Vérsztveni, politiesni i Tkyri iT) llTIF^Dl/	Gazdasági, politikai és
kulturni tjédnik.	JV| |J[|\/\V i LJÜ 1\	kulturális hetilap.
Lét. ÍV. Évf.	Már-kisevei, I925. május 10,	Broj 18. Szám.
Ilii

$ zá-
e, kak ta szvetovna politik ma szebé ovádi z szvojim zahrbtnim tiámenom, z szvójimi szkriv-nitni potmi i szebicsni cílov doszégrienyom. V prvoj vrszti nyim ie'zi vszigdár na szrdci, kak grab'am zobovje, domő delo i escse i potom prído inter.essi dr'záve, szvetá, a;i drűgi lűdi.
Hindenburga je nemesije árod z ve csi no giászom za predsednika odébrao v mísz i, ka z qenésnyeya te'zkoga sztána resiti nemesije národ jedíno on böde zmo'zen, Csi je národ tő v tom mislényi vcsíno sze né csüdü-vati, ár kakse te'zke dnéve v toj pobojnszkoj dóbi dnesz mí !zi-vémo, rávno tákse i mogócse te'zkese 'zivé národ Nemesije, z steroga sze resiti, 'ze vrémen za szkrádnyo pozna. Ta míszel ga je vodila do z-volítvi Hindenburga za dr'záve predsze^nika, vu ste-rom escse edíno vüparye i ti őst má národ, kak je nigda meo vu nyem na ruszoszkom fronti i na francuski granicai.
Tá tröst, vüpanye ednoga kulturnega národa pa vesz na-szprőten szvét nevőscsi dopüsstiti. Nyega veszeljé, kí mogócse tüdi escse i nadale szamo trőst osz-táne, próti sztánejo, kricsijo vsze szilé próti Hindenburg, da je on monarhist, hohenzollernist Vilmosa pomagács, bojne priprav lács itd. itd. Mogócse je pa szamo simboium nemskoga národa, ki je nyerni navdüseno zavüpanye dao, da ga po blí'zajőcsoj nyega szmrti témbole dícsi, kak resitela. I szamo zatő szo nyerni nevoscséni?
Csűdno! Hindenburg je monarhist i zató ga szvét nescse postüvati, záto szo nyerni prőti. Radič je pa né monarhist, nyega •szo pa zá(o zaprli. Kak je pa té tó, ali szo té szrdé részan ne-
Ízebicsni ambicij nászhaj. Részan ze csüdüjemo, ka v denésnyoj vajszetoj sztotini, v modemom i v éti i pri „modernoj" politiki i tak nernoderno scséjo zapelávati [ Üidsztvo. Trditi moremo, ka je 16 nikaj drűgo né, né monarhi-zem, pa né hohenzollernizem, né bojnszke aspirácije, ár zdravoga mislénya i preszvetseni cslovek natő vecs dúge-dúge de.szetine miszliti neszmi i nemre, kak pa szamo i edino tá bójazrioszt, csi tak ka bi Nemesije národ prvlé
zrpö'zen, mocsen pőszíao, csi tak }c'n bi nemska indusztrija pre-konkurencsna posztála za szvét. stere kapitalistom sze pa tó 'ze vnaprá kiszilo vidi.
Kapitalizma záhod je pa na horizonti, toga ne v osetlívo rátanye za gotovo vzéti, je ti vládajócsi neszpametno delo. Dneszdén pod nacionalizma króvom, pod imé-nom boja za dr'záve obszloj, drage dr'záve národ zametávati i nanikoj szprávlati pod ráznimi imétii je pogreseno delo, ár ná-rodi, kak csloveki z ednákimi pravicami 'živeti je dána pravica
'ze pri sztvorjenyé. Csi pa ná-rodi részan — kak voditelje — dobro scséjo, té né z medgra-nicsnim vra'znístvom, nego szamo pod zásztavov europeiazke unije léko_vcsinüo_ dobro, gda národ vecs nebóde med granice z punšrn vra'znístvom zapréti, kak živina v rázni vértov hlevé. Tő bode edina rešitev za pametnoga denésnyega národa dobrőta, né pa v pobüdjávanyi 'zarécsega ognya — revan'ze, vecs kak gvüsno pa ka za drűgi cíl, szamo pod tém iménom.

A mult év juniusa óta folyó jugosziáv-mayyar tárgyalások hirtelen megszakadtak. A jogi, gazdasági és pénzügyi kérdésekben megindult tárgyalások mindvégig a legnagyobb előzékenység és megértés szellemében folytak és már tizennégy konvenciót irt ala kölcsönösen a két delegáció.
A tárgyalások megszakításának közvetlen oka az, hogy a jugoszláv delegáció a további tanácskozások feltételéül a szék-vesztrálások jogosságának elismerését követelte a magyar delegációtól, amelynek vezetője erre instrukciót kért kormányától. A magyar kormány ebben a kérdésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a békeszerződés értelmében a szekvesztrálások
ügye a vegyes döntőbíróság elé tartozik és utasította a magyar delegáció vezetőjét, hogy a követelést ne fogadja el. A jugoszláv delegáció elnöke, dr. Pesícs Ninko az elutasító válasz átvétele után kijelentette, hogy a tárgyalásokat ilyen körülmények között nem folytathatják.
A már aláirt tizennégy konvenció csak akkor fog életbelépni ha a többi kérdésben is megegyezés jön letre. Minthogy a tárgyalások ujrafelvétele és sikeres befejezése mindkét államnak érdeke, remélhető, hogy a felmerült akadályt rövidesen sikerül elhárítani Hir szerint máris megindult diplomáciai uton a puhatolózás a konfliktus elsimítása érdekében.
Chamberlain vilag-antaníot akar
összehozni.
LONDON. Ghurchill pénzügyminiszter az alsóházban érdekes beszédettartott, ámelyben érintett néhány külpolitikai kérdést is.
Churchill kijelentette, hogy az angol kormány politikája bekepolitika. A világ békéje most két nagy hatalmi csoportból áll. Az újvilágban együtt szerepel Nagy-Británnia, Amerika és Japán, az óvilágban Chamberlain kü-
Je vsze mogócse!?
V »Urádnom liszti za Slovenijo« návecskrát cstémo obsződbe po § 6. zakona o pobijanvi drágocse 'zivlenszki potrebščin i brezvésztne spekulácije, D. Lendavszkoga szodiscsa, ki rázne trzce obsződi szamo záto, ár szo naz-
lügyminiszter igyekszik közös védelemre létrehozni egy szövetséget Anglia, Oroszország és Németország között. Az angol kormány ezt a politikát fogja folytatni.
A lapok megjegyzik, hogy az angol kormány külpolitikai tervét nehezen tudja megválósitani mindaddig, mig a Népszö^ etség mai formájában nem történik megfelelő változás.
nanyeni bili, ka szo na blági ne meli vöszpiszani cén blága. Szódba brez zápora je escse né bila povedana, tö najmenye 24 vőr zápora je vszeli pöleg.
Csi sze tak veri'znistvo pretiráva i csi je tak mocsna szódba rávno záto prinesena, — je vrédi, je potrrbno, ár je v tomtáli pretiranoszt nisterni tr'z-cov részan odvecs. Nemremo pa znati
zakaj bi bilő navijanye cén faktzszami neoznacsenyom cén na blági, csi — vendar — pöleg tisztoga szo céne 'ze itak zadoszta navite, stere szirmák krnet plácsati more, escse pa bole tiszti, kí nevé esteti. Csi bi sze te razszöd-be na tiszte glászile, kí bi dobleni bili natom, ka szo prőti v racsuní dokáza-nim cénam nedopüsztsen do-bícsek doszégnoli poedini tr'zci, bi doszta vecs vrédnoszti biló tákse ob-sződiti, kak pa szamo zavolo nepopi-szani cén na blági.
Vendar pa da je dr'záva z rázni dávkov podígávanyom, z-podigávanyom carinszke á!zije, itd. itd. száma návéksi veri'znik i navijács cén i tak volőda-vács drügim za delanye drágocsi, té bi sze poedini nyé podlo'zence né szmeli tak szigurno strofati, szploh pa né zatogavolo, ka szo céne né na blágo napiszane.
Obrtni réd nepové zagvüsno i direktno, ka na kelko pomocsnikov kelko vajencev léko má eden trgovec ali obrtnik, vendar pa tő vszáka zadruga v szvoji pravilaj (statuti) szvetlo more meti povédano, ka na ednoga pomoesnika kelko vajeneov sze szlo-bodno vzdr'záva. Ka sze pa tő nevpos-tüje v zadosztnom racsűni, je dokáz vnögi—vnőgi pomocsnikov „parlament" pod kosztanyővjom v M. Soboti. Miszlimo, csi bi sze kontrola v-tom táli részan vpelala, bi szamo obesnoj mo-ráli i varnoszti zadoscsenyé dáli, tedaj tüdi lehkóto vnőgim vnőgim sztarisom i vendar tüdi oglédi obrtništva i trgovine té, gda je vsze tomi na skodo tő, ka sze vajenec odpüsztí, gda ga
oprosztí májszter.
* *
*
Tak právijo ka idemo v dőbo, gda sze v vszákoj récsi céne pobiti morejo, gda sze pribli'závamo k-mér-nomi sztányi. Hm 1 Szkoro da b< tak bilő, ali miszlimo ka je tomi prehődl né zadoszta szamo pobijanye cén kmetski pridelkov i kmeti naláganye véksi dávkov, csi száma dr'záva pa részan tomi naszprőtno, vszáko leto vecs i vecs bremenov nalága na szvoje prebiválce. Kak sze csüjejo prito'zbe, 'üdjé ;ze pá od 60 do 150%-ov vecs dácse májo predpiszane, kak szo meli lajnszko leto. Kak je pa té tő mogócse, ka bi dőnok prőti mérnoj dobi sli, csi je preminőcse leto ▼ sloveniji po krivici bilő pobráno za 160°/o-ov vecs dácse, kak je predpiszano bilő za Slovenijo (i tak za Prekmurje), pa té idaj escse i od tisztoga vecs pobérati scséjo, né ka bi z-tisztoga popűsztili. Részan lepő idemo na razreme mérne dőbe! . .
M. Sobotske rimszko katkolicsan-szke cérkvi predvideni növi zvonővje do praj prevecs 'zmetni, ár sze zmetno placsüje na poedine fárnike navr'zena t'zmetni« pénez dácse dokláda ....

elfoglaltsága lenne, hogy egy gyülekezeti közgyűlés határozatai ellen benyújtott felebezést nem lehetne két hónapon belül elintézni akkor, mikor annak soron-kivüli elintézése volna szükséges, annál is inkább, mert fellebezés folytán a gyülekezet ma felügyelő és gondnok nélkül áll, gyülekezeti javak pedig kamatozatlanul hevernek, Ez áll fenn a pucinci gyüle-kezelnél, de a gyülekezet, mint olyan, minden ez ügyből származható felelőséget elhárit magá-
ról. Teszi pedig ezt azért, mert a felelőség azokat terheli, kik utóbbiak tudatában sem intézked-kednek, s mi több ennek tudatában is követnek el szabálytalanságot akkor, mikor napirendre ki nem tűzött s fellebbezés alatt álló ügyeket tárgyalnak és határoznak felettük — uj közgyűlésén.
Tehát legyen nemcsak politikai korupció, hanem még egyházi is, legalább a nép megcsömörölik mindegyiktől, miért csak majd a vezetőséget lehet okolni.
A kisantant csatlakozásra szólítja fel Ausztriát.
A kisantant külügyminisztereinek konferenciája politikailag rendkívül komoly időben ül össze. A helyzet komolyságát a német garanciajavaslat és az osztrák csatlakozási mozgalom szabja meg. Németország szomszédos államai, mindenékelött Csehszlovákia jogosult arra, hogy minden erővel és eszközzel állást foglaljon az osztrák csatlakozási terv ellen.
A konferencia ezenkívül foglalkozni fog a bolgár helyzettel is és tiltakozni fog az ellen, hogy Bulgária hadseregének létszámát felemeljék.
A prágai lapok a konferenciával kapcsolatban arról értesülnek, hogy a kisantant konferenciának egyik főpontja az Ausztriához intézendő felszólítás lesz arra, hogy lépjen be a kisantantba. Benes május 13-án, vagy 14-én csakis azért utazik Bécs-
be, hogy ezt a felszólítást személyesen hozza az osztrák kormány tudomására. Igen fontos pontja lesz a tanácskozásoknak Hindenburg megválasztása. Főként Benes lát nagy veszélyt Hindenburg elnökségében és azt az indítványt fogja előterjeszteni hogy a kisantant követelje a garanciaszerződés kiterjesztését Csehszlovákiára Romániára és Jugoszláviára.
Bukaresti jelentés szerint Nin-csics külügyminiszter szombaton, május 9-én délután, Benes csehszlovák külügyminiszter pedig ugyanaznap este érkezik Bukarestbe. A kisantant képviselőinek megbeszélése szombaton és vasárnap lesz. Május 10-én a külföldi politikusok részt vesznek a román függetlenségi ünnepen, hétfőn pedig látogatást tesznek Bratianu miniszterelnök floriaci birtokán.
POLITIKA.
Hol az igazság?
Nagyon de nagvon megszoktattak már bennünket annak a tudatára, hogy az igazságot aszerint találjuk meg mi prekmurjeiek, hogy milyen politikai nézetet vallunk. Ehez természetes nagyban hozzájárulnak azok a prekmurjei sihederek, kik nem látják be még ma sem, hogy az ő besugásuk, hazugságuk, testvér és barát ellen, bár szinleg tárt karokra találnak, de erkölcsi szempontból lealázó, megvető bélyegét ütik nem csak az illetőre, de prekmurecekre egyáltalán és csak azért, mert azon árulkodó piszkos természetet másokra is levezetik s mikor az illetőt saját hasznukra lélektani szempontból kihasználták, majd őt is megvetik, S a mikor ezt megállapítjuk, egyúttal meg kell állapitanunk azt is, hogy ilyen sihederek mellett vannak más alakulatok is, melyek éppen a nép javát kellene hogy szolgálják s éppen az ellenkezőt cselekszik, illetve az ügyön rontanak.
Ahogy a korupcióhoz hozzá szoktattak bennünket világi részről, semmivel különbbek kezdenek lenni a demokratikus vallás jeligéjét hangoztatni szokott evangélikus vallás egyes vezetői (legnagyobb tisztelet a kivételnek). Ha a politikai demokrátiát nálunk legjobban a korupció jellemzi, kötve hisszük, hogy ugyanazt az egyházba is be kellene vezetni s azt is oly formán elrontani.
Nehezünkre esik ezzel e helyen foglalkozni, de nem is az epyház ellen avagy vallás ellen van ki-fogásnnk, csak azt akarjuk megmondani, hogy már ismét egy uj Luther Márton kellene. Ezzel is azonban az egyházjogot akarjuk védeni, melyet annyira kezdik egyesek kiforgatni tiszta és valódi voltából.
Ma ott állunk, hogy nem is tudjuk van-e egyáltalán felettes egyházi hatóság, kihez visszaélések esetén folyamodni lehetne Kötve hiszük, hogy a kicsi prekmurjei esperességnek oly nagy
Uj kormány. Váratlanul a szé-lesebbkörü kormány rekonstrukció elmaradt, Pašič mindenki meglepetésére beadta a királynak az uj kormány listáját, mely jóváhagyatott s a kormány kineveztetett, már az esküt le is tette. Nagyobbszabásu változás nem történt, csupán négy tárcánál történt személyi változás. Demokraták által kidobattatott, dr. Krizman agr. ref. minister (demokrata), mert nem akarta jóváhagyni dr. Lukinič (demokrata) igazságügy minister által Thurn-Taxis hercegi birtoknak sekvestrum alóli felmentésről szóló engedélyt (?), mely országszerte oly nagy port vert fel a politikai körökben. Ez a kormány azonban nem lészen állandó. T. i. ez még választási kormány volt s az uj
parlament megnyitásával le kellett volna már köszőnie. A huza-vonával csak időt akartak nyerni, hogy aztán a Radič tárgyalások kialakulásához mérten állítsák össze a parlamenti kormányt. Ez azonban nem sikerült, mert a tárgyalások még nem nyertek teljes befejezést, mert Pašič megbetegedett s mert az uj kormányt már ki kellett nevezni. Evvel azonban nem szakadtak meg a radiö-radikális tárgyalások, sőt elég jó stádiumban vannak. Semmivel tőbb mint 18, szóval tizennyolc minisztérium fogja boldogítani újra földmives hazánkat. Amig tizennyolc miniszter lesz egy kormányban, addig nem mejiet rosszul nálunk az — adóvégrehajtás . . — György király herceget, a király
bátyát, a királyi udvar szabályai alapján elmebetegnek nyilvánították s egyúttal internálták is egy beljei villába, hol melléje orvost és megfelelő személyzetet adtak, kiket őrizetével megbíztak, Okot erre a lépésre a herceg kihivó viselkedése adott, nemkülönben különböző veszedelmes politikusok állandó és jó menedékhelyet találtak nála, meiy a dinasztia tekintélyét rontotta. — Radič mandátumok igazolását illetőleg egy parlamenti bizottság száll ki Zágrebba ankétra, mely a választások lefolyását fogja felülvizsgálni. — Francia-magyar kereskedelmi tárgyalások megkezdését francia részről sürgetik. — Magyarországi választójogi tőrvényt a törvényelőkészítő bizottság elfogadta; eszerint magyarországon a szavazás kötelező lesz. — Ausztriában az összes minisztériumokat kettőbe akarják foglalni, s e két minisztérium összes irodái csak egy épületben lennének. Ez történik ausztriában akkor, mikor nálunk tizennyolcra szaporítják s igy sem jutott minden protekcios embernek tárca. — Kínában az orosz-bolsevisták boxer-lázadáshoz hasonló hangulatot csináltak a kereszténység ellen. — Bulgáriában a hangulat némileg lecsendesült, de a kedélyek még mindig a történtek hatásáról fel vannak koibácsolva. Földmivesek, üldözése természetes titokban tartatik.
Glászi—H ireh.
Szprévod lube.
Jaj kak zvonóvje brnijo! Zdá lubí mojoj zvonijo!
Ni szlobőd szem né vzéo od nyé, I 'ze sze na cintor neszé!
Sprevodi me vö golőb moji Na tak zelen vecsni pokoj:
Zakri práh moj z-'zútov zemlőv, Ná tiho pocsivam pod nyőv.
Csi sze tá pridőcs zaszkuzis, Szplsi med szkuzov na moj kriz: „Tü szpí edno verno szrdce: Otávlaj je milo szunce !"
Vszáko szprotolétje rano Szam ponővi grob moj szkrbno ; Da gyámara trdna róka Práha mojga gda nezburka.
Z mirtusom mi ga obszádi Ino z-cvéticsem okládi;
Ná prőti szili vihérov
Tiho nyim pod nyega széncov.
Da csrvícsov nebom porob ; Vszáki dvé ró'zi na moj grob:
Ná 'znyidvi pőtnik szpoznáva Kaj szva rő'zi bilá midva.
Mit csinált örömében Darkó Dénes?
Elbeszélés. — Irta : Ja. O.
Kétségbe esve rántotta össze téli köpenyegét s lelkendezve igyekezett tovább, Szentgyörgy felé.
Élesen süvített a szél:
— Megálj, zsivány I
Haragos arcú emberré alakult a a szakadozó felhő, melyet a szél f«je fölött űzött.
A keresztútnál mogorván nyúlt feléje a száraz utmutató karja, mintha meg akarná fogai.
A kőcsorgó mellett álló híres feszületen elsötétült a Megváltó képe s halkkan nyögött, mikor előtte elhaladt.
Látta, hogy ellene van a világon mindan I
Sírni kezdett, mint egy erőtlen asszony. Forró veriték folyt le a homlokáról s kegyetlenül rázta a hideg a belső részét.
Nehéz átokkal átkozta meg azt is ki azt a fát valamikor a kertjébe ültette. Az a fa csinált belőle gyilkost, földönfutót I Verje meg az isten minden egy levelét 1
A szentgyörgyi nagy jegenyék között a vámosnál szeretett volna egy pohár bort inni; de nem volt annyi lelke, hogy emberrel szemtől szembe álljon. Már éjiéi után járdogált az idő, mire a faluja közelébe jutott. Még a határdombon hallotta az éjféli kakasszót.
Sokáig töprengett, hányta-vetette a dolgot: vájjon haza menjen, vagy ne?
Majdnem megbolondult I
Utoljára abban állapodott meg, hogy reggel jókor az egészet meggyopja
a papnak, azután meg rendbe szed egyetmást s — feljelenti magát. Egyebet nem tehet. Óvakodva sompolygott végig az utcán. Lehetőleg a kerítések tövében haladott, hogy ne találkozzék senkivel Mégse tudta kikerülni. A falu hídján a harangozó szembe fogta:
—	Te vagy, Dénes ?
—	Én hát 1 Hol jár kend ilye későn —Az öreg Antal Jánoséktól jövök. Darkó Dénesnek a fejébe futott a
vér s elveszett a szeme világa ijedtében. Zavartan hebegte:
—	Mit keresett ott?
—	Az öreget kúrálgattuk, öcsém. Most este hozta haza az árendás zsidó Parajdon járt sóért s a gegesi erdőn kapta meg az uton a hóba heveredve.
Részeg volt az öreg; még most se tudja: mi történt vele? Csak arra emlékszik, hogy veled indult el Makfalvá-ról.
Darkó Dénes, a harangozót, kicsibe mult hogy az ölébe nem kapta. Egészen felháborodott a nagy öröm miatt. Sóhajtozva, kacagva mondá:
—	Én Szentgyörgy felé jöttem.
Látja.
—	Jó, hogy te is haza kerültél, öcsém. Ládd, nem érdemli meg ezt a szigorú utat az a haszontalan nyárfa.
—	Nem is perlekedem én többet érette I — vágott közbe Darkó Dénes. Mondja meg reggel az öreg Antal Jánosnak, hogy jöjjön át a fiával s vágják ki a fát tövestől. Jól fog télire. Nekik adom ingyen.
Oda is adta.
ízkrívaj nájne Iiibézni, voji szkúz i bolezni; Szrdca pa drügoj neodaj, Ni vecs lube nepokopaj.
KARDOS JÁNOS
Neszrecsa z konyami. V tork t. 5-ga sze je v M. Soboti müdüo z yami kmet i rítar Bejek z Kröga, blüzi varaske hi'ze je prisao eden )mobil, od steroga szo sze konyi gztrasili i z kőlami precski leteli, Ssterim sze je rúd zlamo í zbes-ne konye zlamleni rúd tak prevecs zádnyem téli i podcservom raz-Bzkao, ka ji je v blűzini nahája-ii 'zivinozdravník taki v oszkrbo jao vzéti i te'zke rane nyim zasiti, imo na plaslive konye bole!
-	Dr. Karlin lavatinszki püspek sze )remin6csi tjeden na szluzbenoj [ v M. Soboti i D. Lendavi müdüo,
je za nadalnye posztöpanye nalila dao.
Pri kr. szodniji v M. Soboti i v „endavi szo uradneodszémao od8 do od 2 do 5 vöre obdr'zá nevszáki í. Tanács i to'zbe z recsjöv sze, doszémao, tüdi i zdaj szamo po •édaj dávajo i jemléjo gori.
-	Ogengaszilno drüstvo v Brezovci de té m. 24-ga melo poletno ve-llico "z bogatim szporédom, na ro szo pripráve 'ze velike v ogra-ki krcsme g. Domjána v Brezovci. vsze lépoga i veszéloga bőde, to
ecse vsze szkrivno.
-	Főkovci. Prekmurszki »bogővje« tmokráti) szo sze tüdi k nam pri kii nász fárbat tak, kak da bi mi
zabiti bili, ka bi né vidli meszeca nébi. Predkrátkim szo prišli vö i i nam tüdi maszleküvali, ka je tő pravica, ka telko dácse morejo Ijé placsüvati (tak da bi né oni Vi bili tonil 1), szpravili szo nam jsi postzi obracsáj, stera bode v tkom zacsnola voziti (tak da bi tő „M. Krajini" i g. nadpostári meli iváliti), dájo nam pomőcs za ob-no (csirávno z-nasi pénez!) i edno drugo szo nam maszleküvali tak, szo nisterne vervajőcse düse i dobleni pár lűdi nagnoli natő, ka jo organizérali tő lübléno demokrát-ce sztranke organizácijo z-tiszti letov, ki vsze nyim nálo'zene ne-le szamo i edino rávno toj sztran-zaváliti májo. Naj sze li dale ve-elijo i naj székajo podszebov véko, ili sze prvlé resíjo te'zkőcs . . . j— Popravek. V preminőcsem broji isega liszta szmo piszali od ognya Predanovci. pri sterom szmo omé-li, ka je né bilő tam 'zandárov, stero pa pri táksoj priliki prepotrébno. ak szmo zagotovili, szo 'zandárje ssztája Püconci né zakrivili nikaj, ár ,o v-szluzbi bili, fr rajona gornyem li, sli szo pa taki v Predanovce. ak szo ogen na pamet vzéli, i csi-tvno ka né v právom hipi, vendar :o pa bili na lici meszta escse i sztoj nocsi. Ergo je krivica né na andárov sztráni' nego pri tiszti, ki escsejo vékso plácso dati zandárom zavolo toga sze stand nepoveksáva. — Zvünrédno vrásztvo pröti vszé rszt protina (reuma). Po toj groznoj ojni nas národ doszta trpi od pro-na, ali doszta ji nevé, ka sze tá bőszen nalehci i hitro dá z-vrácsiti z rásztvom dr. Rahlejeva, iména „Ra-io-Balsamica". 'Ze v Russiji sze je Rahlejev doszta borüo za z-nájd-o primernoga vrásztva prőti protíni, yegov trűd je pa tüdi plodonoszen iio. Pred dvema letoma v Slovackoj ireszkuseno vrásztvo je prineszlo dr. lahlejevi zvünrédnerezultáte tak, ka f dnesz nyega vrásztvo pripoznano ;ak nábőgse szredsztvo prőti vszé iszt protina. Nyega zdravilno vréd-
noszt nábole potrdijo dokumenti pro-fessorov i apotekarov, kak tüdi zah-válna piszma ozdravleni beteznikov reume. Radio-Balsamica vekoma hitro valá i nenihá nikaksi osztankov na kő'zi i szrdci absolutno neskődi. Z dvé-tri glá'zkami toga vrásztva sze te námocsnésí reumatizem 'ze v-vrácsi. Tő vrásztvo sze dela i dobi v laboratoriji Radió-Balsamica dr. Rahlejeva v Beogradi Kosovska ul. 43.
HALLO 1	GOSPE 1
Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota.
—	Uj menetrend junius i-ével lép életbe, s már jun. 3-án Hodoš—Ormož közt három pár >onat lesz beállítva a forgalomba.
—	Kártékony növényeknek és állatoknak irtását elrendelő törvényt, illetve rendeletet a maribori főispán E. 46./2Ö. szám alatt újra hatályba helyezte. Tehát ezután az egérirtás stb. kötelező, akár csak a magyar éra alatt is az volt.
—	Személyi hir. Gregorovič agrárügyi referens hosszab időre D. Lenda-vára jön agrárügyek intézésére.
Uj gerentek. Szukics József Trdkova eddigi birája helyett Kolman Ferenc, Horvát József helyett pedig Kukecsén Kercsmár J. neveztetett ki a maribori főispán által. (Kíváncsiak vagyunk, hogy mikor szűnnek meg már a protekciós kinevezések ?)
—	Vásár M. Sobotában, mely nagy lófelhajtással van összekötve, május hó 11-én lesz megtartva. Minden gazda saját érdekében azon legyen, hogy lovát a vásár felvirágoztatása végett még a legnagyobb munka mellett is elhozza. Marhalevél, mely egész évre bir hatállyal, a vásárra jövő lovakhoz megkívántatik.
—	Telefon minden községben. Postaügyi ministerium egy tervezetet dolgozott ki, a telefon vonalak kiépítését illetőleg, mely szerint minden községet felefonnal behálóznák. Ennek alapján mindazon községek, melyek 50 kilóméteren belül vannak a határoktól, csak egyharmadát fizetik a feszerelési költségnek, más községek pedig a felét. Nen kell bővebben magyarázni, hogy mily háladatos a községeknek ez az uj rendelkezés, nemcsak közbiztonsági, de tűzbiztonsági szempontból is, s alig hisszük, hogy akadna csak kevéssé i tehetős falu, mely ezt az alkalmat fel ne használná.
—	Utak javitásárá, az épitkezésügyi minisztérium Horvátország és Slovénia részére 6 millió dinárt engedélyezett. Kíváncsiak vagyunk, hogy ily nagy összeg folyósítása mellett mennyi jut Prekmurjéra. Vagy ha nem ebből az összegből, talán a „kulukból" fognak megjavíttatni a mi utaink?
—	Mariborí püspök, dr. Karlin a hét folyamán hivatalos teendői végett M. Sobotában és D. Lendaván időzött, mindenütt egy teljes napot.
BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek 1 A. Király M. Sobota.
—	Korcsmai vendégistállók tulajdonosai illetve bérlői, hivatkozással a, volt ljubljanai tartományi kormány 1913 aug. 26-án kelt 22070 sz. rendeletére, tartoznak vendégistállóikat minden héten legalább is egyszer, különösen pedig vásárok után megtisztíttatni és fertőtleníteni. Egyben minden istálló-zott lóról, ha csak átmenetileg istál-lóztattak is be, jegyzéket kötelesek vezetni, miből látható legyen e ló tulajdonosának a neve, beistállózott lovak száma és istálloztatás napja. Kihágások az 1909. évi 177. sz. tart. törv. 10 §-a szerint büntettetnek,
—	M. Sobota—Ormoži vasútvonalnak
a harmadik vonat beállításával következő a menetrendje: Murszkába jön vonat 10 órakor d. e., d. u. fél 2-kor és fél 8 órakor. Indul Murszká-ból reggel 5 ó. 9 perckor, d. u. 2 ó. 10 perc és 4 ó. 47 perckor. Ki Mariborba tárgyalásra akar menni, annak már előtte való nap d. u. kell elindulnia. Itt jegyezzük meg, hogy Hodos felé jnnius elsejével indul meg a harmadik vonatpár, mikor is egyúttal az uj menetrend is életbe fog lépni, amely még eddig nem tudott.
—	Gazdasági egyesület M. Sobotai fiókja 30 kg. államsegélyes vegyes fűmagot kapott. Kinek szüksége volna rá, az mielőbb jelentkezzék Lainscsek Ferenc pénztárosnál M. Sobotában. A mag száraz helyén két évig is megtartja csiraképességét, azért kinek jövőre fog kelleni is beszerezheti. A mag ára egyesületi tagoknak kb. 18 dinárba fog számitatni, rendes ára pedig 36 dinár.
—	Vendéglősök, kik segédeket alkalmaznak, felhivatnak, hogy az iparfelügyelőség rendelete, nemkülönben az egyesületi szabályok idevonatkozó pontjai értelmében, minden szolgálatba lépő segédüket mindenkor három napon belül az egyesület irodájában statisztika miatt büntetés terhe mellett jelentsek be.
—	Megbokrosodott lovak. Bejek krogi biró beszekerezett e hó 5-én M. Sobotába, hol lovai egy rohanó idegen autótól megbokrosodtak, a rudat el törték s a törött rud éle a lovakon mély sebeket vágott. Lovakat rögtön állatorvosi kezelés alá vették
—	Uj fiatalító szérumot talált fel egy olasz egyetemi tanár. Codavari bolognai egyetemi tanár uj megifijitási módszert talált föl, amely sokkal hathatósabb, mint Steinach és Voronov találmánya. Cadavari a római egészségügyi hivatalhoz kimerítő jelentést küldött szérumáról, amelyet a bőr alá kell fecskendezni és azt állítja, hogy ettől a szérumtól a megvénült és betegesen kimerült szervezetek visszanyerik teljes testi és szellemi frisseségüket.
Naznanilo.
P. obcsinsztvi i gg. kresmárom z postüvanyom naznányam, ka szam v szvojem lásztnom presztori i pod lásztnim vodsztvom dne 16. maja mesznico odprem. Gda tő z postüvanyom naznányam, proszim obednim p. obcsinsztva podpéranye, pri sterom ji zagvüsam solidni cén i dobroga obszlü'závanya ze v napré.
M, Sobota, 10 mája 1925.
Bácz Ludvik,
hotelir i mészár
KINO
Murski B Soboti.
ZA MLADINO D0V0L1EN0 111
V NEDELJO 10. maja popold.ob 3., in zvečer ob 8uri
Ali Baba i 40 hajduka
Istočna priča u 6 činova U glavnoj ulozi:
BETTY BLUTHEi A. THOÍT1AS
Zadnja predstava!
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru.
NOVISAD: május. 8.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	400—465
» » 'Zito—Rozs »	—390
» » Ovesz—Zab »	—375
> » Kukorica	190—275
» » Prosző—Köles »	—300
» > Hajdina »	270—300
» » Szenő—Széna >	—100
» » Graj—Bab csres. »	—350 » » zmésan—vegyes bab —300
» » Krumpli »	—150
» » Len. sz.—Lenmag »	— —
» » Det. sz.—Lóherm. > --
BENKO: május. 8.
1 kg.	III. II.
t 7-
Bikőv.í Bika Telice ° Üsző Krave Š Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
I. prima 8-- 9-- 10— , 8'- 9-- 10— 43 3"— 5'- 6'- — 3	U— 12—
15- 16— 30 — 38— 30— 30— 0-75
Búcsúzó.
Mindazon jóbarátaimnak, ismerőseimnek, volt vendégeimnek és jóakró-imnak, kiktől sürgős elutazásom miatt személyesen nem vehettem bucsut, ezúttal mondok szívélyes istenhozádott
Karlovci, 1925. április 8.
BOROS BENŐ és családja.
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
Pénz.
= D. 61— = » 0-0862 = » 0.0876 — » 1-8455 = » 252 = 8-32 sfrk
I
ÍDoski szabd !
taki léko v delo sztópi pri HORVAT ALEXANDER szabőli — szabónál Murska Sobota (tik Dobrai mellett)
egy szabósegéd
azonnal munkába léphet.
HALLÓ PRIJÁTEL1
ZNÁS STO JE TOUS
rmn
H A
I=MÁJER STEVANj
—	v Murski Soboti
na Radgonszkoj ceszti? Z
MII iihi IMI u n
■ Tfi io násítarAsa firma CTahnliipB
i
na Radgonszkoj ceszti?
IIIIIHHIIIIHHIIIII
Tő je nasztarésa firma szabolije J i trgovina z gotovimi obiékami. Csi scsés dobro obléko po fal céhi dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i caigküpiti, te obisesi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino i
i
Lszabolijo, pa sze zagv&sas.
IIHHUHMMHl
Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnislvo Mőrszka Krajina
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. | —: Postatakarék számla száma
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
2980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, apróh rrietés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Néhány tudnivaló a törvényszéki állatorvosi vizsgálatról.
Irta : Nemes Miklauž ny. áll. állatorvos M. S.
Újból és nyomatékosan kijelentem, hogy nem a szakértő birál, hanem a biró. Éppen ezért teljesen érthetetlen 2 szakértő jelenlétenél, akik egy és ugyanazt a hullát vizsgálják, hogy az eladó vagy a vevő csak azért mert, a 2 állatorvos közös szakértői véleményét egyik magára nézve hátrányosnak véli, mind a két szakértő helyett, csak az egyiket goromba kifejezéssel traktálja, abban az egy szakértőben ellenségét lássa. Hát a másik állatorvosban miért nem látja ellenségét, hiszen az is csak azt találhatja a hullán amit az ellenségnek vélt szakértő talált? Megfigyeléseim szerint az iiyen inzultusokat soha uri emberektől vagy legalább katona viselt emberektől nem lehet várni, az ilyesmikre csak teljesen iskolázatlan és rosszul nevelt emberek képesek. Hiába 1 Kérem a katonaság megtbnitotta a nem jól nevelt legényeket a tisztességre, a rendre és a helyesebb, érettebb gondolkodásra is.
Az iskolák, különösen a 20-30 ét előttiek, nem nevelték a gyereket finomságra, inkább csak tanították a tudományra és igy a parasztgyereknek modora paraszti maradt . Az urigyerek bármilyen nehezen tanult (más szóval buta volt) azon azonnal lehetett látni a nevelést az u. n. »Kindersiubét,« a Szülök, az instruktorok, a nevelők nevelését.
Igaz, hogy az elsp csoportba tartozók, lármájára, beszédjére különösen, ha nem, is tanultak, nem hederit az intelligens ember sokat, mert az eszükhöz méri.
A jószivü emberek, ha nem is neveltettek, taníttattak, szeretik embertársukat, felebarátukat. Nem igy a rosz-emberek között felnőtt ember. Az állat, az ember is jóindulattal, illetölieg felebaráti szerettei jön a világra és csak később a környezete rontja el. A jó ember soha senki kárára semmit nem tesz, de nem is tételezi fel másról, hogy arra képes. Ezért keletkezett az a közmondás : »Amilyen az ember, olyannak tételezi fel mástól is.«
(Folyt, köv.)
mikor hitelt igénybe venni rá lesz kényszerítve, az ügyet napirenden fogjuk tartani csak azért is, hogy az alkalmat, mely a jövő ténykedést s az egyesek által befektetett összeget biztosithatja, a vezetőség ne szalassza el.
Hogy az összeg megfelelő arányban biztosiiható legyen, illetve, hogy a most folyamatban lévő jugoszláv—magyar gazdasági tárgyalásoknál a fizetési kulcs, mely a kölcsönös tartozások kiegyenlítésénél (a két állam közt) mérvadó leend, ugy ne állapíttassák meg, hogy az jelentékenyen sújtsa az aránylag nem erö alapon álió szövetkezeteket, mint amelyek budapesti központúktól kell, hogy kapják visszatérítve ott lévő tőkéjüket, ahoz egy egyöntetű rakciót kellene indilan.ok az összes szövetkezeti fiókoknak, s memorandum alakjában az illetékes minisztérium figyelmét felhívni már most mikor annak az ideje itt van. Hogy ellenben egsisz-tálhassanak ahhoz ismét más ut vezet. Mert ha a központ 100:100 arányban tériti vissza az ott levő tökét, már a
most folyó tárgyalások határozatai alapján, s nem 100:30 arányban mint azt a magyar delegáció kívánná, akkor is a tökét legkevesebb egy év múlva kaphatják csak meg, ami a működést hátráltatja. Azon kell tehát lenni, hogy már is a mielőbb megkezdhető munkával az eddigi vesztességet pótolják üzletrész és betétek tulajdonosait pedig megvigasztalják. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha járási szövetséget alapítanák, amely addig is, míg budapesti központúk folyositja az ott lévő tőkét, financiális dologról gondoskodik. Ezt — természetes — egy összejövetelen meg kellene alaposai) hányni—vetni, s közérdekből gyorsan cseleksdni.
Hogy az áttekintés könnyebb legyen csak rn. sobot £1 í la rás népének mennyi jó valutáju pénze fekszik, a hitelszövetkezetek révén, hasznavehetet-lenüL, leközöljük azt egy táblázatban s akkor látni fogjuk hogy cselekedni kell. Lássuk már, hogy egyes szövetkezetek mennyi taggal, hány üzletrésszel és milyen összeggel (béke korona) vannak érdekelve:
E
>>
"o 0-
1
2
3
4
5
6
7
8 6
10 11 12 li 14
ELNEVEZÉSE
Battyándi községi Bodohegyi Csendlaki Felsőlendvai Határfalvai Hegyszorosi Mártonhelyvidéki Muraszombat járási Murahalmos községi Pártosfalva és vidéke Perestői községi Sürüházi > Vaskorpád és vidéke Vizlendvai községi
hilelszöv. »
» >
Puconci Bodonci Tišina Q. Lendava » Kramarovci »	Sotina
» Martjanci » M. Sobota » Kupšinci » Prosenjakovci »	Pertoča
» Strukovci » Kruplivnik » Sv. Jurij
Tagok
Üzletrészek
száma
61
203 138 123
84 75
348 131
85 155 138 111
91 186
72 249 289 128 118 90 657 279 183 271 194 194 160 245
értéke
3.750 12.450 14.400 6.400 5.900 4.500 32.850 13.950 9.150 13.550 9.700 9.700 8.000 12.250
Összesen
1929
3132
156.550
Halló
Halló
KÖZGAZDASÁG.
m
Hitelszövetkezeteink.
Röviddel ezelőtt már megemlékeztünk járásunk hitelszövetkezeteiről s mert azoknak életrekeltése felette fontos ügy volna ma mikor a falusi nép hovatavább újra abba a helyzetbe kerül,
goszpé 1 pszpodje í!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i lélne darnske krscsáke, steri szo zdá prisli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni; ti najmodernési förtoki za goszpé i deco 7. druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-natí krscsáki za goszpé od 100'— dlnarov napré
A. Király
trg. z krsesaki, perilom i krátkim b'ágorn M. Sobota (Bergerova "hi!za)
„fHočntk
MURSKI SOBOT!.
(Pőleg kath. cérkvi.)
SHHP
priporőcsa vszem interesentom szvoje bogato skladiscse
szpoiHBnlkoii
od 600.— Dinarov napré. Prevzeme vsze v to sztroko :—: szpáda|őcsa dela. :—:
VENDÉGLÖSÖ figyelem I
hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedezeket:
SOT JfMPf
F
lil ki I
műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban
jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tűk és alkatrészek és varro-géptú'k nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók.
1 MAEIBOE-i
3 sörgyár termékeinek Ü
IF Ő LERAKATAj
Prekmurje részére
Fiiszár József
5 vendéglőjében
Í Murska Sobotában van. |
Értesítjük a t. vendéglős urakat, g S hogy állandóan raktáron tartunk ™ m világos »MÁRCIUSI SÖR« és § i barna »BOKK SÖRT< különle- ff gességet ugy fél literes üvegekben, ® mint 12.5 litertől egészen 100 li- | H teres hordókban. Kedvezményes Í || árról és szolid kiszolgálásról már | «sa eleve is biztosítjuk a t. vevőket. »
■ Ugyancsak állandó nagy rak- £ tár „RADE1NI" savanyúvíz- forrás 8 termékeiben, úgymint: „GYÓGY- I S FORRÁS" „KÍRÁLYFORRÁS" és „GIZELLAFORRÁS"
v MURSKOJ SOBOTI 3 hiže, 2 travnika, 1 njiva,
v MARIBORU 2 za trgovino primerni večji
iejpi hiži. Informacije daje pisarna dr. SÖMEN, odvetnik v M Soboti