Poifeifna plagana v gotovtni Ara 1.25 Din. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. :■: :-: 202. szám. :-: :-: B3 83 E3 Postatakarék számla száma 12980. K 83 83 Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap, Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldié 18 Din. Amierikóba 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. VII. Évf. Mupska Sobota, &s28. március 4> 10. Szám. V.-ib Atyádat és anyádat tiszteljed. Mindenki tudja, hogy ez Isten parancsa, de nagyon kevesen vannak azok, akik ezt betartják. Az az újság, amelyik helyesen akarja betölteni hivatását, ma már kénytelen, talán nem egészen ügykörébe tartozó, úgynevezett erkölcsi, vallási tételek mibenlétéről is néha tárgyalni, mert hisz modern időket élünk és állítólag haladunk. Mi mindenesetre a haladás ügyét akarjuk szolgálni azzal, ha Isten 4.-ik parancsáról lényegileg akarunk írni. Magáról a parancsról csak keveset akarunk beszélni, mert hiszen ezt mindenki ismeri. Ott, kell tehát kezdeni, hogy mint minden téreh, ezen a téren is tökéletlenek vagyunk. A paran-esokttUsemmibe se vesszük. Emberek vagyunk! És „nincsenember hiba nélkül* még a népies közmondás szerint is. Régen még tökéletlenebbek voltunk a Krisztusi kultura előtt, mert hiszén Ő, mondta : „Legyetek tökélyesok, mint menpyei Atyátok, aki engedi a napáit fölkelni a jók és gonoszok fölött!" (Igy értjük meg a nemes Isteni gesztust is: a bűnbocsánatot) Magunkban keressük tehát a hibát, Irt sok tekintetben, fogyatékosak, erény-telenek, tehát tökéletlenek vagyunk. De ez nem jelenti azt, hogy a modern ember egyúton haladjon a főikent, hivatásokkal, akik csak prédikálnak. Tudjuk, hogy mennyi ezerszer hangoztatták, hogy „'bűnösek" és „erkölcstelenek" vagyunk, és talán nem túlozok, ha szerényen megjegyzem, hogy eredménytelenül. Nem mondom, hogy nem a jó szándék vezeti őket, de hiszen a gyakorlat mutatja, hogy a cél messze elszalad előttük. A modern embernek itt gondolkodóba kell esni, és más módot keresni, a cél elérésére. Térjünk vissza tárgyunkhoz. E fogadtuk a tételt, hogy íöké:etlenek vagyunk, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a tökéletlenség a gyarlóságnak, szülő anyja. Mi az első teendőnk tehát? Igyekezzünk, a tökéletesedés felé haladni I Igen ám, de előáll a nehéz kérdés: melyek azok az utak, melyek a tökélete- sedéshez vezetnek? Rejtett útak ezek, mert, ha ismeretesek volnának a legnagyobb könyűség-gel rájuk léphetnénk. (De nem tartoznak a világtitkok közé.) Hátra van még egy kérdésünk, hogy a | fentiekre megfelelhessünk. Bennünk van-e a töVéletese-dés útja vagy rajtunk kivül áll-e? Nem akarok bölcsészeti rendszereket idézni, mert ehoz, itt, nincs hely. Mrgfiróbáljuk észszerű gondolat levezetés alapján a rejtély nyitját megtalálni. Egyszerűen igy szó'unk : Ha bennünk van a tökéletlenség is mérve, a a roszra való hajlam; akkor bennünk kel? hogy legyen, a tökélesedés felé vezető út is: a jóra való hajlam is. Ez szerint a tökéletesedés útja bennük van. Bennünk van mint természeti törvény. Ha már igy megtaláltuk a keresett útat azt kellene mondanunk ; csak rá kell lépnünk és rajta haladnunk. Ám a természettörvények, vastörvények nehezen hajlít-hatók. De a természettörvények útjával párirányossn halad a fejlődés útja. Ezen kell tehát haladnunk. Tulajdonképen ezen haladunk is. Az ember, a társadalom és minden orgánikus élet ezen az úton halad a cél felé, a tökéletesedés felé. Jobb tehát elvont dogmák helyett, igazat mondani. Az ember, vagy akár a búzaszem le sem térhet erről az útról. De nem kívánhatjuk a ma elvetett búzaszemtől, hogy holnap már virágozzon és holnapután magot teremjen, mert a természet nem Ismer ugrásokat, hanem csak fokozatos fejlődést: de ugyanakkor hiába kivánnók, a már kikelt búzaszemtől, hogy ne zöldüljön, ne növekedjék, ne virágozzon, és ne teremjen: másszóval a tökéletesedés felé ne haladjon. Nézzük mit csinál a gazda a búzaszemmel ? Prédikál neki, hogy keljen ki ? Nem, hanem fejlődésének útját egyengeti. Műveli a földet, irtja a giz gazt. Fölszántja a földet, trágyát hord rája stb, A jó gazdai tehát nem prédikál, hanem h ilad a fejlődés rendjév 1 amikor dolgozik, mert ha bogáncsos ugarba vetné a búzáját, ha ki is kelne, nem lenne tökéletes. Mit csináljunk tehát a gyarló emberi lelkekkel, akik nem tartják meg a parancsokat és nem tisztelik szülőiket? Prédikáljunk nekik ? Nem volna-e jobb művelni a lelkeket, mint a jó gazda a földet, de nem dogmákkal, hanem tudományos igazsá-ságokkal? Tagadhadjuk-e a prédikációk eredménytelenségét? Nem-e láttuk, hogy koronás fők gyilkoltatták meg saját szülőiket, hogy az egyszerű alsóbbrendű emberekről ne is beszéljünk, kik közül, nem egy gyilkoltatta meg saját szülőit, hogy minél előbb „gazda" lehessen ? Folytassam-e tovább? Mondjam-e azt, hogy a mai generáció fiataljai, legtöbb-nyíre gúnyt űznek öreg szülőikből ? Nem mondok vele semtni újat, tehát nem is folytatom. Hanem mint a jó garda elvetem az igazság; magjait és ezt mondom : Ez a rnai társadalom tele van miazmás nyavalyákkal 1 Eb-a társadalomban a vallás erkölcs megbukott! Ebben a társadalomban az Isten másik 9 parancsára is fütyülnek! Ebben a társadalomban minden tisztelendő, erénynek, jónak, igaznak már rég megkondították a halál harangját! Ebben a társadalomban a pásztor, hátúiról megy be a juhólba, nem az ajtón 1 Ez a társadalom útat, kaput nyit, minden gonoszságnak: mert fundamentuma az Önzés! Alappillére a kizsákmányolás! A tökéletesedés legnagyobb akadálya tehát a mai társadalom fónák berendezésében rejtik. Várhatjuk-e tehát,, hogy a vérengző farkasból szelid bárány legyen? Várhatjuk-e tehát, hogy a szülők iránti tiszteletlenség, csalások, lopások, gyilkosságok, embertől való emberi kiszákmányoiás és egyéb em-berteJenségek Csimborásszója, szelid prédikációk hatására, szelid lankává, kicsi dombbá alakuljon át? Várhatunk-e romlott társadalom, romlott neveltjeitől, a szülők — vagy öregek iránti tiszteletet ? • Ha majd ez a társadalom elpusztul: mert el kell pusztulnia, akkor helyébe egy tökéletesebb lép, és akkor Isten minden parancsának elég fog tétetni. SAS. POLITIKAI ÉLET. A szentgotthárdi ügyből kifolyólag a Magyar Állam Vasutak megkeresték az osztrák vasutat, hogy a szállítmányt vegyék vissza. Ezt az osztrákok megtagadták. A magyarok azután az olaszokat keresték meg, azzal, hogy a veronai állomásfőnök nyomozza ki a feladót, hogy a szállítmányt vegye vissza. Erre sem jelentkezett senki sem. Mire a MÁV. elhatározta, hogy a szállítmányt elárverezteti. Á honvédelmi minisztérium az árverést jóváhagyta, azzal hogy a szállítmányt értékesítése előtt hadi anyag jellegétől fosszák meg. A magyar kormánynak ezen intézkedése Genfben nagy megütközést keltett, hogy nem várta be a Népszövetség döntéséi s ezért a kisantant államok a már beadott jegyzéküket ki akarják bővít.ni, hogy nagyobb vizsgálatot követelnek állítólagos elöbbani fegyverszállítások és csempészések miatt is. A francia és a csehszlovák újságok erélyesen támadják Magyarországot s csudál koznak, hogy Cseng Lo, a kínai delegált, a tanács ez idei elnöke nem lépett erélyesen közbe. Más lapok ellenben nem tarják valószínűnek, hogy a Népszövetség tanácsa szigorú vizsgálatot rendelne el, tekintettel a brit kormánynak Olaszország iránt való hajlandóságára, nem akar ebből az ügyből nagy dolgot csinálni. A népszövetség közbenjárására a magyar miniszterelnök elrendelte, hogy az eladott szállítmány, melyet egy magyar kereskedő vett meg, egyenlőre ne legyen elszállítható, hanem újabb intézkedésig maradjon a helszinén. Az esetből még nemzetközi bonyodalom is lehet Franciaország erőszakossága miatt. Ausztria és Oiazország. Az osztrák parlamentben súlyos támadások hangzottak el Olaszország ellen, a déltiroli né- met lakosság szenvedései és üldöztetése miatt amit az olaszoktól kell elszenvedniük. Kolb tiroli keresztényszocialista képviselő az egész világ figyelmét felhívta ezekre a tarhetetlen állapotokra. Még két tiroli képviselő szólalt fel, azután Seipel kancellár beszédében jelezte, hogy ezekről a dolgokról alig lehet higgadt megfontolással tárgyalni, mert ez szívbeli ügy. A kisebbségi kérdés, — melyet a békeszerződés szabályozott ugyan — még ma is elég bonyolult és zavaros, s ez nem csak Ausztriának, henem egész Európának egyik főfontossági ügye. A népszövetségi ülésen lesz alkalma erről az ügyről behatóbban szólani. Beszéde későbbi folyamán alkalmilag első izben nyilatkozott a kancellár Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen s Ausztria függetlenségét hangoztatta. A kancellár beszéde nagy feltűnést keltett. Most az egész olasz sajtó éles támadást intéz az osztrák parlamentben elhangzott beszédek miatt, Mussolini pedig az olasz követet Rómába rendelte, hogy neki a lefolyt eseményekről jelentést tegyen. Ez annyit jelent, hogy Olaszország Ausztriával megszakítja a diplomáciai viszonyt. Auriti bécsi olasz követ már elutazott Rómába, s a követséget most a legidősebb titkár vezeti. Jugoszláv-magyar konvenciókat Beográdban a külügyminisztériumban aláírták. Tizenegy konvenció között a háború előtti korona tartozások, a kiskorúak ós árvapénztárak pénzét, a kölcsönös kiadatási és büntető jogsegélyről szól a megegyezés. A konvenciókat jugoszláv részről Marinkovics Voja külügyminiszter, magyar részről Fors-ter Elek báró beográdi magyar követ irta alá. Románia. A nemzeti parascpárt Bukarestben népgyűlés] tartott. A gyűlés összehívója Maniu Qyula kifejtette, hogy •lső fő követelésük, hogy a regens-tanács a mostani korrupt Bratianu kormányt azonnal távolítsa el, mert ha ezt nem t«szi, akkor magának a regenstanácsoak séta lehet helyén maradnia, mert a kormányváltozás, vagy új választások menthetik csak meg az országot. Romániában szó van arról, hogy az összes kisebbségek: a magyarok, németek, az oroszok, a bolgárok és a zsidók egy nagy pártban tömörülnének, a mely a választások esetén közös jelölteket állítana. Németország és Románia. Stresemann német birodalmi-, és Titulescu román külügyminiszterek találkoztuk Cap-Martinban s a két állam egymáshoz való jó*iszonyáról tanácskoztak. További megbeszéléseket a Népszövetség ülésezése után majd Berlinben folytatják. Csehszlovákia és Magyarország. Csehszlovákia hajlandó megegyezni Magyarországgal, de a békeszerződéshez hozzájárulni nern enged mindaddig, mig Magyarországon revízióról beszélnek, kiengesztelődésről sző sem lehet. A csehszlovák köztársaság nem tűri a békeszerződések módosítását. Elmegyek... Elmegyek én messze-messze Tőled, Itt hogylak én tán örökre Téged Gyümölcserdőá csöndes kis falucskám S nem dalolok kis folyócskád partját!. Ekémet majd megfogta a rrzsda, Kaszám éle búzádat in.em vágja. Hol illatos virágot hoz a rét, Nem hallom a madárdalos zenét. Szőke fürtös, hajnalarcu lányok, Nem megyek el többé tihozzátok De maid mégis, titkon emlékezve, Rágondolok közületek egyre . . . A házunknak kicsi tájékára Visszajárok éjenkint imára; Mindegy az, ha álmomban vagy ébren, Nem fogjátok megtudni azt úgysem. S ha kél a dal csöndes alkony táján — Bú3an zengő — a lelkem hárfáján Az is csak azt zengi halkan, titkon: Könnyet értem senki n- hullass n!... GÁLOSSY JÓZSEF. fiz új hormány. Tizenhat napig tartó, kormányválság után meglett az új kormány, a második Vukicsevícs kormány, mely a pártok akaratából jött létre. A kormány elnöke elmondhatja, hogy a kormánya tisztára parlamentáris. A kor. mány következőképen alakult meg: Miniszterelnök: Vukicsevics Vel-ja, radikális ; külügyminisiter : Dr. Marinkovics Voja, demokrata ; belügyminiszter: Korosecz Antuo, szlovén néppárti ; pénzügyminiszter: Dr. Markoviéi Bogdán, radikális; hadügyminiszter : Hadzsics Szteván, tábornok; köz-oktatáiögyminisztsr: Grol Milán, demokrata ; igazságügyminiszter : Dr. Vuicsics Milorád, radikális; közlekedési miniszter: Miloszavljevic^ Szveíisztláv, radikál ; földmüvelésügyi oiiniszter: Sztsrikovics Szveíozár, radikális; kereskedelmi miniszter: Dr. Sipaho Mehmed, muzulmán; erdőügyi miniszter: Mijovics Aca, demokrata; póstaügyi miniszter: Kocics Vlajko, radikális; szociálpolitikai miniszter: Radovics Cscda, radikális; közegészségügyi miniszter: Dr. Popovics Q. D-mitrije, radikális ; Valásttgyi miniszter: Szimonovics ^Milác, radikális; építési miniszter; Markovics Péra, da-mokrata; törvéaytfgyíégesltő miniszter: Sumenkovics Ilia. demokrata. Mikor Őfelsége febr. huszonharmadikán aláirta a miniszterek kinevezéséről szóló ukázt, VukicBovics miniszterelnök sz esküt rögtön le is tette Őfelsége kezébe, mig a többi miniszter a miniszterelnökségen tette la az esküt az illetékes ldkészsk jelenlétében. Látható, hogy a mostani kormány a horvátok nélkül alakult meg. Ezért Radics már is kijelentette, hogy ae új kormányt ideiglenes jellegűnek tartja. — Pribicsevics megállapítja, hogy ezen kormány nem csak Vukicsevtcsé, hanem Dá"idovicsé is, aki a felelőséggel osztozik Vukicscvicscsel. Felelő é-ge még annyival is nagyobb, mert bizalmi embere, Qrol Milán is bdépett a kormányba, aki a fő demokrata tényező lesz akkor, mikor a külügymí-nister hosszabb tartózkodásra 'külföldre megy. A kormány hozzá lát a legsürgősebb feladatok megoldásához, a költségvetést rendezni, azután sürgősen meg kell oldani az éhező vidékek sorsának kérdését. Fontos a külföldi kölcsönről szóló törvény, az egységes községi törvény, továbbá többek szerint az agrár törvény is, melyeket már végre meg kellene hajtani. Lesz-e mind erre a az új kormánynak ideje, az ma még nem mondható meg. Kezd kialakulni "'az a vélemény, hogy még ebben az évben új választásokat kell tartani. GÁLOSSY JÓZSEF: Életnyomok alatt... Életemen sötét árnyék, Bús vagyok és messze vágynék : Oda, ahol nincsen hazám, Messze uszó felhők utáu ... Szegényen és vándorbottal, Sárga lombek hullásával . . . Lesújtva és megtörötten, Mint kinek nincs semmije sem... Tengeren túl messze vágyom, Itt hagyni a búbánatom . . . Nem, nem 1 azt is vinni velem, Mely a legszebb emlék nekem ... Emlék, édes, fájó emlék, Melyet elvett tőIem^az'Ég?. . . Drága emlék: Édesanyám — Elkísér a felhők nyomán . . 7~ Bércen is túl, rónán által, Hol nem is szép a madárdal.".. Hol nincs testvér, nincs jó barát S nem értik a szivem jaját . . . Darumadár, Darumadár 1 Ne hagyjál itt, hisz' megyek már. Megyek mégis, ha nem szép is Ott a tavasz, — mégis, mégis L . . Csak még egyszer itt jcákogva Ráborulok egy sírdombra, Hol pih^n az Édesanyám, Óh, azután, — csak azután 1 . . . Mire nem jó az adó ■; végrehajtás. Furcsa állapot ez a nőtlen élet, amiyi sok kellemetes kellemetlenség jár vele, tekervényes szeszélyeit ki tudná mind elmondani, amikkel oly gyakran körülhálózza a könnyen lelkesülő fiatal ember szivét. Ahl mily sokszor csalódunk és mégis mily hamar rátérünk a régi útra, hogy újra csalódjunk, de hisz fiatalkorunkban a csalódás is oly édesen esik és a visz-szaemlékezés, a nyugalmas barátunk, ha vissza kisér a múltban összegyűjtött emlékeinkhez, mily nehezen tu-dunkjmegválni a vissza idézhetetlen képek mosolyától és ha voltak is rosz napjaink, azokon gyorsan túlhalad a gondolat, mint a szem a falon függő érdektelen képen, oh igen 1 mi szép mind ezl de utóvégre csak ismét a jelennel kell bajlódnunk, a makrancos természetű egyéniséggel, kinek szeszélyeihez kell alkalmaznuak magunkat és mégis belesodor oly kínokba. a melytől a fiatal szív ruganyos- sága oly könnyen küzdi ki magát, hogy ismét másba merül ön. És ez igy tart mindaddig, még végre erőnk mtfogy és támaszba szorulunk, de mig ez az állapot bekövetkezik, addig nagyon sok tapasztalással gazdagodunk és a többi között meggyőződünk arról is, hogy a legnagyobb baj is haszonnal jár. Magamon történt egy eset, elmondom röviden. Sorsom ugy hozta magával, hogy egy szép regényes máskülönben pedig nagyon elhagy tt vidék lett lakhelyem, hol sok mindenre ráér az ember, h gy a feiét törje, de valakit unalom üző társalgónak nehezebb meg-fogfli, mint bizonyos országoknak fejedelmet találni, és ezen uralommal telt állapot annyival is inkább nehezedik rám egész súlyával, mert még nem igyekeztem éltem trrheinfk elviselésére fekstársat találni. Házi szükségem azonban kívánatossá teszi egy oly házi bútor tartását, ki minden férfit nem illető ügyekkel végezzen, egyszóval — tüzhelytróiiusáról főző-kanál kormánybotjával az egész kül és be! házi események néha nagyon ágas b gar> dolgait ügyes pörgén iáfó nyel" titkárjával rendre pöiöivén, —■ kormányozza. Ennek megválasztása r.éha nagyon nehéz, sok esetben ez a határkő éltünk comassalt birtolrán, nagy ó atossággní k*ll az ilyen dolog körül eljárni, mert ha m-m, ugy csakhamar a körülmények összeMálkozá-sából kifejlődni sz-jkott ritkán öröm, többnyire csak szomorú" g sndt lies napjait látjuk őszbe borulni készülő feiünic fölött átvonulni, skkor azután mások kérdik mi tökünk: ki az ur a háznál? Ezen más kon történt tapasztalatok meggyőztek. Kerubén a ba;t, vigyázó lettem Ugy dak3b nap körül járt az idő, hogy Rótsit fölfogadtam, nagy n szorgalmatos és" íómunkás némber volt, főzni pompásan tudott és noha a harmincas éveken már jóval tul volt, még mindig elég friss volt, de hiába! ti gyarlóság velünk sziiietík, a mit szenvedélyeink évek multán sem engednek leküzdeni. Igy történt ez itt is. Két hónapi nálamlét után beállít egy napon hozzám az én Rózsim, és miután elég mennyiségű fohász és sóhajjal körülvéve szobámat bőségesen megtölté, nagy bevezetést kerékitvfc megszomorodott sziállapotjának előadására. S utóvégre Is csak az sült ki, hrgy ő bizony tovább nem marad meg. Itt van ni 1 Most meg én rám került a sor, hogy előadjam nagy sopánkodás között szomorú veszteségemet, amit elmenetele által okoz, megmagyaráztam szomorú helyzetemé, szívhez szólólag magyaráztam meg neki azt az esetet, hogy most majd nekem kell a főzőkanalat a kezembe venni. Ez nem sokat foghatott rajta, csak egy kis durcás fejbólintás volt a felelet. Láttam, hogy igy nem győzöm msg, elkezdtem dicsérni, h gy milyen nagy gonddal volt irány mhan, mennyire el skarom mondani megtakarítani tudett mindent, szinte bámulom leleményes eszét és keze ügyességét. És bizonyosan az utolsó ok győzött ra;ta, mert elmenetelérek okul csak azt tudta fölhozni, mert ugy mond: Nem tudott senkivél sem besiélni. (Folyt köv.) HÍREK. — MárkiSevcei »lakodalom« (nyári mulatság télan) rendezői hálás köszönetet mondanak mindazoknak, kikíada-kozásaikkal és jelenlétükkel a mulatság (lakodalom) sikerét'.anyagilag és erkölcsileg elősegíteni szivesek voltak. Ti«zta jövedelem mnrkiievceiala-kufiindó tőzoltóegyfet javára-fordittatik. — Kéménytűz M. Szobotában. Dr. Vályi ügyvéd lakásán febr. hó 29.-én kéménytűz volt, melyet|azonban minden kár következméaye'^nélkü! gyorsan lokalizálták. — Merénylet. Kühár József gornja-lendavai kereskedő egyik gornjs lea-davai korcsma ajtajában 4 lövéstől bal karián és törzsén megsebesült. A A sebesülései állítólag nem nagyon veszélyesek, mégis a radksrsburgi kórházba szállítása szükségesnek találtatott. A nevezett kereskedő fiát gyanúsítják a tett elkövetésével. — Munkásokat visznek Németországba komlómunkára. A minisztérium beleegyezésével Jugoszláviából. így Muraközből is ezer munkást fognak kivinni komlótermelési munkálatokra Németországba. A németországba kiszállítandó munkások főleg Stuttgartban és a kőrnyékéü lesznek december 15. ig alkaimuzásban. — Veszettség emberen. Zeíkó József 26 éves, egy gyermek apja, pec«arovci lakos, 1927. dec. 22.-én miközben betegnek látszó kutyáját pálinkával gyógyítgatta * bal mutató ujján megma-ratött. Két napra rá a kuty* anuyira rosszul lett, hogy az erdőkerülővel agyonlövette. A kutyát elásták és állítólag a községi elöljárónak bejelentették. Két hónap múlva a körmén ke-reiitülffflegmart Zelkó József erős főfájást érzett;'1928. febr. 22.-én a fejfájáshoz, fúló nehézlégzés, 23.-án félelém, nehMltett'^nyelés nyálzás csatlakozott. Az úgynevezett ,víziszony" (a Viz ivásától való félelem) 24 -én délelőtt egészen biztosan megállapittatott és ezért azonnal a délátáni vonattal Celjébe küldetett. A beteg csillapító morfin injekciót kapott mert az öntudat zavara nélkül a veszettség rohamai egyre sűrűbben jelentkeztek, és annyira fokozódtak, hogy még az nap fNa, hát nem*természe-tes az, hogy akinek a fejében háromszor belelőnek, annak meg kell halnia !< A tanár úr otthon. Cseléd: „Jaj, kérem, tanár úr, egy idősebb szemüveges arat elgázolt házunk előtt a villamos 1" A tanár: >Szent Isteni Lelkem, siessen le, nézze meg mig nem késő, ha nem én voltam-e!« GAZDÁLKODÁS. Állatbiztosítás. A nehéz ellések, állatmegbetegedések ideje közeledik. A tényészapaállatokban is nagy érték van és egész éven át fenyegeti az állattulajdonost a veszély, hogy bikája, ménje a legügyesebb és legokosabb gyógyítás dacára elpusztul. Ezért ajánlom az állatok vagy legalább az egyes értékesebb állatok bebiztosítását. Aki állatait olcsón bebiztosítani akarja, forduljon bátran hozzám. Ha az egész község kiránja az össze* állatait, szarvasmarháit, lovait bebiztosítani, akkor a biztosítási díj igen olcsó és méltányos. Állatok védő oltása. Az állatok a hosszú tél miatt, a sokáig tartó istállóztatás következtében, gyengült szervezetüek, igen könnyen fertőződnek különféle ragadós betegségekkel. Ezért kell most már őket beoltani, hogy az ellenálló képességüket fokozzak. Sercegő üszők ellen erősebben fertőzött községek fiatalabb marhái évenkint kétszer oldandók, és pedig tavasszal és a nyár vége felé (augusztusban), mert ez a betegség rendszerint nyáron gyakoribb. Lepfene ellen a fertőzött vidékek szarvasmarhái legelőre hajtás előtt oltandók úgy, hogy a II. oltás a kíhajtás előtt 8-10 nappal történjék. Ha a vidék nagyon fertőzött, három-szor-négyer is kell oltani egy évben. Sertéspesztisz ellen 3 és fél hónapon aluli malacot ne oltassunk. Legjobban bevállt a hízóba állított sertés oltása. Sertésorbánc ellen mindenki minden sertést oltassrn és p'dig kétszer 12 napi idő'«öibcn, mely esetben egy évig a ?erté* crbá cban nem betegszik meg. Oltási baleset sóba nem lehet, ha az oltóanyag lrszta és gondosan elkészített. A fődolog az, hogy egés/.ség<í8 vagyis tészrnentes ser téseket oltsunk. Ah j1 elhullások, megbetegedések vannak, ott nem szabad közönségesen oltani, mert annál több elhull. Ott előbb szerumozni kell őicet s csak azután oltani.*— Aki velem kívánja sertéseit beoltatni, ne írassa fel a nevét a hivatalos jösszeirási lapra, hanem néhányan álljanak össze s levelező lapon vagy küldönccel értesítsenek arról, hogy körülbelül hány sertés részér* vigyek altósnyagot. — Kívánatra, (de különben nem), biztosítással is oltok orbánc ellen vegyis, ha oltási baleset lenne, (az oltástól a sertés elhullana, ami 32 éves gyakorlatomban még soha elő nem fordult), akkor a sertés 80®/„-os értékét a biztosító társaság kifizeti. Persze az ilyen oltás pár dinárral többe keiül. Bárkinek közelebbi felvilágosítással szívesen szolgálok. NEMES állatorvos. MOSÖANCIN* gggggSggüggg^ggggggSgmmm ndéplő rrárcius 15. ér?\ Polski delavci! KERESKEDELEM. APU : M. SOBOTA március 2. 100 kg- Buza Din. 350— » > Rozs » 350— » i Zab > 225— » > Kukorica » 200—225 » » Köles > 225— » » Hajdina > 250— > > Széna » 50 65 » » Bab cseres.* 450 -500 > » vegyes bab * 350— » » Krumpli » 75-100 > » Lenmag » 370-380 > > Lőhermag > 1800-1900 M. SOBOTA március 2. 1 kg. III. II. 1. príma Bika !? i i/i 6-— !■->- 8- — 9-50 Üsző 6— 7 — 8- - 9-— TehénjS Borjú j 3.- 4- 5" - 6-— —.— 11.50 12- — 12-50 Sertés • • • ■ • 14 - 15 — Zsir I-a • • • • • 26- — 22 — Vaj 80— Szalonna 25- — 28-— Tojás 1 drb..... -.75 Pénz. 1 Dollár . . . . = Din. 56 70 1 Pengő Budapest . = » 10.— 1 Schil. Bécs . = » 7-99 1 Kor. Praga . . — > 167 1 Lira.....= , 246 Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk. ■1IIH mnm ■ni ■in i I Nagyban 1 Kicsinyben IS Varrógépek írógépek Kerékpárok és ■Alkatrészek I valamint Gummik I jó és szolid kivitelben kaphatók B jNemecz Jánosi vaskereskedésében Murska Sobota. L (BAKABÓC) v. mellékhtlyiségg k el egyfitt. Bő eb-bet ugyan- tt. r Árverési Eladás. Gorcsán Mihály és neje tulajdonát képező Krizevci községben lé?ő vendéglő, a hozzátartozó kert és gyümölcsösből álló 1765 öl belsőséggel valamint 2 hold 732 ől szántó földdel együtt a murskzi-sobotaí kir. járásbíróságnál 1928. március hó 12.-én délelőtt 9 órakor bírói árverésen eladatik. Delavcom na znanje! Polski delavci, Steri mislijo iti na razoa mesta na delo, naj se zglasiio pri delovodiaj STEFAN ANDREC i JANEZ SOOS v Peéarovci. ■IH HIII 1 M. Sobota és vicinális ut mellet öregség miatt május 1.-től kedvező ár és feltételek mellett bérbeadó. Jelentkezni DÓMJÁN korcsma Veáiica. I I i 111 Hl 11SSÜHIS S H ! S Eladó jó karban levő CIMBALOM bővebbet a tulajdonosnál A. HIRSCHL kereskedésében Murska Sobota, Ko-lodvorska ulica. Aki jól és olcsón javított órát akar, az forduljon bizalommal hozzám. Minden óráért egy évig kezességet vállalok. VACLAV PLACEK órás MURSKA SOBOTA (Bác lakásán van). mBimHiiBBBHHnimm Megérkeztek a legújabb nyári divatlapok kaphatók IZIDOR HAHN papirkereskedésében MURSKA SOBOTA V< c sto poliki sez< nski dtlavcov sprej-rnejo na razna mesta i pu^tare. Po-godb" se napr-ivijo pri deJovcdji Gábor Stefani v Odranct'aJi pri delav-skima nadz rnikoma Msgyari Németh Centiba pa tiidi pri prevzemateli dela QAáPAR JOZEFI v Proseíkojvésí. Proda se zelo lepő posestvo 2 lepofzída-no hiío primerno za trgovino gostilno ali drugo obrt. Vincgra-da prvovrstnega je z 2Vs orala in prvovrstnega ssdonomika in njiv tudi 21/! orala. V hiii je pet lepih sob kuhinja velika klet hle-vi in druge potrebne reői. Posestvo lezi petlminut od cerkve Kapela tik velike cestej in 25 minut zeleznica Slatina Radenci. Kupec naj sef.oglasi v trgovini BRAÖKO ali gostílna HAUSMAN Raőki vrh blizu Radenci. A—-/\J | ÁLLANDÓAN | KAPHATÓK: Szalona kg-ja Din 24-Zs/r „ 23-28 Háj „ „ 26.-Tőpörtő, kolbász stb. stb. BENKO mészárszékben | TT1UR5KA 50BGTA J SZNEJÉ i ML A D O 'ZENCI! Prvle kak szi szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, giávni trg, gde je velika záloga i zbéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneje, strum-fle in vsze drobno blágo kaj sze pri tej prilikaj nüca. Velika záloga zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno blágo. Szolidna posztre'zba! Niszike céne ! A. KIRÁLY trg. Klobuki perilom in kratkím biagom MURSKA SOBOTA. Giávni trg. Bergerova hisa Vsakovrstne sirove in svinjske köze k u p u j e po najvisji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota - Cerkvena ulica 191. I