MÖRSZKA KRAJINA
,ejt. III. Évf.
Vérsztveni, politiceli i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasägi, politikai és kultur&lis hetilap.
Mäpkisevci, 1924, märcius 30.
Broj 13. Szóm.
Za progo 'zeleznice M. Sobota— Ormož je nezgovorno zemlé ponücano, stera je — brez pltanya — od läszt-nikov vzéta. Tó pa je 'ze preci dugo i sze zemla za polszki póv neniica, kak rävno po dtìgom zavlacsiivanyi ne za
remislàvamo szi
bkràtcoma, àr ze vrèmena do li'zajócsi sze obcsinszki volitev oszta nemarno. Nahitroma szi irédmo plàm za pridócse deto,
~ , ... . »i«	, , j	• i laiuu uu uutuin (aviatsuvauyi ne lo.
matriàl pnpravlàmo, kakto nasi j obracJ3i na\aszek prèkmUrja. Tò sze f:ecàcke neobtrüdlivo i z-vsza- more vpiszati na bremen obcsnovér-ov prüikov szo ze zacséli. j sztvenoga sztälisa. fcamo, da mi szami zaszébe | Jeszte pa escse edna dròga falin-
esémo posztaviti eden mocsen ; P.ri ,tom delL	l&tQìk za dela"
f,	.,	■• a	„i nve zeleznice potrèbno zemlò, ve po-
andament, té pa ponucàmo naso; t/ebno iäsztnikom tè zemiiscs kvär Po-
obro volò do dela v-prvoj vr- j vrniti. Ali nezgodi sze za tò nika. Od jzti szami za szebé 1 nè szi jO tri milion dinärov, telko znäsa približati vöponücati na haszek drügi. I no vrédnoszt odvzéte zemlé, je zpläcsa-,-takticsne szträni je persze do-j no blüzi 200 iezero Din- 8liztésttnie to, csi neprijàteli sze podlo'zni ft'zemo, ali mislènye more vszig- i är li domäcsega interessa bidti,
ir sze szamo tak lèko posztä-imo na nogé.	Kmétski sztan je med vsze sztä-
1 x . .	«i	i • > nà nàbote zavr'zeni i tò rävno odtiszte
Ambàr sze prèkmurszki na- dr-zéve stera kak taksa sze na kmete od nagnoti nalèci nedà,^ ravno opéra. Vszi drfigi sztanóvi v'zivajo JàtO pa trbè paziti, ka nà pòleg | szociälne vugodnoszti, szamo za kmeta oga mimo ne pride od nyemi1 sze nepdbrigajo nikà. rugodne prilike. Kakstécs sze | prikazujejo ràzni agenti po ràziu fzta SZpló pozäbleniva z dr'zävne evi-
Zemliscsa za 'zeleznico.
za Prèkmurszke läsztnike nieden dinär né. Kak je pa tó mogòcse? Znati bl sze mogio ka je läsztnik tè zemliscs ne kvären szamo pripòvek, tó je haszek toga zemliscsa, ki nyemi je od-vzéta, nego i escse izdak placsiije dä-cso od té zemlé, obednim pa procente zgiibi od nèzplacsane sume. Qdé je té delo za obcsno dobróto, csi sze tiidi i tü dela skoda né szamo kmeti, nego i z neponücanim zemliscsom närodi v obliki skodlivoga obcsnovérUivanya. Miszlimo da sze kémprvlé zadoszti lüdsztvi, lasztnikom tè zemliscs sztém, da sze nyim zpläcsa zemla i tak škode duze nebódo trpeli. Tó je réd i varva-
nye närodni interessov.
Szakolèranye kmétski delavcov.
; najina i obecsävajo, maszleküjejo äzne dobrote, je szamo nagläsz Jviszhang) nasi teski däcs. Tò je psze od nasi naszpròtnikov vö-iàjdeno szredsztvo, z-sterimnäsz )d dobroga dela tak odvrnóti icséjo, csi nàsz 'ze za szvojo skér Jgorponücati szo nemogócsi.
K obcsinszkim volitvam nam e drügo nepotrébno, kak edno-azmènye nasi domàcsi lüdi, z ki iztoji Prèkmurje, stera zemla ji « rodila i za stero aldtivati, trpeti szo materiàlno i moràlno risziljeni. Kak szo sze v Mari-ori mogla zdrü'ziti vsze nacio-älne, vendar pa edna ovoj nasz-iròtne partàje, za doszégnyenoszt acioriàlne miszii, tak bi mi bole piogli doszégnoti tó i sze zdrti-!ziti, ar nam je tò prepotrébno za ob8ztoj v bodòcse. Csi sze pa tü nepobrigamo zadoszta za tiszto delo, stero nam zelè dù'z-fnoszt pri obcsinszki, okràni i okro'zni volitvà, nego sze szpüsz-i timo v neszràmno sztranskarsztvo i sze dàmo tak razcepiti, té drfì--| jgoga nemarno kriviti, csi de nam I bo'zno slo, — kak szami szebé. Ràvno zäto nepoptisztimo sze v sztrankarszke skrample. Li edina miszel nam nä bòde ka je v ednorazmènyi mòcs i bodòcsnoszt, jstera more zhäjati od vszàkoga domacsina za domàcso grtido i dobròto, àr oni kak jedini poz-navàlci nasi te'zki razmer i sztä-lisa szo jedino priszpodobni zato.
dence. Niti prerazmitl nemrerao; ka"za kà je pravzaprav nasztävleni ressort minisztersztvo za kmetijo, csi sze za kmetijsztva szpló nikà nepobriga. Csi je pa szam miniszter nè kmet i sze szamo 'znyega dosztojne pläcse szpozna vö, ali nèga v parlamenti kmétskoga csloveka, ki bi predlo'zo eden zäkon-szki predlog o zavarovanyi kmétski delavcov, csi 'ze pri volitvà telko dobroga obetajo za kmeta, gda vittime trbé?
Rèszan je csüdno tó delo. Indus-trijszki delavec kak obrtnik sze zavarje pròti neszrecsi i bolezni. Kmétski szlu-ga ali dekla sze pa nevzeme gori, csi
rävno je véksi tao däcse kmétske, tüdi- za podporo tè zavarovalnic. Pred vojszkov zavarovänye (szakolèranye) kmétski szlu zbencov je póleg zäkona ob vézno biló, zdà pa csi prósztovolno scsé eden kmet dr'zincse szakolèrati, ga nevzemejo gor. Qdé je pa té szoci-alnoszt demokraticsne dr'zäve za kmet-sko delavsztvo ? Pred vojszkov pläcsao kmet za edno dr'zincse za céloleto 120 fillerov i je pomirjen büo kmet i delavec. Povèmo ka je dnesz sztökrät dragse vsze i bi mogao pläcsati dnesz 120 kor., kmet bi radevóle pläcsao szamo da nyemi zadoscseno düsno vèszti, csi bi sze szlaga poneszrecso pri nyega deli, brszäj od konya, pos kodba pri masini itd.
Competentni faktori nà porócsajo vlädi v tom szmiszli, är je täksi zäkon prepotrèben.
Poszojilo Jugoszläviji.
Po nisterni informäcijaj szo vékso poszojilo ponüdile Jugoszläviji tri kapi-taliszticsne grupe : ameriška, engleska i edna z Becsa. Ta zädnya pa är po-niidba ne konviniera, je odbita.
Balje de z prende dàno.
BEOGRAD. Kak je znäno, je mi-niszterszki szvèt szkleno, ka de Belje z ärende däno. Tó velko imänye je dosz-tirn ltidém, nasim Prèkmurcom kruh dalö i dober szlü'z, ali vszeedno je nè noszilo telko dohódka (kak vszepov-szédi pod agr. reformev), kak bi tò pricsakati mogli. Kak sze csüje doszta
ponüdb je notri däno i doszta zvünazki dr'zavlänov, mednyimi tüdi Engliski, Ameriški kapitaliszti, ki bi radi dóbili. Ärenda bó okóli 50 million Din. znä-sala lètno 3 tó na 35 lèt. Zadruga dr'zävni szlu zbenlkov tüdi scsé z ärende vzéti tó imänye.
Je vsze mogocse?!
Póleg nanikojidócsi obracsäjni cèszt mämo tüdi cesztne odrèzke, tak-zväne rampe, ki szlù!zijo za prehód železniških prog, ki szo 'ze dnesz brez-vértne posztale. Mogócse je né tak, ali kak povszédi nevarno vóglédajo i za obracsäj nepripravna nam factum tó vervanye potrdjàva. Csi idemo v-diljeg po* progi, bógvari sze po rampà pelati, viditi moremo zalosztni sztan tè cèszt. Tak vidijo vö, tak da bi vèrta nè mele. I tüdi je tak. 'Železniška uprava na gradbeno sekcijo riva po-prävlanye tè cèszt, té orgäni pa na poedine obcsine, té pä na :zel. upr. itd. ide rivanye okóli, rampa dén za dné-vom bole nanikoj tak, ka nè adna mednyimi je 'ze 'zivlènvszko nevarna. Ali je tä nezamärjenoszt vugodna zascsiti živine i varnoszti cslovecsega 'zitka i oglédi kulturne dr'zäve ? Sto je tü kriv ? !
Prävjjo ka je Jugoszlävia demo-kraticsna drzäva i tüdi, da tü nèga oszobprebéranya. Nevèmo ali jo rävno zäto mäjo za täkso, ka je demokräcije podlaga tó, csi jeszte oszobprebéranye? Znäbidti, är niki szirmäk k{ pótni liszt proszi, prvlé more z däcsnoga urada potrdilo prineszti, ka je z däcsov nè zaosztänyeni, i tó rävno té, gda niki bogatäs brez te'zäv dobi pótni liszt té i tä, brez racsüna, gda sze odpovè pläcsati od prisztojae obläszti navr'ze-no däcso, nego pläcsa prvèso — ménso. Ali v demokraticsnoj dr'zävi predpiszi za ednoga valäjo, za drùgoga nè ?

Pogäjanye z Vògri.
BUDAPEST. Za vrédposztàvlanye escse viszécsi dugoväny med Jugosz-lävio i Vogrszko dr'zävov szo sze za-cséle marca 22. direktne pogäjanya v Budapesti, v stere komissijo szta obe
vlädi v glinom racsüni poszlale szvoje zasztópnike. Pogäjanya szo v prvoj vrszti namenjene zacsaszno vrédposztaviti : trgòvszki obracsäj veterinärszki (zivi-nozdravsztveni) pitanye.

Angleško—Ruszka pogäjanya.
Za rešitev politicsni i vérsztveni viszécsi pitany med obema dr'zävoma sze zacsnejo aprila prve dni. Té sztopäj
szhäja ztoga, ka je Angleška pripoznala szovjetszko Ruszijo kak pravno dr'zävo.
Kakse dlake ocsi jesztejo ? Prävijo da szive, csarne, 'züte itd. Mi pa prä-vimo ka tüdi vecs i tó telko kelko par-täjov jeszte. Csi prido po szvojem poszli v kaksi uradi csi ti poznajo sztrankarszko mislènye, opazi dobro onoga . szkém delo mäs, bodes vido ócsi sztrankarszko fàrbo, z-steróga szi preszèdis lèko kak dokoncsas szvoje delo. Tak jesztejo ocsi: demokrätszke klerikälszke itd. dlake. Tó szo ocsi v korupcije dlalci.
✓i
Ne politizäljunk.
Ezt a nagyon megszivlelni vaiò, regi tapàsztalatokból leszii-rödött tiszta szàndéku kérelmet azért intézziik most - valószinti uj vàlasztàsok ktiszobén — Prek-murje értelmes népéhez, mert élénken emlékezetiinkben van az a felfordulàs, amely az 1910. évi Hartner — Rado välasztäs utän urrà iett nàlunk. Akkor tudniillik erösen poiitizälturik s dühös szen-vedélylyel késziiltiink legszentebb alkotmänyos jogaink gvakorläsära. És valahànyszor igy politizàltunk mindig a mi tàrsadalmunk békéje Iett kàros. Ha pedig megkérdezziik magunktól, hogy érdemes volt-e ez a nagy politizàlàs, szomoru resignatioval kell felelnünk hogy hiàbavalóbb izgaloin mint a poii-tikai, nincsen. Nagy igazsàg volt ez azelött, de még nagyobb inost.
Mióta jugoszlàv alattvalók vagyunk kétszer volt mär követ-vàlasztàs. Az elsö alkalommal népiink ugyszólvàn tudomàst sem vett a politicai mozgalornról. Az egész dolognak az volt a legna-gyobb jelentosége, hogy a pàrt-kiizdelem hevében a Prekmurjei néptoi tàvol aliò kortesek ràesz-méltek, hogy a prekmurecekkel magyarul kell korteskedni.
A mult evi välasztäsoknäl màr valamiképpen masként volt az ligy. Ugyan ez az aikotmä-nyosdi sem vàltott ki nagyobb izgalmat, de mert egy egész cso-mó helyi jelòlt is szerepelt, a mozgaiom mégis szélesebb hul-làmokat vert. Az elsö välasztäs-kor néptink még nagyon idegeniìl érezte magät a Muràn tulról ide
àradt politikai atinosphüräban de màr a mult évi események arra engednek következtetni.hogy kissé megrnelegedtek az emberek.
És ezért jut eszünkbe a memento, ezért kérjiik a minépOn-ket, hogy ne politizäljunk.
Màr a mult évben is voitak egyesek akik elragadtattàk magukat, hallatszottak mar hangok s attói féliink, hogy atnikor har-madszorra is követ kiiidés lesz, Ott leszünk ahol 1910 tavaszàn voltunk s Ott folytatjuk ahol akkor
—	a välasztäs utànelhagytuk. És mert mi — de senki màs sem — làtja az egész kiizdelemnek céljàt, mert egyiktink sem tud felelni arra a kérdésre, hogy érdetnes-e a mi fejeinket kölcsönösen beventi, azért esdekltink mi, hogy ne politizäljunk.
De ne értsen félre benntinket senki. Ezzel ami kérelrniinkkel nem azt akarjuk elérni, hogy könnyelmii nemtorodomséggel vonuljunk teljesen félre s enged-jük ät a teret — könnyü aratäsra
—	idegeneknek. Oh nem! Csak egymäs közt ne veszekedjiink, egymàst ne akarjuk politikai jel-szavakkal legyözni. Ne veszekedjiink egymässal s ezzel megdönt-hetetlen eros prekmurjei frontot csinàlunk azok elìen akik a xna-guk kis politikai pecsenyéjét Prek murjei tiiznél akarjak megsiitni Különbözö egyéni érdekek és szét huzó tojekvések mellett ez nehéz, de még sem megoldha tatlan problema. Egy kis jóakarat, az ambitiók egy kis lemérséklése lehetové fogja tenni.
Megvaiósitasàna'k egyedüli lehetosége, ha Prekmurje egy a
jelenleg hatalotnért versengö, tobbségi és kisebbségi pàrtoktól teljesen kiiìonàlió, pàrtonkiviili lisztàval megy a kiizdelembe, ainiàltal elkerülhetö lesz a«, hogy az egyes politikai pärtok 13 felé szakitjàk ezt a gondolkozasàban, erzésében és felfògàsàban 90 szazalék erejéig egységes népet. És amint nincs kozlekedés, amint nem akar egyik pàrt a màsik ro-vàsara siketeket eiérni, mär is nem politizàltunk, legföijebb prekmurjei politikàt csinältunk, ettöl pedig nem fordul fel a béke. Aki ezt az egységes prekmurjei frontot létrehozza, annak igaz hàlàval és elismeréssel tartozik miriden vendvidéki ember.
t Dr. Irgoiits Henrik.
öszinte részvéttel adjuk kozzé a szomoru hirt, hogy Dr. Irgoiits Henrik az elsö murska-sobotai jugoszlàv vezetö jàràsbiró Nisben màrc. 20-àn meghalt. Dr. Irgoiits mint a belgrädi igazsägügyminiszterium osztälyfönöke egy rokkant ügyi bizottsàg tärgyalä-sait vezette Nisben. Vakbélgyulladàst kapott, megoperàltàk és meghalt. Az alig 40 éves kivàlóan képzett Dr. Irgoiits, felviiàgosodott széles làtó-körü ember volt. Miikodésében és felfogàsàban sok m e g é r t é s t tapasz-taltunk. Bär a délszlàv eszmének meggyózodéses és rajongó Hive volt, tudott tàrgyilagns is lenni. Hazasze-retetével nagyon is összhangzasba tudta hozni a màsok meggyózodésé-nek tiszteletben tartàsàt s cselekede-teivei a megértés politikäjät szolgàlta s ezzel sokkal több hasznot csinàlt nemzetének és hazäjänak mint azok akik bennünk sztiletett ellenséget làtnak.
Itteni jàràsbiróskodàsànak idejére estek a kiutasitäsok, amelyeknek igazsàgtalan és torvénytelen voltàt
ismételten hangoztatta. Ezeket onkénykedéseket nem sikeriilt m akadälyoynia de tudunk több ese amidön a tulbuzgó rendórhatósàgi egyesek letartóztatàsàra^ irànyuló \ rekvését meghiusitotta. Ha csupa*' Irgolitsok ällottak volna Prekmii élén, ma a pacificàlàs és a megéi miivével elöbbre volnànk. — Ko tragikus haläla fölött Prekmurje eg népe öszinte részvétet érez.
GLÀSZI — HI RE
—	91 vagon živine je pripelano Dänie i Svédszke preminöcsi tjeden Becs, med sterimi je 80 vagonov szv bilö. To je na naso blägo täksi vdä napravilo, ka szo sze cene preci pobi
—	Lövszki gläszi. Prva szloka. m. 25. sztéri lövec g. Szecsko Iv nadlogar v Märkisavci je edno lé szloko sztrelo na märkisevszkom rev stera je — tak miszlimo — prva sztr jena v Prekmurji. — Prekmursi lòvci sze opozärjajo, ka je nas« domäcsega drusva imé : „Prekmursz Lòvszko društvozäto je du? vszäki réden lòvec v tó društvo szi piti. Dr'zimo za dü'znoszt, tó poved vszäkomi lövci szi zäto, àr szo niki po zapelivoszti k „Slovenszko lovs društvi" prisztòpili za kotrigo i p csiijejo 50 Din. na leto, dokecs je našem drfistvi szamo 10 Din. za pl csati. Pazite nato i prisztópte k nasei drfistvi stero je po domäcsim vodsztvoi
—	Grcsija — republika. Pöuleg o sztavitvi dinasztije Gluecksburg Qrcsija progläsena za republiko.
—	Pasicsova vlàda je 24. t. m. d tnissiorala. Kräl je znova Pasicsa d zignèrao za posztavitev nove vlade, i podlagi steroga je ze Pasics z räznil voditeli zacsno pogäjanye. Gucsi s csi bi sze Pasicsi né poszrecsilo, | dezignèrani Davidovics dem. voditel Dfi
—	Dvàszeti Radicsevi poszläncov t. m. 24.-ga v Beograd prišlo v pari ment, gdé szo položili priszego i usztävo (alkotmäny) i na kralä. Nakrdl
Az 50 éves Muraszombati Takarékpénztàr torténete.
(Folytatäs)
A hàboru utolsó esztendeje az-àltal nyert nevezetességet, hogy a megszaporodott tókék elhelyezése céljàból ez évben vett részt a Takarékpénztàr ipari és kereskedelmi vàl-lalatokban s vette meg a Berger-féle hàzat valamint a Balkànyi féle nyom-dàt és papirkereskedést. E két vételi ügylet csak a késóbbi, välsägos idók-ben nyert igazàn nagy jelent0séget, mert ugy a häz, mint a papirkereske-dés és nyomda a valuta folytonos rosszabbodàsa folytàn szàmokkal ki-fejthetö értékben annyira emelkedett, hogy a Takarékpénztàr óriàsi veszte-ségei ezen érték novekedés ältal je-lentékenyen kevesbedtek.
A volt monarchia összeomläsä-val egyidejiileg kezdödött a Mura-szombati Takarékpénztàr nehéz vàlsàga is. A hàboru alatt felgyülemlett óriàsi pénzkészletek a Takarékpénztàrt is arra csàbitottàk, hogy az annak ide-jén oly jó és jövedelmezö hadiköl-csönbe fektesse tökeit. Szäz mäs és màs intézet hasonlóan cselekedett, bàr az is tény, hogy a Muraszombati Takarékpénztàr a kelleténél több pénzt kb. 6 és fél millió koronàt kötött le ezekben a papirokban. Az összeomläs utän természetes, hogy ezek az àllamadóssàgi kotvények igen problematikus értékiiekké vàltak. Vég-
zetes csapàs volt Magyarorszäg köz-gazdasägi életére az 1919. märcius 21-én kikiàltott tanäcsköztärsasäg. A négy hónapos bolseviki uralom minden értéket elpusztitott s ennek hatäsät természetszeriileg a Muraszombati Takarékpénztar is nagyon megérezte.
1919. augusztus 12-én a hàboru utàn megalakult délszlàv kirälysäg fennhatósàga alä került vidékiink. Az a tény, hogy ez a teriilet egy oly birodalom alkotórészévé vàlt, smely a gyözö hatalmi csoport oldalàn harcolt, azt a reményt tàplàlta ebben a nép-ben, hogy gazdasàgilag nem lesz ré-sziink e legyözött népek szomoru sorsàban. Ez a remény nem vàlt va-lóra. Nem .ältalänossägban de külö-nösen nem a Muraszombati Takarékpénztàrt illetöen. Az arra illetékes hatósàgok teljesen figyelmen kivül hagytäk azt a tényt, hogy a Muraszombati Takarékpénztàr Prekmurje népének alapitäsa, hogy gyökere ebben a földben, ebben a szlàv törzshöz tartozó népben van. Szomoru idök következtek az öreg Takarékra.
Az intézet zär alä került, a 6 és fél millió értéktì hadikölCSön egy fillért nem kamatozott, (sorsa még ma is bizonytalan) a bolsevikiek eröszakoskodäsa elöl Budapestre és Szombathelyre szàllitott kb. 8,000.000 K. készpénznek behozatalät s a lebélyegzés ältal jugoszlàv értékké vaio àtvàltoztatàsàt a hatósàgok szigo-ruan megtiltottäk. Könnyü elképzelni, h'ogy ilyen koriilmények között, meg-
kötött kézzel, a cselekvési szabad-sàgban korlàtozva és teljesen pénz-telenül, tnilyen vàlsàgos helyzetbe került a viràgzó Muraszombati Takarékpénztàr, amelynek 2 millió arany-koronàs alaptokéje igen szämottevö tényezót jelentett a közgazdasägi életben.
De bàrmily nagy volt is a välsäg, bàr milyen nagyok is voitak a talpra-älläsnak, foként politikai okokban gyökeredzö akadälyai, a félszàzados multban rejlö öserö mégis diadalma-san gyözött.
E gyözelemben a legföbb érdem Prekmurje népéé. Tiszteletreméltó és bàmulatos volt ennek a nemesen gondolkodó népnek a türelme. Meg-hatottsàg nélktìl nem lehet leirni, hogy a betétes türelmesen vàrt, a részvé-nyes nem zugolódott, az igazgatósàg pedig 1919-töl fogva dijjtalanul vàl-lalta a sulyos feleloséget. Hiäba pró-bàltàk egyesek — sajàt céljaik érde-kében — a betéteseket bujtogatni, az aktio nem sikeriilt, a jó, az Isten àldotta Prekmurjei nép nem volt kap-ható a règi Takarék megtàmadàsàra, pedig 9,000.000 koronän felüli arany-korona betétet örzött.
Négy évig tartott a välsäg, az élet-halàl harc. Ez idó alatt többször tett az intézet vezet0sége kisérletet, hogy a Takarékpénztàrt nehéz hely-zetéból kiszabaditsa. de olyan rossz-indulattal, a règi intézet megszünte-tését célzó olyan kiméletlen torekvé-sekkel talàlkozott, hogy kisérleteit
mindig abba kellett hagynia.
1922. nyaràn kezdett a helyj kissé tisztulni. És amint a vezetösi észre vette, hogy a sanäläsra hivatc nagybankok felfogàsa legalàbb rés: ben megvàltozott, ujból teljes eröv kezdte keresni a kibontakozàs mi dozatait. Egy nehéz küzdelmekk teljes fél esztendó utän végre 192 februär 18-än tetö alä került a sani läs nagy munkäja.
Az ezen a napon tartott è rendes kozgytìlés fogadta el ugyan egyhangu lelkesedéssel a Jadransl Banka ljubljanai nagy pénzintézetni a sanàlàs és nationalisäläs tàrgyàb! tett ajànlatàt. Hosszas tàrgyalàsd elózték meg ezt a megegyezést, amel; nek nagyszerü eredménye az alaptöi 80 szàzalékànak megmentése, 3 betétek teljes kòvetelésének s Takarékpénztàr tovàbbi ònàlló fem maradäsänak és fejlòdésének biztl sitàsa volt.
A korszakos jelentóségtì közgyl lés utàn a règi Takarékpénztàr csal hamar megkezdte mfikodését az i csapäsokon s erös lendülettel foglal el Prekmurje gazdasägi életében az I megilletö helyet. A talpra àlliti munkäja nincs még be fejezve.^ tovàbb épitésre azonban megvan biztos alap, amelynek beszédes biz< nyitéka lesz az a nehéz viszonyokhc képest fényes üzleti eredmény, amel] ról a jövö hó 15-én megtartan^ kozgyfllésen beszàmolni fog.
po priszegi szo konferirali z voditeli jopoziciondlni partdjov. Oda szo zvedli I
Ìa je Pasicsova vläda odsztöpila, szo | elegrafirali v Zagreb na partäjszko ] äjnislvo szamo telko : „Vläda Pašičeva sriišena, živela republika."
a fiut ät nem szällitottäk a hatäron, addig a rendelet hatàlyon kiviil a he-lyezése érdekében egy lépést sera tesz Beogràdban. — Birtokon kiviili feleb-
bezés becsiilet szóra.
—	Hatàlozàs Tóth a rakicsànyi ura-ìalom nyugalmazott alkalmazottja nàrcius 27-én életének 80-ik évében néghalt, Az elhunytban Tóth Anna a Huraszombati Takarékpénztàr tiszt-iselönöje édes apjàt gyàszolja.
—	A miniszterelnok fizetése az uj fórvény szerint: Torzsfizetés 120.000
képviselöi napidij 108.000 D. kü-ölneges pótdij 186.000 cigarettäk 6.000 D. autotartäs 100.000 D. ösz-1 zesen 550,000 D. 2.200.000 korona; imelyböl egy hóra 183.332 korona. Äranyban az évi fizetés 39.325 koro-làt teszne ki.
—	Kiutasitottàk lugoszlàviateriiletérfll >ekló Béla noviszàdi miiépitészt, aki >HS tàllampolgàr. A zägrebe „Der borgen" szerint Pekló osszeszólako-ott Diäkor rendörkapitänyal s ezért itasitottàk ki. A hatàrozatt szerint 3 nap ilatt kellett volna tàvoznia, de a.rendör-iég màr màsnap àttette a magyar ha-àron. A miiépitész édesapjànik be-sületszavät kellett adnia, hogy amig
Ikino
h
Hin
rs kl I
i S
H
v M ur Soboti
iimiimiiHii
S Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno ■■ V nedeljo 30. mare, večer ob 8 uri S
PREKRASNA
S STAMBULSKA - PROSJAKINJA. -
I---Drama u 7 činova---I
! Glav. ulozi : PRISCILLA DEAN ! Z DIE JUNGFRAU j VON STAMBUL =
I"'
I Vs1
I spo
'i
3in, I
J D. I
Vstopnina: Gornje lože 10 Din spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 Lastnik kina
L GUSTAV DITTRICH 5
-- Kereskedelmi àrak. valutaingado-zäs miatt nem kftzölhetök pontosan.
— Tr'znecéne, zavolopreminyävanya valute, sze nemrejo pontocsno (natan-csno) popiszati.
—	Kibovitik a temetöt. M. Sobota nagykozség szomszédos földek meg-väsärläsäval kb. 1 holdnyi területtel kiböviti a temetöt.
—	A rokkantak segélyezóse. A mi-niszter tanäcs elhatärozta, hogy a rokkantak mult évi julius 1-töl egész a folyó év màrcius végéig esedékes segélyezésére 7.750.000 dinärt for-ditanak.
Szerkesztoi üzenetek.
Q. J. HodoS. A beküldött tàr-càk kifejezetten népirodalmi lapba valók. Tessék talàn ott kisérletezni. H. R. D. Lendava. A Pétek féle hir helyreigazitàsàra vonatkozó lèvele el-kallódott. Szives elnézést kériink a helyreigazitó kozlemény elmaradàsàért.
VABILO
2.
3.
4.
6. 7.
! ■
na 50. redni občni zbor Hranilnice v Murski Soboti d. d. prej Muraszombati Takarékpénztàr, ki se bo vršil v družbenih pro-storih v Murski Soboti dne 15. aprila 1924 ob 2. uri popoldne s sledečim dnevnim redom:
1. Ugotovitev sklepčnosti.
Volitev dveh overovateljev zapisnika občnega zbora. Poročila ravnateljstva in nadzorništva o poslovnom letu 1923 in predložitev letne bilance za isto leto. Absolutorij ravnateljstvu in nadzorstvu za poslovno leto 1923. Sklepanje o predlogu ravnateljstva za kreiranje mesta poslo-vedočega ravnatelja in za zasedbo tega mesta. Slučajnosti.	j
Sprememba družbinih pravil v smislu razpisa ministrstva za trgovino in industrijo, odd. Ljubljana št. 3823/23 od 21, III. 1924.
Delnice je položiti tik pred otvoritvijo občnega zbora v uradnih prostorih zavoda v Murski Soboti, izvzemSi delnice predlagateljev, ki se morajo v smislu § 49 pravil najmanj 8 dni pred občnim zborom položiti tekom uradnih ur pri blagajni zayoda.
Murska Sobota, dne 17. marca 1924.
Videl in odobril : Dr. Ferdo Černe 1. sekvester.
r.
Upravni svet.
Hranilnica v Murski Soboti d. d., prej Muraszombati Takarékpénztàr v Murski Soboti.
Čista bilanca dne 31. decembra 1923.
; ht ■
Blagajna: gotovina . . .
Menice.......
Lastni vrednostni papirji . Dolžniki :
a)	denarni zavodi . . .
b)	ostali dolžniki .
Dolžniki za garancije . . Hipotekama posojila . . .
Incasso .......
Prekmurska tiskarna i. t. d.
Nepremičnine.....
Inventar.......

■UH! -
■
fi



126.950-— 2,730.409-98
ilivr.
56.169 19 338.275 — 351.83634
2,857.359-98 205.315*— 59.783*55 200 — 230.000'— 664.369-75 142.673-80
4,905.982-61
Delniška glavnica.....
Vloge :
•) na knjižice ......
b) na tek. rač. za subskr. delnice
Upniki .........
Upniki za garancije .....
Prehodne postavke.....
Razno ..........
Čisti dobiček:
a)	prenos iz preteki, leta . . ,
b)	za leto 1923......
Dirigent : Franc HirschI 1. r.
Predsednik upravnega sveta : Štefan Koyats 1. r.
Primerjali s knjigami ter našli v redu : «,	Nadzorni svet :
Koloman Kereszthury 1. r. Nikolaj Nemes 1. r. Franc Ruzsa 1. r.
2,322.495-10 797.737-50
9.516*73 70.111-60
400.000-
3,120.232*60 1,075.380*27 205.315'— 25.412-46 13-95
79.628-33

4,905.982*61
V Murski Soboti, dne 17. marca 1924.
Videl in odobril Dr. Ferdo Černe 1. r. drž. komisar
Hranilnica v Murski Soboti d. d., prej Muraszombati Takarékpénztàr v Murski Soboti. izguba	Račun izgube iti dobička 31. decembra 1923.	dobiček
Upravni stroški . . . Plače in stanarine . . Davki in pristojbine . .
Odpisi ......
Čisti dobiček^

J!f": V-
Predsednik upravnega sveta : Stefan Kovats L r.


133.661-42 130.655*78 22.596-08 356-53 79.628-33
366.898-14
Obresti
a)	aktivni .
b)	pasivni....... .
Dobiček bančnih poslov . . . Dohodek nepremičnin ....
Razni dohodki ......
Prenos dobička iz leta 1922 . .
Dirigent : Franc HirschI 1. r.
Primerjali s knjigami ter našli v redu s Nadzorni svet :


213.197-46
205.518-86
1
7.678-60 336.488-36 6.592*65 6.621*80 9.516*73
366.898*14
V Murski Soboti, dne 17. marca 1924.
Videl in odobril ; Ferdo černe 1. r. državni komisar.
Szhàja vszéko nedelo. Naprej placsilo: Va leta 24., V* 12., meszecsno 4., V zvUn-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
MegjeleniB minden vasàr-nap. Elöf izetési ara : tys. évre 24, V* óvro 12, I hónapra 4.. KUIfüldre 70., Amerikäba 80 Dinàr évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkusztoség és KiadóhivataU MARKISEVÒI p. M.-S0B0TA
Rok< piszi sze eszi posilajo i sze ne vraéjo. — Kéziratok ideküt-dendök s nem adatnak vissza.
Cejna ir.seratov za □ cm :
Izjave, poszfano, odprta piss-ir.a 150, reden veliki l —.. mali oglasz 0-70 Din. i davek. P- i vecskràt pcpiiszt.
Hirdetési ärak négyzett cm ként: Nyilttér és hasonld
150, rendes hirdetés l'Apro hirdetés 0 70 Din. és d iileték. Tiibbszorinéi engedtij
Gazdälkodäs
Az arankàs mezö.
Megtórténik, hogy ve'üak ldher-magot, amely arankamentes, és mégis araak(ts a lóherUnk. A mag aranka-mentesitett és blombält zsäkban volt ! Hogyan lehetséges mégis, hogy a lóhe-riink arankäs ? — Ilyen esetben a rnagot szokttfk okozoi, talftn nem volt etéggé meglisztitva stb. Lehetséges az is, hogy visszamarad a lóbentiagban egy kevés arankamag is, mert t. i. vastagmagu arank£t nehézsulyanól fogva bajosan lehet elvälasztani, mégis az ily itélet sokszor téves. Arankamag t. i. sokszor s legtöbbször mäs uton kerill a tóldre nemcsak a lóhermaggal.
Az aranka egész könnyen az istéitó trägyäval keriilbet a földre, a melyre azonban valymi kevés f'gye-lemmel vagyunk. Néha a rét feliilete téle van arankäval. Hogy erröl meg-gyözödjiink, kissé közelebröl kell meg-vizsgdlni. A réti aranka nem olyan szembettinö mint a ldherföldön, mégis észrevehetjiik haalapjäban megvizsgäljuk Vékony, alig észreveheto, finom szàlak-ban kuszik, tekerödik fel az egyes füszälakra. Ha ilyen széndt takarunk, egész természetes, hogy az aranka magja az ällat gyontràn'' keresztiil a trägyäba keriil, innen pedig a tràgyd-val a földre, hol vär, alszik addig mig életre nem kelti a neki kedvezö jöven-dö Töher.
Hol rétjeiriken van aranka, ott szdntöföldünkön is van, mert trägyäval vitetik oda is a lóherbe. Ez igazsäg, méllyél minden ily esetbe« szämolnunk kell. Nem szafbad tehät okoznutik csu-päh a hj^ermagtìt, ahogy azt egyesek gondolnäk, hanem az aranka magja sértetleniit keriil a trägyäba és trägyä-vail a föfdre, rétre, a hovä kihordjuk. A iföldben több évig is megtartva csi-raképességét, värja a kedvezö alkalmat amikor a vendégszeretó lóheresben oOvésnek indul és elhatalmaskodik.
Ez az a titok, mely oka a ha-szontalan és käros arankänak s amelyre senki nem gondòl. Legyiink tehàt erre teltintettel, s ha arankàtól a jövöben megszabadulni akarunk, ne etesünk az Allattai arankäs takarmänyt.
Lenova szejétev sze potisztom godi, ali ga za szemena volo ali pa za volo prediva scsémo pòvati. Pricàjti, tóje märciusa äprilisa ga tam szejamo, gdé ste mraza bojati nemarno, i gda lépo szemen i predivo pripövamo, ali pa mäja junija mèszeca. Qoszté ga szejamo csi za prediva volo, rècsise csi bole za sžemeni, kak za — tenkoga prediva volo pòvamo. — Nàbògse je za szejanye ednoletno szemen. Dobro szemen je szklizko, szvetlo i csi jo vodó vr'remo dobro na dna ide, bo'zno osztàne zgorà. Lenovo szemen ednök povdiljek ednòk poprecski szejàmo v mläcsnom vecséri, v gojdno rano pa na 2—4 cm. globoko povMcsimo i zvalé-kamo. Od rosze napito zrnye sze hitro szklica i lepò raszté.
— A gazdök figyelmébe ajànl-juk a következöket, mert most jönnek a nehézsziilések hónapjai. Minden gazda ügyeljen az elléshez közel levö àllatjàra, különösen az utolsó napok-ban. Az ilyen istallóba keriilendö a sok jàrkàlàs és a zaj. A hàzi àllatok éppen ugy mint a vad àllatok termé-szetében van, hogy a csöndes helyet keresik, ha a sziilési óràk megérkez-tek. (A macskàk, ha nem érzik magu-kat biztonsàgban, magukkal hivjàk az apaàllatot ezen idöre.)Ezért jelent-keznek legtöbbször este felé az elö-készit0 fójdalmak, mert eliil lecsen désedik a napközi làrma. Ha az ellés elötti óra elérkezett, az àllatok tögye erÖsen kifeszül, a fara beesik meg-puhul. Az àllat a làbaival fekvö helyet készit és ezért teritsiink sok szalmàt az àllat alà Utàna huzódjunk meg az istàlló sarkàban és figyeljiik a magzat-hólyag megjelenését. Ha az erolkòdések ellenére 1 óran belìi! a hólyag nem jelenik meg, nem külön-1 ben, ha a hólyag megrepedése utàn a | magzat orra £s az elülsö làbvégek a talpi résszel lefelé nézve nem mutat- j koznànak, akkor sziilési akadàly van. ■ Ekkor elöjövünk csendesen a lesö helyünkröl, bezàrjuk magunk utàn az, istàlló ajtajàt anélkSl, hogy az àllat; kózelébe mennénk. Ne próbàljon senki ilyen esetben belenyulni, mert j egyetlen-egyszeri belenyulàssal, ha az nem is tOrtént mélyen, ugy befer--tözhetjiik a méhet, olyan természet-; ellenes er0lk0dést és az e^zel jàró ! nagyobb baiokat vàlthatjuk ki, hogy a legiigyesebb àllatorvos sem fogja tudni meggyógyitani az àltaluk elron-tott àllatott. — Kuruzslónaic (kovà-csok, gyepmesterek, herélók szoktak ilyesmivel foglalkozni) éppen ne szól- i junk, ugyszintén a frisshuskew^ikedö-nek sem emlitjiik bajunkàC tuert mindezek több kart csinàlnak, mint hasznot. Tehàt legjobb, ha senkinek sem szólunk, hogy baj van a héznàl, hanem csukjuk le az istàllót, hogy oda senki be ne mehessen ! Miköz-ben a gazda jól futó lóval az ügyes tapasztalt àllatorvosért siet, addig odahaza készitenek 20-30 liter forró; vizet, a mosdó tàlakat (hamuval) | mossàk ki, gondoskodjanak 2—3 egészen tiszta törülközöröl, egy kis tànyér fehér disznózsirról (10-15 kanàlnyi mindig kell) és 3 darab erös, de vékony kisujjnyi vastagsàgu kö-télról. A »cügläk« nagyon alkalma-: sak. Ha az àllatorvos nincsen otthon, I ne essiink kétségbe Jobb pàr óràig; vàrni, mint egy kuruzslóval elrontatni : az àllatot. Bizonyosnak veheti a gazda, hogy az érintetlen àllaton segiteni fog az àllatorvos és még hozzà köny-nyebben és ezért olcsóbban fogja végezni az operàciójàt, mint az össze-vissza huzogatott, forgatott agyon kinzott àllaton. Azért kell sietni àz àllatorvosért, mert% tulsokàig vàra-kozó ember csikai, borjai elfulnak, halva keriilnek a vilàgra és ezért fontos, hogy odahaza ne lessiik sokàig az àjlat bajànak magàtóli jobbra for-dulàsàt, mert esetleg az àllatorvos otthon nem lète miatt ugyis vàrni kell. Tehàt legolcsóbban és leghasz-nosabban fog sikeriilni ininden ha 1) senkit belenyulni nem engedtek, ha 2) a vajudó àllatot sehogyan sem za-varjàtok, ha 3) ügyes àllatorvosért siettek. — Legdràgàbban és legbizony-talanabban fog végzódnj az ellés ha 1) az olcsónak gondolt és moijdott
kuruzslókhoz mentek, ha 2) azistàllóba az embereket bebocsàtjàtok, ha 3) bàrkit az àllatba nyulni engedtek, ha 4) frisshuskereskedönek szóltok. Az anyaàllat és a ma^zat csontjainak ki-emelkedéseit, az egymàs mellett el-féró, elhaladò csontokat, a méh, \ gyomrok, belek, hugyhólyag, erek, idegek elhelyezkedését nagyon, de igen jól kell ismerni, mindeniket ki-tapintani, a nagysàgukat ott belili megrnérni kell tudni, nagyon kell ér-teni, melyik làbat hogyan kell meg-markolni, milyen irànyban kell és lehet azt hasznosan elhuzni vagy el-tolni, hova kell helyezni a magzat minden testrészét, hogy az a lehetö legkönyebben kijuthasson. Hogy mind-erre mas, mint a leggyakorlottabb àllatorvos képtclen. az egészen természetes és érthetó dolog. Ha az óra kerekét óvatosan, de tudatlansàgból mäs helvie tesszük, bajt nem köve-tünk el, mert vissza tehetö a neki vaiò helyre és az óra jàrni fog ; de ha borju fejét, làbàt vagy bàrnielyik testrészét rossz helyre tesszük, nagyobb bajt csinàlunk, mintha semniit sem tettünk volna, mert az àllat méhe, bele, gyomra nem egy élettelen óratok, hanem az is dolgozik és végzi a sztìlést. A félrehuzott borjulàb helyet elfoglalja a magzat màs testrésze vagy az anyaàllat gyomra, bele, stb. szerve. A?.t visszacsinàlni nem lehet tobbé ; a méh ofiszehuzódik, szorit a borju beékelódik és kész a legnagyobb ve-szély, mert ezutàn jön az. esztelen eröszakos liuz^i amely legtöbbször nemcsak az atiyaàllat elpusztulàsàt okozza, mert belül a? egymàsra szo-ruló csontok összezuÄsäk és szakitjàk az egészet, de a magzat is ki lesz nyujtva. Most mit kezdesz? Ki kell hozatnod 4—5-ször az orvost az utó-kezelés végett, hogy mentsen amit menteni még lehet. Végre is ha az àllat szervezete gyenge, nem birja ki a gyógyulàsi idöt, vagy elpusztul, vagy le kell vàgatni és mindez a baj miért van? Mert kuruzslóhoz mentél. Ezért ne felejtsük el : Kerüljük a jó-tanàcsadókat és a kärunkat elöbb v. utóbb, de egészen biztosan okozó kuruzslókat.
HALLO !	HALLÓ!
A legjobb minóségtì Porti andcement, mész, kész épQletfa, deszka, léc a leg-olcsóbb napi àron kapható :
MESZARICS ISTVÄN épitési vali. M. Sobota (a kath. templmnàl).
Ne čakaj spom!adi !
|	Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. it. d. i. t. d.
„VRT"
DŽA/VvONJA in DRUGOVI Maribor. Zahtevaj cenike !
.'ü il

Tisztelettel értesitem a n. é. kozonséget, hog-y inechanikai üztetemet a
Paìfi-féìe kovàcs-miih.eiybe
helyeztem àt, hol azt mindennemü gózgép-, cséplò-, motor-, kerékpór és gaxdasàgi gépek javitàséra ren-deztem be. Mindennemü gép- äs kerékpór alkatrészek érusitésa az eddigi üztethetyisége mben tovàbbra is àrusìtva lesznek, hol rendelések is {elvétetnek. A n. é közönseg szives tovóbbi pàrtfogàsàt kérve ; maradtati teljes tisztelettel
Meneinga? Istvän
meh k nikus.
2-10
— A sertestulajdonosokat figyelmez-tetem, hogy most irassàk össze az oltandó sertéseket, még mielött a meleg idö beali és vigyék e jegyzéket valamelyik àllatorvoshoz, hogy a sztìkséges oltó anyagot megrendel-hesse. Ha màr a betegség kiütött a faluban, sokkal nehezebben lehet megmenteni az àllatokat, -mint amikor még egészségesek. Nem kell egye-bet imi, mint példàul : — Àllatorvos Ur! Sziveskedjen szàmunkra 20 vagy 30 drb. sertés részére orbànc ellenes | oltóànyagot rendelni, az oltóanyag; megérkezéséról^ engemet értesiteni, hogy az oltàs megejtése végett kocsit küldhessünk. (az àllomàsra.) — A többiek nevében : Balàzs Peter Kri-ževci, 3. hàzszàm. — A közeli fa;ukba biciklivel is kimehetünk. Egy darab oltàsa anyaggal együtt körülbelül 8—10 Dinàrba fog kerülni. Minél több az oltandó sertés, annàl olcsóbb az ol-tàsi dij. — T4EMEŠ M. àllatorvos.
•wf+tw&iavmm'i
Odda se:
Blizu ceste proti Rakičanu nekdaj Fujs—Bàcovo zemlišče ka-tastralne občine M. Sobota:
1.	polqpica "njive ^Med potami," parceta st: 430, ki meri cela 2915.3 klaftrov:
2.	polovica nyive „Temp-lomföld" parcela st : 280, ki meri cela 1356G klaftrov. Kdor želi eno ali drugo polovico kupiti, naj posije pismeno ponudbo do 10. aprila 1924. na naslov: A. Lasbacher, Ruše pri Mariboru.
BÉRBEADAS.
Bodonci kozségben egy üzlethelyis lakässal együtt 1924. màjus 1-töi foj bérbeadó. Az tìzlethelyiség a templi kozelében van, hol 32 év óta fenné jó forgalmu üzlet van. Felvilàgositàsti
özv. MORGENSTERN REZSÓNÉ Bodoi
éS
P0RČD0S ISTVAN tanitó TESANOV