Szhája vszáko nedelo, laprej placsilo: V2 leta 24., 1/4 12., ineszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. r r Vérsztveni, poiiíicsrai i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK AJINA Gazdasági, politikai rés kulturális lietilap. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Vs évre 24, 1,/4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA Rokopíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok ideküi-dendők s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta písz-ma l'50., réden veliki 1— máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés V—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. Kolede. ,Díka bojdi Bougi naviszíni, mir na lemli i vu Hídi dopádnenyé" sze glászi angelov szvéta rejcs pri priliki rodjejnya Vlesiása, ali szi bojdi na koledno szvéto noucs. Na eden krátki csasz gori liejnya-mo z-szvojimi vszakdanésnyitni oupravica-mi i vu dűlii potűjemo k-jaszlam toga znouva porodjenoga krála, steri je: pra-ica, lübézen iresitel pokvarjenoga szvejta. Tak bi miszlili, ka cslovek, od koga lou vcsíjo, ka je korouna sztvorjeny i Bözsi kejp noszi, da kak táksi, z-rados^tjov vzetne gori obri imenüvane szvéte tecsi pouleg nyí zselejnya vtála notri zsivlej-nye szvoje, ali kanicsí de sze pascso nyé iriblízsati. Kak táksi z-obema rokama po-ládne ponüjano pravico, mir ino de isz-:ao i z-szvoje moucsi naprej pomágao dopádnenyé lüdi. Pocejla szvejti vszepovszé-dik, gde tak zváni krsztsanye (?) prebivajo, v-jezero i v-jezero cérkváj zse blűzi dvej krváva szvetovna bojna i tekla bi escse ka je bojna hejnyala — csi sze je nej po- dúzse, csi bi gyünci sze nej ocsednili i Iá hűsala, bougsa je nej grátala. zlűcsali rozsjé i tak jo nej zasztavili. Vem Kí cíigle vrokaj drzsijo rávno tak rav- poumnimo, ka je száma cérkevna obiászt, najo. kak ti prvejsi, národje szo nej blízse stera vcsí: „Nevmouri" „Nepozseli blízs- eden k-tomi drűgomi, nego szo sze bole nyega tvojega vrejdnoszti" je na díko Bo- oddalsili i povéksalo sze je med nyírni zso — prouti Bozsemi zselejnyi v-szlüzsbo nedopádnenye. sztoupila szebicsnosztzgányajoucsim zmozs Tak i ete kolede minéjo, kak szo zse nim i z blagoszlovom obravnala one, kí dvej jezerokrát minoule i neszpunijo sze szo vmárjat sli. obri imenüvane szvéte angelszke recsí, I pri vszem tom jeli szo szpravili te -- sálne, fabulne osztánejo, szamo sze zselen mir? z-szkazlívoszti glászijo, ár cslovek zse dáv- Drzsáve szo sze porušile i drüge nász- no nenoszi Bozsega kejpa, nej je ko- tanole. Meszto prvejsi gláv szo drüge nasz- rouna sztvorjeny. tanole, ali sztáva, nocsi zse 5-to leto tecsé, - Národna szkupscsina presztávlena Dvanjsztíne szprejete. — Povišani drzs. dohouki. Nouvi gyülejs v szredini Januára. BEOGRAD. Národna szkupscsina je zád-nyics nájvecs dela z proracsunszkimi dvanájsze-tinami mejla, stero szo koncsno z 116 prouti 59 fí/ero lejt sze glászi tá pravica* --atí-dtak^glaszoffi-Jüprijali. Okouli té. jrazpráve je doszta nam tou dúgo szkűsenye szvedocsi vu zsít vu csinejnyi, sze od toga vszebole od-laljáva tak, da oszkrúni tej szvéti rejcsi na-nenyávanye i za sálne, za fabulne je posz-ávi pred szvejt. Poglednimo edno málo i pred szébe losztavitno racsún, steri vöpokázse nake-iko je pravica, ka cslovek Bözsi kejp noszí korouna sztvorjeny je, kí vu lüdsztvi brate scse i szpozna. Zsaloszten nászhaj de ká-ao té racsún. Gda je pred dvej jezero lejtmi zísao jász rodjejnya pravice,, je obiászt (Hero-es) za szvojega szebicsnoga cíla volo nej ad csüo nyé prísesztjá, prepraviti jo je amejno, — nej je milüvao nedúzsne gori Idüvati, — nej sze je sztrszno povoudni írvi. Rávno tak szo csiníli ti zmozszni, Farizeuske i popevje) nej szo sze sztrsz-oli po nekrivicsnoj tozsbi i szoudbi pra-lico zamúcsati, (csi bár szamo na krátki sasz) ár szo nyihovi szebicsni cíli tak seleli, krvico szo pod obrázom pravice ignoli na obládnoszt. 1 prejk cseresz dvej ero lejt, kak sze je tá pravica k-odrasz govornikov gucsalo, z-rázni partáj, kí szo tou priliko ponücali gor, da lehko nyí proutivládne míszli tak naprejdájo i szvoj sztrankarszki sztális obtrdjávajo. Zaman nyim je pa, ár je vecsina mocsna, dönok 'sze pa tak düsevno olejsajo. Od Radicsa sze je tüdi doszta gúcsalo-Nisterni bi szpoj radi bili csi bi Radicsa nej nazáj püsztili, stero je pa vecs kak nemogocse. On de lekko strofani szamo — po drügi — zavolo loga, ka je brez poutnoga lisztá sou prejk -meje, drügo sze nyerni popravici nemre zgoditi. Gledoucs na koledne i nouvolejtne szvétke, je parlamentárszko delo presztávleno. Kak sze píse, de parlament piszmeno vküper pozváni i tou okouli Iti. januarja. Grski—Albánszki konflikt. Dvádnévni ultimat Grcsije. ROMA. Kak Parizki lísztí písejo, je Grcska vláda Albániji 48-vörni ultimát poszlála i je grcski zvünanyi miniszter odklono szprijéti alban-szkoga poszlaníka, kí v-krátkom zapüszti Athén. »Angence Athen« pridene k tomi, ka je alban-szki presbiro objavo brošuro napadov pri Kaka-viji, v steroj szramoti grcski národ i armado. Grcska. vláda je natou zahtevala od albanszke vláde popravek, steroga je nej štela vcsiniti, zatou je poszlála oszter ultimatom. (Sztopáji Grcsije szo csűdni, ár pri szvojoj znotrásr.yi bolezni sze nyej neszplácsa sze prevecs ko rešiti i prtiti. Op.) Reparacíszkoga pítanya sztopáji. Direktna pogájanya med Francovzi i Nemci Nemška vláda brez pejnez. BERLIN. Nemška vláda je szklenola napro-sziti Francijo za direktne pogájanya. Nemški posz-lanik v Parizi je tou tüdi vcsíno pri Francuszkoj . . r vládi, stero je med vládnimi krougi globoki vtisz jeinála, i szledi pri szami krsztsentkmi naprávila i sze potnembnoszt toga sztopája nou- voga nemskoge kancelára prevecs rezervirano drzst. Amerikanszka vláda je szklenola da tüdi i ko ti zmozsni z-szvojimi somiszelnikmi jelko nemirlívoszti, vu lüdi nejdopádnenya piníli i csiníjo déndenésnyi, gde szvoje ebicsne cíle prekrátiti mejnijo i vervati séjo dati, ka csi sze nyihova dobrabo-bucsnoszt, zmozsnoszt premága, tou je jbcsinsztvi na skodo. Vu vezdásnyi hípaj bole, kak gdasté |oménkáva mir i vu lüdi dopádnenye. Kí •rokaj májo národov ravnanye v prvoj ftszti szvoje cíle drzsijo pred ocsmí Reparacijszke pítanye za volo porajnszke i paruhrszke saszédbe sztoupa tak v nouvo fázó, pri sterom sze ide Franciji da pomiri Angleške liberalce, obdrűgim pa, naj sze ne csemerijo zavzavezniki Anglija i Italija. Po nisterni porocsilaj je nemška vláda v peneznoj krizi, ár szo prepovejdani sze delati dale pejnezi. Miszlijo szí zvünejso poszojilo szpra- ona vzeme tál pri prestudíranyi nemskoga vér- vili, stero niti nenájde velke protivnoszti, med tüvanya. velkimi drzsávami. Italijanszki szocialiszti nedo volili. Mexikanszka vláda v nevouli. RÓMA. Voditeli unitaricsni szocialistov szo szklenili, ka pri bodoucsi volitvaj (kak je znáno, •.je Italijanszki parlament razpüscseni) szi nevze-Za lüdi bougse bodoucsnoszti, mira i mejo aktiven tál, zavolo fasisztovszkoga naszil-lűdi dopádnenya volo je pét lejt tekla | noga rezsima i nyegve intolerance. Kak je znáno, je v Mexiki revolucija vdárila vö i je zmáganye revolucionárne szoldacsije tak "velko, ka je vládnoj szoldacsiji zsé szamo eden kout osztao za oszlobodjenyé. Tak je vláde moucs tüdi zgüblena i v nevarnoszti. - Volt jegyzők karácsonya. A világ megváltó születésének évfordulóján, szent Karácsony napján minden viskó tanyája az örömeknek, fészke az áhítatos zsolozsmáknak, csak a néhány volt Prekmurjei körjegyzőnek lakása még ma is a nyomor lanyája : örömünnep helyett keserves gondok buskomorsága jut nekik osztályrészül. Körjegyzői nyugdijakról eddig sok szó esett már a lapokban, de részletes tudósítás még nem volt róla. Hogy mindenki lássa e tengeri kigyót ime leírjuk A megszállás után egy hónapra Prekmurje akkori komiszárja (dr. Lajnšič) nem törődve azzal, hogy itt az előírások értelmében inogtartandó lett volna a magyar közigazgatás, egyszerűen beszüntette a jegyzőségeket, a körjegyzőségeket elbo-csájtotta azzal, hogy vagy megfelelő állást avagy nyugdijat kapnak. Állást hiába vártak s igy kénytelenek voltak 1920. év első felében kérni írásban megszolgált nyugdijuk megadását. Keserves 4 év után odáig jutottak, hogy nyugdijuk az állami költségvetésbe felvétetett, igény jogosultságuk elismertetett, a beográdi belügyminisztérium az ügyet teljesen készen, szám-vevősileg számfejtve f. év julius havában a kir. pénzügyminisztériumba küldte folyósításra, de most innen nincs hatalom ami kimozdítsa. Higyje el pedig mindenki, hogy ezen szegény 7 egyén, vagy ha ugy tetszik emberi lény, reá szorul arra, hogy megkapja éveken át keservesen megszolgált nyugdiját. Hisz valamennyi családos ember, valamennyi itt született tehát, a mi vérünkből és a mi testünkből való, kell hogy megélhetésüket az állam segítse elő, hisz nem könyör adományt kérnek, hanem az őket törvény és jog szerint megillető és általuk keservesen megszolgált és részben általuk és a községek által befizetett és az állam által garantált megélhetési összegek kifizetését kérik. Végül még azt kérdem, hogy kiknek érdekében dolgoztak ők teljes hivatainokoskodásuk idejében, ugyebár a nép érdekében és ha ennek érdekében dolgoztak tehát köztisztviselők voltak, kell tehát hogy az őket megillető nyugdijakat megkapják ép ugy, mint a többi tisztviselő. Okai voltak e ők annak, hogy állá saikat beszüntették? Erre bizony mindenki nyugodt lelkiismerettel felelhet nemmel, hisz ezen szegény emberek az állam nagy gépezetében csak oly kis kerekek voltak, hogy látszólag ott létük vagy nem létük senkinek fel nem tűnhetett, de dacára annak mégis oly fontosak voltak, hogy nélkülük az egész gépezet megállott volna és a teljes vonalon beáll a zür-zavar. Ezen körülményt belátta a kormány és 1900-ban majd pedig 1904 ben rendezte a jegyzők fizetését államilag, a jegyzőket teljesen ugy szólván állami tisztviselőkké tette, csak egyedül azt a jogát hagyta meg a községeknek, hogy jegyzőjüket ők választották meg életfogytiglan. Ebből pedig az tűnik ki, hogy a jegyzők helyhez kötött, át nem helyezhető tisztviselők voltak, kik ép ugy mint a kinevezett tisztviselők hivatalukat életfogytiglan viselték. A Prekmurjei nép már megmozdult a jegyzők érdekében és kérte a kormányt a jegyzői intézmény visszaállítására Erre a panaszos kérvényre a beográdi kormán.y (Bácsinegyei Napló nyomán) egy főfelügyelőt küldött ki, aki állítólag október hó végén a jegyzői ügy tanulmányozása céljából itt járt, — hogy mit végzett és mit tapasztalt, senki sem tudja, de még azt sem, hogy volt-e itt vagy sem. Tovább már ezen szegény volt tisztviselők sem birják a sok nélkülözést, mindenből kifogytak, szülőiktől örökölt vagyonkájukat kénytelenek voltak eladni, hogy j éhező családjukat az éhhaláltól megmentsék i adósságba verték magukat, miből többé I ön erejükből kievickélni nem tudnak, lerongyolódnak, emberek közé nem mehetnek, mert sem ruházatuk sem pedig anyagi eszközeik nincsenek, hogy társadalmi követelményeknek megfelelően jelen-i hessenek meg. E szegény volt tisztviselők érdekében, emeljük fel mi is szavunkat és kérjük, de nem csak kérjük, hanem követeljük az államtól, hogy adja már meg ezen 7 embernek is az őket megillető nyugdijat a lehető legrövidebb idő alatt és neakarja őket tovább is az éhhalállal küzdeni. E kis cikkem zárószavainál értesültem arról, hogy a volt jegyzők egyik érdemes j tagja Szeredy Viktor krizsevcei volt körjegyző, a jegyző egyesület elnöke meghalt. Könnyű e szót kimondam> de fájdalmasan érint bennünket, mert mi vitte őt a halálba, hisz még aránylag nem volt oly öreg. Meg mondjuk egy szóval a halál okát: a „nélkülözés". Nélkülözte a munkát, mert munkás ember volt, nélkülözte a családi életet, mert szereteti neje, ki szintén a sok nélkülözés és gondtól elborult elmével gyikossá lett, nem birta tovább! a on-sok hol nélkülözést ő?js*utána|'ment nejének, nem kell tovább várnia keservesen megszolgált nyugdijára, hoi nyugalma lesz és honnan többé nem utasítja k ki. — Legyen áldott emléke, legyen könnyű neki az anya föld, amelyben nyugszik Vezető, urak, hozzátok szólok még, tegyetek*?] már valamit,® intézkedjetek és adjátok meg a még megmaradt 6 jegyzőnek az őket j megillető nyugdijat; és ne kergessétekgoket isfaz idő előtti k'Irai halálba. Ne legyetek elfogullak e szegény emberekkel szemben, hisz ők nektek semmit sem vétettek, ők nem akarnak egyebet csak az őket jogosan megillető megélhetési összeg megadását kérik. Adjátok meg az Istennek a mi az Istené, a királynak a mi királyé, miből következik, hogy a jegyzőknek is ami őket megillet. S ha ezen karácsonyuk még gondterhes és szomorú, legyen legalább a jövő karacsony jelentőségéhez méltóan reájuk nézve is igazi örömünnep. Ov. K. A görög király elmenekült. Köztársasági párt győzelme, ATHÉN. Most zajlottak le a választási har- j cok Görögországban, a végleges eredmény azonban még nem tudható, csak annyi, hogy a 250 képviselőből 150 a köztársasági párté s j magát Venizelost i 5 helyen választották meg. Venizelos álláspontja még nem ismeretes teljesen az államformára vonatkozólag, azonban az ő pártjának számos gyűlési határozata a köztársaságot követeli. Ezekből következőleg a — Harc a köztársaságért. mostani kormány jónak látta a királyt felszólítani, hogy az állam rendje és saját személyi biztonsága kedvéért az országot hagyja el, mig az államforma kérdése eldől. ATHÉN, lhi. dec. Görög király és a királyné ma este, a minisztertanács tanácsára elhagyták az országot. Az államforma végleges döntéséig a régensi jogokat és teendőket Kundariotis fogja gyakorolni és végezni. Orosz-román tárgyalások. BUKAREST. Román kormány javasolta az orosz kormánynak, hogy a megegyezésre vonatkozó tárgyalások Bécsben legyenek megtartva. Oroszok ezt a javaslatot elfogadták. Most kérdést intéztek az osztrák kormányhoz, hogy egyet- ért-e avval, hogy a tárgyalások • ott legyenek. Románia főbb feltétele a diplomáciai viszony felvételére Oroszországgal az, ha Oroszország ünnepélyes nyilatkozattal elismeri Besarábiának románok általi anektálását. Német-francia közeledés. BERLIN, dec. 18. Német kormány legutóbbi koirunikéjében sajnálatát fejezi ki az eddigi német magatartásról franciákkal szemben. Legnagyobb súlyt fektet Rajna és Ruhr vidék súlyos helyzetére, hol a rend visszaállítása első kérdés. Egyben örül Poincare, habár tartózkodó, de engedékenyebb magatartásának. Megszűnnek a kiviteli vámok? BEOGRAD. „Novosti" szerint a kereskedelmi és pénzügyminiszter között tárgyalások folynak a kiviteli vámok beszüntetése tárgyában. Okot arra az adja, hogy a vám gátolta a kiviteli kereskedelmet. Merénylet az olaszkirály ellen. RÓMA, dec. i 8. Olasz lapok jelentése szerint, a király vonata ellen merénylet volt előkészítve. Castelnouvo mellett vészjelzés miatt a vonatnak meg kellett állania. Egy pályaőr észrevette, hogy egy kanyarulatnál a sinek fel voltak szedve s igy megelőzte a szerenzsétlenséget. LONDON. Miután az angol kormány üdvözli a közvetlen tárgyalások kezdetét német és franciák között, mégis az angol lapok tartózkodóan irnak és azon vannak, hogy ne ártsanak a tárgyalásoknak. Földrengés Közép-Amerikában. Az egyenlítő alatti területen erős földrengés nagy károkat okozott. Cubel, Iplate és Saqueres városok elpusztultak. Eddig 85 holttestet találtak. Kisantant értekezlete. A kis antant beográdi ülésezésére az előkészületek nagyban folynak. Az ülés a külügyminiszter uj palotájában fog lefolyni, hol az anyag gyűjtés, nemkülönben a kiküldöttek fogadási programjának előkészítése nagyban folyik. 1923. december 23 „M. Krajine" koledna priloga. ■mmtaag-.'.Wg: —lili llilllf IH—1H1III— I LOJM MŐRSZKA KRAJINA - MURAVIDÉK Sztrán 3. 287/F. 8. 1923. | Delavcem, ki so bili na delu na ! Državnem imanju „B^lje." Dava se na znanye, ka se je za prevoz . silja od Dolnje Lendave do Murske Sobote, — | štero so nej dobili plačano, — vložila točbo po središnoj državnoj borzi rada v Beogradi. Direkcija imanja »Belje« je nej štela plačati te foringe ar je mislila ka vozi železnica do Sobote (žal, da ešče ta ne gotova) ar pa vozi zdaj ešče samo do Dol. Lendave je plačala samo do te postaje. Pogodba pa kaže od Kneže-va do Murske Sobote, tak se je to razmelo i to je bio vzrok celomi deli, da se je napravila na slednje zmešnjava med delavci. Direkcija je dala ta vzrok, ka se dosegamao nigdar i nik-šim delavcem nej plačala foringa za silje dale kak do slednje postaje i zvün toga se je držalo na tom, da so delavci itak bili predrago plačani kak veg nikdar i nindri ne. Foringa za lüdstvo i silje je od Beloga monastira do Dol. Lendave prek en milijon koron i bi za silje od Lendave do M. Sobote palik telko koštala. Delavci so pa sprejeli penez v 7. mesecaj sküpno do 28 milijonov koron, zvün tega potrošili na bráno vsaki den do 72 jezerov koron, lstina je, da so to lepe šume i so bili dragi te delavci, ali vendar so delo tüdi opravili tak kak more bidti i bokše kak šteri koli drügi delavci. Nemre se praviti ka bi tam štoj preveč delo ali pa se inantrao kak se piše pa guči i kak je to prvle bilo, nego tü se je delalo po mali, redno i dobro. Zaslužilo se je lehko dosta, ar je bila za to pogodba. — Vendar so pa bili delavci, ki so prišli domo brez penez, tomi so si sami krivi, ar so lejkomiselno zapravlali. V glavnom je bila direkcija zelo zadovoljna z lüdmi samo steni se ne mogla pomiriti ka bi plačala foringo za silje do Murske Sobote, štero de pa mogla sledi, če pravda tak prinese! Borza dela bo v tom tali delala z vsemi močmi ka se čim prvle vred vzeme i gda se dobijo tej penezi je včasik razdeli delavcem na roko. Oni delavci, ki so fo-ringašem nej plačali pa naj to včinijo kim prvle, ar Borza dela ne da penez i ne plača niti enoga foringaša ne, nego izroči peneze delavccm vsza- kemu v roko, kak je zgoraj povedano, forin-gsšje pa imajo od delavcev iskati szvoje. — Za volo toga naj tej delavci do 31. decembra t. 1. vsi zglasijo pri Borzi dela v Murski Soboti svoje adrese, da se bo znalo stalno komi se je pelalo i koliko je bilo silja i što je vozo, da se tožba reši, ar to bo komaj za 6 ali 8 tjednov, Borza pa nema penez, ar jih nej dobila in nemre to plačati! Pripomniti se more, da so ništerni med delavci bili naslednje preveč neredni i nezah-valni sploj v vinskom stoji pa so napadali pod-pisanoga z grdim i odürnim preklinjanjem i z raznim potvarjanyem; med tem so tüdi žalili uradno čast i se bo proti nyim postopalo za zadoščenje pravdnim potom. Što ma vzroke naj se zglasi pri Borzi dela; vsakši vzrok pa more podpreti z dokazom, ar ovači se ga nemre vpoš-tevati i če nede meo dokázov bo noso vsak sam odgovornost za posledice, ki nastanejo za volo toga, bodisi sodnijskim ali kakšim drügim potom. To se dava na znanje pn. občinstvu, ar se zadnje čase trosi dosta laži i raznih potvar-janj, ki so brez podlage i na kratko izmišljene od raznih hujskačev in nezadovoljnežev. Invalidi, ki ščc/o bidti palerje — v prihodnjem leti naj se zglasijo od 10. februarja 1924 naprel pri Drž. Borzi dela., da nedo pre-kesni, kak se je to zgodilo letos ! Drž. Borza Dela v M. Soboti 14. dec. 1923. Franjo Kerec. s. r. Az uj illetéktörvény. v. Váltók, melyek külföldön vannak kiállítva is külföldön fizetendők, ha behozatnak a bei földre és itt forgalomba kerülnek, tekintet nélkül az értékre, 5 dinár illeték alá esnek. Ha pedig itt válnak fizetendőkké, vagy ha ezek alapján előjegyzés vagy biztosítás kéretik, a rendes váltótaxa alá esnek. Ha a váltó nincs kállitva, megfelelő bélyegü állami váltóblankettán, ha pedig oly nagy összegről szól a váltó, hogy erre váltóblanketta nincsen és a váltó nem lesz a kiállítás előtt a megfelelő taxával ellátva, ugy a kiállító, mint az elfogadó a rendes illetéken kívül annak húszszorosával, mint büntetéssel, sujtatik. Díjjegyzék 33. A nyugták után a nyugtatott összeg fél százaléka továbbra is fizetendő, ez változást nem szenved. Fel vannak ez alól mentve az állami, megyei és községi tisztviselők és nyugdijasok a fizetésük, nyugdijuk és egyéb járóndóságuk után. Díjjegyzék 34. Számlákra és hason iratokra, melyeket kereskedők kiadnak követeléseikről, ha 100 dináron alóli összegről szólna 10 para, 100 dináron feliil 20 para. A szállodai, éttermi, kávéházi, penzióbeli számlák mindegyikére, tekintet nélkül az összegre, 20 para bélyeg jár. Az ilyen helyiségek tulajdonosai jogosítva vannak ezt a bélyeget a vendégektől beszedni, de tartoznak látható helyen az ezen taxa fizetésére vonatkozó figyelmeztetést kifüggeszteni. Ezen taksa fizetésének elmulasztása esetén a büntetés ötvenszeres. A minisztérium ki fog adni monopolizált számlablankeltákat, amikor is a számlákat ezeken kell kiálliteni. Ha ezt tenni elmulasztják, a tulajdonosok fenti büntetésen kívül még 100 —1000 dinárig terjedő pénzbüntetéssal sujtandók, A szállodások, kávésok, pensiotulajdonosok stb. ezt a felemelt taksát azonban csak 1924. évi január hó 1-től kezdve tartoznak fizetni és pedig csak olyan községekben és városokban, ahol a lakosság száma meghaladja a 2000 lelket, azonkívül a fürdőhelyeken és üdülőhelyeken. Kisebb helyiségekben megengedheti a pénzügyminiszter, hogy ez a taksa pausál összegben fizettessék Ezt a taksát nem kell fizetni a bároknak, varieteknek, kabaréknek, orfeumoknak stb., amelyek a bruttó jövedelem 20 százalékát tartoznak taksa fejében fizetni. Díjjegyzék 38. Csekkekre, bononokra és olyan számlákra, melyek magánszemélyek bankügyekben állítanak ki, 50 para bélyegilleték fizetendő. A postatakarékpénztáraknál és postai csek-intézeteknél ezekre az iratokra csak 10 para bélyeg jár. Díjjegyzék 41. Befejezett ügyek kicsomozá-sain benyújtott kérvények bélyegilletéke 10 dinár. (Folyt, köv.) TARCA. Egy napsugaras nyári délután ... F.lbes/élés. Irta : .1. QÁI.OSI. Egy meleg augusztusi délután, minden elrendezni valómat elvégezvén, lassú lépésben bandukolva értem ki az állomásra, — hogy én is vissza haza utazzak a három órai vonattal. Már javában folyt a jegy váltás, én is megváltottam a jegyemet s unalmamban bele merültem a többi utas szemlélésébe . . . Augusztus derekán rneleg napok jártak, a nap forrón tűzött le a földre. De a különben elhanyagolt kisvárosi pálya-udvart mégis élénké varázsolta az a kis társaság, mely ott egybegyűlt, akiknek legnagyobb része, az utazni akarók közönsége, már alig várta, hogy elindulhasson a vidék egyetlen kis vonatjával, a M..... H.....i vonattal. Különösen feltűnt az utasok között, egy nyári ruhás szőke fiatal ember Darvasi Jenő, aki foglalkozásra nézve író és egy feltűnő szépségű urileány, kit elbeszélésünk kezdetén még nem ismerünk s aki hősnője lesz elbeszélésünknek. A kisasszony már az első látásra nagy hatással volt a fiatal emberre, aki felszállt a vonatra és nagy kíváncsisággal várta, hogy a kisaszony hová fog szállni. És talán a véletlen játéka volt, — vagy pedig az-az ismeretlen szép leány is észrevette-e őt, — mert éppen abba a kocsiba szállott, melyben ő helyet foglalt. De mivel a kocsi több apró fülkére volt osztva, igy egypár barátján kívül, kik vele voltak, mást nem láthatott. Oly nyugtalanág vett rajta erőt, hogy nembirt tovább maradni, újból kiszállt a perronra, - hátha még egyszer láthatná a szép ismeretlent. És netn csalódott ... Ő ott állott a kocsi ajtajában, egy ismerősével beszélgetve s amint észre vette a csinos fiatalembert, figyelmét őrá fordította s tekintetük találkozott ... Most már, — gondolta Darvasi, — nem csalódhatom, ha személyem nem érdekelné őt, elkerülné tekintetemet. S elmerülve gondolataiban, újból felszállt kocsijába ismerőseihez, kiket kis időre magukra hagyott. Nagysokára, az ide oda tolatás után a vonat lassan elindult, mindinkább maga mögött hagyva a szép termékeny rónát. Darvasi kihajolva a fülke ablakán, némán szemlélte a perzselő nap sugaraiban pompázó mezőt, mely a kedvező időjárás folytán gyönyörködtette a benne elmerülő szemlélőt . . . A kisasszony is ugylátszott, hogy^ bele van merülve a szép vidék szemlélésébe, — mert ő is éppen azt cselekedte, a mit a szomszédos szakasz ablakán kihajoló fiatalember. Mindketten szemlélték a természet e remekét, s néha óvatosan félve keresték egymás tekintetét ... Darvasi boldognak érezte magát, fiatal társnője szomszédságában. Nagyon szeretett volna valahogy beszédbe elegyedni, és megismerkedni vele, de mivel megsérteni semmi esetre sem akarta, igy inkább jó ideig csak halga'ott. Később azonban vett magának annyi bátorságot, és megkérdezte a kisasszonytól, hogy hová utazik. Mire ő készségesen válaszolt és elmondta, hogy K......re utazik. Ott laknak, az édes apja tanító és ő is készül a tanítónői vizsgára. Most M.....ba volt nagyszülei látogatására. Darvasi kérdésére, hogy mikor fog ismét erre felé utazni, azt felelte, hogy majd csak a iövő nyáron, amikor ismét látogatást fog tenni nagyszüleinél . . . Azután beszéltek az egyes országok gazdasági helyzetéről stb. Kerülve ezt a beszéd tárgyat, mely egymás személyét közelebbről érintette volna . . . Közben a vonat erérte a M .... i állomást. Miután a fi ital író megtudta, hogy itt a vonatnak lesz legalább 15—20 percnyi 'césése, mivel nagyon szomjas volt, elindult egyik barátjával Halász Elemérrel a közeli vendéglőbe egy pohár sörre. Visszatértük után még jó ideig ált a vonat, Halász beszédbe állott a vonat személyzettel, Darvasi pedig más szórakozást nem találván, a közeli anyag árokban leszakította egy nádszálnak „Muravidék" karácsonyi melléklete. MORSZKA KRAJINA -MURAVIDÉK Különfélék. Vannak-e a Marson és más nagy csil lagokon emberek. Evvel a kérdéssel már régóta foglalkoznak a tudósok. A rádió távirászat egyik feltalálájának nyilatkozata szerint ezt a kérdést rövidesen megoldja. U. i. egy oly terjedelmes szerkezetel fog épiteni, hogy annak villamossági áramai az egyes csillagokig fognak elérni. Ha ezen csillagokon vannak lakók, s ha esetleg már azon is rendel keznek ily dróttalan szerkezetekkel, akkor rövidesen értekezni fogunk velük egyről másról. A kérdés azonban az, ha volnának is haladtak-e már a dróttalan taviratászig s ha igen, megértik-e a mi jeleinket, illetve nyelvünket. — ? Visszaszolgálta. Hogy egészségét visszaszerezze, ismert német költő br. Scheffel Viktor délvidékre utazott. Egy szép napon kap a barátjától egy bélyegtelen levelet, amelyben csak annyi volt írva : „Nekem jól megy. Üdvözlettel a Te ... " - A költő mérgelődik, hogy semmiért annyi portót fizetett és mondja magában: „Megállj betyár!" Vett egy nehéz követ, ládikába csomagolta s barátjának utánvételezendő postadíjjal elküldötte. Abban a hiszenben, hogy barátjától valami értékeset kapott, a címzett az óriási postailletékkel megterhelt csomagot kiváltotta. Micsoda arcot vágott, mikor kinyitja a csomagot és legelébb látja a közönséges szálkára erősített cédulácskát, melyre rá volt irva: »Tudósításod alapján, hogy jól megy a dolgod, ezen mellékelt nehéz kő esett le a szivemről. Scheffer.» A világ leggazdagabb embere. Eddig általában az a hit volt, hogy a világ leggazdagabb embere J. Rockefeller vagy Henri J Ford. Az amerikai pénzügyminiszter legutóbbi adókimutatása alapján azonban megállapittatott, hogy Amerikának 21 legtehetségesebbje van, kiknek évi jövedelme több mint egy millió dollár. Ezen koronázatlan királyok első helyén J. Pierpont Morgan, az ismert bankár áll, kinek évi jövedelme több mint tíz millió dollár. Miután ezen jövedelem után fizet adót, tehát hihetetlen, hogy nem volna igaz. Több mint valószínű, hogy az ő jövedelme még nagyobb. Vállalkozó szellemű asszonyok. A legvállalkozóbb szellemű asszonyok közé kétségenkivül a londoni 75 éves Rebeka Williams sorolható, aki röviddel ezelőtt a hetedik férjét választotta, a 81 éves aggastyán Friderik Signey Whalla személyében. Az asszony apja 100 éves volt s az asszony maga magas kora dacára is még jó erőben van és egészséges. Kijelentése szerint nem birja elviselni az özvegyi életet s meg van győződve, hogy az ö hat elhalt férje nem veszi rossznéven tőle, ha elhagyatottságában újra választott magának férjet. Kijelentései közben simogatta a hat jegygyűrűt s nevetve kacsingatott a hetedikre, a melyik még egészen uj volt. A szerencses Ausztrália. Ausztráliában olyan érzékeny hiány van a nőkben, hogy a kormány elhatározta ezen anyagnak Európából való importálását, a hol bőségesen megvan, sőt majdnem az összes európai államokban fölöslegben is férj nélkül. Egyelőre a számítás szerint 250.000 nő kellene minden szakmából és korból. Ezen nők kapnak ott ingyen lakást és ellátást addig, mig férjhez nem megy, egy ottani farmerrel va^y iparossal. Fiatalasszonyaink és lányaink között aki nem talál itthon férjet, próbálja meg Ausztráliában, ahol a szerencse biztossan nem kerüli el mig tart a házasságra szomjazok raktára. (!) Razlícsnoszti. Szvojo zseno je szam obszoudo na szmrt. Godilo sze je tou delo v Angliji. Major Spourinond je za bojne vrejmena vecs lejt nepretrgano nej büo domá. Gda je domou prisao, je zvedo, ka nyemi je zsena, ki je na nyegovom imányi zsivejla z-dvema szináma, nej bíla vörna' k nyemi, nego ga je varala z niksim moskom, V krátkom vrejmeni je vküper szpoubrao vesz nyou obtercseni material, stero szo nyemi nyegvi prijatelje i blízsnya rodbina dali i tüdi nyagoviva dvá sziná, od steri te najmlajši je komaj petnajszt lejt sztár. Na tou je vküper pouzvao rodbinszki gyülejs, pri sterom je zsena v nriitkom vsze pripoz-návala. Rodbinszki tanács je zseno za krivo szpoz-nao, na stero jo je mouzs na szmrt obszoudo i obszoudbo tüdi taki zvrso: v navzoucsnoszti szi-nouv i rodbine jo je dojsztrejlo. Zavolo toga je büo obtozsen i pred szoldacsko birovijo posztáv-leni, na sterom je pa, na velko csiidüvanye zsenszk, obtozsenec — oproscseni büo. Interessantna pogodba. Csüdno pogodbo szta sžklenila predzdávanyom gledaliskiva (színész) spilara v Ne\v-York-i mla-dozser.ec Con r i szneja Shapiro. Pri notárosi szta szledécso pogodbo (kontrakt) sžklenila: 1). Nie-den repride domou brezi ovoga dovolejnya vecsér po 11 vöri. 2.) Nieden nede püo vino csi nyemi drűgi ne dovoli. 3 ) Obá máta pravico lejtno do edenmeszecsnoga dopiiszta 4 ) Nieden neszmi drü-gomi lagali 5.) Mouzs more notripokázati vsze tiszte spilarke sz-sterimi v gledaliscsi vküper spila. 6.) Zsena nema pravice dolvzéti z-prszta zaroucsen prsztan. 7.) Oba ta na tom, ka ta pri ednom i tisztom gledaliscsi zaedno an gazsiraniva. Zsenszka lepota sze po nogáj szoudi. Zsenszka lepota v nogaj lezsí i nej v obráza potezi, je pravo dr. F. E. Hayden na gyülejsi narodne zvéze kiropodistov. — „Csi bi vszáki mla-dsnícs zselo kejp od szvoje liibléne sztopájov, na-meszto kejpa nyénoga obráza ali gláve, bi na na-soj zemli vnougo vecs szrecsni zákonov bilu," je pravo vneseni zdravnik, ki je duga lejta predszed-nik büo goriimenüvane zvéze. — »Po nyénoj nougi jo lehko szpoznas«-je pravo dr. Roké i szrcé vkraj od deklicske z vlszikiini petámi i spicsasztim puncsukom. Nyéni rázum je komaj odtla do glej-zsnya, Ona je náklanoszt plesza. komi je vecs za zabávo, kak pa za dom. Razumna dekla rédno obiitel noszi i tak má zdravo, normalno nogou.« Poviden process. (tárgyalás) Pred krátkim je v Meksziki povidna razprava.. bila. Po vecs kak meszecsnom csákányi je vesz prebiválsztvo nejpriszebno bilou od radovednoszti. Ontozsena je bila 20-lejtna Luz Fouzallez, ki je na truc szvojoj mladoszti zsé vecs kak 200 lübi-cov mejla. Vszáksega lubica, ki sze nyej vecs nej vido, je pa dála po nyegvom naszlednfki szvejta szpraviti. Kak szvedokov jenasztoupilo 40 bivši lubesekov, vendar szo pa szamoj edno vmor-s/.tvo mogli pjszvedocsiti na nyuo, zavolo staroga szo jo obszoudili na 12 lejt tezske temnice. a virágzó tetejét s unalmában ezt a pelyhes nádvirágot simogatta. Később az a szépleány is követte a fiatal író példáját, ő is szakított magának egy nádvirágot, — talán ezzel akarva jelezni, hogy egyformán érez és gondolkodik a fiatal emberrel, aki szintén ismeretlen volt még ő előtte. Egyikük sem tudta a másiknak a nevét, egyikük sem ismerte a másikat, — ők jöttek, látták és megszerették egymást . . . A vonat lassan elindult alhagyva a gazdag rónát s közben beérve a vidék vadregényes hegyei közé, — mely oly szép sürü zöld lombos fáival és bokraival elragadtatja az emberi lelket. Darvasi önkénytelenül is felsóhajtott. Mily jó volna itt élni csöndben, boldogságban ezzel az imádott nővel kit örökké szeretni tudna. Itt a hegyek csöndjében lombok szerelmes suttogása, madarak éneke között, távol a világ zajától . . . Gondolatai messze kalandoztak egy ismeretlen világba . . . Felriadva rátekintve kis szomszédnőjére,— szive heveset dobbant. — Hisz ő az! . . , Álmainak megvalósulása! Kit álmaiban oly sokszor látott, — ébren pedig maga elé képzelt. — Tehát mégis lehetséges volna? Tehát megtalálta volna álmainak királynőjét ? Akinek birhatása egy kimondhatatlan boldogság, egy földi menyország volna az ő számára? Figyelmeztette a kedves leányt a gyönyörű tájra, melyre ő is tetszését fejezte ki. A két fiatal lélek felismerte egymást. Mintha két szerető sziv egymásra talált volna, hisz mindenben oly egyet értettek . . . - A vonat elért, a M.....i alagút bejáratához. Darvasi kérte a szép leányt ablakai felhúzására nehogy a nehéz kőszén füst belóduljon . . . Néliány percre egész sötétség támadt. Mivel az író az' egyik ablakot elfeledte felhúzni s a fojtó füst betódult, már alig várta, hogy a vonat kiérjen, hogy tüdejét újra tel*-; szívhassa a jó hegyi levelőgel. Mire ő kihajolt, arra már a kis szomszéd nő ablaka is nyitva volt, aki mosolyogva jegyezte meg, hogy gőz-fürdőben voltunk, mire mindketten jó izüt nevettek. Darvasinak ekkor egy ötlete támadt. Vett ugyanis már előbb a gyógyszertárban egy doboz pemetefű cukorkát, s e szókkal „tessék kisasszony" átnyújtotta neki, aki elfogadta és megköszönte. Ö pedig bocsánatot kért vakmerőségéért. A vonat lassan zakatolva haldt, de az irónak ugy tetszett, mintha vad iramban törtetne előre. Hogyisne, hisz nem messze volt már a vég állomás, — nem sokára vége lessz a szép útnak. Most már szerette volna ha ez az utazás soha véget nem érne, - hanem az örökké valóságig tartána. Hisz mellette volt az a leány, kit megszeretett az első látásra. Megszerette az első percben melyben meglátta. És ez a rövid kis ismeretség elég volt arra, hogy a könnyű-vérű író szivébe egy szenvedélyes hatalom fészkelje be magát, melynek nem lehet parancsolni. Melynek neve a hatalmas, minden akadályt legyőző „szerelem". Éles füttyszó jelezte, hogy megérkeztek. Mily hamar vége van a szép útnak. A vonat berobogott aH.....i pályaudvarra. Darvasi leugrott, és egy végső epedő tekintettel várta imádottja megjelenését. És ő megjelent, mint egy kis királynő, — leereszVedően kezet fogva az ő rabszolgájával . . . Még csak most tudták meg egymásnak nevét, a kölcsönös bemutatkozás által. — Darvasi Jenő regény-író vagyok. — Rónai Albina tanítónő . . . Egy utolsó Isten vele, — és talán vége van örökre! . . . A távozó szépleány még egyszer vifsza fordult. Az ifiu iró sapkáját még egyszer meglengetve, — fájdalmas bucsut intett kis királynőjének, aki aztán eltűnt. Talán örökre. Itt hagyva őt örök bánatával^ — S akit talán soha többé nem fog viszont látni ... — Talán mindez nem is volt igaz. Talán csak álom volt az egész, — gyönyörű lázálmok mesés ezeregy éjszakája . . . — Egy azonban való, hogy annak az édes kisleánynak képe örökre belevésődött annak a szerelmes ifjúnak szivébe. Ki, ha kis királynőjét netn fogja többé viszont láthatni, — akkor inkább kiván magának örök sötét éjszakát, — felébredés, és álmodás nélkül. GLAS Z I. HÍREK. Blájzsene i veszéle koledne szvétke zselej vszém našim postüvanim naprejplacsnikom i csti-telom reditelsztvo i oprávnistvo líszta „M. (rajína." Vázsno vszem. Kak predtem, tiidi i zdaj mo meli v liszti za nouvo leto presztor osznováni za tiszte, ki vtou formo scséjo nadomesztiti drágo )ostno nouvoletno gratulácijo. Záto proszimo p. n. prijátele da právocsaszno priglászijo tou zseljo pri reditelsztvi, opravnistvi ali v stampariji, tiidi de pa nabérala nasega liszta raznásalka v M. Szoboti. Tou de nájfalejse szredsztvo za nouvoletno gratulácijo, ár de kostalo szamo 10 Din. Nájbougsa prilika za trgouvce, obrtnike i krcs-máre, ár té niscse nema praviti: „meni szi niti edno kárto nej poszlao za nouvo letno gratulácijo." (Prigtásziti je do 27.-ga.) Mrtelnoszt. T. m. 17.-ga je v M. Sobotskom spitáli náglo mrou Szeredi Viktor bivši Križevci notáros. Szprévod je t. m. 19.-ga z velkim tál-emányom preteko. Pokojnoga razširjena rodbina zsalüje. — Edvard Gregorič szodni izvr. uradnik v M. Szoboti, je t. m. 17.-ga v Ljubljani po dugom betégi mrou, Bojdi nyima pocsinek lehki. — Neszrecsa na deli. T. m. 10.-ga v Gerlinci je Gomboc József kmet borovjé dao trejbiti. 'rejbes szo prejkvzéli za penyé i korenyé Drávec ózsef i Hári Mátyás i Alojz. Poszebi je delao Drávec i poszebi dvá Hárija. Med delom sze je Hárija bour podérao, ki szta pa nej sz kricsala Drávci naj pázi i je bour sz cejlov mocsjouv tak na Drávca szpadno, ka je tomi právo nogou ilomo i je v gornyem tejli tezske notránye pos-tadbe doubo. Pripelali szo ga v spitao v M. Szoboto. Preiszkáva tecsé koga tezsi krivica neszrecsa. Odprejta szenyá. Kak nam naznánya okr. glavársztvo, szo sze zsivinszka szenyá v Čakov-szkom okraji odprle, odtisztec sze tiidi goven-szka zsivlna lehko vözsené. Vázsno za dvolasztnike! Vszáki kmet, ki má z-onkraj meje grünt, je dúzsen po pravilaj carinszki predpiszov, za priznánye té pravice prosnyou notri dati i tou pri tisztoj carinárnici m steri pas szpáda nyega grünt. Zavolo toga je Jkr. glavársztvo za té prosnye potrejbne for-muláre zalozsila, steri sze dobijo pri okr. g!a-rarsztvi v M. Szoboti i pri expozituri v Dolnyi Lendavi. Neszrecsa z biciklina. Bácz Rudolf pücon-Izkoga kmeta i mlinara, Rezső iména szin, pol-lárszke soule vucseník sze je kak rédno t. m. I8.-toga tüdi pelao v soulo v M. Szoboto. Na lendavszkoj ceszti je eden pojeb szkocso pred iyega, steroga sze je ognoti steo i dojsztoupiti, |£tak neszrécsno szpadno, ka szi je levo rokou iztrou, v plecsí pa zvino. Odpelali szo ga v spitao v M. Szoboti, — Nouvi ev. inspektor. Nameszto v Ameriko od Idoucsega^Junkuncz Sándor doszedásnyega ev. pspektora je* vszej gmajn glászami, 10 prouti jim, za nouvoga',ev. sinyorije inspektora B e n k o zsef velki trgouvec v M. Szoboti odebráni. lacija de vecs kak gvüsoo na v Križevci bdrzsánom sinyorszkom szpráviscsi. Gratu-am j\ — Kralá rojsztni dén. Králevszka rodbina je t. 17.-ga szvetíla kralá Alexandra I. rojsztni v Ilidži. Vsze vékse£mesztá i urádi szo szve-té dén z primernim tálom. Kellemes karácsonyi ünnepeket kiván kedves olvasóinak a „Muravidék" (Mörszka Krajina) szerkesztősége és kiadóhivatala. — Fontos mindenkinek. Mint ezelőtt, ugy most is tartunk fenn helyet újévi szerencse ki-vánatoknak a lap utján való kifejezésre. Miután ez az egyedüli helyes és takarékos m ó d j a, miután senki nem vetheti szemünkre: „még egy lapot sem küldött", ha esetleg elvész a postán, azért felhívjuk t. kereskedők, iparosok és korcs-márosok szíves figyelmét. Bejelenteni lehet a szerkesztőnél, kiadóhivatalnál, nyomdában vagy a kihordónál M. Sobotában legkésőbb december hó 27-ig. Ár csekély 10 dinár. — Sever Božidar előadásokat tart magyarországi szenvedéseiről és élményeiről. Eddig már előadást tartott Beogradban, Zagrebben és Ljubljanában, hol — állítólag — nagy érdeklődés közepette hallgatta végig a nagy számú közönség elbeszéléseit. Vájjon tart-e előadást Murska Sobotában is ? — — Fontos kettős birtokosoknak! Kettősbirtokosokról szóló vámszabályok 5. pontjá hivatalos lap 1922 évi 294 számú rendelete, értelmében a kettősbirtokosok kötelesek minden év januái ha- I vában ezen joguk elismerése végett kérvényt , benyújtani még pedig azon vámhivatalnál, amelynek körzetében birtokuk fekszik. Ennek folytán a M. Szobotai ker. főnökség raktáron tart az ily kérvényhez szükségelt nyomtatatványt, a melyet az érdekeltek megkaphatják a ker, főnökségnél (okr. glavarsztv. M. Szobotában, vagy ennek kirendeltségénél D. Lendavai. — Uj ev. felügyelő. Junkunc Sándor eddigi fetügyelő Amerikába való elköltözésével megüresedett ev. esperességi kerület felügyelőjévé, az egyes gyülekezetek leadott szavazatai folytán 10 szavazattal 6 ellenében Benkó József m.-sobotai nagykereskedőt választották meg. Beik-t ttása valószínűleg a križevci rendes esperességi gyűlésen lesz megtartva. Fogadja őszinte jó kivánatainkat. — Halálozás. Szeredi Viktor volt Križevcei körjegyző f. hó 17.-én szívszélhűdés következtében elhalt. Temetése f. hó 19.-én d. e. 10 órakor a M. Szobotai kórház halottasházából nagy részvét melett ment végbe. Az elhallot kiterjedt rokonsága gyászolja. Béke hamvaira. — Szerencsétlenség munkaköztien. F. hó 10.-én Gombóc József Gerlinci gazdálkodó erdejében Drávec József és Hári Mátyás és Alajos a tulajdonos részére fát döntögettek. Külön dolgozott Drávec és külön Háriék. Munkaközben Háriék kiásott fenyő darabja dőlni kezdett, a mire Drá-vecet nem figyelmeztették, s a fa teljes súlyával Drávecre oly szerencsétlenül esett rá, hogy an- i nak job lábát eltörte. Behozták a M. Szobotai kórházba, hol az orvos súlyos belső sélürést is megállapított felső testén. Kit terhel a felelőség, megindult a nyomozás. 'osite čevlje gumpotpíati. Prepričajte se sarai',, kako ugodni so za nositi. Vzemite pa pred vsem v obzir, da je Berson-gumi potpht cenejši kot usnjeni ter pomenja nosrtev istih za Vas velik prihranek. Zahtevajte pa od Vašega čevljarja s t r o k o v n o pritrditev gumi potplatov z vporabo priloženega Berson-cementa. Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno 1 Samo v nedeljo 2ó. dec. večer ob 8 uri: PROKLETNIK PUSTOLOVNA DRAMA u 3 POGLAVJA i 6 ČiNOVA ^ -- DER VERFLUCHTE Vstopnina: Gornje lože 10-— Dinár, spodnje lože 8-— Din, in II. prostor 3 — D. Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH Lieitáeija lovine. Lászt obesine Kupšinci, 600 máli plügov obszégajoucsa lovina, de sze 30. dec. 1923. popdnévi ob 2 vöroma vödávala. Lieitáeija je jávna, na 6 lejt, meszto obč. župana hisa, gde se pogoji pozvejo lehko. Kupšinci, 18. XII. 1923. Gorcsan József Župan. r Oglasz. Radi obnovitve obrata odam kompletna mlin-szko zsagalno sker in o»rozsno zsago (cirkular) Oda sze tudi kompletna mlinszka skér, szto-jecsa iz: 1 duplinski, 2 enosztavna, 2 par kamla, cilindri, vzrleki (aufzugi) in transzmisszión. Sker je escse v obratu pri: Anton Maitz mlinar Rogašovci v Sotini. Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. 100 kg. Pšenica—Buza .... K > Zsito—Rozs > Ovesz—Zab .... > Kukorca—Tengeri . . » Proszou—Köles . . .. > Hajdijna—Hajdina . . > Graoka—Bükköny . . » Otroubi(psen ) —Korpa (buza) » Szenou—Széna . . . , » Graj—Bab..... » Krumpise—Burgonya . . 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » > Detelcsno sz.—Löhermag 1200 1000 900 900 1000 900 700 400 2200 300 20 III. II. I. Bikovje f —Bika Telice 3 —Üsző Krave Q* —Tehén Teoci « —Borjú Szvinyé ^ —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás . . i 50 1 50-- 55 55-_60 — 60--60-28-—36 —46-65-70-88-94-. , » 170-. . » 160-. . » 160 . » 8- Pejnezi — Pénz. 1 Dollár. . = Kj 340 - • 100 Kor. Budapest = » I 20 100 Kor. Becs . . — > — 50 1 lira.....= » 17-16 Zürichben 100 Dinar = 6.525 sfrk. Gazdálkodás A lovak patáiba szoruló ragadós hóról. - Irtai Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán. (Folytatás.) t Ismeretes, hogy a pata, ha egészséges, elég erősen homorú. E homorusága igen nagy hordozó erőt ad néki. Ugyanolyan erőt, mint ííItalában a boltivek nyújtanak. Ezt a homoruságát mélyiti a vastag patkó. Említésre méltó, hogy a jó patkó nem feks7Ík a belső szélével a pata talpi felületére és emiatt a hó a * patkó és pata közötti ujjnyi széles résbe beleszorul és nagy felülettel, támasztó pontokat kap, azért onnan egykönnyen ki nem eshetik. A lágy, ragadós hó összepréselődik e magas kupolában és nagyon keményre tömörül. Az ilyen hörögök nem ritkán földet, kavicso' préselnek magukba. A rög lépésről-lépésre egy-egy hóréteggel nagyobb lesz, mintha cölöpökön járnának az állatok, a beszorult hó 1—2 arasznyi magas lesz. Érthető, hogy a szegény állatok nemcsak hogy nehezen járnak e hócölöpökkel, hanem hajlitóinaikat túlterhelni kénytelenek, ami fájdalommal jar. Inlobok igen gyakoriak. E cölöpök nem mindig függőleges irányúak, hanem oldalt, előre vagy hátrahajlók is lehetnek, Mi sem természetesebb, hogy a hajlás-sal ellenkező irányban lévő inak, izmok, izületi szalagok a normális mértéken felül lesznek megterhelve, nyújtva és ezért jiem ritka a szalagok szakadása. Az izületi felületek nem egyenletes megterhelése, zúzása, izületi gyuladást, csonttörést, izületi porcleválást okozhat. Hogy e bajok ellen megtehessük az elhárításokat (preventív intézkedéseket) tudni kell, hogy a meg nem patkolt patába nem szorul bele a hó, úgyszintén kirepül a lépésenkint bele szorult hó, ha a ló sebes mozgásba van. Egyesek erős rugókat alkalmaztak, melyek a beleszorult havat minden lábemelésl