An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH S, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. SZEPTEMBER 2, 1927.
No. 35.
Szlovenszkoga Drüstva Amerikanszke Zásztave Poszvecsüvanye
Prvo Szlovenszkoga Bratovcsine Pomág. Drüstva vu Ameriki, Maternoga Drüstva vu Bethlehemi nouve Amerikansz ke Zásztave poszvecsüvanye zdaj v-nedelo bode obdrzsávani z-velkov parádijov i z-banketom prikapcseuo. Drüstva voditelsztvo sze je zse pripravilo na tou szvetüvanye i z-lejpim programom csáka  na té dén, stero szvetüvanye jáko lejpoga tekája bode. Zásztave poszvecsüvanya zacsétek sze popoldnevi ob 2 vöri zacsne, pri steroj príliki ouszvetno gorimasejranye bode, pri sterom aktusi de Bethlehem City Banda igrala.
Potom, gda sze zásztava poszvéti, sze zacsne vu Drüstva Doumi velki banket, na sterom naprejvidoucs trno doszta kotrig i drüjgi gousztov vzeme tao i szkoron vszi kandidátje, steri vu blízsnyem odebéranyi na rázlocsne csészti gorisztoupijo, navzoucsi bodejo, ka naj sze szpoznajo z-lüdsztvom.
Na drüjgi dén, szeptembra 5-ta vecsér ob 7 vöri vu Drüstvenom Halli velki BÁL bode obdrzsávani za zásztave cio. Tak v-nedelo na banketi, kak v-Pondejlek na báli de Doncsetz Lajosa povidna szlovenszka orchestra obszlüzsávala igrouto. Vszáko znamejnye na tou kázse, ka sze zásztave poszvecsüvanya szvétek brez pára lepou poszrecsi i szlovenci vu velkom racsuni vzemejo tao pri toj príliki. Tákse prílike szo rejtke i záto je ponücajmo gori ino z-nasov vnozsinov pokázsimo szvojo moucs pred vszejmi drüjgimi národami.
Varaski tanácsnikov gyülejs
V-pondejlek gojdno je bio varaski csesztníkov gyülejs, na sterom je med vecsimi trno znamenito na notri privandrajoucse bethlehemszke prebivál ce tou, ka do zdaj ednouk dönok poprávlali Mechanic St , Fortuna i Hobart streete. Mr. William Molitorisz i vecs drüjgi hram lasztníkov, kí na zhodnom kráji Bethlehema májo szvoje hrame, szo oszobno sli pred varaski tanács, naj szvoje prosnyé notri dájo, za té streete poprávlanye. Tanács nyim je obecsao, ka príseszten keden zse sztém szkoncsa i csi de mogoucse escse eto jeszén zgotovijo sztém delom. Ali csi nebi mogoucse bilou, tak nájprvle na szprotolejtje k-coj zacsnejo k-tomi deli.
Eden ozsenyeni pár bi od gáza szkoron szmrt gori vzéo.
Vu Fountain Hilli je gázova cejv poucsila i gáz je notri vu Mr. i Mrs. E. L. Geiesau hram priso, gde szta nyedva szpalá, steri bi nyedva lehko moro, csi bi zse nej gojdna bíla i tou je ravno szrecsa bíla. Vgojdno je prisla edna zsenszka k-baoti, stera je escse zaprejta bíla. Zsenszka je tam gáz cejv poprávlajoucsa delavca na pomoucs zvála, kí szo vcsaszi prisli ino szo té ozsenyeni pár od szmrti obránili. Kak szo delavci notri vu hram prisli, vcsaszi szo vsze oukne gori odprli i vrácsitela zváli.
Szlovenszki farov szo scseli obkradnoti
Rev. Father Leo szo touvaje odegnali
Bethlehemszko policájsztvo mocsno preiszkáva za tisztimi lüdmí, kí szo preminoucsi pétek vecsér notri vtrgnoli vu szlov. rim. kath. farov i vszáko vüpanye jeszte na tou, ka je za krátek csasz vu rouke dobíjo, ár je policájsztvo dobro informacijo doubilo od Father Leo-a.
Te razbojnik je szamo za Fáther Leo-ja szmilüvanye volo obvarvao szvoj zsítek, ár csi gli, ka szo revolvo prouti nyemi drzsali, nej szo vu nyega sztrejlili, nego vö na okno, gda je zse te razbojnik vöszkocso. Rev. Leo, kak vszáki vecsér návadno, szo keszno vnocsi escse izda knige csteli vu knizsárnici, gde je tüdi velki safe vu sterom jeszte vszefelé fárna vrejdnoszt. Szkoron szo zse zadrejmali, gda sze ednouk zacsütili automobil sztánoti vönej pred farofom. Nikaj szo nej dáli doszta na zvönejsnyi masin, nego szi knige vküper poberejo, gda sze szamo ednouk eden moski pred nyí posztávi.
Vcsaszi pouleg szo meli revolvo za sterov szo vcsaszi szég noli ino szo prouti csloveki drzsali i steri szamo nyigovomi szmilüvanyi lehko zahváli, ka szo ga nej oszmrtili. Te necsákani gouszt je vcsaszi názdrk sou ino je nazáj vö na okno szkocso, za sterim szo te zdaj Father Leo edno párkrát vu lüft sztrejlili naj sztém zvönejsnyim naznánye dájo.
Fleming policáj, ki je sztrláje zacsüto je vcsaszi bejzso k-farofi ali te je zse vecs nikoga nej tam bilou. Policájsztvo tak míszli, ka té, ki je na farof priso, dobro more znati kak znotrejsnyi tao hrama sztojí i záto nede dugo ka vu policájszke roké príde.
V-nedelo vecsér szo pá nikáki prisli i tej szo pa odzaja v-dvori scseli zacsnoti ali Father Leo szo je pá sztrlájami z-bejszili.
Lejsz je “tekao”, poszláni je z-Allentowna
Atlantic City, N. J. — Federálni szühi ágenti, szo eti na zseleznepouti posztáji, na ednom vaggoni na pamet vzéli, ka je gornapíszek “lejsz” bio i dönok je z-vaggona teklo Gor szo vtrgnoli on vaggon i na nájvéso szásenoszt szo meszto leszá “dobro pívo” najsli tam.
Vszevküper je dvejsztou lagvov dobre píve bilou vu toj kari i poszláni je bio z-Allentown, Pa. od James Larson Co., vu Atlantic City k-Morris & Taylor-i. Szühi detektívje tou právijo, ka szo obej iméni foliske. Na vaggoni je na velki gori bilou szpíszano ka prej: “Native Lumber”, liki detektivje szo meszto domácsega leszá domácso pívo najsli.
VOZSNYÉ ÁLDOVJE VU CLEVELANDI
Vu Cleveland várasi je vu tekoucsem 1927-om loti od januára 1-ga do augusztusa 15-ga 111 lüjdi szpadnolo na áldov od automiblszki neszrecs. Do konca tekoucsega leta, csi de tak slo, doszégne do 200 mrtvecov racsun jedíno vu Clevelandi.
Labor Day --- Delavszki Szvétek
Szeptembra prvi pondejlek je szkoron vu yszákoj drzséli právdenszki szvétek. Labor Day je prva velka amerikanszka delavszka organizácia, Knights of Labor, poszvétila gori i prvo, delavszkoga dnéva gorimasejranye szo vu New Yorki obdrzsali 1882. leta szeptembra 5-ga. Edna drzséla je za drüjgov pozdignola za officiálni szvétek Delavszki Dén, stero je Oregon drzséla zacsnola vu 1887-om leti.
Labor Day de szvetíla v-pondejlek, szeptembra 5-ga cejla Amerika. Demokratske Amerike té szvétek je szamo szimbolum, ali prelejpi szimbolum je, steri je vrejden toga, ka naj ga eden cejli velki, zmozsen narod —blüzi sztoudvajszeti millio lüdi obszvejti. Ni ednoga szvétka nema Amerika, steri bi bole karakteriszticsen bio na ete zmozsno zrasztseni narod, kak té szvétek, Dela Szvétek.
Amerika je dela domovina, Ameriko je delo posztavilo za veliko ino Amerika je zahválna za tou, — obszvetí dela díko. Amerika tüdi má národne szvétke, kak drüjgi národje, ali národni szvétkov znamenitoszt je nej natelko poprejkna. Zgodovinszki szpoumenek, steroga národni szvétek pobüdí gori, po tekáji vrejmenov ne navdüsáva vecs národ, dotícsnoga zgodovinszkoga dogotka znamenitoszt sze vu preminocsote temnoszt pogrozí i szpou-
menka postenyé csuvajoucsi szvétek je szamo edno imé, steroga znamenitoszt országa prebiválsztva polovica znábidti razmi, ali drüjga polovica ga ni nerazmi i ni necsüti. Ali Labor Day ne dícsi eden zgodovinszki dogotek, nego ország ozsivávajoucse delo, sztvoritelszko moucs, produktivnoszt i szkrbnoszt. Labor Day znamenüje dela demokrácijo, tou, ka vu etom országi je delo nej jedíno sziromákov duzsnoszt, nego nikaj postüvanoga, stero je vszáki duzsen postüvati. Mo goucse ka je tou zrok tomi, ka je Amerika dnesz vu dominálivajoucso sztávo prisla zoucsi szvejta szkoron z-vszákim národom. Tomi naturno naszledüvanye bi bilou tou, ka bi sze po cejlom szvejti razvecsao amerikanszki düh i z-tém vréd bi szvejti vszi moderni národje prejkvzéli od Amerike dela postüvanye.
Csi prihája ono vrejmen, ka nej szamo v-Ameriki, nego i v-Angliji, vu Francuskom országi, pa escse vu Jugoszláviji tüdi zrendelüjejo szvétek na postényé deli, te de vszáki emigráns mirovno lehko sou nazáj vu Europo, te brezi vszákoga prehodnoga zvedávanva de tüdi gvüsen lehko zse od toga, ka tam rávno one mogocsnoszti nájde, kak eti: ár gde postüjejo delo, tam tüdi plácsajo za nyé telko, ka naj posteno zsivlejnye podelíj i zagvüsa. . .
MISLEJNYA PO VMORSZTVI SACCO I VANZETTI ANARCHISTOV
Vmourili szo Sacco i Vanzetti talianszkiva anarchista za ono raubarszko vmorsztvo, vu sterom je nyidva szoudsztvo pred szedmi lejtami za krívca najslo.
Z-tém vmoursztvom szo Massachusetts-a drzsélszke oblászti dvá mantrníka sztvourile za radikálce, zájenno nezgovorno velko radoszt reakcionárov seregi.
Trejzno, obcsütnoga szrdcá pörgarje pa csüdivajoucs, z-navelki odprejtimi ocsámi glédajo dogotke i z-zsalosztnim szrdcom konstatejrajo, ka szta dvá csloveka mogla vöpreminouti, ár szo radikálci prouti posztavili z-pravice obszlüzsávanyoin i z-skodlívimi zmeslingami, bombe nücajoucs szo scseli szvoje terrorizejranye na birovíji priszíliti.
Csi nebi rédili z-Sacco i Vanzetti-ovoga dogotka politicsno pítanye, te bi escse zsivela na szmrt obszodjeniva vmorca, ali da szo pa radikálci na propagande cio ponücali gori nyidva politicsno vidmo, záto, je nej bilou mogoucse za nyidva miloscso vözbojüvati. Reakcionarje szo nej mogli dopüsztiti, ka bi naj radikálci tou krícsali vu nyigove vüha, ka: odnász szte sze bojali, záto szte miloscso dáli dvema neduzsnima delavcoma. . .
Sacco i Vanzetti-a krívnoszt je nej bíla szveklo szpravicsana, szamo násztaji szo vadlüvali prouti nyima, tém vise ka vecs, eden za raubarszko vmorsztvo obszojeni cslovek: Madei ros, koga szo tüdi preminoucsi tork predpounocsjouv vmourili, je notriszpozno, ka je on vmouro tisztoga paymaster-a i nyegovoga pomocsníka, steri-
va z-vmorjenyom szo Sacco-ja i Vanzetti-a krivíli, ali oblászti szo tou nej vörvali nyemi.
Szedem dugi lejt szta trpela dvá na szmrt obszojeniva csloveka vu tuzsnoj vouzi, dokecs szta vu lekteriski sztolec prisla. Escse te tüdi bi trno doszta trpela vu tej mantrniski szedmi lejtaj, csi bi zaisztino nyidva vcsínola tou vmoursztvo i vu vszákom táli szta szi priszlüzsila jus na tou, naj bi na do szmrti vouzo premejnoli szmrten szoud.
Sacco Vanzetti-a pripetjé brez pára sztojí vu szvejta krivicsnoszti historiji i tejve dvá radikáliskiva delavca tejnya de dugo plahotala tam ober Massachusetts drzséle pravice obszlüzsávanya...
Sacco i Vanzetti szta talianszkiva privandrara bilá. Kak anarchista szta goripobüdila kre szébe radikáliski delavcov obcsütnoszti. Tej na szvoje neszpametne voditele poszlühsavsi szo táksa dela doprinesávali, — od steri szo szi tak miszlili, ka do z-tisztim hasznili obszojenima, — stera dela do privandrajocsemi delav sztvi szamo skoudila v-Ameriki. Doszegamao je tüdi bilou, szkoron vu vszákom amerikanci, povouli unszimpáthije, protivnoszti zoucsi privandrajoucsim delavcom, zdaj sze je tá protivnoszt tríkrátno povéksala, Officiálni faktorje vöponücajo tou sztávo i notri prineszéjo kárte szisztémo, tühincov regisztrácijo, zglásenya szisztémo, stero privandrare vu grejsnikov edno vrszti pogrozí. Tou szo doszégnoli radikálci z-szvojimi neszpametnimi zmeslingami, nepremislenim terrorom prouti oblásztom i prouti pravice obszlüzsávanyom.
Pekovszki drájver vöporobleni
Na Leithsville-Bingen pouti szo ga gor sztavili
Trijé mládi pojbje szo na Leithsville-Bingeri postíji gorsztavili Brickers Bakery Co. drájvera, ár szo scseli krüh küj piti. Gda sze je drájver okouli obrno zkrühom, te zse revolva vnyega bíla obrnyena. Vcsaszi szo vkraj od nyega vzéli okouli $100 pejnez posterom szo pa szkocsili na pouleg sztojécsi automobil i odpelali sze. Drájver je pomoucs doubo od ednoga drüjgoga csloveka, steri je nyega odpelo vu Hellertown, gde je na policájsztvi zglászo krádjenye.
Na toj postíji vszigdár vnou go automobilov jeszte szamo rávno zdaj je nej bilou i zatoga volo szo vudné lehko doprineszli szvoje ruzsno delo.
Dr. Stiegler farar szo szloboud vzéli od szvoji vernikov.
Dr. Stiegler S. Ernő, szlov. evang. gmajne dühovnik szo zádnyo nedelo vzéli szloboud od szvoji vernikov z-bozsov szlüzsbov prikapcseno, pri steroj príliki szo jáko lejpo predgo drzsali, tak ka szo sze navzoucsi bodoucsi vszi szkuzíli. Dr. Stiegler farar — kak szmo zse píszali — vu sztáro domovino odpotüjejo z-Mrs. Stiegler fararcov na glédanye i tekoucsega leta novembra szlejdnye dní prídejo nazáj. Dokecs do Dr. Stiegler dühovnik ouzdalecs od szvoje gmajne, do ji Ruzsa István, v-pokojeni Pittsburgh-szki dühovnik namesztü vali, kí szo zdaj v-szrejdo prisli vu Bethlehem ino szo prejk vzéli gmajne duhovnisko pelanye.
Dr. Stiegler dühovnik Mrs.. Stiegler szo sze vcseraj vecsér ob 7-moj vöri odpelali i dnesz vecsér szédejo na Majestic hajouv. Na stácijo ji je blüzi 200 solszke decé szprevájalo i vnozsino vernikov, prijátelov i poznáncov nyuvi, kí szo nyim zseleli szrecsno pout i vsze dobro do pá videjnya !
Od toga szlobodjemánya sze vu prísesztnoj numeri nasi novin popol nejse szpomenémo. Mí nyim tüdi zselejmo szrecsno pout i veszélo pa zdravo nazáj prihájanye !
Vecs kak $350,000 szo potrosili
New York, aug. 30. — Szeden lejtno bojüvanye za Sacco i Vanzetti-ja zsítka, ka naj je dönok ne poszadíjo na elektricsen sztolec, je vszevküper 350,000 dollárov kostalo, kak je zdaj Aldino Felicani, bostonszke komiszije pejneznik vö zglászo. Nej je isztina — pravo je Felicani — ka bi komunisztje eti vu Ameriki 500,000 dollárov vküper poubrali na Sacco—Vanzetti bránitelsztvo. Tak tüdi je eden drüjgi glász za nevalánoga pdvedo, stero je pá tou, ka bi prej z-Moszkve $1,000 poszlali, Felica ni tak právi, ka szo tej pejnezje nigdár nej do nyegovi rouk prisli, tak szo je pa te tüdi nej mogli poszlati.
Na tou je napelávao szvo jo deco, naj plüjejo na nyuvo mater
Vu Chicagi, kak vu vszákom várasi, je trno doszta razpítanya. I med razpítanyov zrokami jáko dosztaféle jeszte. Ali escse med nájcsüdnejsimi zrokami sze tüdi vöpozdignolo trijé, za steri volo hístva páli zsenítvenoga vezáliscsa razmetanye proszijo. Vsze trí szpomínane tozsbe szo preminoucso szoboto zacsnoli vu Chicagi.
William Becker-a, ednoga, mlejcsarszkoga kocsisa z-tém touzsi zsena, ka je cigárszki din piho vu obráz nyuvoga trí kedne sztaroga deteta, ka naj z-tém zseno csemerí.
Filomena Dvorak, ednoga szaboula zsena z-tém touzsi mozsá, ka je on vszigdár napelávao szvojivi dvej deteti, ka naj plüjejo na mater.
Zájenno Harry Greenwald sze od szvoje zsené scsé razpítati, ár sze je prejk stiri lejta navolo, ka je ona vszefelé felé hizsno blágo, poszoudo, skér i pohistvo lücsala v-nyega.
MRTELNOSZT
Julia Doncsecz, 35 lejt sztara szlovenszka zsenszka je mrla zdaj preminocso szoboto. Pokopáliscse je bilou zdaj v-tork aug. 30-ga zsnyénoga douma 330 Mechanic street. Vu Szlovenszkoj Rim. Kath. cérkvi je szv. mesa bíla szlüzsena i potom szo pokojno na St. Michael cintori na vekivecsen pocsinek polozsili. Zsalüjejo mouzs Doncsecz Imre i deca.
BRÁTVENI PIKNIK
Zdaj v-nedelo, szept. 4-ga popoldnévi velki Brátveni Piknik priredi Szlovenszka Evangelicsanszka Gmajna vu lasztivnom nouvom piknik parki. Na tom nájveszelejsem i letosz szlejdnyem pikniki de sze vszá ki trno veszélo csüto, ár sze je prireditelsztvo poszkrbelo za vszákeféle	razveszeljávanye;
bode med vecsim z-sále zsení dev i drüjga szmejsna dela. Grozdje i rázlocsni drüjgi szádüj pa vu táksoj vnozsini bode, ka vszém bethlehemszkim touvajom dojde. Krádnoti de vszá komi szlobodno, ali nevarno de, ár jáko büdni oucsi csuvarje i csuvarice bodejo. Naj príde vszáki i szi vzeme chance ! Vouze sze nej trbej bojati, ár de Göre Gábor biro bácsi popovszkizsakeo meo i prinyem sze vszáki touvaj lehko z-pejnezi odküpi, dnesz dén pejnez vszepovszédi dobro szago má, véksi touvajje, pa escse vmorci sze tüdi resíjo tezske vouze, ali szmrtne kastige, csi májo pejneze. Véksi touvaj vékse postenyé i obsit dobí. Kí bi pa z-oni lejpi mládi csuvaric edno ali ovo vkrádnoti i zsnyouv pred oltár odszkocsiti probao, on sze do szmrti vouze ne resi.
Trijé prelejpi prájzi bodejo vövtálani med onimi, kí sze náj vecskrát ozseni, med csuvari i med touvajom; nájvéksi i nájbole prílicsen touvaj dobí eden lejpi velki vejnec. — Igrouto de Kancsó Árpáda povidna banda obszlüzsávala. Za fájno jejsztvino i dobro hladno, kurázsijo pobüdjávajoucso pijacso je poszkrbleno. Tiketi cejna 35 centov. Zacsétek popoldnévi ob ednoj vöri.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
AMERIKE NÁJVÉKSA SZENZÁCIA
Za trí kedne nezgovorno velkoga dogotka meszto bode chicagoszki Stádium, po officiálnom iméni “Soldier’s Field”. Tü de sze obdrzsávalo novejse Tunney—Dempsey	boxanye,
stero je zse do etigamo tüdi táksi práj napravilo, ka sze lehko beta z-nájbougsim reklámom.
Dempsey, boxanya szvetszki champion je preminoucsem leti vu Philadelphiji zmero vküper szvojo sztrasno moucs z-Eugene Tunney-im, stero fightanye sze je z-toga zádnyega obládnosztjov szkoncsalo. Ár je Dempsey vu tákso formo zgübo szvojo titulo kak szvejta champion, z-táksimi je mogao vösztoupiti, steri zájenno za vszákoga matadora nájglávnej si cio znamenüvajoucsi pejnez, díko i héresnoszt sze bojüjejo i gori rívajo po championszkoj lesztvici.
Za toga zroka volo je bio obdrzsáni juliusa Dempsey-Sharkey-a match, stera prílika je Dempsey-i podelíla znouva chance, ponüdévsi z-ednov potjouv mogocsnoszt nyemi na tou, ka z-lajnszkim szvojim obládnikom lehko vösztoupi za velke tezsáve boxerov 1927-ga leta szvetszko championsztvo.
Isztino vadlüvajoucs, mí vu tej velki fightanyaj nevídimo právi, vu nemeskom razmejnyi vzétoga csísztoga sportszkoga kultusza. Po pravici je nej drügö, kak eden povidno prirédjem, velke mére biznisz, gde je telovna moucs i prílicsnoszt trzstva blágo.
Velke summe sze obrácsajo na kocki i té násztaj zájenno zagvüsa biznisza postenoszt. Z-poprejknoga sportszkoga pogléda nema doszta znamenitoszti tou delo, ali od drüjge sztráni na Chicago gledoucs je nezgovorno velka znamenitoszt té dogotek, ár je Chicago vezdaj na nájlepsoj pouti evolucije i naprejidejnya, ino sterikoli velki váras bi veszéli bio, csi bi na nyegovom presztori prirédili boxanye, ár zvön onoga dogotka, ka dotícsen váras na pár vör vu szvejta intereszejranya centrum posztávijo, znamenüje i escse vnozsino jezér lüjdi tá prihájanye. Prireditelsztvo szi tak racsuna, ka okouli 150,000 lüjdi poglédne ono bítje, ali mogoucse je, ka 170,000 tüdi doszégne glédajoucsi lüjdi racsun, stere neszmeme vnozsine eden trétji tao, 50—60,000 lüjdi z-blizsnyi i dalésnyi krajin príde tá. K-szlüzsbi prídejo tak hoteli, restaurantje, baote itd., z-recsjouv obfrisi, ocsrsztvi malo toga vel koga várasa zsivlejnye.
Idea száma, boxanya tá prinesenye je ednoga chicagoszko ga baotosa, kí je toj idea-ji med szvojimi tivárisami vcsaszi naj so podpornike Priblízsno z-350 prestímani baotosov i trzstveni lüjdi sze je nasztávila ona komiszia, stera je z-varaskov oblásztjov i z-ober Stádiuma ravnajoucsov South Park-a komiszijov zse z-potrejbnov goripriprávlenosztjov krédi bíla pa szvojem zasztoupniki, Getz
steinkula velkim trzscom dovolejnye szpraviti.
Namerilo sze je bár nistero glászov, steri szo sze z-onim zezávanyom, ka je Dempsey vu bojnszkom vrejmeni nej vcsíno zadoszta szvojoj szoldacskoj duzsnoszti, protestejrali prouti tomi, ka bi prejk dáli té Stádium, steri je szoldákom na szpou menek poszvetseni. Ali da je pa ni várasa voditelsztvi i ni Parka komiszia nej vzéla tou za táksi tezsáven argumentum, ka bi naj za toga volo Chicago od edne tákse velke szenzácije i bizniske prílike porobili.
Stádiuma nücanye de na tou edno príliko 100,000 dollárov kostalo, matadorje (boxerje) vszáki poednom pa doszta vecs dobíjo od sztoujezero dollárov za honorárium, ali bougse povejdano za bolecsíne nájjem. Prouti tomi med szvejta nájiprejdnyejsi znáncami lejtno na vörazdelitev prisévsi Nobel-nájemov summa nedoszégne 20—25,000 dollárov. Ali dokecs k-tomi ednoga cejloga zsít ka znanosztveno delavnoszt, ali pripoznano piszátelszko héresnoszt trbej, tecsasz k-boxa nyi je zadoszta prípravna telovna moucs, pár mejszecsni tréning i edne pou vöre bítja vöpretrplejnye.
“Panem et circenses !” — “Krüh i cirkuszko spilo!” — je krícsalo lüdsztvo pred dvej jezero lejtami vu Rimi i tak da bi sze vu popádnyenoszti nej doszta szpremeníla moderni, vrejmenov csloveka vnozsina.
VSZÁKI PÖRGAR NAJ REGISZTREJRA
Vszáki pörgar naj za duzsnoszt drzsí zsiveti z-szvojim pörgarszkim jusom. Vszáki naj vouta! Vouta pa szamo tiszti lehko, steri regisztrejra, záto naj niscse nezamüdí regisztrejrati i county tax plácsati pred regisztrácijov, pri steroj príliki more pokázati reszit, ka je plácsao county tax.
Registrácije dnévi szo: Szeptember 1, 6, 17. Kandidátov odebéranye szeptembra 20-ga, v-tork bode.
AMERIKÁNSZKI SZLOVÉNCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete VU
NOLAN - CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsi vszefelé lagve, prese, mlíne za grozdje mleti itd.
Z-sztároga krája motike itd.
— Primejrna Cejna —
NOLAN--CONCILIO
ZSELEZNOJ BAOTI 232 East Third Street Bethlehem, Pa.
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajocse Drüstvo vu Ameriki.
Materno Drüstvo Bethlehem, Pa.
Vszém postüvanim Szlovenszkim prijátelom, i prijátelkinyam, vu Bethlehemi i Okroglíni mámo szrecso naznánye dati, ka odzgoraj imenüvano Materno Drüstvo, de prísesztno NEDELO KAKTI
SZEPTEMBER 4-GA
vu VELKOJ PARÁDIJI, pri steroj príliki de
Poszvecsüvanye Amerikanszke Zásztave
Poszvecsüvanya zacsétek sze zacsne popoldnévi ob 2 vöri. — Potisztom sze zacsne Drüstveni BANKET. Nptrisztoplejnye tiket i vecsérje cejna $1.00. Na drüjgi dén, kak SZEPTEMBER 5-ga, bode obdrzsávani VELKI BÁL na Zásztavo cio. Notrisztoplejnya tikete 35 centov. Tak csi stoj scsé dobro voule bidti tak dugo kak de sze nyemi vidlo, naj nász poiscse gori. Vszákoga szpostenyom gori szprímlemo. Proszimo postüvani Szlovenov podpéranye!
Osztánemo z-pozdravlejnyom;
DRÜSTVA RAVNITELSZTVO.
321 E. Packer Ave. Bethlehem, Pa.
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajocse Drüstvo vu Ameriki

Materno Drüstvo Bethlehem, Pa.

Kak je vszém postüvanim kotrigam znáno, pri Maternom Drüstvi i tüdi vö razglaseno, ka bi tá zdajsnya Amerikanszka Zásztava szamo vu edno cérkev bíla nesena, szmo mí zdajsnyi csesztnícke nej mogoucsi napraviti.
Tak poetoj pouti vszém postüvanim kotrigam naznánye dámo, ka csi scsémo, ka bi vu Drüstvi med kotrigami mirovcsina bíla, zdajsnya nouva Zásztava poszvecsüvanye sze indri nemre zgoditi  kak vu Drüstvenom Doumi. Stero proszimo vsze postüvane kotrige naj nam pri tom deli nikaj nezamerijo, csi tou scsémo, ka bi naj vszém kotrigam nyuvo zadovolnoszt vöszpunili, szmo tou delo nacsi nej mogoucse szkousz doprineszti. Ali ober vszega proszimo vsze postüvane kotrige, ka na toj parádiji naj vszi navzoucsi bodejo.
DRÜSTVA RAVNITELSZTVO.
DEMOKRÁTSKI KANDIDÁT ZA
ALDERMANA
(5-ti WARD)
Charles Greenstein
REGISTRÁCIJE DNÉVI: Szept. 6. i 17-ti. PREDODEBÉRANYE: Szeptember 20, 1927
Vase podpéranye bode za velko prestímano.
Charles Greenstein
X
VU MOJO PIÁNO SÔLO
Sze lehko dájo notri vpíszati, ki sze zselejo vcsiti igranye na piáni, vszáki dén vecsér od 7 do 9-te vöre.
LAMPRECHT MICI, piáno vucsítelca 714 East 4th Street,	Bethlehem, Pa.
Prve numere znamenitoszt
Od indasnyi národov mao je vszáki národ prvoj numeri poszebno znamenitoszt zroküvao. Zaisztino za prvoga bidti, csi nevedoucs, ali po vrejdnoszti, ali pa po szrecsi je jáko prijétno.
Z-naprejvidoucsa znamejnya kebzüvajoucs szmo gvüsni, ka Mr. Anton Wolst szo prvi pri Alderman odebéranyi, kí obládno prídejo szkousz. Sors je zse pri kandidejranyi nyim na vugodnoszt szlüzso, oni szo potégnoli vö prvo numero. Csi bi Aldermanszka csészt po lutriji bíla notri szpunyena, te bi goszpon Volst zse zdaj Alderman bio. Med oszmimi Aiderman kandidátami Mr. Wolst-a imé sztojí na prvom meszti na listi i z-toga szi tüdi lehko racsunamo, ka sztálno prvi gvinajoucsi bodejo i nikáki do na gizdávi lehko dünkali (nej eden drüjgoga po glávi), nego po szvoji prszaj, ka ednouk dönok vogrin széde vu Aldermanszki sztolec i tou je nej drüjgi, kak goszpon Anton Wolst. Té goszpoud szo sze nej vu Bethlehemi naroudili, ali od dugi lejt mao eti zsivéjo med nami, poznamo ji vszi, kak szkrbnoga, pravicsnoga, postenoga bizniskoga csloveka, kí je na szvoji domovincsaraj vu nyuvi potrejbcsinaj vszigdár z-gotovim vogrszkim szrdcom pomágao, szamo de nam na prejdmyoszt i haszek tou, csi goszpon Wolst Antona poszadímo vu Aldermanszko csészt vu 5-om wardi.
Sto má voutajoucso pravico, tiszti naj na nyíh vouta, ali prvle trbej regisztrejrati. Regisztrácije dnévi szo szept. 1. 6. i 17, vgojdno 7—9, predpoudnévom 11—2 i vecsér od 4-te do 10-te vöre. Ali ne regisztrejrajte szamo, nego sztálno voutajte tüdi. Nebode zsmetno delo gorinájdti nyuvo imé, gda Aldermanszki napíszek poglédnete, med oszmimi kandidátámi je goszpon Anton Wolsta imé nájprvo:
FIFTH WARD, BETHLEHEM, PA. ALDERMAN
1
Anton Wolst
X
ZOBÉ SZKÜBÉMO KSENKI
(csi drüjgo delo tüdi mí delamo)
Dr. Gould (Phila vejka)

Z-“VITAL LÜFTOM” leko szkübne od 1 do 20 zobouv BREZI bolecsine !
Csi vám jász bolezen vcsinim — Neplácsajte mi.
Cejli foliski zobouvje ............................
$
7
.50
i vise
Extra mocsni zobouvje ....................... $12.50 i vise
Zlate korone .......................................... $5.00 i vise
NEPOZÁPTE!
Kancelaja je odprejta Vudné i Vnocsi
Nej je potrejbno notri zglásziti
NAPORGO ALI ZA GOTOVE PEJNEZE.
2 Doktora i Nőrszova
Brezbolezni DR. GOULD
S. W. Cor. 4th & New Streets
(Vise Peoples Trust Co. Banka) Bethlehem, Pa. VSZE DELO GARANTÉRANO NA 15 LEJT
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NA ODAJO.
Eden vu dobrom sztáni z-6 hízs sztojécsi hram, z-cejlim pohístvom vréd i ednov piánov je zavolo odpotüvanya na odaji za trno nisziko cejno. Zvedáva sze naj pri lasztniki po pétoj vöri vecsér.
GÁBRIEL CSöNDöR
319 Cemetery Street, Bethlehem, Pa.
(No. 33—36)
NA ODAJO COUNTRY BIZNISZ
Vu Highland Parki (med Bethlehem i Allentownom) sze eden na dobrom meszti lezsécsi i jáko dobro idoucsi buthcherszki i groszerszki stor, zavolo odpotüvanya vcsaszi odá za redno cejno. Prípravnomi csloveki de zlátna bajca. Zvedáva sze naj vu reditelsztvi nasi novin, 512 E. 4th Street, Bethlehem, Pa.
BETHLEHEM TURKISH BATH
SZOPOUTNA KOUPANCA A. PLISCHKE, lasztník.
809 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Znouvics notri szprávlena i predelana moderna szopoutna koupanca. — Csi szte prihlajeni, máte rheumo sli kaksikoli drüjgi beteg, steri je potrejben naj sze v-koupanci vrácsi, obrnte sze z-vüpaznosztjov k-odzgoraj imenüvanoj koupanci, stera sze zevszim predelana SZEPTEMBRA 15-GA ODPRÉ.
Phone 2279-R-1	Mí odpelamo i domou
pripelamo gvant
SUNSHINE CLEANERS
M. AUSLANDER, lasztník.
419 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA
(Pouleg Preletz Hotela)
Pejglanye, pucanye i poprávlanye zgotávlamo. Prvevrszte delo garantéramo. — Prineszte számi notri, ali pa na telefon zazovte, naj k-vám prídemo.
Hitro i rédno vöobszlüzsávanye.
Proszimo szlovencov podpéranye.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenc szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000
VLOZSBE ........... $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzememo vszeflé zidárszko i tislarszko delo, Popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak
dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
VELKA ERBIJA JE NEJ ZMOUTILA EDNOGA SZIROMASKOGA BUTCHERA
Eden butcherszki detics, kí sze ne veszelí nevcsákano erbanim millionam. — Csi gli doszta millionov má, záto nadale szejka meszou vu butcher shopi.
Detroit, Mich., aug. 24. — William Walker je eden návad ni butcherszki detics. Prouti tomi ga batrivno lehko za spár tovszki karakter imenüjemo, koga pejnezi nikakou nezmoutijo.
Walkera je pa velka radoszt doszégnola vu preminoucsi dnévaj. Od toga szo nyemi naznanili, ka je velki tao erbao z-Edward Searles-a, ednoga Massachusettskoga odloucsenika 15 millio dollárszke örocsíne.
Walker je persze veszéli grátao, gda je tou naznánye doübo. Ali gda szo ga pítali, ka ka de zdaj delao, csüdüvajoucs je z-pitanyom odgouvoro:
— Ka mo zdaj delao! Tou mo delao, ka szem doszegamao csinío, nadale mo szekao meszou !
I na drüjgi dén je rejszan zse pá tam sztao za pultom vu ednoj máloj mesznici vu Royal Oaki i szekao je meszou, tak da bi sze nika nej zgoudilo.
Ali záto je Walkera zsivlejnye nej tisztoga tühoga tekája, miroven zsítek, kak je doszegamao bio, dönok szo nyemi doszta míszli dáli oni millioni. Nájprvle je tak pravo, ka bi nájráj té pejneze na dobrotovne cíle darüvao, ár sze bojí, ka ga tej vnozsino pejnezi — szkvaríjo, na bozsno pout zavrnéjo.!
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplácsa na nyé. Ali csi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
Eagle Brand has raised more healthy babies than all other infant foods combined.
EAGLE BRAND
CONDENSED MILK
KRVÁVA LÜBEZNIVA DRÁMA VU STRANDI
V-tork i Szrejdo, szeptember 6-ga i 7-ga edna prelejpa szenzácionszka lübezníva dráma bode notri pokázana vu Strandi. Edne prelejpe i nekrivicsne mláde deklé zsalosztna zgodovina je tou, stero je eden mládi decsko porobo od nyénoga nájvéksega kincsa, od zsenszkoga postenyá. Poglednite té prelejpi kejp, gda za tou nyéni brat szvoje csemére vö szpuni za ono csinejnye, stero je prouti nyegovoj szesztri vcsíno. Zaisztino poglednite té kejp príseszten keden.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Pondejlek:
“PÉSZKA ZMOZSNOSZT”
z-héresni vogrszki künstlarom
Rudolph Schildkraut-om Tork i Szrejda: “Z-KRVJOV ZAPRÁNO ZSENSZKO POSTENYÉ”
Csetrtek:
“PRIKÁZEN”
Pétek:
“ZVODJENOSZT”
Szoboto:
“ZSALÜVANA CESZTA” “I ZGÜBLENI MILLIONI”
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICH, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
ZA ODAJO
Na Hayes Streeti. Polovico od cejloga zídanoga
hrama, z-ćvsze potrejbcsinov.
Fourth Ave. — Szamen hram z-vsze potrejbcsinov.
$7000,—
E. 3rd Streeti. — Szamen hram, z-vsze potrejbcsinov i velki funtosom.
Wyandotte Streeti. — Szamen hram, z-garázsami E. 3rd Streeti. —Dupliski zídani z-vsze potrejbcsinov Webster Streeti. — Dupliski zídani hram, meszto nazáj do alley-ja. Vszáki ........... $5250.—
CASTELLUCI and PICCIRILLI
Real Estate & Insurance --- Notary Public 823 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegrafi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
S Z L O VENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER
723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO OOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre, za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
69
—	Kak, — kak?
—	Rávno vütro do nyemi licitálivali Majornok.
—	Znam. Ali za szolgabirôva záto osztáne.
Krcsmár je z-ocsámi malo zaskrlio.
—	Hja znájo, kak cslovek zapopádne. Dosztaféle píszani macskásov májo Majornoky. Nisterni nê právi dug, míszlim ka me razmijo — okôli szlüzsbe nika malo nerédnoszti, zamüdnoszti. Tô jasz znam dobro, ár je moj szin pod nyim piszács i on meni vsze povê. Tá dugoványa nyemi prvle, szledkar zvinéjo sinyek. Pa ga sajnálivam szirmáka, ár je právi goszpôd bio.
Gôszt szi je globoko zdêhno, miszlécs szi je vu dlani na szto nagno glavô; szledi pa osztro szpitávao:
—	Kakda zovéjo vász?
—	Mené Balics Gábor.
—	Jeli bi vcsínili meni edno dobrôto ?
—	Tô od poszla sztojí, — je odgôvoro Balics Gábor.
—	Jasz szem Majornoky Gyüri, Majornoky Ferenca szin.
Z-sztároga ostarjása lamp je naednôk od sztráha vö szpádnola szrebrno pokrivalo majôcsa pipa na tla.
72
moj szin tüdi goszpôd, tí tüdi dobís odméne stiri jezero rajhnski vszáko leto, z-stirami konyí bos sze v-hintôvi vozo, szlobodno drzsís ínasa, i sampánije pijés.
Gyüri je domá osztano i z-cêlim vdányem je pelao ravnanye. Bár je stiraj konyév za szvoj naprézs nê drzsao, sampánie je tüdi nê pio, ali záto sze je za blájzsenoga drzsao, szamo vcsászi, vcsászi sze je v-globoke míszli vtono i vecs dní oblácsni obráz kázao.
Taksega hípa ga je bogme zaman gládila mati z-méhkimi pnsztami po vrôcsoj glávi.
—	Tí nikso szkrivno zsaloszt más. Ka ti falí drági moj szin?
—	Od ednoga i drüjgoga szem szi premislávao.
Bôg drági od koj? Vê je pa niksega zroka nê meo, na zsaloszt i premislávanye, stero sze je nagôszti szkazsüvalo prinyem. Lübavni je véndar nê, ár nikam nehodi, nepozna nikoga i k-nyemi tüdi nehodi niscse. Szamo eden sztári cslovek je prisao k-nyemi vu szlêdnyi hípaj vecskrát, z-sterim szta sze notri zaprla i cêle vöre zgucsávala. I redovno táksega hípa sze je kázala nanyem ona hüda vola i doj pobitoszt.
Mati je gori prisla na tô:
“Ka té sztári cslovek noszi od nikec tô vnôgo zsaloszt, kak sté bode, jasz vözvém —
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
REAL ESTATE
HRAME, FARME, BAOTE LOTE KÜPÜJE I ODÁVA.
Peneze szprávi na Mortgage csi je potrejbno.
JOSEPH BRAINER
2336 FAIRFIELD AVE., BRIDGEPORT, CONN.
Telephone B 1020
—Ali pa—
ANTON TIVADAR
223 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
Telephone 434
SZPREMENITI DO MOGLI VOLSTEAD-OVO SZÜHO PRÁVDO
BÍvsi prohibicionszki csesztníc ke szo vszi na tom previdejnyi, ka je tou právdo nej mogoucse vu valányi obdrzsati. — Trbej dopüsztiti lehko vino i lehki sör.
Washington, aug. 23. — Prohibicionszke právde notrizdrzsánya pítanye edno gordánye bode naszledüvajoucsemi
kongresszusi. I pred naszledüvajoucsim kongresszusom do sze nájbole zazsigano tiszti bojüvali za szpremenítev Volstead právde, sterim je predetim tou bilou pozványe, ka naj sze szkrbíjo za notrizdrzsánye szühe právde.
Prohibícionszkoga departmenta koncsimár za eden tucat prejdnyi csésztníkov sze je povrnolo nazáj vu zádnyem vrejmeni vu privátno zsivlejnye. Tej vszi szo ogvüsni od toga, ka je pítvine zabránjenoszti právdo vu zdajsnyoj formi nikak nej mogoucse szkousz doprinesávati i tou szvoje previdejnye vu niksem táli nezatajíjo.
Tej lüdjé vszi z-prakszisa gucsíjo. Dugi csasz szo kotrige bilí vszi szübe právde departmenta. Vszákoga jedínoga bootleggera i pítvine morszki tátov delavnoszt dobro poznajo.
Zs-nyuvoga dugoga prakszi sa szo na szledécsivi dvej pravici prisli gori:
Edna je lou, ka prohibicionszko právdo vu zdajsnyoj formi je popolnoma nemogocsno szkousz doprineszti.
Drügoga je tou, ka sze government niti ne briga zaisztino na oumorni z-tém, naj bi sze szüba právda szigurno notrizdrzsávala.
Med onimi bívsimi prohibicionszkimi glávnimi csesztníkami, kí szo sze povrnoli nazáj vu privátno zsivlejnye, jesztejo táksi, steri Volstead právde szpremenítev vu tákso formo míszlijo, ka právdenszko dovolijo dvá i trífrtále percentov alkohola vszebüvajoucsega sora rédjenye, odávanye i trosenye, ino jesztejo med nyimi ták si lüdjé tüdi, steri sze za szla-
boga vína právdenszko dovoljenye borijo.
Lincoln C. Andrews, bívsi namesztni miniszter, prohibicionszke kancelaje bívsi prejdnyik od szvoji szküszov knige píse. Vu tej knigaj odkrito, brezi vszákoga zavijanya razlozsi isztinszko sztávo, — lehko szi míszlimo, ka té knige tak med mokrimi, kak med szühimi vernikami z-kaksov nemirovnosztjov csákajo !
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli té potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozabte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
krizs
delanye za vase pokojne i prinsz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.

Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, P A.
NORTH SIDE HARDWARE CO.

Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street,	N. S. Pittsburgh, Pa.
Bell Phone 2508 Cedar.
70
—	Ejnye, ejnye! — Kucajôcs v-cágloszt szpádnyeni.
—	Bôgse bi bilô, csi bi mi jezik obnêmo....
Eti szem zvézste me.....
—	Oh nika vam nede, Balics sztarec,
trôsta ga Gyüri prijaznívo — escse vam zahválim, ka szte mi povedali. Szamo vász tô edno proszim.....
—	Na moj zsítek, kricsí te brbotajôcsi sztarec, pomali k-szebi pridôcsi.
—	Nê mi trbê vasega zsítka, Balics bácsi — nego gucte z-vasim szinom i kelikokolikrát nájde tákse delo naprêprídti, stero bi mojemi ocsi na skodo bilô, prídte k-meni, jasz je vréd posztávim tak, naj oni niti na pamet nevzemejo, i vam tüdi plácsam za trüd.
—	Jeli mi tô obecsate?
—	Eto májo mojo rokô. I gde mam gori poiszkati nyíh mládi goszpôd?
—	Vu Majornokyovom kasteli.
—	Vu Majornokyovom kasteli? Vê toga vütro odájo.
— Rávno záto — odgovorí szmehécs Gyüri.
—	Szamo me li tam poiscsite gori ví, ali pa vas szin.
Na drüjgi dén je imenüvani kastel z-imányem vréd Gál Katalêne pôsztao vsze zevszém. Nika je nê trbelo genoti. Cimer (Na
71
száblo szmeknyena törszka gláva) je tam osztála na cseli. Sztárim ocsákom, prehodnikom, sze je tüdi nê trbelo z-meszta szeliti, z-sztêne odhájati; domá szo bilí i poetom toga tüdi.
Za krátki csasz sze je notri zoszelila toga zsájfara csí, vu one presztore, kama je z-szladkim trôstom sztôpila za mláda, gde je szledi telko pretrpêla. Obhodila je ogradesek, gori je poiszkala poznane grme. Nini sziromacsek glog je vöprejsao. Pa szi sze od nyega skrabno ednôk na cseli moj szin Gyürko. Oh, oh ta mála grüskova siba, kak velka je zrász-
la i sztára grátala...... Tô bi ona bíla ? Gléj
Pali, v-tisztom leti szi sze tí narôdo, gda szo nyô szadíli. Kapa gyárek na konci ograda i tak jeszte ? — Jeli itak cürüeka?
Bogme je on izda cürückao, brbucskao i da je zacsétek jeszéni bilô, zíbao i neszao je szüho lísztje dalecs vu môrje.
Gda sze je pa zse vönaglédala i zadoszta veszelíla vu tom goszpodszkom imányi je vöraztálala vszákoga sziná poszel.
Pali naj nadale bode csesztník. Dobro sze naj ozseni, i pripela sznehô k-hizsi. Kastel je zadoszta presztranni. K-plácsi nyemi lêtno stiri jezero podpore dam. Midva z-Gyüriom pa eti osztáneva, vértivala va i vzsívala neduzsne, tihe vesznicske radoszti. Záto bos tí
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
SZLOVENCI !
Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo Tou szo tiszti, steri vu szlovenszki novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Paneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj simi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mám za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo
Nase LEJTNO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda pridete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline