An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARTY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OP MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JULIUS 29, 1927.
No. 30.
Csernoch János vogrszki kardinális je mrou
Vogrszkoga országa hercegprimás, Csernoch János kardinális, esztergomszki érsek, je vu 75 lejt sztaroszti v-pondejlek gojdno po teskom dugom betégi vöpremíno.
Csernoch János je preminoucse leto tüdi tao vzéo na Euchariszticsnom kongresszusi vu Chicagi, ob steroj príliki je goriobiszkao nistere vogrszke fare vu Ameriki. Pred ednim letom je escse popolnoma zdrav i frisek bio i dnesz je zse mrtelen.
Mrtelnoszt Kovács La-

jos plevánosa
Kovács Lajos detroitski vogrszki plevánus je preminoucsi pétek noucs na nágli mrou. Pokojnoga dühovnika szo v-tork predpoudnévom pokopali z-velkim táljemányom. Kovács plevánus je velko poznánsztvo meo vu vnougo amerikanszki várasaj med vougrami, pa med szlovenami tüdi. Vu Bethlehemi je tüdi bio plevánus 1913-ga leta, koga je vszáki cslovek, brez rázlocska na verevadlüványe gledouos, za rédnoga popa i za postenoga i prijaznivoga csloveka szpoznao.
Kovács plevánus je prvle, kak je vu Detroit priso za pora zvön Bethlehema vu szledécsi várasaj meo stácije: Dillonvale, O., Perth Amboy, N. J., New York, City, So. Bend. Ind., Passaic, N. J., Youngstown, O., Connellsville, Pa. i Pittsburgh, Pa. Pokojni sze je vu Nagykanizsi naroudo pred 50-mi lejtami, 25 lejt je szpuno vu Ameriki.
Kelko blága exportejra Pennsylvania ?
Z-Pennsylvania drzséle szo za 77,073,735 dollárov vrejdnoszti pripouvka exportejrali vu prvom fertáli 1927-ga leta i tak Pennsylvania na pétom meszti sztojí med Amerike exportejrajoucsimi drzsélami. Szamo z-New York, Texas, California i Michigan drzsél szo odpelali vö vecs blága vu tom csaszi, kak z-Pennsylvanije. New Jersey na sésztom meszti sztoji, Ohio pa na ouszmom vu exportejranyi.
ZAHVÁLNOSZT
Jasz odszpodi podpíszani po etoj pöuti zahválim vszém tisztim, kí szo mené na mojem pre minoucsem pikniki podpérali.
Zahválim nasim szlovenszkim bucserom ino storosom, ki szo me z-szvojimi dárami podpérali.
Zahválim tisztim persounam, steri szo mi za vöspilanye blágo dáli i z-tém piknika dohotek z-velkim tálom pomágali.
Zahválim vszém tisztim persounam, steri szo na pikniki delali rávnocs z-táksov dobrov volouv, liki bi za szébe delali, stero sze je na piknika dohotki tüdi previdlo.
Zahválim vszém tisztim persounam, steri szo na pikniki z-persounszkim tálom tao vzéli ino steri szo z-ovaksi dári podpérali piknika dohotek.
Naszlejdnye zahválim Amerikanszki Szlovencov Glászi, stere novine szo mené z-lejpim tálom podpérale.
Ballek István.
KA NÁSZ NÁJBOLE BRIGA?
Edno med nájcsüdnejsimi dogotkami je tou, ka dvá szkoron na nágo szlecseniva csloveka notri sztoupita vu eden stiri küklács, steroga vouzsa zagradíjo, vküper sztoupita i vszevküper sze szkucséta, z-drégata, zmlátita, tak ka nyima na lampe i na nousz tecsé krv, i tecsasz sze kucséta, dokecs eden od nyidva na pou mrtev ne osztáne na poudi.
Ali prouti tomi té sport nej ka bi zgübo z-szvoje lüdnoszti, tém vise v-edno li vecs vernikov szprávi szebi.
Donok je spájszno, ka blüzi sztoujezero lüjdi sze pritiszkáva, szünyáva, mantrá, záto, ka naj navzoucsi bodejo pri tom bítji, vu vszákom táli je spájszno, ka nájcsednejsi cslovek tüdi, kí vszákomi dugoványi vídi perspektivo, je gotov szebé na áldov tá lücsiti tiketov spekulantom, szamo záto, ka naj navzoucsi bode pri tom bitji.
Na millione jeszte oni lüjdi, steri odzvüna aréne osztánejo ino sze szünyávajo, sztiszkávajo, svicajo, ka naj ti prvi bodejo, ka zvejo, steri boxer je vdaro szvojega naszprotnika tak nevarno, ka sze je na pou mrtev tá prevrgao.
Na millione jeszte oni lüjdi, steri pri rádioji szedíjo, dokecs tou bítje trpí i od nemirovnoszti z-dregetajoucsimi vüsztami poszlühsajo bítja glásenyé i escse vecs millionov je onim racsun, steri nemrejo szpati od velke nemirovnoszti, ka ka do píszale vgojdno novine od toga nezgovorno velkoga dogotka.
Ka more bidti vsze tomi zrok ! Ka more bidti zrok tomi, ka znanosztveni, kulturáliski dogotki doszta menye intereszejrajo csloveka, kak pa tiszti dogotki, sterim bívatek je tou, ka je cslovek kak grbionszki, barbárszki junák vözgláseni?
Zakaj je tou, ka csi na príliko eden héresen znánec, ali vözbrodec drzsí znanosztveno naprejdávanye od znanoszti, od kulture, od modernoga naprejidejnya, od szociálnoga du goványa, od zdravsztvenoga sztálisa i escse od vnougo hasz noviti dugovány, tiszto szkoron nikoga nebriga i niti ksenki nescsejo poszlühnoti i poglédnoti tákse delo, ali barbárszko bitje dvá prouszniva csloveka, steriva máta mocsno tejlo i krepke roké, tomi sze zvönréda veszelí amerikanszko lüdsztvo.
Nemremo zatajiti, ka szmo escse itak barbárszki lüdjé, szamo na polojno szmo kulturni, blüzi sztojímo escse itak trno k-onim indasnyim sztvorjejnyam, steri szo po drevji plezili i szkákali ino od steri szmo mí — po znáncov potrdjávanyi — szhájali po million lejtnoj evoluciji.
Prouszno, grbionszko bítje nász bole briga od vszega lejpoga, plemenitoga i hasznovitoga dogotka na szvejti !
MROU JE EDEN DÜHOVNIK PRI RÁDIOJI
Z-Baltimore, Md. glászijo: — Rev. Patrick F. Hennessy, v-pokojeni Springfield-szki (Ky.) dühovnik, je preminoucsi csetrtek vecsér mrou, gda je pri rádioji poszlühso od Dempsey-Sharkey-ovoga bítja dojdávano glásenyé. Nyega je tüdi brigala tá amerikanszka noríja.
Vszepovszédi bojno proroküjejo
Vu zádnyi kédnaj szo jáko doszta píszale kapitaliske novine od Henry Forda i Foch francuskoga generálisa onoga proroküvanya, ka za 15—20 lejt edna novejsa szvetszka boj na naszledüje.
Ford je tak pravo, ka sze cslovecsansztvo nemre vöogno ti od bojne ino ár sze prísesztna vu lüfti prevrzse, za toga volo je potrejbno po nyegovom previdejnyi zse zdaj kcoj prijati k-rédjenyi edne neszmerne lüftne flotte. Persze Ford nej szamo ka proroküje i gucsí, ne go csiní tüdi i zvöntoga, ka je vu predpravko vzéo táksi aeroplánov rédjenye, steri do szpodobni 100 lüjdi prejk mour ja pelati z-táksimi zagvüsanimi nápravimi i motorom goripriprávleni, ka vu nájvéksi vihéraj tüdi bodejo szpodobni prouti sztáti — vu krátkom vrejmeni zacsne tej bojnszki letécsi masínov rédjenye za vojszko. Z-Mitchel jezernikom, kí lüftne flotte povéksávanye za doszta vékso potreboucso drzsí, liki mourszke flotte potrejbnoszt, je Ford na tou gledocs zse pogucsávanye drzsao.
Tak gucsí i tak csiní Ford, kak pacifiszt, kí je med szvetszkov bojnov na “mirüj hajouvi” potüvao vu Europo, ka naj mér sztvorí med onimi országami, steri szo vu bojni sztáli.
Zdaj pa poglednimo, ka právi Foch, té sztári i krvízséden generális, ob príliki ednoga intervju-a, steroga je dao Weekly Dispatch novinam, kí tou právi, ka nájblizsánya szvetszka bojna vu 15—20 lejtaj gvüsno vövdári. Po nyegovom previdejnyi tou bode isztinszka szvetszka bojna, ár tá szvejta vu vszáki tao doszégne. Neosztáne vö zs-nyé szvejta niti eden falájcsek zemlé. Med bojüvajoucsimi zvön moskov zsenszke i deca tüdi bodejo. Bojüvanya nedo szamo na szühom i na vodej, nego vu lüfti tüdi nadaljávali i aeroplánje nedo po ednom, nego vu velki csuporaj sztáli vu bojüvanyi. Amerika sze tüdi od vszáke
sztráni priprávla na prísesztno bojno. Nej dávno szo vu Clevelandi szprobali vö eden Glenn L. Martin Co. fabrike bombemetajoucsi letécsi masin. Té je szvejta nájvéksi tákse fajte masin i prvo pripetjé, ka je letécsi masin vékso zsmécsavo pelao od szvoje zsmécsave. Militárisztje právijo, ka tou revolucionszko evolucijo znamenüje na zrácsne vojszke povéksávanyi i poprejkno na aviatike presztori.
Vu zádnyi dnévaj szo pa na Mitchell Fieldi, L. I. szprobali vö eden neszmerni bombemetajoucsi lüftni hajouv, steri zvön za edno tonno explodejrajoucsega materiála je 6 masinszki püks tüdi szpodoben z-szebom neszti.
I kákse intezivno delo nadal jávajo z-lüftne vojszke moucsi povéksávanyom, rávno tou sze zgája na ove drüjge bojnszke priprávlenoszti presztori tüdi. Dr. J. E. Mills, amerikanszke vojszke gázovoga razréda kotriga je vu nájzádnyem szvojem gouvori na gázovo bojno valon priprávlenoszt szílo. Po nyegovom stímanyi tou velko prejdnyoszt má ober drüjge bojnszke skéri, ár lehko cejle serege na neskodlíve denejo primejrno z-málim sztroskom.
Tak sztojimo z-bojnszkim priprávlanyom. I gda té priprávlanya cstémo, za isztino sze szmejáti moremo te, gda tou písejo novine, ka vu Genfi mourszki velki oblásztov zasztoupnicke sze od “razorozsenva” tanácsi vajo. Persze razmeti lüdjé hitro prevídijo právi sztális i vcsaszi je szveklo prednyimi, ka razorozsenya ko medije szamo záto dájo drzsati kapitaliske drzséle, ka naj vu tou formo zakríjejo velkoga douba bojnszko gori priprávlanye. Prerazmetim lüdém je nej potrejbno na Fordove féle kapitalistov i na Foch-ove féle militarisztov bojnszko proroküvanye szvetszko bojno dosztájavsi, ár csíszto vídijo tou zse dávno, ka je bojna neogibna pod kapitalizmusom.
Szlovenszkoga Drüstva Piknik
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajocse Drüstvo vu Ameriki, materno drüstvo vu Bethlehemi zdaj v-nedelo, juliusa 31-ga velki piknik prirédi vu Szv. Jozsefa fárnom Parki. Igrala de Peter Heinricha povidna banda. Za zsmajno jejsztvino, hladno pítvino i za prijetno razveszeljávanye je poszkrbleno. Vszáki szloven naj tao vzeme na tom veszélom velkom pikniki. Notrisztoplejnya kárta 35 centov za persouno. Zacsétek ob 1. vöd. popoldnévi.
TOZSBA PROUTI L. P. KARDOSH-I
Julia Gelczer je tozsbo zacsnola na Northampton County courti prouti L. P. Kardosh-i, “Szlobodna Reics” titule nastampanoga papéra tediteli, za 5,000 dollárov  kvára povrnejnye, ár je vu szvojem papéri potvárjajoucsi i ospotávajoucsi ártikulus píszao prouti odzgoraj imenüvanoj zsenszki, ka je prej pejneze kollektala za szirotinszko deco.
(Bethlehem Grobe-Times)
Sztári krao je mrou -nouvi je sztoupo na trounos
I. Ferdinand románszki krao je po dugom i teskom betégi preminoucsi keden vöpremíno. Na nyegovo meszto, kak na Velke Románije trounos je nyegov vnük, pét lejt sztar pojbec priso za kralá, ár je Carol trounosa örocsník mogao dojzahváliti zavolo neprisztojnoga zsivlejnya.
Nouvi románszki krao, máli Michael sze zdaj trno csüdiva na onom postenyej, vu sterom zdaj tao dobí. Nevej prerazmiti, ka zakaj je ona vnouga ceremonia, stere je prvle nej bilou okouli nyega. Gda szo nyemi ovadili, ka je krao grátao, pojbéc je z-velkov radosztjov szkricsao:
— Csi szem krao, te sze jeli szlobodno vszigdár spilam?
I. Michael krao je znábidti nájbogatejse dejte na szvejti, nyegov sztári ocsa, I. Ferdinánd krao je za 20 millio dollárov vrejdnoszti poszesztva testálivao na nyega vu testamálisi nadale blüzi 400,000 dollárov gotovi pejnez i koronszke gyémánte, steri vrejdnoszt doszégne 35 millio dollárov.
SZÜHI PROUTI SMITH GOVERNORI
Ednouk, nancs nej trno dávno, je nikák vu New Yorki eden gouvor drzsao, vu sterom je med vecsim szledécse pravo: “Csi bi országa na cselo onoga csloveka posztavili, kí odetec komaj na pét blockov prebíva, te je gvüsno, ka tiszti, kí szo vernicke primejrnomi alkohola trosenyi, lehko brezi vszáke zmeslinge doszég nejo szvoje zselejnye”.
Tou je pa nej drüjgi pravo, kak Walker, ali tisztoga hípa je escse nej bio New York várasa pörgarmester, zájenno Alfred Smith, kí je nej dale prebívao od pét blakov, je zse te tüdi New York drzséle governor bio.
Té dávno pozábleni gouvor je zdaj odnikec vöszfrcskala z-szmétne kosare anti saloon liga — stero ovak med vecsim csinejnyom jáko szveklo kázse anti saloon lige ono náklonoszt, ka rada frcska vu szmét-
ji.
Te szo pa vöpoiszkali szühi apostolje té sztári gouvor i zdaj vdérjajo zsnyim na New York várasa mayora i New York drzséle governora i kavulijo z-punim grlom, ka csi vadlüje escse itak Walker tiszto, stero je tisztoga hípa pravo i csi bi znábidti z-Alfred Smitha Zdrüzseni Drzsél prezident grátao, tou bi telko znamenüvalo, ka bi prohibiciji konec grátao vu Zdrüzseni Drzsélaj ?
I ka bi bilou, csi bi tak bilou — pítamo mí z-popolnirn postüvanyom? Ali po pravici nega od toga gucsa. Od toga jeszte gucs, ka je anti saloon lige voditelsztvo pri ednoj nájzádnyoj príliki ouszvetno vözglászilo, ka liga vu niksem táli ne oprávla z-politikov !
Naj sze nisese ne szmejé i naj záto niscse ne nüca grbionszke recsi — szühe lige voditelsztvo právi tou, rávno tiszte lige voditelsztvo, stero je vu zádnyi hípaj z-isztinszkim sztrahotnim terrorom sztrasüvalo republikance, csi bi znábidti na prezidenta kandidálivajoucsoj konvenciji nikákoga táksega vüpali podpérati, kí je znábidti nej vörnik szühoj ligi.
Nohát— sztanovitoszt, posténoszt, pravicsnoszt, tou jeszte tü povouli, nyegovom králesztvi ! Mogoucse, ka bi vu etom országi znábidti znouva odkríto pilí dobro i fál pítvino, csi bi Smith governor bio prezident. Ali zaisztino sztrsznemo sze, csi szi na tou míszlimo, ka bi bilou vu etom országi, csi bi sze republikánci rejszan podáli od politike “mentüvanoj’’ szühoj ligi, naj bi tiszti prefrigani goszpoudje ravnali cejli párt ! ?
Tozsba prouti Pennsylvanije Ku-klux-klanom
Na Pittsburgbszkom Federálnom Conrti szo tozsbo zacsnoli prouti pennsylvániskim ku-klux-klanom i touzsci edno pout proszijo, ka naj té organizácije funkcijo zabráni vu Pennsylvania drzséli. Po tozsbenom píszmi je naprejdáno, ka szo vu zádnyi 7 lejtaj 15 millio dollárov szpoubrali vkü per Klani vu etoj drzséli, ali od té nezgovorno velke summe niksega racsunszkoga vöpokázanya nega i Klan je szvoje notrijemánye nej na dobrotivne cíle, na cérkvi, ali na po
regulaj naprejpíszane cíle potroso. Klanov orgapizácia sze je prouti posztávila toj tozsbi i sze z-100,000 dollárszkov kvá rapovmejnya tozsbov protüje tisztim, kí szo sze prouti nyim k-birovíji obrnoli.
Rákóczi Betezsne Pom. Drüstva Piknik
Bridgeportszkoga Rákóczi Betezsne Pomágajoncsega Drüstva bethlehemszka 66-ta vejka zdaj v-nedelo, juliusa_ 31-ga letosz drüjgi velki piknik prirédi vu nouvom szlovenszkom lutheranszkom piknik parki, na steroga vsze postüvane szlovene z-lübéznosztjov pozáva prireditelsztvo. Od street káre do parka i nazáj bodo postüvani gouszti KSENKI vozseni na autobusi, naj nede trbelo nyim peski hoditi. Igrouto de Várady-ova povidna ciganszka banda obszlüzsavala. Za fájno jejsztvino i dobro pítvino je poszkrbleno. Tiketi cejna 40 centov za persouno.
Velki Piknik vu Lincoln Parki
Delavszko Betezsne Pomágajoucse Drüstva 78-ma vejka zdaj v-nedelo, juliusa 31-ga vel ki piknik prirédi vu Lincoln Parki, na sterom de Friedman Willy-a povidna banda igrala. Za vszeféle fájna jejsztvina i hladna pítvina je poszkrbleno. Tiketi cejna po persouni 40 centov. Kí sze rad veszélo csüti tiszti naj tao vzeme na tom pikniki.
Amerikanszki novin naprejidejnye
Vu 1690-om leti szo szhájale prve amerikanszke novine vu Bostoni. —Dnesz novin racsun preszégne 22,200, od tej je 50 vogrszkoga jezika
Bostonszki Richard Pierce je bio prvi cslovek, kí je v-Ameriki nastampane novine dao vö. Csi gli szo nyegove “Publick Occurences” imena novine, stere je za mejszecsne novine nakano, jedíno szamo edno numero zsivele, ár szo po oblásztnom stímanyi prejk mére nazáj bliszcsenye dalé lokálnim dogotkom, ali prouti tomi szo dönok szhájale edne drüjge novine tüdi vu 1690-om leti, po iméni “Boston News Letters”, z-sterimi amerikansz koga novinpiszanya prvi glásznik pout odpré potom nanágli nasztávlajoucsim amerikanszkim novinam.
Boston News Letter novin szhájanye sze vu isztini John Campbell-i, bostonszkomi postamestri má zahváliti, kí lehko povej od szébe, ka je priblízsno 15 lejt na novinpíszanya i novinvödávanya neszmer nom mezővi jedíno kralüvao. Té bostonszke novine szo z-jedíno ednoga papéra sztalé, litere szo trno drouvne bilé i trbej notrivadlüvati tou tüdi, ka szo navékse z-The London Flying Posta bilí vözrejzani nyuvi ártikuluske i szamo nisterni lokálni glászi szo bilí vmejsz.
Zse vu 1740. leti je na englis ki kolonijaj 11 engliski i edne nemske novine szo bilé. Z-tejmi zádnyimi szo sze zacsnole amerikanszke tühinszkoga jezika novine tüdi.
(Dale na 4-tom sztráni)
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager, 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
KAK JE MOGOUCSE FÁL SZVEJT VIDITI ?
6,000 májlov je potüvao i szamo 20 dollárov je potroso eden csrsztev vucsitel z-Philadelphie
Vu polejtnoj vakáciji je brodjenyá okrouzsno pout scseo napraviti Solot Sámuel, 20 lejt sztar pomocsni vucsitel Normal Schoola vu Philadelphiji. Ali da je pa potüvanye vu Ameriki drágo delo, pejnez pa obilno nema eden vucsitel niti vu dollárszkoj domovini, na tou szi je pa tak szkoncsao, ka de na apostolszkom konyi peski sou po szvejti, tak je pa te turiszt grátao.
Juniusa 8-ga je vzéo na sinyek szvejt i vcsaszi vu prvoj vöri sze je nyemi szrecsa namejrila, ár ga je eden automobilos gorivzéo i na 250 májlov ga je odpelao z-prijaznívoszti. Vecsér je bio, gda sze je odloucso od szvojega poutnoga tivárisa i knocsi je vu ednoj oszlici szpao, tak je prisparao hotelszke sztroske. Vgojdno je pomágao farmeri stalo pucati i krave dojiti, steri ga je z-friskim mlejkom i bejlim méhkim kru-
hom zgousztio. Poudné je jagode, krpüsnice i szád jo za obed stero je med potüvanyom najso, vecsér je pa ribe zgrabo, ali je gobe brao, csi je nindri nej doubo vecsérje. Med potjouv autoske radi gorivzemejo sziromaskoga turiszta, bogme je vucsitel nej doszta trgao szvoji cipelov, nego gori sze je proszo na autoje i tak je priso za 15 dní vu neszmerno velki národen Yellowstone park, gde je eden cejli keden szpunyávao. Odtéc je Nebraska drzsélo sou, gde je eden keden bio ednoga dobroga szrdcá farméra gouszt. Nazáj idoucs je priobiszkao prezidenta vakácionszko meszto, romanticsen i kraszen Black Hills, vu South Dakota drzséli i zse telko szrecse je meo vu dugom potüvanyi, ka sze je zse od toga bojo, ka de ga Coolidge prezident priszebi zadrzsávao. Ali tou sze je dönok nej zgoudilo zsnyim, ár je prezident tisztoga hípa trno dolizavézani bio z-politikov i tak je lehko brezi pretrgnenya nadaljávao szvojo pout nazáj do Philadelphije. kama je preminoucsi pétek pri so nazáj z-prijétnimi poutnimi szpoumenkami i navcsenyom
obilno naklajeni.
Tá 6,000 májlov velka pout je Solot Sámueli vszevküper 20 dollárov kostala. Té osztroga previdejnya vucsitel je pokázao, ka lehko vídi za mále pejneze szvejt. Nej zaman je Sámuel ...
KOUDIYANYE
Koudis:	Goszpoud drági,
szmilüjte sze nad menom,  ár szem zgübo nogou.
Goszpoud: Ka szi pa te míszlite, ka szem jo znábidti jasz najso ? !
ODPREJTO VUDNÉ I VNOCSI
BREZBOLEZNI METHODUS
JE SZPRAVO ETOJ
ZOBÁRNICI DOBRO IMÉ
‘‘VITAL AIR” z-zsivávajoucsim luftom, stero je etoga vrszta nájvéksa csüda od 1 do 20 zobouv lehko szkübnemo brezi bolecsíne. CSI DE VÁSZ BOLELO, — NE PLÁCSAJTE NAM.
PÉTEK I SZOBITA
szta szlejdnyiva dvá dnéva
$15.00 ZOBJÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . $7.50
$25.00 ZOBJÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . $12.50
$30.00 ZOBJÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . $15.00
Zláta Korouna ali Bridge . . . . . $5.00 i vise
VSZE DELO GARANTEJRAMO NA 15 LEJT Ksenki zobé szküblenye brezbolezní dvá zobára NA KEDEN LEHKO PLACSÜJETE
DR. GOULD
4-ti i New Street,	Bethlehem,	Pa.
(Vise Peoples Banka
NEJ TRBEJ NAPREY ZGLÁSZITI
Postüvanya
Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z-sterim szte duzsni pokojnim. Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works H. A. HARWICH, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
STRAND
(Pred etim ‘‘Diana”)
BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKl PROGRAM Zdaj v Szoboto JUL. 30-ga
‘Vöodszlobodjeni Nouri’
Amerike nájbole héresen künstlar
LEON ERROL
Spila gláven tao vu tej spili Tüdi v-Szoboto bode spilano
“Brez Klücsa Hram”
PIKNIK!	PIKNIK!
Bridgeportszko Rákóczi Vogrszko Betezsne Pom. Drüstvo Bethlehemszki 66-ti razréd.
1927 Julius 31-ga v-Nedelo popoldnevi
VU ETOM LETI
DRÜGI VELKI PIKNIK
prirédi v-Nouvom Lutheranszkom Szlov. Piknik Parki, na steroga vsze postüvane szlovenszke brate i szesztre z-lübéznosztjov pozové, Prireditelsztvo.
Igrala de VÁRADY-ova povidna banda
Za lüsno razveszeljávanye, za dobro jejsztvino ino hladno pítvino je poszkrbleno.
Notrisztoplejnya cejna 40 centóv.
Nasi postüvani gouszti ksenki bodejo vozseni od street káre do parka i nazáj do street káre.
Zacsétek ob 1. vöri popoldnevi.
AUGUSZTUSKA POHISTVA ODAJA PRI GOODMANI
$50,000 vrejdnoszti blága pride na odajo.
33 do 40% je püscseno na vszem blági.
$198.00 vrejdno vu prebívajoucso hizso pohistvo zdaj .......
$133.50
9 falatov v-szpajoucso hizso pohistvo je bilou $229.50 zdaj ......
$159.50
10 falatov v-obejdnice hizso pohistvo je bilou $229.50 zdaj......
$159.50
Congoleum Rug (kárpet) 9x12 je bio $16.00 zdaj szamo ..................
$10.95
50 füntov matrocz z-vatte je bio $12.00 zdaj szamo .................
$6.95
$8,00 spring garantérani na 10 lejt .............
$5.25
$215.00 combination sparhet zdaj szamo ....
$169.00
Oliove káhle ...........
$5.29
Posztela i vsze, ka je k-nyej potrejbno ....
$21.50
Goodman Furniture Co.
522-24 E. THIRD STREET,	BETHLEHEM, PA.
(Pouleg Gosztonyi Banka)
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NOUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI

Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO

Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd.
— Primejrna Cejna —
Nolan-Concilio
HARDWARE COMPANY
232 E. 3rd Street, Beth., Pa.
Telephone 3094
SZMEJSNO CSTENYÉ
ZGOUDILO SZE JE
Eden zvisávajoucsi, grbionszki cslovek je notri priso vu eden restaurant i z-neprijétnim glászom je proszo vecsérjo. Restaurantos je csemeren grátao i nej je scseo nyemi vecsérje dati.
—	Hej — je krícsao té goszpoud — jeli znáte tou, ka sto szem jasz i kelko csészti mem?
—	Glédajte Miszter — je pravo restaurantos — jasz szem meo ednouk edno tele, stero je dvej kravi cecalo. I csi bi escse vecs kráv cecalo, vszebole bi vékse tele bilou.
KOHNI JE ZSENA MRLA
Kolin Sámueli je mrla zsena, ali on sze je bogme nej trno zsalosztio. Nego za dvá kedna kesznej je nyemi kony zgino i te je joukajoucs, sztarajoucs obhodo notri cejlo vész.
Rabbi je razburkajoucs pravo nyemi:
—	Kakse delo je tou Kohn, gda ti je zsena mrla, te szi sze nika nej zsalosztio, zdaj pa ka ti je kony zgino, vu velkoj zsaloszti szi vu cágloszt szpadno.
—	Ja, Rabbi — právi Kohn — gda je moja zsena mrla, vszá ki mi je tou pravo, naj sze ne zsalosztim, vejm mi szprávijo edno drüjgo zsenszko, ali zdaj mi niscse neprávi, ka: “Kohn, ne sztaraj sze, vejm ti szprávimo drüjgoga konya”.
PRIJÉTNOSZT
Prvi raubar: Míszlim, ka je nika nej osztalo tam, vsze szva odneszla.
Drüjgi raubar: Ne vörjem, no vejm precstéva vütro vu novinaj.
NOÉ-JOVA BÁRKA . .
Eden trno pijáni cslovek je premetávajoucs priso k-ednomi hajouvi i tam je pítao ednoga matroza:
—	Povejmi prijáteo, jeli jeszte escse meszto za méne v-toj Noé-jovoj bárki ?
Na stero je nyemi matroz etak odgovoro:
—	Idte szamo notri, vejm szvinyé escse nega notri.
SZLAB BUSINESS
Birouv: Meli szte pomocsníka vu raubarsztvi ?
— Obtozsenec: Nej, goszpon birouv. Neide meni tak trno dobro, ka bi pomocsnika lehko drzsao.
JOHN KOUSZ
SZLOVNSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
NA WHITE STAR LINE
“MAJESTIC”
iména gőzősi, steri je szvejta
NAJVÉKSI HAJOUV
do sli na glédanye vu Vogrszki ország
1927 Szeptembra 3-ga

Bethlehemszke szlovenszke evang. gmajne poprejkno postüvani dühovnik,
Dr. Stiegler S. Ernő
Tou príliko gori scsé ponücati hajouvna kompanía na tou, ka naj edno szlovenszko csuporszko potüvanye naprávi, na sterom do Dr. Stiegler S. Ernő dühovnik z-szrdcá sztáli na szlüzsbo z-tanácsi i preszvetloscsenyom domou potüvajoucsim szlovenom.
Szeptember i oktober je nájbole prijétno vrejmen za potüvanye.
Edne tá i nazáj potüvajocse 3-ga klásza KABIN sifkárte cejna, tá i nazáj do Budapesta zselezniska kárta notrizracsunavsa $204. — Vszáki poutnik, mouzs i zsena z-poszebnimi dvej poszteli, lehko vu zouszednom KABINI potüje. Kabinje szo z-2 i 4 posztelami, kak stoj zselej.
V-dotíkanye sze lehko sztoupi z-Dr. Stiegler S. Ernő dühovnikom na szledécsi adresz: 621 E. 4th Street, Bethlehem, Pa., sto namejni tao vzéti vu tom prijétnom csuporszkom potüvanyi.
ZA ODAJO
Szamen zídani hram lejpo meszto odzaja na pétom Streeti.
Szamen hram na Strtom Avenue-ji zevszim notri
szprávleni ............. $7000.00
Szamen hram na Trétjem Streeti z-tála notri szprávleni, velko meszto odzaja.
Wyandotte Street szamen hram z-garázsami Dupliski zídani hram vsze jeszte vnyem na william Streeti.
Duplski zídani hram na 3-em St.-i vsze jeszte vnyem.
CASTELLUCI and PICCIRILLI
Real Estate & Insurance --- Notary Public 823 E. 4th STREET,	BETHLEHEM, PA.
Bethlehem National Bank
prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government  Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000
VLOZSBE ............................. $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
L E J P E KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
GRÜNT NA ODAJO V-ROGASOVCI
V-Rogasovci, Prekmurje, pri velkoj ceszti je na odajo eden lejpi i prípraven zídani hram, z-csrejpom pokriti, vu szploj dobrom sztáni, szkoron nouvi. Kcoj szlísi lejpi ogradcsek, eden máli szádovnik z-30 szádnim drevjom, dvá plüga logá, stiri plüge orátje zemlé i kosaline. Hram je zdaj v-árendi, steri jedíno 7,200 dinárov dohotka prineszé na leto, zvön szádovenoga drevja i grünta. Kí tou imánye namejni küpiti, nadale lehko z-árende dá. Té dohotek je nyemi vszigdár zagvüsani.
Za popolnejse informácije i na cejno gledoucs sze obrnite na ete atresz:
POCK KÁROLY (American Hotel) HELLERTOWN, PA.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
ZA BAOTE PREDELÁVANYA VOLO
fájn naprávlene PIÁNE trno fál na odajo vu
Lamprecht Mici Piáno baoti
417 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo pripasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! —	Primejrne cejne!
49
—	Valde bene. Diák je tam vönê jeli?
—	Tam vönê szemtá hodi.
— Zsénte ga i zaprte ga notri v-te ménsi karcer. Tam naj bô do gojdne. Ali dobro pazte na nyega i szigurno szi dente zsnyim, ár prerazmite, ka z-ednim vmorcom máte delo.
—	Proszim.
—Potom prídte nazáj, ár te edno píszmo neszli k-főkapitáni, tecsasz de gotovo. Tam dobíte, ka máte nadale csiniti, jeli diáka vgojd no vö püsztite, ali pa oblásztna oszoba príde ponyega? Razmite!
Divji, zaszmê sze je pobüdo na toga nevolnoga cslovecseca vüsztaj.
Vankovics je odísao, on je pa dale píszao; midva bi zse tüdi radiva tam nihála kôrus, ali nemogôcse nama je bilô tô breztoga vcsiniti, ka bi nebi napamet vzéli, tak szva mogla csakati tecsasz, dokecs neodprávi píszanya.
Na ednôk velka lárma, krics na sztáne na vilici. Grumécsi kricsi sze csüjejo, eden od toga ovoga bole nerazmeti:
“Zsivio”! “Hurráh”! “Éljen”! Zagvüsno diácke prihájajo zse k-popoldnésnyoj leckiji i tê zsrabolíjo tak trnok. Sziromák Palia zdaj zsenéjo vu karcer. Na tô kricsíjo “Hurráh”. Vilice lárma je rászla, kak povôden i vsze blizse sze je priblizsávala. K-koncovi sze je na Lyceuma vráta notri szünola i dvoriscsa tiho-
52
král; szebé pa záto nemrem notri zaprêti, ár csi mo jasz rob, sto vrág bode te pedellus?
— Csüdna konfuzia! — brumbra vu szebi Gábel profeszor.
Eszi mi dajte amicenko kamcsi zgornyi kaput. Csüdna vrêmena zsivémo. Ka bodo k-tomi profeszor Kollêgi pravili? Jasz z-moje sztráni, ka máram?
I z-tém je vu szebi mrmrajocsi i muvécs on tüdi odhájao, csemerno dveri za szebom doli zalopnovsi.
Vankovics vu szebi: No tê profeszorje bi zdaj pá z-szvojim modrüvanyem lêpi vênec szpleli lyceumi na cselo. Za bábjimi tutami brez previdênya i pámeti sze dájo za nôsze voditi i ednoga, zdrave pámeti, vrêle krví mladénca, na steroga szo záto csemerni, ka je szprevêden i nê ríbje krví mladénec, szêdes pozovéjo vküper i nekrivicsno ga oszôdijo. Csi bi jasz nyihovo neszpametnogzt bôgao i diáka notri zápro, bi nê szamo lyceuma dobro imé nego escse szam szebé — lyceuma pedellusa kompromitálivao. Hja, nê szem jasz denésnyi scsenec!
No zdaj zse i midva lehko doli ideva z-kôrusa. Mamin obráz sze je vsze iszkro od radoszti.
— Nigdár bi nej míszlila moj szin, ka je Bôg tak dober!
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM !
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a
336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
PETŐFI RESTAURANT
429 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
Med szlovenami proprejkno poznáni “Petőfi Restaurant” nouve vérte má, steri zagvüsajo vszákoga postüvanoga gouszta i poprejkno vsze szlovene, ka poetomtoga tüdi bode zsmajna vogrszka jejsztvina, szpecsenyé goriobszlüzsávano vszákomi na popolno zadovolnoszt.
Proszimo podpéranye i mí zagvüsamo prijaznívo szprímlenye nasi gousztov.
Mrs. VARGA i Mrs. KOSZTYU lásztniki
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno príprávno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
AMERIKANSZKI NOVIN NAPREJIDEJNYE
(Dale od 1-ga sztrána)
Amerikanszki novin nadalno naprejidejnye sze vu zvönréda nágli sztopájaj zgája. Vu 1800. leti je zse 150, vu 1850. leti 2200, dneszpa vise 22,200 novin szhája vu etom országi, od tej je 2400 dnévni novin. Tühinszkoga jezika novin 1230 féle jeszte od steri blüzi 50 po vogrszkom jezíki szhája i med nyimi csvetéro (4) szo dnévne, ove pa kédnisko i mejszecsno szhájajo.
NAZNÁNYE!
Po etoj pouti naznányamo drüstvenim, fárnim i drüjgi násztav csesztníkam, ka csi májo kákse glászi za novine valon, naj nam tiszto do szrejdo vecséra glászijo z-recsjouv ali po telefoni. Pripeti sze vcsá szi, ka nam v-ocsí mecsejo nikáki, zakaj je nej píszano od etoga v-nasi novinaj? Da pa doszta táksi dogotkov jeszte, steri mi nemremo vcsaszi zvediti, csi nam ji niscse ne zglászi. Mí za nikseféle glásze, steri szlovene poprejkno dotíkajo, ne jemlémo pejnez, telko dobroute pa vszáki lehko vcsiní, csi oszobno gli nej, ali koncsimár po telefoni nász lekko opomené, ka naj té pa té glász v-novine príde. Vu prísesztnom naj nász niscse ne kriví, csi táksega glásza nenájdejo v-nasi novinaj, od steroga nema mo znánya vu právom vrejmeni.
Reditelsztvo.
Ka naprávi edna nevörna zsena ?
Z-Pittsburgha glászijo: — 26 lejt sztaroszti John Naylor je razloucseno zsívo z-szvojov zsenov ár ga je, zsena nej lüjbila i nevörna je bíla k-nyemi. Vu preminoucsem kédni je Naylor tao vzéo na ednom excursion (kiránduló) hajouvi na Monongahela riveri, ob toj
príliki sze je najso z-szvojov zsenov, stera je z-drügimi moskami plészala i mulatnyivala. Ali Naylor, kak dobre nature cslovek, je nej doszta márao z-tém i on je tüdi gori oproszo szvojo zseno na eden plesz. Plészat je escse záto sla zsnyim ali gda je küs proszo od nye, te ga je tam povrgla. Naylor je na tou náglo vöbejzso z-pleszárnice i zsené ednoga lubija je v-rébra vdaro ednouk, potom je pa z-hajouva notri szkocso vu rivera kmicsno válovje. Hajouv je dale sou, vu kmicsnoj noucsi z-veszélimi gousztami, szamovmorca Naylora mrtvo tejlo szo na trétji dén zgrabili vö. Zdaj je zse popolnoma vdovica posztánola ta veszéla zsenszka, stero szo policáji püsztili na szvojo pout.
Lindbergh v Pittsburghi
Gugenheim aviaticsna fundácija trí mejszecsno letécso okrouzsno potüvanye prirédi, vu sterom Lindbergh tüdi vzeme tao i med tém lüftnim potüvanyom augusztusa 3-ga vu Pittsburgh príde. Pittsburgh váras i krajína sze csrsztvo priprávla na Lindbergh i nye govoga héresnoga aeroplána “Spirit of St. Louis”-a ousz vetno szprímlenye. Na letécsoj okrouzsnoj pouti de 75 vára sov melo príliko Lindbergha viditi i csüti.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajono Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
50
to gori zdranfala. Trôbili, juvkali szo, hohotanye, cvil sze premenyávao prêk vszáke skále v-neprebráni variácijaj. Ali tô je profeszora nika nê konfundálivalo. K-táksim ováciam je on zse privadjeni bio.
Szamo li natô je prizdigno gori szvojo kuszto glavô od píszanya, gda szo sze dveri odprle i na nyé je z-velkov bisztrosztjov notri vdrô Vankovics pedellus z-razburjenim obrázom.
—	No amicenko notri szte ga záprli? — píta profeszor z-návadnim tátszkim dialektusom.
—	Nê jász. Na szlôbod szem ga püszto. Gábel goszpon ga je grdô pogledno, ocsí
nyemi je naednôk krváva szôkrivica oblejála.
—	Csi szte odnoreli, ví neszrécsen cslovek ?!
— Nê jasz, ka bi odnoro, proszim ji ponízno, nego, ár je naprêprisao Török Gyürka.
—	Tô nemre bidti! Profeszor je gori szkocso i vu csemerê z-pesznícov po sztôli dünkao. — Tô je nemogôcse, nikak nemre bidti!
—	Tam je vönê na ambitusi (gangi) Nyega pozdrávlajo, zsívio-zsívio i hurrasznyivajo diácke.
—	Hja vê je pa on bujti.
—	Nê je, nefalí nyemi niti eden vlász.
51
Goszpon Gábel je gde blêdi, gde erdécsi, ali pa bole vsze zeléni gratüvao od csemérov, ednodvakrat sze szemtá po hizsi med zôbi skrípanyem tiravsi.
—	Ali kak szte pa ví vüpali diáka na szlôbod püsztiti?
—	Gya vê je pa neduzsen, lepô ji proszim, tô zdaj zse i szlêpi vídi.
—	Tô je vsze edno, — trôbi té máli, okrôglo debeli cslovêcsec. — Záto ga dönok notri trbê zaprejti.
—	Ali, vê pa právim, ka je Török Gyuri naprê prisao.
—	Nyega tüdi vcsaszi notri trbê zaprêti. Toga ovoga záto, ár je zse oszodjeni, etoga pa záto, zakaj je pajdása v-nevarnoszti povrgao. vász pa záto trbê notri zaprêti, ka szte nê szpunili szêdesa povelênya. Zdaj szem jasz eti
diktátor, razmite? Edno, dvê, trí...... poberte
sze li zazda i szpunte vsze trí moje zapôvedi.
Vankovics bácsek je ponízen obráz kázao, ali záto je niti nê miszlo na tô, ka bi sze pôbrao odnut.
— Ka oni goszp. profeszor zselêjo, je nemogôcse. Toga prvoga diáka záto nemrem zapreti, ár sze ga zse odpüszto i Bôg zná gde szkácse zse on; toga drüjgoga záto nê, ár je z-komediásmi pobegno v-Korpono, tak ka je zdaj z-trupov prisao eszi i vecsér de on Mátyâs
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik  GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo
Nase L E J T N O blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dajte nam priliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburg, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline