X-*'- ' ■ '- 1  v'."

?'a  ^ - ;

vK :/  -rt

'■ Š< L' X s s \  V^r-v.'.

&Š 3 *

.

' L  % .  J  ,4  .*, v - *  ' " '"rt- ~;

■

•v -:•■■’;■■'.?;>• ,'>••'
rt.rt Wrtrt-

■e


.V'

' ■ A » ,..'r •if - . • ;  . ' t  • »—l, V- ‘i .' v / ' » X v’‘ fc . . « ., MX •

■

rt ‘

:': v- a V','. ‘«;v, .-trt - ■

,


.... > N ''
!  -"rt '

... • • . ;■ ' '

. 'V ->i-

; * - -<■ xv-

■ \ ;VX ->■



■■ . - ••.••■■•

A* V rt- rt-:'.  - -' >■ rt' :■''■■•' .■ - v - ;■ rt- '-.'rt iV  -rt,:’.

rt .* . -

'£'  *.<». .„^f v.a. ,.•• -»■ ,t ■ . > -► • ■ -, •>«•.... , •

■ - . ■

ogi

'

' • • 'in?*- - ;-.---rtX- . • .-5.0. /-.rt

fVrvŠM

rt

',X rtX"~*7 V '

rt .. - '.

, >.. . rt ’ ’■ ‘ •' f

-rt. . . '-rtX''.-V:.-.;,rtrt

.X.rtSX...

rt.rt‘ :  -rt rt-rt

.

v At >;■ ’ rt.rt .X.‘. .'. v.'rt

-rt'- -rt -



V >;> Vv ..■

. 1

rt V-. .. - c, ..

-rt . .

rtrt i .- ‘4  - ;-, 7
.rt-’.rt«.



■

-rtrt/.X'\. ?'<&£

at

rt

-


mm m m  ,

'. . - •< t.

■-<r  ‘rt >• ';fe >• vv ■%' ;v -.3

;  rt • \<U

rt'" •'•• - - v- . ■'**  -

• ,*. .■ . ~ * - , •-••.

..- -f , ' rt ■ -• X :

■ •>■ 5  - i • ' -• "...- -rt .rt •: v’ -t-; ' s j

■ , ■ ■ rtrt rt.

■ -

J >c i ' 'f  .. ,

i

rt .v

■ .-rt rtVrt'. .

• .rt-r- v

ABC

K N I ’S I C Z A

NA

N A JR  O D N  X

SOUL

H A S Z E K.

» ' ■ ■ ." 4»

ABC

KONYVETSKE

A'

N E M Z M TI

iskolAknak

H A S 2 N O K R A.

.__ fr_ _ . _ -

-—    - A — 1   ——*—"  

Cumfpeciali Priv. Sac. C ref. Reg. Apoft. Majejl.

7S& SS5&

Nezvezana vala 6.  krajczarov.

c**k7ri

V,- B i)D INI ,

Stampana z-kralelzkimi visnye Soule pifzjgt^

i 19  9 '

I.

82010

Szlovenfzke drovne litere;

Magyar apro betiik:

abcdefghijklm

Szlovenfzke velike litere:

Magyar čreg betiik:

ABCDEFGHIJKLM

Szlovenfzke tekoucse litere:

Magyar folyo betiik:

abc d ejghijk Im
ABCDEFGHIJKLM

Szlovenfzke zrokouv ptfzane litere :

Magyar keziras betiik:

« 1>  e d  e / g

c A 33

O P cj T J t ll

' ’ /

a e i  $ ti 6 ii

§>

nopqrfstu v w xy z.

NOPQRSTUVWXYZ.
nopqrfstu'vtPxy z,

awp ojr.  sTiivir x rz,

n l j JI i m n

VC 3 '3C£ <M<N

v id x y  z

v id x y z

a e i o n 9 u

III. s.

I.

3 >

(  s } t*

Pe -čse-nya
Ne-fzla-no
Zgii-bf-csek

ne-kejp-no

fzkr-blf-vo

pre-fzta-ng

ne-zre-lo

v-Ba-na-ti

ne-zna-no
5 *

Ne-pre-fzta-no fze do-bra vesi.

Ha baj fze vfze-ga hu-do~ga.

Pred Bou-gom je ni-kaj nej za-kri-to,
Ni-gdar ne la-’si-mo.

Po-ko-ren boj-di tvo-jim ro-di-te-lom,
Pa-zi na tvo-je-ga vu-csi-ce-la.

Od dne-va do dne-va fze vecs vesi.

Drej-mle fze m’i

Hva-lim fze

Na-fzr-se-ni fzara

Sztrej-mlem

Szpo-zna-vam

Ve-ru-fztu-jem

Zdi-ha-vam

Na-pu-nya-vam

Zvr-sa-vam

O-gri-za-vam

Pre-po-ra-csa-nye

Vo-jti-va-nye

Po-gla -var-fztvo

Ne-mi-ro-vnofzt

Ne-fzrecs-nd

Ne-zdra-vo

No-ru-va-nye

Pri-fzpo-do blej-nye

Mr-mra-nye

Sou-snya-nye

Tre-pe-ta-nye

Dr-ge-ta-nye

Eu-ro-pa

A-’si-a

A-fri-ka

A-me-ri-ka

Spa-nyor-fzka

Fran-czu-ska

Bran-de-bur-fzka

An-gli-an-fzka

Szi-czi-li-an-fzka

Vo-gr-fzka

Kra-le-vcsi-na

Rim-fzko

Mo-sko-vi-tan-fzko

Tčr-fzko

Per- 5 si-an-fzko

Cza-fzar-fztvo.

II. §.

C 8 )

* , 4 -

Pe-čse-nya ne-kejp-no pre-fzta-no

Ne-fzla-no fzkr-bli-vo ne-zre-lo

Zgii-bi-csek ne-zna-no v-Ba-na-ti

5 *

Ne-pre-fzta-nd fze do-bra vesi.

Ha baj fze vfze-ga hu-do-ga.

Pred Bou-gom je ni-kaj nej za-kri-to.
Ni-gdar ne la-’si-mo.

Po-ko-ren boj-di tvO 1 -

Pa-zi na tvo-je-ga vu-

Od dne-va do dne-va

Drej-mle fze m’i

Hva-lim fze

Na-fzr-se-ni fzam

Sztrej-mlem

Szpo-zna-vam

Ve-ru-fztu-jem

Zdi-ha-vam

Na-pu-nya-vam

Zvr-sa-vam

O-gri-za-vam

Pre-po-ra-csa-nye

V o-jii-va-nye

Po-gla-var-fztva

Ne-mi-ro-vnofzt

Ne-fzrecs-nd

Ne-zdra-vo

No-rti-va-nye

Pri-fzpo-do blej-nye

Mr-mra-nye

im ro-di-te-lom„
csi-te-la.
fze vecs vesi.
Sou-snya-nye
Tre-pe-ta-nye
Dr-ge-ta-nye
Eu-ro-pa
A-’si-a
A-fri-ka
A-me-ri-ka
Spa-nyor-fzka
Fran-czu-ska
Bran-de-bur-fzka
An-gli-an-fzka
Szi-czi-li- an-fzka
Vo-gr-fzka
Kra-le-vcsi-na
Rim-fzko

Mo-sko-vi-tan-fzko
Ttfr-fzko
Per-si-an-fzka
Cza-fzar-fztvo.

II. $.

Ǥ  c ii ) p

Talp tars tsont tsepp tscnk tzomb

Vont vers vek vaks zold zsdld

7 -

III.

Bi-as bi-al

Fi-u fa-i

Bu-ar he-as

Jo-ab le-any

No-e pa-is

Si-on fu-artz

Mi-enk li-u

Aiak a-gyu

pa* rab do-rog

Fa-lat fii-tes

Ha

Kc-

Ke~zes-tars

S2el-a-nya

Kcz-f-ras

Vak-a-blak

Mind-e-gyik

Nyul-ar-nyek

Sir-a-so

Sze-ker-ut

Sza-bad-ut

Ha-lat-a-do

Ive-refzt-a-rya

Bal-e-ve-zo

Te-jes-e-tek

Szar-nyas-e-ger

Lud-a-prolčk

Le-vel-a-rany

U-tol-c-tek

Szal-las-a-do

El-a-muln

Meg-a-izalt

Verd-abtal

Oij-e-lol

Al-tal-a-sott

E-gyiitt-u-lunk

El-lent-al-lok

Fel-al~do-g,om

Sii-te-meny

Vc-lzett-seg

E-ret-leri

Az-e-l6tC

Bi-nac-baa

ti-fzOg-nel

^ (  14 ) &
izr-a-do
fčld-ofz-to
lea-o-laj
al-aj-to
nap-e-sec
or-al-as
ai-tal-ut
Nagv-i-da
vad-al-ma

a-

fel-a-das

leg-ot-tan

vedd-e-lo

allj-el-lent

4-

al-koc-many

kep-te-len

tu-dat-lan

ez-u-tanrt

tii-dos col

ktiny-ve-di'£

lab-i-kra

kOny v-a-ros

ke-rek-agy

va-dafz-eb

nyers-erS

rez-on-t5

juh-a-kol

Gazd-afz-fzony

viz-5-zčn

leg-al-so
kinn-u-li5
ird-u- fanti
ol-tsad-el

va-sott-sag

so-ta-lan

na-pon-kent

az-a-latt

kč-ve-kr5l

er-tehiis

go-nofz-a-ka-ro

ke-relzt-a-nya

lc-lyem-e-rcfz-t<5

fer-ges-e-tek

olz-lop-on-to

bal-vany-i-ma-do

mi-ves-em-ber

fok-i-ha-to

mefz-e-ge-to

ta-vul-e-sett

e-lSbb-ii-zoru

e-lSl-e-ro

kčr-nyul-ar-ko-loili

^ C 15 ) F
5;

Mind-un-ta-lan jot ta-nul-gafs.

0- jad ma-gad’ min-den rofz-tdl.

1- ften-nčl nirits lem-ini el-rejt-ve*

So-ha nem kel-le-ne ha-zud-nunk,
En-ge-del-mes-kedj fzii-lc-id-nek.
Fi-gyel-mezz ta-ni-to-i-dra.

Nap-rol nap-ra tbb-bct ta-mulj.
Al-mo-do-zooi biin-tet-len-seg

Di-tse-ke-dem

Bor-za-do-zok

D5-hčs-kd-des

Ed-de-ge-Iem

Fo-lya-mo-das

Ha-da-ko-zas

Gya-mo-li-to

E-le-gye s -leg

Ha-nya-ko-das

Jat-fzo-do-zom.

Ke-gyel-me-sen

Lan-go-do-zo

Lo-bog-ta-torii

Mu-lan-do-sag

Pel-da-ld-zom

O-lal-ko-dd

Ra-gal-ma-zo

Zu-go-ld-das

Ve-re-bets-ke

Te-ve-lye-dd

Rej-te-ge-tes

Sa~nyar-ga-td

Ta-pafz-ta-lom

e-geiz-seg-te-len

faj-dal-mat-ian-sag

baj-no-kos-ko-das

efz-te-len-ke-del

ha-1'on-lit-ha-to

gyč-ze-del-mef-seg

gyfi-nyčr-kčd-te-t6

fe-je-de-lem-seg

i-de-ge-ni-les

in-dii-la-tof-sag

ir-gal-mas-kc-doni

mo-fto-hal-ko-do

ker- dez-de-ge-lem

nyug-ha-tat-lan-sag

ne-vez-de-ge-lcm

zS-rog-do-gC~les

pa-na-fzol-ko-das

fza-ka-dat-la-nul

par-tol-ko-dd

to-kel-let-len-seg

re-pe-dez-te-tes

Vefz-teg-le-te-sen

fze-ren-tset-ie-nul.


V* $<

^ (16) ^

f *^!S2S-22!. tS S J SS r-^s—^ Ss^ssss —LJ-l—g * U-Lg go^,

V. s.

KRATKI NAVUK.

T26j fze Bo-ga, do-bro csi-ni, ni-ko-ga fze
ne pre-fztras-si.

Vtra-glofzt je vfza-ke hii-dou-be zd-csd-tek.

Po de-li je fzlat-ki po-csi-nek.

La-go-je pej-de po-kva-ri-jo do-bre ja-ko-fzti.

Ki do-fzta gu-csi, a-li do-fzta zna, a-li do-fzta
la-’se.

Ki po-’sa-lii-je fzvo-jo hii-dou-bo, iejh-ko do-bi
od-pii-scse-nye.

Ne gii-csi o-no, ka do-bro ne-vejs-

Ne izpre-vej fze, csi fzi fzre-esen.

Vu ne-fzre-csi v-dvoj nofzt ne lzpa-dni.

Ni-kaj ne o-be-csaj, ka ne-mo-res zdr-’sa-ti.

Vtra-gli-vi cslo-vik je vfzejm odoren*

Ki drii-ge scsd ka-ni-ti na vek-se fze fzam
vka-ni.

Naj csio-vik hii-do z-hii-dim ne pla-csa.

Ka ra-di csi-m-mo ne izpa-dne nam ’smet-nd,

Szi-ro-mak cslo-ve-ka na-ka-nya-nye do-ber
Boug ra-vna.

Ki fee e-dnouk vu la-’si za-po-pa-dne ne-ga
nye-mi vor-va-nya.

Hi'i~do-del-ni-ka nej fza-m6 do-bri, ne-go i la-
go-ji lid-je za-me-ta-va-jo.

Boug-se-je od kin-csa do-bro zdrav-je, i do-ber
’si-tek vecs va-ld od mo-drpu-lzti.

Ka ne mo-res pre-obr-nou-ti, o-no mi-ro-vno
pre-tr-pi.

Ki

% (17) <S
V* §. -

ROV1D OKTATASOK,

|7el-jed az I-ftent, jot tse-le-kedj, fen-ki-tSl
fe tarts.

A’ reft-seg min-den go-nofz-sag-nak kez-de-te,-

Mun-ka u-tinn e-des a' nyu-go-da-lom t

Rofz pel-dak meg vefz-te-ge-tik a’ jo er-kol-
tsčj-ket. e

A’ ki fo-kat be-fzell, vagy fo-kat tud, vagy
fo-kat ha-zud.

A’ ki ban-ko-dik vdt-ken, kon-nycn nver eru
ge-del-met.

Ne fzollj ar-rol, a’ mit jol nem tud Iz.

El-ne brzd ma-gad’, ha fze-ren-tses vagy.

Sze-ren-tset-len-se-ged-ben ket-seg-be ne efs.

Sem-mit feni i-gerj, a’ mi-nek u-ra nem le-hetiz.

A’ reft em-ber min-de-nek e-16tt u-ta-la-tos.

A’ ki ma-so-kat tsal-ni a-kar, tob-bi-re ma-ga
tsa-lat-ta-tik-meg.

Nem kell rofz-fzat rofz-fzal fi-zet-ni.

A’ mit o-ro-mest te-fziink, nem e-lik ne-he-
ziink-re.

Sze-geny em-ber fzan-ddk-jat bol-dog I-lten
bir~ja.

A’ kit egy-fzer ha-zug-sa-gon er-tek, el-vefz-
ti hi-te-let.

A’ go-nofz-te-včt nem tsak a’ jam-bor em-be-
rek, ha-nem a’ rofz-fzak-is meg-vetik.

Jobb kints-ndl a’ j6 e-gef-sdg, ds a’ jo er-kolts
tob-bet dr a’ ta-niilt-sag-nal,

A’ mit meg-nem ma-sol-hatfz ?  azt be-ke-se-
ge-sen el-tur-jed.

B

A’

( i8 ) -J

Ki  z-mr-mra-nyem o-pra-vla o-no, k a mo-re
csi-ni-ti, on fzam fze-bi po-’sme-ti fzvoj
5 si-tek.

Po cslo-vej-fztvi fze ni-fcse ne zban-tii-je,
gro-bi-an-fztvo pa o-dor-nofzt po-bu-di.

Ne mo-re vfza-ki cslo-vik lej-po-ga gvan-ta
me-ti, a-li pre-mo-re vfza-ki fznaj-’snd
fze dr-’sa-ti.

Nej fa-lin-ge, ne-go do-bre ja-ko-fzti lii-dih
po-trejb-no je na-fzle-dii-va-ti.

Ki fze nad fzre-csov fzvo-je-ga bli-’stiye-ga
raz-dre-fze-li, la-go-je fzr-eze ka-’se.

Ki fze vu fzvo-joj mla-do-fzti ne vesi, ob-
jou-ese o-no vu fzta-ro-fzti.

Ki drii-go-mi ja-mo ko-pa, fzam v-nyou fzpa-
dne.

Ne po-na-gli fze vu fzoud-bi, do-kecs du-go-
va-nya do-bro ne po-fzlujh-nes, i pod-la-
fzi, do-kecs fze drii-gi vo zgu-esi-jo.

VI. §.

JNi -ki poj-bar, ki je na e-dnoj ii-bi ge-zdo,
ono je ne-pre-fzta-no fesu-kao, naj bi fze
z-me-fzta ge-no-la: a-li o-na fze je nej ge-
110-la, da fze je te poj-bar fzam nej g e-n o.
Drii-gi ese-dnej-ii poj-bar pra-vi nye-mi: ka
ga on hi-tro zmo-re. Si-bo je vzeo, i to-mi
poj-ba-ri je pod uo-gd vese-fzno. Te je na
tou za-esao bej-’sa-ti, i bej-’sao je ’s-nyim
na-vkiip i nye-gov kony.

Vno-go-krat, dra-go mo-je dej-te, tvo-je
la-go-je na-prej-i-dej-nye, ite-ro vu vese-]iyej

esi-nis,

C  19 )

A’ ki zu-gb-16-daf-sal veg-zi azt, a’ mit ten-
uie kell, ma-ga te-fzi ter-he-feb-be d-le-
tet.

Em-ber-sbg al-tal fen-ki fem ser-tS-dik - meg,
a’ go-rom-ba-sag pe-dig gyii-lol-se-get ta-
maizt.

Kem le-het min-den em-ber tzi-fra-ru-has, de
a’ tii-nof-sag min-de-nik-tol ki-te-Jik.

Kem a’ fo-gyat-ko-za-ib-kat, ha-nem a’ jo er-
kol-tso-ket kell az em-be-rek-ben ko-
vet-ni.

A’ ki fe-le-ba-rat-ja’ fze-ren-tse-jdn meg-fzo-
mo-ro-dik, rofz fzi-vet mii-tat.

A’ ki i-fi-u-sa-ga-ban nem ta-nul, meg-fi~rat-ja
azt ven-se-ge--ben.

A’ ki mas-nak ver-met as, ma-ga e-fik be-le.
Ke hiv-te-len-kedj i-te-le-ted-del, mig a’ dol-
got jol meg-nem hal-lod, es vard-meg,
mig ma-sok ki-be-fzbl-lik ma-go-kat.

V L §.

E sy  gyer-mek, a 5  ki egy vefz-fžŠn lo-va-
golt, azt fziin-te-len ver-te, hogy ki in-dul-na
he-lye-b5i: de az meg-nem in-dult, mi-vel
ma-ga a’ gyer-mek meg-nem in-dult Mas
o-ko-fabb gyer-mek meg - izbi-li-ta: hogy o
ha-mar el-fe-gi-ti. ,'Vefz-lzfit vett, ds a’ gyer-
mek-nek la-ba a-la tsa-pott. Ez er~re ineg-
fu-ta-mo-da, ’s meg-fu-ta-mo-dott vd-Ie e-gyiitt
■lo-va-is.

Sok-fzor, e-des gy.er-me-kem, rofz e-io-
meme-te-le-det, mel-lyet ta-nu-la-fod-ban te-

B %  fzel,

C ao ) £*

esi-uls, zvtin fzd-be na ko j drii-go feses obr-
nou-ti: ali fza-mou fzi zrok. Pa-fcsi fze li
fza-mou da-le prld-ti po tvo-jem fll-fza-nyi ?
tak ta-le prl-de i tvoj ra-zum.

Le-o-pold je lo-vio e-den-krat vu o-gra-
ozi me-tu-Ia. Gda je po-vfzdd za nyim dr-
kao, i pred fzd je nej gld-dao, fzpa-dno je
med-tejm-to-ga vu e-dno ja-mo. Ta je prif-
sao nye-gov Vu-cli-teo, i po-ka-zao je nye-
mi 9  da ki ja-ko z-ve-li-kim ’se-lej-nyem lo-vl
za kak-fim du-go-va-nyem» i na-prej ne gle¬
da , rejt-kd do-bl, ka 1-lcse, i lejh-kd vu ne-
fzre-cso fzpa-dne.

Nej-li fzam jafz za-do-fzta ve-li-ki? pra-
vo-je La-jos, kak je fztao vi-fzi-ko na e-dno)
leiz-fi-czi. Nye-gov brat je knye-mi kri-csao:
a-li nej fzi fzpa-me-ten; ar csi fze li e-den
klin fzte-re, ta-ki bos na ze-inli le-’sao. Ko¬
maj je tou vo po-ve-dao, i tak fze je pri-pe-
tilo. Do-li je lzpa-dno La-jos, vda-ro fze je
na 11-czi, i ro-kd fzi je ran- 110 .

E-den-krat fzi je Au-gu-fztus ve-li-ko bra-
dou na-pra-vo fza-ja-mi. Tak je ftl-mao, da
fze ga vfza de-cza bo-de bo-jd-la, A-li kak
je ’s-nyouv go-ri zvd-za-nov na-prej prif-sao,
gla-fzni ve-li-ki fzmejh je po-fzta-no, i on fzi
je pri de-czi fpot fzpra-vo me-lzto to-ga, ka
bi jo po-fztraf-so.

Csi-gli fzmo mi  e-fcse de-cza, nej nam
tr-bej dd-nok na Izd tak-se-ga kej-pa go-ri
vzd-ti, fte-ri fze ndm ne-pri-fztd-ja. Po cse-
dnou-fzti, i do-broj ja-ko-fzti mo-re pre-vzd-ti
eslo-vik prl-fzta-rofzt: nej pa po tii-Jioj bra¬
di, i drii-gi tak-si de-cse-ri-aj.

VIL §.

n  < »o r

fzel, ma-ga-don kl-viil mas-ra va-la-mi-re a-ka-
rod ha-rl-ta-ni: de ma-gad vagy az o-ka. Lep j
tsak ma-gad to-vabb i-gye-ke-ze-ted-ben, ugy
majd to-vabb ha-lad er-tel-med-is.

Le-o-pold kap-do-zot egy-kor a’ kert-ben,
egy lep-ke-hez. Mi-don min-de-iiii-ve u-tan-
na fu-tos, ’s ma-ga e-le-i-be nem vi-gyaz, be-
e-sdk az a-latt egy go-dor-be. O-da jo-ve
ta-ni-to-ja, es meg-mu-ta-ta nd-ki-e, hogy a’
ki i-gen nagy va-gya-ko-daf-lai kap-dos va-la-
mi do-iog u - tanil, es nin-tsen e-lo-re-la-t6
gond-ja, rit-kan nye-ri-el, a’ mit ke-res , es
kon-nyen e-lik kar-val-las-ba.

Nem va-gyok-e e-leg nag/ ? mon-da La-
jos, a’ mint ali va-la ma-ga-san egy Laj-tor-
jan. An-nak teft-vd-re hoz-za ki-alt: de nem
vagy o-kos; mert ha tsak egy laj-tor-ja-fog
meg-to-rik, a-zon-nal a’ fol-don fek-fzeL
A-leg mon-da-ki ezt, ’s-u-gyan ugy - is tor-
tent. Le e-set La-jos, meg-ii-tot-te or-tza-
jat, ds ke-ze-it meg-fe-be-fi-tet-te.

Egy-kor Au-gu-ftus nagy fza-kalt tsi-nalt
ma-ga-nak ko-rom-bol. Azt vel-te, hogy miti-
den gyer-mek fel-ni fog to-Ie. De a r  mint
az-zal fei-ko-tet-ve e-lo-jon va-la, han-gos
nagy ka-tza-gas ta-ma-da, ds a-zok-nak ts di¬
jak Ion a’ he-lyett, hogy i-jefz-t5-jok le-gyen.

Ha fzin-ten gyer-me-kek va-gyunk-is, nem
kell mdg-is ma-gnnk-ra olly kd-pet fel-ven-
ntink, melly min-ket nem il-let. Az o-kof-
sag, es 36 er-kolts al-tal meg-e-Ioz-he-ti a f.
em-ber sl  ko-ros-i-dot: nem pe-dig a’ ven-
ddg fza-kal, ds mas af-fe-le gyer-mek-sd-geto
al-tal.

B |

VIL $

n  C M ) e
VII.  §.

KRATKA ZGOVARJANYA.
Szpiravajoucsi pojbics.

pojbics je pftao eden-krat fzvojo Ma¬
ter: kama pridem jalz, csi bo’m z-varalfa vu
fou? ona je odgovorila nyemi: vu viinejsnyi
varufs. I csi z - viinejsnyega varaila vo-pri¬
dem ? na pole.

Tou fzi je dao raztolmacsiti te poibics:
pita pa pali znouvics: i efcse dale kama pri¬
dem? i kama teda?

Pravila je nyemi Mati: ka od vdfzi do
vefzi, od varaffa do varaffa, z-ednoga dr’sanya
v-driigo dr’sanye; i nalzlejdnye k-broudi veii-
koga mourja pride.

Dao fzi je pripovidavati te pojbics, ka je
mourje, i drugi tali toga fzvejta.

Mati je nej zamidila nyemi od toga na
kraezi pripovidavati.

Ober toga je 'selo te pojbics i tou znati:
csi ia tak bilou vfze naletom fzvejti vfzigdar.
Mati je pa nyemi pokazala, ka fzo od zacset-
ka lzvejta velika preminyavanya bila, i na
kraezi je pripovidavala nyemi pdlde od onoga
preminyavanya.

Oh draga moja Mati! gori je fzkricsao te
pojbics, gde fzte fze navesili vfza eta?

Z-knig, pravi ona, dragi moj fzinek!

Z-knig? odgouvOro je te pojbics. Dajte
tak hitro meni vfze one knige, vu iteri fzo
taksa popifzana.

£> ( 23  )

p

VII.  §.

RO  VID BESZELLGETESEK.

A’ K Č R D E 'L  D E G E L  6 G Y  E R M E K.

E* gyermek kerde egykor az anyjat: hova
6rel  en, ha a’ varason ki-megyek? E’ meg-
feleie nekie: a’ hoflidra. Es ha a’ hoftadon-
3s aital-esem? a’ mezore.

Ezt meg-magyaraztatta maganak a’ gyer-
mek kdrde pedig ismdt ujra: ds ha meg to-
vabb hova erek, ds hova azutatm?

Monda az anya: hogy falurol falura, va-
rosrul varosra, egy tartomanybol mas tarto-
manyba; ds vdgtdre a’ nagy tengernek partja-
ra fog trni.

El-mondatta maganak a’ gyermek, mi Id-
gyen a’ lenger, es a’ vilagnak egydb refzei.

Az anya el-nem mulatta 6 nekie arrol
egy rovid le-iraft :zyujtani.

Annak felette kivanta a’ gyermek azt-is
tudni: ha igy volt-e’ minden e’ vilagon min-
denkor. Az anya pedig meg-mutata nekie,
hogy vilag kezdetdtol fogva nagy valtozasok
voltanak, ds rovid le-irasokat elo-ada a’ tor-
teneteknek.

O edes auyam! fel-kialta a’ gyermek,
hol tanulta mind ezeket?

A’ kdnyvekbol, ugy mond; ddes fiatskam!

A’ konyvekboi? felele a’ gyermek. Adja
tehat hamar nekem mind azokat a’ konyve-
ket, mellyekbeu az effelek irva vagynak.

B 4 De

(M) F

Ali prvle, pravi Mati, znati moreš dobro
fteti, csi td knige fcsds fteti, i razmeti.

Oh tak! gori je fzkricsao, na tom bo¬
dem z-vfzejm mogoucsim flifzom, naj fze
fteti navcsim.

I zdr’sao je fzvoio rejcs, i li hitro je te-
liko zapopadno, ka fze je ’se z-dobri en Ig
fzam lejhko veslo.

P0B*0SNE jaKOSZTI POJB1CS.

1  e mali Jo’sef, ki je vido vfzaki det, ka
fzo nyegovi roditelje vgojdno, i vecser, pred
jejlztvinov, i za jejfztvinov Boga molili, pi-
tao je nye, zakaj bi tou esinfti? odgouvorili
fzo nyemi: zato; ar je Boug fztvoriteo, i
zdr’siteo vfzake fztvari. I raztolmačili fzo
tou nyemi, na keliko je mogao poprijeti nye-
gov lzlab razum.

Jeli ma Boug fzkrb i na malo deczo? pf-
tao je on na dale. Vpoudli fzo ga popuno-
ma, ka i ona pod nyegovov milofztivnov'
obrambov gori raizte.

Tak fzam ga praj i jafz difsen liibiti, i
nyemi zahvalen biti? ar fzte m’e vi dragi
moji roditelje tak vcsili, ka onim moremo
zahvalni biti, ki znami dobro esinio: i jafz
fzpoznavam tou, ka liibim valz moje roditele,
da teliko dobra z-menom csinlte, za ftera
fzam i rad vam zahvalen.

Tou rejfzan, odgouvorili fzo roditelje, i
od toga bole, da i miidva fzami kajkoli do¬
bra tebi prikasujeva, vfza ona od Boga vze-

meva,

*} C  »O t*

De elobb, ngy mond, tudnod Tcell jol ol-
vasni, es erteni akarod.

O tehat! fel-kialta, azon lefzek minden
kitelheto igyekezettel, hogy olvasni taniil-
jak.

Meg-is tartotta fzavat, ds tsak hamar an-
nyira fel-kapott-, hogy,mar jo koiiyvekbol
maga-is tanulhatott.

A’ jaMBOR ERKOtTSii G V E R M E K.

/i kis Josef, latvan mindennap, hogy fzuldi
reggel, es eilve, afztal elott, es afztal utami
az Iftent imadjak, kdrde oket, hogy ezt mi-
ert tselekedndk? Meg-feleltek ndkie: mert az
Iften teremtoje, ds meg-thrtoja mindeneknek.
Meg-is magyaraztak ezt ndkie, a’ mennyire
meg-foghatta gyenge drtelme.

Vagyon-e a’ kis gyermekekre - is gondja
az Ifteimek? azt kdrde tovabb. El-hitettdk
vdle tellyefsdggei, hogy ezek-is annak ke-
gyes oltalma alatt nevekednek.

Tehat, dgy mond, tartozom en-is ndkie
fzeretettel, ds halaadadal? Mert, edes fziildim
engem’ iigy tanltottak, hogy azokhoz hala-
addsdggal kell vifeltetnunk, a’ kik vdlunk jot
tefznek: ds dn drtem-is azt, hogy en fzere-
tem fziildimet, hogy annyi fok joval vagynak
hozzam, a’ miert-is Gromek vagyok haldada-
tos.

Igen-is, feleldnek a’ fzulek, ds annyival-
is inkabb, hogy mi magunk-is valami jdt  ffiu-
tatunk hozzad, mind azt az Iftentol vefziik, ds

B f azdrt

C *S ) r

meva, i zato fze moliva nyemi vfzaki den
vu nami prosnyaj.

Tak, veli nadale te pojblcs, i, jafz fzlo-
bodno profzim kaj od nyega. Oh kak vnou-
ga dugovanya bo’m ga profzo! jeli m’i da
vfza ona, ftera fcsem meti ?

Nej, odgouvorili fzo roditelje, ar bo’s ti
vnogokrat taksa dugovanya profzo, ftera ’do
tebi lejhkd skodllva: efcse i ti odrascseni lid-
je neznajo vnogo-krat, ka nyim je na hafzek.
Tou fzo nyemi pokazali i vu peldi. Te poj-
blcs jo je lejhkd zapopadno. Ali pltao je na¬
dale : ka bi tak mogao profziti od Boga ?

Odgouvorili fzo nyemi: tl fzlobodno pro-
fzis od nyega modroufzt: dobro pamet, i
krfztsanfzke dobre jakoizti. Ka fze pa druga
dugovanya dofztaja, fzamo ono profzi od Bo¬
ga, ka t’i na tvoj hafzek scsd dati.

Touje csinio te mali J6’sef, neprefztand
fze je za vekse popolnofzti pafcso, i oudne
doudue fze je teliko ponavlao vu modroufzti,
keliko vu zrafzti, tak da je potomtoga Bougi
na diko, i fzvojim roditelom na radofzt ’siveo.

V e n t ii v a j o u c s i r o j b  1 c s.

Naj ocsa je dao ’se ednouk, fe driigoucs
fzvojim pojblcsom nikeliko groffouv pejnez,
i dopufzto je nyim, naj je fzlobodno trofsijo.

Tiva dva, csi gli fzta nikaksega pomen«
kanya nej mela , fzta fzi kiipiivala za nye
kaksi fzlacsecz, naphala fzta fzi ’saloiidecz, i
nyidva mo’snya je prazna ofztanola.

Tiva

^ C 27 )

azdrt keriik Štet mindennap konyorgdseink-
ben.

Tehat, ugy fzoll tovabb a’ gyermek, en-
is kdrhetem otet. 6 ki fok dolgo k er t fogom
Štet kerni! vallyon meg-adja-d mind azokat,
a’ miket akarok?

Nem, mondanak, a’ fziilek, mert te fok-
fzor olly dolgokat fogfz kerni, a’ mellyek
ne ed artajmadra lehetnek: a’ meg-lett em-
berek fe tud ak fokfzor, mi ldgyen javokra.
Ezt meg-mutarak nekie peldaban-is. Meg-foga
azt a’ gyermek kounyen. De kdrde tovabb:
hogy mit kerhet tehat az Iftentol?

Meg - felelenek nekie: te kerhetfz tole
boltseseget, 36 dizt, es kerefzteny jo erkol-
tsoket. A’ mi pedig a’ tobbi dolgokat illeti,
tsak azt kdrjed az Iftentol, a’ mit javadra
akar adni.

Ezt tette a’ kis Josef, fziintelen nagyobb
tokelletefsegen iparkodott, ds naponkent an¬
imira nevekedett boltsesege, a’ mennyire ma~
ga oregbedett, iigy hogy az-utann Iftennek
ditsoltesere, es fzuldinek oromekre elt.

A’ G A Z D a L K O D 6 G Y E R M E K.

■fc^gy atya a d vala egyfzer-is masfzor-is gyer-
mekeinek egynehany garasokat, es meg-enge-
de, bogy Dabadon ei-kolthefsek.

Iiettejek, bator femmi fogyatkozasok fem
volt, vettek azon valami tsemegeket, meg-
tomek gyomrokat, ’s erfzdnyek iiresen mara-
dott. v

•5 (28) ^

Tiva dva driigiva fzta je pa fzranyiivala
fzkrblivo, i v-tom je bilou nyidva vefzelje, ka
fzta je cserecz dneva i dvajfzeti-krat preftela.

Szam eden jedini pojbics je bio, ki je
teliko vkiip fzpravo, ka fzi je premogao ku¬
piti na paliczo ’snyouro, orfzacslce karre, kni-
’sicze, i druga potrejbna dugovanya: ober to¬
ga je csafzi csafzi z-oni kaj davao fteromi fzi-
romaki, ali je fzvojim ’salnim tivarilfom r se
ednomi, ’se drugotni mali dar prikazao.

Ocsa, ki je fzkrblivo na ny6  pazo, fteri
je kak troflo fzvoje pejneze, pravo je nyim,
gda lzo eden-kra't vkiip bili: fzpoznao fzam
draga moja decza' ka izte vi nej vizi dobro
trolsiti vafsi pejnez.

Vliva, ileriva fzta vajne pejneze na fzla-
csecz vo dala, ka mata zdaj? vajna nafzlad-
nofzt je vu onom ocsnom megnenyi premi-
noula, v-iterom fzta jo obleznola: i morebiti
fzta fzi efese skoudila, da fzta fzi 'saloudecz
pokvarila, i tak je vajna ftimana nafzladnofzt
zbrignola.

Vliva pa protivnd, iteriva fzta je obarva-'
la, fz-tejm fzta nikak nej bougsiva. Ar je
tou ravno teliko, kak da bi niti ne bi bili
vu vajni rokaj. Jafz fzam je vama zato dao,
da bi fzi dobro volo fzpravila, i viiva pejne¬
ze fzamo zato varjeta, naj je mata. Ali tou
je fzkoupofzt, i jako mrfzka hudouba.

Ti fzam, dragi moj fzinekf fzi na dobro
obrito tvoje pejneze, da fzi fzebi taksa dngo
vanya fzpravo, vu fterih fztalno radofzt mo¬
reš meti, i da fzi ’s nyimi i k-drugim tvojo

do-

«3 C 29 ) **

Kettejek pedig el-tettek azt fzorgalmato-
san, ds abban vok minden gyonyorkoddsek,
Iiogy azt napjaban hiifzfzor-is meg-olvaftak.

Egyetlen egy gyermek v6k,  a’ ki annyit
gyu.jtott ofzve, hogy vebetett maganak pal-
iza-kotdst, rajzolat, ds foidkdpeket, kony-
vetskdt, ds egydb hafznos dolgokat : annak
felette ndhaneha adakozott abbol valami fze-
genynek , vagy jatfzd tarsai - koztil egynek
masnak valami kis ajanddkot adott.

Az atya, a’ ki-is fzorgalmatosan vfgya-
zott reajok, ki mikepen kolti-el penzet, meg-
fzolllta oket, a’ mint egykor egyiitt voltak:
tapafztaltam, ddes gyermekeim! hogy ti nem
koltottetek-el jol mmdnyajan pdnzeteket.

Ti nektek, a’ kik pdnzeteket tsemegekre
ki-adtatok, mitek vagyon moli ?  Gyonyorkod-
teteftek azon fzempillantasban el-tiint, melly-
ben azt meg-lzleltdtek: s6t talam artottatok is
magatoknak, mivel gyomrotokat meg-terhel-
tetek, es azzal remdniett gyonyorkodtetekek
meg-keferltetett.

Ti ellenben, a’ kik azt meg - tartottatok,
azzal femmivel fem vagytok jobbak. Mert
ez fzinten aimyi, mintha nem-is volt volna
kezetekbeii. En azdrt adtam azt ndktek, hogy
j6  kedvet tegyetek magatoknak, es ti a’ penzt
egyediil azdrt tartjdtok, bogy azt bfrhafsatok.
De ez fosvenysdg, ds igen utalatos erkolts«
telenseg,

Te egyediil, ddes fiam! jdra koltotted
penzedet, mivel magadnak ollyaten dolgokat
?ze]"zettdl, mel!yekben allando kedved lehet,
ds mivel azzal mafokhoz-is jdt mutattal, Ez

( 30 ) P

dobrouti fzkazao. Tou je tou lafztivno pre-
ftimanye pejnez. Li po fzamom dobrom nii-
czanyi majo fzvojo vrejdnofzt. Lagoje nii-
czanye pa vcsini nye bole skodlive, kak ha-
fznovite. Niti naj ne bode cslovik lzkoupi,
niti zapravlacs , nego naj fzebi, i driigomi
z-fzvojimi pejnezi na hafzek bode.

Mati, i dejte.

Te mali Jd’sef \e  kriih profzo Mater fzvojo:
ravno teda fzejeetaksi gncs med nyima pobudo.

Mati.  Dam ti, dragi moj fzinek! dam,
ali jeli znaš dobro, odket kriih ide?

Jo sef .  Vi lzte ga draga moja Mati fzpekli.

Mati.  Tak je, melo, i vodou fzani vze¬
la, zmejsala fzam, fz-kvafzom fzam nadignola,
ka bi fze geno, i zmejlzila fzam tefztou, po-
tomtoga fzo drva bila potrejbna, ka bi pecs
zakorila, i gda fze je ona zadofzta fzegrejla,
to tefztou fzam fzpekla, i fz-toga je gratao
na fzlejdnye za jelo valen zdrav kriih. Vi¬
diš, dragi moj fzinek, da je jako dofzta po-
trejbno k-torni,  naj z-mele kriih bode. Ali
odket je mela?

Jo sef.  Zrnya. Mlinar ono mele v-mlini.

Mati.  Odket je pa zrnye ?

Jo sef.  Zetnle ralzte. Moj oesa je ono
pofzejiao.

Mati.  Nej fzamo je je pofzejjao, nego
je pr vi e zemlou zourao tvoj oesa, pognojo je,
i te je tak notri pofzejjao, i povlacso. Jeli
je ’se ton zadofzta bilou dragi moj fzinek?

Jo sef.

&>  ( 31 )

am a’ tulajdon tekentete a’ pdnznek. Tsak
egyediil a’ jo koltds altal dr valamit. A’ rofz
koltes pedig inkabb tefzi azt artalmafsa, hogy-
lem hafznofsa. Sem fosvdnynek nem kell a z
embernek lenni, fem tekozlonak, hanem ma-
ganak, ds mafoknak penzevel hafznot hajtani.

AZ ANJA, es a’ g y e r m e k.

A’ kis Josef kenyeret kdrt az anyatoI: ugyan
akkor illyen befzdlgetes tamada kozottek.

Anya.  Igen-is, ddes fiam! majd adok,
de tudod-d jol, honnet jon a’ kenyer?

Jofef.  Edes anyam siitotte azt

Anja.  Igen-is, lifztet, ds vizefc vettem,
meg-kevertem, ds kovalzfzal fel-dlefztettem,
hogy meg-keljen, ds meg-dagafztottam a’ tefz-
tat; azutann Hira volt fztiksdg, hogy a’ kemen-
tze meg-fuljon, ds a’ mikor ez elegendokepen
meg - melegedet, a’ tdfztat meg - siitottem, ds
ebbol lett el-vdgre az enni valo egdlseges ke-
nydr. Ladd, ddes fiam, mi igen lok kivanta-
tik, a’hoz, liogy lifztbGl kenyer legyen. De
honndt jon a’ liizt?

Jofef.  A’ buzafzembol. A’ molnar orli
azt a’ malomban.

Anya.  Honndt jon a’ biiza?

Jofef.  A’ ffildbol i)5. Atyam vetette
azt.

Anja.  Nem tsak vetette, hanem elCbb
a’ foldet meg-izantotca atyad, meg-tragyafzta,
es az-utann vetette-be, ds be-boronalta. Val-
lyon eleg volt-e ez, ddes fiam V

n  C 3* ) r

Jo sef.  Nej je, liiblena mati moja! nego
je moj ocsa fzilje doli po’seo, v-fznopje zve-
zao, v-skegyen fzpravo, i vo zmlato.

Mati.  Dobro je, dragi moj fzinek! ali fto
je tou vcsino, ka je fzemen zislo, i gori
zrafzlo? fto je d-io k-torni rofzou, i de’sd’s?
i fto je dao moucs fzijati fzunczi, naj fze fzil-
je dozori? fto je dao zdravje, i batrivnofzt
k-naffemi deli? fto je obarvao nafte fztane, i
pola od pogi belnoga vihera? Tou je niti ocsa
tvoj, niči drugi cslovik nej mogao vcsiniti.
Ali vidiš, dragi moj fzinek! vfzi mamo edno-
ga nevidoucsega Ocso, ki nafz jdko liibi, i
na nafz fzkrb nofzi. Boug je ime nyegovo.
Te Boug, ali nevidoucsi Ocsa ona cftni na nafs
hafzek, ftera mi lidjd nemremo vcliniti, da
izmo mi na ona gledoucs fzlabi, Nafs ’sicek,
i vize blago, ftero mamo, od nyega je. Niti
etoga kruha ne bi meo, dragi moj fzinek! da
ga Boug ne bi dao. Za viza ta dobra - ciinej-
nya ne ’selei, on drugo od nafz, nego naj ga
po pokornofzti poftiijemo, liibimo, i vu nyeni
ifcsemo nafto radofzt. Csi fcses, po vrejmeni
bo’m ti vecs od Boga pripovidavala, Opou-
meiii m’e na tou.

Jo 1  sef.  Oh kapa liiblena moja mati! jafz
tou rad vciinim.

gg=s=!^  --ggu =g= ^&===5= =5

PRAVICSNA DEKLlCSKA«

tr

-iN lana je pravicsna , i odprtoga fzrcza bila.
Ka je dobrp nej znala ?  zato, ka je nej dobro

mer-

C 33 ) r

Jbfef,  Nem, fzerelmes anyam ! hanem
aty*mi a’ buza kalalzokat egybe fzedegette,
le-aratta, kevebe kototte, a’ tsiirbe hozta, ds
ki-nyomtatta,

Anya.  J61 vagyou, edes nam! De ki-
tette azt, hogy a’ biiza ki-kelt, ds fel-nStt?
ki adott a’hoz harmatot» ds esot? es a’ napot
ki fenylekette, hogy a buza meg-erjen? ki
adott egdfzseget, es batorsagot a’ mi rmm-
kankhoz? ki mentette - meg hazunkat, ’s fo U
diinket az artalmas fzel - vdfztSl ? ezt atyad,
fem mas egyeb ember meg-nem tehette, De
laffad, edes Dam! mindnyajunknak vagyon egy
lathatatian atyank, a’ ki minket igen lzeret,
ds reank gondot vile L Ez a’ nagy Iilen. Ezen
Iften, a’ vagy-is ez a’ lathatatian atya azokat
mlveli javuokra, a’ mit mi emberek meg nem
tehetiink, mivel mi arra eldgtelenek vagyunk.
Eletiink, es javunk, a’ mellyel biruuk, mind
tSle vagyon, Ezen kenyered fe volna, edes
fiam! ha azt az Iilen nem adta volna. Mind
ezekert a’ jo tdtemenyekert nem kivan o
egvebet tdliink, hanem tsak hogy engedel-
melseg altal 6tet tifzteljiik, fzerefsiik, es 6
benne kerefsiik ordmiinket. Ha akarod, jo-
vendoben tobbet fogok az Iflenrol fzollani.
Meg emlekeztefs rola,

Jdfef.  O igen-is fzerelmes anyam! dn
azt orornest meg-tselekfzem.

O S Z I N X E G Y  E R M E K,

k Mara ofzinte, ds nyiltfzlvii volt. Ha mit
1<W hem tudoct volt, azert, hogy j61 nem

C vi-

n (  34 ) r

..merkala; vadllivala je ono taki fzvojemi Vu-
csiteli, i pravila je: jafz fzam nej dobro mer¬
kala, ali pobougsam lze. Profzim, naj ir/i
povejjo ton efcse ednouk. Cfi je gda v-kom
drugom vgrsila, i ono fzo nyej z-obsanofztjom
na oucsi vrgli roditelje: nej fze je ’selejla za¬
govarjati , ali fzvojo falingo pomensavati; ne¬
go je pravila: pregrislla fzam, i kaftige fzam
vrejdna, fcsem jo i pretrpeti: li fzamo po-
tomtoga pali na me dobri bojd’te dragi moji
roditelje« Ar mene naj bole ton razdrefzeli,
csi bi m’e z-fzvoje liibavi vo zaprli.

Sz-taksim ponasanyem je prijeten cslovik
Bongi, i lidem.

Paveo,  i Fe rencz.

Paveo je za vfza mald marao, i na nikoj je
nej pazo; Ferencz lze je pa jdko fzkrbo, i
na vfza je merkao. Eden-krdt je Paveo vo
fou z - vdralla; nafzkori je pa po onoj ifztoj
pouti za nyim prilTao i Ferencz. Tli je naj-
sao Ferencz eden lejpi prfztan. Nabliizi pri
vefzi je le’sao Paveo pod edniiti drejvom, i
fzpao je. Gori ga je zbado Ferencz, i pripo-
vidavao je nyemi fzvojo fzrecso. Na tou fzi
je zmeno oes/ Paveo, zejvao fzi je, i pravi:
jafz bi ga tiidi lejhko najsao, zaifztino ga je
on Gofzpoezki cslovik zgubo, fteroga fzam
pred varaffom fzrecsao, Žakoj fzi ga tak nej
najsao? odgouvoro je Ferencz: oh! veli Pa¬
veo, ito more na vfza kebziivati! ober toga
je nazvejfzto nyemi ferencz i tou, ka je za?

^ C 35 ) r

vigyazott volna; meg-vallotta azt azonnal
tanitojanak, es monda: ec nem igen jol vi-
gyaztam, de meg-jobbitom magamat. Iverem,
mondja-meg nekem ezt meg egyfzer. Ha
valaha valamiben vetett, ds azt pirongatokd-
peu fzemere vetettek fziildi: nem kivanta
magdt mentegetni, vagy hibajat kitslnyiteni;
hanem azt monda: vetettem, ds biintetdst er-
demelek, akarom-is fzenvedni: tsak azutann
ismet jovoltal legyenek hozzam edes fziileim.
Mert engem leg-inkabb a keferit-meg, hogy
ha lzeretetek nelkiil el-kell lennem.

Az illyeten vifelettel kedves az ember
Iften, ds emberek elott.

Par, es Feeentz.

i al mindennel konnyen gondolo, ds vigj^az-
talan volt; Ferentz pedig igen gondoskodott,
es mindenre figj/elmezett. Egykor Pal haza
mene a’ varosbol; nem nagy idore ugyan azon
titon utanna jdve Ferentz-is. Itt talala Fe¬
rentz egy iz ep gyiirut. A’ falu elfitt fekii-
vek Pal egy fa alatt, es aluvek. Fel-koltotte
Ferentz, ds el - befzellette fzerentsejet. Erre
meg-torlose fzemeit Pal, asitozek, es monda:
dn-is  meg - talalliattam volna, bizonynyal az
az uri ember vefztette-el, kivel a’ varos elott
fzembe talalkoztam. Tehat miert nem talal-
tad-meg? felele Ferentz. O! ugy mond Pal,
ki vigyazhat mindenre! ennek felette tudtara
adta Ferentz azt-is, liogy azert, hogy a’ gyti-
C 3 rut

•*$ (36  > ^

tu, da je te prfztan najsao, i nazaj dao ono-
mi, fteroga je bio, defzet raniski fenka doubo,

Ki fzkrblivd pazi, ogne fzc nefzrecse,

I vnogo-krat efese a pega fzrecsa ficse.
Manpak kuma, drejmle, ali vnejmar bioudi,
I rak ha id no vi to vrtjmen ta zahodi.

Ne Glih na Btatt

Karol

je poftiivao fzvoje roditele, ar je. nye
bougao, i IzkrBKvo je pazo? naj bi nyih ne
zbantiivao. Antoni je pa vfze ono csinio, ka
je li nyemi po vouli bilou.

Szvoji roditelov, i vucsitelov vfze liavuke
je mimo  vuh piifzto, i da je neredno ’siveo,
fzvojim roditelom je na veliko 'salofzt bio.

<?da fzta oba-dva veksiva zrafzla, pri do¬
brem Gofzpoudi je fzlifsbo doubo Karol, pri
Heroin je fzvoj krtih tneo..

Antoni je pa groubi, bedak, i manyak ofz-
tao. Vfzigdar fze je na lagoje Goizpoude na¬
mero; ar je ni eden dober Gofzpoud nej mo-
gao trpeti nyega, niti ga je nej Iteo obdr’sati.
Vu fzvojoj fztarolzti je petlao pred dverami

ocso tvojega, i mater tvojo, i bou-
gaj tvoje vucsitele, naj t’i dobro bode.

Ki kaj zna, na vekse on je vfzcjni prijeten;
Ali trdi bedak povlzcd je zavr’sen.

C 37  ) F

rut meg-talalta, es vifzfza-adta annak, a' kie
vok, ajandčkban tlz forintokat nyert.

Sok but keriil ernber gondos vigyazaffal,

;  l£s fok azzal fzerentsct Icl.

Almodoz a’ lajhar, ’s-gyakran fzimnvadafla!

Nyertes fzempillantast vclzt-cl.

A z E G r'E N E T L E N Te  S T Ve R £ K.

Karoly tifztele fziilcit, mert engedelmeske-
dett nekiek, es fzorgalmatosan vlgyizott, hogy
meg ne sertodjenek altala. Antal pedig mifld
el-kovete, azt, a’ mi tsak kedvere volt,

Sziileinek, es tanftoinak minden oktatasaie
fzdlnek erefztette, es mivel rendetleniil elt,
iziileinek nem keves fajdalmokat okozott.

Minekutaima mind a ketten idosebbek let-'
tek, jo Ur’ fzolgalatjara kapott Karoly T  a ki-
nel kenyere vbit,

Antal pedig goromban, oftoban, es refleil
maradott, Mindenkor rofz urakra akadott;
mere egy jo, Ur le fzenvedhette iltet, meg-
fem tarthatta. Vensegdre kodult Karoly aj ta¬
ja elott.

Betsiiljed atyadat, es anyadat, es engedel-
tneskedj tairitoidnak, hogy jol legyen dotgod.

Ha ki mit tud annak vagyon jc> kellete;

De a’ tudadannak ilintsen betsulete.

C 3 A’

C 33 )

K E j P , ALI SzVETLlNA V K A N I.

Ferencz je v - tlhom vrejmeni vid o vu ednoj
mlaki fzuncza lefesecsi kejp, ocsa! praj, hod-
te hitro vu ogradecz, veliki ogyen je v-mlald.
Ocsa fze je zalzmejjao, i ta je fou ’s-nyim.
Ne vidite ocsa! kak gori etam? kricsl Fe¬
rencz. Dobro vidim fzinek, pravi ocsa; ali
tou je li kejp ober nafz fztojecsega fzuncza,
lfero fze vu vodi, kakd vu ednom gledali,
ka’se, Ali ddnok t’i ocsivefziio poka’sem, ka
je ton nej ogen. • Gori je tak vzeo edno du-
go pavozino, i ono je eden csafz vu kejpi
toga fzuncza dr’sao. Gda jo je vo potepno,
mogao jo je Ferencz prijeti, i fzpoznao je,
ka je mokra, i hladna. Geto fzta fze nazaj
povmola, csiidiivao fze je Ferencz, kakda fze
je moglo viditi ono tak ognyeno, ka je nej
bio ogen. Dragi moj fzinek! tak pravi ocsa,
fzuncza kejp je nej to ifztinfzko lzuncze; i
vu gledali kazani tvoj kejp fzeloucsi od tebe;
ar je med kejpom, i doli zmalauim veliki
razlocsek. Kejp je nej ono ifzto dugovanye,
Heroini fze vidi prifzpodoben. Kejp, i fzvet-
llna vnogo-krat vkani, i zato t’i je potrejbno
vesenih liidih navuka, naj fze navcsls, nej
taki kakste fzvetllni vorvati, nego dugovauya
na kamni frejloga razuma vrdejvati.

n  C 39 ) ^

A’ Kep, v a g y - 1 s a’ F e n y heg-tsai.

.t*erentz tsendes idoben lata egy toban a nap¬
nak fenyesked6 kepdt, atyam! ugy mond, jo-
3011 hamar a’ kertbe, nagy tiiz vagyon a’ to-
ban. Az atya mofolyog vala, ds oda mdne
vele. Nem latja-e’ atyam! hogy eg atnott?
fel-kialt Ferentz. J61 latom fiam, iigy mond
az atya, de az tsak kepe a’ felettiink al.16
napnak, a’ melly magat a’ vlzben, mintegy
tiikorben, mutatja. Azonban meg-is epen el-
hitetem veled, hogy ez nem tuz. Fel-vett
tehat egy hofzfzu pdznat, ds azt egy ideig
a’ napnak ellen fdnydben tartotta. Minekiitan-
lia ki-huza, meg - kelletett azt Ferentznek
fogni, ’s ned ves en , es hidegeu tapafztala.
Mikor vifzfza ter tenek, tsodalkozott Ferentz,
Iiogy tetfzhetett az olly tuzesnek, a’ mi tuz
nem volt. Edes fiam! tigy mond az atya, a’
napnak kepe nem maga a’ nap, ds a’ tukor-
ben mutatott keped kiilOmbozik tennen ma*
gadtol; mert a’ kep, ds a’ le-kepzett kčizot
nagy ■ a’ kiilombsdg. A’ kdp nem az a’ dolog
maga, a’ mellybez liafonlit. A’ kep, ds feny
fokfzor meg-tsal, azert-is vagyon fziiksdged
probalt embereknek oktatasokra, hogy meg-
tanulj nem azonnal akar mi £enynek bitmi*
lianem a’ dolgokat a' jozan efz’ proba kdvdre
vetrni,

C 4

A'

( 40  ) &

Bobra Dekla.

J&rijliha je ednoga log oj ega Gofzpouda fzlujila,
ki je fzvojoj drjini malo ddvao jefzti, i neprefztano-
t)U jo je falo. Krijlina je fzirouta bila, ali pouleg
toga pobobna* Vnogo  - krat fze je Botigi molila
govor ks a: ob Boug dragi! c/i je ton tvoja vola,
nadigni na pomuTovanye Jzrcze mojega Gofzpouda, ,
vaj tak ofztro, i brezi v fze lubavi ne dene z-Kle¬
nov! ali morebiti je ta ’subkofzt na bafzek meni,’ flo
zna, kak bi fivejla vu dobroutip morebiti bi hudo-
ga, i fzlobodnoga Uitka bila, cji bi m’i dobro bilou,
Ti znaš naj bole Gofzpoud, i Boug moj! daj m’i
mirovno trplivofzt, i pomagaj mi v-tom , naj var¬
na, i fzkrbliva bodem, cji gli fze nfi z-budim
placsiije. Ti Gojzpcdne! lejhko vfza eta na dobro
obrneš , i vu fzvojem vrejmeni mene obefzelis,

Nika premocsna dovicza je fzpoznala Krifline nyeno
dobro ponafanye , k-fzebi jo je  , vzela, i vu dolet
Jztdlis pofzidvila.

Ka nam je na bafzek, tou je Boug prevido,

O fidm zna gda ’salofzt obrne na radofzt.

Do -

^ C 41 5 F
frTm . ltJ _ .., ,

Jl  jo Lt a ny z 6.

LLriftim egy igen rofi uratdgot Jkolgdlt, a’ tmlly
tseledjenek kevefet adott enni, k azt fllind untnlan
rofz Jzovakkal illette. Krijlina Jzegeny volt, de
jambor a? mellett, Sokfzor imddd az Ifient mond~
vdn: ob fzerelmes IJlenem! ha a ’ te akaratod ez,
i /orditsd konfčriiletefsegre fzivet Urasdgomn&k, hogy
olly kemenyen, k fzeretet nelkid ne bdnjon velem! de
taldm ez a’fnnyarusdg javamra vagyonki  tudja,
hogy elnek a ’ jo napokkal? Talditt vaklTiero, k
fzabados eletu, volnek, ha jdl folyna dolgom. Te

tudod leg jnhban, Uram IJlenem ’ adj bekcfsegcs
turrejl, k fegits abban, bogy hiv, k fzorgalmatos
legyck, bdtor rofzfzal fizetnek-it. Te Uram! jovd
teended mind ezeket, k annak ide jel en nekem drd-
. pieket adandafž.

Egy vagyonos dzvegy - AJzfzony tapafitalta Kri-
fiindnak rnaga jo vifelket, k dtet magdboz fogadta;
k jo dliapotba, helyhejztette.

Az IJlen črniki oromnek napjait,
tudja, annak mikor ofzjza  - ki jvoa.it.

C s A

C 42 ) F

Bob er Szlugd.

^j)bete sao je Martin  > i mogao je /(voja.
dela na /(Jugo ^avupati. Csi gli je on nej
pred ocsmi bio , donok je nej manyikuvao ,
kak la goji) i manyi /(luga, nego jr e je po
dvej gibej pa/cso, i na tou je obrno vf(o
/tvojo mogoucso /(krbUvo/(t, naj v/(e dobro
doprne/(e. Ej! praj: da. bode fze jelko ve-
/(dio moj Gofipoud, csi bode vido mojo
vbrno/(t. Li hitro /(e i po tom (more
(-/(vojega betega y  cfi vf(e v-dobrom redi
najde , i nad nikim f(e ne bode potrejbno
nyemi c/emeritu Martini je doif(tine bougfe
gratalo , i /(vojo eser je torni dobromi /{lugi
ddo ; i da je /(ina nej meo , te /(luga je
doubo po Martinovoj fzjnrti v/(e nyegovo
bl&ga.

O

Darov it no Dejte.

N xki petlar je pravo ednouk ednotni detet!?
ftero je vfzakoj rouki eden fa!at kruha melo.
Oii! da fzam jako lacsen! liibo dejte! daj m’i

fza-

C 43 ) P

ge sssss r**«  - • j-n2=ss3 > 2zj* s!* )

A jo Sz o Iga.

^jj^eg-betegedett Mdrton , e j kinfceritetett
dolgait Jsgolgdjdra bigni, Er, noha f^em
elott nem vbit, mig-is nem kenyilett, mint
rofo , is reji f^plga , kanem kit , annyira
fiprgalmatoskodott, es arra vetette minden
kitelhetd gondjdt, kogy mindent jčl vigke £
vigyen. Ej! ugy mond: mi igen oriilni fog
Uram, ka Idtni fogja kivsegemct. Tsak
kamar aggal  - is Jel  - Idbad betegsegibul , ka
mindeneket j dl taldl, is femmin Jem boj £-
f^onkodhatik. Mdrton valbsdggal jobban - is
lett, s-Lednydt ennek a' jo f^olgdnak adta;
is mivel jia nem volt, a f^plga nyerte-el
Mdrton haldla utdnn ag egijj jdJ(dgot.

A* JOT T e V O G TERME K.

Egy kdldus mond egykor egy gyermeknek,
kinek mind a’ ket kezeben egy egy Harab
kenyer volt; O! melly igen eliezemf fzerel-

nies

**  (44) F

fzamo polojno toga mensega falata fcrliha, fte-
roga vroaki mas! i to dejte je te veksi falat
ta dalou nyemi, i radiivalo fze je, da je pe-
tlar jo te kruh. Potom je pravo te petlar:
zdaj fzi mene nerolnoga lacsnoga csloveka
nahranilo; Boug te blagofzlovi za tou dobro
dejte! i gda je to dejte gori zrafzlo, dobro
nyemi je bilou.

Ar Boug efcse i na zemli vnogo-krat louna
pouleg fzvojega moudroga dokoncsanya dobro
csinejnye, i blfsnyemi Izkazano iiibav.

Zahvalen Szin.

K-arol fze je fz- taksim vrelim fllfzom prD
pravo k-polfzkomi verlztvi, da ga je li hi¬
tro polubo nyegov Gofzpaud. I nafzkori je
potomtoga za volo fzvoje prlpravnofzti od ono-
ga Gofzpouda, Iteroga je fzlu’so, za dvorlz-
koga pofztavleni. Da je pa dobro placso dou-
bo lz - te fzlifsbe, i od fzvoje mladofzti mao
fze je navado mertiicslivo 'siveti: nej je po-
troffo vfzega fzvojega lonna na fzvoje 'sivlej-
nye, nego je vfzako leto kaj ’s-nyega fzrano.
Medtejmtoga je fzkrb rneo na fzvoje nevolne
roditele, i vfzaki mejfzecz je pofzlao nyim
kaj pejnez, da bi fze z-fzlu’sbe odkupiti mogli.

Tou je naj veksa moja radofzt, vnogo-krat
je pravo, csi fzi premifzlim, ka moji roditel¬
je po meni mirovno, i vefzelo fztarofzt 'si¬
ve jo , i ka nyim kaj tou morem prikazati za
nyi liova k-meni fzkazana dobra csinejnya.

Nevo-

< 45) r*

•mes gyermekem ! add tsak feldt nekem a 1
kifiebb kenyer darabnak, melly kezedben va¬
goni ds a’ gyermek a’ nagyobb darabot oda
ada nekie, ds črnit, mikor a’ koldiis efzi vala
•a’ kenyeret. Azutann monda a’ koldus: moli
engem izegdny dhezo embert jol tartottal;
Iften aldjon-meg ezert jo gyenr!ek! ds mikor-
Ta a’ gyermek meg-korosodott, jol folyt dolga.

Mert az Iften meg a’ foldon-is foklzor
meg-jutalmazza bolts rendelesei aital a’ jo te-
temenyt, es ember fzeretest:

. -O

A’ H a l  a a d  6 F i u.

Karoly olly forro igyekezettel tette magat a’
mezet gazdalkodasra, hogy tsak hamar meg-
fzerettetett uraiol. fes hamar azutann arra
termett kefzsege miatt az urasagtol, mellyet
izolgal vala, tiizttartbva tetetett. Hogy p e-
dig jo fizetest nyert volt ebbol a’ fzolgalatbbl,
ds ifiusagatdl fogva meg-fzokott mditdkletesen
dini: el-lem kdltdtte egdfz bdrdt maga meg-
tartasara, hanem minden efztendoben el~tett
abbdl valamit. Az alatt gondja volt fzegdny
fziildire, ds hol - napon - kdnt kujddtt azoknak
bizonyos fzamii penzt, liogy magokat izolga-
latbol fzabadsagba helylieztethefsdk.

Ez tellyes ordmeni, ugy mond fokfzor,
ba meg gondolom, hogy fziileim altalam tsen-
des, es vig venseget dlnek, ds hogy vala-
melly rdfzrol meg - jutalmazhatom hozzam
mutatott jdteteleket.

Az

( 46 ) p

N-E V O S C S e N a Szouszida.

Nika paverfzka 'senfzka je jako lejpe nyive
i 'sivino mejla, kak naj bougsi vdrt vu Te
izi, i doiiok je nigdar ni z-ednim cslove-
kom nikaj dobra nej vesinila. Veeser, gda
je 'sivina domou sla, vo je fztoupila pred
hi’sne dveri, csemerila fze je, csi je ilera
dobra krava mimo nye sla, ilera je fzoufzi-
dova bila. Csi je na polej dober len vinila,
i driigoga je bio; pravila je: jafz ne vejm,
k k bajajo lidje, ka nyim vize dobro fzpadne,
i meni je nikaj nej po vouli. Ali fztejm je
nikaj nej dobila, nego fzi je bole skoudila.
Ar da fze je nelztano csemerila, ino czekno-
la, vfzigdar je bete’sna bila, i vu fzvojoj naj
bougsoj doubi je mrla v - csemerej; da je
nyena fzoufzida od nikoga fzvojega ouzdalecs
priatela fztou rauiski dobiila.

Dober Priateo vu potrejbcsini.

Dra'gi moj boter! edni moji konyi fzo na
pouri, i ti drugi fzo doma rouni. Bar da bi
ednoga dobroga priatela meo, ki bi moj gra-
secz notri povlacso, driigacs ga iti csi gori po-
zoblejo. Pomozi mi, dragi moj boter! lzamo
pou dneva: vejm je ’se v-zemii tvoj grasecz.
Tak fze je molo Kriftiani Janos. I on poiz-
liijhnovsi nyegovo prosnyo zmogao ga je,-
Od onega vrejmena map je jako dober prid-:

top

n

gmSJss.i

< 47  )

“SSSSfeiSS:

e

' sss $

Az Irigy  SzoMszeDNc.

Egy parafzt afzfzonynak igen fzdp fzantb ve¬
to jofzaga, ds marhaja volt, milit leg-jobb
gazdanak a’ faluban, ’s meg fe tett loba egy
■emberrel-is valami jot. Ellve, mikor a’ mar¬
ka haza jon vala, ki-allott a’ hazd ajtajan, es
bofzlzonkodott, ha valami jo tehen el-ment
elotte, melly a’ fzomfzddd vbit. Ha a’ me-
z6n jo lent latott, ’s mase vbit; azt monda;
en nem tndom, hogy tefzik-meg az embe-
rek, hogy jol esik mindenek, ds ndkem nints
femmim kedvemre. Azonban ezzel fefnmit
fem nyert, es inkabb artott maganak. Mert
mivel lzuntelen boMzonkodott, ds epelztette
magat, mindenkor beteges vbit, ds leg-jobb
koraban halt-meg mdrgeben; midon egykor
fzomfzdd afzfzonya valamelly tavulrbl v alb
atyafiatol fzaz forintokat nyert.

Jo BAiaT a’ SzfiKSeGBEN.

•f^edves Komam! ndmelly lovaim litban vagy-
nak,  a’ tobbiek itthon betegek. Vaj h a egy
jo baratom volna, a’ ki el - vetett borsbniat
be-boronalna, kiilomben a’ madarak majd fel-
elzik. Seglts rajtam, edes Komam ! tsak egy
fel napig: hifzem a’ foldben vagyon mar bor-
sod, Igy Izbila Kriltianhoz Janos. Es amaz
meg-halgatvdn kdresdt, fegitett-is rajta. Az
idcitbi fogva igen nagy baratja vbit Janos

** C 48 )■ r

teo Mo Janos Kriftiana, i vnogo-krat ga je
pohvalo, ka ga je vu potrejbcsini bodoucsega
zraogao.

Ki nam vu potrejbcsini pomaga, on je nafs
pravi priateo.

Komi je pomoucsi potrejbno, ono more on
csedno profziti: i, csi je pomoucs doubo, naj
fze z-zahvalnofzti ne fzpozabi.

O C S A , I S Z I N.

N iki ocsa je eden-krat pravo fzvojemi fzini
Petri: Dragi moj fzin! ti fzi to ti zdaj molo,
ka bi ono hrano, itero nam je dao, Boug bla-
gofzlovo, i nam na hatzek obrno. Jeli je
tak Boug dao to hrano?

Peter.  Kapa, dragi moj ocsa!

Ocsa.  Jalz tou dr’sim, ka fzmo jo mi
pripravili z-naffim delom, i tvoja mati jo je
fzkuhala, i na lzto gori dala,

Peter.  Ali mi lzmo donok k-zrafzti ni-
kaj nej mogli zmocsti, de’sd’sa, i lzuncza
lzmo nej mogli na nyou piifztiti, niti fzmo
fzi zdravja fzarni fzebi nej mogli dati, itero
je na obdelanye zemle potrejbno bilou, nid
fzmo fzi vode k-kiihanyi fztvoriti, aii drv tak
pripraviti mogli, ka bi gorela,

Ocsa.  Jeli je tak i tvoj gvant Bo’si
dar? vejm nyega lejhko kupimo.

Peter.  Tiidi je, liibleni moj ocsa! ar je
gvant ali fz-predivna, ali z-vune, Predivna

Pa

n C 49  ) F
Kriftiannak, es fokfzor ditsoitette, hogy rajta
meg-fzorult vokaban fegltett legyen.

A’ ki fziiksdgiinkben fegit rajtiink, az igaz
36 baratunk*

Ha ki fegedelem nelkill fziikolkodik, annak
azt okoik.ii kell kerni: ds, ba a’ fegedelmet
meg-nyerte, a’ haiaadatoisagi’61 ei-nem feiejt-
keznit

A z A x y a , e s a’ F i u.

Egy atya egykor meg - fzblllta bat Pdtert:
Edes fiam! te ugyan moli; kdnyordgtel, hogy
az eledeleket, mellyeket adott, az Iften meg-
aldana, ds javunkra ejtetnd. Vallyon az Iften
adta-e az eledeleket?

Peter.  Igen-is, edes atyam. %

Atya.  fen azt tartom, hogy azokat mi
kerestiik munkankkal, es a’ te anyad fSzte,
es afztaka fel-adta.

Piter.  Ugy, de meg feni neveltetbettiik-
fel, es6t, es napfbnyt nem erefzthettiink, az
egelzsdget fem adhattuk magunk. magunknak,
melly a’ foldnek miveldsere iziikseges vok,
vizet feni alkothattunk a’ fozdsre, vagy a’ fat
Vtgy el-nem kefzfthettiik, hogy eghelfen.

Atya,  Valljon ruhad-is Iftennak adoina-
nya? hifzem azt vehetjiik.

Peter.  Ugyan dgy, fzerelmes atyam!
gnevt a’ ruhak vagy lenbol, vagy gyapjubol

D ' va-

( 50  ) p

pa tak 9  kak fzilje z-ženile rafzte, i vana je
z-ouvcz, Bere fze z-onim, ka z-zemle ra (z te,
hranyo. Tou prirascsenyd je pa Bo’si dar. I
da bi fzi pri dobroj mouesi pejnez lie bi mo¬
gli priifzkati z - nafsim delom, nikaj ne bi
mogli kupiti. Vfze dobro od Bouga izhaja.

Ocsa.  Ali jeli nam Boug ta dava zra¬
ven, ali po prilik a j ? i jeli je potrejbno cslo-
veki pouleg toga kaj csiniti?

Veter.  Boug nam to dobro po prilika;
dava, takse fzo: de’sd’s, fzuncze, trava, i
fzejtva. Zviin tejh je potrejbno fzkrblivo, i
razumno delo csloveka. Ali Boug da blagofz-
iov, i moues k-deli, naj bole, csi pobo’sno
‘‘sivimo.

Radiivao fze je ocsa nad razumnim fzi-
nom, kiisiivao ga je, i blagofzlavlao. Dao ti
je, praj, Boug veliki razum, d regi moj fzi n l
li na tom bojdi, kak bode od tebe mogouese,
naj fze ono dobro, Bero razmis, vu tebi bole
y koreni, i od dneva do dndva dale v O ra’siri.

Boiig je vfze modro dokonesao, i uafzta-
yo. On je dobroga rdda Boug, i, kak naj
prednyejsi zrok vfzega, ka je fztvouro, zra¬
ven vfzapofzebi, ali po drugi prilikaj ravna.
Ki vu vfzakom deli red litbi, on je prijeten
Bougi.

D A R O VI X E N S ZI R O M a K.

-vMrol je ednoga fziromaka, ali pobo’snoga
Gpfzpouda fzliVso, geto nyemi je v-onom la-

gojem

Vagynak, Mar pedig mind a’ len, mind a’
gabona vetemeny a’ fokibol nS, es a’ gyapiii
a’ juhoktol ju, s ezek azzal taplaljak magokat,
a’ mi a’ foldbftl n5, Ez a’ nevekedes pedig
Iften adomanyja. Es ha j6 erSnkben penzt
nem kereshettiink volna munkankkal, femmit
le vehetnenk. Minden jo az Iftentol jon.

Atya.  De az Iften adja-e ezeket egye-
nes folyalfal reank, vagy efzkozok altal ? ds
kell-d az embernek a’ mellet valamit tenni?

Peter.  Iften a’ jot efzkozok altal adja,
effele az eso, a’ napfeny, a’ fu, ds gabona-
vetemdny. Sziiksdges ehez fzorgalmatos, ds
ertelmes munkalodasa az embernek. De az
Iften ad aldast, ds erot a’ munkahoz, kivalt-
kepen, ha jamborok vagyunk.

Oriile az atya drtelmes Han. Tsdkola, ds
alda otet. Adott Iften, iigy mond, ndked b<5
drtelmet, edes fiam! tsak azon ldgy, a’ men-
nyire lehet, hogy az a’ j6, mellyet, drtefz,
benned jobban gyGkeresedjen, ds naponkdnt
ki-terjedjen.

Az Iften mind en t. boltsen vdgzet, ds el-
fendelt. 6 a’ jo rendnek Iftene, ds, mint fd
mozdlto oka mindeneknek, a’ miket terem-
tett, egyenesen, vagy elzkozOk altal vezerel.
A’ ki minden dologban a rendet fzereti, az
kedves az Iftennel.

Az adakozo S ze g e n y,

y  K-4foly egy fzegeny, de jambor Urasdgoc
fzolgalt, a 5  hol azon idoben nem mindenkor

D %  folyt

** C  50 r

gojem vrejmeni nej bilou vfzigdar dobro.
Donok je zato nigdar, nej mrmrao, kak vnou-
gi csinjjo; nego fzi je pomagao, nakeliko je
bilou mogoucse. Gda je vnogo fziromakov
■vido, ki' fzo v-tifztom vrejmeni okouli hodi¬
ti; etak fzi je izam vu fzebi zguesavao: csi
fze k-etim prilzpodobim, z-kelikim fzam ja iz
fzrecsnejsi! Jafz mam fztreho, hi’so, vfzaki
den toplo hrano, i pofztelo. — Ali eti — Ra-
fztalao fzi je tak fzvoj mali krtih fz - timi ne-
volnimi, ali je drugim premocsnim nye pre-
■poracsao, i drugacs je dobre tanacse nyim
davao.

Efcse i fziromaczke kaj dobra morejo vesi-
niti, i naj esinio z-onimi, ki fzo od nyih.fzi-
romaskejsi.

M a l  i Ta r.

-Te mali Peter je vnogo-krat od fzvoji rodi-
telov, i fzefztrlez fzlacseez, i drugi kaksi
drobiš kradno. Gda ga je eden -krat na blni
zgrabila mati, povejdala je oesi; i privolila
fzta oba k-torni,  naj fze to lagoje dejte za
tou mocsno pokaftiga. Gda bi fze Peter kron-
to joukao, i lzprejcsao, ka je li drobiš jetrne,
pravo je nyemi lzpameten oesa: i zato te bo¬
dem olztrd kaftigao, naj fze ne navesls pou-
leg droblsa vecs vrejdna dugovanya k rad n o ti,
i naj nalzlejdnye na gaogaj ne merjes. -
Ar ki vecs-krat li edno jaboko vkradne,

; nafzlejdnye i pejueze vzeme, csi do n v ili,
more dofzdgnoti.

n-  c 53 ) t*

folyt j61 a’ dolog. Mdg-is e’ miatt foha nerm
morgott, a’ mint jo fokan tselekfeenek; ha-
iiem fegitett magan, a’ mennjrire lehetetc,-
Mikor a’ fereg fzegenyeket latta, a’ kik ar
idobeu fel, ’s ala jartanak; igy fzollot maga-
ban: ha egybe vetem ezekkel magamat, men-
nvivel vagyok boldogabb ! vagyon fedelem,
hazam , mindennap meleg dtelem, ds agyam.
— De ezek — Fel-ofzta tehat keves kenye-
ret a’ koldusokkal, a’ vagy nevezetesen koz-
ben jart erettek, es egydbkdnt j6 tanatsot
adott ndkiek.

A’ fzegdnyek-is valami kdpen jdt tefret-
nek, ds tegyenek-is azokkal, a’ kik tehetet-
lenebbek.

gs =.—

A’ KIS T O L V A J.

A kis Pdter fokfzor fztileitol, ds teftverer*
tol tsemege, ds mas egydb aprosagokat el-
lopogatott. Midon egykor rajta drte az anya,
be-mondotta az atyjanak; meg-is egyeztefc
abban, hogy a’ rofz gyemieket ezert erzdke*
nyen meg-biintefsek. Mid6a Peter igen sirna,
es mentegetne magat, hogy tsak aprosagokat
vett vdlna - el, azt monda az drtelmes atya:
ugyan azdrt biintctlek - meg kemenyen, hogy
ne tamilj az aprosdgoknal tobbet ero dolgokat
lopni, ’s vegtdre ne kellellen az akafztoflra
meg-halnod.

Mert a’ ki tobfzot tsak egy alniat lop,
tegtere a’ peiižtds el-vefzi, ha hozzd ferhet.-

D 3 Mas-

**  c 54 ) r

Drfjgoucs naj mensega kaj ne vzemi brezi
dopi!scseiiyd tifztoga, koga ize dofztaje ono,
ka ’selejs.

Ne kradni.

LaGOJI,  I NEPOKOREN SoULSZKI POJBaR,

.Oio je eden-krdt mki Peter po imdni pojbar,
ki Ize je nikaj nej fteo vcsiti; da je na nikoj
nej pazo. Efcse je i v - foulo nerad hodo.
Roditelje fzo ga mogli na vekse pred fzebom
tirati v-foulo, kak je fivincse fega pred fze¬
bom gnati. Vnogo-krdt fzo fzi zdihavali nad
Petrom roditelje, govoreesi: ti lagoje dejte!
nikaj dobra ne bode lz-tebe — V-fouli je vu-
csiteo veliko nevolo meo fz-tejm pojbarom,
Ali je nej fzedo z-mdrom, i zadejvao je drli-
goj deczi; ali je nej kebziivao, i nej je mer-
kao na ona, ftera je vucsiteo vcsio. Oprvim
je z-dobrim opominao nyega vucsiteo; da je
pa lz-tejm nikaj nej mogao doprnefzti, kafti-
gao ga je olztro z-razloesnimi kaftigami, ftere
lzo ga jako pekle. Ali Peter je li Peter i
potomtoga ofztao. Kricsao je na nyega vil
nyegovom htidom djanyi vnogo-krat vucsiteo
v-esemerej: Peter! nigdar t’i za tvojega ’sitka
ne bode dobro! ka ize je pripetilo? gda je
’se fztarejsi, i krepsi gratao, nikoga je nej
steo bougati, i niksemi redi ize podati. Pri
vnougi gofzpodi je 1'zlfi’sO; ali ni eden ga je
nej mogao vkrotiti. Nafzlejchiye je okradno
izvojega gofzpouda; i gda ga je na bini naj-

sao;

C 55 ) ?

Masfzor leg-kiffebbet fe vegy-el anhak en-
gedelme ndlkiil, a’ kihez tartozandd az, »’
mit akarfz,

Ne orozz.

A’ ROSZ, es GONOSZ ISKOLA GyERMEK.

V 61 t egykor egy Pdter nevii gyei*mek, a’
ki femmit tem akart tanulni; mivel femmire
fetn vfgyazott. Sot iskolaba fem akart oromest
in en ni. Sziileinek keiletett 6tet magok elott
tobbire az iskolaba hajtani; valamint a’ bar-
mot fzoktak magok elott hajtani. Sokfzor fo-
hajtoztak Peter felett fziilei, mondvan: te
rofz gyermek! femmi jo fe lefzfz beloled —
Iskolaban az iskola mefternek nagy bajoskoda-
sa volt s’ gyermekkel. Yagy nem iilt tsen-
desen, ds akadalyozta a’ tdbbi gyermekeket;
vagy nem vigyazott, ds nem v6lt figyelme-
tes arra, a’ mit az iskoiamefter tanftott. Ele-
jentdn joval iutegette Štet az iskoiamefter,
minekutanna ezzel femmire fe mehetett; meg-
biintette kemdnyen kiilombfdle biintetesekkel,
a 5  mellyek igen erzdkenyek voitak. De Pd-
ter tsak azutann-is Pdter volt. Red kialtotfc
rofz tselekedeteiben fokfzor az iskoiamefter
bofzfziisagdban: Pdter! foha eltedben nem
lefzfz jo aliapotod! mi tortdnt? Mikorra ko*
rosabb, ds erolfebb Ion, fenki nek fern akart
engedelmeskedni, ds femmi rend ala magat
vetni. Sok unikat fzolgalt; de egy fem mc-
lietett vdle femmire. Vdgtere megdopd tirat i
‘s  a’ midSn ez rafta erte; vedelmeze magat.

D 4 es

C 56 ) P

sao; brano fze je, i tak je zbiio fzvojega go-
fzpouda, ka .je mogao mrejti. Steo je odbej->
ksati; ali vlovleni je, i v-Telezo je zakovani,
Poglavarfztvo je, na fztrasno p el d o drugim
okornim mladenczom, zapovedalo 'sivomi vize
‘kotrige nyegovoga tejla potrti, irio ga moriti;
mrtvo pa njregovo tejlo na kolon djatt, geto
fzo ga kouvranye pojeli.

Da bi te cslovik na teliko ne bi drefzelio
fzvoje roditele, i vticsitele, ne bi ga objou-
kali, i prekunoli. Pripetilo fze je ’s-nyim,
k a fzo nyemi prorokiivali nyegovi roditelje, i
vucsitelje. Ar je nej na dobro priffao; v-czej-
lom ny ego vam ’sftki je nej bilou nyemi do¬
bro , i hiidou je premino z-fzvejta.

Dobro Soulszko Dejte.

V u onoi ifztoj vefzi je bio eden drugi od
fziromaski roditelov rodjeni v-foulo hodecsi
pojbfcs po imeni Karol. Te je rad hodo
v-lbulo; gda je v-fouli bio; -fzkrblfvo je pazo ?
i zvuna fotile fze je na ono dobro Karol po-
pafoso, ka fze je v-fouli navcso razmeti,
Rad, i fzim-hotees fze je nagno na vize do¬
bro, i nej fze je kdzao za drejmajouesega,
okornoga, ali Mido-volnoga, csi je kakse vese-
nyd pred nyega ddno, ali csi je za kaksega
detiuizkoga bina pokarani, i na dobro polit
ravnani.

Sz - kolikim je pa fztarejsj pofztano Karol,
tej m bole fze je ponavlao vu onom, ka je

pri-

n  C 57 ) P

es annyira meg-ver d ura c, hogy meg-kelletett
halnia. El-akart fzaladni; de meg-fogattatott,
es vasra veretett. A’ Feisosbg, mds rofz
iiiaknak rettento pdldajokra, meg-torette meg
elevenletbben teftenek minden tagjait, es meg-
čUette, holt tellbt kerdkre tdtette, a ?  hol otet
a’ hollok meg-ettek.

Ha ez az ember annyira nem biisltotta v6I-
na fziileit, es tanftoit, nem lirattak, ds meg-
nem atkoztak volna. Meg - tortent vele, a’
mit meg-jovendoltek fziilei, ’s  tanltoi. Mert
femmi jo fe lett belSIe; nem volt egefz dle-
teben j6 dolga, ds rofz vdggel'mult-ki.

A’ JO Is K O L A Gvermek.

lJgyan azon faluban v61t egy mas fzegeny
atyakt61 fziiletett Karol nevii iskola gyermek,
Ez oromest jart az iskolaba; mikor iskolaban
v6k, fzorgalmatosan figyelmezett, ’s az isko-
lan kivill azon jbra igyekezett KaroIy, mel-
]yet az iskolaban meg-erteni tamilt. Oro¬
mest, ’s onkdnt hajlott minden j6ra, neiij
mutatta magrit almosnak, nyakasnak, vagy
kedvetlennek, ha valami tanitas fel-adatott
ndkie, vagy ha valami gyermekes hibaert
meg-intetett, es jo litra igazftatott.

Menndl inkabb korosodott Karoly, annal
jobban kapott azon, a’ mi tedzetes, Iiafznos,

D 5 es

C 53 ) F

prijetno, hafznovito, i dobro bilou. VfZaki
cslovik, i naj bole nyegovi roditelje, i vncsi-
telje fzo fze nad nyim radiivali, i roditelje fzo
’se v-defzetom leti vu domanyi oupraviezaj
nyemi lejhko hafzek vzeli, i vnouga na nye-
ga zaviipali. Gda je ’se Karol zadolzta veliki,
i mocsen, pripraven bio i drugim lidem na
fzliTsbo: jako je csiitlivo bilou nyegovo od
Izvoji roditelov, i vucsitelov razlocsenyd.
Z - fzkuznimi ocsmi je zahvalo nyim, ka fzo
«a nyega vorpo lzkrb nofzili, i fzponrinao lze
je z-oni vnougi dobrout, llere je od nyih
vždo. Oni fzo pa hvalili njegovo flifzanye,
i pokornofzt, blagofzlavlali fzo ga, i kusiivali.
Vucskeo je efcse i nafzlejduye nyemi n iker a
pravo, i gori je zapero nyemi ete recsl na
izpomenek: vu tvojoj pobo’snofzti olztani,
dobro csini; ar taksim bode nafzlejdnye dobro.

Obecsao je Karol tou vcsiniti, i obdr’sao je
fzvojo obliibo. Ar je Karol fztalno voren ob-
fztao kak eden popunoma odrafcseni cslovik,
vfzigdar fze je pafcso fz voj ega gofzpouda pra-
vicsen hafzek povdksavati, i od dneva do dne¬
va je na vfza pripravnejsi, i csednejsi bio. I
dobro je fzlifsila nyemi potomtoga fzreesa.
Ar je nafzkori poglavito gofzpodo fzlifso, fle-
ra kak je zacsiitila nyegovo dobro ponašanje,
taki ga je k-fzebi na fzltfsbo Telejla, da bi
rada dobre fzluge mejla, I zato je telikajse
dober najem doubo, i da je fzvojo plaeso po
fpamtji zadrVivao, hitro fze je na fzvoj la-
Iztiven kriih pomogao. Ar da bi Te zadofzta
dugo fzlifso, edno malo inienye fzi je ktipo-,
i v - nyem je po fzvojo j vrnili ^ilveo. I tak

n C 59 ) r

ds jo v61t. Minden ember, kivaltkepen fzii-
lei, ds tanitoi oriikek raita, ds iziildi mar tiz
efztendos koraban hazi foglalatofsdgokban halz-
rat vehettek, lokat reaja blzhattak - is. Mi-
don Karoly elegendokdpen meg - korosodott,
es meg-erosoddt mas erhbereknel fzolgaiatot
tehetni: igen erzekenyes volt Iziileicbl, es
tanltoitol el-valasa. Konyhullatasok kozt ko-
fzdnd azoknak Inv gondoskodasokat, es em-
letd a’ tSlok vett fok javakat. Azok pedig
dicsdrdk fzorgalmatofsagat, ’s engedehnefsegdt,
meg-aldak, ds tsokolak. Tanltoja mdg el-
vegre mondott egyndmellyeket, ds fel - Irta
r.ekie ezeket a’ fzavakat emldkezetul: jdm-
borsagodban meg-maradj, jot tselekedj; mert
sz illyeneknek lefzen el-vegre jo dolgok.

Meg igdrte Kr'roly ezt vdghez vhmi, meg-
5s tartotta lbgadasat. Mert Karoly mindenkor
hiv maradott, mint egy meg-lett ember,
mindenkor igyekezett Urasaganak igaz halziiat
elobb mozditani, ds naprol napra mindettre
alkalmatosbb, ds okosabb v61t. Jol - is fblyt
azutann Izerentsdje. Mert tsak hamar a’ fo.
urasagokat fzolgalta, a’ kik mihelyest hallot-
tak jo - vifeletdt, azonnal fzolgalotokba kivan-
tak,  mi vel brdmest akartak jo lzolgakat.
Meg-is j u taliti aztato tt jol; ds mivel bdrdt;
mertdkletelsege altal meg-tartogatta, hamar
maga lajat kenyerere kaphatott. Mert mi-
liekutaniia elegot izolgalt volna, egy kis jo-
lzagot vett magaiiakj ’s abban kedvere dlc.
Es igy tellyesedett-bd nj-ilvan fziUeinek, ’s

tani-

C 60 ) ^

fze je nad nyim fzpuno ocsivefzno nyegovi
rodkelov, i vucsiteiov blagofzlov, i ki je
kaksi fzrecsen 'sftek fteo doli fzpiTzati , on
fze je z-pelde Karola fzpoumeiio.

:«

SziromaSka Szuha Bojda.

* ika fzirouta deklicama, ftera je tilhih ludift
otrokom mogla dvoriti, doli je fze j la, i jou-
kala fze je. Pitala jo je hfsna gofzpodaricza;
zakai joucses? jeli ti kaj fali? ah! pravi ta
deklicsina, osi fzi premifzlim, ka bode z-me-
ne, zaifztino morem joukati! Druga decza
v-foufo hodijo, i vnouga dobra fze vcsijo, jafz
pa tak gori rafztem, liki lagoja trava. Nikaj
iiemam, fz-koj bi placsaia vticsitela; ar mo¬
rem za moj krtih fzlifski, i tak bedafzta ofz-
tanem. Sto m’i lziifsbo da, csi pripravnejsei
dr’sincse najde? rada bi v-nocsi delala, da b
fzamo mogla hoditi v-foulo, ino fze kaj nav-
csiti! Pomiliivala jo je gofzpodaricza, i mifz-
lila je vn-fzebi: fzimllijem fze nad etov fzi-
rontov. I Boug tou fese, naj fze fzmilajemo
nad timi ne volni mi, i koga na dobro dati
vesi d je takse dobro djanye, od fteroga nye-
mi veksega nemore cslovik prikazati. Od
onoga vrejmena mao je pofzlala to 'fzironto
vfzaki tyeden niftero vtira v-foulo; i csi fze
je vees dobra navcsfla ta deklicsina, bole je
vSrno, i gyedrno delala.

C 61 ) p

tanltbfnak aldasok, ds ha ki valanii boldog
eletet akart elo adui, ez Karolynak peldajat
emletette. •

A’ Szegchy Dajka L e a n y.

fzegdny Leanyz6, kinek idegen embe-
reknel gyermekek mellet dajkalkodni kelle-
tett, le lile, es sira. ivdrde a’ haz afzfzonya:
tniert slrfz ? vagyoji-e vala mi bajodV Ah! iigy
m on d a’ ieany, ha meg - goudolom, mi lefzeu
beldlem, valoban sirilom kell! Mas gjerme-
kek iskolaba jarnak, es fok j6t taniilnak, da
iigy novok-fel mint a’ rofz fii. Nintsen leni¬
mi m , a’ mibol fizeffem az iskola-bert; mert
kenyeremdrt lzolgalnom kell, es fgy keliet-
len maradok. Ki fog fzolgalatott adni, ha al-
kalmatoirabb embereket talal? oromest djtlza-
ka dolgoznek, tsak jarhatndk iskoMba, ds va-
lamit tamilhatndk! Meg-indiila rajta az Afz-
fzony, es meg-gondoM magaban: meg konyo-
riilok e’ lzegeny leanyzon. Illen-is akarja
azt, hogy konyoruletelseggel vifeltelsiink a’
fzegenyekhez, es valakit j6ra tanitatni oly jp-
tetel, meilynel nagyobbat a’-hoz mutatni nem
leliet. Az idotol logva el-kiildd a’ lzegeny
leanyt minden hdten egynehany 'orakra az is¬
kolaba; es mennel tobb jot tamilc a' !eany,
aimal iuyebbej.: ?  ds Izorgainiatolikbbaii dolgo*
zott.

m

n (6z) p

L A G O J \  S Z L U G Ai

„J anus f že je od lagoji roditelov gori odbra¬
no, i vu fzvojoj mladorzti je k-ednomi hude¬
ga 'steka gofzpoudi priffao; ki je na fzvoja ni¬
haj nej pazo. I tii je on czilou lagoji gratao.

Nocsi je v-oftarii fzprevajao, vujdnd je na
nyivi pri plugi fzpao, ali gde je on indri no-
fzavpi inogao biti. Segou je meo 'sivino pre-
vecs goniti, z - varaila je vfzigdar pijan vo
priifao, i kak fze je izegrejia 'sivina, tak jo
je vroucso ali k-jafzlarn privezao, ali na vou-
do pelao. Vfzigdar je plantave, i fzlejpe ko-
nye meo; i nyegov gofzpoud je v-kratkom
vrejmeni pouleg nyegove nemarnofzti zgubo
vfze fzvoje konye. Nafzlejdnye zavr’seni ?
vu nevouli, v - fziromaftvi, i od nikoga nej
objoukami je mr’o.

Szlugov nyihova vtraglofzt, nevCrnofzt, i
fzlobodeu 'srček je zrok vnougi kvarov, i od¬
vzeme od nyih Bo’si blagolzlov, i liidih lii-
bav.


-as

P,R 1 S A V C Z I.

Eden mou’s, i nyegova 'sena, fteriva fzo
z-fzvoje domovine lagoji lidjd vo zgonili,
v-trdo j zimi fzta v-edno malo vdfz prišla.
Pred obcsiuov fzta praviesno, i drefzelno pri-
povidavala fzvoj fztalis, i fzloboscsino fzta
profzila pri nyih obfztati, Vu toj vefzi lzo

bili

A’ Ro S Z S Z O L G A.

Jaiios rofz fziilektftl neveltetett - fel, ds ifiu-
sdgaban feslet dletu Urhoz jutott; a’ ki a’ ma-
gaera epen nem vigydzott. Es itt 6 te!3yes-
seggel el-erkoltstelenedett.

Az djdzakskat venddg- fogaddban tolt6'tte ?
nappal a’ mezSn az ekendl alutt, vagy a’ hol
5 masutt magan lehetett. A’ marhat igen
meg-fzokta hajtani, a’ varosbdl mindenkor re-
fzegen jutt-ki, ds a’ mint meg-3ievesedet a’
marha, azon hevesen vagy a’ jafzolhoz kdtot-
te, vagy a’ vlz.re vezette. Mindenkor santa,
es vak lovai voltanak; ’s az ura rovid ido
alatt annak feslettsdge miatt el-vefztd minden
lovait. Elvegre el-hagyattattan, nyomordltan,
fzegenyill, ds meg-liratatlanul holt-meg,

A’ fzolgdknak relisegek, luvsdgtelensegek,
es fesletsdgek nagy karokat okoz, ’s meg-
fofztja oket Iftennek aldasatdl, es az embe>
reknek fzeretetekt61.

A’ J o v E v e n  y e k.

E gy  ember, es annak felesdge, a’ kik haza-
jokbol rofz emberek akal ki - iizettettek, ke-
meny telben egy kis faluba jottek. A !  koz-
sdg e!8tt igazan, es drzekenyen ki-jelentettdk
iigyeket, es engedelmet kertek azoknal ma-
radni. Ebben a’ faluban voltak vendegeket

ord-

n (64) F

bili buli e, ki fzo go Iz tl radi gori prijimali;
zato izo tejva dva prifavcza jako vugodno go¬
ri prijali. Za fztanye fzo nyima mefzto dali,
i poraogli fzo nyidva z-hfsnov potreboucsovl
Gvo, decza moja! kak je lounao Boug ton
radovolno gori prietje. Tejva tiihfncza fžta
z-lzvoje žahvalnofzti te vesesane na vnooga
nouva, i halznovita dugovanya, i razlocsno
nieftrijo navcsila, po iterih je nyim pollzko
delo dolzta bole od rouk slo, kak prvle. Vo
fzo razglaiFeni z-fzvojov zelenov krmov na
teliko, ka fzo 'sivino v-ilalli lejhko krmili. I
fz-tejm taloni izo fze vescsanye jako pomogli.

Vlomi lacsnomi tvojega kriiha, i vo zvr-
,’sene primi notri va hi'so tvojo.

Ne fzpozabi fze z - rado - volnoga gori pri ji-
manya, Ar fzo vnougi po taksoj dobrotivno-
fzti jako izrecsni gratali.

Deiurje.

T^ajhar je ma'nyi, i vtraglivi derar bio. Na
delo ga je nifcse nej fteo meti, ar je te dru¬
ge li zadr’savao ; i esi je donok ito ’s-nyim
dao delati, on je zaifztino koga drugega na
fztraso k-nyemi mogao polztaviti.

Da je tak nifcse nyemi dela nej dao zvil«
fzilne potrejbesine, gda je driigoga nej mogao
liajdci, li malo je prifzliVso Lajhar, nikaj lzi
je nej mogao vkiip fzpraviti, od dneva, do
dneva fze je pomensavala nyegova moucs, i
delo je jako netecsno bilou pred nyirn. I za¬
to je nafzlejdnye vizo volo zgubo, mrmra-?

( ffS ) r

orbmest' fogadb emberek; azert ezt a’ ket jb-
Vevenyt igen kedvesen fogadtak, Lakohelyet
adtak ndkiek, ds meg - fegitettdk 6ket fziikse-
ges hazi fzsrekkel.

Ime, gyermekeim! hogy jutalmazta - meg
Iften ezt az oromest fogadast. Ezek az kje-
genek halaadatofsagokbbl a’ falusi a kat fok vij,
ds hafznos dolgokra, es kiilbmbfele fortdlyok¬
ra tanftottak, mellyek altal foldmivelesek ibk-
kal jobban fo!yt, liogy fem az elott. El-hf-
resedtek a’ marhatarto nivekkel el - annyira,
hogy a’ marhatartast be hozhattak. Es ekke-
pen a’ falusiak igen meg-vagyonosodtak.

Torjed az ehezbnek kenyeredet 5  ds az
iigye fogyottakat fogadd-bd hazadba.

El-ne felejtkezzdl oromest be-fogado lenni.
Mert fokan illyeten jb akarosagok altal igea
fzerdntsesekke lettek.

A’ N a p s z a M o š o k.

i-mmhafi tunya, dš reli nap fzamos vbit.
Dologra fenki fem akarta oteč, mert a’ tub«
bieket tsafe akadalyozta; ds ha ki nieg-is dol-
goztatotc vdle, annak bizonyaI egy mast va-
lak.it kelletett vigyazasara ali 1 tani.

Mioel tehat fenki feni adott ndkle dolgofc
izoruitsagon kivul, riiidon mast nem talalha-
tott; keveset-is kereshetett Lomhafi, femmit
fe gyiijthecett maganak, naprol napra meg-
iogyott ereje, ds a’ dolog igen izetlen volt
elbtte. Ugyan azert vegtdre el-kedvetle.«;.-
dett ?  ziigoibdbva Ion, irlgyd, ds mindenekke*

n  c 66 ) p

joucsi, novoscseni, i z-vfzejmi Tzvajiivajouesi
je gratao. Z-lzvojov Tenouvje, ftera je za
volo nyegove nemarnofzti vnogo-krat z-de-
czouv vret niti kriiha nej mejla, vu jako
fzmoutnom hfsnom zakoni Tiveo, i oesive-
fztno je viditi bilou na nyem nevolo, i po-
menkanye. Eden-krat, da bi domou sli ve-
cser zdela, pred m'kim fzkrblivim derarom fze
je tou’so govorecsi: mi  nevolni derarje! zai-
fztino je Tuhki nafs Titek! Nej je, pravi te
drugi, med nami je li manyakom hiidou. Ki
lese delati, i zna, onomi drugo ne fali, nego
ka je viJIe od potrejbesine, narzlediivajoucsim
talom ono lejhko ta ofztane.

Nemarnofzti je nafzlediivajoucsi tivaris Izi-
romaftvo.

Dober Polžki V e r t.

Gafpar je po polfzkom deli jako premocseii
gratao. Teu fze je pa etak pripetilo. On je
fzam dr’sao fzvojo zemlou. Rifzaoseseka je
prejlog dobro gori zourao, i tak globoko, kak
je halznovito fbmao. V-fziihom vrejmeni je
po oufzmom dnevi dobro fzploh povlaeso, i
vizo nehaiznovko travo je vu znofzo. Po
Prtom tyedni Ivanscseka je gnoj na nyou
zvozo, i podourno ga je. Na pokonezi Jako-
pefeseka je pa znouvies- gori zourao, nafzlejd-
nye vu zaesetki Mihaoscseka, ali Te na men¬
ke brazde k - fzei janyi, Za fzejanye Tito je
fzpejfzicsne ženile ktipo, geto je Tito vu
zuouvics gori z orano j ženili Vztaiou, i z-onoga

je


c6?) f!

perekedove. Felesegdvel, kinek ura reftsdge
rniatt fokfz.br gyerfnekeivel kenj^ere fe volt,
igen haborodott hazasagot elt,- es nyilvan ki-
is tetfzet rajta a’ nyomorusag, es fziikdlkd-
dds. Egykor, hogy baza menenek eftve a’
dologrol, valamelly fzorgalniatos nap fzamos
tdrsa elott panafzolkodott mondvan: mi fze-
geny nap fzamosok! valoban keferii eletiink
vagyon! Nints, ugy mond a’ malik; kdziilihik
tsak a’ reiieknek vagyon rofz dolgok. A’ ki
dolgozni akar, es tud, nefn fziikdlkddik fem-
mi nelkiil, hanem tsak a’ nelkiil, a’ mi kel-
letinel tdbb, kdvetkezendo kepen el - is ma-
radhat.

Reflsegnek kdveto tarsa a’ fzegenyseg.

A’ To M e z e 1 G a z D A.

' -

afpar a’ fdld miveles alta! jo vagyonofsa
Ion. E’ pedig i'gy esett meg. 6 maga bkta
fdldjet. Piinkdsd havaban ugar fdldjdt jol fel-
fzantotta, ds olly melyen, a’ mint azt hafz-
nosnalc veke. Szaraz idoben nyokz nap utann
azt iol tifztan meg-borOnalta, es minden gazt
kl-hordogatott. Negy het utami fzentivan ha¬
vaban tragyat hordott rea, ds koze fzantotta.
Szent Jakab havanak vege feld ismet ujra
fel-fzantotta, es Szent Mihaly hava elein-is,
de mar kiffebb baraždakkal a’ vetesre. A’
vetni valo razsot homokos fdldrol vette, a’
bol a’ rozs az lij fel-fzantott fdldben allott, es
annak kilajat meg-fizete drdmest kdt tallerral-

E 3 is

C 63 ) p

je eden kebeo rad pldcsao z-dvoma tolaronm’
dragse. Gnojniczo je zaveliko dr’sao. Zato
je v-zimi z-dvoriscsa konyfzki, kravji, i dru¬
ge fele gnoj na eden kup dao znofziti, i med
nyega llfztje, safs, i mrvo-; i osi je pejfzecs-
«o zemlou potrejbno bilou gnojiti, podrte pA
esi telikajse zemlou, z-blata fztejne; ali dru¬
ge falate fztare hrambe. I na vfzako tretye
leto fzo vfze nyegove nyi've bile pognojene.
I v-toj  zemli je vecs pripouvao, kak v-de-
fzeti drugi mejfztaj. Pri dobroj moucsi je
Mia nyegova 'sivina. Gnoja je nej dao vč>
voziti na vilicze z-nehaiznovitim prevasa-
nyem. Zato je i mogla podnasati nyegova
'sivina vfzako polfzko delo,- i- ponleg toga je
donok zdrava bila, i dugo trpdcsa. Nyegova
vertinya je fzkrbllva bila doma, i na potili,
nikaj je nejtazapravila, i vorno ga- je poma¬
gala. Szvojo deczo je na pobo’snofzt, i na:
delo gori hrano. Zato fze je i na nyou izlo-
bodno aaviipao. I tak je obogato Gafpar,

Zemlou nam je Boug dao z-favojim biagofz tovora,
Osi bomo ji csedno nagajali z-delom:

Veliki je ndjern velikoga triida,

Manyaka csloveka prazna je pofzouda.

Krotek Čslovik.

O,

bprvim, gda je Rifctar gratao Janos, i red,
i praviczo je zacsao dr’sati vu vefzi, od fzou-
fzidov je vnogo-krat pregauyam, i z-nedo-
lztojnimi ricsmi obpfziivaui. 'Ali on je ny©

nej

* n ; c 69) r

is dragabban. A’ tragyazason igen fokat alli-
tott. Azert tdlen az udvarrol 16, tehen, es
mas egyeb ganejt egy rakasra ufzve hordoga-
tott, ’s atinak kozebe leveleket, fzittyot, es
fugazt; es ha homokos folciet kelletett tragjaz-
nia, romlott siitS kementze foldet-is, sar-fa-
lakat, vagy mas regi dpiilet darabokat. Es
minden harmadik efztendore egefzen meg-volt
tragyazva fzaiitb-fbldje. Ugyan ezen a’ ful-
d on tdbbet-is termefztett d z mas vetesndl.
Jo eroben volt marhaja. A’ ganejt ki-nem
hordogatta az utfzara hafztalan kotsi jaralTal.
Azert-is gyozhetett marhaja minden fzanto
vet6 munkat, ’s a’ melett meg-is dpen volt,
6s tartosan. Gazdafzfzonya fzorgalmatos volt
mind otthon, mind a’ mezon, fctnmit fem
tekozlott-el, 's hiven fegitgette. Gyermekeit
jamborsagra, es dologra nevelte, azert azok-
ra-is bizhatta magat. Es igy gazdagiilt - meg
Gafpar„

Nektink engedi I it en b5-aldaffal,

Ha miveljitk okos gondoskodaflal,

A’ tersege.s foldeket.

Nagy faradtsagnak vagyon nagy jutalma,’

Nem-is lehet hevero nyugddalma,

Ha ki var bo vermeket.

A’ S Z E L I D E M B E F..

J j lejenten, hogy blrova lett Jailos, ’s ren-
det, os igazsagot kezdett tartani a’ faluban,
fzomfzedjaitol fokfeor iildoztetect, es cr/.e-
keny fzavakkal fzidalmaztatott. De 6 vilzfza

E 3 nem

. (70) r

nej nazaj zobpfziivao, nego je pravo: priatek
je, zakaj m’e pfziijete? jafz vu vfzem vafs
hafzek iscsem. Brezi reda je ni edna vefz
nej fzrecsna. Po vrejmeni bole ton previdite,
i meni zahvalite.

Hiido z-hiidm ne placsujte, nego ono krot¬
ko pretrpte, csi kaj za volo dobroga pafcse-
nya trpite; tak fze k-valTemi krotkomi Zve-
licsiteli Jezulfi Krifztuffi prifzpodobite.

Lagoji P£vri.

"V u Lagojoj vefzi prebivajoucsi pavri fzo po
vfzoj bli’snyoj krajini jako lagoji glafz meli,
Ali fzo i doifztine lagoji lidje bili. Ar fzo
oni fzvoje zemelfzke gofzpode, i fzoulzidov
mejd z-mejfzt gibali; i geto fzo fze nyihove
nyive kakse piifcse, ali travnika dotikale,
vfzako leto fzo kaj z-onoga preourali, i lz-
taksov kriviczov fzo fteli fzvoje nyive povdk-
savati fz - kvarom onih, fterih fze je te drugi
tao dofztajao.

Szvojo 'sivino fzo vnogo-krat po prepovej-
dani mejfztej palzli, csi lzo zvedli, ka nifcse
na nya ne merka, ali fzo jo pa brezi pafzte-
ra v-kvar piifztili. Csi fzo lz-koj defzetino
mogli dati, geto je li mogoucse bilou, vkanili
fzo pobiracsa. Na fzvojo deczo fzo nikaj nej
trolfilli, niti fzo je v-foulo na vcsenye nej
dali. Szami fzo pa jako po rejczi hodili
v-czdrkev, vu ono edno mefzto, geto bi do-
nok efcse kaj dobra mogli csiiti. Ali pouleg
vfzega toga krivicsnoga blaga ifzkanya fzo li

donok

C 71 ) r

Kem fzidta oket, hanem azt rnonda: bara ti m,
midrt lzidalmaztok eugem? En mindenbeu ja-
vatokat keresem, Rend-tartas nelkiil femmi
falu fem holdog. Jobban altal fogjatok azt
iddvel latni, es nekem meg-kofziinitek.

Rofzizat rofzfzal ne lizelfetek, hanem azt
fzeliden el - tdrjetek, ha mi jo igyekezetert
fzenvedtek; ezzel fogtok fzelid iidvezitotok-
feuz a’ Jefus Eriftushoz hafonlitani.

fzed kdrnyekben igen rofz 1 hirek volt. De
igazati-is rofz emberek voltak. Mert ok ura-
sagoknak, ds fzomfzedjaiknak hatarjaikat el-
mozdltak helyekbol, es a’ hol fzanto filldjok
valami pufztat, vagy retet ert, minden efz-
tendoben el - fzantottak abbol valamit, ds az
illyen igazsagtalansaggal akartak fzanto fold*
jeiket nagyobbltani mafoknak karokkal, a’ ki-
ke volt a’ tobbi refz.

Marhaikat fokfzor tilalmas helyeken Iegel-
tettdk, ha meg-tudtak, hogy nintsen azokra
vigyazat, a’ vagy pafztor nelkiil karba erefz-
tettek. Ha valamit ddzsmaban adniok kellet,
a’ hol tsak lehetett, meg-tsaltak a’ fzedot.
Gyermekeikre lemmit fe koltottek, meg az
iskolai oktatast fem adtak-meg ndkiek. Ma-
gok pedig igen ritkan jartak a’ templomba,
azon egy helyre, a’ hol meg valami jot hal-
hattak volna. De azonban a’ mellet igazsag-.
talan jofzag keresds mellet meg-is tsak fze-


A’ Rosz  Parasztok,

.n lako polgaroknak az egefz fzom-

E 4

gdnyek

C iz ) p

ddnok fziromaczke vfzigdar ofztanoli, i nikak
fzo nej mogli naprej pridti; i vu vfzoj okro¬
glini, kak je ’se povejdano, bili fzo odorjeni.

Ki meje z-fzvoji mejlzt gene, on je zrok
viiouge hiidoube.

Liiczkoga ne Teli.

Liib’te praviczo, i ta ofztavTe kriviczo.
Ar je vizaka krivicza grejh.

S za md oni, ki praviczo lubijo, v-etom ’sit-
ki mirovni, i fzreesni, po fzmrti pa bldseni
morejo biti.

Tatinszki  Ve r t.

1 atinfzki vert je toti fzam nej kradno, ali,
tatyd fzo fze pri ityeni vkiip fzpravlali: i da,
je pivo tocso, dofzta fzo pri nyem potroifilli
z-odanoga tatinfzkoga blaga gori vzeti pejnezj;
i fzam je tiidi te tatinfzki vert to tatinfzko
blago odavao mefzto tatouv. Nafzlejdnye je
pa polpvlena ta tatijifzka banda, v o je ovadila
i fz voj ega verta, ki je ’s-nyouv vret edndko
kaftigani.

Da bi ne blo verta, ne bi bilou tata.

Ki tatijo vidi, naj fze ne preiztralli ono
vu ovaditi.

Ki ziiajoucs tatinfzko blago kupi, on je ta-
tinizki pomagacs.

SZKA-

n  c 73 > v

gdnyek maradtak mindertkor, es femmire fe
kaphattak-fel, ’s az egefz kdrnydRben, a’ mint
mar meg-vagyon mondva, meg-ucakattak.

A’ ki a’ hatarokat ki-mozditja Iielyekbol,
fok rofznak az-oka.

A’ masdt ne klvand,

Szerefsetek az igazsagot, ds az igazsagta-
Jansagrdl ie-tegyetek, Mert minden igazsag-
taiansag vetek.

Azok egyedul, a’ kik az igazsdgot fzeretik,
ez dletben tsendcsek, es fzerentsesek, ’s ha-
lal utann boldogok lehetnek.

Az Orgazda,

A z  orgazda maga ugyan nem lopott, de a 5
tolvajok 6 nala gytiltek dfzve: ds mivel fert
mert, fokat koltenek nala az el-adott tolvaj
j6fzagnak bd-vett arabol; maga az orgazda-is
lopott jofzagokat el-adogatott a’ tolvajok he-
lyett. El-vdgre meg-fogattatott a’ tolvaj fzd-
vetseg, orgazdajok - is fel-adatott, a’ ki velele
egyenlokepeii meg-biintettetett

Ha orgazda nem volna, tolvaj feni volna,

Ha ki tolvajsdgot lat, ne irtozzon azt fel-
adni.

A’ ki tudva lopott jofzagot vefzen, feglto-
je a’ tolvajnak. .

E 5

A’

*S ( 74 ) V

S Z K A ’s L  1 V E C Z,

®yuri je Jzliiso pri ednom gofzpmidi, ki je druge
pofzebne oupravicze me o, i h je li nigda, nigda, i
nej vfzako voru mogao poglednoti za fzvojimi bldp -
czi. Te vdre je gori drsao Gyiiri, Gda je  ’se
znao, ka gofzpoud pride, na fzmrt je delao. (Ji
fze je gofzpoud nazaj obrno, taki je ofztavo delo, mo
je druga nehafznoviia dugovdnya na prej vzeo. Vit
czerkvi fze je za pobo’snoga precfmydvao, zdibdvao
je j i joukao. Ali fzkrivomd je naj mrjžkejsa dela
cfinio. Gofzpoud ga je dugo vrejmena za naj var¬
nejšega bldpcza drsao; dr fzi je Gyiiri vnogo-krdt
tgucsdvao ’s-nyim od tega, ka je krivicza manyemi,
i nevdrnemi biti, i prouti tim drugim fze je touso,
ka od nyib za voh fsvoje vornofzti dofzta more trpe-,
ti. Ali eden-krdt ga je nevejdocs zapopadno gofzpoud
na ednoj nefzmernoj tatiji, i gda je ’se vlovleni bio,
te fzo prišla na fzvetlofzt nyegova huda cfmejnya. Po
dvej gibej je kaftigani.  ,

Szka’'slivecz je naj mrfzkejfi hitdo-delnik, dr nej
fzamo Udi, nego i Boga fese vkaniti. Ai ne za-,
blouef te , Boug fzi ne dd z-fzebe fpota fzprdvlati.

P a s z t e n.

v -ednom lejpom ranom vrejnieni je vido niki pafzter
fzvajo csrcjjo, ka fze je pred nyim pdjžla. Tiki

te da

( 75  ) P

■  - - -■- TT^ r-'--—:r - - .

A’ K<cpmutatq.

Gr :drgy fzelgdl vala egy ur at, a kinek mds killonds
bivatalai valdnak, es a’ ki tsak neba neba, nem pe-
dig minden drdban idtbatott fzolgdi utdnn. Ezeket
az ordkat fel -jegyze magdnak Gyorgy. Ha fiieg-
tudta, mikor jon elo ura, altkor baldlba dolgozott.
Ha vifza ment az ura, azonnal abban bagvta mun-
■kdjdt, es hafztalan dolgokban foglalatoskodott, A tem•
plomban djtatosnak tettette magdt, fubajtozott, firdn-
kozott. De titkon el-kovette a’ leg-feslettebb tseleke*
deteket-is. Az ura fok ideig leg-hivebb fzolgajdnak
tartotta letini  ,* mert Gydrgy fokfzor befzelgeteit ar-
rol vele, hogy igazsdgtalansdg tunydnak, es hivseg-
telennek lemi, es a ’ tobbiek ellcn panafzolkodott, hogy
azoktol hivsegeert j'okat kellene fienvednie. De egy-
kor veletlenul rajta ere ura egy igen nagy lopdfon,

3 s a’ mikor meg-fogattan volt, akkor jonek vala vi-
Idgofsdgra gonofz tselekedetei « Ketfzetefen meg-bun-
tettetett.

A' Kepmutato leg~gyalazatosabb gonofztevd, mert
nem tsak az embereket, hanem az ljlent-is nieg-
akarja tsalni. De meg-ne tsalatkozzatok, az IJlen
nem hdgy magdbol tsufot mni.

A’  PaszTOR Ember.

^Sy feep reggeli iddben lata egy pdfztor nydjdt
maga elott legelni. Ugyan akkor jambor gondola -

tokat

c 76 ; f

teda je pobobna mislejnya pobudo vu fzvojerti fzrczi, i0

Moj Boug! tak pravi vu fzebi, moj Boug! kak fzo &

vfza lejpa, fara fzi ti fztvouro! kak fzam jafz fzre- a

eten, ka tebe morem diejiti! I eti fzam jafz fzdrti h
jedini, ali ti, Gofzpoud moj! vidiš, i poznaš mene. h

IfcSem vu niojoj csefzti vorno hoditi, vfzdkoga kvara 1

fze ogibati, i dobro cjiniti. Ar je tou Bo’s a vola.  *
jafz nevoldi / po kom morem bole fzkdzati k-Bougi  }

mojo zahvdlnvfzt, kak po pr dvoj pokor nofzti ? Sou je !

tak nafzvoje delo, i cfifzto je mlado vrbje od vodeni
klicz, i ftero fze je czouczalo, potrdo je. Pt/ijzkao
fzi je protye, i raztrgane plote je popravo, i za be-
tesne vu vefzi bodoucse je hafznovito travo pobirao.

Na kraezi, m tou je bila vfza nyegova fzkrb, naj
bi dobro cjinio, Tou fze je vefcianom jako povidi-
lo, i nej fzo dopufztili , ka bi kaj potrebuvao, g da
je fztar, i fzlab grdtao.

Nezdravo je, ka je preveč s.

't-fi je Kriflbf na gofztilvanye, ali na, kdkfe drugo
gofcsenyk bio pozvani; teliko je jo, i pio, ka je
fzvoja csutejnya, i pamet pogub-o, i ube-r toga je i
obete'-;ao, Med pitvihov, prvle nego fze je czilou
zapdjo, z-lidmi je vuoug$ fzplejticze zacfmyao na teli¬
ko, da je vnogokrdt do moudri  ’slakov dobro zbitt
nejfeni' domou. Ar je tou drSao, ka je na gofcserifej
biti teliko, tik fzebi dobro voh napraviti; i ka fze

hrana,


n C  77  )

• f  tokat iv&tott-frt /zivelen. Ifimem! iigy rnov.d ma-
j gdban, IJlenem! mi igen f;ep ffiinden, a’ mit te
alkottdl! ki fzerentses vagyok en, bogy teged ditsdit-
> hetlek! Es itt egyedul magam vagyok, de te, Uram!
latfz engem, es esmerfz! dkarok-is btvatalmban bi -
ven el-jdrni, minjcn kart ebtdvoztatni, es jot tsele-
kedni, Mert ez az Jflen akaratja. Szegenv fejemf
miben-is mutatbatom-meg inkdlb Jfimemhez hdldadd-
sdgomat, kanem az igaz engedelmefseg JU alf El-
tnent tehdt dolgdra, es ki-tifztitd a’ fiatal/uzfdkat a  ’
vizi tsemetektol, es a md!yek ingadoztak, me g - e ro¬
site. 'Vefifzoket keresgetett magdnak, es a ’ ramlott
sdvenyeket meg -jobbitotta, a faluba vato betegeknek
jo orvos j&veket fzedegetett. Egy fzoval igaz dlan,
azon volt jninden gondja, bogy jot tegyen. Ez a y
falufiaknak igcn meg-tetfiett, es diet fzukolkddni nem,
■evgedtek, mikorra meg-oregedett, es eberdilenedett.

---

Egcszscgtelen, a’ mi sok.

JSa Krifidf lakadalomba, vagy mas egyeb vendeg -
Segbe bivataloi volt; amyit evett, ’s ivott, bogy er-*
zekenySeget, es efzet ebvefzte, ’s annak felette meg-is
letegede. Ivds kozben, minek-eldtte epen meg-itta$o~
dott volna, az emlerekkel fok gardzdasdgokat kezdett
annyira, bogy fokfior jbl keke veretetten vitetett baza.
Mert mt tanotta, bogy vendegseglen lenni, amryi
tegyen, mmt magdnak jo kedvst gerjefzteni; es az etel

tal

( 78  ) t*

hrana, i pitvina -zato gori dava , naj fze vfzdki d d
grla nafžitne, na beteg napse, i Jzvoio pamet zapije,
Ali Kriftof fze 'je i malo dobra ndvcso od fzvoji ro-
ditelov, i vn foldj; niti je eden razumen cslovik nej
rad bio v:t npegovom pajdafivi.

Z- Bo fimi dami vefzelo v’šivaj j ali tek tvojega
jezika vaj te na ohlofzimojzt ne zapella. Vjzdkom
dugovdnyi mertik zdrji. Nertiertncslivojht je vekji
grejb, liki U2je f imajo z-obcfnfzkim tdlom.

Od H a s z k a PoGLAvaRov.

-ednoj vefzi fzo fztdli ftirje redni, ali takf ftirje
veri je, ki fzo red, i praviczo Ubili; i dvandjfzet
neredni, tou je, tdkft, ki fzo fze li ponleg fzame
fzvoje lafztivne voule ravnali, i na obcfmfzko dobro
fzo vikaj nej pomagali. Po poidi te .vefzi je tekao
eden potok , feri je vu velikoj povoudni vnogo  - krat
pretrgno naj meti, i po povoudni je skoudo nyivam,
i travnikom. Ti ftirje redni vertje fzo p opravi ali
najmeti, ino fzo fze pttf/iii pouleg fzvoje nioucf j ali
tou je na nye gledoucs jako veliko delo bilouti  dva-
ndjfzet neredni fzo pa nej fleli nyim pomagati, i
Z~Jzvoje trdo-okorncfzti fzo raj kvdr vadluvali, nego
ka bi i drugim pomagali. Vu nyibovoj vefzi je tak
veliko, i globoko blato bilou, ka je v-nyem vesihala
vzhni nyibova Jivina, i ni eden je nej magao vo zv o-;

žiti 1

C 79  ) Š*

ital azat adattalik-fel, bogy kiti torkig, es egejh
betegge meg-tdmje magdt, ’s efzet mcg-igya. De
Kriftof kevei jot-is tamili fzuleitdl, ki az Iskoldkban,'
nem-ii volt fetnmi ertelmes enih er dr omeji tdrsasd-
gdban.

Az IJlen adcmdnyhal vtidm kedvel sij, de nyel-
ved’ izlelefe a ’ ttiertekletlensegre ne vezejjen. Minden
dologban nterteket tarti. A mertekletlenseg nagyobb
vetek, hogy Jem od minemunek tartjdk azt kozonse-
gefen.

*

A’ FELSOSeGNEK HASZNaROL.

J&gy fahtban laktanak n'egy rendes, od vagy-ii olly
negy gazddk, a’ tik a ’ rendet, es igazsdgot fzeret-
tek; es tizenket rendetlenek, az az, ollyanok, a ’ kik
fernmihez Jem, tidk tidajdon akaratjokbnz igazgattdk
magckat, es a ’ koz joboz fcnimivel Jem jdriiltak. En-
nek od falunak foldjen dltal foly voh egy patak. Ez
& nagy vizekben fokfzor be-fzakafztd a’ tdlteseket, es
ki - ontesevel drtott a ’ fzdntd fpldeknek, es a ’ kafzdlo
reteknek. A negy rendes gazddk tdltdgettek, es igye-
keztek tehetsegek Jzerent; de ez hozzdjok kepejl igen
nagy munka volt ; a’ tizenket rendetlenek pedig nem
akardk azokat fegheni, es nyakafsdgbdl inkabb kart
valluttdk, hogy’Jem mdfekon-is fegitsenek. Falujak-
ban olly nagy, es mely s dr voh, bogy abban el-aka-
dott telesi marbdjck, es egyik fe bordimtta-ki telen

udva-

H  C SQ ) F

žiti vziffli z-fivcjega dvora gnoja brezi truda, i
kvara. Ti Jiirje redni vertje fzo pravili dofzta-krat:
pomagajte nam vfzi, i parafirajmo ve.fi fz-kamenyom.
Ti neredni fio pa na ton nej fitdnoli, nego fio fzi
koksa druga dela naprej vzeli, i na polfzko delo je
naj menja iiyihova fzkrb bila. Ona vifi je mejla
ouzdalecs vnogo nerodne ordtje zemle, i malo drv;
dr fzo od dfivnya nej dobre fzkrbi meli na lejfz.
Gaj nafitavimo. pravili fzo ti Jlirje redni, i v-nyem
drevno fzemen pofiejjajmo, Jivino dajmo pdfzti, naj
mlddoga drevja doli ne jej, dokecs vifziko gori zra-
fite. Prav bi fie mi nafizddili, pravili fio ti ne¬
redni, zdaj z-vefzi vb počenemo najfe konye, doli, i
gori fie zbrczdvajo, gde fisijo, te bi pa tou td mogli
ojztaviti. Na krdczi, oni fzo fie vn vfzem dobroifi
protivili. Na fzlejdnye je dobila td vejz ednoga red-
fioga gofzpouda. 'Taki je vfze meji teklo. Te po¬
bočne je on pohvalo, i brdno, tim ovim fie je pa
mogao red, i pranima poviditi, i trdoga Jjnyeka fzo
zmeeseni .

Boug Udi po Poglavari ravna, Poglavarje fzo od
Bonga odlocseni. Oni kafiigajo hudo-ddnike, i te po¬
bočne branijo, i pomagajo.

Vfidki cslovik Jze tak naj fzdmhotks poda pogla-
vdri, pod jleroga obldjzt je vfseni,

n ( Si ) **

sklvardbcd fdrsdtsdg, es kar nelkul a' gani#, A neg?
rendes gazddk mondanak fokfzor • fegitsetek mindnyd-,
jan, es rakjok-ki a 1  fakt kovekkel. A tizenkh ren-
ietlenek pedig red nem dllottak, kanem • mds egyeb
dolgokba kaptak, es a’ fold-miveles leg-kffebb gondjoh
volt. Azon falunak volt fok tdvhhbb - vala fovdny,
fidntd foldje, es keves fdja ; mert regtdlbia rofi gond-
vfelefek volt a% erdore. Tilalmajl dllitsnnk-fel mon-\
ddnak a negy rendefek, es abba fa-magokat vefsunk^
a’ marbdt oriztefsuk, bogy a' fiatal fdt Je - ne egye  «
meg nagyra fel-nd. Ugyan ezzel mcg-esne nekunk ,
monddnak a' rendetlenek, moji a’ fdlun ki-bajtjuk h-
vainkat, fel ’s ald Jzaladoztatjuk }  a bova akarnak >
akkor pedig ezt abban kellene hagynunk. Egy fzo-
val, dk minden Johan ellenkeztek, El-vegre nycrU
£ z a’ falu egy rendes nrasdgot. Azonnal minden,
mdskepen folyt. A jamb or ok meg - ditiertettek,  eft
meg - oltalmaztattak; a' tdbbicknek meg-kelletett ma-
gokkal a ’ rendet, ks igazsdgot tetfzetetni, es a’ ke-
meny nyakuak meg - tdretettek.

IJlen az embereket felsdsegek dltal vezerli\ A feU
soseg IJlentol rendeltetett,- Ez meg-bunteti a go -
nofztevdket, ’s a’ jambor okat vedelmezi, es feg iti ,

Minden ember meg-adja tehdt onkentOMagat ti'
felsdsegnek, melljnek batnima ald vagjon vetvj.

t

A’

** c s* > p

Od T i v a r i s t v a , P o G l a v  a r s z t v a ,
OD PRivDE, I V O J S Z K E.

.Decza! gda fzte vu ln’si vaili rodttefov, nej
li Pate fze dirsni pouleg onoga rendeluvany
ravnati, ftero lzo nafztavili vaili roditelje
jeli, ka morete, dejmo p ek! o, na prej idti,
gda vafz jejfzt zoveja, gori fztanoti, gda vafz
budijo; fze, ali ta id tl , gda vafz posilajo? —-
tak morete zdrsati vaili roditelov zapou vidi,
i ne morete rendeliivanyi prouti fztanoti, fte¬
ro fzo vaili roditelje nafztavili, ton je, vaili
roditelje z-vami zapovidavajo, i vi fzte bou-
gati diftsni.

Ali kaksa nerednofzt bi bila pri hi’si, csi
nifcse ne bi zapovidavao, ali csi bi fto zapo-
yidavao, i nifcse ne bi bougao? Zaifztind, de¬
cza moja! ne bi melli v-zimi tolpe hi’se, hra¬
ne, i gvanta na vaflem tejli; ar bi fze v Izaki
li za fze Izkrbo, i vfze bi na nikoj slo, ali
bi i Te davno vfze ta prejslo.

Naj bode tak blagofzlovleni zato Boug, ka
je pouleg fzvoje globoke modroufzti tak zra-
vnao te fzvejt, kak je zdaj, i po rddi vfzake
fele fzrecsnofzt vcsini nafzledlivati.

Boug na zemli toga fzvejta razlocsnoga ’si-
vlejnya fztalilfe ma, tou je, jefzo taksi iidje,
ki z-drugimi zapovidavajo, i taksi lidje, ki
fzo druge bougati difsni. One, ki zapovida-
vaio, za roditele, za gofzpodo, za poglavare,
i predpofztavleiie imenujemo; oni pa, ki bon-
gajp, fzo decza, oUiczejrje, kmetje, ali fzlugi,

Hi

■r$ ».

A

<P*


A’ TaRSASaGROL, FELSOSeGR6L , a’ ToRVCNr-
r6l, čs KaTonakrol.

Gyermekek! midon fziilditeknek hazokbait
Vagytok, vallyon> meg-kell-d magatokat azokH
h oz a’ rendeldsekhez igazgatnatok, mellyeket
be - hoztak fziilditek? Nem kell - e, pelddnalq
okadrt, jonnetek, mikor euni hlvnak, fel-kel-i
netek, mikor fel-koltenek; ide, vagy oda
mennetek, mikor kiildenek? — Tehat meg-
kell tartanatok fziilditeknek pafantsolatjaikat, en
31 em kell a’ rendeldifel elleiikeznetek, mellj/eit
fziileitek be-hoztak, az az, fziileitek parantsof-
3 iak veletek, es ti engedelmeskedni tar to z to d.

De mitsoda rendetlenseg volna a’ haZiiai,
ha fenki fem parantsolna, a’ vagy ha paran-
tsolna, ds fenki fem engedelmeskedne ? Bi-
zonnyal, gyermekeim! nem volna tel en me-
leg lzobatok, dteletek, ds'ruhatok tefteteken;
mert kiki tsak magarol fzorgalmatoskodndk,,
es minden oda velzne, a’ vagy mar regen
oda-is velzett vdlna.

Aldafsdk tehat azdrt az Iflen ^ hogy mdly-
sdges bSlcsesdge fzerent ugy rendelte,-- el a’
Vilagot, a’ milit vagyon, ds a’  remi utami
mindemidmii boldogsdgot kovetkeztet,

Iftennek vilag’ foldjdn vannak kiilombfele
dlet rendek, az az, vagynak oilyan embefek,
a’ kik masokkal parantsolnak, ds ollyan ernbe-
rek, a’ kik mafoknak engedelmeskedni tartoz-
nak. Azokat, a’ kik parantsolnak, fziildknek,
urasagoknak, felsosegeknek, elo-jaroknak ne-
vezziik; azok pedig, a’kik engedelmeskednek,
F * gyer ?

C 34 ) p

Ki . 7 ,-drftgim zapovidava, on jfzti je na fzvojo
perlono giedoues dlesen bougati pa driigoga,
za volo p e ide, vi fzte du’sni bougati vade ro-
ditele, vaffi roditelje pa zemelfzko gofzpodo,
i ta gofzpoda kralevcsine gofzpouda, Bougi pa
vfzaki eslovik more pokoren biti.

Liiblena moja decza! vfzaki eslovik ne mo¬
re biti gofzpoud, i prejdnyi. Tak pred fze
pofztavte te fzvejt, kak edno czerkev. Jeli
ka vu prejdnyem fztouczi ne moro vizi ize-
deti? Szaino nikeliko ji raa tam mefzto, ti

0 vi v-drngom, v - trdtyem fztouczi Tzedijo, i
tak na dale.

Te red je nafztavo naj vifiife modroufzti
Boug. Ki je pobo’sen, hibi Boise nafztavlanye.

Ali kak fze je tou moglo zgoditi, naj eden
eslovik driigoga bouga, nyemi fzlii’$i, ’s-nyim
vu tivarifzvi Tve tak, da vu gviisnem dugo-
v.anyi eden od driigoga vifzi ? Jeli je nej mo- j
gao ofztanoti vfzaki fzvoj lofztiven gofzpoud,
nej li je mogao vfzaki fzebi Tiveti, brezi to¬
ga, ka bi fze za driige fzkrbo? Jeli ne bi ton
bilou bougse? Ne bi, liiblena decza! Ar kak
fzo nafztanola tivariftva, pravde, poglavdrfztva,

1 vojfzka, povejm vam na kr4czi.

Vu zacsdtki je li eden par liidih bio, Adam
je oesa, i Ejva je mati vfzejh liidih, ki fzo
za nyima Tiveli, i efese Tivdjo. Tejva fzta
ladala z-vfzov zemlouv. Ar je obHfzt dao
nyima Boug ober ženile, i vfzake fztvari. Vu
hfsnom zakoni fzta ’live!a, i deezo fzta mela.
Dokees je decza mala bila, oesa, i mati izta
fze mogla za ivpikovo drsanje, i gori odhra-

nye-

n c ss ) p

gyermekek, tifztek, jobbagyok, vagy  fzdlglk.
A’ ki malTal parantsol, ugyan az fzemdlydre-
valo nezve engedelmeskedni tartozik ismet
niasnak, peldatiak okadrt, ti engedelmeskedni
tartoztok fziilditeknek, fziileitek peaig a  žol*-
des urasagoknak, ez ezek az urasagok az or-
Tzag’ liranak, az Iftennek pedig minden ember,
Szerelmes gyertnekeim! mindett ember
nem lehet lirra, es eldbb - kelovd. Ugy ve*
gyetek-fel a’ vilagot, mint egy templomott-
Nemdenem az eiso fzekben nem filhetnek
naindnyajan? Tsak egynehanynak vagyon ott
hel;/e, a’ tdbbiek a’ masodik fzdkben iilnck,
a’ harmadikban, es igy tovabb.

Ezt a’ rendet tette a’ fo bdltsesdgfl Iften. A’
ki jo erkoltsii, kedvelli Iftennek rendelesdt.

De hogy lehetett-tneg az, hogy egy ember
masnak engedelmeskedjen, annak fzolgaljon,
6 s azzal tirsasagban, a’ vagy-is bizonyos cgy-
mastol valo le-fuggdsben dljen? VaIlyon nem
maradhatott-d kiki maga Tajat ura, nem dlbetett
magauak, a’ ndlkiii, hogy mafokdrt gondoskod-
3  o ti  ? Ez nem volt volna-e jobb? Nem, lzerel-
in es gvermekeim! Mert mikepen Mrmaztak
legyen a’ tarfasdgok, torvenyek, feisosegek,
es a’ katonak, ei-mondom ndktek rovideden.

Elejenten tsak egy par ember volt. Adam
az atyjok, ds Eva az anyjok niindeu embe*
reknek, a’ kik utanttak eltenek, ds meg dlnek.
Ezek birtak az egefz foldet. Mert hatalmat
adott nekiek az Iften a’ foldon, ds minden
allatokon. Hazasagban eltenek, ds gyermekek
volt. A’ mig a’ gyermekek kitsin/ek v«Vita¬
na k, az atyanak, es any.4nak kellet azokirak;

F 3 feb

n  c 86 > &

nyenye fzkrbeti, da je ona fzama fzebi ne|
mogla pomagati; i decza je du’sna bila lzvoje
roditele bougati.

Vidite, ton je bilou prvo tivariitvo, ali pa
dr sina, najmre roditelov, i decze. I til je
bilou prvo gofzpofztvo, ali oblafzt, najmre,
roditelov nad deczouv. I prvo podanye, ali
podlo’snolzt, najmre, decze roditelom.

Oda je Te decza zadofzta odrafzla, ino
mdesna gratala, i za fzvojo hrano, i dr’sanye
iz e je Te fz sirna lejhko pofzkrbejla: pofzebi
fzi je drTino nafztavila. Zato fzo roditelje
nyej vo dali niki tao z-fzvojega poiTzva, i
odpufztiii fzo jo od fzebe. Gda fze je Te
liifztvo vfzaki den bole, i bole povnoufalo*
vecs, i vecs je tiidi drTme nafztanolo, i na-
fzlejdnye fzo dalecs po zemld razisle. Do-
kecs fzo prefztor mele, tecsafz je tou vize
tak lejhko bilou. Ali dilnok je eden t;ia
ženile bougsi bio od drugega. Dobre vode,
dobroga pola, dobroga pašnika, dobri drv fzo
nej mogle najdti povfzdd ednako. Vfzaka
dr’sina bi rada mejla to naj bougse. Ki je pa
kaj dobroga dr’sao, ta je driigoga nerad pu-
lzto. Po tom fzo fze protivnofzti pobiidile
med dr’siiiami. Ka je nrkoga bole Botig bla-
gofzlovo, da je fzkrblivejsi, i pobo’snejsi bio,-
tou je toga driigoga zburkalo. Zato je z-pro-
tivnofžti Izilnolzt nafzcanola, i eden je toga
driigoga zaklao. Ali csi je edna dr’sina mocs-
nejsa bila od te driige, ta mocsrtejsa je to
fzlabejso pregnala , i porobila je nyeno blago.
Oni potomtoga, ki fzo pregnani, csi fzo pri-

** ( 87 ) F

fel - tartasokon, 3 s neveldsekeii gmidoskodnia,
mi vel magokon nem feglthettpkj ds a’ gyer-
mekek tartoztak fziileiknek engedelmeskedni.

Imd, e’ volt az els8 tdrfasag, a’ vagy-is
familia, tudni-illik, a’ fziiidkd, ds gyermeke-
kd. Es itt volt az elso urasag, a" vagy~is
•hatalom, tudni-illik, fziileke a’ gyermekeken.
Es az elso meg-adas, a’ vagy-is engedelmef-
sdg, tudni-illik, gyermekeke a’ fziildkhez.

Minekutanna a’ gyermekek eldgsdgefen meg-
korofodtak, es meg-erosodtek dlelmdiiyekrol 5
ds meg-tartdfokrol mar magoktol gondoskodni;
azok- is familiat tdmafztanak - fel. Azdrt a’
fziilek azoknak adanak valami refzt vagyonok‘-
b61, ds el-botsatak magoktol. Minekutanna
mar az emberek napunkdnt jobban, es jobban
m e g-Čoka sod ta k, tobb, ds tobb familiak-is ta--
madtak, ds vegre e’ foldon mefzfze el - fzeS-
Iyedtek. A’ mig helyek v6It, addig ez igy
mind konnyen meg-lehetett. De mdg-is egy
fold rdfz jobb volt a’ mafiknal. J6 vizet, jo
fzanto foldet, j6 legeltetot, jo fat nem talaf-
hattok mindeniit egyenlokepen. Mind eni k fa¬
milia oromest blrta volna a’ jobb at. A’ ki
pedig valami jot blrt, oda mast nem oromest
botsdtott. Inndt ellenkezdsek fzarniaztak a'
familiak kozot. Hogy mast jobban meg - af-
dott Ilten, mivel fzorgalmatosb, es jamborabb
volt, ez mast fel-haboritott. Azdrt az elfen*
kezdsbol erofzakofsag Ion, ds egyike a r  mdil*
kat agyon verd: a’ vagy, ha egyik familia
erošebb volt mdfikanal, az erosebb a’ ^yen-
gebb familiat el - uzd, es el - ragada fa Jat jat.
Azok az-utalm > a’ kik el-tizetettekha alka?-

F 4 ' rrid-

^ ( S8 ) ^

liko liajsli, zadomescsavali fzo fze, i vu kom
fzo mogli, vu vfzem fzo nazaj skoudili raz-,
biacsonn Da bi pa tou fztalno tak teklo;
cslovecsanfzki narod fze tak, kak vidimo, ne
bi povnoifsao, nego bi fze hitro fandao.
Vkiip fze je tak fzpravilo vecs dr’sine, i pra¬
vile fzo: vkiip fztanimo z-eanakim hotej-
nyem, branimo fzame fzebe, i nalfa lafztivna
prouti protivnikom: zviin toga z - obcsinfzkim
tdlom pomagajmo edna drugoji vu taksi oupra-
viczaj, ftere edna dr’sina pofzebi ne more
zacsdti, ali dogotoviti. Tak fzo nafztanola
velika tivarifzva, flera fze za obcsinfztvo, na¬
rode, ali za dr’sanya imenujejo.

Li hi trd fzo pa vpamet vzeli lidje, ka fze
je po pofzebnom vjedinanyi z - veksim tiva-
rillvom efcse nej dolzta pobougsao nyihov
fztalifs. Ar gda je velika potrejbcsina nye
obvzdla; eden je fzkrbllvo pomagao, drugi je
nemaren bio, i malo je doprnefzao; eden je
rano prilfao, drugi kefznd; niti fzo fze nej
mogli vjedinati, ka bi meli zaesdti, da je
vfzaki pali k-fzvojemi pifzkri bole ogen gre-
no, i czejle obcsine hafzka je nej dr’sao za
prednyejsega od fzvojega lalztivnoga hafzka#

Zatejm gda bi fze pali fz-toga vu tivariftvi
vnouge nevoule pobudile, ftere fzo vfzakoga
te’siie, vjedinali fzo fze lidjd, naj fze kaj do-
koncsa, ka bi vu vfzdkoj prigodi meli ošiniti,
ali ta nihati, ali ka bi bilou pravicsiio, i kri-
vicsno; i vfzaki je obliibo, ka obesiilfzko do-
koncsaiiye na mefzti niha, i onomi podlo’sen
bode. Tak fzo nafztanole pravde, ali dokon-
csanya vu tivariftvi.

Po-

C 89 ) f 5

matofsdgra kaptak, meg - bofzfzulldk magokat,
es a’ miben lehetett, mindenben vifzfza drtot-
tak vala a’ ragadoknak. Ha pedig ez allando-
kepen igy fo!yt v 61 na; az etnbeji nemzetseg
dgy, a’ milit ldtjuk, el-nem fokasodott, hanem
hamar vdgre jott volna, Ofzve gyuldnek te-
hat tobb familiak, ds mondanak: Ailjunk ofzve,
egyenld ak ar a trdi vedelmezziik magmikat, es
fajatunkat az ellenkezok ellen: azon kiviil ko-
zGnsegelfen fegitgefsiik egymast az oIlyaten
dolgokban, mellyet egy familia magdn el-nem
kezdhet, vagy vdghez nem viher. Igy fzar-
maztak a’ nagy tarfasagok, a’ mellyek nepeknek,
nemzetsegeknek, tartomanyoknak neveztetnek.
't  Tsak hamar dfzre vettek pedlg az emberek,
hogy magdn az egyesules alcal nagyobb t&rla-
sagban meg nem fokkal jobbitatott-meg dllapot-
jok. Mert a’ mi do n nagy fziiksdg erte oker,
egy fzorgalmatoiTan fegitett, mas reft volt, es
keveset tett; egy koran jot, mas keson, meg-
fem egyezhettek, hogy mihez kezdjenek, mi-
vel luki ismdt maga fazdka melld inkabb ta-
karitott, ds az egdfz tdrfasagnak javat nem
alkftotta eldbb valonak dnnon hafzndnal.

Ezurdnn ek bol midSn ismdt a’ tdrfasdgban
fok nyomorgatds tdmadott, melly mindeniket
izorongatja vala; meg - egyeztek az emberek,
hogy vaiamit rendeljenek, hogy minden efet-
ben mit, es mit nem kellellen tenniek, a*
vagy mi legyen igazsdgos, es igazsdgtalan; es
mindenike meg-fogadta, hogy a’ tellyes veg-
zdst helyben hagyia, es annak engedelmes-
kedni fog. Igy fzarmaztak a’ tGrveuyek,
vagy-is az el-rendelefck a’ tarfasagokban.

^ ( 9® > C*

Potoni je ober toga i ton dokoncsarfb'; naj
rendeliivanye pravde vfzaki na mefzti niha, i
nvej podlo’sen bode, csi ono kaj zapovej, i
za kakse falinge volo opomene, i pokara. Ki
je jalniJc bio, pravo je: pravda fze mene ne
dofztaja, jafz ne Tazmim tak pravde, kak vi
drugi, nego na keliko je ona meni na hafzek..
Cii je pa tou tivariftvo dopiifztilo, ravno je.
teliko valalo, kak da bi nikse pravde ne me-
li, dr je vfzaki cfmio, ka je fzam fteo. Vje-
dinaii fzo fze tak pali v-tom, naj gviisni lidje
bodo med nyimi, ki bodo pouleg pravde fzou-
diii, i vlzakomi vu prdvdi praviczo ofzoudijo,
i dokoncsajo, Tejm naj vfzi podlo’sni bodo,
i naj fze od nyfh ddjo ravnati. Tejm liddn>
vfzaki z - tivariftva more gviisno placso prika¬
zati ino nyd hraniti, i nyim pod fzmrtnov ,
kaftlgov naj fze nifcse ne podfztoupi skonditi,
nego liifztva vfzdka obcsinfzka kotriga bode
du’sna pravde prelomienika na poukfsnofzt pri¬
lili ti , ali pa nad nyim fzpuniti od poglavar-
fztva dokoncsano fzoudbo. Tak fzo nafztanoli
fzodczi, poglavarfztva, Herczegi, s  Kralh

Ali veliko tivarifzvo, tou je: vfzako Iif-
fztvo je melo pofzebne pravde, i navade, ali
dokončsanya; pouleg tejh fzo fze druga tiva-
riftva, ali obcsine nej ftele ravnati, csi je tou
uyim skodlivo bilou; od toga bole fzo nej
gori vzele tiihoga poglavarfztva dokoncsane
fzoudbe. Cii fzo fze Te razlocsna tivarifzva,
gli vklip bodoucse obcsine vu pravdeni dugo-
vaiffaj yej ftele v jedrnati, ali fzo fze nej mo-

(90

Azutatm e’ kovetkezett ennek felibe, hogy
n’  torvdnynek vegzesdt kiki helyben hagyja,
ds annak engedelmeskedjen, ha az valamit
fel-ad, a’ vagy valami hiba miatt meg-int, es
meg-biintet. A’ ki alnok v61t, azt monda: a’
torveny engem’ nem illet, en nem iigy er-
tem a’ t<3rvenyt, milit ti tobbek, hanem a’
menRyire nekem javamra vagyon. Ha pedig
ezt meg-engedte a’ tarsasag, fzintdn arinyit
drt, mintha temmi torvdnyek fem Iett volna,
mert mindenike azt tselekedte, a’ mit akart,
Meg-egyeztek tehat ismet abban, hogy bizo-
nyos emberek legyenek kozottok, a’ kik tor-
veny lzerent iteljenek, ds mindenikenek a’
perekben igazsagot mondjanak, ’s vegezzenek*
Ezeknek mindnyajan engedelmeskedjenek, es
magokat azoktol vezdreltefsdk. Ezek az em¬
berek bizonyos adok altal a’ tarfasagnak min-
deniketol meg-jutalmaztaffanak, ’s tartaffanak,
es ezeknek diete vefztdse alatt fenki fe mer¬
jen artani; hanem a’ ndpnek mindenik koztagja
tartozzek, a’ torvenyfzegot engedelmefsegre
le - kotelezni, vagy pedig azon bd tolteni a’
felsosegnek vdgzett lteletet. Igy fzarinaztak:
a’ bMk, felsosegek, fejedelmek, ds Kiralyok,

De a’ nagy tarfasagnak, a’ vagy-is minde¬
nik ndpnek voltak tulaidon tdrvdjiyei, ds tu-
lajdon fzokasai, a’ vagy rendeldsei; ezekhez
nem akartak magokat mas tarfasagok, a’ vagy-
is ndpek alkalmaztatni, ha az ndkiek kart oko-
zott; annal-is inkabb nem vettdk-fel az ide-
gen felsosegnek vdgzett lteletet. Ha mar kii-
lomb-fele tarfasagok, vagy nepek egyiitt Id-
veiij nem akartak a’ peres dolgok ardut meg'

egyez-

( 9Z  ) F

g;e zgllhati, edne fzo na drage fz-protivnim
taloni trle, na nyd fzo vdarile, porobile fzo
uylhna fzilja, Trvfno, i lidi; lidi fzo pa tak:
obdržale, kak fzlnge, i oni fzo nyim mogli :
zobfztom fzliTsiti. Ton je, bojna je bila med
nyimi. Te fztalifs je Te vu fzebi bio zado-
fzta pogibelen, ar je vfze optifcseno, i po
toni fze je htidauba efcse povekfala, da je
vlzaki z- obesili e pofzebi naprej fztano, i do-
izta je mogao kcsafzi csiniti: fztra ! siti, ali ne-
priatela naganyati, ali ga prefztaviti, csi je na
nyd vdaro; ar je nifcse nej fzmeo zaofztano-
ti, ka fze ne bi olpotao, i z-obcsine vo ne
zvrgao. Nej je tak ofztanolo vfzakom mefzti |
na polfzko obdelanye zadofeta potrejbni de-
Javczov, niti fzo nej pazili na vrejmen fzej-
janya, ali 'sbtve; nafzlediivajoucsim taloni fzo
lzi v-leti na zimo Tvlejnya nej mogli pripra¬
viti. Cii je dule trpe j la bojna, kak fzi lejh-
ko premifzlite, vfze je opufcseno. Vjedinali
fzo fze tak lidjb, naj med nyimi li ti gyedr-
nejsi, mlajši, i mocsnejsi fztra'sijo, taborfzko
1'zlii’sbo doprnafajo, i efcse vu vrejmeni mera
naj vfza opravlajo, ka bi meli opravlati vu
bojni; naj medtejmtoga ti drugi brezi pogi-
belnofzti doma ofztanejo, na pola j delajo, i
tak fze za obcsinfzki hafzek pofzkrbeti more¬
jo. Za tejh hrano fze pa naj fzkrbl czejlo
tivariftvo, da je vfzakomi tou na nyegovo.
dobro, i hafzek. Tak je nafztanola vojfzka,

Silo,

n  ( 93 ) P

fegyezui, vagy meg-nem egyezhettek, egy
mas ellen ellensegefen tortenek, reajok iite¬
nek, dulakepen el - ragadak gabona joizagaikat,
marhaikat, ds embereiket; ’s  ugyan az em-
bereiket iigy tartak-meg, minit fzolgakat, ds
ezeknek ingyen kelletek fzolgalniok. Azaz,
hadakozas v63t kozottok. Ez mar magaban-
is eleg vefzedelmes allapot v61t; mert min-
den ki - pufztitatott, ds az altal a’ rofc meg
nagyobba Ion, mivel mindeniie a’ nepliek
kozonsdgeflen fel - tornada , ds fokat kelle¬
tek egyizerre temne: vigyazni, a’ vagy a z
ellensdget uziii, vagy az ellensdget el-allani,
ba reajok titott; mert fenki fem mert el ma-
radni, hogy meg-ge gyalaztafTon, ds a’ koz-
segbol ki-ne  vereteflen. Nem maradtak-meg
tehat minden helyen a’ fold-miveldshez fzilk-
sdges elegendo rounkasok nem-is vfgydztak a’
vetes’, vagy aratas’ idejdrd, kovetkezendfike-
pen nyarban tdlre dlelmet el-nem tehettek.
Ha tovabb tartott a’ haboru, a’ mint konnyen
meg - gondol ha tja tok , minden vdgre ment:
Meg-egyeztek teh at az emberek, hogy kozii-
lok tsak a’ frilFebbek, ifiabbak, es erosebbek
v/gydzzanak, ’s hadi fzolgalatott tegyenek;
sot bdkesdg’ idejdben-is mind azokban foglala-
toskodjanak, a’ miben foglalatoskodniok kelle-
ne a’ haboruban, hogy az alat a’ tubbiek ba-
torsagofabban otthon maradjar.ak, a’ foldet nii-
veljek, ds lgy a’ koz-jarol gondoskodhafianak.
’s ezeknek tartafokkal gondoljon az egefz tai'-
fasag, mivel mindenikdnek attdl java, es hafz-
na vagyon. Igy izarniaztak a’ katonak.

e

£

%

S%lovenf\ke ,

f\kč Rečst.

Boug Iften

Angyeo Angyal

Neba Eg

Zvejzda Tsillag

Szuncze Nap

Meifzecz Hoki

Szvetlofzt Vilagofsag
Ogen Tiiz

Zrak Levego-eg

Voda Viz '

Toplo Mcleg

Mrzlo Hideg

Sznejg Ho

De ! sd’s Efso

Oblak Felho

Megla Kod

Vdter Szel

Rofza Harmat

Szlana Zuzmaraz

Vcher Szelvefz

Grmlajncza Menyd5r-

. S čs „

Tocsa KBefsd

Led Jeg

Kapla Tsepp

De’sd’si Efso-efik

Sznc’si Ho-cfik

S^lovenf^ke , i Vogr-
fx_ke Recsi.

Grmi MenydorBg
BliTzka fze Villamlik
Tocsa ide Ko-elso-efik 5 Saloudecz Gyoiuor

Kole-

^ ( 92 ) &

=-ggji «as

i Vogr-

6

f

c

it

f

1

ž

’<

(

i

C

I

(

J

C

K

,1

J

V.

]

I

<

v.

]

]

1

1

]

3


k

*i (  93 ) €*

Silovenfike , / Fagr-

S\lovenf^_ke , i Vogr*
J\ke RecsL

Ra-

mezni

Csevketati Tsatsogni
Vcsiti Tanitani

Vcsiti fze Tanulni
Šteti Olvasni

4) F

S^lovenf^kc , i Vogf J
f(ke Rccst.

Tol-

'S^lovehC^ke ,
f%ke RecsL

Tollar Taler

Zlat Arany

Mafzlin Mefzel

Stiicza leze

Pint Pint

Vejdro Ako

Lagev Hordo

Drago Drago

Tounye Otso

Fiint Font

Czent Mazsa

Ocsa Atya

Mati Anya

Szin Fiu

Cši Leany

Pole Mežo

Brejg Hegy

Dou V61gy

Nyiva Szanto fčld

Orati Szantani

Szejjati Vetni

S^lovenfike , i Vogr~
f(ke RecsL

'Seti Aratni
Vkiip fzpra- Gyujteni

n ( 95 ) p

i Vogr-

G

S%dm -

n  C 96 )

Racsun

Rac sitna ti

Eden

Dv4

Tri

Štiri

Pet

Sdfzt

Szedem

Ofzein

Devdt

Defzet

Edenajfzet

Dvanajfzei

Trinajizet

Stirinaifzet

Petnajfzet

Sefztnajfzet

SzedemnajfzeS

Ofzemnajizet

Devetnajfzet

Dvajfzeti

Trdfzeti _

Stiridefzet

P etdefzet

Sefztdefzdt

Szedemdeizdt

Ofzemdefzet

Uevetdefzet

Sztou

Dvejfztou

Trifztou

Stirifztou

Petfztou

Sžfztfztou

Szedemfztou

Ofzemfztou

Devdtfzton

Jezero

Sterni

S?dmldlrd

SEN-

aoegeoeeeeeosioeeaoe

SENTENTIfE MORUM

Pr O EXER.CITIO LeGTIONIS.

e  ~ im- ' M ~ ' | . "P" L ■ -J

Ut prsfentem. diem bene tranfigas; ftatue
enrndera tibi fupremum ilIuxilTe.

Hotno frugi Viro bono natura, amicitia jungitur.

Tirtus folidum eft, & ftabile bonum; opes ab
uno ad aliura demigrant.

'Dii fudorem ante, virturem pofuerunt.’

Cave, ut earum rerum ne fufpečtuin quidem tft
facias, qii£e fadtu turpia funt.

Anima valete praeoptes, quara corpore.

Ule fuus Praeceptor eft, qui in fe ipfo repre-
hendit, quod aliis objicit.

Thus Diis, laus vero bonis viris tribuenda eft.

Rcminifcere prsteritorum, age prsefentia: cave
de futuris.

Bene audiet, qui de aliis bene dicere aflueverit.

Ad virtutem tamquarn afylum contendamus :■
hsec una extra tela fortunee polita eft.

Omnis rerum copia, pofleffio omiliš, virtuti
poftponenda.

Uti qui fcalas fcandere coepere, non nifi in
fummo gradu conquiefcunt, ita in propofito
firnnis, & in coeptis immobilis cfto.

Ejusmodi viatica comparanda funt juveni, quaj'
& in naufragio enatantem fequantur.

Homini infeftius nihil eft, quam ipfe.

Sajviffimae ferae in filvis urli funt, & leones;
in urbibus calumniatores.

G z  Pili-

C 98  ) 1 *

Plures fatietate, quam farne periere.

Coma elegans inter ornamenta minimo pretid*
conftat.

Paupertas homines, & in artibus praaftantioreSj
& in rebus agendis prudentiores fecit.

Quisquis patrem veretur, bonus civis evadet.

Dives avarus equum poffidenti, fed equitandi
ignaro fimilis eft.

Si quis rem bene perpendat, nullum anirnal
homine miferius eft.

Soli eoeleftes inter fe fine invidia degunt.

Errant peregrini in viis, rudes & prudentes in
rebus agendis.

Ignavi, ut terebra, officium non prsftant, nifi
adafti.

Pauperum vita fimilis eft littus legentibus, di-i
vitum in alto mari navigantibus.

Confidera, & poftmodum rem aggredere.

Malis aliorum infpe&is, melior evafi.

Pauca appetere divitem facit.

Imprudens bonum, quod manu tenet, non an-
te agnofcit, quam amiferit.

Confulturus aliquem, vide, ut rebus ipfe fuis
confuluerit.

Ne fomnum admittas ante, quam ex te ipfo
qu®fiveris : qua tranfii ? quid egi ? quid
agendum omifi?

Divite ruditate literatam paupertatem non per~
mutavero.

Prpdentia fuus homini murus, & arma, & pr®->
fidium eft.

Divitum omnes funt amid.

Hominem efte, fatiš magna ad omnem calami-
tatem caufa eft.

Boni

^ ( 99  ) **

Boni gubernatoris eft ventis fe accommodare,
fapientis fortunse.

Ejusdcm eft: ingenio fuo fapere, & rede mo-
nenti obtemperare.

Si continuo, & nnilta, & celericer loqui pru-
dentis eflet, hirundines prudentia homines
antecelierent.

Suum cuivis homini ingenium, bona aut mala
fortuna eft.

Verbormn flumen, mentis gutta.

Labor borne fortuna:, glorisque pater eft.

Nec vinom acerbum potioni, nec moreš agre-
ftes hominum focietati idonei funt.

Modeftum efle decet, qui aliena menfa fruitur.

Mentiri, animi pufilli, vel vani eft.

Iratus ab infano tanrum tempore diftat.

Quid ad vitam retinendam requiritur amplius,
ac Cereris donum, & aqu 32  porus.

Pulchra res eft homo, fi homo fir.

FABULA I.

Gailina, e t P U I II.

(jallina multorum pullorum follicita Mater,
gerebat magnam curam, ne forte Milvus unum,
vel alterum, hinc inde errantem, vi aut dolo
capcret.

Monet itaque fingulos, ut fine mora fub
ipfius alas feftinent, quam primum celerem
illum, trucem hoftem omnium avium eminus
volantem cernerent.

Pulli longo tempore paruere, illico fub ma-
tris plumis fe abdentes, cum vocantem audirent.

G 3 Sub-

C ioo )

Subinde quispiaui nimium fibi fidens, & ad«
huc aliqua humi jacencia grana edendi avidus,
a!iquanto diutius reftitit: qui ftacim a milvo
prehenfus unguibus firmiter tentus, & din quae'
lita pra;da voratus cft.

D O C. T R I N A.

Filii, qui excnffo fraeno obedientia?, minas
fuoriim aliquid hortantium, mandantium, vel
vetancitim Parentum temnere non verentur, fe-
re brevis mvi funt, & a Deo certas poenas ti-
mendas habent.

FABULA II.

Vulpes, et Larva.

V ulpes fubit officinam, ubi varire merces, ut:
e ligno fculptae, e cera fi£bse', partim pid«
imagines vifeadse erant; a Magiftro velut ad
nundinas parata: monftrabantur.

Vcnuftam larvam in manus fiiiirit vulpes;
heu quam pulchra, quam polita, quam fine
menda facies! inquiens,

Poftquam autem eam vertit, & vacuam efie
fentit: non piacet mihi, ait, ccrebrum non habet.

D O C T R I N A.

Tali perfona: pares cenfendi funt adolefcen-
tes, qui blanda forma, mundi, compti, auro
& argento nitentibus veftibus ornati; fed fimul
rneri fiipites, hebetes, rudes, vani, lafcivis,
& malis moribus maculati, intra tam turpes,
quarn extra formofi funt.

FABfJ-

( IOI ) £*

. .. c

FABULA III.

Asi n us in Pelie Leo n is.

Fugitivus Afiftus reperit forte in fyiva pellem
Leonis, qua vdatus fimulat furere fe, freme-
re, mera beda, lices, rixas fpirat.

Rnftici, <fui rugientem audiebant, pallent;
prše pavore in vicos fe condunt; ipTce tygri-
des, urfi, lupi anguntur, titubant metu: nedum
lit cuicjuam animus veniret cuin fortiffima bel-
luarum luSandi.

Equi, boves, arietes, tremeiitcs, & tacentes
in caulis fuis'latent, fe nec movere, nec caput
levare aufi.

Poftquam in hunc modum diu per pafcua
graffatus & dominatus eft, venit tandem herus,
qui eum jam diu indagaverat. Tum ille hor-
rende rugire, ut illum quoque falleret.

Herus vero: fuco me non capies; nofco te
mi Afelie. Iliče e Leonina pelle exftantes au-
res teftes funt, quis Leo fis.

Simul iaCjiieum promit; calcibus repugnantem
arbte ligat, ftringitque: lumbos fiagro e loris
plexo ungit infigniter; pungit ftimulis, fi rar-
dius graderetur; & probe verberatum, plexum-
que domum pellit.

D O C T R I N A.

Ne te pro alio venditaris, quam fis; nec
pro drvite, dočlo, Claris natalibus orto, fi pau-
per, literanim parum peritus, & plebeius fueris.
Talem finuilationem nemo probat, omnes odere.

TABU-

1

C 102 ) ^

FABULA IV.

Mus Urbanus, et RustIcus.

jVius urbanus rus ambulat, invitatiir a muref
ritftico: libat, aut potius forbillat aliquid; fi-
gna dans, tam viles dapes ad fuum ftomachum
non efte.

Ducit nihilominus honoris caufa hunc fuum
hofpiteni in urbem ad cauponis domum, ubi
ipfe habitabit.

Dulcia bellaria, ab ipfo furunčulo dudutn
compilata,, lirigenda apponit: uti & lac ad bi-
bendum, fitimque reftinguendam; fuadct deni-
que, ut fecum in urbe maneat.

Interim crepit cifta, ubi fera claufi prande-
bant; quidam per rimam explorat, quid intus
ftreperet. Hic mus rufticus prs metu fudare,
& caput fricare.

Si quis foris fonantius mungeret, ručtaret,
fpiieret, nequit tenere fibilos ; nečem exfpečiat
in momenta; rogat itaque, an taiibus 'periculis
faepius vexetur? quotidie, inquit urbanus, fed
oportet contemnere.

Rufticus contra, vale amice, ego domum
rčdeo, ubi diram farnem pati malo, quam apud
vos cuin tanto falutis difcrimine merum lambere.

Hcrus meus a primo mane ad feruin vefpe-
rum greges pafcendo, hortulum fodiendo, liras
aequando, agros arando, ferendo, metendo fo¬
ris agit. Tum ego folus obambulo, & modi-
co, quod venatus fum, tranquillus fruor, vale*

Do«

n C 103 )

D O C T R I N a;

F Militi videntur felices, quod in magna gloris
& aliorum gratia vivant, eorum domus, ut fa^
na, auro fulgeant; eorum coens oprime cočtis,
toftis, aflis, piftis, liquatis conipleantur; cum
ramen intus lenta quadam tabe curarum milere
torqueantur, premantur, & exedantur.

FABULA V.

Leo, Asinus, ex Lepus.

X»eo adverfus volucres bellum meditans, hi¬
drat fuam in ordines divifam aciem. UfUr-
jfum etiam Afiniim, & Leporem inter milites
vidit, hiante ore ridens inquit, piger hic Afi-
nus galearn, & gladium gerat ? belli artes dif-
cat? mola? aptior eft, quam caftris. Ecquid
autem putas, firmus ftabit Lepus? prariiabitur?
triumphos numerabit? Erras Urfe; reponit Leo;
etli Aimo ad portanda onera, machinas, faxa
uti neqi^rem; tubicinem faciam, qui fuo rugi-
tu commilitones in pugnam ciebit.

Lepoš autem ob pedurti ad currendum per-
nicitatem celeris Tabellarii officio fungetur.

D OC T R I N A.

Nemo tam nihil eft, quin ad aliquid aptus,
& ufui eflet.

FABULA V L

Glires, et Q u e r c u s.

vj.uidam Glires fuaferant, imo iam inter fe
£anxerant, annofam glandiferam quercum, e qua

H

hac-

( 104 ) r

ha&cnus vixerant, fternere; nempc: radices tam I®
diu rodere, dum caderet, cum nullum fcrrum
ad fecandum, nndendum, lcindendum ad ma-
num eirct.

Caufam afferebant: quad nimis operofum fit ^
toties iurlum deorfum meare; glandes in ex« p
tremis frondibus pendentes carpere; quas in
piano, & aequo campo commodius conlumpre
poflent. I’ c

(^uispiam ex lis, qni reliquos prudentia ex- jr
cellere, & vuigi arbiter effe videbatur, ita ad
plebem fatur : i - t

Ecquid culp«, fceleris, criminis, larga adeo g
arbor admifit? quid adeo de nobis benc meri-
ta peccavit, ut caedere velitis ? Ifthoc quidem
nec decet, nec pium eft.

Si faperetis o Cives! fi vobis confulere fci~
reti«, eam potius fspe cingeretis, & ut amplior ®
crefcat, probe cuftodiretis; fi vetuftate laboret, 11

fulciretis; fi arefceret, aliam ejus loco pange- r
retis. F

Etenim poftquam ruerit, nec jam humorem
c terra luxerit, quis alet? pofteros nutriet?
jejunium erit deinceps. Intellexere vera dici,

& pepercere.

Doctrina. j

Fabula eos juvenes notat, qui reličFas a pa-> *

rentibus magnas opes per luxum paucis annis, i

ut voraces gurgites, hauriunt, ac deinde in 1

egeftate triftem vitam agunt. i

Item eos, qui cor prasfentibns ita figunt, lit
mente futura minime profpiciant s  neque h®c <

ad lila metiantur. J

FABTJ- i

n

S ( 105 ) Š*

ra

m

a~

ilfi

in

•e

IHS^

Q

FABULA VII.

JE  T II I O P S.

uispiam iEthiopem mercatur:

putat edin

Domini, a quo emerat, inčuna, iufco adeo
eolore ti n £1: um, & inquinatum.

Lavat itaque follicite, fale etiam perfrican,
fcabit ad imam cutem, ut nigrum in album
nuitaret.

Vehemcns fridio rubruin fanguinem, noti
item canaenrem pejletn elicuit. JŠgro deinde,
& languenti mcdcri oportuit. Nihilominus atet
iEthiops maniit.

Doctrina.

Sunt fubinde degeneres prolcs tam pravae,
& ad certa vida inclinantis indolis, ut nulliš
ivonitis, poenis prasmiis cedant, ut ad frugem
reduci queant. Vera ulcera familiarum, & fe-
pe parentum mortes. ‘

FABULA Vili.

ClCADA, ET FORMICA.

•i- J rat hyemis admodum afpers medium: terfa
nivibus teda fquallebat; alias rapide fluentes
rivi, frigore, & gelu concreti rigebant, cuni
Forrnic® fuum in divite penu fervatum far ad
■folis radios ficcabant,

Cicada farne torpcns fiagitat: ut fibi pro fhpe
dc cumulo fuo aliquid faveant, & faltem grana
aliouot guftanda prsbeant fpondens, quod bca
nehcii meminiffe velit. C n i'

C.106 ) F

Cui formicje: aos in a?ftu & calehte aeftivo
fole naviter nos fatigavimus: minimum quievi-
mus' vellendis culmis, domum vehendis fpicis
pcr agros omnes vagantes, mulcum fudavimuSj
& ka congeffimus , quiE praefagiebamus > quod
nobis nune necdTe futura fint.

Tu vero foror Cicada, quid anni fereniflimo
tempore agebas ? dormiebas, otiabaris;

Minime inquit: imo cecini, uti Cicada? fole-
mns, & lenibus fufurris euntibus via? tasdia le»
vavi.

Tiun formica ridens: reftate cecinifti, nune
hyeme faltes licet, nihil tibi dabimus.

•Doctrina.

Senes mifere egebunt; qui florem statis,
dum fano corpore, animo vivido valebant, mi- ■
gando, ludendo, vinum potando, amando, pro- I
cando parum cafte peffumdedere.

FABULA lX.

M U S C X t

M el  forte in cella e Amili m Milica? advolantes
avide lingebant; eum jam faturae avolare vel-
lent^ & pedes tenaci viičo conftringi fentirent,
morientes gemebant: miferas nos! quibus ob
modieum desuftatum cibum intereundum eft.

D o q T R I N A.

O quot ingenii alioquin probi juvenes perie-
fe, ut fe femel voluptati permifere.

F I N I S.

Pobudejnye Vore.

j Jafz vorjem v-tebi oh Boug moj! kak vu
i mojem pravom, i 'šivom Bougi, ki vize do¬
bro placsas, hiido pa kaftigas. V or jem, ka
* fzi Troji vu Perfonaj, i eden vu Bo’sanfztvi.
Vorjem v-Bougi Ocsi, ki me je fztvouro,
v-Bougi Szini, ki' me je odkiipo, i v-Bougi
Szvbtom Diihi, ki me je z-fzvojov fzvetov
milosesov pofzvbto. Jafz vorjem, i vadliijem
ono fz. voro, stero je vcsio Jezus Krifztus,
stero fzo fz. Apoftolje glafzili, i stero dr’si
iz. krfztsanfzka, Katolitsanfzka, Apoftolfzka
Mati Czerkev; i vu etoj fz. vori, zviina ste-
re nifcse ne more zveiicsanya zadobiti, 'se-
lejm 'siveti, ino mrejti, zdto; ar fzi ti fzdm
Boug, ki fzi pravieza vekivecsna", i nikoga
nemres vkaniti, tou nazvejfzto.

Pcbudejnye Vdpanya.

J"afz fze viipam vu tvojoj nefzkoncsaiioj mi-
iofcsi oh Boug moj! ti jedini, i naj mocsnejsi
pomocsnik vize moje diisevne, i telovne po-
trejbcsine. Viipam fze vu vrejdnofzti ne pre-
czenyene krvi mojega Zvelicsitela Jezulfa
Krifztufla; ka mi odpifztis v-czejiom mojem,
fsitki vesi 113-en e v fze moje grejhe, i das me¬
ni rniiofcso 'sitek vekivecsni zadobiti. Stero
fze zato viipam; ar fzi ti tak obeesao, ki fzi
naj mocsnejsi, i naj praviesnejsi vu tvojem
obeesanyi. Vu etom viipanyi sesdra 'siveti,

)( ino


W (  108 ) W

Ino mrejti, potrdi me v-nyem, oh Boug moj?!
Zdaj, i vu vori moje fzmrti.

Pobudejnye Lubezni Bo’se.

■Liibim te oh Boug moj! 4r fzi ti naj vdk4
sa, i nefzkoncsana dobrouta moja! Liibim te
z-czejloga izreza, z-ezejle duše, z-ezejle pa¬
meti, i zevfze moucsi moje. Liibim te oh
Boug! ober vize iztvorjene fztvari za volo
tvoje nezrecsene dobroute, lepote, ino liibez-
ni; ar fzi ti vrejden, ki fzi zaesetek, i glo-
boesina vfze dobroute, gordese, i vize mo-
gouese liibdznofzti. Oh da bi te tak mogao
liibiti, kak tebe liibijo, i na veke te liibili
bodo vfzi odebriini, i Angyelje vu nebefzajl
k-ileroj mojo malo, i mrzlo liibdzen priložim,
ino prikapesim.

Pobiidejnye po’saIuvanya grejhov.

Z-ete vkiip prikapesene gordese liibezni ’saa
mi je z-czejloga, i z-vusganoga fzreza moje¬
ga za vfze moje grejhe oh Boug moj! fterimi
lzam tebd jafz vu czejlom mojem ’sitki zban-
tlivao; ino izam tebe Boga ljrojega, i Go-
fzpouda, mojega fztvoritela, naj hougsega
Ocso, i n^j dragso dobrouto taždrdlzelo. Oh
da bi mogao vesiniti, ka bi te nigdar ne bi
zbantiivao! ali potomtoga nefesem nigdar vecs
pregrisiti; lcsem fze vfzej grejsni prilik ogi¬
bati, mojim protivnikom z-Szrcza odpifztiti,
i bli’snyega mojega liibiti, i raj lcsem mrejti,
kak tebd preliiblenoga Ocso mojega Nebefz«

koga

V . , N  V ; V; ' ' . v  J

( 109 > W

koga z-ednim fzamim grejhom, irijmre p*
izinrtnim ra’salici.

Molitev Gofzpodnova.

^csa nas, kf fzi vu Nebdfzaj: fzveti fze
| ime tvoje. Pridi Kralefztvo tvoje. Bojdi vo¬
la tvoja; kak na nbbi, tak i na zemli. Kriih*
nadeja vfzakdenesnyega dbj nam ga dnefz. I
odpiifzti nam duge nalie: kako i mi odpiifcsa*
mo du’snikom nadira. I ne vpelaj nafz vit
fzkiisavanye, Nego ofzloubodi nafz od hudo*
ga. Amen.

Pozdravlanye AngyeIfzko.

Zdrava bojdi Maria, milofcse puna, Gofzpoa
je fztebom: bkgofzlovlena fzi ti med žena¬
mi, i blagofzlovlen je fzad tejla tvojega Je¬
zus. Szvdta Maria Mati Bo’sa, moli za nafz
grejsnike, zdaj, i vu vori fzmrti naffe*
Amen.

Vora Apoftollzka.

Jrfz vorjem v-ednom Bougi, Ocsi vfzamo-
goucsem, fztvoriteli Nebe, i zdmle. I vit
Jezu{ft Krifztuffi Szini nyegovom jedfnom,
Oofzpoudi naffem: ki fze je poprijao od Duha
Szvetoga, poroudo fze je od Divicze Marie.
Moko je trpo pod Pontzius PilatufTom: rafzpbt
je, mr’o je, i pokopan je. Sztoupo je doli na
pekle, na tretyi dbn je od mrtvi gori fztano*
Sztoupo je v-Nebefza, fzedi na defzniczi Boga

X a Ocse

( no ) W

Ocsd vfzamogoucsega. Odnet pride fzoudit
’sive, i mrtve. Verjem vu fzvdtom Diihi.
Szveto Krfztsanfzko, Katolitsanfzko Mater Czer-
kev. Szvdczov obesinfztvo. Grejhov odpuš¬
čanje. Tejla gori iztanejnje, i ’sitek veki-
vecsni. Amen.

Defzetere Bo’se Zapouvidi.

Prva:  Jafz fzam Gofzpodin Boug tvoj, ne«
maj tiihi Bogouv pred menov. Ne napravlaj
fzi zrejzani kejpov, ka bi nye molo.

Driiga:  Tvojega Gofzpodna Boga Imena
zaman gori ne vzemi.

Tretja:  Szpoumeni fze, da fzvetke po-
fzvetis.

Strta:  Pofliij Ocso tvojega, i Mater tvojo;
da bos dugo 'siv na zemii, stero Gofzpodin
Boug tvoj da tebi.

Teta:  Ne mouri.

, S(fota:  Ne prazniijh.

S\eima:  Ne kradni.

Oufoma:  Ne gtiesi krivega fzvedocsaiifztva
prouti tvojemi blfsnyemi.

Deveta:  Ne po’seii ’sene blfsnyega tvojega.

Defoeta:  Ne po’seli tvojega blt’snyega bi’se,
ni pola, ni fzlugo, ni izlifsbenicze, ni gyiin«
cza, ni fzomara, ni nikaj, ka je nyegovo.
Amen.

Petere Czerkvene zapouvidi.

Prva :  Od Sz. Matere Czdrkvi nafztavlene?
i prepovejdane Szvdtke pofzveti.

Drii-

W ( m )

Druga:  Vfzaki fzvdtek Sz. MefTo pobo’sno
pofzliisaj.

Tretja:  Prepovejdane pofztne dneve obdr-
*savaj, ino fze od nike jejfztvine zdr’savaj.

Strta:  Grejhe tvoje vfzako leto pouleg Sz.
Matere Czdrkvi pravde tvojemi lafzcivnomi
Szpovedniki vadliij, i naj menye ednouk oko^
li Viizma Oltarlzko fzvefztvo k-tebi primi.

Peta:  Prepovejdane dni gbfztuvauya ne
fzlifsi.

Szedem je Szakramentomov.

Prvi je:  Krfzt. Drugi:  Potrdjenye. Tri-
tyi:  Oltarfzko fzvefztvo. Strti:  Pokoura.
Peti:  Szlejdnye Mazanye. Sejati:  Czerkveni
Red. Sledmi:  HPsni zakon.

Szmiluj fze nam vfzamogoucsi Gofzpodne
Ro’se, odpiifzti nam grejhe naffe, i pripelaj
nafz vu ’sitek vekivecsni. Odpiifesanye, i
odvezanye nalfih grejhov dariij nam vfzamo¬
goucsi , i milofztivni Gofzpodne Boke. Bla-
gofzlov, i fzvetlofzt, i hvaio-davanye; pofte-
nye, nloucs, i zmosnofzt Bougi nadeni i na
vize veke.

Szvet! Szvet! Szvet vfzejh Seregouv Boug
Nebefzki! puna je Ndba, i zemla dike nye-
gove. Dika bojdi Bougi Ocsi, i Szini, i Sz.
JDiihi; kak je bilou vu zacsdtki, tak i zdaj,
i  na vfze veke. Jezus! Jezus! Jezus fzmi-
lujfze nam! Maria! Maria! Mati Boke, moli
za' nalz grejsnike, zdaj, i vu vori fzmrti
»alfe. Amen,

W C na )

MODUS MINISTRANDL

Et reipondendi Sacerdoti, celebranti

MifTam, fecundum Romanum.

L primi, ? Minifler fleclem d leva  Sacerdotis
mami. Refpondebit  Sacerdoti ut fcquitur.

Sacerdos.  Introibo ad Altare DEI.

Minifter.  Ad DEUM qui lascificac juventu-
tem meam.

»Sac. Judica me DEUS, & difcerne caufam
meam, de gente non fanfta; ab homine ini-
quo, & doloio erue me.

Min.  Quia tu es Deus forditudo mea: qna-
re me repulifli? & quare triflis incedo, dum
affligit me inimicus.

Sac.  Emitte lucern tuam, & veritatem
tuam: ipfa me deduxerunt, & adduxerunt in
montem fančtum tuum, & in tabernacula tua.

Min.  Et introibo ad Altare DEI. Ad
DEUM, qui laetlficat juventutem meam.

i Sac.  Confitebor tibi in Cythera Deus, Deus
meus, quare triflis es anima mea, & quare
coiiturbas me.

Min.  Spera in DEO, quoniam adhuc con-
jfitebor illi falutare vulttls mei & DEUS meus.

Sac.  Gloria Patri, & Fiiio, & Spiritui San6lo,

Min.  Si cm; erat in principio, & nune, &
femper, & in faecula feculorum, Amen.

i S'ac.  Introibo ad Altare DEL

Min.  Ad DEUM qui lietiSicat juventutem
jneam.

Sac.  Adjutorium noflrum in nomine Domini.

Min.  Uui fecit c d mn & cer ra m.

Sac,

W <  n 3  )

Sac.  ConBteor Deo Omni po ten ti, &c.

t  Min.  Miiereatur tui Omnipotens DEUS, &
dimiffis peccatis tuis perducat te ad vitam
jeternam.

Sac.  Amen.

Minifter fe inclinans dicit:

^onfiteor DEO Omnipotend, Beat« Mari«
femper Virgin!, Beato Michaeli Arcban-
gelo, Beato Joanni Baptidse, Sanftis Apodo-
lis Petro & Paulo, omnibus Sanftis, & tibi
Pater, quia peccavi nimis cogitatione, verbo,
& opere, percutiens fibi pechis dicit :  Mea
culpa, mea culpa, mea maxima culpa, ldeo
precor Beatam Mariam femper Virginem,
Beatum Michaelem Archangelum, Beatum Jo-
annem Bapddam, Sanftos Apodolos Petrum
& Paulum, omnes Sanftos, & te Pater, ora¬
če pro me ad Dominum DEUM nodrum.

Sac.  Mifereatur vedri Omnipotens DEUS, Scc.

Min.  Amen.

Sac.  Jndulgentiam, abfolutionem, & re-
miffionem peccatorum noftrorum tribuat nobis
Omnipotens, & mifericors Dominus.

Min.  Amen.

Sac.  DEUS tu converfus vi vidca bi s nos.

Min.  Ec plebs tua ieetabitur in te.

Sac.  Odende nobis Domine mifericordiam
tuam.

Min.  Et falutare tuum da nobis.

Sac.  Domine exaudi oradonem meam.

Min.  Et clamor meus ad te veniat.

Sac,  Dominus vobifcum.

Min,  Et c mn lpiritu tuo.

Pod

W C 114  )

Poft Introitum Vero.

Sac.  Kyrie eleifon.

Min.  Kyrie eleiion.

Sac.  Kyrie eleifon.

Min.  Chrifte eleifon.

Sac.  Chrifte eleifon.

Min.  Chriite eleifon.

Sac.  Kyrie eleifon.

Min.  Kyrie eleifon.

Sac.  Kyrie eleifon.

Sac.  Domimis vobifcnm.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sac. In. fine cotleSlce.  Per omnia fsecula fe-
culorutn.

Min. Ipji refpondet.  Amen.

Ail finem epijlolce dicit.  DEO Gratias.

In quatuor temporibus autem c a in quibus -
dam aliis Sacris ante Orationem dicit Sa~
cerdos:  Fiečtamus genua. Refpondet

Min.  Levate.

'Leda Epijlola , Graduali Alleluja , fc.
Minifter accepit Mijfale , r a dimi Saceraos
Beneditiionem dicit in medio alt ar is, p or tat
<cf applicat ad dextrum cornu altaris lebluro
Evangelium.

Deinde Sac.  Domimis vobifeum.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sacerdos iigna.t libram fe dicens:  Se-
quentia Sanfti Evangelij, &c.

Minijler it eni fe Jignat dicens:  Gloria tibi
Domine.

MiniJler le el 6 Evangelio dicit:  Laus tibi
Chriite.

Mi-

W CII? ) W

i Sac.  Dominus vobiicum.

Mm.  Ec cum ijpiritu tu o.

Minijler poji Ojfertorium porrigit Sac er 4
doti pr čepar aturo Galičem, Vinum Itf apiianti
jlatimqUe lavat illi digitorum extremitates.

Sac.  Orate Fratres, &c.

Min.  Sufcipiat Dominus hoc Sacrificiiim de
manibus tuis, ad laudem & gloriam nominis
lui, ad utilitatem quoque noftram, totiusque
Ecclefias fuas fančfoe.

Paulo Poft.

Sac.  Per omnia ikcula feculorum.

Min.  Amen.

Sac.  Dominus vobifcum.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sac.  Surfum corda.

Min.  Habemus ad Dominum.

Sac.  Gratias agamus Domino DEO noftro,

Min.  Dignum & juftum elt,

Abjoluta prcefatione , dum Sacerdos dicit:
SanCtiis, Minijler , dat campanula ter Jignum
Deinde Minijler  , dum oflendit Sacerdos
Corpus & Sanguinem Chrifti, elevalit pojte-
riorem Capfulce partem paululum , cf dat Ji¬
gnum campanula.

Sacerdos poji Benedičlionem Calicis cum
Corpore Cbrijii.

Sac.  Per omnia fasada fseculorum.

Min.  Amen.

Sac. in jine orationis:  Et ne nos inducas
in tentatioiiem.

Min.  Sed libera nos a malo. ••

Sacerdos fratla hojlid;  Per omnia faeculs
ftecidoramU' ' Min*

*K* (U6)

Min.  Amen.

Sac.  Pax Domini fit femper vobifeum.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sacerdos fumpto Culice , porrigit vel fuper
altare Minifterio, vel potius offert mamim ,
ut vini partem infundat. Sacerdos illa pu-
rificatione fumta , iterum ablu.it pollices  _ fu-  j
per Culice. Mihijlro reliquam vini partem
defuper infundente.

Minijler data ultimd abfolutione, reporta-
lit librum ad locum Epijlolce.

Sacerdos leda communione dicit:  DomiilUS
vobifeum.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sacerdos in Jine colledce.  Per omnia fiecu-
la fseculorum.

Min.  Amen.

Sac.  Ite Miiia eft , vel  Benedicamus Domino.

Min. DEO  Gratias.

Vel Sacerdos in Miffa pr o defundis dicit:

Requiefcant in pace,

Minijler dido  DEO Gratias, vel  Amen.
reportabit librum ad locum EvangeVi fi fit
apertus , qud faerd genua , ut accipiat uiti -
mam benedidionem , cul refpondet:  Amen.

Deinde Sacerdos , Dominus vobifeum.

Min.  Et cum fpiritu tuo.

Sac.  Initium S. Evangelii fecundum Joan-
nem, vel  fequentia S. Evangelii fecundum &c.

Min.  Gloria tibi Domine.

Minijler finito Evangelii Sancli Joannis ,
vel alio tempore conveniente femper dicit:
dara v<?qc.  DEO Gratias.