r r
VérsztvőJüi, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
AJINA
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsiio: V a leta 24., V4 12., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: V- evre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dínar évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendök s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □'cm:
Izjave, posziano, odprta píszma S'50., réden veliki 1— mali oglász 0 70 Din. i dávek. _Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm. -ként: Nyilttér és hasonlók I 50, rendes hirdetés 1'—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Augusztus meszec
— právijo — da je meszec meteorov, kápanya zvejzd. I gda vidimo na zráki rejszan to ietécso zvezdo, za szebov niháno, kak eden trák vekvecsne preminjenoszti nain szamonejvolno príde na painet tne szeca auguszta edna drüga znamenitoszt, stera je vezdásnyega Prejkmurja národi nikaj nej drűgo. kak preminjenoszt mo-, ralizacia, cslovecsansztva pogüblenoszti. Té meszec sze szklüvajo sze hűdobije toga leta. Té meszec dá natúro bloudnim lüdem do doszégnyenoszti szebicsni cílov, natúro do dela nej priszpodobno k doszehmao ovcno — mirovnomi liidsztvi mörszke krajine. 1 gda szi vküper posztavimo statisztiko od auguszta meszeca, mo vidli da je bilanca v moráli passivna, je túzsen kejp za nas národ, szramouta za naso sztáro-szlovenszko historijo.
Tak szmo miszlili, da sze szamo mí lehko szmehémo z drűgi lűdi i národov, nr szmo mi prinasz escse povprejcsno naj postenejsi v policijszki razmeraj. I ovo! Jesztejo zsepárje, okouli Murske Sobote V Adrijanci organizerana banda za roupanye, stera zse dugó v sztráhi drzsi celo kroglíno zaszebni touvaji na málo i na velko; zet punico vmoií i té vu sztüdenec lücsí, da ponyej prvlé öröküje kak bi prislo zaszlű-zsenoszti vremen i na bisztrici zsaridáre
kolejo, na j szo nyim nej na pouti pri nyu-vom bozsnom, k hüdobnyákom priszpo-dobnom deli, steriszo pa v prvoj vrszti potrebni za cslovecso varnoszt i mir.
Zaisztino nam je naopacsno piszati vtáksem stiittsi i v táksoj formi, da nasz náj szram boude pred drugimi národi, ali kaj tákse za trpeti nernremo, ár kama té pride szvejt, národ i nase bodoucse gene-rácie ográdec, csi sze zsé pred trde, ne-szmilene zákonszke knige paragrafusami nesztrszne te odrasen i národ i nezboji bo-zsega szlednyega szouda, kak v krscsan-szkom d Lih i vajeni, od sztarisov na bogá-bojaznoszt vucseni cslovek. Naj vidi vesz szvejt, naj zná kaksi je toga národa trosz-kev i naj sze te krivicsni szramoti i vpo-korí, te nedúzsen sztrszne, postenyák pa z dignyenov glavoúv opomina i oszramoti toga bloudnoga, da escse za obcsinsztva dob-routo dela lehko, i na ugodnoszt szvoje roditelszke zemlé, tnále domovine duzse zsivé.
Nescsemo sze vcsakati vecs táksi tnesze-cov. Naj sze dela prouti táksim z zselez-nov rokouv, sz-kemvéksov energijov, da sze tak odpravi nevarnoszt mirni lűdi.
Szer b Bt k. 1037 §-a 7
Máskülönben ugy lehetne nevezni: egy paragrafus, mely mindenre jó, S hogy tény-
leg mindenre jó, bizonyítja az, hogy szátn-talan esetben használják, ha direkte paragrafust találni nem tudnak, csak hogy „adhassanak nevet a gzereknek".
A mikor lapunk szerkesztőjét ugyanezen paragrafus alapján állították a bíróság elé, lapunk 30. és 31. számaiban megjelent két vend szlovén cikke és egy híre miatt azon vádoiássai, hogy államellenes, azaz magyarizáló szellemében Írattak. Tehát ez a paragrafus itt is beválik. Maga a tartalma „Aki népet vagy más nemzetiséget egy másik nép vagy nemzetiség ellen \^gat stb . . .", s mégis a kihallgatás során <vem ez a fő vád, hanem hogy a cikkek Jugoszláv ellenesek és magyarizálók s inkább az a baj, hogy miért sztároszlovenszk (Küzmics —Kardos) Írásmód szerint íródtak
Elismerjük, hogy a törvény a földi igazságszolgáltatás reguiátora s ha paragrafusait az igazságnak megfeleően teljes szigorral is alkalmazzák, alávetjük magunkat mi is, Hogy azonban az a vád, mely-lyel szerkesztőnket vádolják nem az igazság teljes magaslatán áll s inkább egy személyes hajsza, egyesek molesztálása folytán történik, mely a lapnak egyenes és nyílt állásfoglalás nemkülönben vendszlovén írás módja miatt indul meg ellene, hogy ezt betilthassák, — világosan ki rí. Lehet, hogy azézrt is, mert lapunk iránya helyesli a mai radikális kormány egyes
TARCA.
A szafaládé!
Irta: Rozwadowszky.
álam
meg
Hosszú évekkel ezelőtt, amikor alig pelhedzett és én a fővárosban diákoskodtam, unalmas óráimat a városligetben szoktam volt agyonütni Mivel pedig nem voltam a nagy zajnak és társaságnak hive, hát kikerültem a csepűrágók táborát is, ahol a kikiáltók orditozásaitól az ember majd megsiketült és a sok kimenős cselédleány meg katona az embernek minden tyúkszemét lejárta, meg a Stefánia utat is, ahol a sok gumikerekű, mint a hangyák a boly körül, robogott és vissza vonultam a tó partján levő bokrosban a Vajda Hunyadi vár mögé és itt tanulmányoztam az eget, gondolkoztam mindenféle olyan dolgon, amihez ugyan semmi közöm. Dehát unalmas délutánjaimban mit csináljak? Tanulni nem volt valami nagy kedvem, de minek is? Behúztam magsim a sarokba és hallgattam a többi diákokat, mikor feleltek és igyis megtanultam a leckémet, a tanárjaim meg csak akkor vettek észre mikor már óra végen szünetet csengettek.
Tehát unalmamat a ligetben Liztem el. Magányos barlangolasaim közben többször már észre vettem egy női alakot, aki ugylátszik ép ugy vágyakozott a magány után mint én jó magam, ti női teremtmény ugy 16 tavaszt hagyhatoit maga mögött szép aranyszőke haja, kissé sápadt arca és szentimentálisan pislogó kék szemei voltak. Eleinte nem is akartunk egymásról tudomást sze-
rezni és mintha észre se vennők egymást, csak a magunk dolgával törődtünk. Később már köszöntöttük is egymást és végül már discurzusba is elegyedtünk. A fiatal hölgy igen indiscrét és kíváncsi volt és mindenáron azt akarta tudni, hogy ki és mi vagyok én. E kérdés igen kellemetlenül érintett, mert hisz én magam sem tudta hogy mi vagyok, mert deák már nem akartam lenni és azért könnyedén oda vetém neki a választ »költeni szokok« !
A leány gyönyörtől sugárzó arccal ismétlé kérdően. „Költeni szok?« és vagy tizszer ismételve ezt, a napfény felé fordított arccal és tetőtől talpig végig nézett rajtam, mint valami csoda-álaton. — „Csodálatos" mondá aztán, hisz semmi formája, hogy költő lenne és költeni szok? Sem hosszú haja, sem bársony kabátja vagy széles karimájú kalapja, sem nagy csokor nyakkendője. Van talán valami kész verse magánál, amit maga költött?
Össze kerestem zsebeimet, de nem találtam bennük mást, mint egy mozijegyet, ami-ly valahogy nálam maradt és egy kilyukasztott villamos jegyet. Jelenleg nincs nállam semmi édes nagysádkám - szóltam én de ha kivánja holnapra hozhatok magammal egy párat. De hát próbáljon meg mindiárt itt költeni, volt a lány előre sejt.tt válasza: én inkább elvonulok, hogy ne zavarjon. Evvel kissé arébb levetette magát a gyep-pázsitra és egy könyvet elővéve, olvasni kezdett. Én magam pedig elővettem ceruzámat és papirost, és hozzáfogtam a versfaragáshoz. Kis vártatva átnyújtottam a hölgynek a következő verset.
Te vagy a báj, a szépség ;
Szemedben égi kékség, És ajkidon bűvös mosoly. A menny a földre szállva Szivemnek te vagy álma Óh éd\s álom ne oszolj. -
Akarja, hogy folytassam, kérdém, amit, elolvasva a papir lapot l^zében tartá.
Ah köszönöm! mondá kicsiny kezét felém nyújtva, amelyet én ajkamhoz emeltem és mohón csókoltam.
Édes Juliskám ! sóhajtoltam én. Drága Laj-kom ! mondá „O" susogva. Gyönyörű napok következtek most egymást felváltva. Kart karba öltve csatangoltuk be most már az egész ligetet szerelemittassat), mialatt egy rendőr folyton a nyomukban lépdeli. Talán azt hitte, hog egy szerelmi drámát akarunk véghez vinni? Vagy egyszerűen bolon dóknak, tartott bennünket. Egy szép napon aztán az én Juliskám a következő kéréssel jött. Te, mondá — neked mielőbb meg kell kérned a kezemet apuskámtól. Képzelhetik, mily helyzetben éreztem magamat. Hisz az én tizenkét krajcárom, amit naponta a villamoson megtakarítok és a 10 krajcárom amit zsebpénznek kapok nem elég nekem, hogy egy családi tűzhelyet alapítsak. Hisz még egy családi gyoorsforralóra is kevés volna. Juliska azonban mindenáron rajta volt, hogy e gondot kiűzze fejemből. Hisz te költő őagy — mondá — add ki munkáidat - - mintha oly' könnyű lenne ezt pénz nélkül megeseiekedni — és aztán apus-kám gazdam, bizonyára ö is ad velem valamit. Csak beszélj vele niltan, hisz ö olyan jó ember; meglesd minden meg majd, ha te magad is akarod.
prekmurjei kedvezményeit, közigazgatási jótéteményeit, szemben az előbbi Pribiče-vič — policáj kormányával szemben.
Tehát rosszakaratú, egyoldalú vád, meiy szintén eme paragrafussal lepleztetik. Vagy gondolják-e az illetők, hogy foglalhatnánk államellenes állást és miért. S miért vádolnak magyarizálással, mikor mi anyanyelvünkért küzdünk Itt nem lehet „magyaron-, csak magyar, vagy sztáro-szlovenec. S ha mi izgatunk nemzetiséget nemzetiség ellen, akkor mit csinál a „Nas Dom", „Novine', „Jutro", „Slovenec" stb. mikor „magyaronoknak" nevez. Vagy nein-e izgatja a többi szláv nyelv testvéreket ellenünk Mura-vidékiék ellen? Vagy vannak idején és most nem-e kellett volna alkalmazni ugyanezt a 103. paragrafust? Ha lapunk szerkesztője ellen leltet, ugy az illetékeseknek amazok ellen is kellet volna, ha az igazságot egyforma mértékkel mérik.
A cikk nem volt államellenes, mert lojális polgárai akarunk lenni és vagyunk mai államunknak, csak ha szivesebben látjuk a szerb közizgatást, mint a szlovén „demokratikus" bürokráciát, azért ne fájjon a szive senkinek, mert a nyugodt életmód, az emberiséges bánás ma már ugy el kell Muravidék népének, mint égett sebbre az enyhitő balzsam. S ha ezt eddig nem tapasztaltuk, csak ehelyett a „madzsaron"-t kaptuk, kénytelen-kelletlen is keservünknek meg nyilatkozást kell, hogy adjunk. Mi nem vádolunk, nem izgatunk, de az izgató, lealázó „magyaron" ellenünkszólo kifejezések-használatának megengedése miatt mindaddig felvesszük a kontraharcot, mig az teljesen el nem tiltatik. Mindenki egyen jogú polgára államunknak legyen az magyar vagy török, olasz határ vagy román határmelléki. Egyikre ugy vonatkozik a törvény szigora, mint a másikra. Csak nem szabad ferde fogásokkal egy paragrafus alapján más célt kitűzni, akkor a teljes hegainonia biztosítva lesz s az állam eiőbbrehaladása elősegítve, mihez a nép békés megelégedettsége a fundamentum.
Hogy munkáimtól, illetve munkáim jövedelmétől nem várhatok sokat, azt tudtam, mert hisz az egészben eddig csak 3 versem közölték le a világlapok, azt is azért, mert nem kértem értök díjazást, mig a többi lapok mind visszaküldték, bár megdicsérték tehetségemet. Annál többet vártam Juliska gazdag apuskájától, mert ha valakinek egy gazdag após ál a háta mögött, az bátran nősülhet, még ha szegély is. Elkövetkezett hát a nagy nap. Bemutatkoztam a gazdag apuskának, és előadtam neki, ami lelkemet nyomja. 0 nagy felindulásban hadonászott és engem kikosarazott és én, habár nem is valami kellemes módon, csakhamar kint voltam az Andrásy uton és vertem le magamról eliil-hátul a port. Egy pár napig nem láttam Juliskát sem és amikor vagy egy hét múlva ismét a ligeti lónál a bokrosban találkoztam vele, a bal arcfelén valami különös, 4 hosszú vöröseskék foltot láttam. A sok sírástól van az, nyugtatott meg engem imádottam, majd folytatja szökjünk meg! Én szököm! De hova? Hova —innen Amerikába és ott megesküszünk. Ott nagyon könyen megy ez. De sietnünk kell, mert az idő pénz.
Tudsz tán angolul is? Kérdém én. Igen Schidloff 1000 szó módszeres nyelvtanának 14. dik leckéjéig.
No ez is jobb mint semmi, mondám én. És mikor utazunk ?
Holnap volt a válasz!
(Folyt, köv.)
Csendőrök tragédiája G. Bistricén.
Hajsza egy börtönszökevény után — Csendőröket a lakosság megtámadta. — Egy csendőr meghalt, kettőt súlyosan megvertek — Eddig 53 letartóztatott.
Augusztus 26.-án, vasárnap éjjel Gornja Bistricán még eddig Muravidéken le nem játszódott páratlan esemény történt, mely még sokáig fogja izgalomba tartani nemcsak a lakóságot de magát a hivatalos köröket is. Az esemény lejátszódását illetőleg többféle verzió kering, végeredményben azonban majdnem egyeznek. Mi itt a megindított helyszíni vizsgálatnak eredményét közöljük le.
Nemrégen a katonaságtól megszökött egy Balazsic nevű 27 éves G. bisztricai legény, ki e minőségében többrendbeli lopás miatt 18 havi börtönbüntetéséből Mariborból is megszökött. A csendőrség már régóta kereste, de elfogni nem bírta. Vasárnap a Crenšovci-i cseodőrség egy női aláirásos levelet kapott, amelyben figyelmeztetik a csendőrséget, hogy Balazsicot, aki Horváth padlásán fog aludni, azon éjjel elfoghatják, ha civilben jönnek oda.
Hogy a rég keresettet elfoghassák, tényleg civilbe öltözött három csendőr, névleg Postruž-nek, Krump és Sever. Szolgálati revolverükkel útnak indultak G. Bistricára s betérnek Horváth házába, közölték vele, hogy a padlásán alvó Balazsicot keresik, amit Horváth tndomásul vett. A csendőrök létrát hozva felmentek a padlásra. Mikor az első csendőr a létra közepére ért, Balazsic a padlásról másodmagával ugrott le, elordítva magát: „tolvajok, agyon akarnak verni, segítség".
Az egész csak egy pillanat müve volt, a létrán levő csendőr is leugrott, hogy utánna sza-
ladhasson, de már nem mehetett tovább, mert az egyszerre megjelent nagy tömeg elzárta az útját, kik kapákkal, karókkal kezdték verni a csendőröket. Egy csendőr közben a kerítésen át az utcára ugrott, egyet lőtt a levegőbe és el--kiáltá magát: „emberek vigyázzanak csendőrök vagyunk, hisz' ismernek". A nép erre nem reagált, csak verte őket tovább s összefogdosva a biróhoz vitte, közben cipőt raktak a csendőrök zsebeibe, mintha azt lopták volna. A bírótól Krump csendőr segítséget kért, mondva: „ugy-e ismer koma" (t. i Zsmaj bíró keresztapja volt Krump gyermekeinek) a biró irondván : „nem adhatok segítséget" s kiállít egy irást, hogy a csendőr-tolvajok bíróságnak átadandók. A nép rekvirált egy fogatot s a „tolvajokat" beszállították nyolc kísérővel D. Lendavára a járásbíróságnak, hol azonban a kísérőket a fogattal együtt letartóztatták.
Másnap Sagadin csendőrőrnagy vezetésével szigorú vizsgálat indult meg, melynek eredményeként eddig 53 embeit, (köztük 6 asszonyt,) tartóztattak le. Vallatásuknál nem tagadták, hogy ismerték a csendőröket, de — mondták — azt hitték, hogy lopni jöttek.
Balazsicot nem sikerült elfogni. Nagyobb számú csendőrséget vontak ott össze, kik a helyzet tisztázásáig ott maradnak.
Az agyoütlegeit csendőrök közül Postruž-nek másnap reggel meghalt, kit Ptuj hazavitték, Krump és Sever pedig a maribori kórházban fekszenek súlyos sérüléseikkel.
Nájnovejsi sistem Prejkmurja.
Ali prvi zsepár mladenícs v Prejkmurji
Nej navajeni dogoutek sze je godüo v krátkom v M. Soboti, stero je prvics csüti, kak tüdi v Prejkmurji zsepára meli. Nej je tak ráv-nocs za zsepársztvo z^lásziti té dogotek, ali po toj priliki more csinitel tüdi toga vajeni bidti.
V krátkom je prisao v M. Soboto eden szirmák z Markovec, po iméni Dani János vért, ki edne rouke nema, da szi za szvojo potrejbo naküpi nikse sztouce. Da je nindrik nej najsao nyerni poirejbne, je sou dale. Medtem sze pri-drüzsi k nyerni eden mladenícs i právi, da nyerni on pokázse ednoga sztolára, ki nyerni pocejni dá sztouce. Szirmaski cslovek ga bouga i ideta szkouz grofoszkoga parka prouti fazaneriji.
Gda v fazanerije szredino prideta i právi, da on dale tecsász nede sou, szamo csi nyerni plácsa pout. Te szirmák Dani sztáne i nyerni dá 5 dinárov z sterim je mladenícs nej zado-volen i zgrábi za peneznik (bankas) miszlécsi zbezsati zsnyim. Tüdi je zbejzsao ár szirmák sze z ednov rokouv nej mogao obrániti i tak odneszao ö0 Dollárov i nikelko dinárov.
Po dugom zaszledoványi i orozsnikov ne-obtrüdnyenim delom szo orozsniki aretirali Pozvék József 17 lejtnoga mladenicsa z Brezovec i prejkdáli szodniji. Mladenícs taji, ali szvedosztva vsze nyega tezsíjo.
Mindennapi igazságok.
A szerelem iskolája.
Minél kevesebbet tudsz egy nőről, nagyobb a szerencséd nála !
annál
Ne haragudj, ha egy nő többet tud a kelleténél : — csak a fáradságtól kímél meg . . .
(h. p. 1.)
A tesanóci gyilkosság részletei.
Mint multheti számunkan rövidesen megemlékeztünk, de biztos adatok hiányában nem részleteztük azt a véres eseményt, melyet özv. Cipottné kutbafullasztása okozott, ma egyes adatok birtokában bővebben irjuk meg.
Cipottné és veje Gaber között állandó volt a perpatvar, mert veje rosszul gazdálkodott. A rossz gazdálkodás miatt Cipottné az ő fele birtokát előtte való napokban bérbe adta, a mi a veszekedést csak növelte. Aug. 17.-én reggel fél ö tájban is azon vesztek össze, ami Gabert arra indította, hog anyósát előbb fejbeverte aztán a kútba dobta.
Mikor ezt megcselekedte, bement a feleségének mondani, hogy az anyós a kútba ugrott. Felesége erre ezt mondta neki: „biztos te dobtad bele". Szomszédjainak is meegmondta Gaber s felkészült bement M. Sobotába jelenteni az esetet. De mielőtt a biróságra ment volna, egy ügyvédhez ment azt védőnek felkérni.
Az egész eset igy gyanút keltett, Gabert mindjárt tetartóztatták s a vizsgálatot nyomban megindították. Kihalgatták a feleségét, kinek vallomása terhelő férjére mondván: „most az anyámmal csinálta utána meg én jövök".
Gaber még eddig konokul tagad, de e^yik tanú vallomása szerint ő hailotta, hogy azt mondta volna Cipottné: „talán csak nem akarsz a kútba dobni", csakhogy a veszekedés állandó és megszokott volt, senkinek eszébe nem jutott, hogy segítségre menjen.
Gaber a M. Sobotai fogdában van szigorú felügyelet alatt, feleségét azonban kihalgatása után szabadon engedték.
Vála moj'mi Bougi
Nyimilosztnosztní-Siikesini z-podlaženoni íestitanyenm.
Zdaj hválo dám moj'mi Bougi, Kij me ščuva« v-teških vihéri Koga čuvni-rokalih So mi pesme, zrodili . . . Brez kog'-nog' piha Bi ostali: kak sunce-zretni sad Na drevi: črvleno-redčči . . .
Zdaj hválo dám moj'mi Bougi — Kij me ščuvao v-teških vihéri . . .
Zdaj da po vsepovsédi Zorijo sadi; ino da sem je Tiidi postao — med sadi — bráéih . . , Zdaj váló dám moj'mi Bougi,
me zrobo po dugih leti . . Brez kog' nog' čuvanya bi nolri V-nazáj-poskáínoj mlaki. Ino zdaj bi se Samo, kak žmikani limon Postavo pred visoko postávno lice. Slávnoci publiki!
Ali! zdaj, tak po Jeseni ]e tak válno diko-daii! Na nemilnom prouti prli Groznik zinski — dnevih
Hála én Istenemnek.
Nyomor őfenségének alattvalói tiszteletlel.
Most hálát adok az én Istenemnek,
Ki nehéz viharokon átsegített . . .
Kinek őrző karjai szültek
Lelkem dalait és kinek lehe nélkül
Dalaim vakitók lettek volna mint
A nap melegétől duzzadó fa-gyümölcs . . .
Mos hálát adok az én Istenemnek
Ki nehéz viharokon átsegített . . . Most; amidőn mindenfelé érik a gyümölcs És hogy jó magam is beáltam A gyümölcs szedők közé . . . Most hálát adok az én Istenemnek, (Hogy e viharban átsegített) Kinek simogato iósága nélkül Ott vesztem volna a vissza-csuszós Pocsolyák fenekén s aki nélkül Most mint kifacsart citrom: járulnék A nagyon nyájás és mélyen-tisztelt Publikum magas-szine elé!
Be, jó most hálálkodni a gyümölcsszedő őszi-napokon — útban a Tél — felé !
Ljudevit Halász-Pápics.
GLASZI.
HIütrESML.
-	Hímen. Dr. Bratina kormánytanácsos, kerületi főnökhelyettes, f. hó 18-án esküdött örök hűséget Loncsár Ilonka kisasszonynak Murska Sobotában. Őszinte jókivánatainkat!
-	Áthelyezés. Pisker Simon hodosi vámhivatalnokot Beográdba helyezték át. Helyébe Bohle rturska sobotai vámhivatalnok rendeltetett ki.
-	»Prekmurjei gaz 'asági egyesillet mint betéti ársaság« alakulását olvassuk a hivatalos lap cégjegyzési rovatában. Az alapitók mint elnöki tanács tagjai a következők: elnök: Oszterer Károly nagybérlő, alelnök: Benkó József nagykereskedő és gyáros, pénztárnok: Cvetko Lajos irodavezető, tagok: Nemes Miklós állatorvos, Lainscsek Ferenc marhakereskedő, Szecsko iván marhakereskedő, mindannyian Murska Sobotában.
-	Egy magyar hadseregbeli tiszt Jugoszláviába szökött. Mind Lendváról jelentik, az S. H, S. halárörségnél Szabólakoson — teljes hadifelszereléssel jelentkezett egy magyar hadseregbeli hadnagy, ki Magyarországon. Resznek községben teljesített szolgálatot. A lendavai állomásparancsnokságon, ahová bekísérték, a hadnagy azt vallotta, hogy azért szökött át, mert Magyarországon legitimista meggyőződéséért üldözik. A' vizsgálatot megindították, mert az a gyanú, hogy közönséges bűncselekményt követett el és azért lépte át a jugosz-áv határt.
—	A lausannei gyilkosság tárgyalása. Amint ismeretes, a lausannei konferencia alkalmával, május 3-án, Konrádi orosz emigráns agyonlőtte a konferenciára kiküldött Worowszki szovjet-megbi-zottat. A vizsgálat most megállapította, hogy a merényletet a Genfben letelepedett orosz emigránsok készítették elő. A gyilkoság tárgyalása szép tember havában lesz.
Négy felesége volt egy tizenhat éves fiunax.
Zagrebből jelenti tuddsiiónk: Ribanje községben letattóztattak egy Petrovics Jovan nevü tizenhatéves parasztfiut, aki párnapos feleségét félholtra verte A legény letartóztatása után három asszony jelentkezett a rendőrségen, ahol előadták, hogy Petrovics nekik is a férjük volt. A vizsgálat rövidesen megállapította, hogy Petrovics hamisított okmányokkal négy ízben kötött házasságot, feleségeit azonban két-három heti házasélet után elkergette.
—	Gornja Lendava. Pár nappal ezelőtt gyógyszerészünk, Weisz C. Gusztáv ur bérbe vette a 634 hold kiterjedésű gr. Batthyány Béla-féle birtokot. Mint értesülünk az uj bérlőnek nagyobb-szabásu tervei vannak a jövőre nézve, melyek vidékünknek nagyobb hasznára lennének mintha az egész birtokot közöttünk felosztanák. T. i. famegmunkálót, gyümölcs konzerv és illó olaj (terpentin) gyárat akar létesíteni, mely nemcsak azért, hogv vidékünk egy iparvállalattal bővül, de munkásaink keresethez is juthatnak. Az eszmét üdvözöljük. Természetes, hogy ez még kérdés lesz-e, mert mindaddig mig a zárgondnokság fel nem oldatik, a terv keresztülvihetetlen. Reméljük azonban, hogy a kormány az ily közgazdasági és közérdekű dolognak útját nem fogja állani.
—	Falitégla és Tetőcserép bevitele külföldről egy ujabb pénzügyminiszteri rendelet szerint vámmentes, azaz, hogy csak azon feltétellel, ha a saját célra szolgáló építkezésnél használtatik fel és közvetlenül rendeltetik meg. Az erre vonatkozó engedélyt a Fővámhivatal Igazgatósága Beograd adja meg.
—	Szerencsétlenül járt vámőr. Gobec Antal alsólendvai vámőr fegyverét tisztogatta miközben a töltöt puska elsült és a golyó a szerencsétlen ember tüdején kérésztől hatolt. Az élet veszélyesen megsérült vámőrt a laktanyába szállították, ahol ápolják.
—	Biciklit lopott a finánc. Dobrovnikon e hó 26.-án egy finánc ellopta Tratnyek bisztricei korcsmáros biciklijét. Nem sokáig telt benne öröme, mert a csendőrség már másnap elcsípte s bevitte a D. lendavai járásbírósághoz. Ugy hírlik, hogy az enyves kezű fiatalember jó családból való prekmurjei fiu.
—	Turniscen Marosa Istvánnál nyitott be őrizetlen pillanatban egy látogató s 900 koronát véve magához, elillant. Nyomozzák.
—	Hímen. Dr. Bratina vládni svetnik, namestnik okr. glavára v M. Soboti sze t. m. 18.-a poroucso goszpodicsino Loncsarovov z M. Sobote. Szrcsna dobrozselja !
• — Drž. meščanska solav M. Soboti. Višji šolski svet v Ljubljani naznanja, da se prične na drž. meščanski šoli v M. Soboti novo šolko leto 11. septembra 1923 z vpisovanjem. 10 septembra so sprejemni naknadni ponavljalni izpiti; 12. sept. je božja služba in 13. sept. se prične redni pouk. V 1. razred se sprejemajo dečki in deklice, ki so z dobrim uspehom dovršili 5. šolsko leto. Predložiti je zadnje šol. izpričevalo.
—	Državna realna gimnazija v M. Soboti. Razredni (ponavljalni) izpiti se bodo opravili dne 6. in 7. septembra 1923 ob uri. Sprejemni izpiti za prvi in druge razrede se bodo 10. sept. 1923. ob 8. uri. Vpisovanje bivših učencev(enk) se vrši 11. sept. v ravnateljstvu zavoda od 8 12 ure. Služba božja se opravi 12. sept., dne 13 septembra pa se prične pouk v polnem obsegu.
Ravnateljstvo.
—	Premesztitev. G. Pisker Simon carinik v Hodoši je premescsen v Beograd i tempotom právi vszem znancom i prijátelom cd ki z recs-jouv nemre szlobouda vzeti, - za volo szilnoga vrejmena szrcsen pozdráv. Na nyega meszto pride g. B o h 1 e carinár v M. Soboti.
KINO
v Murski - Soboti
V nedeljo 2. szept. popold. ob 3 uri zvečer ob 8 uri:
Spletka i ljubav
Drama u 6 činova
Luisa Miillerin
Vstopnina:
Gornje lože 8— Dinár, spodnje lože 7-— Din. in II. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH
„Drága drva" Pod tem iménom szmo prineszli szodniszko novico tikajocs sze g. Janeza Titán poštar v Rankovci da je obszojen na 5 dni z-posztom poosztrenoga zapora i 200 Dinárov strófa pri tem za placsilo drv. Na to s/tno doubili szle-décse piszmo od g. Titán pos'ára:
Rankovci 2!».. VIII 1923.
Postüvani g. urednik „Mörszke Krajine".
V	Vašem listi »Morszka Krajina« z dne 2(j. aug. 1923. ste pod iménom »drága drva« napisali, da sem jaz pol klaftra drv »vkradno« in da sem zato 5 dni zapora in 3200 strofa dobo.
V	smislu obstoječega zakona (tőrvénya) in v interesu pravice Vas proszim, da objavite v Vašem c. listu sledéce:
M eseca okt. 1922 mi je občina Rankovci za tajniško in obenem poštno pisarno prosila pri agrarnem uradi v M. Soboti 2 m2 drv. Ta drva je agrarni urad 1923. marc pod številko 3267 8 9. 1922 tudi nakazao in jaz sem drva plačal agr. predsedniku v Ra.nkovcih. Občinski agr. predsednik je drva v dotičnem mesti plačao in je dobo nakaznico (utalvány), katera ji bila vküper več občanov. Obč. agr. predsednik je to nakaznico prek dao Iogári in ga proso, naj izda drva gda pridemo ponje. Jaz sem zavolo velikega zaposleništva in več skrbi ni mogao - prle idti po te drva, tak sam se pelao 21. julija po te drva. Po spitavanji sem zvedo za log, ali da so mi tam blizu bivajočih liidie pravli, ka tam več nega drv. Tudi sem poiskao dcličnega logára, šteri je pravo, da je on vse nakazana drva že vödao in nakaznice odposlao gyágri. Jaz sem se takrat obrno in sem se pelao, mi na pot tikajočih drugi gospodski log, kje so tudi agrarna drva bila in sam si naklao pol m;i drv v tem smislu, či sem je plačao temam dni juš tudi do njih
Ali da je pa to praj ne tak, záto ka so to sobočka agrarna drva bila tista, štera so pa meni nakazali; so pa rakičanska agrarna drva bila, štero sem pa jaz — Bogme ne znao. NO za to grozno tovajijo sem bio obsojen na 3 dni zapora in ne kak Vi z veseljom pišete o zapora in 3200 kor. kazni.
Ešče telko Vam in vsem drugim, ki se tomi veselijo, da je tožba ešče nej končana pravomočno, zato je prerano bilou z takšimi sirovimi rečmi pisati kak sem »vkradno drva«. Spoštuvanjem : Titan Jnnez, poštar.
K tomi za pripombo szamo telko, da „na »podlagi tiskovnoga zákona" szmo nej dúzsui pri-obcsiti Vašega protestnega piszma, ár Vam je te »zagovor« tiidi i priszodniji zaman btio, szeglih je obszodba tak zglásena i tou je faktum. Poprá-vimo szamo telko, da szte nej na 5, nego na 3 dnévni poosztreni zápor obszojeni, ka je na zsé vszeeden pesz; ár csi me z 5-mi ali z 3-tni sztrláji buje, bujti szam vszeedno. Da szmo tou prirob-csili, szmo sze nej veszelili, ár je rávno »M. K« nej záto, da sze naj Vam veszeli. Ali csi szirmák má meszto vu „M. K-"-ni v táksem dugoványi, tiidi i za Vász je lehko. Od toga szi pa escse lehko razgovárjamo, je nasa tá piszáva »sziro-vina", ali pa Vase csinejnye Motto je nam: priob-csiti morálno i aemorálno. Reditel.)
Vérsztvena.
Csiscsenyé plesznine peovnice.
Peovnico dobro zadelamo, da náj na tom nájmensem meszti nepríde notri zrák ino v raz-licsni mesztáj v ogengvüsno poszoudo zsveplo denemo i vuzsgémo. Potom moremo náglo idti z peovnice. Tou delo v pár dnévaj ponouviti moremo. Zádnyics peovnicsne sztené, glazsov meszto i v peovnici sztojécso poszoudo z mocsnim boraxa otoplínov (boraxoldat) notri potégnemo.
Kolbászov, sunk i druge duzsesztánoszt po-trejbne mesznáte dugoványa tak obarvlemo od pleszni, ka denemo v eden taler navadno szou i nanyo szamo telko vodé, da gouszti inocsnik boude z-nyega i sztem meszou po vszej taláj notri z ribamo. Za pár dni sze voda odpári i na meszej fina, od szoli kristalna, trda mrena osztáne nazáj, stera obarva meszou od pleszni. Tou sze zná, ka morejo na szűhom bidti
Sznajzsenyé pohištva od mühecse nesznájge.
Politirano pohištvo od mühecse nesznájge nalehci scsíscsimo. Na edno capo pár kaplic petro-lija vlejémo i sztém nesznájzsne mesztá obrišemo, za sterim de vsze doli slo i pohištvo lejpo szvet-loszt zadobi,
Odganyács műh.
Da mühe odsztránimo z hrambe, sze je za dobro szpoznao lombrov oli, steroga csi v hizsi vu vecs mesztáj razdnemo, té duh (szag) mühe nemrejo trpeti i sze ga rájsi ogíblejo.
Gazdálkodás
Felfúvódott marha mentese.
Szarvasmarhán a fefuvódás többször előfordul, de különösen a fiatal lóher legeltetése után, ha nem vagyunk eléggé elővigyázotosak. A felfúvódásnál gyors segítségre van szükségünk, mert lefolyása elég gyors és nem tudjuk milyen lesz a vége. Mint szükséges gyors segélyt ezen veszélyes betegség ellen használjuk a gyomot csövet és a trokárt (bendőszuró kés).
Az ily esetben a trokár mégis csak az utolsó eszköz legyeen. Legelébb próbáljuk meg a bendő baloldali táját erősen gyömöszölni s az állat nyelvének kihuzogatásával igyekezzünk azt böfögésre kényszeríieni. Ha van kéznél gyomorcső s rögtön ahogy a felfúvódást észrevettük, használjuk, eredményt érünk el. Azért tanácsos volna ilyen csövet minden községnek egyet tartani, hogy ily esetben a segítség kéznél legyen. Mint a neve is mutatja, ezen csövet beledugjuk a nyelőcsövön át a gyomorba, hogy rajta a mérges gázak elszálhassanak. A cső bedugásánál az állat hátsó részével kissé alacsonyabban legyen az elsőnél, hogy igy könnyebben bedughassuk s szükség szerint a csőben levő nádvesszővel adjunk a gázoknak szabad utat.
A felfúvódás lefolyása néha oly gyors és veszélyes, hogy végre is a késre kerül a sor, ha az állatot meg akarjuk menteni. Ebben az esetben a trokár, vagyis a bendőszuró kés jön tekintetbe. Ez egy rövidke kés melynek tartóul, tokkul szolgál a cső, mely a szúrás után a bendőben marad s rajta jönnek ki az gázok. A szúrás a csipőcsont és az első borda közötti mélyedésen történik ; a cső bentmaradt, a kést pedig hirlélen kihuzzuk, hogy a gázok szabadon elszállhassanak. Miután a kijövő gázok mérgesek, vigyázzunk, hogy a szemünkbe ne fröccsenjenek.
Jóllehet a veszély még ezután sem mult el, azért tanácsos hashajtót adni az állatnak és végbél öblítést.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo Áru.
Máü gíaszi.
100	kg.	Pšenica—Buza ....
>	»	Zsito — Rozs ...
»	»	Ovesz—Zab.....
»	»	Kukorca—Tengeri
»	»	Proszou—Köles . . ..
»	»	Hajdijna—Hajdina . . .
»	»	Oraoka—Bükköny . . .
»	>	Otroubi (psen ) — Korpa (buza
»	»	Szenou—Széna ....
»	»	Qraj—Bab.....
»	»	Krumpise -Burgonya 1 kg. Lenovo sz. -Lenmag
1300 1100 1200 1400 1200 1200 2000 1000 300 1600 400
Detelcsno sz.—Lóhermag
j	»
»	»
»	»
j	$
»	»
»	»
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt 1-a Zmoucsaj
Spej—Szalona Belice Tojás
—Bika
-	Üsző —Tehén
-	Borjú —Sertés
-	Zsirl-ő. Vaj , .
III. II
55-
S 50
| 50- 55--
,30'
62 62
5 - -45 70 - 80
95
10 , 216 140 160 7
Mindenkinek figyelmébe! Mindennap lehet kapni fagylaltot és
friss süteményeket, özv. Nóvák Szidónia cukrászdájában Murska Sobota.
Házeladás. A majdnem uj B re i n e r-féle ha-' Hodoson, a benne lévő jó forgalmú üzlettel más vállalkozás miatt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál.
Naznánye! Vszáki dé dobi ledica (fagylalt) frisko szpecsenyé vu No vák Szidonei cukrárni v Murski Soboti.
Óddá sze na Hodosi szkoro nouva hisa z dobroidoucsov trgovi-nov zavolo drűgoga poszla. Vecs pri lás.'t-niki: B r e i n e r Samu Hodos.


%
■v V ' s ze lehko naroucsi pr ^
V FÚJSZ JANEC OTTOVC1 1 Po nisasikoj eejnil
AMERICAN LINE
Ustanovljena i 87!.
Redna potniška plovba.
HAMBURG --
NEW YORK
z parobrodi na dva in tri vijake
„Mongolia" 13639 t. „Kronland" 12222 t.
„Manchuria"13639 t. „Finland" 12222 t.
„Minnekahda" 17221 t.
lzvanredno urejene in tretji razred. Izvrstna hrana.
Pojasnila dajajo brezplačno zastopstva AMER CAN LINE
Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91. Zagreb, Trg I. br. 16, Ljubljana, Marijin trg 2. Gruž, Obala.
Bitolj, Bankarska ulica br 12
Novoszt! Naznártyam Novoszt!
postüvanomi obcsinsztvi, ka v krátkom odprem v M. Soboti delavnico i sze dobi ino dela vsze fele kamenje kak grobovni i cerkevni z szivo, čsarno i beloga marmora steri sze lehko poglédnejo pri:
JOSEF MOČNIK
zacsaszno H0d0S ideiglenesen v krátkom || rövidesen
v MURSKA SOBOTA ban
SÍRKÖVEK szürke és fehér márványból kaphatók, mint gránit, szianit és labradorból. Elvállal mindennemű templomi munkálatokat, úgymint beton és művészi munkák elkészítését.
Újdonság ! Figyelem I Újdonság !
Pejnezi
1 Dollár .... 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1 líra.....
Zürichben 100 Dinar
Pénz
Kj 370
50
16--5-80
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
ELADÓ
jó karban lévő zongora. Megtudható Gáspár József kereskedőnél v Murski Soboti.
Posestvo naprodaj
devét katastrálni plügov grünta na lepoj ravnini, dobra gostilna pripravno za mesnico, je tüdi ledenica, tri pivnice, štiri sobe pri glávnoj cesti, sezidano z-c glom pokrito. Cejna 1.250.000
M en še posestvo
zidana hiža z-ciglom pokrita pri glávnoj cesti na lejpoj ravnini sést hatastrálni plügov grünta cejna 600.000 kron. Küpci se naj zglásijo pri
ŠTEFAN R E Ž O N Y I, župani Vratji vasi.
HRANILNICA
Prej
MURASZOMBATI
v MURSKI
- Ezelőtt TAKARÉK P
SOBOTI
É N Z T Á R
(SZTARA GASZA)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYEI LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-„J ADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL