-
* *
Poštnina plačana v gotovini, rtárkisevci, 1922. deczember 31.
Lejtnik !.
numera 11.
Szhaja vszáko nedelo.
Naprej ptacsilo do
nouvoga leta: oraá _ Din. 47. zviinsztvo Din. 68. Amej-iKo Din. 75.
iserati za □ c '. 3 K-Pri vecskrát popüszt.
Vérsztveni, poiciesni i
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta'M. Sobota.
Cejna za edtio numero: na 4 sztráni Din. 1"— na 6 sztráni Din. l-50
Roknpíszi sze ne vrnéjo.
Na nouvo leto.
Pozdrav tebi nouvo leto, Stero szi dnesz notri -prišlo, Z-punim trousiom to csákamo, Z-szrdca radi pozdrávlamo
Bojdi bougse, kak prvejse ■ 1 vu vszem tali szr^csnejse. Daj nam k-del i zdravje i moucs, Bluzi nam boj Bozsa pomoucs.
Blagosžlovi dela nasa, Da te liváii vszáka düsa. Preminoucsa osztávimo, I naveke pozabimo.
Prineszi nam vsze zavolé, Kriiba, vina i vsze felé, Zsaloszt, beleg v kraj odvrni, Neszrecso kvár tá odsztrani.
Naj bou blájzsena dolina, Nasa szlovenszka krajina ; Nyé sztancsarje zadovolni, Bouga szkoncsanyi pokorni.
Med liidmi naj láda zlozsnoszt, Lejpa, csiszte dobravolnoszt;
I nej ta rúzsna protivnoszt 1 gnüszna, divja odürnoszt.
Dobra vola, vküprazmejnye, Príneszé naprej'dejnye ; Ode sze pa tá nenájdejo, Tam szi poglibel szprávlajó.

•M

Boug dáj vszém szrecso i zdravje, Kmeti delavci veszélje, Mestri, csesztníki raztnejnye; Vszém, vszém zselno tázsivlejnye.
Kí pa csi vő preminejo,
Zvelicsanye naj vzemejo.
Blájzsen nai bou brejg, dolina,
Zselej vszejm : »Mörszka Krajina« ! F. J
Jouvo leto naj boy
delavnoszti leto.
Pá sze je edno leto vtonilo vu pre-inyenoszt i prejkdalou prigodi 1922. :to je histouricsno biiou. Szvejta kriza sze ie gde v-ednom, gde v drűgotnországi ikazsüvala. Vszepovszéd narodov zselej-ya i- zdühávanya za zselen mir, za redni feztajov, na oupravic táodpr,ávlanye. Na oucsnotn sztráni vidimo sztáii one ele ente, stere je bojna vrgla na brejg, kakti 'oditele národov, nocsi nega vu nyih k-jOÍétn i k-národoin niksega dobroga na-anejnya" i nagiba.
Na konci leta sze te dober vért nazaj jglédne vu ta preminoucsa, gori szi posz-avi szvojo billanco, naj vidi kaksi nászhaj sze kázse v tom preminoucsem leti za nyega i za familio nyegovo — z-recsjouv ta je doszégno pri vértivanyi szvojem ? )n ne gléda, neszmi giédati szarno na tou, eli je dobro, ali hüdo prisao vö ? On toga :roke iscse i premetava i tak po tej szpoz-íanyi sze priprávla réditi predpravke, kak lode mogoucse to hudo zavrcsti i pouleg Bga hasznovitejsega, botigsega sze drzsati
csiniti.
vati obcsina, krajina i drzsáva, steri temel je ki d i vérsztveni poiozsáj i pri steri glavna szkrb sze tüdi na toga má" vöraz-presztrejti. Tém sze tüdi z-preminoucsi trbej vcsiti í zsnyi szi návucsnoszt vöpó tégnoti na prisesztna csinejnya gledoucs, csi scséjo bougso i jakso pnsesztnoszt zado-biti. Tou je dúzsnoszt vszákoga csloveka i vszákoga pörgara po cejlom szvejti, náj-bole pa za nase v-Prejkmurji zsivoucsiysz^an-csarov, naj szi z-preminoucsi osznovéino edno tákso obrázko, ali kejp z-sterim de nam mogoucse vu prisesztnoszt gledati.
Qsi sze nazáj zglédnemo, preci na-pamet vzememo i lehko zhájamo vsze poszledice. Vszega zmenkanya faling zroke, v-tom nájdemo, ka sze nej po szebi, nego po drűgom dámo ravnati i voditi^ szvojo krajino pri nasz i szébe ravnati nemarno tní v rokaj cüglov. Drűgi je cukajo gde •eszi, gde tá. V-tom táli bi vecs zseleli od intelligense, szvoje, tej bi mogli vu prvoj vrszti pelati, ali oni po zönszebiú potáj za lasztnimi szlisnosztomi hodijo. "Tak szmo mi máli vértovje i rokodelavci, mestri na szébe zanihani i nej je tak csüdo csi szmo- vu vszem táli zaT)Sztányeni.
Z-toga sze tak lehko szpoutiino i .ü<iü«-Í4ii0r-ka aejíía^artóss^űge- pomoucsi,-kaj sze mi szarni na peté. moremo posz-taviti, z-szvojov mocsjouv sze na ono 'szíubo pozdignoti, odkud szi vö zbojüjemo nász sze dosztájajoucaC pravice, stere sze vszákoga pürgara i tak nász tiidi dosztá-jajo Ar <i szamo odzajaj zadrűgimi klűka, naj necsáka, kaj bi sze nyerni drűgo vr^io, kak stero je ti m drugim nehasznovito i malo vrejdno. Pokázati mámo, vö moremo povedati, stero szo nasa zselejnya — nase potrejbcsiue; glaszno mámo nyé giásziti, nej szamo prosziti nego tnocsnö zathevati, Dokecs nam je hízsa escse nejpogo-rejla, tecsasz polejvajmo, csi ednouk zgori, de zse prekeszno!
Eta drzsáva vu steroj zsivémo je escse mláda, nouva, 'stera sze zdaj cimpra. Nyé fundamentum sze zdaj dejva doli, z-zacsétnimi zákonmi, steir te náj zacsét-nejsi je tüdi vérsztveni. Vérsztveni, dácsni, rokodelsztva i trstva, invalidov, csesztrríkov i drűgi zákoni z-steri eden vszáki sze i nász, kak dácso placsüvajoucsi pörgarov dosztája, do sze v-blizsányi vrejmenaj redili. Da sze tak reditev tej zákonov v-prvoj vrszti nasi ' zsebk dosztája, 'jeli tak nasbívatek nezové nász, csi szvojo dobro bodoucsnoszt na szrdcáj szvoji noszimo, naj sze nasa tejes pri nyí zgotávlanyi tüdi poszlüh ne . á r szmo ii tak mogoucsi edno bougso bodoucsnoszt zadobiti.
Velki kvár mámo vadlüvati, csi po etomtoga nász sze dotikajoucsi právd zgotávlanye z-vküp djánimi rokámi, z-za-vézanitni ocsmi glédamo, z-zateknyenimi vűhami poszlűhsamó, kaj drűgi od nász, brezi nász szkoncsávajo. Tak bi i nadale szi szarni bili zrok, csi sze krvíce zgodijo z nami. Tak szmo i do eti níao csini ii i
ze vszé sztráni falinge i krivice zaglednoli. Eto ogvüsanye naj gori odpré vülia i oesi nase, naj odvézse jezike nase na govo-rejnye, naj pozdigne i predrami povisz-nyene, drevéne glavé nase.
Csi szmo zse ednouk eto pravico szpoznali, teda bode mogoucse edno tákso predpravko narediti i pred szébe poszta-viti po steroj de mogoucse táksi fundament polozsiti, na steroga sze nasa bougsa bodoucsnoszt lehko gori pocimpra.
Vcsimo sze tak z-toga preminoucsega, posztavin-o pred szébe zsnyega na nász zhájajoucse kvarne poszledice i preci pre-viditi morepio, ka nam nej szamo giédati, nego csiniti tiidi trbej.	,
V-etom nouvoin leti ^áa nasa szkrb naj tou bode, da z-vkü^rrov' mocsjov z-edno razmejnyem, szebi, vözbojüjemo i zadobimo ono pravico, stero vzsivajo ti drűgi. Vzsivati i zadobiti jo májo, ár sze ji dosztája, Mőrszke krajine sztancsarje tüdi brezi ráziocska sztáve, jezika i vere, vszi z-ednákim tálom od toga náj prvoga, do toga nájszlejdnyega, odtoga nájprednyej-sega do toga nájpozadnyejsega.
• • Újévre
Köszöntlek óh reményteljes újév, -Légy áldásteltebb, mint volt a mult év. Hozz vigaszt felkorbácsolt lelkünkre, üyógyitó irt a beteg szivünkre.
Aldásiddal felejtesd a multat, Melyben elménk még sokáig kutat; Virágozzanak mezők virági, Bő termésük — multat feledteti.
Legyen széna, sarjú és gabona, Hogy vigan szóljon kaszások dala; Múltnak baját váltsa fel az öröm, Hogy az élet ne legyen csak üröm.
Köszöntlek oh reményteljes újév, Felejtesd azt, mit rontott az ó év. Legyen megelégedés tanyája, — Muravidék, «-— népünk szük hazája.
Újév
a cselekvés éve.
Ismét egy esztendő merült el a múltba, a történelembe. Az 1922. év históriával telt, kard-csörgetés következményeinek éve volt. A világkrízis hol ebben, hol abban az államban jelentkezett. Mindenütt a nép kívánságát és sóvárgását láttuk a béke eljöttéért, a rendes állapotokért, a rend és munkáért. A másik oldalon pedig az az ellem áll, kit a háború dobott felszínre, mint népvezetöket, habár hiányzik belőlük a néphez, az emberiség összeségéhez való jóakarat.
A jó gazda visszapillant ilyenkor a múltba s arról mérleget állit fi^f magának, hogy lássa, milyen is volt az 'elmúlt év eredménye _az ő és családja részére, nemkülönben gazdaságát illetőleg? O sem néz csak efectra, jó-e vagy rossz-e az a jó gazda gondolkodik az efect okairól, legyenek jók vagy rosszak. Lnnek megismerése után kcszit magának terveket a jövőre, hogyan lesz lehetséges annak a rossz okait eltüntetni, helyettük jobbakat állítani.
Az ily jó gazdát kell követnie az államnak, kerületnek községnek, melyek szintén gazdasági alapúak, tehát ezeknek is kell, hogy fögondjukat képezze a gazdasági helyzet, saját területükön belül. Nekik is a tanulton kell okolniok, mit kell tenniük, hogy szsbb és jobb legyen a jövő minden embernek, minden polgárának. Különösen szükséges a a múltba való visszapillantás nekünk, muravidék lakóinak, hogy az igy alkotott képpel nézhessünk a jövőbe.
Ha gazdaszemmel pillantunk vissza a múltba, gondolkodás nélkül vonhatjuk le a következményeket. A bajt hamarosan megtaláljuk ott, — a mely sok mindenre adott okot, — hogy létünk kormány rúdját nem magunk vettük kézbe s vidékünkön és vidékünkért nem mi vittük a döntő szerepet. Igaz, hogy ebben elsősorban az intelegenciának kellene vinni a vezető szerepet, de ők ezt nem látták be, külön uton haladnak, saját magukért. Mi kis gazdák és kis iparosok tehát magunkra vagyunk .hagyatva, és nem csoda, ha minden tekintetben el vagyunk maradva.
Ebből az igazságból okolhatunk, hogy nincs más hátra minthogy a jövőben magunknak kell magunkat talpra állítani. Saját erőnkből kell felemelkednünk oda, honnan ki vívhatjuk magunknak azokat a jogokat, a melynek az állam minden polgárának egyformán és kivétel nélkül megjárnak,, tehát nekünk is. kell mutatnunk, hogy mi is megtudjuk mondani "mik a kívánságaink, bajaink, merjük hangosan is követelni jogainkat, különösen pedig gazdasági tekintetben.
Míg ég a házunk addig kell oltani, ha leég — már késő.
Ez az állam, melyben ma élünk uj, fiatal, a mely most épül. A lét fundamentuma most rakatik le, a kezdő törvényekkel, melyeknek a legkezdet-jebbje is gazdasági jellegű. Gazdasági-, adó-, ipari-, rokkant- és tisztviselőtörvény, többek között, a közeljövőben intéztetik el, a mely mindegyike benünket, adófizetőket érdekel, mert mindmegannyi a mi zsebeinkbe nyul. Ha tehát saját létünket szivünkön hordjuk, akkor kötelességünk, hogy ezen törvényekhez elsősorban mi szóljunk hozzá, mert csak igy érhetünk el szebb jövőt.
Nagy kárunkra volna, ha még ezután is a minket érintő törvények alkotásánál csak zsebre tett kezekkel néznénk a jövőbe, s rólunk nélkülünk
határoznának. Igy tovább is csak magunk lennénk az okai, ha igazságtalanság történik velünk. Eddig is ugy csináltuk, s a mikor minden oldalról csak bajt, igazságtalanságot, láttunk, — akkor mérgelődtünk. Ez a meggyőződés kell, hogy kinyissa a szemünket, felemelje fejünket.
Ha már ezen igazságot felismertük, akkor megvan a lehetőségünk egy uj terv elkészítésére, a mely terv alapján megépítsük a jövőnk alapját.
Tehát okoljunk a múlton, annak ránk vonatkozó káros következményeit állítsuk magunk elé s látni fogjuk, hogy többé nem szabad tétlenül néznünk az eseményeket. Az uj évben az legyen a kötelességünk, hogy együttes erővel vívjuk ki azt a jogot, mely ha kijár másnak, kell hogy kijárjon Muravidék minden lakójának, osztály, rang, nyelv és valláskülönbség nélkül.
Kak szi premislávajo, kak pišejo dotícsni faktorje od nasz Prekmur-szki evangelicsancov ?
(Z-»Düsevnoga Líszta« koledne numere szmo vzéli preik naszledüvajoucse cstenyé:)
Dec. 13 dnéva vödáni „Jutro" nevinaj je eden máli razglász, ali szi naznanilo bilou dáno od evangelicsáncov. „Jutro" szo edne nájbole razsürjene vládne sžtranke (kormánypárt) novine, od steri nemremo praviti, ka bi nepremislenc, — znábiti od sztrankarsztva gnáne, mele segou píszati Nej szo Boug zná káksega divjega prouti-vládi kricsécsega glásza orgánum, vu steri sze r^jvecskrát malo reálnoga nájde.
Od kruplívnyeka (vogrszki) Prejkmszke obcsine gucsí tou naznanilo, z-steré je za volo pripetjá ognya y-Maribori pred esküt-nim szodiscsom vöposzlűhnyeni, tozsenec, tozseni i eden sereg szyedokov. Té prilike razprávlanye med vszágdenésnye delo szlí-si . . ali v-nyem je znamenito i kebzüvanya vrejdno „Jutro" novin glász i nyega koncsni napiszek: „vszi dotícsni szo li szamo po tolmácsi gúcsali, ár szo vszi evangelicsan-szki magyaronje bili, ki szo zvön nistere szlovenszke rejcsi nej znali drűgoga jezika, kak magyarszkoga".
Ete recsí, liki bllszka tráki preszvejtijo dotícsni krouzsov premislávanya. Pouleg nyiiiovoga premislávanya je evangelicsánec telko, kak magyaron. No csi je gvüsno, kaj szo medtimi vöposzlühnyenimi katholicsanje tüdi bili, ár v kruplívniki jesztejo katholi-csanszki sztancsarje tüdi. Krupiívnik je csíszto magyarszka vész i nyé sztancsarje za tou nikaj nemrejo, csi nevejo szlovenszki, kak Mariborszki szlovenec nemre zatou, kaj neve magyarszki — i rávno zatoga volo szo nej vrejdni, kaj bi sze ospotávali i poménsávali. V-Prejkmurji po-vouli vogrszki katholicsanov zsivé, od Hodoša do Dolnye Lendave, ali tej neponi zsávajo, szamo evangelicsanci szo nyim szpica v-ouki, zsnyimi szi vszigdár pornej-csejo i gde morejo nyim eden, eden brszáj dájo v-hrbet. Mi sztno na tou nej nevoscséni kath. bratom nasim, zsnyimi kak prvle, tak i zdaj vu miri scsémo zsíveti^ ali britko nam szpádne viditi, kaj dotícsni faktorje z-dvoujov merov mejrijo i niász brezi toga, ka bi nas sztan poznali: ab ovo, szoudijo. Obcsűtiti szmo mogli tou nej szamo pri evangelicsanszki vucsitelov odpüsztsenyi, nego pri vszáksem dugoványi vszepovszé-dik moremo tou obcsűtiti. Nase zametávanye sze je zse na legio pozdignolo. Mi evangelicsanci zse mámo edno imé, stero je vu zacsétki couna bila, ali zdiaj zse z-pozdig-nyenov glavouv noszimo nyé, tou je \ „Protestánus" imé. Dobro naj záto pázijo, ki coune dávajo, da tak neobliodijo, kaj bi tou imé: „magyaron" nam po vrejmeni n diko szlüzsilo i zsnyega sze za nász „lejpo imé vösznouvilo . . . Tou edno je gvüsno, kaj etaksa nezrejla i nepremíslena scsipany nepomágajo naprej lübéznoiszti, vüpaznosztí i zadovolnoszti, stero bi pa vu prvoj vrs dotícsni faktorov dúzsnoszt bila.
Hogyan gondolKoznak, hogyan irnal< rólunk Prejkmurjei evangélikusokról intéző köreink?
(„Duševni liszt" karácsonyi sz. vettük a következő cikked
A dec. 13-iki »Jutro«-ban egy kis tudósitá volt rólunk. A »Jutro« egy elterjedtebb kormány-
TÁRCA.
Triumvirátus.
(Elbeszélés.)
A régi, az úgynevezett jobb időkben történt, a mikor még nem tartozott csodák közé, ha különböző \állások lelki pásztorai egymásmelett barátságosan megfértek és igy mutattak példát | híveiknek milyennek kell lenni a felebaráti szere- j tetnek és tiszteletnek. Akkor még nem volt kongregáció, Szt. Imre és Luther egyesület, nem voltak liberalisták, klerikálisták, szociálisták, fascisták, orlok, sokolok, szabadkőmivesek és szabadgondolkodók, ébredők, alvók és tudj' Isten milyen cókmókok, melyek mindegyike széttagolja az emberek egyikét a másikától, kiknek pedig sokkal jobb lenne, ha összefognának s egyik a másiknak segítségére lenne.
Akkori időben még a nép odaadó, vallását magasra becsülő, tisztességes, becsületes életet élő, Isten félő, elöljáróit megbecsülő, hazáját szerető és munkáját, hivatását hiven teljesítő aláza tos volt, mindenki emberben Isten képére teremtett testvért látott. Nem uralkodott akkoriban az az önzés, irigység és megvetés, mint a mai tanult, felvilágosodott, modern időkben.
A kikről az alábbiakban beszélni akarok, j megérdemlik, hogy emlékünkben megtar'suk az utókor számára, mely ha visszapillant a múltba, sok tanulságosat és követendőt talál benne.
Godina István péterhegyi ev. lelkész (a jelenlegi lelkész nagybácsijának a nagybátyja),
Krenosz János szentrinitási (sz. háromság) plébános és Berke János tótkereszturi ev. lelkész, mint három szomszédos fára lelkipásztorai, tényleg a legbensőbb barátságban voltak egymással. Ha egyik örült, mindannyian örültek, az egyiknek a bánata mindannyiok bánata volt. Godina és Berke iskolatársak voltak. Krenosz mindkettőjüknál idősebb volt, s mégis ez a triumvirátus oly erősen összeforrt, mintha gyereké veiktől fogva együtt nőttek volna fel.
Ezek az. említett gyülekezetek a legszegény-nyebb fá^ák közé soroltattak (abban az időben) és igy természetes a lelkiatyák sem éltek bőségben. De mert a megelégedettség és a jókedv uralkodott közöttük, cseppet sem érezték magukat szerencsétleneknek.
Ezekről a jó lelki pásztorokról még ma is sok szép legenda és emlék, sok. tanulságos elbeszélés, tréfa forog közszájon, az elhaltak volt községeiknek hivői között, melyek utódról-utódra szállnak és folytatódnak a késő generáció számára.
Megjegyzendő, hogy leginkább együttesen szerettek vadászni, mind a három szenvedélyes vadász volt, valóságos fiai Nimródnak. Nemcsak egyszer megtörtént, hogy sürgős keresztelés, vagy más elmaradhatlan ügy miatt keresték a hivők s csak vadászatról hívhatták haza hivatása teljesítésére ugy, hogy a kisharangot három-négyszer megkongatták. Nemcsak egyszer hivta haza mezőről a harangszó a lelkiatyák egyikét v másikát olyankor mikor a kopó legélvezetesebben hajtotta a vadat és a vadászok élvezettel várták, lesték ha jön e valami puskacsőre ? . . . s ép ilyenkor kellett abba hagyni a vadászatot és hazamenni legtöbbször Berkével történt meg ez, mert
az övé volt a legnagyobb fára s ott volt legnagyobb aí eshetőség, hogy ellőadja magát az ilj halaszthatatlan egyházi eset. Legritkábban j Krenosszal történt meg, mert az ő plébániája vóli a legkisebb.	]
„Forgos Máter" mondja Krenosz az 1 megszokott szójárásán Berkének, mikor egyszer j harang haza hivta: »No menj! menj haza! biztosan megint valami törvénytelen gyereket hoz keresztelőre« ! A ki örül a nagy fárának s a jövö jövedelmének (?) az iiljöin odahaza, legy pap és nem vadász! Természetesen tudta; ho nehezen hagyja abba a vadászatot. Aki vadász, az nehezen tudia megérteni, milyen ne zére esik a vadásznak, ha emie fáradságos mi kájában valaki visszatartja.
Mivel Krenoszt csak nagy ritkán hiv haza, mindig csak ő nevette ki a másik kettőt alkalommal, Godina, ki különben is tréfának embere volt, kifundált egy dolgot, hogy hogy szerezzen a plébánosnak is egy ilyen kellemet!« de hogy mérgelődése még nagyobb legyen, hi/ való utat. Berkével összebeszéltek, hogy akkor akkor Borecsán fognak vadászni, meghívnak a környék minden épkézlábu vadászát, talán lőhetnek, — szóval nagy vadászatot tarta Godina ugy gondolta, hogy most lesz a legj alkalom Krenosszal a tréfát megcsinálni. Be nek azonban erről nem szólt semmit. Kreno vadászatra mindig magával hozta céhmest hogy este hazakísérje, puskát, táskát~és,ha a kába is került valami hazavigye. Vadász megelőző napon Godina magához hivatja »dor, prdast«, a ki félig ütött, de telve tréfával, s a itókáért mindenre képes volt, megbízatását
párti lap, a mely különben elég tárgyilagos hangon szokott irva lenni. Tehát nem egy véres szájú ellenzéki orgán, a melyben mindennapi szokott lenni a túlzás. Kapornok, prekmurjei községről szól a tudósítás, a hol tüzeset folytán kihallgatott a maribori esküdtbíróság, vádlót, vádlottat és egy csomó tanút. Maga az eset mindennapi történet, de elég érdekes a »Jutro«-nak a tudósítás végére tett az a megjegyzése, hogy az összes érdekeltek csak tolmács által beszélhettek, mert mindannyi evangelikus magyaron volt, a kik pár vend szón kívül, nem értenek más nyelvet csak a mfgyart.
Ez a megjegyzés, mint egy villám sugár világit be intéző köreink gondolkodás módjára, "ehát szerintük evangelikus az egyenlő magyaron-oal. Pedig meglehet, hogy az érdekeltek közt több tatholikus is volt, mert Kapornokon kath. lakósok is vannak és mivel a Kapornok lakóssága tiszta magyar és ha nem tudnak szlovénül arról ők nem tehetnek s annál kevésbbé érdemelnek e miatt ráncsot a mint nem tehet róla és nem érdemel maribor vidéki szlovenec azért gáncsot, hogy nem tud magyarul.
Prejkmban sok m. kath. lakos van Dobrovnik és Alsólendva között, de azért őket nem gyalázzák, csak az evangelikus lakosságon ütnek egyet a hol csak tehetik. Mi nem kath. testvéreinket rójjuk meg ezért, Isten ments! Ő velük szép békében, szeretetben éltünk eddig és élünk ezután is. De fáj lelkünknek az hogy intéző köreink kétféle mértékkel mérnek és bennünket a nélkül, hogy helyzetünket ismernék ab ovo elitélnek. Éreztük ezt ugy az evang tanítók elbocsátásában, mint minden téren. A rajtunk ejtett sérelmek néma legio. Mi evangélikusok viselünk már egy nevet, a mely kezdetben gúnynevünk volt, de most legbüszkébben viselt nevünk, ez a protestánus név. Vigyázzanak a gúnynevek osztogatásával, mert meglehet, hogy ugy járnak, hogy rajtunk evangélikusokon marad a magyaron név is, és idővel még ez is legszebb nevünkké válhatik.
Egy evangelikus.
Veski racsúnje.
Tou je bogme neznoseni sztan, ár pouleg veskoga réda (obč. réd) tou nacsi szpíse naprej, pouleg steroga je naprej szpíszano, kaj racsúne gerent more dati, bojdi szi on kaksi sté gerent! Veska vrejdnoszt je vészi i nej gerentova.
Vszi oni, ki szte sze v-etom poszli obrnoli k »Mörszkoj Krajini« ete naszledüvajoucse vzemi naznánye :
1.)	Na konci vszáksega leta veski rítar je dúzsen racsun dati od veske vrejdnoszti, tou je tou, od notrijemánya i od vödávanya; pouleg naprej szpísza, pred veskimi tanácsnikimi z-steri náj-menye t/3 tála more nazoucsi bidti i (Ali pa pred vszej vescsarov nazoucsi bodoucsnosztjouv je tüdi mogocse) steri sze kamcsi pred 24 timi vörami prvle morejo z-piszmom na tou pozvati.
2.)	Pri veskoga preracsűna (költségvetés) vküpposztávlenyi, pred gyülejsom z-24 timi vörami je dúzsen rítar, gyülejsa dugoványe, nyega meszto i vrejmen veskim tanácsnikom naznaniti tak, kaj v-napíszek poiméni naprej szpíse tanácsa kotrige (képviselő testületet) steri z-szvojim podpíszkom potrdijo, ka szo tou naznánye doubili. Z-veski tanácsnikov 2/s tála more nazoucsi bidti pri pri-jétí preracsűna, od steroga sze napísznik (jegyzők.) more gori vzéti i naocsivesznom meszti za pogléda volo (közszemle) 14 dni vöpovísziti. Csi preracsűn tak kázse, ka od 50% tov je vísisa doupána po-trejbna, teda je potrejbno vesko szvedocsansztvo k-piszmom prilozsiti i k-okrajnomi glavársztvi po-szlati, stero szvedocsi, ka je preracsűn pred vszejmi veskimi sztancsari naprávleni. Ovak pa szamo tou trbej szvedocsiti, ka je 14 dní vöpovíseni bio i proutitozsbe je niscse nej dao notri.
Ode sze negodí tak, je nej pouleg pravil vcsinyeno, prouti steromi sze pred 14 timi dnévmi pri rítari pritozsba dá lehko notri. Csi je pa tou nej tak zgodjeno i appelálivati je zse keszno, po poszlejdnyem sze tou more okrajnomi glavársztvi notri glásziti.
Pošteno, pravicsno i pouleg düsnevejszti vcsinyeno i doprineseno delo postüvati, stero sze pa z-tém protiví zevszov mocsjouv preganyati trbej!
Vszáka obcsina má notrijemánya i vödávanya, od steri rítar na konci leta more racsűn dati ves-cšarom, steri ga pri tom deli kontrolejrajo. Vész je nika drügo nej, kak edno vékse vérsztvo, szprá-viscse, za steroga volo ona tüdi more racsűne pelati, preracsűn réditi na ocsiveszno racsunanye, na stero je pouleg dűzsnoszti dojzavézana. Jeli pa tou tak jeszte povszédik ? Bogme je nej tak!
Z-vecs mejszt sze csűjejo tozsbe, kaj sze racsűnov szklenyávanye ali po neprisztojnom, ali pa rávno, nikak ne godi, ali je pa zse od trej lejt i raao nej bilou veski racsűnov, ali pa zná bidti, ka szo bili, od steroga szamo rítar i gerent znáta.
megmondani semmiért sem mondaná meg senkinek. Tudod mi »Doras«, szólt neki Godina, „ha akarsz, elég innivalót kaphatsz, ha megteszed pontosan amit rád bízok«. — »Kérem, kérem, ha csak lehetséges«, mondja Doras de szeretnék kérni a tisztelendő úrtól egy pohár pálinkát, mert egész nap csikorgatta valami a gyomromat. (Meglátszott |Tajta hogy nem csikargatla.) »No te már előleget akarsz, adok mégpedig seprüpálinkát és két pohárral, mindjárt nem fogja csikargatni »valami a gyomrodat«. Mit biz rám most már tisztelendő ur, ne féljen attól, hogy a »Doras« ne teljesítené azt pontosan. No hát ide hallgass! Reggel nagy vadászatot tartunk Borecsán és »Velki doul«-ban Ottovcán, sok vadász lesz együtt, a szomszéd, Krenosz ur is ott lesz, ő vele szeretnék egy tré-lát megcsinálni, mert ebben a tekintetben sokkal Jartozom neki s valamelyest vissza szeretnék neki fizetni. Azért holnap d. e. tiz óra tájban menj oda a céhmester feleségéhez, céhmester úgyis ott lesz a vadászaton és adjál elő neki valami sürgős egyházi ügyet, a melyre ő az öreget haza harangozza, kinek igy egy hiábavaló utat csinálunk, mert a mikor hazaér nem lesz semmi komolyabb dolog. Hogy hogyan fogod ezt megcsinálni, a te lejed elég nagy, s egész éjjel ráérsz valami oko-t kispekulálni. Prdasnak ez a tréfa épp kapóra tt, tetszett neki, érthető hogy már előre köszölte torkát a borra, s a seprüpálinka is oly tett neki a köldöke körül, hogy majdnem még pohárral kért. Örömmel igérte meg Godiná-, hogy ő majd ráveszi a Katát (céhmesternét), y hazaharangozza a plébánost. (Folyt. köv.)
Hivatalos kivonatok.
Házosztályadó
M. Sobotai (Dávcno okr. oblastvo) kerületi adóügyi hatóság 386 — ex I922./32. sz. értesítése.
Muravidék területére a házosztályadókataszter elkészült s az ezen hivatal IV. dob. 19/1V.
1922.	386/1922. számú hirdetményével nyilvánosságra hozatott; egyben az adóköteleseknek betekintés végett az illetékes adóhivatalnál közszemlére tétetett, melyet a hivatalos órák alatt
1923.	jan. 2-tól 1923. jan. 16. megtekinthetik. Tiz (10) Din. bélyeggel ellátott (minden háztól külön) fellebbezéseket a Davčne okr. obi. M. Sobota cimére 1923. jan. 17-től jan. 31-ig nyújtandók be, különben a házosztályadó mostani kivetése jogérvényes. Miután az érdekeltek' külön értesítést nem kapnak, érdekükben áll a kivetést megtekinteni. — Az adóhivatalok utasítva vannak, hogy mindennemű felvilágosítást megadjanak. Különben a következő szolgáljon miheztartásul: Házosztályadó azaz adó, mely a lakóházakra annak lakószoba illetve lakásmennyisége szerint van osztályozva és kivetve a következőkép :
1	szobás lakása XVI. osztályba 0 75 Din. adóalappal
2	»	»	XV.	»	P—	»	»
3	»	»	XIV.	»	1 -25	»	»
4	»	»	XIII.	»	2-50	»	»
5	»	»	XII.	»	2'75	»	» stb.
Lakásnak számíttatik az a helyiség, melyben tényleg laknak, vagy lakásnak lettek szánva, illetve minden különösebb átalakítás nélkül lakásnak használhatók. Az állami adó, az adóalap háromszorosa, a melyhez még 70 °/0-os egységes áll. pótadó jön. Példának vegyük a XV. oszt. sorozat házosztályadót: az adóalap : 1 Din.f3 (a háromszorosa) = 3 Din. hozzá 70 °/o (pótadó) — 5-10 Din. Az állami adóhoz jön még az autönom adó (3 Din.) (kerületi régi szerint megyei) (no és
még a községi is. Szerk.) — Hogy az érdekeltek elkerüljék a büntető következményeket, mindennemű változást a lakásoknál és lakóházaknál, a megejtéstől számított 4 héten belül jelentsék be a Dávöno okraj, obiászt M. Sobotában. Lehet a községi elöljáróság utján is beadni.
GLÁSZI. — HÍREK.
Nasim vostüvanim naprejplacsníkom i cstitelom veszélo i szrecsno nouvo leto zselej Reditelsztvo i oprávnistvo.
Personszko. Nas domacsin g. Dr. Kühár Sándor doszedésnyí zdrávnik pri drzsélnoj bolnici v Ljubljani je ímenüvani za chirurgiskoga asistenta tüdi tam. Gratolejramo !
Nouve mejszecsne novine szo zacséle zhájati z-zacsétkom koledni szvétkov, vödáne od prejkmurszke evang. sinyoríje, na 14 sztráni i z-obilnov vszebinov, lepou oredüvane. Podgovorni reditel szo g. Luthár Ádám ev. dühovnik z Püco-nec, pomozsni pa Kovács István ev. sinyor i Fiiszár János vp. vucsitel z M. Sobote, stera iména szo zadosztna garantia, da vu szv. vere dűhi píszane novine morejo szvojemi cíli szpo-dobne bidti.
Važno za vojne invalide, vdove in sirote. Poverjeništvo organizacije vojnih invalidov vdov in sirot v Murski Soboti je iz prehrankov in iz deleža od monopolske uprave poslanega denarja osnovalo fond 23,200 K, ki se razdeli najubožnejše člane tega poverjeništva. Prošnje na podporo jo nasloviti oziroma izročiti tajništvu organizacije v M. Snboti Stara ulica št. 332. do 15. januarja 1923. V prošnjah je v kratkem opisati družinske in premoženjske razmere, število in starost otrok, višina pripozna ne delanezmožnosti in točen naslov. Opozarjamo še sedaj, da bomo upoštevali le one, ki so podpore, resnično potrebni.
ODBOR,
Darovi Jugoslovenski Matici. G. Andrej Bole uradnik pri glavni carinarnici v M. Soboti 20 Din., gdč. Stalowsky Cecilija, učiteljica v Veliki Dolencih poslala 110 Din. ki so se nabrali o priliki proslava rojstnega dne Njegovoga Veličanstva kralja Aleksandra I. v gostilni „Sočič". Plemenitim darovalcem se podružnica v M. Soboti najtopleje zahvaljuje.
Komanda V. žandarmerijske brigade potrebuje več orožniških aspirantov. Pogoji za sprejem so razvidni na orožniških postajah. Reflektanti, kateri žele vstopiti v orožništvo, naj se oglasijo na najbližnji orožniški postaji, katera bode posredovala za njihov sprejem. Murska Sobotška žan-darmerijska čete.
Szekolejranye,
stera szo prvle pri: „Első Magyar", „Hazai" i pri „Nemzeti" drüzstvaj zvézana je „HERCEG—BOSNA" jugoszlovenszko drűzstvo vzelou prejk. Za steroga volo sze postüvane sztranke opomínajo i proszijo, naj naobarvanye szvoji dosztojnoszt, obvéznice (kötvényeket) pri toga drüzstva zavüpniksztvi pri
Ascher B. i Sin-i v Murski Soboti, kak náj prvle notri pokázsejo „Herceg-Bosna" Orszacsko Szekolejranya drűzstve Zagrabecske podrüzsnice ravnitelsztvo.
0#en. Siplics Miklós vanecskoga vérta vérsztvena hramba je t. m. 22. doli zgorejla v vrejdnoszti za 30000 Din. Sztanüvanya hisa bi tüdi pogorejla, ali moscsanszka sprickanca je tou prekrátila. Moremo razmeti, ka moscsanska i nej vanecska, ár je tá sprickanca za niksi zrokov volo nej mogla »száma« pridti tá.
Bozsícsni zvecserek szo obdrzsali na szv. dén v Piiconci, v evangelicsanszkoj cérkvi, za obdarüvanye szirmaske decé. (Lejpi je büo nyega nászhaj, ali ménkala je vernikov darovnitoszt. Redit.)

Poutnikom, — v tühinszke drzsáve z poui-nim lísztom (vizum), je dovoljeno neszti sze-bov pejnez tri jezero frankov, ali k torni primerni znesek drugi pejnez.
Porotni (esküdszéki) szoud je biio ob-drzsáni na dvá domácsiva vu sterom je eden (Sipos z Krplívnika), za volo vuzsiganya, — kak nej krivec — odproscseni; za volo Foukovszkoga liidomorca (z motikov) :;zoud je pa presztávleni i boude drügoucs obdrzsáni."
Beogradszka vláda je odsztoupila i sze je zdaj nasztávila csiszta radikalna, pod pred-szednístvom Pasicsa. Tá vláda de vodila volitve v parlament (képviselőválasztás), steri je zse raz-püsztseni i volitvi szo razpiszane na dén 18. márciusa; prvo parlainentszko delo sze zacsne 16. aprila 1923.
Váma na szvinyé. Pod 70 kg. ménse tezse szvinyé vöpelati v tiihino neszmi. Od tej vékse lehko i plácsa sze na zsivi falat 200 Din. vámé; na bujte pa 400 Din. za 100 -kg. Za oszoleno i za vözdelano (kolbászi itd.) meszou 150 Din., za spej i mászt 600 Din. od 100 kg. Industrijske klannice dobijo po etom 50—60 " '0 popüszta.
Hipnoiizerana drdranca (bicikli) Titán Jozsefa drdranco (vescsícski szilja trzsec) kak pripraven médium szo nateliko z-hipnotizejrali, ka je zácsala vandrati i od vandrala, Z-Dobrajovoga preklata je odísla, — ka gdetá je naznáno? Sto lasztnika na szlejd pripela, 200() kron nájema dobi.
0 Csűden závec. Trátnyek Ferenc renkosz-koga határa najemnik je nejdávno ednoga csüd-noga závca sztrejlo, steri je 3 prejdnye i edno zádnyo nogou meo. Tou csüdo szo z-cejla krajine hodili glédat. Zgodila sze je pa tak, ka je pesz vövtrgno sztreljenoga závca edno zádnyo nogou i pojo, na meszto tiszte je te prílicsen jáger z-ed-noga drügoga závca, steroga je mácska razcsej-szala, osztányeno prejdnyo nogou prilicsno tá zasio. Ka sze escse nenavcsíjo tej jágri, csi do dugó „Vlovszkoga Drüstva Kotrige" ?
Zavrzseni 20 zselezni fillejrje. Szoszics Lajos csrnelavszki ostarjás je v-Turkovoj ostaríi 3 deci vina szpio i z 20-timi zseleznimi fillejrmi steo plácsati, stere je pivnár nej steo vzéti. Titán Jóska, Tu,rk Jóska, Topiák Stevan szo k-iomi vszáki po tri korounaj pridali i na M. Krajine fundátio dariivali vsze vküp 22 koron. Tou je tou dvádvajszeti koroun. Mi tqu sumo Murske Sobote invalidom dámo, naj jo ponüqajo.
Veszelica. V bákovci 14. januára 1923. pleszno veszelica bode pri Reich Ignác ostarjási. Ciganska godba Baranya.
Sto podpéra „Mörszko Krajino" z naprej-placsilom, podpéra i tüdi szam szebé.
Naprejplacsila cejna: na' leto, V2	'A	1 m.
V SHS drzsávi: Din. 47-—	24■—	12-	4-—
V-zvönejsnyenorsz.: 68-—	34-—	17 - -
V-Ameriko : Din. 75'—	38-—	—
Naznanüvanya: po □ cntim : Odprti 4 kor, zouszebno glásenye 3 kor. drouvna nagi. 1 kor. i odnyíh daja. Privecskrátnom naznanyüvanyi po-püsztek 15%—30 °/0-tov.'	Vödávnik.
Tisztelt előfizetőinknek ós olvasóinknak szerencsés ós boldog újévet kivan a
Szerkesztőség és kiadóhivatal.
Személyi hír. Földiné, Dr. Kühár Sándor Ljubljanai tartományi kórház eddigi gyakorló orvosa, ugyan ezen kórházba műtő segédorvosnak neveztetett ki. Gratulálunk !
Kiviteli vám a sertésekre következőleg állapíttatott meg: 70 kg-on aluli sertéseket külföldre szállítani nem lehet. 70 kg. felüli élő sertésekre darabonként 200 Din; leölt sertésekre 400 Din. a 100 kg-kénti vám; sózott húsra és húskészítményekre 150 Din., szalona és zsirra pedig 600 Din 100 kg-ként. Ipari vágóhidak 50—60% engedményt kapnak.
Esküdszéki tárgyalások két vidékünk-beli ügyében e hónapban tartatott meg. A kapor-naki gyújtogatás ügyében Sipos felmentetett, az urdombi kapás gyilkosság ügyében pedig ujabb tárgyalás Van kitűzve.
A belgrádi kormány megbukott s most Pasics elnöklete alatt tiszta radikális párti kormány alakult, mely a választásokat fogja vezetni. A parlament fel van oszlatva s a választások március 18-ára vannak elrendelve április 16-án már megkezdődik az uj parlamenti ülésszak, mely négy évre terjed.
A biztositások,
(elemi) melyek régente az Első Magyar, a Hazai és Nemzeti Biztosító Társulatoknál köttettek, a
„Herceg-Bosna" jugoszláviai intézet tulajdonába mentek át. A tisztelt felek felkéretnek, hogy a kötvényeket saját érdekükben a társulat M. Sobota-i főügynökségénél
Ascher B. i Sin cégnél minél előbb mutassák be.
„Herceg-Bosna"
Országos Biztositó Intézet G3—I	Zagreb-i fiók igazgatósága
Uj vend havi folyóirat. A prekmurjei evangelikus esperesség kiadásával egy tartalmas és szép szerkesztésű vallásos lap indult meg, melynek első száma a karácsonyi ünnepekre került ki a nyomdából, 14 oldalas terjedelemben. Felelős szerkesztője a lapnak Luthár Ádám battyándi ev. lelkész, mely név már is garantálja azt, a mi jót és szépet egy laptól el lehet várni. Társszerkesztők: Kovács István ev. esperes és Fiiszár János ny. tanitó.
Külföldre utazóknak, a pénzügyminister legújabb rendelete szerint, háromezer frank értékű dinár vagy más ekkora értékű valutát lehet magukkal vinni.
Karácsonyi délutánt tartottak szegény gyermekek megajándékozására a battyándi ev. templomban, mely sikerült keretek közt folyt le, (azonban hiányzott a hivők fokozottabb áldozatkészsége. Szerk.)
Tüz. Siplics Miklós vaslaki földmives gazdásági épületei e hó 22-én teljesen leégtek mintegy 30 000 dinár értékben. A lakóház is leégett volna, ezt azonban a musznyai tüzőrség lokalizálta. (Meg kell érteni, hogy a musznyai, mert a vaslaki nem magánjáró, tehát nem tudott odáig eljutni, előfogat pedig nem találtatott.! ?)
Sylvesteri estély. A muraszombati ifjúság ma este 7 órakor a Dobrai és a Kemény összes termeiben tánccal, szépségversennyel és újévi szerencse sorsolással egybekötve sylvesteri estélyt rendez, mely ezúton is meghiv mindenkit a rendezőség. A meghívókat szintén elküldtünk mindenkinek, ha talán volna olyan is, aki nem kapott meghívót legyen elnézéssel és azért jöjjön el, mert mindenkit szívesen látjuk. Az első dij nyertese egy (14 karátos) aranygyűrű, a második dij egy értékes virágváza, tehát most itt az alkalom a muraszombati férjhezmenő akaró leányok részére, aki pályázni óhajt a jegygyűrűre, az kérvényét (bélyegmentesen) legkésőbb vasárnap estig a pénztárhoz küldje be, amint hírlik akad elég pályázó a jegygyűrűre, mert azt mondják, de csak egyes lányok, hogyha
már férjhez nem tud menni, legalább legyen egy jegygyűrű a muraszombat; sylvesteri estélyről, a legközelebbi mulatságon pedig a szépségversenyen egy férfi lesz kisorsolva, de arra az- alkalomra a kérvény nem lehet bélyegmentes hanem (bélyeggel) kell, hogy ellátva legyen és ugy a rendeltetési helyre benyújtani fényképpel együtt. (A vidéki leányok előnyben részesülnek.) r .. ..
Az elhipnotizált kerékpár. Titán Józsel kisszombati gabonakreskedp biciklijét, mint jó médiumot, ugy meghipnozitálták, hogy ennek hatása alatt, engedve a parancsnak, bolyongásnak indult indulási pont a Dobrai vendéglő folyosója útirány ismeretlen. —■ Ki a tulajdonost nyomra vezeti 200 korona jutalomba részesül.
A csoda nyul. Tratnyek Ferenc Renkód vadászat bérlője, — megtartott vadászata alkalmából — egy oly csodanyulat lőtt a mult napokban melynek három első és egy hátsó lába volt. Ez| nyulat Toplak István ottani tojjás kereskedő vettf meg, melynek csodájára az egész környék eljárt (A csoda azonban ugy történt, hogy a nyul háta lábát a macska megette s hogy mégis értékesít hesse, a még egy macskától megmarcangolt nyul nak a megmaradt első lábát v,arta oda, a hiányzc hátsó láb helyébe. Ez a vadás;z azóta oly ügyes mióta tagja a »Vadászegyesülestnek«.)
A vándorló vas 20 fillléresek. A Turkj féle vendéglőben Szocsics Lajos kisszombati ven déglős három deci borát vas húsz filléresekke akart fizetni, melyet a pincér nem fogadott el Titán Jóska, Türk Jóska, Topiák István ezt mej toldották á 3 koronával és M. Krajina alapra adták, összesen 22, mond huszonkettő korona. Mi ezt a M. Sobotai rokkant kirendeltségnek adjuk á\ felhasználás végett.
Előfizetésiára: Jugoszláv.	Külföldre Amerikába
Egy évre Din. 47	68 75
Fél évre » 24	34 —
Negyedévre » 12	— —:
Egy hóra > 4	■->••— o • —-
Hirdetések □ cm.-ként: Nyiltér 1 Din; Hirdetés 075 Din. Háromnál	többszöri hirdetésnél
.1.5°/0—30% engedmény.	> ; j
• , - ' . •	K i a d ó h i v a t a lii
I
IGO JANC,
odvetnik
MARIBOR-u,
ki je imel dosedaj skupno z Dr. Irgoličem, Aleksandrova cesta 45, je otvoril lastno pisarno v Vetrinjski ulici številka 8.
62-
Poštenim prijatelom in kupcom srečno novo leto žele
Ascher B in Sin
trgovina.
Tisztelt barátainak és üzletfeleinek boldog újévet kiván
Ascher B. és Fia
cég.
Mojim dragim gostom in prijateljem ter vsem mojim poznanim z srca želem srečno in veselo novo leto !
Josip Benko hotelir, trgovec in tovarnar.
Szeretett vendégeimnek és barátaimnak, úgyszintén az összes ismerőseimnek szerencsés és boldog újévet kivánok!
Benkó József szállodás^ kereskedő és gyáros.
Veselo novo leto želem vsem mojim gostom in prijateljem !
Konrad Donko
brivec.
Mojim dragim gostom in vsem prijateljem z srca želem veselo in srečno novo leto !
Kemény Marko kavarnar.
Szeretett vendégeimnek és ismerőseimnek szerencsés és boldog újévet kivánok !
Kemény Mór
kávés.
Veselo novo leto želeta vsem svojim odjemalcem in poznanim !
Brata Brumen
trgovina z mešanim blágom.
Srečno in veselo novo leto želem mojim dragim gostom in prijateljem !
Josip Turk
gostilničar.
Boldog és örömtelt újévet kivánok kedves vendégeimnek és barátaimnak!
Turk József
vendéglős.
Mojim dragim kupcom, prijateljem srečno in veselo novo leto želem !
Ivan Skraban
trgovec, P u c o n c i.
Kedves vevőimnek, ismerőseim ■ nek szerencsés és boldog újévet kivánok!
Skrabán Iván
kereskedő Puconc.
Vsem kupcom in poznánim želem srečno in blájzeno novo leto !
Stern Arnold
trgovec, Puconci.
Összes vevőimnek és ismerőseimnek szerencsés és boldog újévet kivánok!
Stern Arnold
kereskedő, P u c i n c.
Szrecsno novo leto zselem vszem mojim gosztom in príátelam !
Szocsics Lajos
osterjás, Cernelavci.
Mojim dragim gostom in prijateljem srečno in vesélo novo leto želem!	B. U. É. K.
Boros Benő
kavarnar.
Vsem odjemalcem in prijateljem vesélo in srečno novo leto želem !
Štefan Smodiš
trgovec.
Összes vevőimnek és ismerőseiéinek szencsés és boldog újévet kivánok !
Szmodis István kereskedő.
Blájzseno i szrecsno novo leto zsele vszem prijátelom j poznánim
Maschin Slosarr i Mech. Dov. Dómján Vod. Alex. Vogrincsics.
Ves prijateljem in poznánim veselo in srečno novo leto žele
Kino Dittrich.
Vsem odjemalcom in poznanim "želeva srečno in vesélo novo leto! Čeh & Gáspár trgovina z mešanim blagom železom i. t. d.
Vevőinknek, ismerőseinknek boldog és szerencsés újévet kívánunk! Čeh & Gáspár
vas-, fűszer- és vegyeskereskedés.
Blájzseno novo leto zselém vszem mojim postüvanim prijátelom ! Kühar Stevan krcsmár, Markiševci.
Összes vevőinek és ismerőseinek boldog újévet kiván
Prekmurska Tiskarna.
Kino
Murski Soboti.
PRINCESA DOLARA.
Senzacionel. komedija u 6 činova.
V soboto dne 30. dec. ob 8. uri i v nedeljo ob 3. uri popoldan :
DER RAUB DER DOLLAR PRINZESSIN
Senzacion. komödien in 6 Akten.
_52—;;
Vorstellung mit *d e u tsch er und slovenischer Aufschrift.
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, •	I. prostor 20 K, H. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. ^
kn wa—wi—wW ii ■■■<■! ——a—i—B—t—
Vszefelé lejsz za ruste
i za nüc sze gdasté po dnévnoj cejni dobi.
Mindennemű épületfa
azonnali szállításra, napi áron kapható.
39~4	ABRAHAM ELEK, Hodoš.

„FERRÜM" D. I).
ZAGREB, Mazuraničev trg 3. a. Zastapstvo t\?rdke Henrik Lanz Manheim: Industrijske lokomobile vsake sile. Mlatilne garniture, prevozne in samovozne. Motori na surovo olje (samopotníki)
„BULLDOG" 50-3 Zaloga v Murski Soboti pri NEMEC JÁNOS-i.
1

NAZNANIM
postüvanomi obcsinsztvi kaj od Firme KOLBL & SMODIŠ szo goszp. Kolbl ár odidejo odsztoupili i tak tou Firmo podpiszani szam vzemem prejk i pro-szim nadale dobrovolno podpéranye.
ÉRTESÍTÉS !
A n. é. közönséget tisztelettel értesítem, hogy KOLBL & SMODIŠ üzletet magam nevére átvettem miután Kolbl ur üzlettársam eltávozik. A cég neve „Smodiš Štefan" lesz jegyezve. A n. é. közönség szives pártfogásását továbbra is kérve maradok tisztelettel :
SZMODIS STEFAN
manufaktura MURSKA SOBOTA. ^
IT*.—------
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. dec. 29.
Blágo — Áru.
100	kg-	Pšenica—Buza ....	K	1600-—
»		Zsito—Rozs.....	D	1400"—
»	»	Ovesz—Zab.....	»	1200-—
»	»	Kukorca—Tengeri . . .	»	1000-—
»	2>	Proszou—Köles . . . •	1>	1100 —
»	»•	Hajdijna—hajdina . . .	»	1100-—
y>	J	Graoka—Bükköny . . .	»	1400 —
»	»	Otroubi (psen )—Korpa (buza		900-—
»	»	Szenou—Széna . . . ,		700'—
T>	»	Graj—Bab.....		1600-—
»	»	Krumpise—Burgonya .	»	4 00--
1 kg. Lenovo sz. — Lenmag
i> »	Detelcsno sz.—Lóhermag			y> —•—
» »	Bikovje	S —Bika	.4)	» 24-30-—
» 3>	Telice	g —Üsző	•o V	» 24-30-—
t> »	Krave	0- —Tehén	* SÍ	» 12-20 —
» D	Teoci	J —Borjú	3 r.	, 30-34-—
1> 1>	Szvinyé	.g —Sertés	■O •3	» 58-62-—
» H	Mászt I-	a—Zsír I-ő.		» 140-—
» »	Zmoucsaj--Vaj , .			» 110-—
H »	Spej—Szalona . .			» 110-—
1	Belice—Tojás . .		>	í 7
Pejnezi — Pénz.
1 Dollár. . . . — Kj 370 — 100 Kor. Budapest = » 16 00 100 Kor. Becs . . - > —-53
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
MORSZKA KRAJINA - MURAVIDÉK
31. deczember 1922
4i2—4 Ma odajo je
5 (pét) plugov logá v Márkisevci. Loug sztojí z debeloga z mesanoga leszá i dvakrat Ieitno sze lehko vnyem koszi. Vecs sze pozvej pri Kolossá Stevani v Murski Soboti.
43—4	2 plüga
príma travnika i edna hüta 16 m dúga S m siirka, cimprana v dobrom sztáni, na vesznici. — Edni hrami, za máloga vérla pripravni v Murski Soboti po fái cejni .szo na odajo. Sztojijo: z dve hisi, kühnye, spájz, kiejt, stala, velke iiiite, peovnica, pét levov, vsze szkoro nouvo, pou plüga szadov-nyáka. Vecs sze pozvej pri: Kühár Istváni v Márkisevci, (v krcsmi.)
Sipger ---Singer
* njasírú za síVarjye
Amerikanszki Singer malini za sivanye sze dobijo za Prekmurje v trgovini
Velka zaloga pohištva!
Vsakovrstnih spalnic, jedilnic, sob za gospode, salonskih garnitur, kakor kompletnih garnitur za pisarne Vam nudi po fal ceni Produktivna zadruga mizarski mojstrov Maribor z. z. z. z.
20—8	Telefon 341.
Solidno blago !	Cene zmerne!
RUMEN t*
'MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192.' (Pouleg biro vije.)
Dobijo sze tüdi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráíe (24 mesecov) Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
^	]»	4—11
Sztáro, od leta 1921 belo sztolno i rizling vino tüdi I. vrszte Lötmerszko novo vino sze dobi pc nájnizsisoj cejni v vinszkoj peovnici. 24—7
Nádai József, M. Sobota.
z bougse hizse pojep, jobb házból való fiu za kelnarsžkoga inasa pincér-tanoncnak fel-sze gorvzeme v Lena 40—4 vétetik a Lenarics-rics-ovoj ostaríi v D. féie vendéglőben D Lendavi.	Lendaván.
----—^
Na velko Na málo I Nff
Meszou, spej, mászt }
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolnite!
Brivec y Vörar211
Konrád Donko pou--	Pavel Fiiszár pouleg
leg Turkove ostríje v	Turkove ostarije v M.
M. Soboti. — Vödela	Soboli. Poprávla vöre
zsenszke kite, csi pri	po náiménsoj cejni, pa
neszéte viaszé, vsze po	tiidi odávle batríje za nájfalejsoj cejni . lektricsne lampase.
Lokomobil.
Prodam eden lokomobil v dobrom stáni 20. HP. Oglasiti sze pri Stevanu Kumpariču-u Razkrižje 48—3	posta Strigova.
Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro
Cstite "Mőrszko Krajino
Napi árért veszek sertést, borjut és marhát,
Naznányam	Tisztelettel értesitem
postüvanomi obcsinsztvi, ka szem	a n. érdemit közönséget, hogy Battyán-
oudpro baoto v Püconci (gde je prvlé	don (a posta helyén) üzletet nyitottam
posta bila) i na velko prebéranye	s nagy választékban raktáron tartok
gyeszte: vszefelé moški i zsenszki stofi,	mindenféle női és férfi szövetet, ceigot,
vunat, cájgi, právo lenovo plátno za	delint, valódi lenvásznat párnáknak,
blazine, szrakice, parhet, drukano, belo	ingeket, flanel, barhet és kékített vász-
i vszefelé drűgo plátno. Dobi sze tüdi:	nat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet
gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti,	és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők
gyűnye, roubci, „Anker" konci, mrtve-	„Anker" cérna, halotti cilkkek stb. a
cse potrebcsine itd. po nájménso] cejni.	: : : : legolcsóbb árban. : . : :
SlkrPihán Iván	Puconci (Battyánd)
ot\i auaii i v ciii) (gde je prvie posta bila _ hol a püSta volt^
Nagybani	Kicsinyben!
Hust, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) -BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elepedve I	^
Rédna dvorba!

zastopstvo
Telefon: Interurbán 2