Gimnázium; Általános, klasszikus, szakgimnázium ZENE Kötelező tantárgy (70 óra) Tanterv Ljubljana 2022 Gimnázium; Általános, klasszikus, szakgimnázium ZENE Kötelező tantárgy (70 óra) Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, szerzők: Dragica Žvar, Zavod RS za šolstvo/SzK Oktatási Intézete, elnök dr. Darja Koter, Univerza v Ljubljani, Akademija za glasbo, tag mag. Bogdan Borot, Univerza na Primorskem, Pedagoška fakulteta, tag dr. Barbara Sicherl Kafol, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta, tag mag. Ivanka Mori, Zavod RS za šolstvo/SzK Oktatási Intézete, tag Mihaela Kerin, Zavod RS za šolstvo/SzK Oktatási Intézete, tag Bojana Kralj, Osnovna šola Sežana, tag Alenka Kovačič, Osnovna šola Trnovo, Ljubljana, tag Simona Košak, Osnovna šola Brdo pri Lukovici, tag mag. Milka Ajtnik, Glasbena šola Radlje ob Dravi, tag Manica Habjanič Gaberšek, Gimnazija Bežigrad, tag Hedvika Ravnik, Gimnazija Piran, tag Marija Mihevc, Gimnazija Vič, tag A tanterv korszerűsítésekor a zenei tantárgyi bizottság a jelenleg érvényben lévő, 1998. évi tantervet vette alapul. A tantervet bírálták: Branka Rotar Pance, Univerza v Ljubljani, Akademija za glasbo Lidija Černuta Nowak, Srednja pedagoška šola in gimnazija Ljubljana Szerkesztette: Katja Križnik és Nataša Purkat Lektorálta: Mateja Tušek Magyar nyelvre fordította: Leemeta d. o. o. A magyar szöveg szaklektora: Eva Bažika Orban A magyar szöveg nyelvi lektora: Annamária Merényi Kiadta: Ministrstvo RS za izobraževanje, znanost in šport/SZK Oktatási, Tudományos és Sportminisztériuma, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Simona Kustec Az Intézet részéről: mag. Vinko Logaj Online kiadás Ljubljana, 2022 A Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsának 110. ülésen, 2008. február 14-én került elfogadásra. II URL hozzáférés: http://eportal.mss.edus.si/msswww/programi2021/programi/gimnazija/ucni_nacrti.htm ---------------------------------- Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 98491651 ISBN 978-961-03-0639-9 (Zavod RS za šolstvo, PDF) ----------------------------------- III TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .................................................................................. 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK/KOMPETENCIÁK ........................................................................... 2 3. CÉLOK ÉS TARTALMAK .................................................................................................. 3 3.1. FEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................................................ 3 3.2. TARTALMAK .............................................................................................................. 4 4. VÁRTHATÓ TELJESÍTMÉNY/EREDMÉNYEK .................................................................. 7 5. TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK ................................................................................... 8 6. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...........................................................................................10 7. A TUDÁS ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................12 IV 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A zene az ember életének része, kísérője, minden ember joga és szükséglete. A zeneművészet ismerete és megértése lehetővé teszi a diák számára, hogy előadással, zenehallgatással, alkotással, valamint kreatív újraalkotással fejlessze értékeit és saját identitását. A zene tantárgy során a gimnáziumban a diák bővíti zenei ismereteit, elmélyíti megszerzett tudását, ezáltal formálódik a zeneművészet iránti esztétikai érzékenysége és értékelőképessége. A kiválasztott tartalmak megfelelnek a diákok általános és zenei intelligenciájának. A tartalmak és a tevékenységek arra ösztönzik a diákokat, hogy kritikusan értékeljék a zenét, és kísérőtársnak tekintsék a különböző élethelyzetekben. A zene tantárgyközi kapcsolatai interdiszciplináris és transzdiszciplináris formában nyilvánulhatnak meg. A diák számára lehetővé teszik, hogy megismerje és megértse a zene szerepét a különböző társadalmi, művészeti és tudományos területeken. A zene tantárgy a gimnáziumban a diákok számára lehetővé teszi, hogy kifinomult hal gatókká, előadókká és zenekedvelőkké fejlődjenek, mivel a zenei események személyes átélése révén megismerik a kulturális értékek és szükségletek dimenzióit. A zene tantárgy hozzájárul a szlovén zenei identitás kialakításához, valamint az európai és a világ kulturális életébe történő integrálásához. 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK/KOMPETENCIÁK Általános célok:  pozitív érzelmek felkeltése a zene iránt;  a zenéhez való cselekvő viszony kialakítása;  az esztétikai és általános műveltség fejlődésének elősegítése a zene hal gatása, előadása és alkotása révén;  az érdeklődés és felelősség kialakítása a zenei tevékenység különböző formái iránt;  pozitív viszony és felelősségérzet kialakítása a szlovén, valamint a világ zenei kultúrájával szemben;  a különböző zenei kultúrák iránti érzékenység és tolerancia fejlesztése;  a szlovén és a világ zenei kultúrája szempontjából fontos zenei értékek kialakítása;  pozitív viszony kialakítása az aktív zenehallgatás, zenei előadás, zenealkotás  és -befogadás iránt;  különböző zenei korszakok, zsánerek és műfajok ismerete;  a zene kritikai megítélésének és értékelésének a fejlesztése;  az egészséges hangkörnyezetre való nevelés;  a zene összekapcsolása más művészetekkel, tantárgyakkal és területekkel;  a zenei fogalmak és a zenei nyelv törvényszerűségeinek a megismerése;  a zenei nyelven történő kommunikáció fejlesztése;  a zenei élmények és előadások kifejezése mozgással, tánccal, képzőművészettel és szöveges előadásokkal;  a zenei ismeretek alkotó felhasználására való ösztönzés az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben, valamint a szakmai képzésben;  a számítástechnikai eszközök használatának a fejlesztése. 2 3. CÉLOK ÉS TARTALMAK 3.1. Fejlesztési célok ZENEHALLGATÁS A diák:  felismeri a hangszereket és azok együttesét,  megkülönbözteti a kifejező elemeket,  elemzi a zenei formákat és azok létrejöttét,  figyelmesen és élményszerű−elemző módon hal gatja a zenei tartalmakat,  értékeli a meghal gatott zenét,  kritikusan reagál a zenei alkotások előadásmódjára. KIVITELEZÉS ÉNEKLÉS ZENÉS–HANGSZERES ELŐADÁSMÓD A diák: A diák:  elmélyíti az énektechnikáját, valamint a  elmélyíti az előadástechnikáját, a dal amok és dalok előadását, hangszeres dallamok vagy azok  értékeli a saját és az osztálya részleteinek előadását, teljesítményét az énekművek  értékeli a saját és az osztálya előadásában. teljesítményét a hangszeres művek vagy azok részleteinek előadásában ZENEALKOTÁS A diák:  feltárja a hangjelenségeket, valamint rövidebb vagy hosszabb zenei egészeket alkot,  improvizál,  zenei kíséreteket és feldolgozásokat alkot,  dalokat és más egyszerű zenei formákat alkot,  felveszi a saját zenéjét, és kritikusan viszonyul ahhoz,  kifejezi a zenei tartalom élményeit művészeti, verbális és mozgásos−táncos előadásmódban,  feltárja a zenei tartalom modern technológiával történő kifejezésének a lehetőségeit. 3 A ZENEI NYELV A diák:  elmélyíti a szlovén és a világzene művészetének fejlődésével kapcsolatos ismereteit,  felismeri, összehasonlítja, azonosítja a 20. és 21. századi zene alapvető jellemzőit, értékeli azokat, továbbá ismeri a stílusok, a zsánerek és a műfajok pluralizmusát,  elmélyíti a zenei alakítás elemeinek a megértését,  a zenei tevékenységekben használja a zenei lejegyzéseket,  megérti és használja a zenei kifejezőeszközöket,  figyelemmel kíséri a zenei eseményeket, értékeli azokat, továbbá kritikusan viszonyul azokhoz,  tisztában van a média hatásával és a manipuláció lehetőségével,  megérti és használja a hangversenylistákat, programokat, felhívásokat és hozzászólásokat,  ismeri és használja a zenével kapcsolatos zenei forrásokat, összekapcsolja a zenével kapcsolatos információkat, és kreatív módon felhasználja azokat az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységekben. 3.2. Tartalmak JAVASOLT TÉMAKÖRÖK A TÉMAKÖRÖK TARTALMI MEGHATÁROZÁSA A hang tudománya  Hangjelenségek,  hangérzékelés,  térakusztika,  egészséges hangkörnyezet. Zenei lejegyzés  A kottaírás fejlődése és formái.  Orientációs képesség és a kottaképek használata: - időbeli elemek: ritmus, ütemmérték, tempó, ütemváltás, - térbeli elemek: hangok, hangközök, hangrendszerek és együtthangzás, - dinamika, - artikuláció. Vokális és hangszeres  Énekhangok, kifejezőeszközök  énekegyüttesek,  a hangképzés alapjai,  a hangszerek besorolása és jellemzői,  hangszeres együttesek. 4 Zenei formák  Zenei-formai elemek,  zenei formák vokális, hangszeres és vokális- -hangszeres művekben,  zenei formák a 20. és 21. században. A zenei alkotás és  Zene és szertartás, újraalkotás idő- és térbeli - zene a szertartásokban az ókori kultúráktól az fejlődése újkorig;  a középkor és a reneszánsz hangzása – a vokális zene korszaka - egyházi és udvari/világi zene, - polifonikus és homofonikus zenei mondat, - J. P. Gallus, - zenei alkotás Szlovéniában a reformáció idején;  a nemesség és a polgárság zenéje – a hangszeres zene térnyerése - a zene társadalmi vonatkozásai a barokkban és a klasszicizmusban, - a vokális, hangszeres és színpadi zene a barokkban és a klasszicizmusban, - a zenei alkotás és újraalkotás a szlovén etnikai területen a 17. és a 18. században;  a zenei romantika - zene – a nemzeti hovatartozás kifejezése, - a szlovén nemzeti öntudat ébredése, - abszolút- és programzene, - a vokális-instrumentális és az instrumentális zenei formák, - opera – az összművészeti alkotás, - zene és tánc;  az új zene - a 20. és 21. század zenei sokszínűsége/sokfélesége, - a multikulturalizmus, - a szlovén zenei kreativitás és az európai stílusmozgalmak. Szlovén népzene és  Népdal – az epikus és lírai témakör, etnológia  a szlovén térségek többszólamúsága,  a néptánc és népi hangszeres zene,  a népzene motívumai a szlovén zeneszerzők műveiben,  az etno zene. 5 A zene és egyéb  Zene és képzőművészet, művészetek  zene és irodalom,  zene a színházban, a filmben és videófelvételekben,  a multimédia. Zenei szakmák,  Zenészek a kultúrában, az oktatásban és a intézmények és egyesületek tudományban, Zenei pluralizmus  Klasszikus, népszerű és szórakoztató zene,  dzsessz,  a zene és a társadalomkritika,  társastánc,  a tömegkultúra és a zene,  számítógépes zene. 6 4. VÁRTHATÓ TELJESÍTMÉNY/EREDMÉNYEK A várható eredmények a kitűzött célok, tartalmak és kompetenciák alapján határozhatók meg. A tanár az órák megtervezésével és lebonyolításával felelős a diákoktól elvárt eredmények eléréséért, a diákok pedig a munkájukkal és felelősségteljes magatartással, a képességeiknek megfelelően járulnak mindehhez hozzá. A várható eredményeket általános értelemben határozzuk meg, ami azt jelenti, hogy a diákok különböző mértékben és taxonómiai szinteken fogják azokat elérni. A diák:  ismer különböző korokból származó, különböző formájú és összetételű szlovén, valamint külföldi zeneművekből álló válogatást;  egy-, két- és többszólamú dallamokat énekel a szlovén, valamint a külföldi zenei irodalom válogatásaiból;  hangszereken elő tudja adni zenei kíséretek és dallamok válogatását;  az éneklésbe és a hangszerjátékába értelemszerűen bevon interpretációs elemeket, és tudja, hogyan kell azokat használni;  a képességeinek megfelelő vokális és (vagy) hangszeres tartalmakat alkot;  kritikusan viszonyul a zenei alkotásokhoz és újraalkotásokhoz;  alkalmazza a kottaírást előadás, hal gatás és alkotás során;  megkülönbözteti a zenei formákat és műfajokat;  ismeri és felismeri a környezetében a zenei tevékenységekben való részvétel lehetőségeit;  ismeri az autentikus népzenei hagyományt;  megkülönbözteti az énekhangokat, a hangszereket, a vokális, hangszeres és a vokális-instrumentális formációkat;  ismeri különböző zenei korszakok, társadalmak és szakmák szlovén, il etve külföldi zenei alkotóit, újraalkotóit, előadóit és alkotótársait;  ismeri, megkülönbözteti és tagolja a zenei formákat, továbbá azok formai részeit;  ismeri a zeneművészet tér- és időbeli fejlődését;  használja a zenei forrásokat, az interaktív médiát és a korszerű technológiát;  ismeri és használja a zenei nyelvet. 7 5. TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK A zene összefonódik az ember alkotói tevékenységével és életével, ezért fontosak a tantárgyközi kapcsolatok. Ezek a tanulási folyamatban különböző területeken, valamint a társadalom- és természettudományi tantárgyakkal való összefüggésekben valósulhatnak meg. A tantárgyközi kapcsolatok kiválasztása és megvalósítása az 1. évfolyamban főleg vízszintes vonatkozású. A tantárgyközi kapcsolatok értelemszerű bevonása a tanulási folyamatba a diák számára lehetővé teszi:  a zenének az irodalmi és más művészeti műfajokkal való összefüggéseinek a felismerését;  a zenei kultúra és a történelmi-társadalmi mozgalmak közti kölcsönös összefüggések mélyreható megértését;  a szlovén tájak és más földrajzi környezetek zenei jel emzőinek a feltárását;  a zenehallgatás, az éneklés és a hangszeres zenélés biológiai folyamatainak az ismeretét;  a hangok keletkezésének és a hangjelenségek törvényszerűségeinek a megértését,  a számítógépes programok megismerését és a zenében való alkalmazását. A tantárgyközi kapcsolatok meghatározása: Szlovén és idegen nyelvek: dalszövegek mint a zenei alkotások inspirációi; irodalmi témák a programzenében és a librettóban; a szöveg szerepe a zenei formákban; a szöveg és a zene koherenciája vagy üzenete; népi irodalom; művészi szövegek értelmezése és értékelése; hazai és külföldi irodalom; lírai műfajú szövegek, epikai műfajú szövegek; dalszövegek; a szavak jellemzője és a hangsúlyok a zenében. Történelem: történelmi korszakok; a zene fejlődésének jellemzői és idővonala; társadalmi mozgalmak, a népek története; nemzeti eszmék; zenei alkotások a történelmi és társadalmi környezet tükrében; a tánc és a társadalom fejlődésének kölcsönös összefüggése. Képzőművészet, művészettörténet: a zenével kapcsolatos intézmények építészete; grafikai elemek a kortárs zenei lejegyzésben; zenei motívumok ábrázolása — zenei ikonográfia; zeneszerzőkről készült képzőművészeti alkotások; az esztétikai kommunikáció és annak értékelése; forma, kontraszt, egyenlőség, szín, harmónia, kompozíció, motívum. Földrajz: világ - és regionális kulturális központok; a népdalok mint a regionális környezet vetületei; szlovén etnikai térség; népi tématikák a zeneszerzők műveiben; a természeti és kulturális örökség. Informatika: a zene és a zenével kapcsolatos információk a világhálón; zenei tartalmak alkotása, felvétele, lejátszása; digitális írásműveltség. Fizika: hang; oszcil áció, frekvencia, hangtovábbítók — hangszórók, hangvevők; sebesség, hangerő; hangelemzés. Matematika: arányok, adatok gyűjtése, osztályozása, értelmezése, adatok bemutatása 8 táblázattal vagy ábrával. Biológia: környezet; érzékszervek, hal ás, fül, légzőszervek, légutak, légzés, beszéd; éneklő szerv. Testnevelés: motorikus készségek (koordináció, sebesség, mozgékonyság, pontosság), nem-verbális kommunikáció, mozgásalkotás, nép- és társas táncok, pantomim, mozgáslazítás, légzési gyakorlatok; egészséges környezet. 9 6. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A zene tantárgynál megvalósuló tevékenységek és tartalmak hozzájárulnak a diákok általános és zenei fejlődéséhez, továbbá fejlesztik az életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket. A tantárgy lehetővé teszi a nemzeti identitás erősítését és a nemzeti örökséghez való viszony mélyítését. A zene tanulása és tanítása akkor lesz sikeres, ha holisztikus, érzéki, aktív és kreatív hozzáállással valósul meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi az operatív és fejlesztési célok elérését az érzelmi, társadalmi, motoros és kognitív fejlődés területén. A tanterv bővíti a diák zenei ismeretét, ami a gyakorlatban a gondosan és gazdaságosan megtervezett és lebonyolított órák során valósul meg. A tanár önállóan formálja az egyéni tanulási témaköröket azáltal, hogy értelemszerűen összekapcsolja az egyes zenei tevékenységeket az operatív és a fejlesztési célokkal, valamint a tartalmakkal. A tanár a tartalmi sorrendet és annak mélységét, valamint a munkamódszereket és –formákat a diákok igényeiknek, képességeiknek és elvárásaiknak megfelelően alakítja ki. A tanterv nem jelzi a témakörök sorrendjét, de a témakörök jelentik azokat a ki ndulási pontokat, amelyek különböző tartalmi megközelítéseket tesznek lehetővé. A zenehallgatás, - előadás, valamint -alkotás a javasolt témakörök és tevékenységek különböző kombinációjának a segítségével történik. A megszerzett tapasztalatokat bemutatjuk és megvitatjuk. Ez olyan megközelítést és magyarázatot igényel, amely megelőzi a zenei törvényszerűségek, valamint a történelmi tények verbális bemutatásást. A tanároknak aktív munkaformákat és módszereket kell alkalmazniuk. A zenehallgatás közbeni újraalkotás során fejlesztjük a tapasztalati-elemzői észlelés és értékelés képességet. A legfontosabb a zenei élmény, amely a zenei tartalmak elsajátítása mellett növeli a koncentrációs képességet, a figyelmet és a kitartást. A zenehallgatás során a zenei elemek felismerése és a zenei formák felbontása mellett külön figyelmet szánunk a hal gatott zenemű értékelésére, mégpedig kritikai vita, összehasonlítás, értékelés és a művészileg értékes fogalmak megértetése révén. Az előadás meghal gatása szintén fontos szerepet játszik a saját és mások előadói teljesítményének az értékelésében. A fellépést énekléssel és hangszeres zenéléssel valósítjuk meg. Az éneklést olyan művek válogatásával ösztönözzük, amely a művészi és kommunikációs érték mellett figyelembe veszik a serdülő fejlődési szakaszát, énekes képességeit és érdeklődését. Ösztönözzük az a cappel a éneklést, egy és több szólamban, beleértve a népi többszólamúságot és a hangszereken kísért éneklést. A hangszeres zenélés önálló formában vagy énekes kíséreteként valósul meg. A diákok hangszeres műveket adnak elő saját, improvizált, elektroakusztikus és elektronikus hangszerekkel, valamint Orff-, népi vagy klasszikus hangszerekkel. Az éneklést és a hangszeres zenélést tánccal kapcsoljuk össze. A diákokkal minden alkalommal értékeljük és értelmezzük a meghal gatott dal vagy szerzemény kiváltotta élményt. A kreativitás minden művészeti tevékenység nélkülözhetetlen része. Ezt az iskolai oktatásban új vokális és hangszeres zenei tartalmak létrehozásával ösztönözzük. A diák kreativitását az érzések és élmények zenével való kifejezésével, azt más médiumokkal is társítva (pl. 10 irodalom, művészetek, mozgás és tánc) ösztönözzük. A hangzó példákat a tanár az egyes tanórák tevékenységei és tartalma alapján jelöli ki. Ebben a tanárt szakmai végzettsége és kompetenciái segítik. 11 7. A TUDÁS ÉRTÉKELÉSE A várható eredményeket általánosan határozzuk meg, ezért nem tükrözik a taxonómiai szinteket az értékelés során. A tanár egyenként állapítja meg a diákok eredményeit, különböző taxonómiai szintekre bontja azokat, és ehhez igazítja az osztályozást. Az értékelés összetett és folyamatos. A tanár figyelemmel kíséri a diák eredményeit, amelyek a zenei tartalom megértésében, felhasználásában, elemzésében és szintézisében nyilvánulnak meg. Az értékelés során a tanár figyelembe veszi a diák visszajelzéseit és érdeklődését az egyéni zenei tevékenységek iránt, valamint az aktív részvételét, kommunikációs képességét és a kreativitását. A tudásfelméréssel a tanár visszajelzést kap a diákok értékrendjéről és hozzáál ásáról (a zenéhez való viszonyulásukról, a másság tiszteletben tartásáról), és ezek rájuk gyakorolt hatásáról. A tanár a tudás minőségi felmérése és osztályozása érdekében figyelembe veszi a szakmai és didaktikai ismereteket, a különböző módszereket, a diákok egyéni jellemzőit, a következetességet, az objektivitást, a toleranciát, a tervezést, valamint az osztályozás nyilvánosságát. A zene tantárgynál az ellenőrzés és értékelés következő formái alkalmazhatók: zenehallgatáshoz kapcsolódó tesztek, szóbeli és írásbeli ellenőrzés, il etve osztályozás, portfólió, szemináriumi dolgozat és fellépés. A diákok eredményét értékelő formáknak összhangban kell lenniük a tudás ellenőrzésére és osztályozásra vonatkozó szabályzattal. 12