Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
MLADEN PAVIČIC (SZERK.): SZLOVENIRODALMIANTOLO-
GIA III. Budapest: Balassi Kiado. 2009. 232 pp.
A szloven irodalmi antologia ujabb ko-tete az elozo, a kozelmultban megje-lent ket konyv folytatasa. Az elso kotet, amelyet Bajzek Maria, Lukacs Istvan es Mladen Pavičic szerkesztett, a szloven irodalmat a kezdetektol a XIX. szazad vegeig mutatja be. A masodik kotet Lukacs Istvan es Mladen Pavičic szer-keszteseben a XX. szazad elso felenek irodalmat tarja elenk. A XX. szazad masodik felet ketkotetnyi szemelveny fogja kepviselni. E soros kiadvany el-so kotete latott most napvilagot. A ket kotet kozotti hatart a hatvanas evekbeli ugynevezett „neoavantgard" vagy „hi-permodernizmus" menten vontak meg. Az elso resz tizennegy olyan szerzot tartalmaz, akik e jelenseg elott leptek a szloven irodalom szinpadara, a maso-dik kotet elejen a harom, kanonikusan legfontosabb „neoavantgardista" (vagy „hipermodernista") szerzo muvei allnak - Rudi Šeligo prozaja, Dušan Jovanovic dramaja es Tomaž Šalamun liraja. A muvek sorrendjet - hasonloan az elozo ket kotethez - itt is a szerzok szuletesi datuma hatarozza meg.
A harmadik konyv elso kotetenek legregebbi szovege valoszinuleg Lojze Krakar Ifjusag utja cimu verse, amely egyetlenkent a masodik vilaghaboru utani szocialista realista esztetikat kep-viseli. Jo otletnek tartom ezt az irodalmi jelenseget is bemutatni a diakoknak, hiszen egyetemistaknak szant antolo-giarol van szo, s ez a vers erre kivalo-an alkalmas. Az ugynevezett szocialis vagy tarsadalmi realizmust, amely a harmincas evek elejen uralkodo irany-zat volt a szloven irodalomban, majd az otvenes evekben lassankent adta at
vezeto helyet az ujabb torekveseknek, ebben a kotetben Ivan Potrč Parasztok kozott cimu regenyreszlete mutatja be. Ez a regeny az emlitett iranyzat utolso fontosabb darabja, ugyanakkor az elso szloven erotikus regeny.
A tarsadalmilag elkotelezett irodal-mat az otvenes evekben intimebb han-gu irasmod valtotta fel. Ezt a irodalmi iranyt az antologiaban elsosorban Ivan Minatti legismertebb versei kepvise-lik. Az otvenes evek masodik feleben a kortars europai modernizmusnak egy-re erosebb hatasa volt a szloven iro-dalomra. A modernista regeny jelleg-zetes vonasai jelen vannak a Dominik Smole Fekete napok es feher nap cimu regenyebol vett szemelvenyben, es a kilencvenes evek elejeig Szloveniaban a szelesebb olvasokozonseg szamara ismeretlen emigrans iro, Zorko Simčič 1957-ben Buenos Airesben kiadott Ember a fal ket oldalan cimu regenyeben, amelynek egy reszletet szinten olvas-hatjuk az antologiaban. A kotetben sze-replo elso szerzo, Jože Udovič is ke-vesse ismert a szloven olvasokozonseg szamara. Az antologiaban nem szereplo ket masik szerzovel, Ada Škerl-lel es Cene Vipotnikkal egyutt Udovič azok koze a szerzok koze tartozik, akik iras-muveszetukkel nem kovettek egyetlen, sem elodeik altal kitaposott, sem meg-hokkentoen ujszeru irodalmi utat sem. Janez Menart kolteszete egy masik polust kepvisel: realista hangvetelu, olykor ironikus verseivel maradando nyomot hagyott a haboru utani szloven kolteszetben. Az otvenes evek vege fele az ujabb nemzedek kepviseloi nemegy-szer abszurdnak lattattak az abrazolt vilagot. Ez a vizio nemcsak az akkor aktualis nyugati irodalmi iranyzatok, hanem sajat haborus es haboru utani elmenyeik kifejezodese, Dane Zajc an-tologiankban szereplo versei pedig e
— 162 —
tS^a-Via Centra lis 1/2011
Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
világérzés legreprezentatívabb példái. Gregor Strniša k0ltészete az emberi lét kérdéseit egyrészt kozmikus, más-részt mitológiai dimenzióba emeli, és az általa használt versforma (négysoros versszakok, asszonáns verssorok) is a huszadik század második felének egyik legeredetibb szlovén k0lt0jévé avatja.
Mivel a válogatás a huszadik század tízes, húszas és harmincas éveiben született szerzök életmüvét öleli fel, a könyvben publikált müvek a huszadik század második felének csaknem teljes egészét reprezentálják. Ennek legjobb példája Kajetan Kovič versei, amelyek poétikájában az eröteljes személyesség mellett tükrözödik a korszak szlovén lírájának fejl0dése is, hiszen egy fél évszázad alatt születtek. Ugyanígy említhetnénk Veno Taufer itt szerep-lö két versét is, amelyeket ebben az idöszakban a k0zép-európai térség két legszörnyübb tragédiája, az ötvenhatos magyar felkelés és a kilencvenes évek eleji vukovári tragédia emlékének aján-lott a szerzö.
Végül említsük meg a huszadik szá-zad drámai pillanatainak három hiteles tanúját, Boris Pahort, Vitomil Zupant és Lojze Kovačičot. A háború kataklizmá-ját és az azt követö szocializmus korsza-kát, amely korántsem volt olyan idilli, mint amilyennek saját magát hirdette, mindhárman személyes tapasztalatként élték meg. Az autentikus élettapaszta-lattal hitelesített általános emberi problematika e szerzök (különösen Kovačič és Pahor) prózájában Európa-szerte je-lentös visszhangra talált.
Az antológia az egyetemistáknak jóval több mint ajánlott olvasmány, ám kétségtelenül érdekes lehet azoknak az olvasóknak is, akiknek az irodalom csupán kellemes id0t0ltést jelent, hi-szen olyan müveket tartalmaz, amelyek témája, üzenete és nem utolsósorban
esztétikai minosége mindenki számára vonzó lehet.
Peter Svetina
Alpen-Adria-Universität Klagenfurt Peter.Svetina@uni-klu.ac.at
POROČILO Z DNEVOV MAKSA PLETERSNIKA: IZZIVI SODOBNEGA SLOVENSKEGA SLOVARO-PISJA. Pišece, 13. in 14. 9. 2010
Filozofska fakulteta Univerze v Mariboru, Društvo za varovanje maternega jezika in kulturne dediščine Maksa Ple-teršnika ter Strokovni odbor Maksa Ple -teršnika so 13. in 14. 9. 2010 pripravili tradicionalni septembrski znanstveni sestanek Dnevi Maksa Pleteršnika. Po šestih strokovnih srečanjih (prvo je bilo leta 1994) je bilo letošnje posvečeno aktualnim vprašanjem slovenskega slova-ropisja - Izzivi sodobnega slovenskega slovaropisja.
V Pišecah, rojstnem kraju Maksa Pleteršnika (3. 12. 1840-13. 9. 1923), se je dvodnevnega sestanka udeležilo 38 slovenskih in uglednih tujih strokovnjakov jezikoslovcev (12 iz tujine - Poljske, Nemčije, Danske, Madžarske, Makedonije, Južnoafriške republike).
Kot cilje znanstvenega simpozija je Marko Jesenšek, vodja simpozija, nave -del razmišljanje o semantični klasifikaciji in leksikografiji, strokovnem izrazju in obvestilnosti sodobnega pravopisnega slovarja, slovaropisni problematiki etimoloških slovarjev, slovenskih narečnih slovarjih, zgodovinskih slovarjih. Pri tem gre za (1) vprašanja, ki so povezana s posodobitvijo že obstoječih
— 163 —