponüdilo.
Má pejneze, má drágocso, brilliánte, má vsze, ka za pejneze küpi lehko na szvejti, ali nej je mejla escse do eti mao tá goszpodicsina eden lásztni, extra, privátni — mejszecsni poszvejt. No, te je pa tou proszila papo na szvoje zdávanye.
Ino te velki Mellon (nej pejnezni miniszter, nego nyegov brat) je tak zrendelüvao, ka naj prineszéjo doli z-nébe mej-
szecsni poszvejt nyegovoj hcséri.
I Doli szo ga prineszli. Sztoujezero dollárov je kostalo zdávanye, ár drági je bio cilou mejszecsni poszvejt, ali vrejden je bio telko.
Razpocsile szo sze znábidti ove drüjge millionárszke goszpodicsine, ali lehko szo sze razpocsile od csémerov i od nevoscsénoszti hercegojce tüdi stere szo doszegamao brezi privátnoga mejszecsnoga poszvejta mogle k-mouzsi idti.
Razglászile szo bogme novine té dogotek, ka je “králesz ka” zdávanya précimbo tüdi preszégnolo Mellon goszpodicsine zdávanye.
Sztou fuszov sürki i sztoupédeszét fuszov dugi pavilion szo zozídali za gouszte, ka naj mejszecsni poszvejt tá prineszéjo k-okni. Ár vu Mellonovoj palacsi bi meli meszto oni vnou gi gouszti, ali da pa k-palacse okni nebi mogli prineszti mejszecsni poszvejt.
Persze, ka szo pavilion gori okincsali i szamo korine szo vise 10,000 dollárov kostale.
, I ober okna na pavilloni odzvüna szo gori napravili imitejrani (hamisen) mejszecsni poszvejt.
Imitejrane obláke, meglé szo tüdi napravili k-mejszecsnomi poszvejti, steri szo vcsászi na edno-edno minuto zatémnoli mejszecsnoga poszvejta szvekloucso.
Elektricsni inzsenerov cejli sereg je po mejszecaj delalo na tom, ka naj popolnoma priszpodoben bode goszpodicsine mejszecsni poszvejt, tak da bi právi mejszec szvejto. Delavcov velka vnozsina je z-tém bíla zaposzlávana, ka naj niscse nevzeme na pamet vu pavilloni, ka je Mellon goszpodicsine mejszecsni poszvejt z-lek terisa.
Persze nej je szamo té temni mejszecsni poszvejt  ponüdo szvetüvanya précimbo. Szneja je za vecs sztoujezér dollárov vrejdnoszti drovnije dobíla od gousztov za senk.
Za jezero lüjdi szo presztrli sztou sztolov vu pavillona korinatnom ogradcseki i tak sze csüje, ka je vecsérja nej bíla szploj szüha.
Jezero lüjdi je vecsérjalo vu précimbi, vu imitejranom lugasi, pri imitejranom mejszecsnom poszvejti, i rávno te tüdi vu tom várasi, vu Pittsburghi je deszétjezér lüjdi léglo doli znábidti brezi vecsérje.
Sztoujezero dollárov je kostalo okincsanye i mejszecsni poszvejt, i ednoga hípa z-tém zapravlásztvom 50,000 delavcov klantiva, manyiküje vu Pittsburghi i vu okroglíni brezi dela.
Niti krüha nema edno millio delavszki familij vu etom bogátom országi i dnesz escse i mejszecsni poszvejt tüdi doli vzemejo z-nébe tiszti, kí z-delavcov millione vözozsmícsejo.
Mellon familia je edna nájbole zmozsna i bogáta dinasztia v-országi. Pittsburgh Coal Co, Alluminium Company, firm má vu szvoji rokaj.
Pittsburgh Coal Co. delavci Wheeleng Pail Road i Boug zná, kelko drüjgi neszmerni vu strájki sztojíjo i dnesz pri toj firmi z-szkebami delajo. Z-prebiváliscsa vöszploudjeni delavci vu zimszki mrzli nocsáj vu barakaj dregecsejo. Mellonovi pa extra familiski mejszecsni poszvejt dájo réditi za szébe.
Tak da bi tou porácsali onim vnougim nezadovolnim, vu vu sztrádanyi zsivoucsim, zmrzüvajoucsim i gládnim delavcom, ka naj szamo li lajajo gori na té vöpovejseni mejszecsni poszvejt.
Ár sze szkrbíjo od toga Mellonovi drzsélszki zsandárje, ka od toga nemrejo vcsiniti delavci.
Rima porüsenye sze je z-tém zacsnolo, ka dokecs je vbougo lüdsztvo sztrádalo, Rimszka arisztokrácia je brez pékle velko lumparijo i luxustvo prineszla vu divat.
Ali Rima goszpoudje bi sze lehko vcsíli escse od etoga országa vezdásnyi veliki goszpoudov, ár na mejszecsni poszvejt szo szi tiszti niti miszliti nej vüpali vu lumpanyi, pijáncsivanyi, luxuskoj précimbi.
Vezdásnviin goszpoudom pa dnesz zse meszecsno szvekloucso tüdi trbej doli prineszti z-nébe. More nyim lasztiven, extra mejszec szvejtiti, gda oni mulatnyivajo.
HRAM ZA ODAJO
Lejpi hram, jeszte v-nyem 10 hizs, pod cejlim hramom peovnica, elektrik, gáz, telefon i hram je vu trno dobroj sztávi. Velki garázs meszto je 40x120. Lejpo trsztje i szadoveno drevje. Vrejdno je poglednoti. Zglászite sze na ete átresz:
MR. J. GOSAR 1215 E. 3rd Street,	Bethlehem, Pa.
Pridrüzsite Sze k-Nasemi
BOZSICSNOMI KLUBI
NA
1928
LETO.
ZSE J E ODPREJTI
GOSZTONYI SAVINGS and TRUST CO.
THIRD & PIERCE STS., BETHLEHEM, PA.
Necsákajte Na Naszlejdnye
Nego popascsite sze naj vam nej trbej vu sztejszki notri küpüvati.
Prinasz lehko dobíte vszefelé spilo za deco i tüdi pohistvo na lehkom doliplacsüvanyi.
Ne sztarajte sze gde pejneze vzemete, ár mí vász pejneze neproszimo. Szamo csi vam je potrejbno na decinszko spilo ali hizsno pohistvo prídte knám i mí vam dámo ka je vám potrejbno.
Vas Kredit je Prinasz Vszigdár Dober.
Goodman Furniture Co.
522-24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
(Pouleg Gosztonyi Banka)
Odprejto po Vecseráj do Bozsicsa.
MESZÁRNICA NA ODAJO
Edna dobro idoucsa meszárnica je na odajo, gde szlovenci, nemci i vougri prebívajo. Szamo szlovenci ali vougri je vrejdno küpiti, ki szi lehko z-lüdsztvom zgucsí. Zvedávajte vu reditelsztvi 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni !
ZA ODAJO
10 hizs hrám, trno dobro zdelani je na odajo za trno rédno cejno zglászite sze na 622 Broadhead Ave. Bethlehem, Pa.
OGNYA ZNAMEJNYA NA SOUTH SIDE-I
7 St. Lukes Hospital
12	Broadway & Fiot
13	Alaska & Sioux
14	Antorio & Itaska
15	Five Points
16	Fourth & Cherokee
17	P & R Station
18	Cherokee & Freytag
19	Wyandotte & Fiot Av
23	Packer Av & Montclair
24	Second & Northampton
25	Broadway & Broadhead A
26	Summit & Carlton
31	Packer Av & Adams
32	Fourth & New
33	Third & Taylor
34	Fifth & Taylor
35	Third & Adams
36	Fourth & Webster
37	Third & New
41	Fifth & Fillmore
42	Fifth & Atlantic
43	Third & Pierce
44	Fourth & Buchanan
45	Seventh & Atlantic
46	Buchanan & Selfridge
47	Fourth & Fillmore
48	Evans & Monroe
49	Pierce & Thomas
51	Third & Cherry
52	Fourth & Cemetery
53	Fourth & Hays
54	Third & Hobart
55	Pfeifle & Hays
56	Sixth & Ridge
57	Mechanic & Hill
58	Fourth & Hobart
312	Fourth Williams
313	Eigth & Brinker
314	Third & Bessemer
315	Fourth & Diamond
316	Hellertown Av & Coke Works Road
321 Coke Works Office
AUTOMOBIL 197 ÁLDOVOV MÁ VU CLEVELANDI
Od vozsnyé zse doszta vecs mrtvecov jeszte vu Clevelandi, kak je vu preminoucsem leti do decembra 31-ga bilou.
Nájvecs neszrecse zroküjejo persze automobilje, ali tüdi doszta áldovov májo street káre i tréni tüdi. Nájzádnyics je eden auto tá vdaro ednoga Vogrina, Andrássy Ede-ja, kí je tezsko oranyeni vu City Hospitoal odpelani. Do etigamao 197 mrtvecov má Cleveland od nepazlíve vozsnyé.
Z-ÁRENDE
Eden hram z-podom i peovnicov nüc odzaja za Vogrszkim Hallom, 313 Hall Street, Bethhem, Pa.
SZMEJSNO CSTENYé
Szledécse pripetjé sze je vu Allentowni zgoudilo: Eden mouzs je nej doubo dela vu Allentowni, tak je pa te odíso vu Californijo, miszlo szi je, ka tam rávno na nyega csákajo. Ali nej je dugo osztao tam, ár nej je mogao brezi zsené bidti i tak je miszlo, ka de stoj domou hodo, tou pa nede dobro. Eden dén sze je pa lepou domou posz tavo neobríti. Na drüjgi dén je zseni pomágao gvant szühsiti, tak ide tisztomi, csi sze za zseno i za doum bojí.
A. G.
TRNO VELKO
dobroto vcsiníte, drásri szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
NAS 1928
Bozsicsen Klub
NJE ZDAJ ODPREJTI
Plácsajte 10c, 25c, 50c, $1, $2, $5 ali vecs na keden szkousz 50 kédnov i dvá kedna pred prísesztnim bozsícsom dobíte vase pejneze z-3% interesom domou poszlána csi te rédno placsüvali.
PREBERITE SZEBI KLUB K-STEROMI SCSÉTE SZLISITI.
Eto je nasega Bozsicsnoga Kluba Rekord:
Racsun vlozsbeníkov Summa
1925.............2350	$104,250.00 
1926.............2452 	    111,476,50
1927.............3340		158,323.00
Csekki tejm 3340 vlozsnikom szo bilí poszláni Decembra 5-ga 1927 leta.
Bethlehem National Bank
—Prejk od Market House—
THIRD & ADAMS STREETS
Odprejto v-Szoboto vecsér od 7 do 9. vöre.
American
Windish Publishing Co. Inc
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DEILO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj slampariji sze szledécse novine stanipajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street
Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
Stirideszét millió dollárov
Preminoucsi keden je vu vszáki novinaj eden velki kejp bio, pod sterim szo szlcclécsi doszta povejdajoucsi redouvje bilí:
“Camden, N. J., Nov. 18. — Té kejp zádnyi konec kázse “Saratoga” iména hajouvi, steri je eden nájvéksi i nájmodernejsi pa nájlepsega vövidejnya bojnszki hajouv, ka szo do etigamao napravili. Zdaj je té nájnovejsega tipusa bojüvajoucsa jedínoszt Zdrüzseni Drzsél mourszki flotte. Tou je eden za 33,000 tonov aeropláne pelajoucsi hajouv, steroga naprejposztávlenye je vecs kak 40 millio dollárov kostalo. Atlanti oceán za stiri dní prejk priplava i 83 letécsi masínov sze lehko pela nanyem. Amerikanszka Brown-Boveri Electric korpcrácia ga je rédila. “Saratoga” de na Pacific (Tühom) mourji kak letécsega abteilunga vezérszki hajouv. H. E. Yarnell kapitán je nyegov zapovedník.”
Kakda sze je z-kejpa tüdi dalou viditi, té stirideszét millionszki hajouvje eden isztinszki plavajoucsi váras, dotícsno plavajoucsi grád, z-steroga nej szamo ka znicsávajoucse bombe vszebüvajoucsi letécsi masínov lehko völetí, nego nyegovi neszmerni stüki tüdi sztrasno znicsávanye doprineszéjo na
drüjgi hajouvaj, ali vu primorszki várasaj.
Csloveki vsze vlaszjé vujska sztánejo escse i na ono míszel tüdi, kakse znicsávanye, porüsávanye sze lehko doprinesáva z-touv modemov vmárjajoucsov skerjouv. Zaisztino intereszántni falat je tou kapitálistov razorozsenya akcije. Kakse féle edno razorozsenye je tiszto, gda szo moderne bojüvajoucse náprave té na vsze szpodobno goripriprávleni falat rávno vu preminoucsi dnévaj püsztili na vodou Ali vejm tou mí ne noszimo naprej, kak novino pred nase cstejoucse. Steri novincstejoucsi cslovek nebi znao zse, ka kapitalistje vszigdár rávno naoupak csinijo tisztomi, liki od koga dájo predgati ? Ka zakaj dönok szpoznamo tou pripetjé, je záto, ka naj szi malo premislávamo ober toga, ka ka bi bilou mogoucse z-onimi stirideszét millionami doprineszti ?
Po ednom dollári racsunavsi, tou bi 40 millio párov cipelov lehko bilou, stero bi cilou dobro bilou vu zdajsnyem mokrom i mrzlom vrejmeni Missis sippi rivera i New England-ske povoudni kvárnikov decé na szpozébleni nogáj.
Lehko bi zozídali moderne prebiváliske hrame tüdi vu oni krajínaj, gde je povouden znicsila hrame.
Lejko bi z-tej 40 millio dol-
lárov spitále tüdi zozídali, gde bi sze vrácsenye prisziljeni sziromaski delavci za krátek csasz lehko zvrácsili.
Lehko bi moderne rojsztne spitále zozídali, gde bi sze rojsztne mrtelnoszti racsun leh ko zmenkao.
Lehko bi muzeume posztavili gori, gde bi lüdsztvo lehko vu poglajüvajoucsem vcsenyej doubilo tao z-lüdsztvinszke návade, z-nature szpísza, z-nature znanoszti i zvszáke vrszti künstlarsztva.
Lehko bi knizsárnice poszta vili gori, gde bi znanoszt, razveszeljávanye i potroustanye doubilo lüdsztvo za nadalno zsivlenszko bojüvanye.
Lehko bi tej 40 milijonov goriponücali na cslovecsega zsítka obrambna zravnanya, kak na példo na ognya nevarnoszti odvrnejnyo bi tüdi lehko kaj malo potrosili. Nájmre, gda officiálno na szvetloscso prineszéjo, ka lejtno 15,000 lüjdi zgübí zsítek záto, ár je ognya gaszilsztvo vu nisteri mejsztaj nej zadoszta moderno.
Lehko bi na vilicske i zselezniske pouti prekrízsanye tüdi kaj malo potrosili, ka naj sze nebi zgájalo telko neszrecse pri vozsnyi, Grozno je szamo i miszliti na tou, ka na példo vu 1925-om leti je v-Ameriki automobil 22,500 lüjdi vmouro.
Tou nam príde náglo na pamet, ka ka bi vsze lehko csiníli z-40 millionami. Jeli jeszte táksi delavszki cslovek, steri nebi drzsao za bole potrejbno i hasznovito zgoraj szpomínane násztave zoucsi vmárjajoucsov skerjouv ?
VELKO OREJOVO DREJVO V-CEJPLENO
Eto velko csarno orejovo drejvo je nájvékse vu Californiji, od steroga právijo, ka je sztoupét lejt sztaro, ár szo je poszádili 1822 Májusa 3-ga. Zdaj nej dávno szo je znouvics vcejpili, ár je zse sztáro gratüvalo. Sztébeo je kuszti 5 i pou fuszov i visziko je 80 fuszov, pred v-cejplenom je 97 fuszov visziko bilou.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé rnouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
K R I Z S
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Zasztoupnik: GEO. J. RUYAK
503 E. 4th St., — Bethlehem, Pa. — Phone 3115-R
Tücsne Szvinyé
Fájne tücsne szvinyé i mládi prascsicsje jesztejo k-odaji pri sztárom TIVADARI.
Átresz je:
ANTON TIVADAR
456 Kingshighway Bridgeport, Conn.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “ Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: ‘‘Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Cergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István
Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway
Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street
New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály
Stephen Grábar 540 So. 4th Street Steel ton, Pa.
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
MRS. HOLLAND PRÁVI, KA JE DOBRO.
Mrs. Geo. Holland, stera pod 216 First Ave. West Catasaqua Pa. prebíva, eto píse: “Dr. White Lun-ge Hea-la i drügo Whito-ovo vrásztvo je doszta hasznilo meni, mojemi mouzsévi i deci. Komaj nájdem recsí, kak náj bi nyemi zahválila. Lun-ge Hea-la je zaisztino csüdovitno vrásztvo prouti kasli. Stokoli scsé kaj vecs znati od toga vrásztva i kakse dobro je za plücse, haj píse meni píszmo i jasz nyemi szrdcá rad raztolmacsim.”
Dobí sze pri:
First National Laboratories
Inc. Wholesale Distributors; Lehighton, Pa.
EDNA ALLENTOWNSZKA ZSENSZKA TÜDI PORÁCSA
Mrs. Ellen Buehrle, stera na N. Second streeti prebíva szledécse píse: Moja hcsí je szomárszki kaseo mejla preminoucso zimou, vu táksoj velkoj meri, ka je nej mejla pocsinka. Stirje vrácsitelje szo sze vrseníli deklicski pomocsti, ali nász haj je ni eden nej doszégno. Na szlejdnye szam küpila eden glazs Lun-ge Hea-la vrásztvo za plücsa i vcsaszi szam ovárala ka je hasznilo pri prvom nücanyi. Od toga glazsa vrásztva je kaseo míno. Mrs. Buehrle od tiszti mao, szkém koli gucsí, vszákomi z-csüdüvanyom hváli Lun-ge Hea-la plücsno vrásztvo.
Dobí sze pri:
First National Laboratories Inc. Wholesale Distributors, Lehighton, Pa.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k-Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze tmo fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse, korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate eipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Sparajte Pejneze!
Csi tou scséte, te küjpite vase bozsiesne dáre pri dobro poznánom vörari, gde dobíte vsze nájprednyejse blágo za to nájprednejso cejno i tou je pri
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
Csi ednouk prinyem küjpite inam vecs nigdár nete sli küpüvat.
125
mazao, tak, ka csi bi sze gda na nyé namerili, jezero lüjdi bi je nê moglo z-meszta genoti ovak, kak csi bi szi okol pônôcsi zgráblenim bêloga kôvrana gétrami rôk nebi prvle namazali.
Vu oni knigaj jeszte popíszano tüdi tiszte tráve imé, stera szamo vu vszáki sztô lêtaj okôli pônôcsi cveté i stero csi stoj szebom noszi, razmi sztvári jezik: V-tiszti knigaj je popíszano, kak je mogôcse vragá zezávati, mrtve zbüditi, z-recsjôv zsnyí sze dá navcsiti vsza vragometíja.
Fodros Marci je dosztakrát vido vu szne ete csarni tábl, szmrti glavô majôcse knige, csteti je mêno nyé szkrovne litere, odzakopani kincsov meszta, od csüdo csinécse tráve, od obêsenoga csloveka ôcsi fabulne szkrovnoszti, ali csi sze je prebüdo, vszigdár szo lehnole szenye, tak da je zsnyí kaj nê pômlo.
Tô vsze nika nevalá!
Doszta vecs vrêdno delo je lutríja, té gvüsen, necsaláren lutrí, pri sterom nega ne nedoszégnyeni zádev, gde csloveki quitlingo dájo na trôst, stero nálezsno, prigliháva z-vöpotégnyenimi racsuni.
Oh té nászlad je nepreplácsani, táksega vecs nega, ono megnenye, gda sze dvojnoszt na nájvisiso sztubo pozdigne, je vecs vrêdno, od deszét lêt blájzsensztva. I etakso minuto je
128
No ali vê je szmrt escse dalecs...... tecsasz
sze doszta féle zná zgoditi; nazáj zná prídti nevedôcs razkadjeno imánye po deszét gübej, escse edno-edno cêlo szeliscse zná dobiti, vszáko dête. Csi sze stoj krepko tere za kém, nemogôcse, ka nebi doszégno. Vête zse vidli, ka prvle-szledka naprávi terno, ár je szrecsa rávno taksa, kak cácavna goszpodicsina: sztôkrát sze nyé more cslovek pokloniti, dokecs sze ona nazáj pokloni.
Ali tecsasz zsiveti nikak tüdi trbê, decé glád nehênya, csi ocsa pred nyôv sznenszke knige esté gori: tê szo krüh potrebüvali.
Fodros Marci je tak kaj drüjgo nê vedo, prisziljeni je bio vu ono szlüzsbo sztôpiti, stera sze nyemi je ponüdíla — csárdásztvo.
Isztna, ka je etak z-csizme v-bocskor szpadno, ali tô je niksa velka baja nej, náimre csi cslovek gvüsno zná, ka de ednôk v-puncsikaj plészao.
Szamo li tô edno nyemi je tesko szpadnolo, ka sze nyemi je zdaj zse bole vküp trbelo vlêcsti, bole narêtci i menye nyemi je zíslo na lutríjo.
Persze na tákso szenyo, kak je sztáre Örzse bíla, more djáti, gdesté vzeme tê pár rajhnskov, csi je li z-zemlé má vözgrenoti. Marci csárdás sze je tak pascso domô, po-
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Naznánye!
Vszém postüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto szmo prejk odszelili na
319 E. THIRD STREET
(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem, Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO.
VEZDÁSNYI “PROSPERITÁS” VU PRÁVOM OBRÁZI
B. C. Forbes, amerikanszki kapitalistov národnoga vérsztva i pejnezársztva znánec je malo dale sztoupo od mejé, ali bole prav poejdano, szpozábo sze je z-szébe, gda z-prosperitásom prikapcseno na ocsivesztnoszt prineszé ednoga delavca preracsun, steri isztinszko na nágo szlecsé nej szamo po kapitaliski novinaj glasüvani prosperitás, nego cejli vezdásnyi zbozsen, szkvarjeni kapitaliski szisztem, steroga Forbeske z-vszákov mocsjouv scséjo brániti i za lejpoga namálati. Za vrejdno drzsímo eti mí tüdi na szvekloucso prineszti nej szamo preracsuna vöpokázanye, nego ono píszmo tüdi, stero je eden delavec z-Seattle, Wash. píszao med vecsim Forbesi:
“Kaj bi csinili vi vu mojoj sztávi ? Jasz szem 38 lejt sztar ozsenyeni cslovek, szvoj doum bi rad dojplácsao i pouleg moje $27.50 plácse sze brezi vüpazni bojüjem prouti zaduzsenyi.
“Eti je edno vöpolrázanye od mejszecsnoga preracsuna (költségvetés) z-steroga sze dá viditi, ka doszta potrejbnoga dugoványa nega notri, ne nihá nika za nevcsákano naszledüvajoucse potrejbno pripetjé, stero sze pa nagousztoma pripeti i na poszoudbe gorijemá-
nye priszíli vnouge, tak, ka taksa sztáva mené tüdi daví, z-stere nevoule zsmetno vöprídem.
Mejszecsni préracsun:
Dojplacsüvanye na hram $23.10
Poszvejt . . . . . . . . . . . . . . 1.75
Voda  . . . . . . . . . . . . . .  .75
Zsítka szekulácia (1000) 1.90
Betezsne Pom. Drüstvo. . 1.15 Decé solszki bank ....... 1.10
Dnévne novine . . . . . . . . 1.00
Kürjenye . . . . . . . . . . . . 10.75
Lekteriski sztroski . . . . . 4.50
Za Lunch . . . . . . . . . . . .  6.75
Za kádenyé . . . . . . . . . . .  3.00
Porcije . . . . . . . . . . . . 4.00
Hizsno vértivanye ..... 45.00
Gvantanye . . . . . . . . . . . 15.00
Razveszeljávanye, knige 4.00
$123.75
“Vu ednoj baoti delam. Na tom meszti delam zse pét lejt, ali malo vüpazni mam k-tomi, ka bi vise priso. Csi ednouk szpomeném tou mojemi delodávci, te za odgovor po plécsaj szkucsenye dobim i tou, ka naj bodem malo potrplivi.
“Tak csütim, ka szem szpodoben na véksega dela doprinesávanye i nagiben bi bio zvön vezdásnyega dela escse drüjgo delo tüdi oprávlati, ka naj bi szvoj dohotek pozdigno, ali nej szem mogoucsi niksega dela nájdti. Nej dávno szem glasüvao vu novinaj za vecsarásnye delo, ali szamo dvá odgovora szem doubo i ni eden je nej bio vözadovolécsi.
“Gvüsen szem v-tom, ka tiszti, kí po Mr. Coolidge prezidenta glásenyi prosperitás vzsívajo, tou nemrejo vcsiniti pa oszem vör dela dnévi; i jasz szem nagiben 10—12 vör tüdi delati, naj szamo dobim zadosz ta plácse, ka bi szvojo familijo lehko brezi sztrádanya goridrzsao.
“Jasz nescsem szvojo zseno delat posílati, kakda vnougi vu mojoj sztávi szo prisziljeni tou vcsiniti, csi bi glí zadoszta mocsna bíla, stero je nemogoucs. Ona je edna dobra zsena i mati i tak csütim, ka je nyej zadoszta domá na nyou szpádnovse delo opraviti.
“Csi ví znáte kákse féle tanács dati, tak tiszto z-dobroute vzemem, ár sze zdaj moj dug na mejszec za 10—12 dollárov pozdigáva, tou pa velko cágloszt zroküje meni.”
Zlehka je vönájdti, ka kaksi odgouvor je dao Mr. Forbes k-nyemi obrnévsemi Saettleskomi delavci. Niksega nej. Meszto odgovora sze je k-novin cstejoucsim obrno, ka tiszti kaksi tanács znájo dati z-familijov vréd sztrádajoucsemi delavci ? Stero telko znamenüje, ka tozsécsi, sztarajoucsi delavec lehko ide vu pekeo z-szvo jov tozsbov.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko kupite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Zdaj Sze Poszkrbite
	za
Fájno Zelje, Bejlo Repo, Tücsne Szvinyé i fájne szühe Drva. — Vsze tou dobíte pri
JOHN T E M L IN-I
R. F. D. 3 Box No. 264	Bethlehem, Pa.
Zglászite sze vu reditelsztvi :
512 E. 4th Street, — Bethlehem, Pa. — Phone: 2940
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH. PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbesina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittisburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
126
mogocze za nisterni nevolen rajhnski küpi
pri vszákom nôvom djányi.
Csi sze ednôk poszrecsi szrecso za sinyek popádnoti je vsze obilno nazáj plácsano.
Ka pa csi sze neposzrecsi!
Cêli küp “reskonto”-v lezsí vu ladi, premislávajôcse szi od onoga lêpoga vrêmena, gda szo one escse vrêdnoszt mele, stere zdaj bogme edno mrtvo vrêdnoszt name ztüjejo; vszáki tjeden sze z-ednov povéksajo, stera nyim té glász prineszé, ka je nyí vért escse itak sziromák, kaj tam zgoraj itak tak ide vrêmen, kak vu nyuvom vrêmeni, szrecso szo velka goszpoda szebi vzéli v-árendo.
Kêmbole szo sze té cêdala v-ladi povéksavale, témbole sze je poménsávala Marcia vrêdnoszt. Szamo nisterna Kossuthova banka sze je szremezslívo tülila vu omári, vu eden kôt lücsena, tak da bi právila: Jasz szem zse vöprisla z-divata. Meni je zse eti meszto. Táksa szem jasz, kak reskontó cedalo — ednôk pênezi, zdaj zsaloszten szpômenek.
Marcia vrêdnoszt sze je pomali razkadíla. Velke nyíve, lêpe trávnike, lôg, szo v-zálog zdávane, ali z-odáne. Vsze je je szpôzsro on negíbajôcsi dvê glavê majôcsi veliki, na bôte dveri zmálani orlftics: lutríja.
127
Ete dober ftics je “v-doszta formo” opüsztsávao mednami. Z-osztrimi skrombli nasz je poskrábao, razdrápao nam kôzso dokrví, z-velkimi perotámi je zakrio szunca szvetloszt, prednami z-gnüsznim szvojim klünom nam je vneszao z-lamp szlejdnyi nas falácsec krüha. Zisztinom je dober vicc narédo on, kí je nas cimer nyim naszredíno namálao V-on zsalôdec, steromi jedvôje lampe posztávila na szlüzsbo indasnya fantázia.
Fodros Marci sze je ednôk na tô prebüdo, ka je jáko, jáko veliki sziromák. Bozsi blagoszlov je mímo hodo kre nyegove hizse kraja, kak tô segô májo na táksi határ praviti, po sterom prêk mrtveca neszéjo. Po nyegovoga hizse kraji szo tüdi neszli prêk ednoga mrtveca, steromi je “pascslívoszt” bilô imé.
K-koncovi je familiska hizsa tüdi odána, tak szo zdaj zse szploh szcsíscseni sztáli Fod ros Marciovi, pod sterim iménom sze szedméro düs razmi, ár je Marcivi uprav obilno dáno z-one partêke, stera je v-ednom meszi blagoszlov, v-drügom pa nevola: deca.
Zdaj zse tá deca, csi tak ka Márton gazda pôleg szvéte bozse vôle náide ocsí doli zaprêti, szi lehko zsnyegovim testamálisom napipo zsezsgéjo. Nema nyim niháti nikaj drüjgo, kak csi nyim v-nyem on küp lutríj cêdala raztestáliva.
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik : Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Pdszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník 817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár, dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobite tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
TOPLO ZIMSZKO BLÁGO
Nase ZIMSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GRANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline