Poštnina plačana v gotovini. f / ORSZKA KRAJINA ___._____. . y Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai é<3 kulturális hetilap. Let. IV. Evf. Márkisevei,lg25. szeptember 20 >oj 37. Szám. Dela sze! Ka sze dnesz krivice godi prinasz, je med vszémi nájvék-sega poména nerazpíszane ob-csinszke volitve. Dokecs nemarno obcsinszki volitev odnoszno po líidszkoj vőli i lüdsztvi, obcsánom odgovorni 'zupánov i odbornikov, tecsász je obcsinszka autonomia szamo na papéri, tecsász obcsin-szko ravnanye nemre popolno i dobro bidti, toda je szamo obcsánom szamim na škodo. Isztina ka v nisterni driigi krajinaj szo obcsinszke volitve 'ze bilé, tő je szamo prinasz za-osztányeno, prinasz sze nescsejo dati razpiszati, prinasz v Prék-murji, ki tak kakedno obszédno sztánye escse i déndenésnyi csű-titi moremo. Miszlimo pa, ka bi zanász rávnotak mogli valati predpíszi tiszti, ki valájo za drüge pokrajine, csi sze ze v driigi sztráni tüdi ne vpostüjejo prvési zákoni, bi sze naj ze tü tüdi nebi na tiszte glédalo i bi sze naj razpisale volitvi teze na tő ali na drűgo formo. Gucsí sze pa i píse nikaj od nővoga zákona za obcsinszko upravo (községi töivény)- Gda je té növi obcsinszki zákon ré-szan v delo vzéti, sze gucsí obednim, ka sze té na podlagi i po predpiszi toga zákona razpišejo obcsinszke volitvi po céloj dr'závi. Té zakonszki piám sze pa escse szamo dela kak piám, more pa szközi idti poedini odborov, miniszterszkoga szveta i gda ga té vszi preresetájo, príde v plénum parlamenta. Dobro je, ali parlament pa szamo escse oktobra dvajszetoga pride vkü-per, tak léko racsúnamo, ka poedini odborov dotácsasz szkoro-da tüdi nebódo delali tak, ka té zákon pri toj najbógsoj vóli pred szprotolétjom nemre príti do zvrsbe. Ergo csi je drűgoga zgő-vora né za zavlacsüvanye obcsinszki volitev, te je v tó formo mogőcse, i obcsine escse i dale morejo trpeti tiszto škodo, ki z-hája od denésnyi neodgovorni obcsinszki voditelov. Vsze tő je pa ze né tak dalecs. Csi szmo v toj mantri rze sészt lét pretrpeti mogócsi bili, te nam ta obecsani termin nebó-de tak dúgi vecs. Vendar pa z vszo mocsjőv naj sze dela natom, da té zákon obcsinszke upráve reszan zakon za obcssine i nyi prebiválce böde narejni i v zi-tek prineseni, ki bőde obarvao prebiválce poedini obcsin prőti taksim obcsinszkim zupánom i odborom, ki po szvojoi csednoj glávi néednók #rel5iválce záto po'zenéjo v nesánerne sztroske, ár szvojo mőcs '\ „csednőszt" próti drügim szkázati szcséjo, — ár nyí tő nikaj nekosta. Taksi zákon sze naj prineszé, ki bőde imé meo, da je obcsina autonom-na, da szi léko ravna vu szvo-jem delokrőgi tak, kak je tő v nyé interessi. Skoda bi pa bíla, ka bi sze pri tom szpozábili né szamo morálne nego i tüdi ma-teriálne odgovornoszti odebráno ga predsztojnistva proti obcsini, ár je tő eden i te prvi sztopáj do poštene obcsinszke uprave. Prav nasz pa veszelí da szmo prisli 'ze ednók dotoga, ka pri té veliki doszedásnyi mantraj i nevőlaj z nisternimi gerenti, obcsine tőda prizadeii obcsáni tő právijo léko, ka tózadévni zákon — dela sze! Politicsno gíbanye v Prekmurji. V Prekmurji je pravzaprav nik-sega véksega politicsnoga gíbanya né zagotoviti, toda zagotovitvi je vrédno szamo tiszto, ka sze liidsztvo nescse tak gibati — kak bi tó oni gibács-ke šteli. Radičovi poszlaoci ali zavfipnicke hodijo — kak szmo zvedli — okoli po vesznicaj, vendar pa sze po M. Soboti neprika'züjejo, tiidi po vesznicaj né povszédi Klerikálcí (Klekl) szo meli praj niksi gyűlés v M. Soboti, steroga tak prevecs klerikálszki líszti hválijo, zaisztino pa szkoroda niscse nikaj névé odnyega. Dr. Pivka (dem.) tak prevecs gláseni i plakatérani gyűlés sze je pa szploh poneszrecso. V M. Soboti szo vendar nikaj prisli uradnicke na nyí partáje gyűlés, bilő ji je sze-demnájszet i pő, ali v Püconci, tam je pa fiaskó szplosen büo. Zvün Piv-kovoga szprevodnika je na gyűlési drügi né büo, kak vdáni prijátel „de-mokrátije" püconszki gerent, kak pred-szednik té organizácíje. V Kri'zevci szo té gyűlés za prevecs dober miszlili, ár szo ga na ogengaszilnoga drüst/a ve-szelici obdržali . . . Ja liidsztvo sze prebüdjáva i bőde pomali znalo mogőcse tüdi i tő szi premiszli — kama sze naj orientira I Visszavonják a külföldi szakmunkások kiutasítását Markovics külügyminiszterhelye-tesnél hétfőn külön megjelentek Qerard francia, Hoffinger osztrák és Seva csehszlovák követ, akik a kiutastitott francia, osztrák és csehszlovákok szakmunkások erdekében interveniáltak. A külügyminiszterhelyettes interveniáló kő-veteknek megígérte, hogy a külügy-minisztérum közbenjár a szociálpolitikai miniszternél, hogy szakmunkások az országban maradhassanak. A külügyminisztériumnak különben az az álláspontja, hogy a kiutasítások már csak azért sem célszerűek, mert azok az országok, melyek munkásait az ország elhagyására szólították fel, esetleg retorziókat alkalmaznak, ez pedig csak az SHS királyságra nézve lenne kedvezőtlen, miután az ijlelő országokban sokkal több jugoszláv szakmunkás tartózkodik, mint csehszlovák, osztrák francia munkás Jugoszláviában. A külügyminisztérium reméli, hogy a szociálpolitikai minisztérium visszavonja intézkedését. Francia-román katonai egyezmény. Diamandi párisi román követ ____________ váratlanul Bukarestbe érkezett. A követ visszatérését beavatott helyen összefüggésbe hozzák egy nagyjelenlöségü fran-cia-román tárgyalás befejezésével. A lapok értesülése szerint Diamann követ a román kormány megbízásából már régóta folytat tárgyalásokat a francia külügyminiszterrel. A tárgyalások, melyek most sikerrel befejezést nyertek, egy román francia katonai szerződésre irányultak. A szerződés értélmében Franciaország fegyveres se gitséget ad Romániának egy Magyarországgal vagy Oroszországgal való konfliktusa esetén. A francia hadvezetőség teljes befolyást biztosított magának a román hadsereg szervezete és csoportosítása kérdésében, háború esetén pedig a román hadsereget a francia vezérkar főparancsnoksága alá rendelik. Diamandit a katonai szerződés létrehozása körüli érdemei elismeréséül a király a becsületrenddel tüntette ki. Je vsze mogőcse?! Né szamo lampasov, tőda nyí visal vkápanye je falinga v M. Soboti, nego i tüdi tő, ka néga na cesti nied-noga policaja i ga je nindri né nájdti té, gda eden ali drugi delaven cslovek pri szvojoj pascslivoszti nema vrémena csakati nato, ka bi szi eden vőz biága na varaskoj vági zvágati szilno potré-ben büo. — Tak sze je csemerüo zádnyics eden varasánec, gda je policaja zaman iszkao bole kak pő vöre. Mi szkóro da isztino dámo tomi razburkanomi varasanci, ár sze tő néednók tak zgodi. Csi ga ze za kola vágati nemre náidti je csűdno, ár tá kóla ja nikaj nemajo z-szébe zrívati, kak pa prenakrmlena 'zivína má tő falingo. Szamo dosztakrát bi mogli tüdi tő pitati, zakaj jeszte obcsinszki szluga ka rávno za tákse potrébe policaje morejo posílati v oddaljene kráje, ka-ma b,i pa du znosit idti szlugi , bila i gda bi policaj pri vszákoj potrébi pri rokaj léko büo, pazo na réd i zado-volo lüdszt vo z ^vágov. Varaskomi predsztojnistvi böde dobro prvlé taksi predlog dati i csi ie tüdi bode težko policaja nájdti, te sze zavolo policajov léko pritő'zimo. * * * Mescsanszka sőla (polgári iskola) tak v M. Soboti kak tüdi i v Dolnjoj Lendavi je z ministerszkov odredbov osztávlena, z otemeljitvov, da néga zadoszta vucsencov. Kelko kmetsko-ga i obrtniskoga národa má zavolo szvoji otrokov sztem škodo, tő nam je obsirnése povdárjati nepotrébno. Vené dar z gimnázijov nemarno zgübicska, ali mescsanszka sola je za takse otroke, ki nenamenyávajo viszike sőle obiszkávati, je doszta prakticsnésa mescsanszka sőla, kak pa gimnázija. Szezná, csi pa néga zadoszta vucsencov, ji néga . . ? Ka bi v célom Prékmurji nebi bilő zadoszta vucsencov za edno mes-csanszto sőlo, tő je absurdum. "Mogőcse je gde v drfigom vzrok, ka ji néga I M. Sobotske vucsne mocsi známo da szo sze trüdile prevecs za obsztoj mescsanszke sőle, mogőcse pa pre-keszno. Ali csi szo tő tüdi i D. Len-davszke vcsinole, tő nam je dvomlivo. Kak nam je znáno szo tam bole od-ratali sztarise pri szpiszovanyi otrokov, kak pa da bi sze borili za obsztoj sőle sztem, da bi naj kak nájvecs vucsencov sze vpíszalo v tő sölo i sztem do-kázali potrebo koncsi tiszte mescsanszke sole, da bi tak obsztala koncsi edna v célom Prekmurji. I zdaj, zdaj pa tá lépa 'ze pétdeszét lét obsztojé-csa zídanca mescsanszke sőle v Dolnji Lendavi tam sztojí prázna, mogőcse za vojake ali sztanüvanyszke potrébe . . . Kak v českom, tüdi prinasz sze dén od dnéva bole naglása »narodna cérkev«, protiverszko gíbanye, szamo sze pritoni szpozábijo prizadeti faktorje, ka cseska pőleg toga tak razsürjá-va sőle, kak nindri drügőd, negledőcs na kvantum priglásencov, da kulturi zadoszti, dokecs prinasz pri zametáva-nyi vadlüványa escse i sőle tüdi za-pérati dájo. — Nazádnye bődemo szamo politicsne sőle tiszti sztánov meli i poznali, kí nam nedájo vérvati tiszto ka je zanász, nego ka je prőti nam, — szploh raszlepleni moremo posztáti. Tő je részan kulturno napre- düvaqye, nóvi patent — brez sől! * * De Lasztnisko pravo vicinaliski 'ze-leznic scséjo zdaj ednők regulérati i záto sze je poszebna komisija naszta-vila v Beogradi, ki v tá námen pravilnik narédi, tőda zákonszki predlog. Na prvom gyűlési szo nikaj né mogli szklenoti, rávno záto sze tüdi bojimo ka po etomtoga tüdi nikaj neszklenejo i de nas Hodoski orient-express escse i odszémao rávnotak na višali kak doszé-mao, privátniki i nase obcsine pa csa-kali z szvojimi akcijami gda je misi prejejo . . . nélkül kellett elmenniök az árverésről, mert nem voltak veVök. De a személyi foglalás nem fog segíteni. Volt ugyan sikere a végrehajtóknak, hogy a vásáron elvett a gazdától pénzt ; de megtörténik az is, hogy jövőben az emberek nem mennek egyáltalán vásárra és a könyörtelen behajtása az adónak a vásárok végéi fogja jelenteni. És mi lesz azután delegát ur? Hot semmi sincs, ott még a császár is elveszíti jogait, mondja egy az életben bevált közmondás. Hiábavaló az a fáradozás, hogy ennek a közmondásnak a helyességét elvessék és vegyenek el ott hói semmi sincsen. Hisz' nem igaz, az az állítás, hogy minden ember rossz, mert nem akarnak fizetni, mert vakítók. Nem, az embereknek nincsen pénzük, ők nem tudnak fizetni, ha még ugy is ijeszti őket az árverés szégyene. Slovén gazda oly pontos adófizető, hogy minden joggal őt állithatnák az adóhivatalok minden más gazdáknak, különösen pedig a beográdi adófizetőknek mintául I Es most a slovén gazda érezze elsőnek az adó minden mérgét és terhét, ő, ki már oly mértékben hordja azt, mint senki másl Miért nem kezdődik meg ez a rigozis behajtás ott, hol notori-kusan a legkevesebb adót fizetnek s hová az állam összes adói folynak 1 Mikor a gazdának pénze adóra sincsen, akkor megszűnt a gazdálkodás, akkor az adónak nincs is értelme. Az adó maga talán csak a jövedelem után szedetik, a szerzett vagyon után, nem pedig maga az adó miatt! Ha a gazdának nincsen pénze akkor nincsen neki és aki kényszeríti a gazdát, hogy kölcsönt vegyen fel adó végett, az a földmi-vest tönkre akarja tenni. És mi lesz azután, ha a földmives tönkre lesz téve? Nagyon téved a delegát, ha azt hiszi, hogy a tekintet nélküli adóbehajtással használni fog az államnak. Pillanatnyira talán lehetséges lesz némileg több pénzt szerezni össze, mindazonáltal a következmények ugy az államra, mint a népre magára csak szomorúak lehetnek. Mikor az embernek egsistenciájáért megyen, akkor a hazugság is jól jön s nem tehető szemrehányás annak a családapának, ha családja érdekében, birtokának megmentéséért az adóügyi hatóságnak hazudik. Túlerőltetett adóprés kell, hogy az adóerkölcsöket is megsemmisítse. Még rosszabb dolgot is idézhet elő ez, általában a népnek az adó elleii passiv ellenszegülését. Hogy hogyan jön akkor az állam az ő számítására, az kérdés, erre a delegát adjon választ. Az élet nem olyan, mint amilyennek a zöld asztalnál látszik. Ott nem kellenek kompromissok, de az életben pedig azok nélkül nem megy. És ha itt gazdasági krízis van, erre az adóhatóságoknak tekintettel kell lenniök, vagy pedig ferde útra terelni. És mi történik, ha ferde utakon járnak, nem nehéz kitalálni, azért kérdezzük a pénzügyi kiküldöttől: és mi lesz azután, ha az árverések vevők nélkül, vásárok vásárosok nélkül és adófizetők adóerhölcsök nélkül lesznek ? Mi lesz azután ?« Eddig a ljubljanai napilap helyes érvelésű cikke, melynek tartalmát végig helyeseljük annál is inkább, mert belőie, — ki egy keveset is törődik a sorsával — Prekmurje népe sokat tapasztalhat. Megkell azonban jegyeznünk, hogy az adóhatóságok egyes közegei tulkapásokba mennek, kik mint a régi kormány hivei igy akarják az uj kormány tekintélyét aláásni. Azért hivatalnok — ne politizáljon 1 Denes ellentétet szít Apponyi és Bethlen között? A Prager Presse, Benes külügyminiszter félhivatalosa, mint Prágából jelentik, cikket irt Apponyi Albert gróf genfi beszédéről, amelyben a magyar delegátus a leszerelés és a genfi jegyzőkönyv kérdésében fejtette ki Magyarország álláspontját: A lap szerint, mely Apponyi régi „És mi lesz azután ?" Ezen cim alatt a Ljubljanábanmegjelenő „Narodni Dnevnik" cimü napilap egy érdekes vezércikket közöl a Slovéniában uralkodó adóstatáriumról, melyet teljes egészében közöljük le már csak azért is, hogy lássa mindenki, hogy az adószedés mai erőszakos rendszerével nemcsak mi prekmurjeiek nem vagyunk megelégedve, de maga Slovénia fővárosa Ljubljana sem. Csupán annyi a külömbség, hogy mig ezt a nézetet a ljubljanai lap nyiltan megirhatja, addig, ha mi irjuk meg igy vagy máskép, minket izgatóknak és magyaronoknak bélyegeznek meg. Éppen azért teljes egészében lássuk, hogy szól ez a cikk: „Pénzügyi delegát az ő ismert szenzációt keltő körlevelében azt követeli, hogy az adóügyi hivatalnokok minden áron hajtsák be a hátralékos adókat. Bebizogyitottuk, hogy ez a követelés, tekintettel az uralkodo pénzkrizisre és a dinár emelkedésére teljesen helytelen és kritikán aluli. Meg vagyunk azonban győződve arról is, hogy keresztülvihetetlen és hogy a pénzügyi kiküldött kiadott egy körlevelet anélkül, hogy felelt volna önmagának arra: mi lesz ezután ? Mondjuk, hogy az adóhivatalok lelkiismeretesen végrehajtják a p. delegát követelését és egész slovéniát dobra hajtják ugy, hogy minden községben 20—30 árverés lesz. Kérdezzük már most: Ki fog ezeken az árveréseken fellépni mint vevő ? Hol fog találni a delegát vevőket? Voltak idők, mikor az osztrák adóügyi hatóság erőszakkal nyomta a gazdákat és mikor a dob szomorúan hangzott a falvakban, mintha háborút hirdetnék. Zörgésük semmit nem segített, mert nem volt vevő és nem volt vevő. És megtörtént, hogy egy egész gazdaság egy forint és pár krajcárért volt eladva, merttiem volt gazda, ki dob alól vegyen birtokot és mert nem volt senki, ki árverezett birtokot merjen venni. Vagy azt akarja a delegát, hogy a régi idők visszatérjenek ? Az ellenkezés első jelei itt vannak és adóvégrehajtóknak már is eredmény Sugár l^aci nótája Irta: P. SZ. K- Én nem tudom, ki találhatna ab-bany valami természetellenes dolgot, vagy épen hibáztatásra méltót, hogy Zsuzsika szívesen ment le saját kertjükbe olyankor midőn Sugár Laci kis lugósában, nem ugyan „irás-bul", de saját lelkéből és emlékezetéből nótáit tanulgatta, mert hiszen még nagy urak is mulatságnak tartják s jól megfizetik, ha olyan jó, siró hegedűszót hallgathatnak, mint a Sugár Lacié; abban már több volt valamivel, hogy Zsuzsika a piros virágú úgynevezett bivaly-paszulylyal befutott lugasában, mely esetleg épen a Lacié szomszédjában volt, — kötését vagy varrását lassabban látta előhaladni, mint benn aszobában: de talán legtöbb gáncsolni valót találhatna a nagy világ, ha ugyan megtudná, abban, hogy Zsuzsika a derék hegedűművészt nemcsak szívesen hallgatta, de a deszkakerítés gyarlósága s különösen egy épen ott kihullott fenyü- göcs nyílásán át néha szivessen nézte is, ha ugyan ezt épen ugy nem lehetne széptani és lélektani indokokból kimagyarázni, melyek természetszerűen vezettek arra, hogy a művészt ne csak hallgassuk, de lássuk is. Annyi valószínű, hogy Zzuzsika munkája jó lassú haladásának természetszerűbb oka volt, mint a zene puszta hallgatása ; az meg épen bizonyos, hogy Zsuzsika kémszemléje alkalmaból nem szeretett volna meglepetni; s ha édes anyja, nemzetes Vöröss Andrásné asszonyom hivó hangját hallotta, mint tetten ért bűnös ugrott vissza szemlehelyéről Mindezekből talán még komolyabb baj nem származott volna. A kerítés ott volt a két ifjú sziv között, s ennél még komolyabb elválasztó falat képezett a társadalmi állás különbsége, mely a cigány zenészt a pólgári lánytól, sőt a mint Vöröss Andrásné akarta, a nemes kisasszonytól elválasztotta ; s melyet maga az özvegy mészárosné oly feneketlen mélységnek tartott, hogy eszeágában sem volt, hogy azt bármely érzelem átugorhatná Mert, ha az még lehetetségesnek tartotta is, hogy Sugár Laci az ő „tündér szép kicsikéjéről" amúgy titokban ábrándozhassák; azt a társadalmi rendbe ütköző képtelenségnek s hihetetlennek vallotta volna, ha ugyan eszébe jut vala is, hogy az ő „aranyos leánya" észre is vegye, hogy egy cigány legény esekedik utána. Az a baj, hogy a közlekedési eszközök korunkban nagy haladást tettek : s Vöröss Andrásné elfelejtette, hogyha a nagy világot vasút köti össze s percek alatt villám futja be: az sem egészen lehetetlen, hogy a sziv villamos természetű érzelmei legalább mindennap látott szomszédok között egymáshoz valahogy eljuthatnak, még ha oly »rossz villámvezető« is van kőztük, mint egy több helyütt átlátszó deszkakerítés. Ehez én még hozzá merem tenni, hogy a zene hangja, mint közlő eszköz a sziv érzelmeit illetőleg a legősibb kor óta hatásosabbnak bizonyult még a villamosságnál is. Bizony a kis Zsuzsika elégszer is szomorkodott, busult Sugár Laci szivigható hallgató-nótáin; szivének politikája alapján bírálja genfi szereplését, éles ellentét van Apponyi beszéde és a magyar kormány tíivatalos álláspontja között. Amíg Apponyi a genfi jegyzőkönyv elfogadását és gyakorlati megvalósítását tartja a Népszövetség feladatának, addig a magyar kormány ezzel ellentétben semmit sem tett a jegyzőköny elfogadására. A lap megállapítja, hogy a magyar delegáció nem képviselte őszintén a magyar kormány felfogását, A budapesti politikai körök a Prager Presse cikkét ugy itélik meg, hogy ezzel Benes külügyminiszter ellentéteket akar támasztani Apponyi Albert gróf és Bethlen István között. POLITIKA. , i Beográdban politikai tekintetben majdnem teljes a kihaltság. Politikusok majd mindegyike vagy családja körében, vagy üdülőn, vagy pedig politikai agitációs körúton van, míniste-rek pedig a királyi család montenegrói körútján assistálnak az ünnepségeken, az igazi élet csak október közepe felé indul meg mikor ugyanis az •lőkészü-letek az uj ülésszakra (20-án) minden pártnál s a különböző bizottságoknál már meg fognak kezdődni. — Pašič még egyelőre Franciaországban marad s a parlament közvetlen megnyitása előtt nem várható haza. Mint a lapok írják, Pašič memoárjait irja meg a csendes magányban, s állítólag egy kötettel már végzett is. — Radics István és Pašič találkozása Franciaországban, mindkét vezérre a legjobb benyomást keltett. — Radics István egy cseh újságíró előtt tett nyilatkozata szerint az ö és pártjának mai politikája igazi politika, nem pedig taktika, ezt bizonyítja legjobban a körülmény, hogy rövidesen ő is belép a kormányba. Ez I körülbelül októberben fog megtörténni, 1 az uj kormány rekonstrukcióval kap- ] csolatban. — Radicspárti disiden- I sek beléptek a Zajednica klubba, s több mint valószínű, hogy föderalista programmal rövidesen egyesülnek is. , Ez lesz az uj párt mely a régi radič-párti programmal fog küzdeni a régi elvekért. — Az uj föderalista szövetség, mely most alakult meg, a következő programmot állitotta össze : j 1. Az SHS királyságot federalista alapon kell berendezni. A horvát federalista szövetség azt kivánja, hogy az ! ügyek közpoti irányítása Beogradból történjék, de külön tartományi kormány-1 zatok alakuljanak. A horvátországi igen nagy könnyebbülést, lelkének belső örömöt okoztak azok; — s ki tehet róla, hogy az emberi sziv oly hálás i természetű, hogy a ki jót tesz vele,, annak arcát is szivesen teszi vizsgálódása tárgyává. Igy történt, hogy Zsuzsika is nem egyszer félbenhagyta kötését, varrását; s a kerritéshez lopózkodva, a deszka- j hasadékon keresztül hosszan, édesen elnézegette Sugár Lacit: a mint ez saját zenéjén lelkesülve, igazán átszelle? műit arrcal állt ott a lugas közepén. Mert hiszen a zenész örömmel hallatja magát s mutatja be művészetét a nagy világnak is ; de tudvalévő dolog' hogy már baráti körben vagy saját magának szebben szokott muzsikálni, — de legszebben, ha az hallgatja, a a kit szive szerelme tárgyául választott. tartományhoz Horvátországon kivü! Szlavónia, Isztria, Dalmácia és a dalmát szigetek, v'égül Muraköz tartozna és az élén bán állana, aki felelős volna a horvát szábornak. Pénzügyi és gazdasági tekintetben Horvátország részére teljes függetlenséget követel a födera-lista szövetség. 2. A kormánynak nemzetinek és demokratának kell lennie. 3. Mivel az ország parasztállam, ezért az állam berendezésének parasztjelleget kell adni. A negyedik pont az iparos-és kereskedőosztály törvényhozási és közigazgatási 'uton való támogatását követeli, az ötödik a halászat és tengerészet fejlesztrséről beszél, a hatodik a munkásosztály intézményes védelmét, a hetedik a társadalmi egyesületek és szervezetek egyenlőségét, a nyolcadik okszerű közegészségügyi politikát, a kilencedik a népoktatás fejlesztését, végül a tizedik az egyházak egyenjogúságát és a lelkiismeret szabadságát követeli. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. — Spa-ho-féle muzulmán-pártnak tervbevett fuzionalása a Pribičevič párttal (dem.) nem sikerült, mert a muzulmán párt összes szervei a fuzio ellen foglaltak állást. — Glászi—H i p e h. — Oszobni glász. Dr. Borko direktor dr'závni 'zeleznic z Ljubljane je v szprevodsztvi šefov tehniskoga i obracsájnoga oddelka v nedelo t. m. 13-ga z poszebnim vlákom prehodo zeleznisko progo od Ormoža do Hodoša i kak nam je znáno tüdi i progo Ljutomer—Q. Radgono. Namen komis-sije je büo, da sze na nővo narejenoj progi Ormož—M. Sobota dovrši vsze delo, ká je potrébno, potem da sze nőva proga vu réden öbracsáj prineszé. — Dramaticsni odsek Sokola je dve predsztávi meo v kinoji Dittrich z gősz-tami 'Mariborszkoga gledaliscsa (színház) i tö 16. i 17.-ga t. m. ki sze je preči dobro obneszao. Spilarje szo prve vrszte bili, ki szo tö igro vidili szo vszi zadovolni bili. Menkala je pacs véksa rekláma, záto je z-veszníc tüdi nikoga né bilö. — Kováne péneze po dvá dinára !ze mámo nikeiko po zepaj, csirávno né v tisztoj meri kak bi nam trbelo dro-bi'z, zdaj pa kak je financministersztvo obvésceno, príde v té dnévaj francuski hajöv z növimi kovánimi pénezi po edem i po pö dinára, ki pa taki kak pride bőde v öbracsáj dáni. — Kri'zevci. Nacselnistvo gaszilnoga društva v Kri'zevci sze jávno zahváli za prejeta placsila pri priliki veszelice dne 6-ga szeptembra 192Poszebna zahvála pa gaszilnim drüstvam G. Petrovci, Salovci, Hodos, Domanjsevci i Ivaoovci, ki szo sze v celoti vdele-'zili, i tak prireditve z-hod zdignoli. Preplacsil je szküpno 935 Din. — Sznég je szpadno tüdi i okőii Mariborszki bregőV v nisternom meszti szploh nisziko i tüdi na štiri centimetre nakuszti. Zíma sze pribli'záva, ki gledőcs na predznaménya, mocsna bőde i szkoroda rána. — Prekmurszko lovszko drüstvo nis-cse nescse vküper pozvati, koncsi da bi sze racsdni szklenoli, ali naj bi sze razpűsztilo. Isztina ka je pozványe 'ze bilő, pa je rávno z-tiszti nieden né 'prisao na gyűlés. Miszlimo pa, ka bi predszednistvo vszeedno moglo escse edem gyülSs pozvati, né trbé csa-kati, da bi drüstvo rávnocs zavolo ne-funkcionéranya obiászt razpüsztiti mogla. Harakiri. F. hó 6-iki kelettel olvastunk egy kis „Novice od vogrskih Slovencor* cimü hirt prekmurjei laptársunknál, mely igazán rnély sajnálatot okozott nálunk. Pedig amit közöl, az még semmi ahoz képest, amit most tudat velünk legutóbb Magyarországról jött hazánkfia Tinódi Sza Márk, aki itt most magasabb állást fog betölteni. Ő aztán a valósághoz hi-ven elmondja, hogy minő állapotok vannak odaát M. országban, Tulajdonképen azért jött át, mert ott nincs széna s mint marhának, ára sincs. A roppant drágaság miatt egész öltözéke csak egy hátizsák volt s itt öltött magára előkelőbb ruhaneműt. Az adó oly nagy, hogy egyáltalában uiár nem is fizetik. Ezért a kormány eddig már 743 közvetlen adófizetőt akasztatott fel, a többi kisebb hátralékosok be vannak börtönöz-ve. A falvakban a lakósság a szanálás óta hetenként csak kétszer vehet Ielekzetet s ezt igen szigorúan ellenőrizteti a kormány. Mig itt nálunk a levél sem mozdul a fán, azalatt odaát oly viharok, forgószelek és orkánok dúlnak, hogy a régi városok már csak imitt-amott vannak meg. A magas vasúti tarifák miatt vonaton senki sem utazik. A múltkor volt egy utas s erről kisült, hogy a londoni Rotschildnak egy ügynöke aki bolhagyüjtetnénye számára itt keresett példányokat. Olvasni való egyáltalában nincs. Most terjeszti eg délvidéki társulat a „Ne hazudj" cimü folyóiratot eszperantó nyelven, de ezt nem igen értik meg. Ilyen tehát a helyzet odaát. Szóval: Magyarország nincs; de volt! — (Tudósítója kéri a m. t. olvasó közönséget, hogy fenti híreit legyen szives elhinni már csak azért is, mert Magyarországról szólanak!) -- Gazdasági egyesületi tagok az egyesület Iriőrjét egy dinár óránkénti dij mellett igénybe vehetik. Almazuzó és prés pár nap alatt szinte megálla pitott dij mellett a tagok rendelkezésé-re áll. Az egyesület egy uj rétboronát rendelt s rövid időn belül megérkezik a tagok rendelkezésére. Magcsere érdeklődés talan már elkésve jött, de ki mégis óhajtaná, inž. M i k u s, beltincei uradalom intézőjénél kapja a kellő felvilágosítást. Jövőben természetesen már könnyebben f -g menni a magcsere, mert most már a gazdasági egyesület tudja a forrást hol lehet majd beszerezni vetőmagot. Ha valaki tavaszi vetőmagra reflektál, ezen igényét már most jelentse be az egyesü létnél, hogy kellő időben rendelni lehessen. — Az uj kereskedelmi szerződés Ausztriával szeptember 16 án élatbe lépet. — Grof Szapary birtokainak maximumon felüli résí.e eladható s az erre xonatkozó tárgyalások, a grof megbízottja és vevők között megkezdődtek. Elsöbségben részesülnek a földigénvlő bérlök s ezeknek sem illetéket, sem átirási dijat avagy bélyegdijat fizetni nem fog kelleni. A vétel eladó és vevő közti megállapodás tárgyát képezi s a ministerium hagyja jóvá. — Itt jegyezzük meg, hogy a mult héten ötszáz hold körüli földet osztottak ki az agrár érdekeltek közt; részben elvettek azoktól, kiknek nincsen igény jogosultságuk, részben pedig újonnan kihasított területből. Az itt történt visszaélésekről majd bővebben a jövő számunkban. ümepihonci! Edna v M. Sobote tihom meszti i na 507 □ klaftrov fundusi le'zécsa zidana z pripádajőesov hrambov sze pu vugodnoj céni i piacsil-nimi pogoji taki óddá. Szta-nüvanye taki na razpolago! Vecs: v p Prekmurski Banki. — Személyi hir. Dr. Borko a ljubljanai államvasutak igazgatóságának igazgatója f. hó 13-án vasárnap az igazgatóság forgalmi és tehnikai osztálya főnökeinek kíséretében különvonattal megszemlélte az Ormož—Hodoši 'vasutvonalat. Szemle célja ez újonnan épült Ormož—M. Sobotai vonalon még kellendő építkezések befejezés és az uj vonalon a rendes forgalom beállítása volt. Megszemlélték még a Ljutomer— Q. Radgonai vonalat is. — Ércpénzünk, mely két dináros alakban tompán zörög a zsebünkben, már többé-kevésbbé ismeretes, bár még a szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésünkre. Mint most a pénz-ügyministeriurn értesítve lett, ujabb hajórakomány érkezik meg rövidesen Franciaországból, de most már egy dináros és fél dináros alakban, mely megérkezése után mindjárt a forgalomnak átadatik. kINo v Murski Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 1 ! 1 V NEDELJO 20. septembra p0p0ld.ob3.,in zvečerob8uri OTELO (mietački crnac) Tragedija u 7 činova po motivima W. Shakespera. OTELLO (Eifersuchts-Schatten). U glavnim ulogama: Emil Jannings, Ica v. Len-keffy, Lya de Putti i W. Krauss VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 D., in II. prost 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. III lllillllllimillMIMU I—— Trztvo. Kereskedelem. Blágo -- Áru. NOVISAD: szept. 18. 100 kg. Din. Pšenica—Buza 'Zito—Rozs » Ovesz—Zab » Kukorica Prosző—Köles » Hajdina » Szenő—Széna » Qraj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab Krumpli » Len. sz.—Lenmag » Det. sz.—Lóherm. » 255 — 205— 180— 190— 75— 225-200— 55— 250— BENKO: szept. 18. 1 Bikőv. Telice Krave Teoci Szvinyé kg-Bika gÜsző S Tehén Borjú -Sertés III. 750 f 7-50 tfí o •ÖJ Óddá sze vérszívó taki, le'zécse v Kupetinci kí méri 5 plugov sume 5 plügov njiv i 4 pluge | trávnikov. Zemla je v bli'zíni hise, dobro obdelana, hišni hram je növi zidani. Céna vérsztva je celő niszika blizno 300.000 Kron. Placsüje sze léko na vecs lét; óddá sze zavolo domaesi razmer. Vu toj obesini jesztejo 'ze trijé poszesztniki z Prekmurja v szőszidnoj obesini tüdi trijé. Ako sze vérsztvo ne-odá potem sze dá v-árendo na vecs lét. Vecs sze zvé pri trgóvei: ANTONU VRABL pri szv. Križu (pőleg cér-kve. Sto pa küpca nájde, dobi dobro placsilo. Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. II. I. 8-50 9-8 50 9" 4- 6-- 28- pntna 9-50 9-50 8-— 10-50 1550 -35 — 30-. 25-— 1.50 Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 líra .... Zürichben 100 Din Pénz = D. 6-5— » 0.078 » 7-90 > 1-66 » 2-30 9.225 sfrk FIZESSEN ELÖ „Mörszka Krajináa-ra! Soiszke knige ivszefelésolszkepot- I U AUM trgovina s papir-rebsesine sze dobijo na velko i málopri: !• I 11^1 jem v M. SOBOTI. Sztrán 4. MORSZKA KRAJINA 20. szeptembra 1925. Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za D cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali oglaszi 0*70 Din, i dávdk. Pri vecskrát popüszt. Rőkopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posílajo: küldendők: Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön in Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték.] Többszörinél engedmény, GAZDÁLKODÁS. A gabonafélék sorba műtrágyázásának jövedelmezősége. Hogy a miitrágyák és nálunk ktí-lönüsen a szuperfoszfát használatával nagyon jövedelmezően gyarapithatjuk a gabona félék termését, az most már országszerte ismert dolog. Csakhogy mig eddig szórva hintettük el a műtrágyát és azon vitatkoztunk, hogy szántás előtt a tavasziak alá őszkor vagy tavaszkor szórjuk ki a műtrágyát, addig néhány .év óta sorba, a vetőmaggal együtt kezdik vetni a szuperfoszfátot és pedig oly nagy eredménnyel, a mely halomra dönt minden eddigi okoskodást. A sorbatrágyázásnak az a nagy előnye, hogy fele annyi műtrágyával nagyobb terméseredményt ad mint a szórva trágyázás kétszeres mennyiségű műtrágyával. Ez a hatása pedig onnan származik, bogy a sorba vetett műtrágya mind a vetőmag ágyába kerül, a mag csírázásával együtt elolvad, ugy hogy a fiatal növény csírázásának és fejlődésének első időszakában bőségesen táplálkozbatik a műtrágya oldalából, igy gyorsabban fejlődik és később ha gyökérzete és maga a növény megerősödik, már az anyaföldből is vigan táplálkozhatik, feltéve hogy a föld amúgy is jő termő erőben van. Eleinte csak a cukorrépa sorba-műtrágyázásával kísérleteztek, de ujabban a gabona félék alá is ki próbálták annak hatását és pedig meglepő eredménnyel. Igy végzett kísérletek szerint az árpa 14 kísérlet átlagában adott 148 kg. szórva hintett szuperfoszfát után 133 kg. és 75 kg. sorba vetett szuperfoszfát után 200 kg. szemter-méstöbletet. A zab 11 kísérlet átlagában szórva 143 kg, szuperfoszfát után 55 kg. sorba 70 kg. után 116 kg. szemterméstöbbletet. Más évben a buza 8 kísérlet átlagában szórva 160 kg. szuperfoszfát után 233Jkg. sorba pedig 88 kg. után 299 kg. terméstöbbletet adott mig a rozsnál 5 kísérlet átlagában a szórva adott 157 kg. szuperfoszfát 142 kg.-al, a sorbavetett 93 kg., 234 kg-al szaporította a szemtermést. Még inkább kitűnik a sorba trágyázás előnye a kővetkező összehasonlításból 100 kg. szuperfoszfát után származott szemtermés többlet búzából szórva 145, sorba 395 kg. ; rozsból szórva 91 kg., sorba 252 kg., árpából szórva 89 kg., sorba 116 kg.; zabból pedig szórva 38 kg., sorba 166 kg. Végül a szhperfoszfát 100 Din. értékének megtérítésén felül mutatkozó tiszta haszon a búzánál szórva 262'5 Din., sorban 750 Din,; a rozsnál 80 Din. és 560 Din., az árpánál 80 Din. és 570 Din., a zabnál végül szórva 59 Din. veszteség, a sorbavetésnél pedig 200 Din. tiszta haszon. A szuperfoszfát tehát szórvahintve igen szép hasznot ád, de a sorba trágyázással ez a haszon megsokszorosítható, annál is inkább, mert egysorba-trágyázó és vetögép ára ma csak 3500 Din. KÖZGAZDASÁG. Az uj osztrák-jügoszláv kereskedelmi szerződés. Az SHS. királyság és Ausztria között létrejött uj kereskedelmi szerződés öt részből áll: 1. Az általázos rész, 2. a díjszabás, 3. a határforgalom, 4. az állatorvosi konvenció, 5. a legelőjog szabályozása. Az általános rész a kölcsönös áruforgalmat, a két ország állampolgárainak egymással szemben való jogviszonyát és a vasúti- és hajózási forgalmat szabályozza. A két szerződő fél fentartás nélkül kötelezte magát a legtöbb kedvezmények nyújtására. A díjszabás rész a tranzitforgalmat, a kivitel megadóztatására vonatkozó intézkedéseket, a kereskedelmi ügynökök jogait és jogvédelmét szabályozza. A határforgalomról szóló harmadik rész a határmenti kettős birtokosok jogviszonyait szabályozza. Az állatorvosi konvenció az állatforgalmat biztosítja. Megállapítja azokat a feltételeket, amikor járvány esetén behozatala megnyitható. A tranzi-tószállitáot meg kell engedni, ha a rendeltetési ország a szállítmányt átveszi. A vámtarifára vonatkozó megállapodások a hazai ipart a szükséges védelemben részesitik. A jugoszláv bizottság elérte, hogy Ausztria a mezőgazdasági terményeink, állattenyésztésünk és azt feldolgozó iparunk produktumai, továbbá háziiparunk számára, — amelyek régóta ausztriai piacok számára vannak utalva, nemkülönben szegek, vegyszerek részére a vámdíjtételeket leszálitsa. E cikkek némelyikét más állam is exportálja Ausztriába, igy Jugoszlávia számára a legtöbb kedvezményezést biztosito vámdijszabás határozott előnyöket jelent. Ez különösen lisztre, vágóállatra, könnyű sertésekre vonatkozik. Sikerült a bizottságunknak ugyanazokat a vámkedvezményeket, amelyeket más államok élveznek gyümölcsre, szőlőre (100 kilónként 15 aranykorona) hagymára és foghagymára (100 kilónként 3 aranykorona), komlóra (100 kilónként 200 aranykorona), szintúgy lisztre, nemkülönben almákra és körtékre á la rínfusa kieszközölni. Sikerült továbbá a aszalt szilva (6. illetve 8. aranykoronára), aszalt almára és körtére (6 aranykoronára), paradicsomra (4 aranykoronára) a vámdijszabást le-szállittatni. Vágómarhakivitelünket illetőleg beértük 100 kilónként 5 aranykoronául megállapított vám fentartásával, amely árnál jó minőségű állatok kivitele rentábilis lesz. Ugyanez a helyzet a 40—100 kilós könnyű sertéseknél, amelyeknél a darabonkénti vám 9 aranykorona. V 110 kilón felüli bizott sertéseknél sikerült a vámtélelt 3 aranykoronára mérsékelni. Nem luxus lovak részére kisebb lett a vám (darabonként 60 és 30 aranykorona). Vágólovakért nem kell vámot fizetnünk. Vágott baromfinál a vámot 10C'-kilónként 15 aranykoronára, élő baromfinál 8 dinárra szállították le. A zsir vámja 3.80 aranykorona maradt, a tökolajé változatlanul 5 aranykorona. Hízott sertéseknél a vám 6 aranykoronára mérséklődött. Hasonlóképen leszállították a vágott sertéshús, belek, marha- és birkahús, halkonzervek és főzelékkonzervek vámját. Borkivitelünkből 13 fokon aluli 40.000 hektó fehér és 40.000 hektó hordóban szállított bort kedvezményezett vámdijak mellett vihetünk be Ausztriába, de sikerült 13 fokon aluli palackborra vámkedvezményt elérni (100 kilónként 80 aranykorona.) Az ásványvíz vámját 100 kilónként 1.4 aranykoronában állapították meg. A vegyiparban részben leszállították, részben meghagyták a vámot, jelentős vívmány a Cali Cianamid vámjának változatlan meghagyása. Gesztenye- és bükkfakivonatunk szabadon mehet be Ausztrrába. A cement 100 kilónkénti 0.80 aranykoronás vámja nem változott. Ez a szerződés egy évre szól és 3—3 havonkint automatikusan meghosszabbítható. A vámtarifára vonatkozó rész már szeptember második felében életbelép. LUQTTOLLiSal1 SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán). Uradno uverenje. K. Broj 123/1 voj. poglavarji za izdavanje vojnih izprav in druge uradne listove (protokol itd.) se dobij v PREKMURSKI TISKARNI Murski Soboti. g I i Vérszívó na oddajo. V Sebeborci pokojnoga Luthar Gergelya vérsztvo obsztojécse z 70 plűgov; polovica zzaszékanye lész (borovjé i hrasztje) polovica orátje zemlé, trávniki, gorice i szadovnyáka, z 4 hi'z sztojécsím hramom, predszoba, kühnya, pev-nica, velika na novo zidana dr'zin-szka hi'za, stale i grenár, presa hlevővje i hüte, z velkim dvoris-csom, sze navkűper ali po falati tüdi óddá. Vecs sze zvé pri; g. TOPLÁK JO'ZEFI Petanjski-Slatini I Eladó birtok. Szebeborcén a Luthár Gergely féle birtok, mely 70 hold kiterjedésű, fele vágható erdő (fenyő és tölgy), fele szántó, kaszáló, szőlő és gyümölcsös, 4 szobás lakóház, plőszoba, konyha, pince, nagy uj-jonnan épített cselédlakás, istállók, magtár, présház, sertésóllak, pajta, nagy gazdasági udvarral, egyben vagy parcellázva