An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.“
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. SZEPTEMBER 16, 1927.
No. 27.
Pörgarov Vôtanya Dúzsnoszt
Regisztrácije szlejdnyi dén je szept. 17-ga, v-szoboto. — Kandidátov odebéranye szept. 20-ga, v-tork cejli dén.
Escse pár dní i tü bodo Primary Election-a dán: zdaj prísesztni tork, szept. 20-ga, na steroga vnogo kandidátov z-ne mirovnosztjov csáka i na steroga vszáki pörgar tüdi more nálezsno csakati, ka sto bodejo odebráni kandidátje ,na rázlocsne obcsinszke szlüzsbe. Vszákoga pörgara, vszákoga porcije placsníka more intereszejrati, ka sto bodejo tiszti lüdjé , steri do pozváni Bethlehem váras i Northampton, ali Lehigh county ravnati, lokálne pravde rediti, prebiválsztvi na vugodnoszt szpunyávati ono szlüzsbo, vu stero szo ji pörgarje posztavili.
Odebérani bodejo  pri etoj príliki varaski tanácsnícke, county commissionerje, aldermanje i vnougo drüjgi csesztní kov. Zdajsnyi varaski tanácsnicke (city councilmanje), batrivno lehko povejmo, ka szo nika nej vrejdni, cilou za south side, gde navékse notriprivandrajoucsi zsivéjo. Tou zlehka prevídimo, ka várasa north side tao (sztári Bethlehem) doszta bole vrédi, csisztoga drzsíjo, escse i vu nájménsi vili caj tüdi. Tam szo streeti navékse z-cementani, jesztejo kanáliske, povouli poszvejtov itd. Ali na nasem south side sztráni ka mámo ? Grabaszte, zapüscsene vilice, poszvejte szploj na rejtki i dosztakrát tej neszvejtijo. Ali pri porcije placsili záto neplacsüjemo menye na etom sztráni, nego escse vecs, kak north side-a prebiválci, tou zlehka vönájde tiszti, kí scsé, tou nam je povedalo edno pár táksi lüjdi, steri szo nej sziromaski delavci, nego bogáti bizniski lüdjé i na ovom kráji várasa prebívajo.
I zakaj je tou tak ? Záto, ka sze pörgarje nebrigajo doszta z-tém, koga odeberéjo zá va-raskoga tanácsníka, za etoga, ali ovoga csesztníka, ino tak lehko povejmo, ka sze privandrajoucse lüdsztvo — csi gli szo zse vu velkom racsuni pörgarje — nebriga doszta z-onov szvétov pörgarszkov duzsnoszt jov, ka bi regisztrejrali i voutali, ino naj bi na tákse kandidáte voutali, od steri szi racsunajo, ka do bole zagovárjali nyuvi prilozsnoszti. Sajnálivajo tiszto vrejmen, stero z-tém delom potrosijo i nikákí pa tou právijo, ka je nyim tak vsze edno, stokoli bode city council, ár nyemi ni eden nede pomágao. Kí szi tak míszli — i bogme doszta jeszte táksi — tiszti sze trno bloudi i rávno za toga volo pridejo notri vu obcsinszke szlüzsbe tiszti lüdjé, steri sze nebrigajo potom z-táksimi tühinszke národnoszti pörgarami, miszlévsi, “ka mo sze brigali z-tejmi tühincami, vejm niti ne voutajo.”. Ino lehko nyim isztino dámo, záto szo nasi streeti nej poprávlani, kmics ni itd., právijo, ka je tak tüdi dobro za “banké”, naj szamo porcijo placsüjejo ! Zdaj dájmopríliko drüjgim lüdém na tákse znamenite csészti. Za vanaske tanácsníke jeszteta dvá táksiva kandidáta, steriva vszáki szlovenec pozna, ár sze od dugi lejt mao z-nami direktno dotícseta i na so side sztráni prebívata, tou szta: W. W. Ueberroth i Dr. D.F. Bachman. Nyidva poznata nase sztálise, potrejbcsine i lehko sze zavü-
pamo na tejva dugo i poprejkno poznániva csloveka, ka csi dobíta ono csészt, bodeta zagovárjala nase szlísnoszti.
Ove drüjge csészti szo zse na nász gledoucs nej natelko znamenite, kak bole za tiszte kandidáte, steri bi radi doubili dobro csészt. Na príliko County Commissionerje, Dist. Attorney Sheriff, County Treasurer, itd. szo táksi csesztnícke, z-sterimi mí malo dela mámo i rejtko sze dotícsemo zsnyimi, csi gli znamenito csészt szpunyávajo. I med tejmi szo kandidátje vszi táksi lüdjé, ka od toga ednoga nemremo vecs csakati, kak od ovoga drüjgoga, ár szo navékse nepoznani med nami.
Ali velke znamenitoszti je 5-ga warda aldermanszka csészt, ár tü jeszte doszta kandidátov i more szi premiszliti vszáki pörgar, ka na steroga naj vouta. Ne voutajmo na tákse lüdí, steri szo nej prípravni, nej vrejdni na tou csészt. Nescsemo nikoga nadigávati, ka na koga naj vouta, ár mí nesztojímo vu szlüzsbi ni ednoga párta ali kandidáta, nego mi tak míszlimo, ka nasi cstejoucsi dobro znájo, ka steri kandidát je nájbole vrejden podpéranya, od steroga nikse bozsníje nemre povedati, kí je miroven, razmeti i posteni delavszki cslovek i nema té návade, ka bi szvoje  proutne kandidáte ospotávao, z-lazsmí prouti nyim agitejrao, nego mirovno gléda naprej i csáka brezi rejcsi, naj prevrzsejo pörgarje. Csi zgübí, te sze tüdi vmirí i zahválen bode onim, steri szo nanyega voutali, csi gvina, te szmo pa lehko gvüsni, ka nase podpéranye za velko prestíma i neosztáne duzsen. Ali nisterni, csi gvinajo, te nyim nemo mogli do gláve szégnoti, ár szo sze doszegamao zse tüdi nadüvali i na visziki drzsali glavou, csi pa zgübíjo, te do nász rávno tak dojglédali i sinfali, kak vszigdár, ali mi sze z-tém nemo brigali, ár niksega vezáliscsa nemamo zsnyimi !
Sto je escse nej regisztrejro, naj nepozábi vütro, szept. 17, naj ide regisztrejrat, szept. 20-ga, v-tork, pa naj vszáki pörgar ide voutat !
Szenzácionszki Brátveni Piknik
Eden brez pára velke mére Brátveni Piknik bode obdrzsávani zdaj v-nedelo, szeptembra 18-ga vu Lincoln Parki, steroga Vogrszkoga Delavszkoga Douma voditelsztvi prirédi z-bratovszkimi drüstvami i organizáciami vküpno. Bode doszta féle komedije, spile i povidnoga	rázveszeljávanya.
Táksi lejpi i veszéli mulatság bode tou, kaksega je escse Uncle Sam nej vido! Kí sze scsé veszélo csütiti, dobre voule tá szpuniti edno prouti konci polejtja idoucso nedelo, tiszti naj tao vzeme na tom brátvenom pikniki. Igrala de Friedman Willy-a dupilska velka héresna banda. Tiketa cejna po persouni 40 centov. Za vszákeféle dobro jejsztvino i pijacso je poszkrbleno.
KÉDNISKA KRÓNIKA
ZDAJ ZSE OD VECS I VECS SZTRÁNI
naglasüjejo, ka bi dotícsni faktorje nikaj mogli vcsiniti prouti onoj nevarnoj lejtanya besznoucsi, stera je vu zádnyi mejszecaj natelko vu divat prisla. Razmijo pod tém ono lejtanye, stero sze z-csiszta za rekláma volo zgája i stero privadjenya vrejdnoszti trno malo, ali pa nika nema.
Vu zádnyi kédnaj sze je vnougo aeroplánov zgübilo na mourji. Nájbole je honoluluskoga letécsega derby-a sztrasna zgüba povrnoula pazko na tou betezsaszto sztávo. Z-péttreszeti jezero dollárami obdarüvano letejnye, stero bi vu nájbougsem pripetjej szamo $25,000 znamenüvalo ednomi betajoucsemi , je vszevküper 10 aviátorom vu zsítek kostalo.
Z-pejneznim csalivanyom zmejsani aviátorje szo cilou nepriprávlenö sztoupili vö na letécse betanye, szamo naj li neosztánejo vö z-borejnya. Z-táksimi masínami szo vzéli tao vu borejnyi, steri szo za vsze bilí dobri, szamo na tou prejk mour szko letejnye nej.
CSI SZI STOJ SZAMOVMORSZTVA
tou príliko zvoli, niscse niksega vözgucsanya nemre meti prouti tomi, ali neszmi sze dopüsztiti, ka bi z-obdarüvanyom napelávali lüdsztvo vu szamovmorsztvo. I té beteg je nevarno zgrablívi. Od honoluluske tragédije mao sze je zse blüzi za pou tucata letécsi masínov zgübilo na mourji, persze z-poutnikami vréd, steri ji je vecs, kak dvakrat telko.
Niksega nászhaja nevídimo v-tom bejsznom lejtanyi, stero bi lehko vu praksziskom zsivlejnyi goriponücali. Tá besznoucsa je persze nemce tüdi doszégnola, steri szo tüdi nej scseli odzaja zaosztáti vu toj letécsoj díki i csi gli szo sze doszta bole goripriprávleno genoli na pout, mogli szo sze nazáj obrnouti.
I kakda je prva támnoszt minoula, kak sze kázse, bole na oumorni szi zácsajo premislávati. Zácsajo realizejrati, ka szo té prejk oceána valon lejtanya bole z-cirkuszkim akrobaticsnim kázanyom vu rodbinsztvi, kak pa z-oumornim naprejidejnyom.
I eto pout bole na oumorno delo polozsijo glávno tezsávo. Rávno té düh zácsa obládati prinasz tüdi med onimi, stere nemre zmoutiti eden-eden oceánszkoga prejk priletejnya bravur. Tej térgyajo, naj právda regulejra tákse fajte lejtanye i vszáko poszküsenye more temelno preglédanye, vizitejranye prehititi. Tákse zravnanye bi zhábidti presztavilo lejtanya besznoucso i tou gordánye bi za oumorno znanoszt djáli meszto akrobaticsnoga ká zanya.
POLEJTNA VAKÁCIA SZE JE SZKONCSALA
i prezident sze nazáj priszelo vu Bejlo Hizso, stero szo v-tom leti renovejrali, predelávali, steroga dela sztroski vise pou millio dollárov zadenejo vö. Koncsimár zdaj je konec grátao onoj komediji, stera je prezidenta i nyegovo zseno okouli vzéla med vakácijov. Nenájdemo niksega zroka ali vözgucsa
nya prouti tomi, ka od csasza do csasza informejrajo országa prebiválsztvo od toga, ka ka dela nas prezident, ali da pa ka szo letosz csiníli — gvüsno nej z-lübéznoszti — pazlívi novin-riporterje; tiszto je zse preszégnolo vszáko mero.
Indasnye Ausztria-Vogrszke monarchije zmozsen caszar i krao, I. Ferenc József je tüdi meo návado vszáko leto na vakácijo idti na pár kédnov. Ali od toga dogotka szo nájbole lojálne novine tüdi szamo vu dvá-trí redáj z-málicskimi literami med drüjgimi glászami telko szpíszale, ka je krao z-Schönbrunna odísao te pa te na pár kednov trpécsi polejtni pocsinek vu Ischl. I rávno szamo telko szo szpíszale, gda je nazáj priso. Vecs nika nej. Szamo telko je brigalo cstejoucse i novine szo vecs tüdi nej píszale. Ali vu Ameriki, vu etom demokrátskom országi, kakse díke i hozsánne popejvajo od dnéva do dnéva vu vszáki novi naj od prezidenta, od tisztoga csloveki zaisztino lehko medlouvno gráta. Ka kaksi cio tou má, oni dobro znájo.
CSI GLIH, KA JESZÉNSZKI SZEZON
zse na prági sztojí, nevzememo na pamet nikseféle csrsztvoszti vu washingtonszkoj politiki. Kabinetski miniszterje szo escse nej dáli znamejnya tomi, ka zsivéjo, zvön Mr. Kelloga, kí je na nájzádnvem kongreszusi bukno i zdaj ártikuluse píse pouleg toga, ka sze z-Panamov naj kontraktus zvézse.
Poszlánci, szenátorje, governorje zmrszijo vszáki kamen na tou gledoucs, ka naj prísesztni kongreszus prvle széde vküper, ali tak sze vídi, ka tou nyuvo vrsenejnye baka sztrlí. Coolidge je nej nagiben kongre szus na hranejsi terminus vküper zvati, vu sterom nájmre jeszte niksa logika, ár prerazmimo, ka zdaj vakácije velke trüde szi scsé vöpocsinouti.
Zaman szpozna notri Couzens, michiganszki szenátor, ka kongresszus szramotno malo dela odprávla i nej szo vrejd ni one plácse (10,000 dollárov) stero vlecséjo, oumorni i dela zselejoucsi politikusov rejcs nescsejo poszlühnoti. Nej záto, tak da bi nej meo niksega dela odprávlati kongresszus, nego záto, ka med ranejsi kongreszszus térgyajoucsimi jesztejo vu porednom racsuni, steri ne szlí sijo k-lojálnim Coolidge-ovimi vernikmi.
NA PREZIDENT-KANDIDÁTE GLEDOUCS JE ESCSE
itak nej mogoucse gvüsnoga sztálnoga znati i szamo na nesz tálni sepecsejo vu politicsni krougaj. Politikuske sze zglíjajo zse v-tom, ka Coolidge-ovo dvoujega razmejnya vözglásenye odvrnitev znamenüje i vu tom razlozsenyi sze dá viditi Wall Streeta rouka tüdi. Wall Street je bio tiszti, steri je pomágao razlozsiti Coolidge-ovo vözglásenye, z-recsjouv odtéc szo nyemi vödáli pout.
Vu racsun prisévsi kandidát je sze escse zdaj vkraj drzsíjo od vszákoga táksega sztopája, z-steroga bi sze tou lehko szoumnilo, ka nyuvo szrdcé ji prouti Bejloj Hizsi vlecsé i to-
(Dale na 2-gom sztráni)
Vôtajte na Bethlehemszkoga csloveka v-tork, naj nas váras zasztôpa
CHARLES F. SCHWARTZ BETHLEHEM, PA.
Bethlehemszki demokrátje, kí szo eto leto, regisztrérali ino szo priszpodobni  voutati na zdajsnyem predodebéranyi príseszten tork, naj vu szebi odloucsijo ka do sli voutat i naj odeberéjo Bethlehemszkoga csloveka na demokrátskoj tiketi za County Commissionerszko csészt.
Tou je edna znamenita csészt vu county-i i csi de Char les F. Schwartz nominejrani príseszten tork, tak tou zse zagvüsa etomi várasi meszto na demokrátskoj tiketi na novemberszkom odebéranyi. Neszmimo pozábiti tou, ka szo zse vu juzsno-zhodnom kráji etoga countyja tak vsze mogoucse vcsínili, naj ete váras nede zasztoupari na  county boardi, csi gli, ka je ete váras te nájvéksi vu countyji.
Charles F. Schwartz, kandidát za county Commissionera na Demokrátskoj tiketi je Beth lehemszki cslovek. On je zse vecs kak trészeti lejt kontraktor i rávno zatoga volo vsze zná, ka je potrejbno znati ednomi County Commissioneri, ár tej vszáki dén z-táksim májo delo.
Mr. Schwartz de dober zasztoupnik delavszkoga lüdsztva. On vörje vu sparavnoszti i rávno zatoga volo de tüdi sparao porcijeplacsüvajoucsi pejneze, stere pa county potrosi, za tiszti vszáki potroseni dollár scsé puno vrejdnoszt dobiti, rávno tak, kak je vu trzstvi ali vu fabriki zselno. Delavszki voditelje i tüdi delavci nyega ftrno podpérajo, ár vu trészeti lejtaj szo prinyem delavci nigdár nej delo tam povrgli za plácse volo, ár je on vszigdár delavcov dober prijáteo i dobrocsiniteo bio.
Idte na zdajsnye predodebéranye príseszten tork ino zamerkajte na vasem balloti Charles F. Schwartza imé té voutom de znamenüvo edno vouto za Bethlehemszkoga zasztoupnika na county boardi stero je etomi várasi trno potrejbno.
Vrág vu Strand Teáteri
Szept. 16-ga, szamo eden vecsér, lejpi kejp bode spilani. Té kejp je z-héresne vogrszke dráme bio zdelani ino je trno lejpi. John Guilbert te nájvéksi amerikanszki künstlar i Greta Garbo europe nájprednyejsa künstlarca spilata vu glávni tálaj. Szkoron je neverjétno ka te “Vrag”, edna poszebicsna csalárna zsenszka persouna, kelko nevoule i zsaloszti lehko vcsiní. Ete brez pára kejp morete poglednoti, ár nacsi nedte vörvali, ka bi edna taksa lejpa zsenszka z-szvojo zvodjávanszko zmozsnosztjov, z-ednoga fájnszkoga csloveka vmorca, z-prijátelov
pa neprijátele vcsiníla. Szamo sorsa nevcsákano zmejszt sztoplejnye je zanicsilo té csalárne zsenszke nadalno porüsávanye.
Bethlehemszka komiszia porácsa 8 centov za street káre vozsnyou
Nej dávno pred etim je pét bethlehemszki lüjdi za komiszijo bilou odebráno od Mayor Yeakle-na, stere komiszije gordánye je tou bilou, ka naj vöposzlejdi lektericsne street kár vozsnyé násztaje. Tá komiszija je zdaj preminoucsi keden vcsetrtek szvoje glasenyé pred váraske tanácsníke dála i z ednim notri zglászila, ka porácsa vozsnyé pozdignenye, kakti od szeden centov na oszen centov. Tou je komiszija prej záto vcsiníla, ár bole rédne street kár vozsnye bodejo poetomtoga med Bethlehem i Allentownom. Ali ka je escse bole znamenito od toga je tou, ka street kár kompanije nede duzsna streeta poprávlati tam gde nyéne zseleznepotí jesztejo ali pa gde de je escse znonvics delala, vu prísesztni trej lejtaj. Té nouvi glász sze je nej z-trno velkov zadovolnosztjov najso med Bethlehemszkimi prebiválcami. Té komiszije kotrige szo bilí Francis Dykes, H. A. R. Dietrich, W. J. Heller, H. J. Meyers i Dr. N. M. Emery.
Nej je znati ka do pravli Bethlehemszki prebiválci k-tomi deli, ali telko je gvüsno velko nezadovolnoszt zroküje ton csinejnye.
VSZÁKI PÖRGAR NAJ REGISZTREJRA
Vszáki pörgar naj za duzsnoszt drzsí zsiveti z-szvojim pörgarszkim jusom. Vszáki naj vouta! Vouta pa szamo tiszti lehko, steri regisztrejra, záto naj niscse nezamüdí regisztrejrati i county tax plácsati pred regisztrácijov, pri steroj príliki more pokázati reszit, ka je plácsao county tax.
Regisztrácije szlejdnyi dén je vütro, szept. 17-ga.
Vszáki naj na tisztoga párta baloti regisztrejra, na steroga párta kandidáta zselej voutati. Na príliko, csi na demokrátske kandidáte (za councilmana, aldermana, constablera itd.) scsémo voutati pri prvom odebéranyi, te neszmimo na drüjgoga párta balloti regisztrejrati, ár csi na republikánskoga regisztrejrali i na demokrátskoga kandidáta voutali, tak tiszti voutomje nevalájo.
Nági je plészo na streeti
Eden moski je popolnoma nági plészao pred new yorskoga mayora prebiváliscsom.
Z-New Yorka glászijo: — John McGrath rad plése. Prouti tomi persze niscse nemre meti niksega vözgucsanya. Ali csi stoj nági plése pred Walker pörgarmestra doumom, tiszto je zse ober návade csinejnye.
I John McGrath je nági plészao. Gda ga je policáj pítao, ka gde má gvant, John McGrath je etak odgovoro:
— Well, kunszt je szamo te právi, csi je nej szkriti, nego je nági.
Ali da je pa policáj nej esztétiszt, tak ga je pa dolizadrzsao. Ali meszto temlice szo ga vu spitao odpelali.
2. sztrán
AMERKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN AVINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Biblije vcsenyé vu soláj
West Virginia drzséle Legislatura je nej dávno právde porácsanye szprejéla, po sterom bi vu drzsélszki soláj biblije vcsenyé duzsnoszt bíla. Tou porácsanye vu krátkom pred szenátus príde, gde po zdajsnyi znamejnyaj tüdi za dobro szpoznajo tiszto.
Po juzsni i záhodni drzsél právdedávcov szpráviscsaj vu zádnyi lejtaj prineseni od kmicsnejsi bole kmicsni právdaj —sze nemremo trno csüdüvati na porodjenyé té právde. Doszta bole szmeja vrejdne právde szo prineszli zse od té juzsni drzsél právdedávci, ka je naprejidejnye, po nyuvom stímanyi ultramodersztvo i prouti tomi morejo szvoje ponizne pörgare “obrániti”.
Ali do eti mao prinesene právde niti edna nemre prineszti za szebom tákse tezsávne naszledüvanya, kakda tou právdeporácsanye prineszé, csi je szprímlejo.
Biblije vcsenyé vu tom pripetjej vu naszprotnoszt príde z-amerikanszkov konstitucijov, stera drzsélo od vereszpráviscsa za neodviseno povej vö.
Soléo od cérkevnoga kontrolejnanya i zapovedávanya valon vöodszloboditev i popolnoma vu obcsinszkoga vcsenyé szlüzsbo valon posztavitev je bio cio amerikanszke konstitucije sztvoritelom, stero szo szamo tak stímali doszégnoti, csi drzsélo i vereszpráviscse razloucsijo edno od te drüjge. Vadlüvánszke szvaje i doszta drüjge neprijétnoszti, kulturo, osznávlanye i vcsenyé zadrzsávajoucse zroke szo prepravile vö amerikanszke brezvadlüvánszke drzsélszke soule, na stero szo pravicsno nevoscséni tiszti europszki országje, gde szo soule escse i dnesz itak vu vereszpráviscsov rokaj. Gde szo pa verszke soule, tam vszigdár hecajo, drasztijo prouti drügomi vadlüványi i vszáki jedíni szamo szvojo vero drzsí za pravicsno i zvelicsano, drüjgo pa dojgléda i tou nevolo, lehko povejmo hüdobnoszt, notri vcepijo, vkorenijo vu deco i z-toga szhája nemirovnoszt med rázlocsnimi verami.
Ono povidno, prelejpo örocsíno scséjo zdaj na kocko djáti vu West Virginiji, gda brsznovsi vu amerikanszko konstitucijo, vadlüványe scséjo prineszti notri vu soulo, za tákse cíle, steri nika dobroga neprineszéjo, nego pokrepsávao da sze tiszti sereg, steri odürjávanye, nemirovnoszt razsürjáva, kak példo denemo ku-klux-klani.
Tou je szploj gvüsno, ka biblije vcsenyé vu soláj bi na szvajüvanye, vadlüvánszke zmeslinge pripelalo. Amerikanszki drzsélszki soléo vucsenicke vszákeféle vadlüvanye zasztoupajo. No zdaj zse nej trbej kcoj doszta previdnoszti, ka bi eden baptistki sztaris protestejrao prouti tomi, ka bi nyegovo dejte na katholicsanszke biblije cstenyé prisziljávali. Rávno tak bi protestálivao katholicsanszki sztaris, csi bi nyegovo dejte tiszto biblijo moglo esteti, stero baptistje nücajo. Methodist bi páli tou nebi scseo, ka bi vu drzsélszki soláj nyegovo deco na ono vadlüványe vcsíli, ka je jedíno presbiteriánuska vera ta prva i zvelicsana. I tak nadale. Jesztejo escse drüga vadlüványa tüdi i szkoron vszáka nacsi razlázsa biblijo.
Ino tej ovi zselejnye nebi vzéli vu znánye ? Prisziljenoszt bi vpelali notri vu solé tüdi, kákda szo z-prohibicijov odrascseni lüjdi szloboscsino djáli vu járem?
Z-tém zrokom argumentálivajo toga porácsanya apostolje, ka biblije cstenyé vu soláj pobozsno atmoszféro sztvorí, stero de na vucsenike szamo blagoszlovno.
Brezi vszákoga razlozsenya i razprávlanya scséjo dati biblijo z-vucseníkami csteti. Ono biblijo, stero razlozsenyi szo sze vadlüvánszki znánci escse niti do dnesz nej zglíjali, stero vu rázlocsno formo razlozsi katholicsánec, kalavin, zsidov, baptiszt i vszi drüjgi. Vu steroj jesztejo táli steri sze tak lehko razlozsijo, kakda docsícsen scsé. I tej krátke pámeti právdedávci pricsákajo od decé, ka naj biblijo brezi vszákoga razlozsenya zarazmije, ka naj nedávajo gori pítanya k-vucsiteli.
Deteta vu naturi jeszte tou, ka je nálezsno. Vsze scsé znati. No zdaj bi pa pred vucsitelom dvej prouti sztalé odprejte. Ali tou povedati vucsiniki, ka nevej na pítanye odgovoriti, ali bi pa razlozso tiszto, kak on vörje. Vu prvom pripetjej bi vucseník zgübo vu szvojega vucsitela polozseno vüpazen, ár bi vido, ka on tüdi nevej vsze. Vu drüjgom pripetjej bi pa naszledüvalo tiszto, stero szmo zse odzgoraj povedali, nájmre tou, ka bi sze rázlocsneféle vadlüványa vucsenicke vu táksem razmejnyi vcsíli biblijo, vu kak-
sem razmejnyi vucsitel vörje. Steri je pa lehko baptist, medhodiszt, katholicsánec, lutherán, ali zsidov.
Tak bi pa te vu drzsélszki soláj biblije cstenyé szamo vadlüványa prilozsnoszt nej prineszlo naprej, nego bi na vísesnye i zopsztonszko szvajüvanye i nevoule pripelalo. Szamo vadlüvánszke netrplívoszti vernicke, prouti personszkoj szloboscsini vdérajoucsi kmicsni fanatikuske, kulture, naprejidejnya i prerazmejnya protivnicke zselejo toga právde-porácsanya na právdenszko moucs pozdignenye.
Naj nihájo deteta vadlüvánszko osznávlanye vu cérkvéo i sztarisov rokáj, ár je tam doszta bole pripravno i preszvetloscsenya delo je vu k-coj razmevsi lüjdi roké polozseno.
KÉDNISKA  KRÓNIKA
(Dale od 1-ga sztrána.)
mi zadrzsávanyi razlozsenye je tou, ka obprvim morejo kapitalismusa notriprivoljenye pridobiti.
Tou je gvüsno, ka sze nenamejri niti eden cslovek, steri nebi scseo szprejéti kandidácije, csi nanyega szpádne tá szrecsa pri odebéranyi. Stokoli naj bode te vöprebráni, z-dobroute vzeme na szébe tiszti “bremeni”, stere prezidentska csészt za szebom prineszé, kakda je tisztoga hípa Coolidge csinio, ka sze je pod velkimi bremenami szamo 25 füntov podkrmo, od steri mao prezidentsko csészt szpunyáva.
NÁVADNO JESZÉNSZKO ZBOUGSANYE
sze nemre poszküsziti vu indusztrijszkom zsivlejnyi. Ocelna indusztria, stera je návadno zbougsanya mertük bíla vérsztvenim násztajom, vszevküper szamo dvá percenta pozdignyenya zná vöpokázati i nemremo sze jáko troustati, ka bi sze aktivnoszt pozdignola.
Isztinszki oumoren kapitális, steri bi mogoucsi bio malo csrsztvoszti poszouditi indusztrijszkomi zsivlejnyi, zse szmogorno odvrné od novejsega businessa i nescse dugsega doli tékája vlozsbe doprineszti. Zselezniske kompanije, stere szo vu tekoucsem leti rekordne summe zaszlüzsile, sze tüdi nepascsijo z-dolidávanyom szvoji orderov i od zselni vlozsb szamo te nájbole potrejbne resüjejo.
Kak sze kázse, oumorne firme szi escse na bole hüjse nász taje racsünajo, kak poprejkno míszlijo i pejneze szi vu gvüsna mejszta polozsijo.
NEJ JE JÁKO TRNO VU DOBROM SZTÁNI
automobilszka indusztria tüdi, gde sze na glaszni notrizgláseno jeszénszko zbougsanye nikak nescse szkázati. Z-automobilami zaszipani ország je zse doszégno potrebüvanya szpodobnoszti ono mejo, prejk stere je zse nej mogoucse idti i tá sztáva de sze escse bole pohüjsávala, gda do automobilszke fabrike prisziljene na deszétjezere nazáj vzéti na porgo odáne masíne.
Z-intereszejranyom csákajo vszepovszédi nouvi Ford auto, steri de zacsnyenomi bojüvanyi eden novejsi dogotek znamenüvao. Ovi drüjgi automobilje tüdi popolnoma krédi szto jíjo na boj i eto pout je escse nej znati, ka sto osztáne vise vu tom bojüvanyi. Csi nouvi Ford automobil nezadovoli vö k-nyemi prikapcseno vüpazen i zselejnye, ino nedá nouvoga küpüvanya impetus, te sze zgodí ono pripetjé tüidi, ka sze z-csüdnov náglosztjov goriposztávleni Fordovoga imánya vrsáj vküper porüsi.
Henry Ford je vu vszákom táli priso do onoga punkta, gde eden nájménsi bozsen sztopáj lehko porüsi cejlo zidíno. Ford je vcsíno té nevaren sztopáj i vadlüjmo notri, zadoszta vu bozsnom hípi.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsgr od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Szoboto Szept. 17-ga
HOOT GIBSON
“TEXASKI JUNÁK”
“Zgübleni millioni”
Popoldnévi decinszko borejnye z-trejmi pejnezni dári
Szrejdo Szept. 21-ga.’
“Lübnoszti Támnoszt”
Pétek Szept. 23-ga Pá eden importejrani kejp z-Erope
“PÁRISKI KOKET”
DAVIS MINISZTER OD NEZSELNI PRIVANDRAROV
Sterim tühincom sze nevídi Amerika i nemrejo postüvati ete ország, tiszti naj odhajajo odetec.
Providence, It. I., szept. 13. — Pred National Encampment of the Veterans of Foreign Wars iména organizácijov sze je zglászo dnesz Milburn R. Gregory, ki je z-Reno, Nevada várasa valon i szigurno je protestejrao prouti onomi potvárjanyi, ka bi on presztavo vardejvanye vu gvüsni pörgarizácionszki svindlaraj vu záhodni drzsélaj.
Davis dela poszlov miniszter je vözglászo, ka je pörgarizácionszke centrume vszigdár opomínao, ka naj z-nájvéksov düsnovejsztjov szpunyávajo szvoje duzsnoszti.
Tou je tüdi pravo, ka do odszegamao escse z-véksov szigurnosztjov kontrolejrali tiszte tühince, steri v-ország prídejo i tü pörgarje scséjo posztáti.
— Steri ete ország nelübijo ino ga nepostüjejo, tiszti naj odbájajo, odetec tak hitro, kak hitro li morejo — je pravo med vecsim Davis miniszter.
Od koj je héresen
Chicago váras?
Chicago je od doszta vszega héresen bio doszegamao tüdi. Héresen je bio od szvoji banditov, od poszebnoga praviceobszlüzsávanya, od politikusov i escse od doszta drügoga.... Ali od dobroga malo. Zdaj je je pa konstatejrao Laird profeszor, ka je nájbole sümécsi, velkoga  ropászanya váras na szvejti Chicago. Jeszte edna sümejnye mérjenya náprava, stere z-pomocsjouv je vözbrodo té szpomínani profeszor, ka je té neszmerni szvetszki váras nájbole sümécsi na cejlom szvejti.
Vö je pokázano, ka sümejnye jáko burkajoucsi nászlad
má na cslovecse zsívce i vu pejneznoj vrejdnoszti sze tüdi lehko vözracsuna, ka kelko kosta sümejnye ednomi velkomi várási na leto. Vö je pokázano, ka Londoni 5 millio dollárov kosta sümejnye na edno leto. Kelko pa te more kostati vu Chicagi ? Telko je gvüsno, ka doszta vecs, kak na szvejti vu steromkoli drügom várasi.
Chicago je mládi, vrejloga zsítka váras, gde vsze z-velkov lármov i ropászanyom rédijo.
SZTAREJSI MOSKI,
ki rédnoga dela nema, ali sze je fabrike navolo: za priméren sztrosek i dosztojno plácso sztálno delo dobí na farmi. Glásziti sze do szept. 20-ga pod No. 626 Evans Street po zvecserkaj od 3 do 6 vöre.
Goszp. Anton Wolst
DEMOKRÁTSKI KANDIDÁT ZA ALDERMANA
Brezi premislávanya more na nyíj voutati vszáki pörgar. Záto szo na prvom meszti med vszejmi Alderman-kandidátami, ár je sors tüdi tou znamenüvao, tou je bilou prszta kázanye, ka na nyí moremo dati voutom.
Nemre povedati niscse, ka je nej najso Anton Wolsta imé, ár tiszto niti iszkati nej trbeje nikomi ár je tam na prvom meszti. Ali nej trbej iszkati, ár iszkajoucs tüdi nebi mogli nájdti od goszpon Anton Wolsta bole prípravnoga csloveka vu 5-om wardi za Aldermama. Oni májo po vövidejnyi nájvecs vüpazni na tou, ka vu odebéranyi gvinajo. Zse naprej csüjemo na odebéranya dén, szept. 20-ga, gda voutome precstéjo, ka de vszáki etak krícsao:
“Zsivio Anton Wolst, 5-ga Warda Alderman!”
Sto má voutajoucso pravico, tiszti naj na nyí vouta, ali prvle trbej regisztrejrati. Regisztrácije dén je szept. 17-ga, vgojdno 7—9, predpoudnévom 11—2 i vecsér od 4-te do 10-te vöre. Ali ne regisztrejrajte szamo, nego sztálno voutajte tüdi. Nebode zsmetno delo gorinájdti nyuvo imé, gda Aldermanszki napísiek poglédnete, med oszmimi kandidátami je goszpon Anton Wolsta imé nájprvo:
FIFTH WARD BETHLEHEM, PA. ALDERMAN
1
Anton Wolst
X
ODEBÉRANYA DÉN SZEPT. 20.
PERITE EDEN KEDEN KSENKI!
Vac-A-taP
Nej trbej Olaj nücati	Nega remenov
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA. Phone 591
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
VOUTAJTE NA
Dr. D. F. Bachman-a
ZA
VÁRASKOGA TANACSNIKA
(CITY COUNCIL)
ZDAJ V-TORK SZEPTEMBRA 20-GA
Rodjeni vu Northampton County-i, solé je eti szpunyávao, za vu vucsitela sze je návcso vu Keysztone State Normal School-i, potisztom je trí lejta kak vucsitél vcsio vu soláj. 1912 je Post Graduate School of the U. of P. vu Philadelphiji opravo i od tiszti mao je vrácsiteo.
Coroner je bio od 1916—1920 vu Northampton County-i
Szlovenszkoga drüstva doktor je bio od 1912 do 1921-ga
Sziromaskomi lüdsztvi je vszigdár na pomoucs bio. DAJTE VAS VOUTOM NANYEGA
---ZA---
VÁRASKOGA PEJNEZNIKA
(CITY TREASURER) VOUTAJTE NA
ROBERT A. HINKLE
ZDAJSNYEGA PEJNEZNIKA NA DEMOKRÁTSKOJ TIKETI
Szlejdjen regisztrejranya dén Szeptembra 17-ga Predodebéranye v-Tork Szeptembra 20-ga, 1927.
VOUTAJTE na
Charles A.
Bachman-a
za
COUNTY COMMISSIONERA
zdaj v-Tork Szeptemkra 20-ga, na predodebéranyi
Drüjgo szvedocsansztvo
Vu Kanadi v- New Brunswick drzséli szo 11 lejt sztaro szüho pravdo zavrgli.
St. Johns, N. B. — Vu New Brunswick drzséli je zse edenájszet lejt gorisztojécsa szüha právda zdaj zavrzsena bíla. Na tou je vláda zacsnola trzsiti dobro alkoholno pítvino pod vladárszkim voditelsztvom. Vsze vküper je devetnájszet govermentszki kancelajov odprejto po cejloj drzséli i vu tej kancelajaj sze pítvina dobí küjpiti brezi toga, ka bi szvedocsansztvo ali dovoljenoszt trbe lo goripokázati vöobszlüzsejou csemi csesztníki.
Vu Quebec drzséli je zse do eti mao bilou vöszprobano tou trzstvo, ár je tam tüdi nej potrejbno dovoljenoszt meti na
alkoholno pítvino küpüvalo. Za toga volo szo te zdaj vu New Brunswick drzséli tüdi tak napravili, ár csi je nej prebrányeno, te sze lüdjé tüdi nevlecséjo trno za tisztim.
Vu Kanadi edno za drüjgim vecs i vecs drzsél szpremení na szühoj pravdi, ár notri prevídijo, ka je szüho právdo gori obdrzsati nikak nej mogoucse. Lüdsztvo pijé i escse knyemi bozsno skodlívo pítvino za dráge pejneze. Zdaj pa, ka je vláda prejk vzéla alkoholno pít vino odajo, sze vszáki lehko ogvüsa, ka dobí dobro csíszto i zdravo pítvino, za rédno cejno.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
FLIT
DESTROYS
Moths,Roaches Bedbugs,Flies
Other Household Insects
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do mell tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich
352 Porth Ave.

Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály
Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplácsa na nyé. Ali csi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN - CONCILIO
ZSELEZNO BAOTO

Trzsi vszefelé lagve, prese, mline za grozdje mleti itd.
Z-sztároga krája motike itd.
— Primejrna Cejna —
NOLAN--CONCILIO
ZSELEZNOJ BAOTI
232 East Third Street Bethlehem, Pa.
SZTÁROGA SZLÜZSBENIKA SORS
Dober politikus szi vszigdár tere glavou na káksem dugoványi, dober politikus vszigdár racsuna z-prísesztnosztjov i neodlása spekulácije na szlejdnyo minuto i v-Ameriki zaisztino nega bozsnoga politikusa: vszáki za nájbougsega drzsí szamoga szebé. I zádnyi kédnov dögotki szo zaisztino dáli zadoszta materiála nasim vrlim politikusom, naj szi terejo glavou.
Nej je zadoszta, ka tej sziromácke szi na tom morejo doszta premislávati, ka sto naj bode nouvi prezident, koga naj kandidejrajo na Coolidgeovo meszto za prezident-kandidáta, poszebno zroküje onoga pítanya razlozsenye: ka bode z-nevolnim Mucsécsim Cal-om, csi sze szkoncsa nyegov “job”, csi szloboud povej Bejle Hizse gousztolübniin sztenám ?
Nej je nouvi problem tou, na sterom szi zdaj glavé terejo republikánskoga párta prejdnyi lüdjé. Pri vszákom prezidenta odebéranyi sze naprej posztávi tou velko pítanye: ka naj csiní, k-komi naj zacsne odhájajoucsi prezident, kí je bár premíno Zdrüzseni Drzsél “exekutivni faktor” bidti, ali nevtajeno, ka ga gvüsne mére postenyé dosztája, koncsimár telko, kelko vszákomi sztáromi lápci vöhodi, gda po dugi lejt vörnoj szlüzsbi odíde od szvojega vérta.
Amerikanszko lüdsztvo, amerikanszki kongreszus sze je do szegamao nej doszta brigao z-vöobszlüzsenimi sztárimi lápcami: na sors je zavüpajo, naj csiníjo, ka sze nyim dobro vídi. Z-práznimi rokámi, z-práznov turbov püsztíj na pout szvoje sztáre szlüzsbeníke
szvejta nájbogatejsi i nájbole zmozsen ország: Zdrüzsene Drzséle.
Z-odhájanyom Coolidge prezidenta prikapcseno zse szpomínajo, ka prezident edne new yorske fiskáliske firme bode kotriga, ali ka ga Amherst univerzitét za predszedníka odeberé, ali ka na pokojnoga Gary-a meszto príde pri United States Steel-i, ali ga pa Massachusetts drzséla za szenátora odeberé.
Ali etak, ali tak bode, telko je gvüsno isztina, ka Calvin Coolidge za dzsábom more glédati. I tou je nikakou nej vrédi. Z-Zdrüzseni Drzsél prestímanyom sze tou nikakou nepri glíja vküper, ka bi republike bívsi prezident — povejmo edne new yorske fiskáliske firme kotriga bio i naj bi prouszne tozsbene poszle razprávlao pred birovíjov, ali bi pa tozsene píszma rédo za bogáte korporácije.
Vszáki civilizejrani ország sze szkrbi za lüdsztva szlüzsbeníke, szkrbí sze od oni, kí szvojo moucs, delo, energijo vu “domovine” szlüzsbo posztávijo, — szamo Amerika nej. Szvejta vu steromkoli kráji kaksistécs málicski, sziromaski országov vladárje, kralouvje tákse neszmerne plácse májo i taksa nezgovorna imánya drzsíjo vu lásztnoszti, ka z-tisz toga cejla velkoga racsuna rod bina tüdi po králeszkom zsivé na vekiveke.
I zdaj, gda sze priblizsáva ono vrejmen, ka de Coolidge mogao odhájati z-Bejle Hizse, naprej sze posztávi páli ono pítanye, ka bi vpokojnino, pen zijo trbelo zagvüsati vszákomi odhájajoucsemi prezidenti. Penzijo, z-stere naj lehko po táksem doubi zsivé, kaksi zsítka doub sze szvejta nájbogatejsega országa nájprvoga sztároga lápca dosztája.
I vu tóm pítanyi sze znábid-
ti zglíjajo politicsni párti, vejm nebode vszigdár szamo republi kánski prezident vu etom országi, bode demokrátski tüdi li sto zná, csi szociálistki nebode ednouk, csi rávno escse dugo nej. . .
OGNYA ZNAMEJNYA NA SOUTH SIDE-I
7 St. Lukes Hospital
12	Broadway & Fiot
13	Alaska & Sioux
14	Antorio & Itaska
15	Five Points
16	Fourth & Cherokee
17	P & R Station
18	Cherokee & Freytag
19	Wyandotte & Fiot Av
23	Packer Av & Montclair
24	Second & Northampton
25	Broadway & Broadhead A
26	Summit & Carlton
31	Packer Av & Adams
32	Fourth & New
33	Third & Taylor
34	Fifth & Taylor
35	Third & Adams
36	Fourth & Webster
37	Third & New
41	Fifth & Fillmore
42	Fifth & Atlantic
43	Third & Pierce
44	Fourth & Buchanan
45	Seventh & Atlantic
46	Buchanan & Selfridge
47	Fourth & Fillmore
48	Evans & Monroe
49	Pierce & Thomas
51	Third & Cherry
52	Fourth & Cemetery
53	Fourth & Hays
54	Third & Hobart
55	Pfeifle & Hays
56	Sixth & Ridge
57	Mechanic & Hill
58	Fourth & Hobart
312	Fourth Williams
313	Eigth & Brinker
314	Third & Bessemer
315	Fourth & Diamond
316	Hellertown Av & Coke Works Road
321 Coke Works Office.
American
Windish Publishing Co. Inc.
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehem a ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street
Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ

ZÁTO JE PRISO VU AMERIKO, NAJ DOJ SZTRLIJ SZVOJEGA OCSO
Vu Youngstowni szo dojzadrzsali ednoga slovacskoga decska, kí je po nepravicsnoj pouti priso v-Ameriko szamo záto, naj vmorí szvojega ocso.
Z-Youngstown, O. glászijo: — Eden 26 lejt sztar Andrej Kolanic slovák more odhájati z-Zdrüzseni Drzsél — tak právi notrivandrajoucse oblászti neprevrzseno szkoncsanye. Kolanic, kí je z-vözospilanyom právdenszke pouti priso notri vu Zdrüzsene Drzséle, je z-groz nim cílom priso vu ete ország.
Záto je priso, naj vmori szvojega ocso.
Kolanic je preminoucsi keden goriposzlejdo szvojega ocso po dugom iszkanyi vu Youngstowni Kakda ga je zagledno, vcsaszi je popadno za revolvo ino je sztrejlo nanyega. Ali bozsno je cílao i tak je sztá ri Kolanic szamo na lehki oranyeni bio.
Charles Garfinkel notrivandrajoucsi komiszár je pravo, ka je nyerni mládi Kolanic tak naprejdao, ka je nyegov ocsa pred 25 lejtami povrgao familijo vu sztárom kráji.  Prejk dugi lejt je familia niti nej zná la, ka gde sze Kolanic zdrasáva.
Prouti mládomi Kolanici je youngstownszko policájsztvo tozsbo zacsnolo, stero szo zdaj, ka je pojba notrivandrajoucsa oblászt prejk vzéla, presztávila prouti nyemi i v-krátkom de deportejrani.
VÔTAJTE NA
W. W. Ueberroth-a
— ZA —
Varaskoga Tanácsnika
(CITY COUNCIL)
BETHLEHEM, PA.
PREDODEBÉRANYE SZEPTEMBER 20-ga, 1927.
Kak bethlehemszki prebiválec dobro poznam vsze násztaje i bethlehemszke potrejbcsine. Csi jasz prídem na tou csészt, tüdi scsém vrejden bidti i na haszek bethlehemszkim pörgarom.
ZAVÜPAJOUCSI KANDIDÁT
ZA
Okroglinszkoga Pejneznika
(COUNTY TREASURER)
Odeberite mocsnoga Demokráta té cslovek je
Elmer H. Spengler
Kí je kak Sheriff vöpokázo, ka je szpodoben szpuniti szvojo szlüzsbo i vu toj viszikoj csészti tüdi szpuni szvojo duzsnoszt.
On je te právi cslovek za County Treasurera Voutajte na nyega
POMORIMO NAPREJ POMOCSNIKA
VOUTAJTE NA
JOHN J. SNYDER
DEMOKRÁTSKOGA KANDIDÁTA ZA
SHERIFF-A
Mr. Snyder, kak Sheriff-a pomocsník je szvojo szlüzsbo szpunyavo vszákomi na velko zadovolnoszt, nyegova intereszántnoszt je vu nyegovom deli ár nyega gda koli vudné lehko nájdete vu nyegovoj kancelaji. On dela od 11 do 12 vör na dén i vcsászi na 2 dní vöide na szlüzsbo brezi toga, ka bi szpát sou, ali sze pa preoblekávat.
Odeberite nyega na tou csészt naj on bode Sheriff.
DAVIS MINISZTER SZPUNI SZVOJE PROTÜVANYE
Sztousésztdeszét nezselni tühin cov szo szpoubrali vküper vu pár dnévaj. — Vcsaszi je depor tejrajo
Davis miniszter szploj na oumorni vzeme ono protüvanye, ka de z-országa deportejrao vsze tiszte tühince, steri szo nezselni za Zdrüzsene Drzséle, vu prvom rédi tiszte, steri k-radikáliskim politicsnim organizácijam szlísijo, steri podkopati scséjo etoga országa ravnansztvo, ino tiszte, steri szo právdenszke pouti z-vözospilanyom prisli notri v-ország.
Vu Jersey City szo preminoucsi keden 160 táksi tühincov pripelali na tréni. Tam szo ji na hajouv djáli i prejk odpelali na Ellis Island. Gda od rázlocsni konzulátusov szprávijo za nyé priszilne poutne liszte, vcsaszi je na velki hajouv nakladéjo i odpelajo, odkéc szo prisli.
Vu toj csupori szo nevékse táksi bilí, steri szo po neprávdenszkoj pouti prisli notri vu Zdrüzsene Drzséle.
Officiálni lüdjé tou právijo, ka vu zádnyem vrejmeni, navékse szkousz Rio Granda, trno doszta táksi “neprávdenszki” poutnikov príde v-ország.
MRTELNOSZT ANTI SALOON LIGE PREDSZEDNIKA
Na Labor Day szvétek, znábidti rávno te, gda szo nájbole pregrejsili vu Ameriki prouti szühoj právdi, je Wayne B. Wheeler, Anti Saloon Lige predszedník vu Battle Creeki mrou.
Wheeler je bio  Amerike eden nájbole neszmileni szühi apostol. Za szvéto i nezbantüvano je drzsao tou právdo escse i te tüdi, gda je viditi mogao, ka je tá právda nej drüjgo, kak Zdrüzseni Drzsél konstitucije szkvarjenoszt, prouti ovim fundamentnim právdam nezavüpnoszt.
Wheelera mrtelnoszt je edna familinszka tragédia prehitila, stero je lekar nyegovo zdrávje tüdi znicsilo i z-tém vréd szrdcé tüdi.
Nyegova zsena je pred pár kédni pri edni olijovi káhlov plaméni zgorejla. Toj tragédiji je nyéni ocsa tüdi navzoucsi bio, kí je vcsaszi vküper szpadno i je nameszti mrou, gda je vido szvoje hcséri grozno mrtel noszt.
Od toga dnéva mao je mocsen Wheeler tüdi vküper szpo trejti posztano, tak, ka szo ga vu szanatorium mogli odpelati, gde szo ga pod operácijo priprávlali. Ali Wheeler je nej pocsakao notri operácije. Eldno gojdno z-molitvenimi knigami v-rouki je vöpremíno pred szinouvom i doktorami. V-nyem je eden velki amerikánec zgübleni, kí je cejli szvoj zsítek na tou poszvéto, ka naj sze prohibicia szigurno notri zdrzsí vu Zdrüzseni Drzsélaj, csi gli je tomi bojüvanyi nej mogao doszégnoti právoga cíla.
NAZNÁNYE!
Mam szrecso naznánye dati vszém postüvanim szlovenom, ka szam pod
1205 E. 3rd STREETI
Sousztarszko Baoto
oudpro, gde vszáki posteno i rédno vöobszlüzsávanye dobí. Szpostenyom
ESZTÁN GYÖRGY
SOUSTAR.
Kondor Mariska vu Bethlehemi
Záto szmo tou imé dáli tomi glászi, ár Kondor Mariska tákso vlecsécso moucs má, kak mágnes. Kí szo tou künstlarco ednouk vidli spilati i csüli popejvati, tiszti jo vszigdár zselejo znouva viditi. V-pétek, szeptembra 23-ga. príde vu Bethlehem Tóth Istvána spilar szka drüzsba z-nájbougsimi spilarami, med nyimj z-Vámos Vilmosom, od koga bougsega plesznoga komikusa je zsmetno nájdti, on je nej szamo na vogrszkom spilarszkom poudiumi vszigdár na prvom meszti sztao, nego vu engliski vaudeville spilaj szi je tüdi velko imé szpravo. Vszi ovi spilarje i spilarce Tóth Istvána drüzsbe med te nájbougse künstlare szlísijo. Spile imé, stero naprej idájo, je “Szegény Juhász Legény”, prelejpi i nájnovejsi operette, steri falat szta Tóth i zsena, Kondor Mariska direkt z-Budapesta prineszla zdaj, gda szta pred ednim kédnom nazáj prisla z-Vogrszkoga országa. Eden nájlepsi operette je tou, od steroga bougsega szo escse nej spilali vogrszki spilarje vu Ameriki. Vszáki naj poglédne tou naprejdávanye szept. 23-ga vu Vogrszkom Halli. Tiketi sze naprejdobíjo vu návadni mejsztaj, tak tüdi vu reditelsztvi nasi novin, naprejküplene szo 10 centov falej se.
Zsenszka je mrla od pozsgánoszti.
Reading, Pa. — Emma Derch je na pikniki vkünyi delala ino tak mocsno pozsgána bíla, gda szo olijove káhle explodejrale, ka je za pár vör potisztom spitáli mrla.
Mrs. Derch je rávno scsela vu káhlaj vuzsgáti i Donald Eaches je nyej pomágo. Gda sze zse vuzsgála te oli, káhle szo naednouk explodejrale. Eaches je vu pouleg bodoucsi potok szkocso z-szvojim gorécsim gvantom i tak sze je szmr ti obráno. Ali Mrs. Dcrsch, ona je na ednouk vu plamej posztála ino je nej mogoncsa bíla odbejzsati. Vcsaszi szo jo vu Reading spitao odpelali, gda je vu velki mokaj za pár vör mrla.
STO BI BIO NÁJBOUGSI DEMOKRÁTSKI PREZIDENT-KANDIDÁT
McAdoo dosztakrátnoga prezident-kandidáta eden bívsi vernik Al Smith new yorskoga governora porácsa. — Vu drüjgom kandidáti nema vüpanya, ka bi gvinao, szamo vu Smith-i
Z-Washingtona glászijo: — Demokrátski politikusov eden nájbole poznáni, kí je velko csészt meo tisztoga hípa vu McAdoo kampányi, je tak pravo, ka vu onom pripetjej, csi demokrátje nedo kandidejrali “Al” Smitha-a, new yorskoga governora za prezidenta, gvüsno zgübíjo katholicsanszki voutomov velki tao.
Marion L. Fox je naznano tou vu Atlantic Monthly iména liszti vu zádnyoj numeri. Ár je McAdoo kampánya Fox bio szekretár, za toga volo nyegovo vözglásenye velko znamenitoszt má.
Pouleg toga vu pazko vzemimo, ka je Fox vszigdár vu zavüpnom vezáliscsi sztao z-demokrátskoga párta McAdoo-jovov frakcijov.
Po nyegovom ogvüsanyi demokrátje szamo vu onom pripetjej lehko racsunajo na tou, ka nyuv kandidát notri príde vu Bejlo Hizso, csi do sze vu Smith governori, kak vu kandidáti zglíjati mogli.
Charles Greenstein
5-GA WARDA ALDERMAN KANDIDÁT NA DEMOKRTÁTSKOJ TIKETI
Greenstein Csáli bode 5-ga Warda Alderman, tou je pravo eden kandidát pred ednov csuporov vu Bethlehemi i tou právimo mí tüdi ino tou scsémo, naj on bode. Vövidejnya szo ete híp nájbougsa za nyega.
Szlovenci ! Nasa prilozsnoszt je, ka naj on príde vu tou csészt, tou je nasa duzsnoszt i csi naso duzsnoszt sapunimo, te mo ednoga mocsnoga podpornika meli vu 5-tom Wardi. Dáj mo príliko ednomi táksemi csloveki, kí je doszegamao posteno delavsi zsívo i k-steroga iméni sze szamo lejpo i dobro prikapcsi. Tou je trno znamenito ! Na naso kouzso sze je zse rávno zadoszta krivicsnoszti zgájalo, poetom toga bole pazlívi moremo bidti; pred odebéranyom szo nam doszta obecsávali, po odebéranyi szo nász pa scseli pozsrejti. Pri Greenstein Csáliji sze tákse gvüsno nezgodí. Nyegovi prijátelje zselejo nyega na tou cseszt, ár tej lüjdi velki sereg dobro zná, ka csiní.
Nevörimo vu numeraj, ár numere kandidátje po lotriji dobíjo i kí je dnesz na drügom meszti, tiszti de pri odebéranyi na prvom, i naopak.
Odebéranya dén je szeptember 20-ti. Prídte voutat i odeberimo
GREENSTEIN CSÁLIJA vu 5-om Wardi za Aldermana!
2
Player Piani
Trno Fál
SZAMO ZDAJ V-SZOBOTO
(VU BAOTO NÜCANE)
$445.00		$475.00
Heller & Co.	Fayette & Cable Co.

Zdaj jeszte prílika z-sterov vaso deco lehko zacsnete vcsiti goszlerijo, dom szi pa lehko okincsate z-goszlerijov za tákso nisziko cejno, stero trno na lehci doli plácsate. Obije piáne szo popunoma garantérane.
$200.00 szo vszáka vecs vrejdne kak pa ete niszika cejna.
PRIDTE ESCSE DNESZ NOTRI KNAM KSENKI Rolle, Sztolica i Pokrivalo.
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
Nej je potrejbno notri zglásziti
Nega Bolezni!
Garantérani
CEJLI
ZOBOVJE
$10
V-PÉTEK INO V-SZOBOTO SZAMO
Ksenki vozsnya v-Bethlehem
Jasz vam plácsam poutne sztroske csi prebívate med 60 májlov okroglini. Csi pa dale prebivate, te pa szamo edno pout plácsam do 120 májlov. Telko vam vkraj püsztim, ka do vasi zobouvje gotovi na vaso zadovolnoszt.
$15.00 Zobouvje .....
$7.50
$25.00 Zobouvje
$12.50
Dr. Gould
S.W. Cor. 4th & New Sts
(Vise Peoples Banka) Bethlehem, Pa.
Po vszákom jeziki gucsímo
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
Prohibicionszka nakanejnya v-Jugoszláviji
Jugoszlávszki “szühi apostolov” konferencia vu Ljubljani. — Tak míszlijo, ka Jugoszlávija prvle ali szledi szüha posz	táne
Z-Belgráda glászijo: — V-Ljubljani szo vu preminoucsi dnévaj jugoszlávszki szühi vernicke, po racsuni blüzi 400, konferencijo drzsali.
Konferencije cio je bio, ka naj prohibicionszkoj vidmi ver nike szprávijo v-Jugoszláviji i na konferenciji szo szi pogucsa li tiszte vorcane, kakda toj vidmi vu prakszisi tüdi valánoszt scséjo szpraviti.
Ali nej szo szamo “uplifterje”, kak v-Ameriki právijo, bilí navzoucsi na konferenciji, nego Alexander kralá i kultusz minisztersztva zavüpnicke tüdi. Zvöntoga jugoszlávszki akcij voditelje szo tüdi bilí zasztoupani na konferenciji.
Na konferenciji szo szledécso resolucijo szpríjali:
1. Konferencia pripoznanye zglászi vö kultusz (solárivanya) minisztersztvi, ár sze po vucsitelov pouti szkrbí od toga, ka od pítvine zabránjenya i primejrnoszti potreboucse ogvüsa vucsécso mladézen.
2.	Konferencia priszpodobno pripoznanye tolmacsi vláde zdravsztvenomi departmenti tüdi za ono akcijo, stero za alkohola trosenya pomenkávanye vugodno szkoncsáva.
3.	Prohibicionszke cíle szlüzsécse rázlocsne násztave sze morejo vu vküpnom centrumi nájdti, ka naj zaisztino na cíla prineszéjo tou velko ideo, naj Jugoszlávia prvle ali szledi szüha bode.
Na konferenciji szo vu velkom racsuni tao vzéli belgrádski, ljubljanszki i zágrábszki univerzitetski poszlühsávci tüdi.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
BETHLEHEM TURKISH BATH
SZOPOUTNA KOUPANCA A. PLISCHKE, lasztník.
809 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Znouvics notri szprávlena i predelana moderna szopoutna koupanca. — Csi szte prihlajeni, máte rheumo ali kaksikoli drüjgi beteg, steri je potrejben naj sze v-koupanci vrácsi, obrnte sze z-vüpaznosztjov k-odzgoraj imenüvanoj koupanci, stera sze zevszim predelana SZEPTEMBRA 15-GA ODPRÉ.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government  Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000 VLOZSBE ............................ $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak
vi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
NAZNÁNYE
dám vszém postüvanim szlovenom, ka szam
GROCERY STOR
oudpro gde mám vszefelé na nouvo i frisko blágo notri szprávleno vszáki dén. Tak tüdi pernáto sztvár, kakti: kokousi i píscance primeni dobíte. Za szeljenye (muffanye) valon trucke mále ali velke vu vszáksem vrejmeni.
NEPOZÁBTE ETE ÁTRESZ:
JOSEPH ZADRAVECZ
465 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
(36—39)
REAL ESTATE
HRAME, FARME, BAOTE LOTE KÜPÜJE I ODÁVA. Poneze szprávi na Mortgage csi je potrejbno.
JOSEPH BRAINER
2336 FAIRFIELD AVE., BRIDGEPORT, CONN.
Telephone B. 1020
—Ali pa—
ANTON TIVADAR
223 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
Telephone 434
GREJSNOSZT I
TIVÁRISTVO
Z-groznosztjov cstémo vu vszáki dnevni novinaj cslovecse gyálnoszti nájnovejso hüdoubo: eden Graham imena policáj, steromi je eden mládi plá csilni inzsener zavüpani na paz ko po szobotaj, je vu preminou csem kédni eden dén, tak da bi vu szlüzsbo sztoupo, je vu inzsenera automobil szeo na vilici vu szredíni várasa i vudné, pa je dojsztrejlo neszrécsnoga csloveka, koga zsítek bi rávno on mogao obvarvati prouti ban ditom i potom sze z-mrtvim tej lom priszebi escse 16 májlov dalecs pelao po New York várasi vdiljek i naszlejdnye, blüzi za dvej vöri kesznej je vu ednom kincsnom tuneli poyrgao automobil z-áldovom vréd. Z-raubarszkim vmorsztvom szprávlene pejneze, priblízsno 5,000 dollárov pa na mirovni, z-dobrov volouv je edno noucs zalumpao té kurázsen sztrázsnik réda.
Tiváristvo, stero vszigdár bole csüti, ka zdaj zse na nyegovo kouzso ide spila, sze zdrzne i szigurno kastiganye, presztrasne példe szkázanye térgya. Novine trno doszta písejo od na nouvo moucs sztopévse hüdobnoszti, ali rávno toga hípa vu New Yorka ednom nájvéksem theáteri na vöro pred 5—6 jezero lüdém z-“Underworld” titulov vu ednom táksem sztrasnom filmi di csijo hüdoubo, ka csloveki escse szapa zájde vu tiszto. Lüdovmorci i pozváni raubarje, ploudijo, obímajo, sztrejlajo, küsüjejo, eden drüjgoga z-peklénszkim preminyávanyem vu kejpi, vu sterom policáji szpolojna privadjeno, ali nigdár na oumorni nej vzévsega protivníka gordánye spilajo i naszlejdnye te “gláven junák”
gda je zse vöporobo i dojsztrejlo pou tucata lüjdi, isztinszko odícseno szpádne od policájszke krugle na áldov pouleg burnoga ploszkanya glédajoucsega publikuma.
Csloveki zaisztino sztáne pamet! Edno tákse tiváristvo, táksi publikum, steri je natelko nekulturen i butaszti, ka z-táksim krmi szebé i szvojo deco, je rejszan ozorjeni na tou, ka naj banditov sztanyé bode vszáki váras, hüdobnoszti z-vszákeféle groznosztjov vréd.
HOOVER I REED SZTA PRIPRÁVLENIVA KANDIDÁTA
. . Tou právi Szenátor Ashurt z-Arizona — Mocsno priprávla nye
Nájnovejse zdaj glászijo, ka na prezident kandidácijo nájbole Herbert Hoover z-California, Republikánec má vövidejnye te drüjgi de pa James A. Reed z-Missouri drzséle, koga pa demokrátje scséjo kandidej rati.
Tak szo je zdaj gor posztavili na 1928 leto odebéranye i tej szo kandidácijo trno gvüsni dobiti pravo je Szenátor F. Ashurt z-Arizona i ka tou bode edno nájbole podzsigano odebéranye od Civilszke bojne mao.
Te záhodni szenátor je nadale escse tou vözglászo, ka je pred Coolidge vözglásenyom — gda je tou vözglászo ka nezselej kandidácije — je na záhodi trno gvüsno bilou, ka csi de Coolidge escse ednouk scseo na prezidentski sztolec prídti, tou trno na lehci lehko vcsiní. Ár bi republikánci vszi za nyegovim hrbtom bilí, ali demokrátje bi pa velko zsmécso meli na szvojo konvenciji sze vu kandidáti zglijati.
Ali zdaj po nyegovom vözglásenyi trno lehko tou povejm — pravo je Ashurst — ka demokrátje rávno telko vövidejnye májo 1928 leta demokrátskoga prezidenta odebrati kak republikanci.
Zdaj je escse trno rano potrdjávati ka sto bode odebráni, ali Herbert Hoover i James A. Reed szta trno sztálniva kandidácijo dobiti.
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMÜEL-a
338 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotéguyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
SZLOVENCI!
Gda de vám pptrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER
723 E. 4th STREET BETHLEHEM. PA
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
V
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse, korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár zá vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
77
csrknovsa naveke vuszpála. Glédao je, zvêzdo, ali nê ga je oberkla.
Potom szi je z-ôcsi doli zbriszao szkuzé i po pêskoj pôti je odpotüvao. Zdaj je zse té lôg kre právoga kraja osztano. I té ga je oberkao: “Tí nemas karaktera” — je sümeo za nyim. — Gor na brêgi, pri popôvszkom marofi, ga je eden leszkov grm oberkao: ” Vrezsi szi z-méne vandrarszko palico”! Dugo je íszkao med mladikami, dokecs je k-koncovi to nájvugibkêso doli vlomo.
Kama je sô, ka je pôsztao, szem nê csüo, ali gvüsno je, ka je vszigdár odzajaj za lehkoskim Paliom zaosztao, dokecs sze je té szveklo gosztio, vzsívao szvetszke radoszti, i vszigdár sze k-nászladnomi zsivlênyi vlêkao.
Ka je eti doli szpíszano, je do szlêdnye piknye isztina, ár sze je tak godílo, ali ka je Balics ocsa mrketao, za tô dober nesztojím. Tô mo vervao i nalehci sze je tüdi zgôdilo, ka je te sztári Majornoky vármegyőv prekráto i tá znicso obcsinszke pêneze, ali ka bi ga za toga volo z-csészti példo denem vövrgli, tô je véndar nê isztina.
80
mam drzsati. Domino je tühi famibszki lüjdi kultusz. Zdaj zse mam pôtikazácsni návod, ka naj pripovedávam.
Ár sze záto nê trbê, proszim vasz, z-méne szmeháti, ár je k-tomi velika taktika potrêbna.
Edne vüzenszke szvétke sze je példo denem tô zgôdilo z-Déák Ferencom, ka je velko predgo (govorênye) drzsao szvojim volilcom, i zsnyim velko zadovolnoszt doszégno. Persze z-Deák Ferencom sze je dosztakrát (telko povêmo) vszigdár tákse zgôdilo.
Ednomi követi (med stirami ocsámi nyemi szlobodno povém imé, vê nikoga nega tü, sto bi zamero: Urbanovszky Ernő, szo ga zváli) sze je jáko povidlo tô govorênye, od rêcsi, do rêcsi sze je napamet návcso, vö je sô na kolodvor, küpo szi je kárto, na vlák szi széde i domô sze pela k-szvojim odebéravcom i preci dokecs je escse toplo, od zacsétka, do szlêdnye piknye doli z-deklamáliva, nájprvle vogrszki, potom pa poszlovacskom.
Cêlo govorênye je nêdoszégnolo niksega nászhaja.
 Urbanovszky je csüdüvajôcs glédao okôli po nemáratm poszlühsávcaj i vu csemeráj brumbrao:
— No jasz szem bogme szramotno naleto z-Deák Ferenca pámetjov.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI

Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons

17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
Mrou je szvejta nájsztarejsi vladár
500 vdovic je povrgo za szebom
Pod francuskim protecturátusom bodoucsa Cambodia kolonia, stera je z-Sziamom obmejana, od preminoucsega kéd na mao národno zsalüvanye má. Mrou je Sisiwath krao, kolonije vszamogoucesi vladár, koga odloucsenoszt tou szpravi csa nájbole, ka je glí 500 vdovic povrgo za szebom vu tuzsnoj szamoszti.
Z-Sisovath kralá mrtelnosztjov je med vezdásnyimi vladárami nájsztarejsi krao premíno vö, kí prouti szvojoj 87 lejtnoj sztaroszti, je do szlejdnyega dnéva popolnoma zdrav  bio i sze je vu friskoj moucsi sétao vszáki dén vu szvojem prevelkom i prelejpom püngradi.
Vu predbojnszki lejtaj je na glédanye prisao vu Francuski ország té poszebne návade krao, kí je z-200 zsenámi priso vu Páris i z-touv prílikov je zadoszta velko szenzácijo pobüdo z-szvojov odloucsenosztjov. Sisovath je po örocsíni vu lásztnoszt priso ednoga presztároga kolaposa i tiszti je nyemi natelko lübléni bio, ka ga je escse vnocsi tüdi priszebi drzsao. Na tom krscsáki sze je eden za 100,000 dollárov vrejdnoszti gyémánt bliscsio i csi gli sze je na szlobodni sétao cejli dén z-tém velke vrejdnoszti kamioni, nigdár je niscse nej poszküszo porobiti odnyega té velki kincs.
DOBRA SZTÁVA
Chicago, Ill. — Edna Mrs. Hilda Maarten zsenszka sze je sztávila z-szvojim mozsom, Mr. Maartern-om, ka gda de ona sla po streeti 90 percentov moskov de za nyouv glédalo. Nyéni mouzs Justus Maar-
ten, je sou vu sztávlo ino je pravo, ka on nyej $100.00 dá, csi de ona sla na pét blockov i csi sze szamo deszét moskov okouli zglédne zanyouv. Mr. Maarten je za nyouv sou ino je rejszan vido, ka sze je prvi cslovek zanyouv okouli obrno. Te drüjgi cslovek sze je okouli obrno ino je zanyouv sou. Gda je do pét blockov prisla, te je zse dvajszeti moskov slo zanyouv. Zdaj szo jo zse policáji doli príjali ino szo jo tüdi odpüsztili, gda je právla, ka kak sze je tou zgoudilo, ali telko je escse tüdi právla: Tou je trno nalehki bilou. Gda szem sze z-moskom szrécsala te szam obráz k-nyemi obrnoula ino szem nyemi kívala. “Potom je vzéla od mozsá $100 ino je sla vu baoto, gde szi je lejpi gvant küpila.
Ka csiníjo Pittsburgh Coal Co. bajce sztrázsnicke?
Pittsburgh Coal Co. kamenoga vougelja bajca je Mellon pejneznoga minisztera firma, stera sze dén za dnévom prestimáva i hváli vu novinaj, ka kak povidno ide po “Amerikanszkom plani” kamenoga vougelja pouvanye.
Ali od toga vszigdár mucsajo, ka kakse násztaje szo sztvourili z-open shop sztisztéma ntorivpelanyom na bajcni plézaj.
Na Pittsburgh Coal Co.-je odícseni amerikanszki plan sze je trno karakterszko pripetjé zgoudilo na Pricedale bajcnoj
naszelbini.
R. F. Gannon bajcni sztrázsnik je narátao odszkocsiti Michael Jupin-a 13 lejtno deklino. Nyou je k-szebi vzéo ino jo je szkrio vu ednom hrámi pred nyénim sztarisam i na toj 13 lejtnoj deklicski je hotlívo ruzsníjo vcsíno.
Dekla je szledi odszkocsila od toga divjega bajcnoga sztrázsnika nazáj k-szvojim sztarisam, steri szo potom gori zglászili Gannon-a, toga ruzsnoga hüdobnyáka.
Bajcnoga sztrázsnika szo dojprijali i gda szo ga vu Greensburgh odpelali, bajcare szo komaj bilí mogoucsi nazáj zadrzsati, ka naj ga ne zlincsajo.
Rávno té bajceni sztrázsnik je nej doszta prvle vü Granville-i za ednim truckom sztrejlo, na sterom szo neduzsna deca szedeli i dvej deteti je orano.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde debi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.

Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
78
EDNOGA POJBICSA POLOJNO
(Ednoga zgovárjanya polojno i ednoga romána polojno.)
I. NÁVOD.
Od ednoga hiresnyega drüstva szem oproseni, da nyim edno goricstenyé naj napísem, stero do pri ednoga naprêdávanya príliki potrebüvali. Primeni hodécsim goszpôdom szem zse te naprê povedao:
— Postüvana goszpoda jasz vam tô z-odkritov düsnovêsztjov lehko povém, ka je meni nigdár nê bilô nikse goricstenyé prijétno. Nê szem najsao v-nyem niksega razveszeljávanya. I tak szi nikak nemrem miszliti, kaj bi sze drüjgi tüdi razveszeljávao v-nyem.
Oni goszpôdov gavallérsztvo je bár meni vu tom nê dalô isztine, ali záto jasz prôti tom dönok appelálivam i moje odpovedávanye pred obcsínsztva plenum posztávim.
Goricstenyá pôleg mojega prerazmênya szamo li teliko vrêdnoszti májo, ka zsnyim duge, neprijétne zimszke vecsére prekrátimo i lezsi prenoszimo
79
V-etakso dôb, natákse prekrátsenye dugoga vecséra sze eto pôt podam, ali nê brezi vsze raffinêrie. Záto, csi tak, ka zselête vam tüdi lehko povém — od onoga hípa mao — kak je pôleg Bismarcka sztanovitoszt jálnoszti náj osztrêse rozsjé grátala.
Jasz tak prvle, kak bi szi thémo prébrao, szem szpoznávao mêsztni terénom, naj postüvanim poszlüsávcom, kaj postenoga i prijétnoga szprávim.
Pítati je zácsam záto, jeli sze segô máte pri vküpprihájanyi prílikaj, példo denem ferbli spilati?
—	Nê trnok.
Záto pitam, ár csi tak, ka sze radi ferbliznyivate, te bi vam, edno pikánsno prigodo pripovedávao. Ferblisje szo vszi vrêle krví lüdjé. Oni szo escse napunyeni z-lübéznosztjov.
—	Kapa tarokkoznivati sze máte segô?
—	Szamo jáko narêtci — szem dôbo odgovor.
Záto ár csi sze radi tarokkoznivate, te bi vam edno orszacskoga gyülêsa koulisno pripovészt vö szkombinálivao. Ár je politika tarokkosov spila ali kama gucsim, tô scsém praviti, ka je tarok politikosov spila.
Ali dönok, ka nájráj máte segô spilati.
—	Domino spilo !
Ahá! Domino? Zdaj zse znam, kama sze
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa,
F.  N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J, C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejanoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobite vszigdár vszefelé dobro jejsztvjno ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztnik.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin!
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete voobszlüzseni, csi pridete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo
Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline