Poltfilfia plaSana v gotovlnl
Céna — Ara l*2SDHi.
ÖRSZKA KRAJINA
V érsztveni, politcisni í kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és ' kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.
Márkisevei, lg27. márcuis 13.
Broj 10—11. Szám.
Prőtikmétska mobilizácija.
'Ze szmo doszta piszali od-toga, kaksi nászhaj má na nase kmetijsztvo tiszta vérsztvena krí-za, ki nász tezí fze vecs kak trí léta. Csi k tomi escse i indust-rije, trgovine i kapitala mőcs príde razdérat vsze bívoszti 'zivot dávajöcsi kmetski sztan, te je pre-pászt toga sztána nezogibna. Vendar pa od dr'záve, kí je po vecsíni prebiválsztva kmétska tőda od nyé vládajőcsi ömorno pricsasüjemo i proszimo, naj sze zavzeme za tákse isztinszko de-lo, kí bi odsztrániia vsze tiszte vzroke, steri zavérajo právo vér-sztveno napredüvanye, ka vecs, szo narédili vérsztveno krízo, ki je predglásznik nanikojidénya kraétskoga sztána.
Nevtajivo je krnétski sztan dnesz v neszrécsnom sztálisi. Oböküljeni z obrőcsom protivni-kov, drüpi sztánov, tü sztojí brez pomöcsi i zagővora, kak v szre-dirii mórja na vrémena volő ni-hána ládja. Denesnyi bedaszti té sztális, kí príde z dalecs szever-ne Amerike, i kí v krnétski sztan sze kak no'za spic v zivőcse telő odpéra.
Zjedinyene dr'záve szeverne Amerike, szvoje agrárce kak vsze drüge sztáne to najrapidnése pod-pérajo. Da naj nyí farmerov pse-nica konkuréra iéko z céürn szve-tom, je osznováni i 'ze szprejéti zákon, poleg steroga sze narédi 500 milijon doliárszki dr'závni fond, z-stere sume sze bőde dá-vala kmetom tiszta razlika, kelko falé oddájo szvojo psenico v tti-hino, da tak konkurérajo léko na tühinszki tr'ziscsaj z niszikov cénov.
Na ptvi moment bi sto misz-lo ka to szamo zgübicsek dr'záve Ameriske. v haszek nyé ag-rárcov, tő nasemi polodelci sko-diti nemre, ár v naso dr'závo sze nebőde importérala tiszta psenica. Tő je napácsna míszel. importéraia sze nebőde, ali mi mámo za exportérati, ergo céno té ameriski zákon dolivdári, kí nészhaj escse i domá bődemo csűtili.
Edina vretina nasega kme-tísztva, 'zivínoréja je v Prékmurji itak vnicsena, csi pride tá escse i tá nőva konkurencija na naso psenico, té je krnétski sztan né szamo v Prékmurji, nego v nasoj
céloj dr'závi vnicseni. Tü bí trbelo radikáino prőtiakcijo zavzé-ti, stero od denésnye nase vláde do nyé szküpnoszti tüdi csáka-mo léko, Csi Amerika, ki je po vecsíni sztána industrijszka dr'zá-va, léko z táksov originálnov no-vosztjov i materiálnov pomocsjőv podpéra szvoje farmare, té nasa dr'záva, kí je kmétska, tö témle-'zé vcsiní, ár tá protiakcija ne-'zelé veksi materiálni szredsztev, nego bole morálno podpéranye i energicsni nasztőp. Csi pa bi 'ze eventuelno inateriálno pomőcs 'zeléla tá akcija, sze neszmé od-kloniti té, gda nam je dobro zná-no, ka nasega dinára mehanicsna stabilizacija itak vecs milijőnov 'zelé, csirávno tüdi na vékso sko-do nasega kmetijsztva.
Prvo, ka bi sze 'ze dávno vcsiniti moglo, je vposztavítev
„krnétski zbornic." Csi té mámo, té vsze tiszte krivice, kí sze zgodijo prőti kmétstvi, prvlé dobijo zadoscsénye, kak pa vez-daj, gda vszi naszprótni sztáni májo te szvoje organizácije szamo vecsina, kmetski sztan né. Csi sze tő zgodí. kak najprvlé, té nam je nepotrébno gúcsati od prííik prőtiakcije, vendar pa te-csasz, dokecs né „Krnétski zbor-nic", ka 'ze vszáka kulturna i kmétska dr'záva má, je nemüdo-ma potrébno zavzéti prőtiakcijo, n. pr. prepovéd importa ameriski automobilov i rázni luksusni du-govány, da — csi je 'ze ne pre-keszno — szi v 'zítek prinese-nyom toga zákonas ameriski kapitalizmus premíszii.
V boj prőti protikmétskoj mobilizáciji kak najenergicsneje!
Oroszországtól kívánja Anglia a leszerelés megkezdését.
Az aisóház hétfőn este tárgyalta Greenwold munkáspárti képviselő indítványát, amelyben a képviselő felszólítja a kormányt, hogy tegyen lépéseket, hogy a népszövetségi tanács leszerelési bizottságának legközelebbi ülésén tárgyalják a szárazföldi hadseregek nagyarányú létszámcsökkentésének kérdését. Greenwood indokolásában kifejtette, hogy a világháború befejezése óta a szárazföldi hadseregekre fordított kiadások óriási mértékben emelkedtek és ma már elviselhetetlen adoterhekkel sújtják a polgárokat.
A konzervatív szónokok azzal az indokolással utasították vissza a javaslatot, hogy az angol szárazföldi hadsereg leszerelésére csak akkor kerülhet sor, ha a világ valemennyi nemzete
megkezdi á leszerelést. A leszerelés gondolata a szónokok szerint csak azon államokban vert gyökereket, amelyek tagjai a Népszövetségnek és igen nagy azoknak az államoknak a száma, amelyek, tagjai a Népszövetségen kívül még mindig folytatják a fegyverkezési versenyt. A konzervatívok szerint ilyen körülmények közt a leszerelési problémát a Népszövetség leszerelési konferenciája aligha fogja megoldani és a világ általános leszereléséről csak abban az esetben lehet szó, ha a leszerelést a Népszövetségen kivül álló hatalmak kezdik meg, \gy elsősorban Szovjet-oroszország.
Az alsóház azután nagy többséggel elutasította az indítványt.
Halálra itattak egy hétéves kisfiút.
A sztarisziváci csendőrség érdekes ügyben kezdett nyomozást.
Csurics Vlada sztarasziváci gazda fia Csurics Ica hétfőn tartotta esküvőjét. A lakodalomra megérkezett Csurics bátyja Csurics Trefun nyolcéves fiával Ro-doljubbal. A násznép éjfél felé vidám hangulatban volt, amikor
a kis Rodoljubot és Doroski Szi-ma kétéves és Nen Zsárkó hétéves fiukat a vőlegény és egyik vőfény, Kaludjerszki Veszelin tréfából itatni kezdték. A gyerekeknek öt dinárt Ígértek, ha fejen-kint néhány pohár bort megisznak. A tréfának azonban súlyos következménye lett; á kis Ro-doljub hajnalban alkoholmérge-
zésben meghalt, a másik két fiu pedig olyan súlyosan megbetegedett, hogy az orvosok válságosnak tartják állapotukat.
A csendőrség a tréfacsiná-lók ellen megindította a nyomozást;
Je vsze mogőcse! ?
Szlovenij ^obé oblászti velike 'ispáné je dénésnya vláda odsztrániia. Radovédni szmo, ali böde potomtoga bőgse slo v oblászti kak doszétnao i bőde kmétszki i obcsni interess bole podpérani, alifsze pa bőde escse i nadale glédalo vsze szkőzi politicsni ocsál. Bi biio cajt 'ze ednók, csi bi v réden i posteni capás pripelali obcsno
versztvenoga 'zítka kőta.
* *
*
Eden Pribicsevics, naszprőtnik kmétskoga sztána veliki „demokrát„, je ^gűbo z szvoje sztranke drögoga Pri^ícsevicsa (Milán), kí je vsztöpo v szrbszko kmétszko sztranko erköcs: „tiszto je práva demokratija, gda pomá-gamo tisztomi kmeti, steroga je v dr'závi najvecs i dönok v'zíva najménsi zagovor." — Ka bi meli praviti natö demokrátszkí naganyácske, ali néma te drügi Pribicsevics isztine.
Doszta sztarésl Ifidi sze príto'züje, da solszka deca M. Szobotski söl sze nyim nepoklánjajo. Pítajo obednitn, ali szhája tő od gojenyá solszkoga, ali szta-risovoga ?
* *
*
Csi bi na Petanci, prék Mőre, prőti Radencom dr'záva möszt dála naréditi, ali bi té 50—60 jezero, pa csirávno 100 jezero dinárov natelko falílo z-dr'závne gasze, ka bi nazaren-szki minisztérszki diszpozicijszki fondi prekrátseni bili. — Natelko bi nebi falílo, kak bi pa haszka bilő vcsinyena sztem mősztom za Prekmurje i za gornje Stajerszko. Zato je predvszem pri-porocslivo tő v najkrajsem csaszi vcsiniti.
*
Na zádnyoj Sokolszkoj, veszelici (maskarada) szo sze znővics zbili v M. Szoboti. Kak je viditi ne szamo pri 'zivini, tüdi med lüdmí vdérja sztra-slíva metelicsnoszt.
Terjessze és olvassa a
Jörsztsa Krajinát".
Stevan : Kak sze csűje szo csisz-toga dobicska vise 100 dinárov vküp dobili, stere szo na szvoj luteranszki zvon obrnoli.
Miska: Ah csi je tak, te mi je pa zao da szam nyim escse vecs né dao, kak me je szodnija kaznovala.
Stevan: Bogme je léko vszem tisztim zao steri szo obprvim tiszto né vidli, ob drügim pa szo né dariivalí na te lépi cíl.
Miska: No nika ne dene. Vem kak sze csiije sze ze pá priprávlajo na edno vékse veszeljé, steroga do prej na riszálszki pondelek meli.
Stevan: No Miska, te pa zagvüs-no célo Prekmurje príde glédat, szamo ka od nyí nikaj nemre cslovek zvedeti naprej.
Miska : Ja vem pa známo, ka martjancsarje dobro znájo — hm 1 — részan za isztino — hm ! — múcsati. Pa prinyi fvszigdár na konci bics pőcsi.
Stevan : Isztino más. Na drűgi tjeden va szi pá kaj zgucsávala od toga csi va mogla kaj zvediti.
Miska: Ka pa tvoja kokvacsa na méri szedi n» belicaj ?
Stevan : Tak'kak ti v temnici! Z-Bogom I
Párgovorénye.
Stevan : Dober dén Miska. Komaj szam sze te docsakao !
Miska : Bőg dáj I Ka pa más, ka szi tak dobre vőle ?
Stevan: Navöke de ti 'zao bőde, da szi né prisao na máli fasenek v Martjance.
Miska: Aha I Ti mi scsés od toga borá vlecsenyá kaj povedati ?
Stevan: Znam ka szi ze vido borvlecsenyé, ali telko vragometije, pa takso komedijo, szi escse gvüsno né vido, kak szo té matjancsarje vsze né napravili. Escse me dneszden vsze bo-da od velkoga szmeha.
Miska : Ah ! Zakaj ? Vem je pa tam tildi tak bilő, kak vszepovszédi.
Stevan: Ah I Tő je szamo eden máli tao bio, ka szva indri vidla. Li-ki té szo ti meli vszefelé nácije, pa ka szo ti té delali, tiszto né niti zapovedati. Tam szem vido „bohoce", kí szo do zráka szkákali. »Drótosa* kí je piszkre zaprávlao, ka szo na drűgi den 'zenszke né mogle kűhati. Ciganico z-medvedom na ednom 10 meterszkom lanci plészati. „Slajfara" z familijov, tak da bi je szam Bőg sztvóro na ete szvét. Tővaja, steri je escse krscsáke kradno. Pa szo ti meli detektive pa pocelaje, steri szo vszák-sega ua szodnijo gnali.
Miska : Policaje pa né pocelaje.
Stevan; Hm! Policaj ali pocelaj, vem je tő martjancsarom pa meni tüdi vszeedno. Szo meli nadale szodnijo, pa zráven temnico tüdi. Pa szam Bőg zná, ka vsze né. Zadoszta je tő, ka szo me devétkrát osződili, na zádnye pa notri záprli. Liki né mi je zmetno, ár szo mene pa Jő'zeka, pa Lajcseka.
Miska: Pa méné tüdi, ár szam jasz te 'ze tüdi tam bio, domő z-loga v Martjance odpelali.
fi Stevan: Ah tak! ? Vidis, da od velkoga szmeha pa bodenya niti nevem csi szi tüdi Miska ti v temnici büo.
Miska: tam, szam bio, liki tiszte léko 'zmetno sztáne, steri szo vsze tő né vidli. Je reszan bio eden vei ki karneval.
Glaszi-
—	Popravek. Dobíli szmo szledécsi dopísz, steroga priobcsimo : Urednistvo »Mörszke Krajine* v Markisevci. Pro-szim, da popra vite notico v Vasem c. líszti st. 9. z dnéva 27. II. 1927. pod iménom »Neszrecsa z automobilom* v teliko, da je neszreosa ne po mojoj krivici prisla, nego kak je bilő tő opí-opíszano v 8. st. Vasega c. liszta. M. Szobota 3. III. 1927. Huisz sofer.
—	Vabilo na 32. redni obíni zbor Skupne obrtne zadruge v Murski Soboti, kateri se bo vrSil dne 25. marca 1927. ob 10 uri predpoldne v prostori obrtne zadruge.
—	Zopetna oddaja dríavnih subvencijshih mrjascev v marl-borski oblasti. — Ker se je poszreéilo zopet zasigurati nekaj sredstev za gor-nji namen se bode tekom meseca maja oddalo nekaj drzavnih subvencijskih mrjascev ob obiőajnih pogojih. Kdor se za to zanima naj so prijavi pri sre-skem íivinorejskem referentu (uradni-veterinar ali ekonom) radi podrobnih informacij. Ondi dobi tudi predpisano tiskovino za proSnjo (Zavezno pismo). Proinje morajo biti najkasneje do 15. aprila pri sreskib poglavarjih ; na poz-nej§e se ne more ozirati.
—	Lepa sadna drevesa kak jabol-ka in hruáke — iz drzavnih in zasebnih
Hírek.
drevesnic — dobite pri kmet. podruzuici v M. Soboti. Odajala se bodo po nizki ceni v éasu od 14. do 20. marca t. 1. pri zastopstvu podruínice v tr-govim C eh in Gaipar v Murski Soboti.
—	Nepotrebno kolkovanje. Stevilni delodajalci in tudi delojemalci kol-kujejo svoje vloge na Okrozni urad za zavarovanje^delavcev ali na Os-rednji urad. To ni potrebno, kajti po § 189. zakona o zavarovanju delavcev so vse vloge oproSőene taks vseh vrst.
—	Udruzenje vojnih invalidov, kral. odbor naznanja vsem vojnim dov. da tisti, ki dobijo v meseci marc sodniS-ke sklepe naj se vCasi zglasijo na sodniji 5t. 20, da so z njimi zadovol-ni ka naj nebi zgubili podpore preá-njega leta. Odbor.
—	Uj főispán. Dr. Pirkmajer eddigi maribori főispán a belügyminisztériumba rendeltetett be szolgálattételre, helyébe dr. Vo-dopivec lett főispánná kinevezve.
—	Halálozás. Csaplovics Ferenc nyug. körjegyző, a Puconci ev. egyházközség tb felügyelője 84-ik életévében Márkisevcén elhalt.
—	Öngyilkosság. Benkics tyukász Szebeborcén kiment a temetőbe s ott browuinggal sziven-Iőtte magát. Halál rögtön bekövetkezett. Ok rég folyamatban levő családi viszály.
—	Domanjsevci. Ifjú Pörs, ki leánygyilkossággal volt vádolva, a maribori esküdszék márc 8-i tárgyalásán, kellő bizonyíték hiányában felmentetett.
—	Fordulat a goricai gyilkosság ügyében. Sável Éva goricai asszony meggyilkolása ügyében a letartóztatottak közül Szlavic és Baller is szabadlábra helyeztettek. .Csahuk fia apját, az öreg Csahukot vádolta meg a gyilkosság keresztülvitelével. Az öreg Csahuk tagadja tettét, de fia keményen kitart állítása mellett. Hogy ezt méginkább bebizonyítsa, az erre vonatkozó hivatalos bírósági kiszállás alkalmával a gyiikosságHefoiyását bemutatta. Az öreg Csahuk feleségét is, mint tettestársát letartóztatták, mert egy öreg kaszát dugott a meggyilkolt ágya alá, most már a lezárt lakásban, hogy a gyanú terhét férjéről elterelje s a hatóságot félrevezesse. Az ügyészi vádirat, több mint valószínű, rövidessen elkészül.
—	Munkásbiztositási ügyekben, a munkásbiztositó hivatalhoz benyújtott kérvényekre semminemű bélyeg" nem kell.
—	Budapesten nagy arányú kommunista mozgalmat lepezett le a rendőrség. Letartóztatták Szántó Zoltán volt népbiztost 80 társával együtt. Moszkvából pénzelték a mozgalmat.
—	Dr. Markovics Lázár ismert nevü politikusunk Budapesten tárgya! Jugoszlávia és Ma-gyaroszági közeledéséről. Tárgyalásainak nagy korderőt tulajdonítanak az illetékes kormányok köreiben.
A kapitány felesége
Irta. A. K.
Ha egyszer befújtam, tiz-husz válasz érkezett kürtöm aggodalmas szavára. Jobb- és balfelöl, előttünk és mögöttünk kürtöltek, harangoztak, sípoltak mindenféle hangon, s minden hangnak oly kifejező jeletéss volt ilyenkor. Valamennyi a rettegésnek, a megsemmisülés érzetének tolmácsa volt. A kürtök, a sipok, ez érczhangok, a tengerészek ordítása azt panaszolta, azzal fenyegetett, arra figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, résen legyünk, mert különben összeütközünk, vagy sziklához vágódunk. Mindenki érezte ezt a veszedelmet, mely ugy nehezedett a lélekre, mint a folyton szakadó hő. A kőd pedig, a közönyös, az irgalom nélkül való, mind sürübb lett s elfödé előlünk a méhében ordító szörnyetegeket, melyek bennünket el akartak nyelni.
Ahogy letekintek, ezüstszürkének látom a tengert. Egy nagy csapat tengeri madár ijedt rebenéssel szántotta szárnyaival a tengert, azután el-
tűnt. Jobbfelől, balfelől, mindenfelől ujabb kiséretek támadnak ránk a gom-molygó párázatban. A matrózokat alig lehet fölismerni a ködben, olyanok, mint a chaos felé bolyongó elátkozott lelkek. Ők is ideges félelemmel tekintgetnek hol jobbra, hol balra, maid le a vizbe, majd föl a levegőbe, hogy nem dob-e ki magából a tenger jvala-mi szörnyeteget, nem esnek-e szikladarabok az éjből. Beszaladgálják a fedélzetet, fütyölnek, trombitálnak, mint az őrült: „álljatok meg! — vigyázzatok! — különben szétrobbanunk".
— Bum--bum ! tang—tang !
Én is belefuvok a kürtömbe, s őrülten rázom a harangot. Mintha tritonok fújtak volna a szerszámomba, a köd folyolként emelkedett föl a görög partokról. Megint föltűntek a lankás hegyoldalak, a nap fényében izzó épületek, a nevető partok, a sötétkék tenger. A nap diadalmasan igyekezett fölfelé az étherben, s gyémántporral szórta be a mezőt, a köveket, a vizet és a szárazat. A megszabadult jármüvek nedves vitorláikkal ismét megszokott utirányukra igyekeztek rátalálni.
Madejtos alatt föltűnt egy török gözős, s mint egy lánczaitóll megszabadult szörnyeteg egyenesen nekünk tartott.
A „Kjiradéspina" azonban még vaktában haladt tova. Körülöttünk, s a többi hajó körül, mely mind szaka-detlanul bömbölt és ordított, valamint szemközt, kelet felől a kőd még makacsul megülte a tengert, mintha da-czolni akart volna velünk. A napsugár csak kétszer-háromszor tört keresztül s ritkább részein, s aranyos fénybe vonta a börtönünket. Egyszerre csak ugy tetszett, mintha a hajó elejéről suttogást halottam volna. Fülelni kezdek. Szaggatott, elfojtott kaczaj megdermeszti a véremet. Mintha valakit csiklandoztak volna. Azután hallok egy lágyan, óvatosan csicsergő hangot is.
—	ó mily jó, mily isteni . . . csak mindig ... igy tartana . . . mindig igy.
A fiatal kapitányné hangja volt.
—	Miért tartana mindig igy ? — kérdezte a kormányos szelíden.
—	Hogy mi ketten együtt lennénk az egész világon ... 1 Hogy
köd előttünk, köd utánunk, fölöttünk, alattunk . . . hogy befedezne bennünket, drágám.
Tágr? nyitom szememet, de nem látok ssmmit. A köd még jobban összesűrűsödik, mindent elhomályosít, s borzalmas titokzatosságával ráfekszik/ mindenre. Eltűnt a görög part, eltűnt ' a tenger, s eltűntek a hajók, melyek oly aggodalmasan kémlelték imént az irányukat. Elmosta a török gőzöst is, mely felhőként akart ránk szakadni. E hamuszürkés borzalomban rekedt tül-köléssel rohantak előre a birgantinek hangjuk elhalt a végtelen messzeségben, s lámpásaik fénye ott keringett, czikázott a vizeken, mint egy-egy tüzes kigyó, s mintha szomorú végzetünket akarta volna elmesélni a tengernek. Most már nemcsak hogy a födélzetén, de közvetlen melettem sem volt kivehető semmi. Csak a csicser-gést halottam, de ezt is csak szakadozva, foszlábyosan, tompán, mintha kút fenekéről halott volna föl hozzám.
(Folytatás következik.)
—	Egy miskólczi leány kö-risbogárporral kevert rummá! tizenhárom embert mérgezett meg.
—	Budapesten egy amerikai vállalkozó a Dunaparton egy 24 emeletes felhőkarcolót akar építeni. —
—	Óriási pusztítást okozott Japánban a földrengés. Tokióból és Japán más városaiból Newyorkba érkezett szikratáviratok szerint a hétfői földrengés rengeteg pusztítást okozott Japánban és egyedül Osakában legalább százan haltak meg a földrengés következtében. A sebesültek számát még hozzávetőlegesen sem lehet megáliapitani. Az anyagi kár igen nagy. Sok város és falu lángokban áll. Osakában és másutt is sok gyár, épület és bérház pusztult el.
Köszönetnyilvánítás.
Mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, nagyanyánk és feieségem elhunyta slkalmávai fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk leghálásabb köszönetet
M. Sobota, 1927 márc. hó.
WOLF JAKAB és családja.
K ODAJ1
je eden benzinski motor s 5-6 konjski moői (fabrikat .Magyar állami"). Veő se pozve pri PO-TOCNJEK KALMANI Vadarci §t. 112. p. Bodonci.
HI'ZA
v cerkvenoj vilici. v ste-roj sze nahája lépa tr-govina, sze óddá. Céna in pogovor sze zvé pri
NEMECZ JANEZ
trgovci
V MURSKI SOBOTI.
ELADÓ
8 és fél hold birtok szőllöheggyel házzal és melléképületeivel nagy háztelekkel. Juttányos árról érdeklődni SÁNCA ISTVÁN-nál lehet Hodo§ 62.
K oddaji je
po fái céni 8 i pő plűgov zemljiscsa z goricarai; hi'za z potrébnov vérsztve-nov hrambov i z velikim fundusom. Vecs sze zvé pri: S A N C A ISTVÁN HodoS 62.
II1B
v MURSKI SOBOTI
_ V NEDELJO 13. marca 5 popoldne ob 3.zveőer ob 8 uri
ITragedija huíef
I HABSBURG !
Sa predigrom i 6 éinova.
U gl. ulozi:
i MARIJA CORDA. | t-
I

I
VSTOPNINA : Gornje loZe _ 12 Din., spodnje loíe 10 Din., a in II. prostor 5 Dinarjev. Lastnik kina QUSTAV DITTRICH.
CH. |
iihJ
POLSKIM DELflVCOM
N AZN A27 JJS:
ki áőejo iti na letno polsko delo na D/íavno imanje v „Belje" na maroí Mirkovac, i na Zlatno-Gre-do, se naj ssmo pogodijo na ta mesta pri delovodji Gábor Sfe-fan-i v Odranci, poSta Beltinci, v Centibi pri Magyar i Nemeth nadzornikoma i pri neodvisnom prevzemateiji tega dela GAŐPAR JOÉEF-i v Proseőkoj- vasi.
I
i i
mnmnmmm Proda se
osebni autó
znamke »Austro-Fiat« tipa IC, sedeza 4, konjskih sna-ga 24, brzina 80 km. na sat; „Bosch" naprava za svijetlo í start, sve v naj-boljern redu, dobro whra-nien. Ciiena samo 40.000 Din. Autó se nalfizi u Ma-riboru. Naslov kod FRANJO KEMÉNY velika kavarna.
R
i i s
LUXUS AUTÓ
i i i i
„Austro Fiat", Typ: IC. négyüléses, 24 lóerős, 80 km. sebességű, „Bosch" rendszer start és világitásra, mind a legjobb kivitelben, jó állapotban. Ára 40 000 Din Mariborban. Bővebbet FRANJO KEMÉNY VELíKA KAVARNA Maribor
HIHIPlglUIIg
I
i|
i
II
I
i
i
I
PREKMURSKA POSOJILNICA
r. z. z o. z. v Murski Soboti, Zvezna ulica hst. 222.
Pogtni őekovni raőun gt. 12628.
VABILO
k VII, rednemu obőnemu zboru, ki se bode vráil v ne-deljo dne 27. marca 1927. ob Vall uri v Murski Soboti v posojilniSkem prostoru.
DNEVNI RED:
1.	Poroőilo naőelstva o poslovanju in raőunskem zakliuCku za leto 1926.
2.	Poroőilo nadzorstva o pregledu poslovanja in raőunskega zakljuőka za leto 1926.
3.	Dodelitev őistega dobiőka rezervnemu fondu.
4.	Dopolnilna volitev naőelstva.
5.	Sluőajnosti.
Naőelstvo.
Parobroladjarszko drüstvo
„LLOYD SABAUDO",
szediscse GENOVA. Generálni 'zasztópnik (agent) BANAZ & RUSKO Zagreb, trg. I. br. 16.
Rédno, prőszto i expresno prevá'zanye pötnikov v Zjedinyene Americske Dr'záve (U. S. A.) Ju'z-na Amerika (Brazilija, brezplácsno prevazanye familí-je Argentina i Uruguay) Australija i Nova Zelan-dija ino v sze prékoceanszke dr'záve z velikimiú naj-hitrésimi paioládjami, kakti: Conte Rosse, Conte Verde, Conte Biancamano, Principessa Maria, Principessa Giovanna, Tomaso di Savoia, Prin-cipe di Udine itd.
Vsze za to potrébne tanácsé ino predbele'zbe (előjegyzés) za presztore zvrsáva naipripravnése i brezplácsno :
BANAZ & RUSKO Zagreb, Trg 16., Beograd Karadjordjeva uL
Split, Dubrovnik i Qrui ino Podzasztőpniki: Kodjasií Qjordje, Bitolj, Zanatlijska 35. Lloyd Sabaudo, Sombor, Kralja Petra ul. 30. Lloud Sabaudo, Ljubljana, Dunajska cesta 38., Lloyd Sebaudo, Veliki Becskerek, Svetosavska 7., ino Makarska, Metknvií i Korőula.


I
Proda se trgovska hisa g
primerna tudi za gostilno ali drugo obrt, zraven tudi maia „ViiaK in dva orala prvovrstnega vinograda in ne-kaj sadonosnika ter njiv. Poslopja so zidana Cisto na novo in stojijo pri Kapeli. Tam se tudi lahko kupi lepő Cre§njevo. pohiStvo. Kupec naj se oglasi pri
g MarSek gostiíniöarju Siatina Radenci.
miíwmimmmwmnwmnmmnmtnmmim
i
i 1
Hüta
7 m. Sörka, 12 m, duga, napravlena iz moönogs lesa s írepom pokrita, skoro nova i v jako dobrom staliSi je po fal ce-ni k odaji. Veő se zve pri g. dr. BRANDIUS SYLVIUSI, zdravnikí v Murski Soboti,

Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-SO Din rekláme );— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskráí popfiszt.
Rőkopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilítér l 50, rendes 1—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
PoípeSevanje zivinore-je v mariborski oblasti v letu 1926.
(Poröfiüo velikega íupana mari-borske oblastl.)
KokoSjereJa. Spomladi se je razdelilo okoli 3000 odbrauih valilnih jajc Stajarske pasme ín to delo ma íz rojskih postaj z zaklopnimi. gnezdi. Tako smo v toj panogi zaőeli s pre-hodom iz sjopnje íistega formaiizma na stopnjo soupoáteoanja storitve. To-da tudi v toj panogi grozi ista ne-varnost kakor v sviojoreji. Tako n. pr. to leto ji bilo mogoőe odzveti le-pih plemeriskíh petelinov, ki so jih ljudjé vzgojili za obiőajno jesensko oddajo fistokrvnih petelinov naáe znamenite pasme.
Ovőjereja. Za dezelno vlado v se je nabavilo 30 plemenskih ovnov jezersko-solőavske pasme v srezu Gornji grad. Za pospeáovanje v do-maíih okoliáih (oddaja ovnov itd.) ni bilo sredstev.
Cebelarstvo. V nekaterih kra-jih se hudo Sirja íebelna gnilQba. Le-toSnja őebelna paSa je bíla skrajno slaba in je ponekod uniöenih do 50% panjov. Krmljenje s sladkorjem je ne-rentabilno, ker je sladkor predrag. Vso naáe prizadevanje dobiti »tro§a-rino« prosti sladkor za íebelarje je bilo zaman; priSel je vedno odklo-nilni odgovor.
Ribarstvo. V toj panogi ovira napredek raznoliínost zakonov, ki so poleg toga zastaroli in vsebujejo le policijsko odredbo, na pa tudi pred-pise umoga ribarskega gospodarstva. Preveliki anarhiji, ki vlada glede rib-jih tatvin ze vsa povojna leta, se je s strngimi morami zajeziln. Stvarno delo izvráujejo ribarska druStva iz lastnogá nagiba.
Mlekarstvo. Prva povojna leta tako cvetoői izvoz svezoga mleka v inozemstvo je prenehal ker je Avstri-ja svojo pjodukcijc silno dvignila in pa ker kakovost na§ega mleka zaos-taja za madzarskim in öeákim proiz-vodom. Povsodi se zaőenja zopet s predelovanjem mleka v maslo in sir. Ustanovile so se tudi nekatere nove mlekarske zadruge, kakor át. Lovrenc na Dravskom polju, Crna pri Pre'al-jah in Trojáiio okraj Vransko. Pri tom so sodelovali.
V sploSnom hira pospeáovalno dolo na polju zivinoreje na naravnost obupoom pománjkanju vsakovrsinih pripómoökov; táko ima rí. pr. cfrzava nastávljene strokovnjake, ki pa niti najcensjSe pospeSovalno delo, poto-valni pouk ne morajo vráiti, ker za to domala ni pótovalni sredstev.
Hvalovredno razumevanje za pospeáovanje zivinoreje kazejo ne-kateri okrajni zastopi, ki mnogo zrtvu-jejó za to panogo; zlasti so to okrajni zastopi Mariboi, Ptuj, Celje, Ormoz in ŐoStanj, (Nasega pa ne, ár ga je né! Red.)
Tüdi néfcátere premoőnejie ob-íine pridno sodelujejo. Izmed Stevil-nih ustanovljenjh bikorejskih zadrug deluje kot paihk pridno in uspeáno.
GAZDÁLKODÁS.
Hasznos-e a veréb, vagy káros? •
Egyik megfigyelés szerint a verébszülő naponta négyszázszor hoz gyermekeinek kukacot, hernyót, sáskát, honvédbogarat, cserebogarat stb. Világos ebből ugyebár, hogy a veréb ilyen beállításban hasznos állat, mert a kártevő rovarokat pusztítja. Nézzük most már a másik oldalát a dolognak. A veréb mások megfigyelése alapján káros állat. Ugyanis a veréb a hangyákat, a levéltetvet, a szőrös hernyókat és a gyümölcsfáknak igen sok kárttevőjét nem pusztítja és így a kertészet szempontjából teljesen értéktelen. Évente tapasztalható, hogy az érni kezdő cseresznyét, szőlőt és egyéb gyümölcsöket megdézsmálja és erősen garázdálkodik a mezőgazda által termelt mindenféle magvas és szemes terményben. Azonban a legnagyobb kárt nem ezzel okozza, hanem azzal, hogy ahol megtelepedik, köz'smert szemtelenségével elüldözi a fülemülét, cinkét, tecskét és a többi hasznos madarakat és elfoglalja fészkeiket. Ez neki a legnagyobb Ezért mint a mezőgazdaság egyik igen kártékony madarát pusztítani kellene.
. K ODDAJI
szta 2 „Singer" masina za csev-láre, malo nücani, po fái ceni pri: FILO JÁNOS, csevlári v
Cekeékavasi p Prosenjakovci.
te .-•it
(Konec.)
K oddaji je
szpráviscse (möbl) za szpálno hi'zico edna nőva i edna malo nü-cana po fái céni pri vdovici CSISZÁR LAJOS-ovi özvegyénél Murska Sobota. ELADÓ, nagyon jutányos áron, egy uj és egy kevéssé használt hálószoba bútor.
Tfztvo. Kereskedelem. Blágo - Apu.
LJUBLJANA marc. 9.
100 kg.	Psenica—Buza Din. 307—315
>	'Zito—Rozs » 240— »	Ovesz—Zab » 167-50
>	Kukorica	> 205—
>	Proszö—Köles f 250— »	Hajdina	» 300— »	Szenő—Széna » 75—95 »	Qraj—Bab csres. »	300 »	zmésan—vegyes bab 100 — »	Krumpli » 100—150
>	Len.sz.—Lenmag » 370—380 »	Det. sz.—Lóhertn. > 2800-3100
BENKO: marc. 9.
1 kg.	III. II. I. prima
Biköv.i Bika ] 7 - 7*50 8'— 9*50 Telice [ | Üsző (j 7 — 7 50 8-— 850 Krave Tehén l'O 3-— —•— 7-— Teoci J Borjú ) ü	9*50 10 —
Szvinyé—Sertés	15'50 16'—
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22-— 28 —
30— - 25--0.75
Zmőcsaj—Vaj , . . . Spé—Szalona .... Belice—Tojás 1 drb. . .
vendeglo eladás!
Kriievci községben a főtéren közvetlenül a templom közelében egy jó forgalmú korcsma és mészáros üzlet jokarban lévő, épülettel, istállóval és ca 5 hold szántóföldei kedvező feltételek mellett eladó.
Felvilágosítással dr. Vályi Sándor ügyvéd irodája Mur-szkaszobota szolgál.
Pénezi —	Pénz
Dollár . . . .	= D. 56-70
Pengő Budapest .	= » 10.—
Schil. Becs ,	= > 7 9 9
Kor. Praga . .	= » 1 67
lira.....= » 2-46
Zürichben 100 Din	9.135 sfrk.
Mlatilne garnitúra,
edna „Marrshal" 4 HP, edna „Garret" 4Va sze po vugodnoj céni oddájo. Vecs sze zvé v „MLIN PUCONCI"
NA MALOM
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo.
Szolidna posztre'zba"! Niszike céne !
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim ''laigom
MURSKA SOBOTA Glávni trg.	Bergerova'hisa.
Nehogy egészséges vagy más betegségben szenvedő állatját „Distol", — az egyedül hatásos, — métely ellenes kezelésben részesítse, tudnia kell állatja
valóban mételyes-e?
Az állatnak és bélsarának szakértői vizsgálatával, a mételyesség kétségtelenül megállapítható. Ha az állat klinikai vizsgálata bármi okból nem lehetséges, küldjön annak pár napon át gyűjtött bélsarábói vízhatlan papi rossal csomagolt gyufa skatulyában keveset pdstán »Minta érték nélkül NEMES MIKLAU2 állatorvosi laboiá torinmába Murska Sobotá-ra. Mételypetevizsgálat válaszbélyeggel 11 Din.
(Elvállal olcsón egyéb állatorvosi vizsgálatot, műtétet, ragadós betegség elhárítást. Tanácsot ad állatvételhez, állat adás vételi perekhez, stb.)
TERJESSZE és OLVASSA a
Jörszha Hrajináí"!
NA VELKOÜ
PUCH

BICIKLINI!
MOTORI!
Zasztopsztvo za Prekmurje pri
NEMECZJANEZ
trgovci z 'zelezriino
v MURSKI SOBOTI.
NA MÁLO!!
NA VELKOÜ