julij 2003, letnik IV, št. 10
IV. Évfolyam, 10. Szám, 2003. július
Iskrene čestitke vsem občankam in občanom ob IV. prazniku občine Hodoš!
Župan
A IV. községi ünnep alkalmából gratulálok községünk minden lakosának!
Polgármester
Vsebina:   -dogodki v občini	-nasveti
-dejavnosti društev	-program prireditev
Čiči, čiči, čičipu, glejte vlak je tu... Megy a gőzös, megy a gőzös...
Počitek na Tromeji Pihenő a Hármashatáron
Slovo naših mini maturantov od vrtca A kis érettségizők búcsúja az óvodától
INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ
Izdaja občina Hodoš - Hodos község jelenteti meg Naslov uredništva - a szerkeztőség címe:
Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: Solidarnost d.d. Murska Sobota
Naklada-példányszáma: 250 izvodov-példány
Uredniški odbor-szerkeztőseg:
Ludvik Orban,	odgovorni urednik
Rozalija Totić,	pomočnik urednika
Novak Császár Jolán,    lektorka Helena Roman,	lektorka
Johann Laco,	računalniška obdelava
- felelős szerkeztő - szerkesztő helyettes - lektor - lektor
-technikai szerkeztő
Glasilo je vpisano v register javnih glasil pod zaporedno številko 485.
Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno.
A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez.
Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@ siol.net
2
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Spoštovane bralke in bralci
V teh vročih poletnih dneh je pred Vami ponovno praznična izdaja našega glasila pred 4. praznikom občine Hodoš. Leto je hitro naokrog in ponovno se pripravljamo na osrednjo proslavo, tokrat predajamo svojemu namenu obnovljeno Podružnično osnovno šolo in vrtec na Hodošu. Upamo, da bo letos prvič na naši prireditvi visok državni funkcionar, namreč svojo prisotnost je potrdil minister za Šolstvo, znanost in šport dr. Slavko GABER, ki bo ob tej priložnosti slavnostni govornik. Gradbena dela so končana, tehnični prevzem smo opravili in pridobili uporabno dovoljenje. V zadnjem trenutku se je zataknilo pri razpisu opreme, sedaj je že znano, da do slavnostne predaje ne bomo mogli nabaviti opreme. Pa vendar do 1. septembra bo tudi oprema v celoti nameščena in bodo otroci lahko veselo prestopili prag nove šole in vrtca. Tudi pri tej investiciji je bilo vloženo dosti dela in truda, saj smo določena dela morali sami opraviti.
Od 3. občinskega praznika pa do danes smo ponovno uspeli posodobiti nekaj stvari v občini. O tem sedaj ne bi podrobneje pisali. Potrebno pa je omeniti dela okrog muzeja na Krplivniku. Opravljena so bila gradbena dela in adaptacija gospodarskega dela. Po ureditvi kletnih prostorov smo le te predali namenu 27. junija. V tej številki objavljamo program prireditev, da boste z njimi pravočasno seznanjeni in svoj čas prilagodili našim prireditvam. Kot vsako leto naše prireditve množično obiskujete in pri tem sodelujete ter pomagate, ker se zavedate, da je to naš praznik in tudi zato si je potrebno vzeti čas. Na slavnostni seji bomo podelili priznanja in odlikovanja. Po predaji in ogledu šole in vrtca v soboto, bomo poskusili skromno pogostiti vse prisotne, za tem se bomo preselili na nogometno igrišče, kjer si bomo pogledali nogometne tekme. V nedeljo pa bomo nadaljevali z gasilskim tekmovanjem na Krplivniku. Lansko leto smo prvič organizirali srečanje na državni meji s prebivalci Kercaszomorja, letos pa se bomo dobili z njimi na istem mestu v mesecu avgustu, o čemer boste pravočasno obveščeni. V nedeljo zvečer se bomo letos srečali s severnimi sosedi, to je s prebivalci Szalafőja pri mejnem kamnu 180-Nyáros. Z istim namenom, da obnovimo opuščeno cesto med dvema naseljema, ki je bila zaradi železne zavese prekinjena. Prepričan sem, da bo srečanje s sorodniki, z znanci in prijatelji ponovno enkratno doživetje in nekaj teh skupnih uric združenja bo za vse nas prijetno. Slovenija, kakor tudi Madžarska drugo leto maja skupaj vstopata v Evropsko unijo, zato si želimo dejansko odstraniti meje in postaviti cesto v prometno stanje. Na sedežu občine je razgrnjena dokumentacija o Krajinskem parku Goričko. 18. junija je bila predstavitev v kulturni dvorani, žal pa nas je bilo na takšni pomembni predstavitvi zelo malo. Sicer se zavedamo, da čas ob 19.00 uri poleti ni primeren, vendar so tega določili s strani ministrstva. Sedaj je še možnost, da si razgrnitve ogledate in podate svoje pripombe, kajti mi bomo s tem živeli in nam ne sme biti vseeno kakšne uredbe in odloke moremo upoštevati in izvajati.
Vsem občankam in občanom čestitam ob 4. občinskem prazniku občine Hodoš. Želim Vam zadovoljstva na dopustu, da zberete novih moči za nadaljnje delo in šolanje.
Vaš župan Ludvik Orban
Tiszteit olvasóink!
Újra nyár van, újra itt van Hodos Község immár 4. ünnepe, és ezzel együtt lapunk ünnepi száma is. Gyorsan eltelt az egy év, újra ünnepre, a központi rendezvényünkre készülünk, amikor átadjuk rendeltetésének a hodosi felújított területi iskolát és az óvodát. Rendezvényünkön, reményeink szerint első ízben jelen lesz egy magas rangú állami tisztségviselő, hiszen részvételét megerősítette dr. Slavko GABER, szlovén oktatási-, tudományos- és sportminiszter, aki egyidejűleg rendezvényünk ünnepi szónoka is lesz. Az építési munkálatokat befejeztük, megtörtént a műszaki átvétel, beszereztük a használatba vételi engedélyt. Sajnos a legutolsó pillanatban fennakadás történt a berendezés beszerzési pályázatával, és most már bizonyos, hogy az ünnepélyes átadásig nem tudjuk berendezni a helyiségeket. Szeptember elsejére viszont, amikorra megkezdődik az új tanév, mind az iskolások, mind az óvodások már az új iskola küszöbét léphetik át. Mivel számos munkát egyedül kellett elvégeznünk, ebbe a beruházásba is sok fáradságot fektettünk.
A 3. községi ünnep óta számos dolgot sikerült korszerűsíteni a Községben, ezekről most nem kívánok részletesen írni. Mégis, említést érdemel a kapornaki tájházon és a gazdasági épületen elvégzett beavatkozás. A felújítást követően június 27-én átadtuk rendeltetésének a pincehelyiségeket. Lapunk e legfrissebb számában közöljük a rendezvények programját, hogy önök is megtudják szervezni szabadidejüket. Évente tömegesen vesznek részt a rendezvényeken, segítik őket ezzel is bizonyítva, hogy közös ünnepünkről van szó - így fontos, hogy időt szakítsunk rá. Az ünnepi díszülésen kiosztjuk az elismeréseket és a kitűntetéseket. Az iskola és óvoda átadását, illetve megtekintését követően a sportpályára vezet majd az út, ahol a labdarugó mérkőzéseken szurkolhatunk. Vasárnap tűzoltó vetélkedővel Kapornakon folytatjuk a programot. Tavaly első ízben a határvonalon találkoztunk a kercaszomori lakosokkal, az idén ugyanazon helyen, augusztusban szervezzük meg a találkozót, amelynek időpontjáról idejében tájékoztatjuk majd önöket. Vasárnap este az északi szomszédokkal, azaz Szalafő település lakosaival találkozunk a 180-Nyáros határkőnél, hogy felújítsuk a vasfüggöny idejében a két település között megszűntetett összeköttetést. Meggyőződésem, hogy mindnyájunknak felejthetetlen és kellemes, maradandó élményt nyújt a rokonokkal, ismerősökkel és barátokkal való találkozás. A jövő év májusától mind Szlovénia, mind Magyarország az Európai Unió tagjai lesz, mi pedig szeretnénk ténylegesen is lebontani a határt és kialakítani a közúti összeköttetést. A községi hivatalban megtekinthetők a Goričko Tájvédelmi Park tervdokumentumai. Június 18-án, a kultúrházban szervezett lakossági fórumon részletesen is ismertették az elképzelést, sajnos a fontos rendezvénynek kevés résztvevője volt. Tudjuk ugyan, hogy nyáron az esti hét óra nem a legmegfelelőbb, de hát az időpontot a minisztériumban jelölték ki. Még van lehetőség megtekinteni a terveket és elmondani, leírni megjegyzéseinket, véleményüket, hiszen a változással nekünk kell élnünk, így nem lehet közömbös számunkra, milyen rendeleteket és határozatokat kell figyelembe vennünk és megvalósítanunk. Községünk minden polgárának gratulálok Hodos Község 4. ünnepe alkalmából. Kellemes nyári pihenést és üdülést, gyűjtsenek sok energiát az őszi munkákhoz és a tanuláshoz.
Orbán Lajos, az önök polgármestere
3
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
POROČILO O DELU
Drage bralke in bralci našega glasila. Od prejšnje izdaje glasila je spet poteklo že precej časa, zato Vam bomo spet na kratko predstavili delo v tem času.
V prejšnji številki glasila smo imeli objavljen javni razpis za podelitev priznanj. Občinski svet je na svoji 6. redni seji sprejel sklep, in sicer: naziv častni občan v letu 2003 bo podeljen g. Eőry Lajosu, zlata plaketa g. Eőry Ernestu in listina občine Hodoš za leto 2003 Mejnemu prehodu Hodoš. Ta priznanja se bodo podelila ob občinskem prazniku 18. julija, na slavnostni seji. Občinski svet je imel od januarja 2003 pa do sedaj 4 seje. Sprejeli so naslednje sklepe:
- sprejem zaključnega računa - pravilnik za uporabo dvorane
(če je prireditev popoldan npr. sedmina se zaračuna 2.000,00 SIT za naše občane, za ostale 5.000,00 SIT, za celi dan 5.000,00 SIT, za ostale uporabnike 10.000,00 SIT. Društva iz občine so oproščena plačila.
- Pravilnik o finančni podpori za novogradnjo stanovanjske hiše
- sklep o pomoči za novorojenca - sklep o ceni odpadne vode na čistilno napravo - sklep o zamenjavi člana vaškega odbora - sklep o sofinanciranju gradnje glasbene šole - odlok o proračunu občine Hodoš za leto 2003 - sklep o pogodbenem sodelovanju s PISK - sklep o podelitvi priznanj
- sklep o izvajanju ribolova na vodni akumulaciji Hodoš
sklep o soustanoviteljskih pravicah javnega zavoda Galerija
sklep o soustanoviteljskih pravicah javnega zavoga Pokrajinski muzej - sklep VTC
Odbor za kmetijstvo še vedno ni podal občinskemu svetu predloga za subvencioniranje. Namreč na osnovi sprejetega Pravilnika na občinskem svetu imamo možnost izplačila subvencije v kmetijstvu. Kot veste je v teku že naslednja komasacija v k.o. Hodoš. To je od državne ceste do ceste skozi naselje Hodoš in do državne meje ( Nagyszél, Nagyvölgy, Rácokvölgy, Lapis, Gyöngyös, Nyáros, Hótúhegy, Telekszer, ...). Določene osebe še vedno niso podpisale izjav. Še enkrat prosimo vse, ki še izjav niste podpisali, da to storite čim prej na sedežu občine, da bomo lahko nadaljevali postopek za prijavo na javni razpis za nepovratna sredstva.
Sedaj imamo na občini zaposlenih deset javnih delavcev. S tem smo omogočili nekaj zaposlitev in možnost za preživetje tistim osebam, ki se ne morejo stalno zaposliti. S temi delavci poskušamo urediti vse tisto, kar drugače ne bi zmogli. Tako so letos urejevali okolico šole, parkirni prostor ter gospodinjski vhod, ker tega ni bilo v projektu. Sedaj delajo še ograjo, kljub suši kosijo travo, čistijo obcestne jarke, pobirajo smeti. V kratkem bomo urejevali tudi vodnjak na Krplivniku. Potrebno ga je namreč odpreti in očistiti. Večina del okrog šole in vrtca je že končanih. Sedaj se nabavlja oprema. 22. maja je bil opravljen tehnični prevzem šole. Otvoritev šole in vrtca bo 19. julija, ob 12.00 uri. Na otvoritev smo povabili tudi ministra za šolstvo, znanost in šport, g. Slavka Gabra, upamo, da se bo prireditve udeležil. Pri razpisu za opremo so bili postavljeni previsoki pogoji in izmed štirih ponudb nihče ni izpolnjeval razpisnih pogojev, zato je potrebno razpis ponoviti. Javni delavci so imeli precej dela na Krplivniku pri muzeju.
Uredili so okolico ter obnovili del gospodarskega poslopja. Med drugim so prekrili tudi streho. Pokrili smo letni oder za prireditve, saj ponavadi v času prireditev peče močan sončni žarek ali zapade kakšna kaplja dežja. Dela so se začela že jeseni lanskega leta. Naši delavci so odstranili omet v kletnih prostorih ter s tem omogočili izsuševanje zidov. Potem smo pred enim mesecem začeli z zidarskimi in pleskarskimi deli, ki jih je opravljalo Zidarstvo in pleskarstvo Kavaš, nadaljevali so z tesarskimi deli, Tesarstvo Bedič in mizarskimi, Mizarstvo Jošar, stavbno kleparstvo Matuš, električno inštalacijo Arzenak, lončarska dela pa Albert. Stalno razstavo o zgodovini vina in žganja je pripravila skupina s Fakultete za znanost iz Szegeda. Del kletnih prostorov smo uredili za obiskovalce, namreč ob predstavitvi zbirke bo možnost ogleda razstave tudi preko televizije. Opremo je potrebno še nabaviti. V tem prostoru smo uredili tudi možnost degustacije, da lahko obiskovalci poskusijo domače dobrote. Letos smo uspeli pri muzeju našo ponudbo popestriti, upamo pa, da jo bomo drugo leto dopolnili tudi z razstavo kmetijskih strojev. 27. junija je bilo srečanje na Krplivniku v okviru prireditev Sejem v Őrségu ter hkrati tudi otvoritev stalne razstave o zgodovini vina in žganja.
Občina Hodoš se je prijavila na javni razpis, Skupni sklad za male projekte HU.01.10.02 - SLO109.03, s projektom Z vidro do čistejših voda, kjer so nam sporočili, da je na podlagi priporočila ocenjevalnega odbora Agencija RS za regionalni razvoj odločila, da naš projekt vzame v obravnavo za sofinanciranje s sredstvi Evropske Unije.
Tudi letos smo opravili spomladansko čistilno akcijo, katere se je udeležilo kar precej vaščanov in s tem smo dokazali, da si želimo čisto in prijazno okolico. Zbralo se je precej odpadkov. Uspešno se je končala tudi akcija zbiranja kosovnih odpadkov, kjer so nas pohvalili, da res vaščani zbiramo odpadke in jih na akcijah oddamo. 18. junija je bila na sedežu občine javna predstavitev Krajinskega parka Goričko. Te predstavitve se je udeležilo zelo malo vaščanov.
Zadnje čase se vozi vse več vlakov čez našo občino. Zaradi neustreznih voznih redov jih domačini lahko malo le koristimo, saj so večino lokalnih vlakov ukinili. Mednarodni potniški vlak nam časovno ne odgovarja ne za Ljubljano, ne za Budimpešto. Zaradi tega smo se obrnili z dopisom na Ministrstvo za promet in zveze, ministru g. Jakobu Presečniku in na veleposlaništvo Madžarske v Ljubljani o možnosti vzpostavitve železniške povezave med Hodošem in Budimpešto v potniškem železniškem prometu. Odgovor je bil pozitiven, zato Vas obveščamo, v kolikor še niste seznanjeni, da od 15. junija 2003, velja nov vozni red in sicer na relaciji Hodoš - Budimpešta. Odhod zjutraj ob 3.55 uri, in nazaj iz Budimpešte z odhodom ob 18.00, s prihodom na postajo Hodoš ob 22.06 uri. S tem se je odprla nova priložnost za dnevni poslovni obisk, izlet ali nakup v Budimpešti
Lidija Sever
TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ
Kedves olvasók, viszonylag sok idő eltelt legutóbbi találkozásunk óta, így szeretnénk önöknek beszámolni az elmúlt időszakban elvégzett munkánkról.
Lapunk legutóbbi számában megjelent a községi elismerések kiosztásával kapcsolatos pályázatunk. A Községi Tanács 6. rendes ülésének határozata értelmében
4
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
2003-ban Eőry Lajosnak ítélte oda a község díszpolgára címet, az arany plakettet Eőry Ernő, Hodos Község 2003-as évi elismerő okmányát a hodosi határátkelő veheti át. Az elismeréseket a községi ünnep kapcsán, a Községi Tanács ünnepi díszülésén adják át. 2003. januárjától 4 ülést tartott a Községi Tanács, és elfogadta az alábbi határozatokat:
- a zárszámadás elfogadása - a terem használatával kapcsolatos szabályzat (délutáni rendezvény, pl. halotti tor esetében - ha a község polgára a megrendelő - a használati díj 2.000,00 SIT, más esetekben 5.000,00 SIT, egész napos rendezvények esetében a használati díj 5.000,00 SIT, illetve 10.000,00 SIT. A községben működő egyesületek díjmentesen használhatják a termet.)
- Szabályzat az új lakóházak építésének támogatásáról - Határozat az újszülött támogatásáról - Határozat a szennyvíz tisztításának áráról - Határozat a Falubizottság tagjának cseréjéről - Határozat a zeneiskola építésének társfinanszírozásáról
Szabályrendelet Hodos Község 2003-as évi költségvetéséről
-Határozat a Tartományi és Tanulmányi Könyvtárral való szerződéses együttműködésről -Határozat az elismerések kiosztásáról -Határozat a hodosi vízgyűjtőn történő horgászat rendjéről -Határozat a Galéria Közintézet társalapítói jogviszonyáról -Határozat a Tartományi Múzeum társlapítói jogviszonyáról -Határozat az idegenforgalmi borútról A Mezőgazdasági Bizottság még mindig nem juttatta el a Községi Tanácshoz a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos javaslatát. A Községi Tanács által elfogadott Szabályzat alapján ugyanis lehetőség nyílik a mezőgazdasági támogatások kifizetésére.
Amint tudják, a hodosi kataszteri községben már a második tagosítás van folyamatban, éspedig az országúttól a Hodos településen keresztül vezető útig és az országhatárig (Nagyszél, Nagyvölgy, Rácokvölgy, Lapis, Gyöngyös, Nyáros, Hótúhegy, Telekszer, ...). Egyesek azonban még mindig nem írták alá a nyilatkozatokat. Hogy folytathassuk a megkezdett munkát, kérjük őket, tegyék meg ezt minél hamarabb a községi hivatalban, mert csak így pályázhatunk vissza nem térítendő támogatásért.
Az önkormányzatnál jelenleg tíz közhasznú munkást alkalmazunk, amivel munkát és megélhetést biztosítunk néhány olyan személynek, akik nem tudnak állandóan elhelyezkedni. Segítségükkel próbáljuk elvčgezni mindazt, amit egyébként nem tudnánk megvalósítani. Ezek a munkások az idén részt vettek az iskola környékének rendezésében, a parkoló és a gazdasági bejárat kialakításában - hiszen ezek nem szerepeltek a tervben. Jelenleg a kerítést építik és szükség esetén, a szárazság ellenére a közterületeket kaszálják, tisztítják az út menti árkokat, eltakarítják a szemetet. Hamarosan megkezdjük a kapornaki kút rendezését, a kutat meg kell nyitni és ki kell tisztítani. Az iskola és az óvoda körüli munkálatokat többnyire sikerült befejezni, folyamatban van a berendezés beszerzése. Május 22-én megtörtént az iskola műszaki átadása. Az iskola és az óvoda ünnepélyes megnyitója július 19-én, déli 12 órakor lesz. A megnyitóra meghívtuk Slavko Gaber szlovén oktatási-, tudományos- és sportminisztert. Reméljük, elfogadja meghívásunkat. Ami a berendezés-beszerzési pályázatot illeti, a túl szigorú feltételek miatt senki sem teljesítette ezeket, így a pályázati felhívást meg kell ismételni. A közhasznú munkások jelentős munkát végeztek a kapornaki táj háznál is, ahol rendezték a környezetet és felújították a gazdasági épület
egy részét. Többek között megtörtént a tető részbeni átfedése is. Tetőt kapott a nyári rendezvényeknek helyszínéül szolgáló színpad is, hiszen ezzel védelmet nyújt mind a meleg, mind pedig az eső előtt. A munkálatok tavaly ősszel kezdődtek. Munkásaink a pincehelyiségekben eltávolították a vakolatot, ezzel lehetővé téve a falak kiszáradását. Egy hónapja kezdődtek a kőműves- és szobafestő munkálatok - ezeket a Kavaš vállalat végezte, majd az ácsmunkákat a Bedič ácsműhely, míg az asztalosmunkákat a Jošar asztalosműhely, az épületlakatosi munkákat a Matuš műhely, a villanyszerelést Arzenak mester végezte el, a fazekas munkák pedig Albert keze nyomát dicsérik. A bor- és pálinkatörténeti állandó kiállítást a Szegedi Tudományegyetem csoportja alkotta meg. A pincehelyiségek egy részét a látogatók számára rendeztük be, ahol a gyűjtemény mellett a képernyőn megtekinthetik a témával kapcsolatos felvételeket is. A berendezés beszerzése azonban még várat magára. A vendégek ugyanitt megkóstolhatják a házi finomságokat is. Az idén igencsak sikeresek voltunk a felújítási és berendezési munkákkal, reményeink szerint jövőre a mezőgazdasági gépek bemutatását is lehetővé tesszük. Az Őrségi Vásár keretén belül június 27-én Kapornakon találkozót szerveztünk, és megnyílt a pálinkafőzés és a szőlőtermelés történetét bemutató állandó kiállítás.
Hodos Község pályázott a Kisprojektek Alapnál éspedig a HU.01.10.02 - SLO109.03 számú pályázati anyaggal, amelynek címe: Vidrával a tiszta vizekért. Az Alapnál közölték, hogy az értékelő-bizottság kezdeményezésére a Regionális Fejlesztési Ügynökség döntése alapján Európai Uniós forrásokat kívánnak megpályázni a projekt megvalósításához. Az esetleges támogatást a tó környékének rendezésére fordítjuk.
Az elmúlt időszakban tisztítóakciót is szerveztünk, amelyek szép számban megjelentek a falusiak és ezzel is bebizonyították, mennyire fontos számukra a tiszta és rendezett környezet. Az akció során jelentős mennyiségű hulladék gyűlt össze. Sikeresnek bizonyult a tavaszi lomtalanítás is, a falu dicséretet kapott az akcióban való aktív részvételért. A községi hivatalban június 18-án lakossági fórumon ismertették a Goričko Tájvédelmi Park tervdokumentumait. A bemutatón viszonylag kevesen vettek részt.
Az utóbbi időben egyre több vasúti járat megy községünkön keresztül, viszont a kedvezőtlen menetrend miatt az itt lakók nem igazán tudják használni ezeket. A helyi járatok többségét viszont megszüntették. A nemzetközi személyvonat menetrendje nem kedvez sem azoknak akik Ljubljanába, sem pedig azoknak, akik Budapestre kívánnak utazni. Ezért levéllel fordultunk a Szlovén Közlekedési Minisztériumhoz, Jakob Presečnik miniszterhez, valamint Magyarország ljubljanai nagykövetségéhez, és segítségüket kértük egy Hodos-Budapest személyi vasúti járat létesítésében. Kedvező válasz érkezett, így tájékoztatjuk önöket, hogy 2003. június 15-től új napi járat közlekedik Hodos és Budapest között. A vonat reggel 3.55 órakor indul Hodosról Budapestre, ahonnan 18 órakor indul vissza Hodosra, és 22.06 órakor érkezik meg a hodosi állomásra. Ezzel napi lehetőség nyílik üzleti látogatásokra, kirándulásokra vagy akár budapesti bevásárlásokra.
Lidija Sever
5
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Pred nami je 4. občinski praznik. V okviru tega objavljamo naslednji program Küszöbön van a 4. község ünnep, amelynek programját a folytatásban közöljük
PETEK, 18. julija 2003
ob 19.00 uri Kulturni dom Hodoš
Svečana seja občinskega sveta občine Hodoš
- otvoritev svečane seje in pozdrav - slavnostni nagovor župana - nagovor povabljenih gostov - podelitev priznanj
SOBOTA, 19. julija 2003
ob 12.00 Podružnična osnovna šola in vrtec Hodoš
- predaja namenu - pozdravni govor župna
- slavnostni govor ministra za šolstvo, znanost in šport, dr Slavka Gabra - kulturni program
ob 15.00 Nogometno igrišče Hodoš
- 15.00 prijateljska tekma med veterani Hodoš -Szentgyörgyvölgy
- 16.00 prijateljska tekma med ženskima ekipama Hodoš -Gleisdorf
- 16.40 prijateljska tekma med ekipo lokalnih samouprav Hodoš - Sand
- 17.30 prijateljska tekma med člani Hodoš - Gleisdorf
NEDELJA, 20. julij 2003
ob 10.00 uri Gasilsko - vaški dom Krplivnik
IV. odprto gasilsko tekmovanje
- 10.00 prihod gasilskih enot
- 10.30 občinsko gasilsko tekmovanje odprto gasilsko tekmovanje s prosto prijavo - člani in članice
ob 19.00 uri Hodos - NYÁR0S Mejni kamen 180
- prijateljsko srečanje na meji s krajani vasi Szalafő - oživitev nekdanje poti med Hodošem in Szalafőjem
PÉNTEK, 2003. július 18-ka
19.00 Művelődési otthon Hodos
Hodos község községi tanácsának ünnepi ülése
- az ünnepi ülés megnyítója és a köszöntő - a polgármester ünnepi beszéde - a meghívottak felszólalásai - az elismerések kiosztása
SZOMBAT, 2003. július 19-én
12.00 Hodosi Területi iskola és Óvoda
- az ünnepi átadás - a pogármester köszöntője
- ünnepi beszédet mond dr. Gaber Slavko, Oktatásitudományos és sport miniszter - kultúrműsor
15.00 Hodosi labdarúgó pálya
- 15.00 barátságos mérkőzés Szentgyörgyvölgy Hodos öregfiúi közt
- 16.00 barátságos mérkőzés Hodos - Gleisdorf női csapata közt
- 16.40 barátságos mérkőzés Hodos - Sand vezetősége közt - 17.30 barátságos mérkőzés Hodos - Gleisorf csapata közt
VASÁRNAP, 2003. juliús 20-ka
10.00 óra Tűzoltó - és falusi otthon Kapornak
IV. Tűzoltóverseny
- 10.00 tűzoltó egyesületek érkezése - 10.30 községi tűzoltó verseny, nyitott tűzoltó verseny szabad jelentkezéssel - női és férti tagok számára
19.00 órakor Hodos - NYÁROS 180-as Határ kő
- baráti találkozó a határon, a Szalafőiekkel - a régi összekötőút életrekeltése Hodos és Szalafő közt
6
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
V HARMONIJI z NARAVO
Človekovo življenje na Zemlji je časovno omejeno, zato je pomembna kvaliteta vsake posamezne minute bivanja. Stara, žal pozabljena Modrost nas uči Spoštljivega odnosa do Narave, to pa je tudi ključ Zdravega in Srečnega življenja. Bližje Naravi, bližje Bogu, pravijo. 23.06.2003 se je začela za vas Krplivnik-Kapornak večplastna sprememba. Začelo se je čiščenje podrtije nasproti Izvira.
Nosilci projekta izgradnje ekološke kmetije na Krplivniku so občina Hodoš, Mozaik - društvo za socialno vključenost, Inštitut za rehabilitacijo Slovenije, Krajinski park Goričko, odgovornost za fizično izvedbo pa sva prevzela midva s soprogom, saj imava za sabo že uspešne ekološke projekte.
Za ekološko kmetijo na Krplivniku je predvideno:
Hiša iz naravnih materialov (les, slama, blato), grajena po tradicionalni metodi, kar bo hkrati tudi usposabljanje za bodoče graditelje eko hiš Rastlinska čistilna naprava kot najcenejši model rešitve čiščenja odpadnih vod kmetije Živali na kmetiji bodo imele terapevtski pomen, zagotovljeno jim bo Spoštljivo življenje Glasbena šolica bo možnost za vse, ki se bodo želeli vključiti v veselje glasbenega ustvarjanja Delavnice za tradicionalne obrti, kjer se bodo izdelovali izdelki iz vrbja(košare), sirka(metle), slame, lesa, lana(tkanje), gline...
Ekološko kmetovanje Ta okviren program bo rastel in se širil tako, kot se izvir spremeni v reko.Voda te reke bo čista, v njej ne bo pesticidov, strupov, umetnega gnojila...
V izgradnjo in življenje kmetije bodo vključene težje zaposljive osebe, lažji invalidi in ljudje ki so nekako odrinjeni na rob družbe, naš dober namen pa je, da jih socializiramo na za njih najprimernejši način.
Pri pospravljanju ruševin je bil vključen domačin, gospod Marjan Takač, ki se je izkazal kot vesten, skrben in priden mladenič, čeprav ga sovaščani poznajo tudi v drugačni luči, nezanemarljiva pa je bila tudi pomoč Karoline, Martine, Rozmari in drugih otrok bogato obdarjene družine.
Nad deli s svojo očetovsko roko ves čas bedi gospod župan, njegovega vsakodnevnega obiska se delovna ekipa zmeraj razveseli, čeprav so obiski kratki, so zmeraj plodni.
Rezultat tega je bila v enem tednu razstavljena in pospravljena ruševina, tudi po zaslugi gospoda bagerista. Ekološka kmetija na Krplivniku je namenjena vsem, ki so že začutili potrebo po pristnejšem stiku z Naravo, predvsem pa občanom občine Hodoš, da s svojimi potrebami, željami sooblikujemo skupen program v dobrobit Narave in ljudi.
Edita in Miro Žitko
VZROKI MIKROBIOLOŠKEGA ONESNAŽENJA KOPALNIH VOD
Mikrobiološko onesnaženje kopalnih vod je zelo pestro in odvisno od številnih vzrokov.
Primarni vir onesnaženja v zaprtih bazenih so največkrat sami kopalci, če so bolni oz. okuženi s patogenimi mikroorganizmi le kot klicenosci. Med kopanjem prihaja do spiranja mikrobne flore s celotne površine kože in las, splakujejo se izločki iz ust, nosno dihalnega predela, urogenitalnega in perianalnega predela. Onesnaženje, ki izvira od kopalcev, lahko močno spremeni pogoje v vodi ker se poleg omenjene mikrobne flore v vodo sproščajo tudi epitelijske celice, kožna maščoba, sluz ter pogosto tudi fekalni material. Pri postopkih kondicioniranja kopalnih vod pogosto nastajajo problemi, ker so mikroorganizmi razporejeni zelo neenakomerno, saj so ujeti v skupkih organskih in neorganskih snovi, kar jih dodatno zaščiti pred delovanjem dezinfekcijskih sredstev.
Med 20 minutnim plavanjem en kopalec odda v vodo 300ml znoja, 0,5g trdnih delcev (epiderm kože, lasje), pa tudi izloči 50ml urina. V enem gramu človeškega blata je kar 100 milijard bakterij. Ugotovili so, da v povprečju kopalec popije pri enem kopanju 10 - 50ml vode. Kopalec, ki se pred kopanjem ni oprhal, v času 20 minutnega plavanja odda v vodo milijonov mikroorganizmov, kar pa je 10 krat več, kot če bi se pred vstopom v bazen oprhal.
Večina mikiroorganizmov ni patogena, vendar pa vseeno predstavlja velik problem zaradi sposobnosti zelo hitrega razmnoževanja. Ugotovili so, da med zmerno povišanim številom kopalcev in skupnim številom mikroorganizmov v 1 ml vzorca bazenske vode ni nobene korelacije, obstaja pa korelacija s prisotnostjo indikatorjev fekalne in kožne kontaminacije, kar nam pove, da je vrednotenje le teh zato toliko pomembnejše. Do onesnaženja kopalnih vod lahko pride tudi iz okolja, kar pa je predvsem pogosto v naravnih kopališčih. Mikroorganizmi prihajajo predvsem iz zraka in bližnjih površin.
V naravnih kopališčih glavni vir onesnaženja predstavljajo kanalizacijske odplake, ki vsebujejo izločke ljudi in živali, torej moramo upoštevati tudi morebitno prisotnost povzročiteljev zoonoz (bolezni, ki prehajajo z živali na človeka). Onesnaženje, ki izvira od kopalcev samih je v naravnih kopališčih sekundarnega pomena.
Torej je za preučevanje mikrobiloškega onesnaženja kopalnih vod pomembno poznati tip kopalne vode - ali je zaprtega tipa (pokriti bazen) ali pa gre za kopalne vode na prostem - kot tudi izvor prisotnih mikroorganizmov, ki so lahko del normalne flore vode ali pa so iz vira onesnaženja.
Smiljana Aladič, dr. med. spec. hig.
Stefan Smodiš, dipl. san. ing.
Enota za zdravstveno ekologijo
Zavod za zdravstveno varstvo Murska Sobota
7
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
KMETIJSKO GOZDARSKA ZBORNICA SLOVENIJE Kmetijsko gozdarski zavod MURSKA SOBOTA
Oddelek za kmetijsko svetovanje Štefana Kovača 40 9000 MURSKA SOBOTA
HRUŠEV OŽIG - OGNJEVKA
Hrušev ožig ali ognjevka je karantenska bolezen in najbolj nevarna bolezen sadnega drevja in nekaterih okrasnih rastlin.
Na bakterijski hrušev ožig je občutljivih okrog 150 rastlinskih vrst iz 37 rodov družine Rosacaea, poddružine Pomoidaea. Bolezen okužuje sadne rastline, zlasti hruške, kutine, jablane, ter celo vrsto okrasnih in gozdnih grmovnic kot so glog, ognjeni trn, panešplja. Bolezen povzroča venenje in sušenje poganjkov, cvetov, vej in ob močni okužbi celega drevesa ali grma. Bolezen je zelo nevarna gostiteljskim rastlinam, ker se izredno hitro širi preko čebel, ptičev in drugih živali, s človekom, mehanično, po zraku z vetrom, dežjem ter za njo ni zdravila, kar pomeni, da je edini ukrep sekanje in sežiganje okuženih dreves.
Bodite pozorni na znamenja okužbe:
• Spomladi v toplem in vlažnem vremenu prične iz obolelega tkiva rastlin teči mlečno bel izcedek, ki vsebuje milijone bakterij, te pa se z vetrom, dežnimi kapljicami in žuželkami prenesejo na cvetove ali na rane in listne reže.
• Okuženi cvetovi imajo najprej voden videz, potem ovenijo, postanejo rjavi in se posušijo.
• Vršiček poganjka se ukrivi kljukasto navzdol kot pastirska palica.
• Prizadeti poganjki, vejice in večje veje skupaj z listjem so videti, kot da jih je ožgal plamen: listi na poganjku venijo, se sušijo in postanejo pri jablani temno rjave in pri hruški črne barve.
• Plodovi potemnijo, se posušijo in zgrbančijo (mumificirajo).
• Posebej značilno je, da posušeni cvetovi, listi in mladi plodovi ne odpadejo, ampak ostanejo na rastlini tudi pozimi.
Splošni higienski ukrepi
Ob nepravilnem ravnanju z okuženimi rastlinami obstaja velika nevarnost prenosa bolezni, zato je potrebno upoštevati higienske ukrepe:
• Okuženih rastlin se ne smemo dotikati brez razloga.
• Kadar pri delu z rastlinami opazimo sumljiva bolezenska znamenja okužbe, je potrebno delo z rastlinami takoj prekiniti ter razkužiti orodje in roke.
• Okužbo je potrebno prijaviti najbližji javni službi za varstvo rastlin, območni fitosanitarni inšpekciji ali Upravi RS za varstvo rastlin in semenarstvo (tel.: 01/478-9149).
Če smo bili v stiku z okuženo rastlino, je potrebno:
• razkužiti orodje in naprave z ožiganjem, vročo vodo ali paro, z 10% raztopino Varekine ali 70% alkoholom;
• temeljito oprati roke, obutev, obleko;
• preprečiti dostop ljudi in živali do mesta okužbe ter raznašanje z vetrom in dežjem.
Ker se bakterija širi od mesta okužbe po prevodnem sistemu na celo rastlino, je prvi ukrep ob pojavu znamenj bolezni takojšnja radikalna odstranitev vej od pol do enega metra pod okužbo in sežig. V primeru izbruha pa se mora ves nasad izsekati in sežgati.
Če posumite na pojav hruševega ožiga, takoj obvestite najbližjo enoto fitosanitarne inšpekcije, kmetijsko ustanovo na vašem območju ali upravo za varstvo rastlin! Tu boste dobili napotke za nadaljnje ravnanje. Vsako zavlačevanje resno ogroža celo Slovenijo!
NI VSAK OŽIG HRUŠK BAKTERIJSKI HRUŠEV OŽIG
Sončni ožig je fiziološki pojav, ki je pogostejši pri hruškah kot pri jablanah. Do njega pride v vročih sončnih dneh, ko temperature presežejo 30°C (35°C). Pojav je še izrazitejši ob pomanjkanju vode, torej v sušnem obdobju, ko ni dovolj vode, da bi izhlapevala iz rastline in jo s tem tudi hladila. Nekatere sorte hrušk so bolj občutljive za sončni ožig, tako se npr. na sorti conferans lahko posuši listje na celih vejah.
Bistvena razlika med sončnim ožigom in bakterijskim hruševim ožigom je ta, da lahko pri sončnem ožigu v enem dnevu porjavi zelo veliko listov po celem drevesu, pri čemer je listna žila vsaj v začetku še vedno zelena do zeleno rumenkasta. Najpogosteje list začne rjaveti od zunanjih robov proti notranjosti. Ob stisku lista z roko se čisto rjav list zdrobi. Veje s suhimi listi ohranijo vršičke in plodove zelene, če le ne trajajo neugodne vremenske razmere predolgo.
Pri bakterijskem hruševem ožigu napreduje bolezen v list skozi listni pecelj in glavno listno žilo, zato se najprej pojavijo simptomi na njih in šele na to se okužba širi na ostali del lista. Porjaveli listi zaradi hruševega ožiga se pojavljajo samo na okuženih poganjkih. Poganjki se okužijo običajno skozi rastne vršičke ali cvetne šope. Zato poganjki najprej ovenijo, se povesijo in posušijo, okužba pa napreduje od vršičkov poganjkov proti deblu. V poletnem vremenu bakterijski ožig izključuje tudi dejstvo, da se ob zelo vročem vremenu (nad 35°C) bakterija ne razmnožuje in ne nastajajo novi simptomi, dočim lahko na drevesu zaradi sončnega ožiga porjavi veliko listov takorekoč čez noč.
Povzetek napisal;
Miran TORIČ univ.dipl.ing.agr
8
Ob jezeru je lepo Jaj, de szép a tóparton!
Gubamo labode in žabice Készűlnek a hattyuk, békák,...
Naši udeleženci 14. kongresa Gasilske zveze Slovenije na Bledu A Szlovén Tűzoltó Szövetség 14. kongreszusán résztvevő küldöttségünk
Predstavitev krajinskega parka Goričko A Goricskói Natúrpark bemutatója
Novi in stari predsednik Gasilske zveze Slovenije, naš domačin gospod Ernest Eőry A Szlovén Tűzoltó Szövetség új és régi elnöke egy személyben, falunk szülöttje, Eőry Ernest úr
9


Slike dobitnikov priznanj za najlepše urejeno domačijo oziroma rože
Az idei év díjazott lakóháza és virágai
Članska ekipa NK Hodoš A hodosi LK felnőtt csapata
10


Srečanje na Krplivniku Kapornaki találkozó
11
Urejanje notranjosti Etnografskega muzeja ter objektov okoli njega A kapornaki Néprajzi gyűjteménynek helyet adó Skerlák féle ház belsejének és melléképületeinek karbantartási munkálatai
Udeleženci izleta na Gorenjsko A gorenjskoi kirándulás résztvevői
12
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
IDEGENFORGALMI HÍREK
Községünk lakosai mindig jobban odafigyelnek arra, hogy gondossan rendezett udvarokat tekinthessenek meg az idelátogatók. Immár negyedszer csatlakoztunk ,,AZ ÉN HAZÁM SZÉP ÉS VENDÉGSZERETŐ” címszó alatt folyó versenybe, amely országos szinten van megszervezve. E verseny keretében versenyeznek az emberek saját és közös érdekükben, hogy szebbé és kedvessebbé tegyék lakóhelyüket és érvényesítsék önkéntes munkájukat. Országos szinten e verseny alapján választják ki a legszebb vidéket, tájat, várost, falut, gyógyfürdőt, üdülőt, iskolát, óvodát, határátkelőt, vasútállomást, tűzoltóotthont, kertet, postát, kórházat és még sok-sok hasonló objektumot. A verseny célja az, hogy az emberekben felébressze a természet és embertásai iránti szeretetet és becsületet. Így tanulja megbecsülni azt a helyet ahol lakik, hogy rendben és tisztán tartsa szűkebb és tágabb környezetét. Az egész procedura két részből áll. Az első részbe a tavaszi tisztogatás és rendezgetés, a másodikba pedig a legszebb objektumok kiválsztása esik. A versenybe eddig még mindig csak községi szinten csatlakoztunk.
Tavaszi hulladékgyűjtő akciónkat április ötödikén hajtottuk végre. E napon, falunk apraja és nagyja összegyűlt a Kultúrház előtt és lelkesedve indult csoportokban, ki-ki a már megszokott irányba. Mindenki üres zsákkal a kezében, beszélgetve, vígan, fontolgatva ha mindenki a szokottak közül megjelent e, vagy ha az idén többen jöttek-e el és ki tudja ha Kapornakon is ilyen szép számban gyűltek-e össze az emberek mind itt Hodoson. Délre már megérkeztek a csoportok és beszámoltak az élményeikről. Arról beszélgettek, hogy ki mi szépet vagy undorítót látott a szemétgyűjtés közben, volt aki a gyerekeket dicsérte, volt aki az idősebbeket bírálta, vagy éppen forditva. Az altalános megállapitás az volt, hogy minden éven kevésebb szemetet gyűjtünk össze, ami még persze nem jelenti azt, hogy eléggé óvjuk környezetünket. Az összegyűlteket községünk megvendégelte és mindenkinek meg volt
köszönve a fáradozása és munkája, amellyel besegített a közös program kivitelezésébe. Persze a gondos falusiak legtöbbje már az akció előtt megtisztogatta lakóhelye környékét.
Július első hetében háromtagu biztoság járta be községünk területét, hogy a szebbek közül kiválasza a legszebbeket. Nem volt egyszerű, hisz az eddig kiválasztottak az idén is kitettek magukért. E melett persze mindig több az olyan szépség, amelyet külön meg kellene nevezni. Annak ellenére, hogy vízhiány van, mégis mindig több szépen gondozott virágokat, kerteket láthatunk. Az emberek annak ellenére, hogy a lakóházak felújitása és karbantartása nem kevés kiadással jár, mégis igyekeznek, ki-ki a saját anyagi helyzetéhez képest ezeket elvégezni. Sajnos még mindig láthatók olyan udvarok is, amelyek gondos és szorgalmas kezeket használnának ahhoz, hogy rendezettebbek legyenek. Megbeszéles alapján az idén a következő családok részesülnek elimerésben.
I. A SIPOS család, Kapornakról - A legrendezetteb otthon, amely lakói földműveléssel foglalkoznak -kategóriában nyerte el az első helyet.
II. A BUNDERLA család, Hodosról - A legrendezettebb otthon, amely alapmegélheté-si lehetőségét nem a földművelés adja - kategóriában nyerte el az első helyet. III. A legszebb virág kategóriában pedig ROMÁN ILONA virágjai lettek kiválasztva.
Tudjuk, hogy választásunkkal nem tettünk mindenkinek eleget, ezért mindeki türelmét kérjük és ígérjük, hogy a jövőben mindenki lassan eljut a legmagassabb pontig, persze ha eleget tesz a kitűzött kritériumoknak.
A bizotság véleménye az, hogy még nagyon sok szorgalmas és gondos ember részesülhetne elismerésben. Köszönjük mindazoknak, akik arról gondoskodnak, hogy e kis községünkben a hozzánk látogatok jól érezzék magukat.
Totić Rozalija,
az Idegenforgalmi egyesület vezetője
AZ ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGEI A 2002/2003-AS ISKOLAI ÉVBEN
Óvodánk szeptember elsején nyitotta kapuját 10, majd márciustól 12 csöpségnek és július 11-én zárta be ajtaját. Ugytünik, hogy az év elég hosszú volt, de visszatekintve mégis hamar elmúlt, hisz egy nap sem telt úgy el, hogy valami ne történt volna. Minden napra akadt egy olyan tevékenység, amely színesebbé, színvonalsabbá és érdekasebbé varázsolta a mindennapi életünket. Ezeket a gyerekekkel együtt szerveztük meg. A munkát még a régi épületünkben kezdük sok-sok kérdésre választ várva. Szemcsére találtunk megfelelő helyet és már októberben át is pakoltuk óvodánkat az ujonan felépitett kúlturház helyiségeibe. A régi épületünket a tél folyamán teljesen átépítették. Most még csak a visszapakolás és a következő iskolaiév megkezdése ad gondokat. Mi itt nagyon jól éreztük magunkat és köszönjük, hogy itt lehettünk.
Az év megkezdésékor sok feladatot tűztünk elénk. BARÁTOK AZ ÓVODÁBAN témakörrel kezdük meg a munkát, majd a gyermekhét keretében MOZGÁSSÁL AZ ÉGÉSZSÉGÉRT témával folytattuk. Azután A FORMÁK, A SZINEK, A MENYISÉG ÉS A TÁJÉKOZÓDÁS problémáival próbálkoztunk megküzdeni. Közben folytatábanolvastunk meséket és töténeteket, ha csak egy
kis szabad időnk volt, de legtöbször pihenéskor. AZ OTTHON ÉS A CSALÁD téma keretében megismerkedtünk a családtagokkal, a gyerekek és a felnőttek viszonyával és a nagyszülők helyzetével és szerepével a családban. E témakört összefüztük még a HOGY IS VOLT RÉGEN témával és így a szülők és a nagyszülők besegitésével sok tapasztalatban részesülhettek gyermekeink és mi is. Igy sikerült tököt magoznunk ősszel és télen igazi tökmagköpesztőbe részt vennünk, amelyben igazi kocsonyával vendégelt meg bennünket a háziasszony majd tavasszal az olajcsinálást megtekintve tapasztalatot szerezhettünk arról, hogy mi történik a termékkel míg termény lessz belőlle. E témán belül szerveztük meg az ünnepeket, régi szokásokat, játékokat, bemutatva és összehasonlítva a multat a jelennel. Az új esztendőt a VIDÁM - ÜNNEPÉLYES DECEMBER szépsége és ragyogása által ismerhettük meg. Ekkor köszöntöttük az idősebb polgárokat a község által megszervezett rendezvényen, egy nagymamával vartunk, fenyődiszeket csináltunk, majd a télapóvárási műsorral zártuk az évet. A tél szépségeit, varázslatait, veszélyeit a TÉL, TÉL, FEHÉR TÉL és a téli JÁTÉKOK A HÓBAN téma varázsolta a gyerekek tudatába. Majd beköszöntött a tavasz, de elöbb még a telet kellett kiüzni a falunkból. Egy egész héten át tervezgettük a jelmezeket, csináltunk UGRÓJANCSIT,
13
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
bohócokat festettünk és verseket és dalokat tanultunk. Különös élmény volt mindanyiunk számára, amikor meglátogattak bennünket a KURENTEK és igy megismerhettük más vidék farsangi szokásait is. Tavasszal is akadt sok érdekesség a tanulmányozáshoz.
Az ITT A TAVASZ téma keretében megfigyeltük és kisértük a természet ébredését, az emberek tennivalóját és az állatok izgését-mozgását, szaporodását, de a vándormadarakról se feledkeztünk meg. Húsvét előtt hímes tojásokat készítettünk hagyományos módon, egy nagymama segitségével. Ezeknek a gyerekek készítettek kosárkákat és ugy vitték őket haza. ANYA ÜNNEPEL volt a következő foglalkozási témánk. A gyerekek meséltek édesanyjukról, megtervezték a nekik szánt ünnepély programát, amelyre szorgosan versekkel, dalokkal, ajándekkal és játékkal készültek. Később a rét szépségeit kutatgattuk és tanulmányoztuk helyben és könyvek segítségével. Az élmények alapján nagyon sok szép rajz készült a RÉTRŐL és a RÉTI ÉLETRŐL. Még a nyár beköszöntése előtt éllátogattunk a tóra. Nagyitó üveggel a kezünkben vizsgálgattuk az ottani szépségeket, majd szakkönyvek segítségével belemélyedtünk a vízivilág sokszinűségébe. Az ott látottakat mozgással, rajzolással, kézi ügyességekkel, meséléssel, énekeléssel varázsoltuk óvodánk falai közé és így több napon át még émlékezetünkben élsétálhattunk A TÓ-ra. Az óvodától még elbúcsúztattuk a kisiskolásokat is.
Megünnepeltük az évszakok érkezését, a gyerekek születésnapját, az idősebb polgárok napját, az új év érkezését, a farsangot, mindkét kúltúrünnepet, a májusfa kitáncolását, a köségünk ünnepét és az iskolai év befejezését.
Rendszeresen közremüködünk a MMR rádióval, hisz csütörtökönként meghalgatjuk az "OVISOK TOPPLISTÁJA" című műsort. A "SZIA PAJTÁS "című adást pedig ötször mi szerkesztettük Beszélgetéseinket az óvodában éppen aktuális témához szoktuk kötni és igy a rádióhalgatók is részben betekinthettek az óvodánban történtekbe. A szlovén MURSKI VAL rádiónak is szerkeztettünk egy adást.
Szerdánként Cser György, nagykanizsai koerográfus játszodozott és tanítgatta őket gyerekeinkel a népi tánc alapjait. Gyerekeink a megtanult játékokat és táncokat többször a nyilvánosság előtt is bemutathatták.
A számitógépes alapjaival a játszószobaban egyenként és spontánan ismerkedhettek meg a gyerekek.
Naponta gondoskodtunk a tisztaságról, közösen takaritgattunk, elrakosgattuk és fertőtlenítettük úgy a játékokat mind a játékra és étkezésre használt területeket. Gondosan tanulgattuk és gyakoroltuk az égészséges életmód szabályait. Amikor csak lehettet a közlekedési szabályokat is gyakoroltuk. A takarékosság elemei is ott lopakodtak mindenhol, hisz már az előző iskolaévben jól megismerkedhettek velük gyermekeink.
A szülőkkel is közreműködtünk. Három szülői értekezleten megbeszéltük a közös dolgainkat a fogadóórákon pedig csak egyéni információk kerültek előtérbe. A szülők besegítettek a gyerekek szálitásához a fogorvoshoz, az ünnepélyekre, meséltek gyermekeiknek a gyermekkorukról, régiségekről, akkor amikor az óvodában folyó foglalkozások ezt igényelték.
Megemlítenim még azt is hogy minden nap pihenés közben mesét hallgattak gyermekeink élőszó vagy hangszalag halgatása formájában. Naponta várták a mesemondás idejét,
de már ők is szépen mesélgettek nekünk. Közreműködtünk az országos szinten lefolyó olvasási tevékenység a "KNJIGOBUBE" címszavon szerepelő projektben. A bejelentkező gyerekek mindanyian irásbeli elismerésben részesültek.
A tervezettekből néhány dolog elmaradt, de mivel az iskola programja is hasonlóan van megtervezve ezért a kimaradott témákat majd lehet pótolni, az óvodában maradottak pedig épp úgy folytathatják és gyarapithatják tapasztalataikat az idén nem megvalósult témák keretében.
A leirtak csak egy rövid vázlata annak, hogy mi is töténik egy éven át az óvodában és mindazoknak van szánva akik kisérik, segitik és tisztelik munkánkat.
Köszönjük mindazok segitségét akik akadály nélkül mindig segitségünkre vannak. Mindenkinek kellemes szünidőt kívánok.
Totić Rozalija, óvónő
GYERMEKEINK MONDTÁK REKLI SO NAŠI OTROCI
FARSANGKOR - OB PUSTU:
"Amikor jöttek a kurentek akkor féltem, de amikor bejöttek akkor már nem féltem."
"A farsangoló gyerekek ha bemennek egy házbam megkinálják őket."
"A gyerekek felöltöznek farsangra, akkor először esznek és azután sétálnak."
"Ha bemegyünk egy házba kapunk fánkot és pénzt."
"Mikor a gyerekek kint énekelnek akkor elkergetik a telet és hívogatják a virágokat."
"Ko je pust se vsi oblečejo v maškare in plešejo."
AZ ÉDESANYUKRÓL - O MAMICAH:
"Az anyukám jó, mert vigyáz rám."
"Az anyukám mesél nekem."
"Akkor szeretem az anyukámat legjobban amikor bejön a szobába és megölel."
"Ugy érzem, hogy nekem anyu mindig segít."
"Az anyukámnak a szeme csillogó mint a csillag, a szája pedig olyan mint a rózsa."
"Anyukám jó, mert teljesíti a kívánságaimat."
"Moja mamica mi pomaga pri vožnji s kolesom, zato jo imam rada."
"Moja mamica je dobra, ker mi skuha makarona in solato." "Mamico imam zelo rada."
"Anyut szeretem, mert játszik velem."
HOGY VOLT RÉGEN - KAKO JE BILO NEKOČ:
"Régen vartak babákat. Nem voltak traktorok, hanem lovakkal szántottak. Akkor is a gyerekek télen etették a madarakat. A gyerekek őrizték a teheneket,"
"Nem volt bicikli és gyalog jártak iskolábe. Nem voltak gépezetek, hanem kézzel kaszálták le a fűvet és a gabonát." "Filmben láttam, hogy régen a rendőröknek puskájuk volt és lóháton jártak."
"Régen kevésebb volt az ennivaló és szegényebek voltak az emberek."
"Nekoč, ko nas še ni bilo, niso imeli toliko igrač kot sedaj." "Moja omica se je igrala z žogo iz kravje dlake in z vlakcem iz vžigaličnih škatel."
14
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Kapornaki találkozó
Június utolsó hétvégén, vagyis június 27-én már hagyományosan megtartottuk	az Őrségi Vásár
rendezvénysorozat keretébe	tartozó Kapornaki
találkozót.
Az idei rendezvény rendhagyó volt, hisz mindannyiunk örömére a pálinkafőzéssel és borászattal kapcsolatos kellékek kiállításával bővült a kapornaki tájház Helytörténeti- Néprajzi gyűjteménye. A kiállítás a Skerlák- féle ház pincehelyiségeiben található, mellette pedig terem várja az idelátogató turistákat, ahol megkóstolhatják a finom Őrségi pálinkát és borokat. A délután négy órakor kezdődő rendezvénynek majdnem kétszáz látogatója volt, akik a verőfényes napsütéses délutánon először Orban Ludvik, Hodos község polgármesterének köszöntőjét hallgathatták meg. Őt Gönc László, a MNMI igazgatója követte. A gyűjtemény létrejöttéről a Szegedi Néprajzi Tanszék nevében Mód László szólt a jelenlevőkhöz, majd végül dr. Csoma Zsigmond méltatta a kiállítást. A kultúrműsorban a hodosi Őrség Művelődési Egyesület népdalköre szórakoztatta a közönséget két népdalcsokorral.
A megnyitó után minden érdeklődő megtekinthette a tüzelőkemencéket, hordót, szeszpárát vezető két rézcsövet és még több alkalmatosságot, majd végűl beiratkozhatott a vendégkönyvbe. Ebből a helyiségből pedig irány a szomszédos terembe, ahol mindenki kedve szerint kóstolgathatta a szilva-, cseresznye-, törköly- és mézes pálinkát.
Másnap a Tájházhoz az Őrség kerékpár- és gyalogos túra résztvevői látogattak el, akik megismerkedtek a Helytörténeti- Néprajzi gyűjteménnyel és szerény megvenégelésben volt részük Hodos község MNÖK szervezésében.
Román Ilona
Végre kirándultunk
Áprilisban végre sikerült megszerveznünk a már rég tervezett és több ízben elnapolt kirándulást, Hodos község MNÖK szervezésében.
Az autóbusz a kora reggeli órákban indúlt el Hodosról Gorenjsko felé felfegyverkezve étellel, itallal és persze a kirándulókkal, akik száma sajnos az indulás reggelére nagyon megcsappanat.
E napon az időjárás is megtréfálta a kirándulókat. Talán húshagyó kedden rendetlenkedtek!? Először az eső mosta őket, az az eső, amely az utóbbi időben oly ritkán esik, de ezen a napon kimutatta foga fehérét. Ennek eredményéül a Brdon található parkot és állami színtű fogadások helyszínéül szolgáló villát a kirándulók nem tekinthették meg. A brezjei templom látogatásakor is bőven hullott az égi áldás. A jókedvű csoport innen Kropére utazott, ahol a kovácsok szebbnél szebb mestermunkájával ismerkedhettek meg. Volt aki vasat és kalapácsot fogva belekóstolt a kovácsok munkájába is. Innen Bled felé vette a társaság az utat az ebéd
színhelyére, ahol a táj már fehérbe öltözött, vagyis nagy pelyhekbe hullott a hó. Biztos, hogy minden odalátogató számára emlékezetes lesz a bledi tó és a közepén található kis sziget is, ahol mindenki megkondíthatta a szerencseharangját és mai nap is még izgatottan várhatja a kívánsága beteljesülését. Délután kirándulóink hazafelé vették útjukat és hogy az éjszakát ne korgó, üres gyomorral kelljen átvészelni, bőségesen megvacsoráztak, majd késő este visszatértek kis falunkba új élményekkel gazdagabban és feltöltődve pozitív energiával a már közelgő munkahét kezdetéhez.
Román Ilona
Az "Őrség" Művelődési Egyesületben történtekről
Márciusban a Művelődési Egyesületünk népdalköre az idei évben először kapott meghívást és vett részt a Horváth Károly népzenei találkozón, amelyet ötöd ízben rendeztek meg. Az idei rendezvény Lentiben volt 29 szereplő csoporttal és egyben a Muravidéki népdalkörök találkozójának is számított. Népdalkörünk a Magyarszombatfai Citerazenekar kíséretében mutatott be két népdalcsokrot.
Április utolsó napján már hagyományosan az idei évben is Hodos és Kapornak legényei kivonultak az erdőbe. És valóban úgy tünt, mintha kivonultak volna, hisz talán többen voltak mint az erőben a fa. Kiválasztották a megfelelő fenyőt és tülkölve végigvonultak vele a faluban a Művelődési otthon elé. Itt már szorgoskodtak a lányok, akik Rózsi óvónéni vezetése alatt kreppapírból virágokat és szalagokat készítettek a feldíszítéséhez. Ezzel még nem fejeződött be a nap. Innen a társaság Kapornakra, a Konkolasra ment. Itt már várta az odaérkezőket az örömtűz, amellyel két napon át szorgalmasan dolgoztak legényeink.
Mivel a májusfa nem maradhat állava, így azt ki is kell dönteni, vagyis táncolni. Erre május utolsó napján kerítettünk időt. A szerény kis rendezvényünket szép számú közönség látogatta meg. Akik megtekinthették a helybéli kis óvodásokok Rózsi és Milena óvónénik vezetésével. Az óvodások után következtek falunk kisiskolásai Liljana tanító néni vezetése alatt. Végül pedig a KÁI Pártosfalva kis és nagy néptánccsoportja szórakoztatott bennünket néhány percen át nagy sikert aratva. Szerencsére a fa nem maradt állva, így ha minden a tervek szerint fog haladni, akkor a jövő évben ismét felállíthatjuk a májusfát.
Népdalkörünkre a felsorolt szereplés és rendezvények mellett más szereplés is várt, éspedig Őriszentpéteren a Vasnépe napok rendezvénysorozat keretében megtartott ünnepélyen szerepeltünk a Művelődési házban, két népdalcsokorral.
Az "Őrség" ME elnöke Román Ilona
15
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Poročilo NK Hodoš
Nogometna sezona, ki se je začela lansko jesen, ni bila prav uspešna za naše nogometaše. Letos so se prvenstvene tekme začele 13. aprila. Pred temi tekmami pa so imeli dečki še prijateljske tekme, s katerimi so se pripravljali na prvenstvene tekme. Treningi so se začeli že pozimi. Igralci so imeli tedensko po dvakrat treninge, s trenerjem ml. Rudolfom Bunderla v telovadnici osnovne šole Šalovci. Ko se je začelo vreme izboljševati in je postajalo bolj toplo, so se treningi začeli odvijati na domačem igrišču. Dečki že pozimi niso počivali, imeli so zimski dvoranski turnir na Madžarskem, v Monoštru. Kot sem že omenila sezona ni bila uspešna. Rezultati bi bili boljši, če bi vsak igralec vsaj tedensko enkrat hodil na treninge. Ampak na žalost imamo približno osemnajst igralcev in od teh je bilo prisotnih manj kot bi se pričakovalo. Med sezono smo imeli nekaj poškodb. Nekatere poškodbe so bile tudi hujše, zaradi katerih poškodovani igralci nekaj časa niso mogli igrati. Najhujša poškodba je bila tista, ko so je na tekmi na igrišču v Selu hudo poškodoval naš igralec Zdravko Kovač. Imel je odprti zlom noge, zaradi česa je moral na operacijo in je več dni obležal v bolnišnici. Seveda takšna poškodba za sabo potegne dolgotrajno zdravljenje in nam sedaj manjka en dober igralec. Sezona se je končala sedmega junija, ampak s tem še treningi niso končani. Ob večerih se zberejo in skupaj malo poigrajo. Nogometaši se udeležujejo raznih turnirov. Ob sejmu v Őrségu so imeli 28. junija v Bajánsenyeju turnir in zasedli 3. mesto. Še isto noč so se udeležili nočnega tekmovanja v Šulincih, tam pa so zasedli 4. mesto.
Že jeseni so začeli urejati prostor nad slačilnico, ki bi služil za klubski prostor. Sedaj so gradbena dela končana, potrebno je nabaviti le opremo. Namenjeno je za razne sprejeme ob tekmah, za sestanke, za druženje, pogovore,...V svoje namene ga bomo predali 19. julija ob IV. prazniku občine Hodoš.
Seveda, kot vsako leto tudi sedaj smo dekleta zelo delovna. Letos smo začele že januarja s treningi v telovadnici osnovne šole Šalovci. V januarju smo se udeležile dvoranskega turnirja na Madžarskem, v Monoštru, na katerega smo se zelo aktivno pripravljale. Na žalost smo izgubile, a razlike so bile zelo majhne. Po turnirju nismo imele več treningov, ker nismo imele nobenih napovedanih
tekem. Ponovno smo začele s treningi v juniju. Nato smo dobile povabilo na turnir, ki je bil 25. junija na Hrvaškem, v Cestici. Turnir je bil organiziran ob prazniku, ki ga imamo isti dan kot Hrvati in sicer dan državnosti. Na turnirju je sodelovalo šest ženskih ekip. Sodelovale so ekipe, ki že več let trenirajo in zato so seveda boljše. Igrale smo dve tekmi in obe žal izgubili. Čeprav nismo zmagale nobene tekme in na koncu zasedle 5. mesto, smo se imele zelo lepo. Potem smo imele 28. junija turnir cerkvenih občin v Križevcih. Na turnirju so bile 3 ekipe, iz Hodoša, Domanjševec in Murske Sobote. Na koncu pa smo hodošanke zasedle 1. mesto. Od začetka in do zdaj pa nam je vedno ob strani stal naš trener Ludvik Novak, s katerim treniramo vedno intenzivnejše, včasih ga nadomešča in nas trenira trener članske ekipe, ml. Rudolf Bunderla.
Seveda pa nogomet v naši vasi poleti ne bo počival, zato dekleta in dečki redno imamo treninge, da bi dosegli dobre rezultate na prijateljskih tekmah. Saj imamo že dogovorjene tekme:
19. julija 2003 ob občinskem prazniku:
Hodoš : Gleisdorf - dekleta Hodoš : Gleisdorf - člani Hodoš : Szentgyörgyvölgy - veterani 26. julija 2003
Bajánsenye : Hodoš - dekleta Bajánsenye : Hodoš - dečki avgusta 2003
spodnji Hodoš : zgornji Hodoš - dekleta spodnji Hodoš : zgornji Hodoš - dečki 27. septembra 2003
Szentgyörgyvölgy : Hodoš - veterani
Kot vemo, bo naše nogometno društvo imelo naslednje leto 20. obletnico obstoja. Ob tej priliki bi želeli, da bi se sezona zelo uspešno končala, zato bomo morali bolj prijeti za delo! Za novo sezono si želimo pridobiti boljše rezultate, kot smo jih sedaj. Zato se bo med nogometno sezono vodstvo kluba zavzemalo in poskrbelo za nove igralce, da bomo lahko na koncu sezone praznovali uspeh ter obletnico. Brez podpore publike pa je to težko doseči, zato vabimo čim več gledalcev, da nas vzpodbujajo, da skupaj lažje dosežemo zastavljene cilje.
Mateja Orban
Vesel konec tedna
Hitro minevajo dnevi, meseci in spet je konec šolskega leta. Tudi v Hodoškem vrtcu se nemudoma bližajo počitnice.
Kot že vsako leto smo se tudi letos zbrali malčki s starši, stari starši, vzgojiteljice, da se skupaj poslovimo od vrtca, eni za dva meseca eni pa seveda za vedno, saj bodo 1. septembra prvič prestopili prag šole. Za bodoče šolarje se bo končalo brezskrbno igranje in rajanje.
V soboto 5. julija smo se zbrali na dvorišču nekdanje vojašnice na Hodošu, da še enkrat naši malčki dokažejo kaj so se celo leto naučili v vrtcu. Starši, stari starši smo veselo in ponosno poslušali naše malčke, ki so se zelo potrudili, saj so nam zapeli ogromno pesmic, katere so se celo leto naučili od vzgojiteljic. Eni so bili veseli in razigrani, so pa bili tudi zaskrbljeni in bolj slabe volje, saj se zavedajo, da je konec veselega rajanja. Tako je bilo za naše mini maturante
za Adrijano, Vaneso, Anamari, Borisa in za Patrika, ki so se za vselej poslovili od vrtca in od vzgojiteljic s katerimi so skupaj preživeli nekateri kar nekaj let. Tudi nekaterim staršem so se pokazale solze v očeh ob poslušanju naših mini maturantov, saj se zavedamo, da bodo nas starše naši otroci zdaj še posebej potrebovali.
Našim mini maturantom so v prvi vrsti čestitale vzgojiteljice in jim predale svoja praktična darila, ki so jih same izdelale. Obljubili so, da ne bodo pozabili na vrtec in seveda nikoli ne bodo pozabili vzgojiteljic Rozalije in Milene od katerih so se naučili dosti, dosti lepega in dobrega. Tudi vzgojiteljice naj jih obdržijo v lepem spominu, čeprav so bili večkrat poredni, nepozorni in neubogljivi.
Po slovesu od vrtca je tudi župan občine Hodoš g. Ludvik Orban pozdravil vse prisotne posebej naše bodoče šolarje. V svojem govoru je povedal, da bodo 1. septembra že odprta vrata na novo adaptirane šole in vrtca z novo
16
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
sodobno opremo. Povedal je še, da bo otvoritev prenovljene stavbe na občinski praznik 19.julija.
Po govoru župana pa je sledil, kot je že tradicija iz prejšnjih let piknik, katerega se še posebej veselijo naši otroci. Očetje naših otrok so se potrudili in so nam pekli raznovrstne dobrote z žara. Že kar lačni smo sedli za mizo in se najedli. Otroci so se igrali, očetje so igrali nogomet mamice smo pa veselo poklepetali o raznih stvareh. Imeli smo se zelo lepo. Posebno presenečenje pa je bilo za otroke, ko se je z motorjem, ki ima prikolico pripeljal Larin očka. Motor je že precej star saj je iz leta 1967. Vsakega otroka je peljal z njim, kar je bilo za njih zelo veliko veselje, saj tak motor že redko kje lahko vidimo, kje pa da bi se še lahko peljali z njim. Tudi nekaj kapljic dežja je zapadlo, vendar nas ni motilo, saj to je že tradicionalno, ko je piknik v vrtcu more padati dež, čeprav mogoče samo nekaj kapljic. Imeli smo se zelo lepo vse do večernih ur, ko smo se poslovili, vendar samo za nekaj ur, ker smo se naslednjo jutro spet srečali.
V nedeljo 6.julija smo se ob 8.00 uri ponovno zbrali pred bifejem Metuljček in se z lastnim prevozom odpravili na izlet po Goričkem. Prvič smo se ustavili na Trdkovi. Iz avtomobilov smo si vzeli nahrbtnike in se polni energije odpravili peš po Ježkovi poti, da pridemo na Tromejo. Čeprav smo morali kar precej pešačiti po hribu navzgor in smo še bili neodpočiti od piknika, nam ni bilo težko. Na poti navzgor smo lahko občudovali naravo in smo lahko prebrali marsikaj poučnega o drevesnih vrstah, pticah in seveda o značilnih rastlinskih vrstah, ki jih najdemo v tem okolju. Ko smo prišli na vrh nas je čakalo urejeno okolje z mizami in klopmi, otroke pa gugalnice, tobogani. Odrasli smo si vsedli za mize in smo poiskali, kaj imamo skritega v nahrbtnikih. Otroci, čeprav so bili utrujeni so se veselo podali na gugalnice in na tobogan in se veselo poigravali. Pojedli smo sendviče, spili kavo katero so nam skuhale vzgojiteljice in nam v termovkah vzele s sabo. Pri kamnu smo se vsi skupaj slikali. Nismo bili edini tam, saj smo srečali tudi popotnike iz sosednje Avstrije. Zgoraj je bilo čudovito. Po drugi poti smo se odpravili dol po gozdu. Otroci so nas vodili, saj so morali gledati table, na katerih je
bil narisan ježek, ki je kazal pot, kam naprej. To jim je bilo zelo zanimivo. Ko smo prišli do avtomobilov smo se odpravili na Grad. Ko smo prispeli do grada nas je že čakala voditeljica, ki nam je v nekaj besedah povedala o gradu in nam pokazala nekaj prostorov. Zelo lepo je, da se trudijo obnoviti grad, saj je zelo v slabem stanju in precej uničen. Skoda, da so pustili tako lep in velik grad propasti, saj je bil eden od naj večjih gradov v Sloveniji. Otroke pa je seveda bolj zanimal mit o zmaju, ki je vezan na grad. Namreč vsako leto zadnjo nedeljo v oktobru priredijo noč čarovnic. Voditeljica nam je pripovedovala o tem, kako je tu nekoč živel zmaj, ki je imel zelo lepo krono. Takratni graščak si je zaželel to krono, da bi jo prilastil, vendar zmaj nikoli ni vzel krono z glave samo takrat, ko se je kopal. Graščak je odredil vitezom, naj zmaju ukradejo krono, ko bo se kopal, vendar vitezom to ni uspelo. Uspelo pa jo je ukrasti enemu hlapcu. Krono je ukradel, zbežal v grad zmaj pa se je zaletel v vrata podvižnega mostu. Vsi so mislili, da je zmaj podlegel. Graščak se je bal, da bo krona tudi drugim všeč, zato jo je zakopal pod teraso gradu. Vsako leto se zmaj zbudi in pride iskat svojo krono na dan čarovnic, to je zadnjo nedeljo v oktobru. Na ta dan priredijo že tradicionalno noč čarovnic in s tem prebudijo zgodbo in privabijo mnogo radovednežev. Po obisku gradu smo se odpravili v Zenkovce v jelenov hram k družini Železen. Otroci so radovedno občudovali jelene in še marsikatere druge živali. Po krajšem obisku jelenovega hrama smo že komaj čakali, da pridemo na Cankovo v gostilno Ajdo, kjer smo imeli kosilo. Tudi otroci so že komaj čakali, da dobijo kosilo, saj so bili že precej lačni. Po kosilu smo se poslovili in se odpravili proti domu.
Čeprav je bil ta vikend zelo pester nam ni bilo žal, saj bomo ohranili lepe spomine, tako na piknik, kakor tudi na izlet, saj se nekateri več ne bomo zbrali v isti družbi, ker naši malčki se že pripravljajo na prvi šolski dan. Do takrat pa vsem malčkom, kakor tudi staršem, vzgojiteljicam in vsem skupaj želim vesele razigrane, brezskrbne počitnice in nepozabne trenutke na dopustu.
Katalin Bunderla
ZDRAVA PREHRANA
SLIVE
OPIS
Otroci pogosto pogledujejo kvišku k modrim slivam (češpljam) na visokih vejah slivovih dreves. Vedo namreč, da tam zori nekaj prav posebno slastnega. Okroglo ovalni plodovi so ob koncu zorenja zelo napeti in polni, da radodarno izcedijo svoj sladki sok. Tedaj jih moramo hitro obrati, sicer popadajo z vej in postanejo brez vrednosti.
POREKLO IN ZGODOVINA
Evropska sliva izvira verjetno z območij ob Črnem morju, vendar v naših krajih gojijo tudi japonske severnoameriške slive. Rimljani, ki so slive širili med svojimi bojnimi pohodi, so jih poznali že 300 sort. Danes poznamo že več kot 2000 sort, ki jih težko ločimo med seboj. Razlikujejo se po okusu, velikosti, barvi in obliki. Poleg velikih temnordečih sliv z mehkim mesom so danes razširjene predvsem manjše vijolične češplje, okrogle zeleno rumene mirabele in večji zlati rumeni ringlo.
UČINKOVINE
Pri posameznih vitaminih sliva ni nikakršna rekorderka, toda skupna vsota je izjemna. Razen vitamina B12 in biotina vsebuje to koščičasto sadje vse druge vitamine skupine B. Sliva je pilula vitaminov B iz cenjene naravne lekarne. Kar je pri vsem tem najpomembneje: posamezni vitamini B delujejo manj učinkovito. Šele v mešanici »eksplodira« njihova presnovna moč. Slive so najboljši pospeševalec presnove ogljikovih hidratov, za dobre živce, umsko čilost, delovno moč in odpornost pri stresu.
Poleg tega vsebuje mikroelementa baker in cink. Prevelike količine bakra povzročajo živčni nemir, razdražljivost in depresijo. Pri tem pomagajo slive, ki zopet postavijo pravilno ravnotežje. Pomemben je delež večkrat nenasičenih maščobnih kislin v oljnati lupini. Te preprečujejo izsuševanje celičnih membran in vdiranje bakterij. Velika količina vlaknin deluje odvajalno in pomaga pri zaprtju.
17
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
ZDRAVLJENJE S SLIVAMI
• Poboljšajo presnovo ogljikovih hidratov • pomaga pri živčnem nemiru in težavah s koncentracijo • večajo odpornost proti stresu • krepijo membransko obrambo vseh telesnih celic • čistijo črevesje in pomagajo pri zaprtju • krepijo srce in imunski sistem
ZDRAVILNE KURE S SLIVAMI
• Slive so idealne za zdravilno kuro. Na naraven in preprost način lahko z njihovo pomočjo tu in tam izgubimo kak kilogram.
• Slive delujejo odvajalno (debelejši ljudje imajo pogosto kak liter vode preveč.
• Slive v črevesu vežejo čezmerne maščobe, ki tako ne prispejo do maščobnih blazin na trebuhu, bokih, zadnjici in stegnih.
• Slive prekinejo presnovo ogljikovih hidratov v trigliceride (maščobne molekule), ki povzročajo debelost.
• Enotedenska kura z 200 grami sliv na dan prežene živčni nemir in depresivno razpoloženje.
OPOZORILO
Slivova semena vsebujejo snovi, ki v človeškem telesu pod vplivom encimom sproščajo strupeno cianovodikovo kislino. Zaradi tega moramo pri sadežih, namenjenih otrokom, peške odstraniti. Ena ali dve pogoltnjeni peški seveda nista nikakršna nevarnost.
ZDRAVILNI RECEPT
(SLIVOV DŽEM)
Sestavine lkg sliv
600 g sladkorja sok 1 limone 1 nageljnova žbica
Priprava:
Slive razkoščičimo, zmečkamo in jih s sladkorjem, limoninim sokom in nageljnovo žbico v posodi vsaj tri ure kuhamo v pečici pri 185°C. Pod posodo postavimo posodo z vodo. Tu in tam pomešamo. Ko je gotovo, pustimo, da se ohladi.
Sadje za zdravje in prehrano (Brigitte Kranz)
Zdrava prehrana (Dr. Jörg Zittlau, Dr. Norbet Kriegisch)
Zdravilna moč sadja in zelenjave (Klaus Oberbeil, Dr. med. Christiane Lentz)
Sestavil: Abraham Boris
Pali és a tündérlány
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egy kicsi házikó.
Abban a házikóban élt egy szegény fiú az anyukájával. Egy nap a kisfiú elment az anyukájával kerékpározni. Az úton találkoztak egy gonosz boszorkánnyal. Az olyan gonosz volt, hogy elrabolta őket. De aközben a kisfiú elkezdett kiabálni. És ezt meghallotta a jóságos tündérlány. A tündérlány látta, hogy a gonosz boszorkány elvitte Palit és az anyját. Gyorsan elővette varázspálcáját, elmondta a varázsszót, és a boszorkány elengedte Palit és az anyukáját. Pali nagyon örült, hogy a tündérlány kiszabadította őket. Ekkor Pali beleszeretett a tündérlányba, a tündérlány pedig Paliba. Így a tündérlány elvitte Palit és az édesanyját a palotába, ahol a király összeadta őket. Azután várta őket a zene, a lakoma.
És boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Abraham Simona 5.osztály
18
Spomladanska očiščevalna akcija Tavaszi környezetrendezési akció
Postavljanje in podiranje mlaja Májusfa állítás és kitáncolás
19
Na mestu te razpadajoče hiše bo v bližnji prihodnosti stala prva EKO kmetija v naši občini Községünk első ÖKO parasztgazdasága fog állni e romokban heverő ház helyén
Žetev, ki jo je opetnajstila suša Az idei gabonahozamból az aszály már kivette a részét
r