MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdas&gi, politika! és kultur&lis hetilap.
let. III. Évf.
Märkisevei, Ì924« màjus 25.
Broj al. Szàm.
Igràrna reforma.
Kakkoli povszédi v drugi rajinaj nase dr'zàve, tak ràvno I i prinasz vpelana agrarna re-)rma. Kelko tuznoszti noszi szebi tà rècs i tómbole té rècsi /rsàvanye v praxi nè szamo ti-ajócs sze lasztnika szamoga, ego zemlé 'zelni szami, nam je obro znäno. Gorifàlanye velki bàny, stero sze zvrsäva dnesz »cse szaino zacsaszno, za-äasznom zäkoni, je puno krivic e szamo za lasztnika temvccs a interessante. Goritälanya sistem \ politicsnoga 'zmaja i na velko codo obcsno vérsztvenoga 'ziv-Inya. I tembole dnesz, gda je scse szamo zacsaszni zäkon, ki jse dopunyäva z véksega z na-idbami i tó z tàksimi kaksa artäja je na möcsi, tò je da po otrèbi sztrankarsztva i nyé incessa. Obcsni interess, nàroda ^rsztvena naprèpomócs, dr'zàva redvszem, tö je posztrànszko ugovànye, dali sze kaj doszégne a partajszki interess.
V	prèkmurji zadoszta szve-osztva vidimo v krivicsnoszti gràrne reforme. Zemla je sztina raztalana, ali kak i komi, 6 je drügo pitanye. Eden dobi : zemló, gda jo niti neve obdelati, àr pa nema živine i tak ;noja, jo tüdi nemre, i je ne jega krivda csi jo je vszeedno lòbo ; i drugi jo dobiti nemre ii bi jo znao i mogao obdelati, 'o zàkoni tr'zec, obrtnik zemlé lopiti neszmi, csi jo je ràvno »otrèben i dönok gda eden obrt lik dobiti nemre pa je potrèben, irügi obrtnik pa dobi ki jo je nè ak potreben. Tó je ta drüga irezglävnoszt agrarne reforme. )önok pa esese vékse jesztejo »d vszè tè, ki nam 'ze v prèk-nurji dàjo poszvedocsiti nyé kodlivoszt i krivicsnoszt, dokaz politicsni skéri.
V	D. Lendavszfcom okraji e'zi herceg Esterhàzyja zemla. £emlépotrèbni mali vérlovje z /itkovec, göntörovec, kamovec, >anuta i z radmo'zànec szo tüdi lobili zemlò potom agr. reforme. Tó szo —kak more—lepò obdelali. 5red dvema tjédnoma pa pride Dkóli sésztdeszét dobrovolàeov i v navzoqsnoszti in'zenéra i orgà nov agr. reforme tò zemló, na t'szàkoga pet hektärov, okóli ede
.ijszt plugov razdelijo. Kak sze dokonesalo i szo sztópiii
dobrovoläci v làszt té zemlé, szo od tè prvèsi àrendàsov zaszejano zemló tam nazaj dàvali z polovice. Tó je da prvèsi àrendasje za dolijemànye pòva dobijo vsze szlamo, polovico zrnya pa dàjo kak àrendo dobrovolàcom, kak tem nóvim agr. lasztnikom. Dobrovoläci, ki szo potern nazaj odisli na szvojo domovino, szó to tüdi doszégnoli, tó je da szamo v Banuti, ove drüge male vèrte je „agr. zajednica" (föld-bérlo szöv.) v Dolnji Lendavi obarvala.
Tó je tó lèpo delo agrarne reforme. Tak da bi eden zemló potreben màli vért nè tak potrèben büo tiszte grüde, kak dob-rovolàc. Tak da bi eden né tàksi pörgar büo dr'zàve kak drügi. Szamo da je nè szàma agrarna reforma zadosztna skodlivoszti dr'zàve. nego sze esese i vönüca za politiesne namene, da naj polom dr'zàvnoga obesnovértù-vanya cèli bóde, i véksa neza-dovolnoszt med nàrodom. Tó je ci'l agrarne reforme.
Prekmurci i pogàjanye z Magyarszkov.
K» düg mó ali nyemi je sto dù'zen na Vogrszkom naj sze glószi pri „Trgovszkoj gremiji v M. Soboti."
Preminòcsi pondèlek 12. V., kak szmo tó 'ze opiszali, szo sze zaesno-la v Beogrädi pogäjanya med delegati SHS i Magyarszke. Àr szo té konvencije tüdi za näsz velkoga pomena je nam trgóvszke gremija v M. Soboti poszlàia szledécsi dopisz za naznänye interessantom :
Sporazum z Madžarsko. Gre-mij trgovcev za Prekmurje v Murski Soboti je bil od Trgovske in obrtniške zbornice v Ljublani naprošen, da zbere gradivo za sporazum med našo kraljevino in Madžarszko, osebno kar se tiče medsebojnih dolgov in terjatev,zadev zavarovalnih družb, ukinitev sekvestrov, ukinitve zapore na depote, prenosa sedežev delniških družb ter drugih še nerešenih zadev med obema državama.
Zato se poziva vse zaintere-sirance, da svoje tozadevne želje in zahteve takoj sporočijo gremi-ju trgovcev za Prekmurje v M. Soboti, da se zamorejo upoštevati pri sklepanju pogodbe z Madžarsko.
Ka sze razmi ztoga ? Prvésa trgovszka vküpprikapese-noszt z vogri je z novimi granicami prerezana, osztalo je doszta nerešeni dugovàny, ki szo sze né szamo z po-osztrenim graniesnim obracsàjom né dalé poravnati, nego pöleg drägi vizumov je osztalo esese tò pitanye v kaksoj valuti sze düg, ki je z vékse-
ga pred bojnov näsztao. naj placsüje. Zavolo toga je rèdko prišlo do 'zelje-noga rezultata, zäto jeszte esese doszta neprilik, steromi je zdaj vrèmen pri té pogäjanyaj sze vréd szpraviti.
Trgóvszka gremija v M. Soboti zbéra podätke, ki sze odposlejo našim delegätom, poleg steroga matria-la do sze ravnali pri pogäjanyaj. Zäto vszi tiszti, ki mäjo za pläesati ali za dobiti kakso sumo, zneszek, naj sze obrnéjo na trg. gremijo i naj z szebov prineszéjo vsze tiszta piszma ki sze tè dugovàny ticsejo.
Pri tom omenimo szamo edno priliko. Na példo jesztejo 'ze punole-na deca, ki v »àrvaszéki* màjo péneze za dobiti. Té penezi szo za mérnoga vrèmena bili deponèrani, ergo v vék-soj vrèdnoszti. Kak bi tó vövidlo ka bi zdaj tüdi szamo 1000 Kron dòbo stero je dnesz szamo eden dinàr, za predbojnszki 1000. K v zlàti. Tomi ràvno naszprótno je ka vogrszki trgó-vei ali banke pa szvoj predbojnszki düg v zlàtoj pariteti raesunajo i térjajo. Tó sze more vréd szpraviti pri dnesz tekoesi pogäjanyaj, zàto vszäki v szvojem interessi nàj sze zglàszi pri trg. gremiji z dokumenti, da tak pride do rédnoga resenyà szvoji potrébni dugovàny. Zvün toga zgoraj opisza-noga pa naj sze prigläszijo vsze drüge dugovànya tüdi ki sze ovak resiti nemrejo.
Je vsze mogòcse?!
Nàrod sze vszigdàr nàjdu'ze z tisztoga dela szpomina steroga je nàjvecs szküszao, vu steróm je nàj-veqs 'zfvo i z-steroga je praksza nyemi nàjvéksi tao dàla. Tak sze
szpomina tüdi i z sztäri zäkonov, ki szo nam prvlé, ali zdaj ze né valäni Csirävno vszi tiszti zäkoni, valäni pred zaszédbov poedini pokrajin ki dnesz k SHS. pripädnejo, bi esese i dnesz i do prineseni nòvi zednàcseni zäkonov vaiati mogli, — 'zalosztno — ali valàjo szamo tam i te, gdé i gda fzele tó politicsno-partàjszka potréba.
Magyarszki zàkon nevalà za kontrolo jàvni cèszt. Cseszté szo lèko nepo-vo'zeno, prehód potokov je lèko nevaren, obesinszki raesüni szo lèko tak reseni kak gerent sesé, csirävno po magyarszkotn zàkoni je vsze tò predpiszano szigurnoj ob-läsztnoj kontroli. Valä pa magyarszki pétdeszét lét sztar zàkon té, gda je tò v interessi edne ali drfige partàje, csirävno je té 'ze pred dvajszetimi leti od magyàrov zavr'zeni büo. Z lèta 1879 od vogrov prineseni i tüdi ze zavr'zeni zäkon je dober büo po-nücati pròti politiesnim i kulturni organizacijam närodni ménsin (nemz. kisebbs.), ali tüdi eden tàksi zäkon ki dovoli när. méns. jeziesno szlo-bodo vere nàvuka i cerkevno szlo-bodscsino — sze ne postQje (példe gucsijo.) Gdé szmo té dak ?
Prinasz dén od dnéva szo pla-csila véksa, csirävno szmo v dr'zävi ki je na szträni bojno dobleni dr'zäv. Mi dobimo za reparàcijo 'živino, szilje, masfne, vagóne itd., stero je vsze na odbremenitev drzavlànov i dönok polszki pridelek vszäki dén ménso cèno mä, 'živina falèsa, szamo poreija nepopüsztl z szvoje viszike céne, csirävno nyè napotnocs ide vàlovje vnógi i razliesni taks. Tàcsasz pa Austrije kmet, csi je rävno bojno zgüblene dr'zàve pörgar, primerno menye placsüje i sze nyemi dobro godi. Vrèmena isztina doszta szkriv-noszti vszebUjejo, ki szo v bremen vszàkdenésnyega csloveka, ali trpeti je prisziljeni.
Vsze drfige klerikälnoj partàji naszpròtne partàje verniki sze proti-vijo zakaj klerikälci vero v politiesne nàmene gori nücajo. V tom ednök isztino mäjo. Ali tem naszpròtni, li-berälni partäjov pipädnikom i znänim exponentom pa tüdi odpUsztiti nemremo, ka szo tüdi i oni tò skér gori ponücali. Mogli bi znati, ka je g. Dr. Karlin mariborszki püspek, kak ver-szki pasztér, višji cérkveni funkcionar priso med szvoje ovcsice, szpunyävat szvojo cérkveno düz'noszt i nè je priso dr'zat politicsni gyulés, v sterom szo ga obtälali(l) med nisternimi ne-premislenimi tüdi i dr'zävni funkcio-närje. To je rodilo tak pred püspe-kom kak pred nàrodom s?.lab vtisz. I esese te oni mäjo kaj gücsati na drfige, kak szova szinici glavàte.

Jugoszlävia és Magyarorszàg.

Megszoktuk mär, hogy a jugoszlàv sajtó nem a leghizel-góbb modorban és tonusban ir Magyarorszàgról.Kétségtelen tény, ! hogy bajok vannak odaàt, de az is bizonyos, hogy az idevonat-kozó sajtó sokkal sótétebb szin-ben làtott mindent mintahogyan az tényleg volt vagy van. Figye-lemre méltó tehàt az a hangulat-vàltozàs, a mely a Z a gr aber T aghi nt t mult vasàrnapi szàmàban Jugoszlävia és Magyarorszàg cimen megjelent cikkból nyilvàn valóan kiérezheto. Ime a cikk:
Magyarorszàgnak és Jugoszlà-viänak egymäsra utaltsägät a két aliarci földrajzi fekvése, népeinek közös torténelmi és gazdasägi fejlòdése és végiil a békeszerzodések aitai terem-tett helyzet indokoljàk, Ha a két szomszéd ällam egymäshozi viszonya nem volt mindig zavartalan és ha ezen mindkét orszäg érdekében levo viszony kedvezö javuläsa különbözö nehézségek aitai niegakadalyeztatott, ennek nem Jugoszlävia volt az oka SÖt a m ugy tir kormùny som mindig — amely különöson uz utóbbi idö-ben hntnrozott jòszundekot mutat — hanem azok a Magyarorszägon ural-kodó politikai äramlatok, amelyek a két ällam jó viszonyànak kialakulàsàt a legkärosabb módon befolyäsoltäk. Mindenesetre leszögezendö, hogy a Habsburg kérdés kikapcsolasa nagy lépést jelent elöre s hogy a magyar kormäny màr jó idö óta komolyan igyekszik szabadulni az Ébredok be-tolyasàtól s amennyire a mai magyar vezetö körok mentalitäsa niegengedi a belpolitikät hatärozottari demokrati-kus vizekre terelik. A jelszavak-kal tàplàlt lelkesedés szalmalängnak bizonyulvän a magyar nép ràeszmélt, hogy mindenekelött az orszäg gazdasägi tahpraällitäsära van szukség Ju-

■S
Pravo
SCHICHTOVO-miìo z znamko „JELEI^
je že 60 let znano kot najbolboljše in naj-izdatnejše od vseh vrst pralnega mila.
Pravo samo z imenom
^ js i'.
„Schicht" in znamko „Jelen"!
goszlàvia épugy mint a kis-entente többi ällamai készséggel hozzäjärultak a népszovetség sanäläsi programmjà-hoz, természetesen azzai a feltétellel, hogy a tervbe vett kölcsönt jnem fegyverkezési célokra forditja Magyarorszàg. A magyar kormäny tehàt az orszàg létérdekének gondos szemmeltartàsàval, kiil és belpoliti-kàjànak sarkpontjàvà a gazdasägi ujrafelépitést tette, dacàra az Ébredók s az ezekkel kapcsolatos parlamenti körök eröteljes ellenaktiójànak.
Az ilyetén magyar kormänypo-litikänak sziikségképeni kovetkezménye lesz a konsolidatió s a szomszéd àllamokkal vaiò barätsägos jó viszony. A jelenleg Beogradban és Budapesten egyidejiileg folyó tàrgyalàsok, ame-lyeken jogi és gazdasägi kérdések beszéltetnek meg s amelyek most hatärozottan kedvezö iränyban ha-ladnak, a Jugoszläviäval vaiò barätsägos viszonyt fogjàk eredményezni. A magyar kormànynak ilyen irànyu loyalis torekvését mi sem bizonyitja jobban mint az a välasz amit Daruväry külügyminiszter Ugorn Gäbor képviselónek a jugoszläviai mägyar pärt feloszlatäsa tärgyäban tett interpellatiöjära adott a magyar parlamentben. Daruväry külügyminiszter igen hatärozottan jelentette ki, hogy a pärt feloszlatäs egy tisztän belügyi kérdés, amelybe a magyar kormäny sem nem tud sem nem akar beleavat-kozni. Jogoszlävia sem avatkozott bele soha Magyarorszàg belügyeibe s ezen
elvi älläspontjäval semmi vonatkozäs-ban nem került eilentmondäsba ami-dön azt hangoztatta, hogy a Magyaror-szäggal vaio barätsägos jó viszony csak akkor lesz megteremthetö, ha Magyarorszägon demokratikusabb lesz a levegö s a békeszerzodések rendel-kezéseivel ellenkezö torekvések abban maradnak. Jugoszlävia megértette és méìtànyolta a magyarok kétségkivul hazafias szellemét de a hazafisàgot soha sem szabad az imperializmussal osszetéveszteni !
Eddig és ugy szól annak a zàgrebi ujsàgnak a cikke, amely mögött az a politikai pärt all, amelynek vezérét rnostanàban bizta meg a kiràly egy koncent-ratiós kabinet megalakitäsäval. Szokatlan, enyhe és jóindulatu hang ez s a jövö majd megmu-tatja, hogy Bethlen gróf genialis politikàjànak eredménye vagy pedig egyéb célokat szolgàl. Mindenesetre kivànatos volna, hogy a nyilvànosan is elismert egymàsrautaltsàgnak kóvetkezmé-nyeit IevOnnàk.
— Učenci (enke) drž. realne gimnazije v Murski Soboti prirede v soboto dne 24. maja 1924. ob 7,8 uri družinsko zabavo s pevskimi deklamacij-skimi in muzikainimi točkami ter telovadnim nastopom. — Vstopnina prosta. Prostovoljni darovi se hvaležno sprejemajo. Čisti dobiček gre v korist fonda za izlet, ki ga prirede učenci (enke) v počitnicah na Bled in Bohinj. V odmorih deluje buffet, ki ga oszkrbuje odbor mursko sobočkih gospa.
GlASZI — HI REI
Puconci
vagy ahogy régen neveztük Pud illetve Battyänd kozség mitidenk hires hely voit a Vendvidékenl „Tötsäg kozepének" nevezték. Ezt büszke cimet ugyan valószinulegj onérzetes battyändiak maguk adora nyoztäk dijjtalanul nemes kozségij nek, de hogy ez az elnevezés valahoj bentmaradt a köztudatban az minde esetre jelent valamit.
Puconci kozség tényleg, nagys gänäl és lakósainak szämänäl jóv nagyobb jelentòségtì culturälis, ga dasägi %s politikai gócpont vt mindig. Kedvezö földrajzi fekvése az a koriilmény, hogy a vendvidi evangelikussägänak hosszu ideig na| központja volt, mert beiöle hasadt ki a murska-sobotai, a dolna-lendan és moravcii gyülekezetek, csak i alapjät képeztéic e kozség jelentös gének. Ezeket a kedvezö alapok igen jól hasznälta fel a falu értelm népe, amelynek az a szerencséje, ho| hosszu évtizedek óta kitünö vezet vannak. A jó vezetök a jó és fog kony anyagból megcsinältäk a „Tótsi kozepét."
Élénk kereskedelméról és ip! tevékenységérol, amely különösen n häny évvel ezelött gyözelmes versen tärsa volt Murska Sobotànak, ne is kivànunk szólani de abból az i kalomból, hogy a mult vasärnap m gint életjelt adtak magukról, a közsi lakóinak culturälis érzékéról és fejle ségérol akarunk egyet màst elmondai
Visszaemlékeztìnk azokra a ni kedvelöi elöadäsokra, hangversenyeki templomi énekproductiókra, amely

20.000 rubei.
Egy tulai dusgazdag ktreskedö pornpäs villàt épittetett a vdroson kiviil s midön bele költözött, meg-kérdezte az épitészt, hogy vajjon az épillet biztos-e betöröktöl 1 ?
— Bizonydra, —■ felelé az épi-tész nagy bizakodässal, — mert ha az ajtókat és ablakokat jól becsukjdk, nem hatolhat bc senki !
A félénk kereskedö ugyane kér-déssel fordult a rendörfönökhöz is. Ez iS csak »zt felélte, hogy jól be kell csukni az altókat és ablakokat, azutdn nem lešz semmi baj. A kereskedö még erre sem nyugodott meg. Mds mödon is meg akart gyözödni hdz< biztónsdgd-ról, mert — szdmos orosz kereskedö módjdra — nagy pénzosszegekef tarto-gatolt a häzban. Hosszas fejtorés utän végre is kieszelt valamit. Tuia helyi lapjdban ugyanis a következö hirdet-ményt tette kozé :
„Miutdn ki akärom próbdlni hdzam biztonsdgdt, a dolgozószobdinban dlló iróasztalban 20.000 rubelt zärtam. Aki
el tudja emelni, kozonséges eszköz segit-ségével, az megtarthatja, Biztositom, hogy nem üldöztetem. Ha azonban tet-ten ka pjäk, köteles elöadni, mimódon akarta a lopäst végrehajtani ; azutän akadälytalanul tdvozhatik."
» Egész hét mult el azóta, A szol-gaszemélyzet olvasta a hirdetését s mi-utdn szép borravaldval biztattdk.nagyban késziilt a tolvaj elfogatdsdra. Ugy ldt-szott azonban, hogy a tolvajok kelep-cétol tartottak s egyikük sem ällott kótélnek.
Egy szép reggel a kocsis lépett be az éppen reggeli teäjät szürcsölgetö kereskedö dolgozöszobäjäba.
—	Uram, vaiami idegen ember vdrakozik odakint. Meghallotta, hogy igds kocsisra van sziiksége s ö sze-retne helybe szegödni. Tisztességesen ruhdzkodik, erös ügyes embernek lät-szik. —
—	Helyes, kiildd be !
Az idegen belépett. Minden kér-désre oly gyorsan és kielégitoen felelt, hogy a kereskedö märis szegödtetni akarta. A kocsis csupdn a bért keve-selte ; az ö kivänsdgdt viszont a kereskedö sokalta. Mig ekként alkudoz-tak, egyszerre erös égésézagot éreztek s csakhamar lärma és jajveszékelés toltotték be a hdzat :
—• Tiiz van ! Tiiz van ! A kereskedö és az uj kocsis sem versengtek tovdbb, hanem kirohantak a szobdból. Futäsközben a kocsis végigesett egy medvebör szönyegen, a kereskedö dtugrottrajta és egyedül rohant toväbb. Mdr az elöszobdban sem lehe-tett a füsttöl ldtni, hanem a kalmär bdtran elöre tört, mig föl nem födözte a tüzet, aztän a cselédség segitségével eloltotta.
Vaiami rosszat sejtett ; eszébe jutott a szobäban rekedt idegen ember is. Visszarohant s a csukott ajtót be-rugta. A szobäban nem volt senki, — az iróasztal fiökjät kihuztäk. A nyitott ablak megmagyaräzta, hogy mit forralt az uj kocsis és hogy merre tävozott.
Két nap mulva a kereskedö a következö levelet kapta :
„Mélyen tisztelt Uram Becses hirdetésének alapjän két nappal ezelött volt szerencsém Onnél tiszteletemet tenni, hogy az Önre nézve oly fontos kérdést megoldjam s bebi-zonyitsam, hogy a 20.000 rubel meg-kaparitäsa végett éppen nem sziikséges betörni. Egyszeriien magainhoz vettern az ócska börtarisznyämat, tüzelöanyag-gal töltöttem meg s a nyaralöjäba siettem. Miutän a szolga magamra hagyott a bejeleniés alatt, elég érke-

zésem volt arra, hogy a tiizelöanyag a lépcsok alatt levo kamräcskä dobjam, meggyujtsam, a kamrät il zärjam s a kulcsot magamhoz vegyei Még a füst kiomlése elött léptem j Önhöz, jó hosszu alkuba bocsätkoztai hogy az idöt vaiamivel kitölthessei Végre länna kerekedett; mindkett rohantunk tüzet oltani, magam azo ban készakarva elbuktam, igy mara hattam magamban a szobäban s ezt j ajtót is elreteszeltem. Mialatt Ön h siesen oltogatta a különben is c csekély tüzet4hogy néhdny pere mul magätol is elaludt volna, magam iróasztal körül foglalatoskodtam. T( vajkulcsra nern volt sziikségem, m< Ön a kulcsot bennhagyta a kult lyukban. A kertben fèltartóztatott kertész, annak azt mondtam, hogy värosi tuzoltók utän szalajtottak. beesületes uton szerzett 20.000 rul segitségével most mär meghäzasodh tom, egy közeli värosban pedig — ré vägyam szerint — vendéglot nyithatoli A kereskedö nagyon savan arcot vägott a levélhez. A pròba s> pénzébe került, holott még azt se tudta meg, hogy vajjon biztos-e a hi a betöröktöl, vagy nem ?
batyändi mindkét nembeli ifjusàgot ìàr évtizedek óta hasznosan és ered-ìényesen foglalkoztatjàk. A falusi liiveltség kereteit jól feliilmuló szini-ilöadäsokat, szavalatokat és karéne-et hallottunk. mindig Pucincon. A ultura irànti fogékonysàguk tette le-letové, hogy templomukat ezelött 5—16 évvel a szó valódi értelmében niivészileg restaurältäk s hogy olyan laplakot épitettek, amelynek pàrjàt nessze földön keresni kell. — Pucin-on kelt életre az elsó magyar dalàr-ìa, a règi vilàg politikai életében jlentös tényezó voit s hol a virtust ;ell megmutatni, ott is a pucinci egények vannak legelól.
Egy kòzség szellemi és gazda-iàgi fejlódésének alapvetò tényezóje I- a pap. Néhai vaiò Czipott Jänos Porkoläb Gyula utän Luthàr Adam nost a pucinci nyàj päsztora. Kivàló ìles elödök méltó utódja. Az ö nagy-onalu egyéniségének bélyegét viseli agän az a mindenképen dicsérendó ultura, amely Pucirfcot érdemessé eszi arra, hogy tovàbbra is a „Tot ?àg özepe" maradjon.
szo
izamo
Tolvajlja. Neznäni csinitelje I noesi od 10 na 11.-ga mäja vkrad-«oli pri kmeti Mäcsek Jänos v Sztäri ieznovci 7 kokoši v vrèdnoszti 175 )in. Csinitele 'zandarje isesejo.
Predanovci. Doszèmao je prinasz obvézna ogengaszilna szträ'za )ila vpelana. Na veeskrätne inciative i tiedszebojne pogovore sze nam je pa »oszreesilo nasztaviti prösztovolno »gengaszilno društvo obszlojécse z 27 [fltrig. Mläjse vrszte liidjé szo vszi z teszeljom prisztopiii k društvi i szo ^zi zvolili za voditele : predszednik VI a j Franc kresmär, pèneznik Via j fetevan, poveljnik Barbarics Franc. Obedoim z zahvälnosztjov potrdimo za m eil däne däre, ki je däni za fundä-Éijo drüstva od gg. Vezér Qéza z Wartjänec 100 Din, Szocsics Lajos z Sernelavec 200 Din.
Svetovna tvrdka Georg Schict d d. [fcnana veletovarna mila v Ustju ob abi, je ena najstarejših in največjih ifovarn mila na evropski celini. Kakor R vseh drugih nasledstvenih državah, nstanovila je ta tvrdka po preobratu Studi v Jugoslaviji in sicer v O.sijeku, veliko tovarno za izdelovanje mila, sveč in raznih pralnih sredstev. Tu- ! kajšna Jugoslovanska d. d. Georg Schicht", pri kateri je v odlični meri ideležen domači kapital, dogradila |je veliko, najmoderneje urejeno to-/aruo in je v položaju, izdelovati j >edaj tudi v Jugoslaviji svoje, skozi desetletja kot najboljše priznano pralno milo z znamko „Jelen", v predvojni kakovosti. Oblika tega mila se sicer mnogostransko ponareja, v kakovosti pa pravega Schichtovega mila nihče ne doseže. Vsem gospodinjam se torej priporoča v njih listnem interesu, da pri nakupu pralnega mila pazijo vedno na ime „Schicht" in na znamko „Jelen", ter da zavrnejo vse druge izdelke, katere se jim nudi kot „Schichtovo" inilo, ki pa ne nosijo znake pravega Schictovega mila. Opozarjamo na današnji oglas.
r — Biciklina tóvaj. V kresmi g. Bjnkics Janesa v M. Soboti je 21. ifläja v ednom nepazlivom momentnije vkrädnyeni kresmära laszen bicikli. Tövaja je capäs, ki sze je pomäloj roszi viditi dao, ovado i szo nyemi 'ze na szlèdi. V krätkom de ddvao.
—	Revizija parnih kotlov je nè po
indasnyoj navädi tóje vszäko trétje leto, nego kak tó masinszki vértovje 'ze dobro znäjo, vszäko lelo. Är je pa tö szamo nepotrebno povisanye bremena !ze itak obte'zeni masinszki vértov szo szklenoli masinszki vértovje ka do sze pròti tomi prito!zili, tóje da zavolo toga do 29. mäja eden gyiilès meli v M. Sobti, gde szi tó kriviesno posztòpanye na dròvno preszódijo i pròtipotrebne sztopäje, mogòcse v navzòcsnoszti g. in'zenira Hanffena, pogucsijo. Potrebno je da szi na tom gyiiièsi vszi masinszki vértovje tao vzemejo.
—	Savrseni lok protiv reumatizma. U Beogradu u Kosovskoj ulici 43 otvo-rio je hemijskohaktoriolesku labora- j teriju Dr. Rahlejev, gde izradjuje i svoj nameniti lok Radio-Balsanika! protiv svih vrsta reumatizma. Lok Dr. Rahlejova postigao je izvanrediie I razultate ne samo u našo j državi več ; i u inostranstvu, o semu svedece, zahvalna pisma izlecenih pacijenata. ! Radio-Balsanika osniva se na sasvitn novim principima, te te absolutno neškodljiv srcu. Bolesnici koji su se godinama ločili po raznim kupatilima izločeni su za 2 3 flasice tega čudo-tvornog loka.
—	Zpiiscscni szo z dr'zävne szlü'zbe pri Oradbenoj sekciji v M. Soboli :
' šofer Ciril Župančič i cesztärje Vitéz Franc i Hujsz Lajos.
—	Obcsinszke volitve. Kak szmo in-formèrani mariborszko okrajno glavar-jsztvo v szvojem okraji razpiszati sesé obcsinskke volitvi za prvo polovico auguszta. Prinasz v Prèkmurji gde nè v ednom meszti je gerent absolutni goszpód nad obesinov, bi vendar 'ze tüdi potrebno bilò csi bi sze däla mogocsnoszt — z razpiszom obes. volitev — närodi zbrati rédne !zupane kakse bi szami steli i ki b'i delali za verski interess.
—	Rankovci Nas obcsinszki odbor z gerentom je szkleno, ka sze vinszka trošarina (1-40 od litra) obesine i nè dr-!zäve dosztäja. Ar je pa faktiesno né szamo trošarino nego i tüdi kresmeno takso, pläcsano od krcsmara v vesko gaszo polo'/o, je celi odbo. z gerentom Majcanom po disciplinarnoj poti raz-püseseni i za abszolutnoga gerenta je imeniivani g. Sohar, ki de vodo delo bez odbora.
—	Olajšave potnikom v Austrijo. Po izjavi austrijszkoga minis/tra za trgovi-
! no Dr. Schürff a sze v-krätkom odprävi i vizum za potnike v Austrijo. Nameszto : toga se vpela takzväna „szvetovna i znamka," stero szi vszäki potnik pri pristojni korporäcijaj preszkrbi lèko.
ze racsun
— Savel Annuska esküvöje. Mäjus 17-én d. u 5 órakor ment végbe nagy pompäval Savel Annuskänak Sanetz	hatósàgi ällator-
vossal vaiò hàzassàgi egybekelése a helybeli evangelikus templomban. Tanuként Benkó József nagyiparos és Dr. Goljovsek József ügyved sze-repeltek. Az esküvö utàn az öröm-szülök černelovcii hàzàban nagy la-kodalmi vaesora volt, amelyen jfmint-egy 80 személy vett részt. A fiatai pär a tengerre utazott. >/—- Diäk ünnepely. A helybeli real
gymnasium ifju'säga a tanäri kar veze-tésévtl a vizsgän utän kiränduläsra ké-szül. Meg fogjäk nézni Blédet s Slo-vénia egyéb szép vidékeit. Kiränduläs koltségeinek biztositäsa céljdból ifjusä»i elöatläs lesz 24-én szombaton este 8
órakor az iskola torna termében. Ének, szavalat és zeneszämok fogjäk alkotni a miisort melyet b e 1 é p ö d i j nélkiil hallgathat végig a kozonség. Hugy azonban a szegény sorsu tanulók kiränduldsänak koltségei mégis megté-rüljenek, a tanäri kar felkérte azokat a mamäkat kiknek csemetéi az iskoldba järnak. hogy egy alkalmi buffet felall»-täsäval s az összeadott élelmiszerek elärusitäsäval segitsenek a szukséges pénzt összehozni. Az iskolai Unnepélyt Dr. Susnik tanär, az ismert kivälö szó-nok rendezi, mig a tanäri kar ältal fel-kért liölgy bizottsäg élén Dr Sömen Lajosné fog elnökölni. A bizottsäg tagjai Àrvai Henrikné, Berger Béldné Dr Cerne Ferdóné, Dolenc Antalné, Fürst Odonné, G o s ä k Ivännö, K a r d o s Józsefné, Meszarics Istvänn0, Nädai Józsefné, Nemec Jänosne, Osterer Karolyné és Dr. Välyi Sdndorné urhöl-gyek. Lesz tehät kulturälis célu kosztolds. Ismerve a mi hölgyeink aidozatkészsé-gét és szakäcsmiivöszetük kivälösägät nem kételkediink benne, hogy a buffet nagyszerü lesz s aki csak egy kevéssé szereti gyomrät ne szalassza el a szom-bat este kinälkozö kivälö alkalmat. Es eszébe se jusson senkinek elöbb meg-vacsorälni mert ahhoz a lucuWusi lako-mähoz ami ott vàrni fog a ldtogatókra feltétleniil iires gyomor és tele zseb kell. Földi isteneknek vaiò gyonyoriiség lesz megkóstolni Dr. Somenné kivänatos csökocskäit, Bergerné remek mäj pästö-tomät s Cernéné nagyszerü sültjeit, F ü r st n é mesés hideg csirkéit, Kardosné és Meszaricsné ötvägygcrjesztö sonkäit, Nddainé mämoritö nektärjät, Nemecné pompäs liba mellét, Dr Välyi-né mi'ivészi sendiveseit s a sok finom tortät és stìteményt. Bizton reméljiik, hogy a jószàndéku kózonség ennyi csäb-nak nem tud ellentällni s tömegesen megy ki a diäk ünnepelyre jótékonysdg-ból — enni.
— A puconci dalàrok mulatsàga. A muH vasärnap délutdn ragyogó mäjusi idöben tartottäk meg a puconci dalärok nyäri mulatsägukat a szépen és izlés-sel feldiszitett Ktìzmits-féle vendéglo udvarän. A mulatsägot a dalärok ének és szavalat elöadäsa elözte meg._ Az egyesület agilis elnöke Luthär Ädäm ev. lelkész gyönyörii beszéddel köszön-tötte az egybegyült kozonséget, méltat-vän a dal jelentoségét. Rämutatott, hogy Battyändon csendiilt fel elöször a dal azoknak a lelkes enekbarätoknak az ajakän akik egy fölszäzaddal ezelött a közeli és tävoli kornyékbol hetenként kétszer összejöltek äldozni a dal nemes muvészetének. Ennek a derék gärdä-nak az utódjai a mai énekese't akik a lélek legközvetlenebb miivészete iränt vaiò lelkesedésbol énekelnek most. És dalolnak härom nyelven is I A dalärok buzgó karmesterüknelc Osväth Sändor-nak vezetésével több dalt adtak elö meglepö késziiltséggel. Az enekszämo-kat szavalatok tarkitottäk. A puconci fiuk régóta ismert ^termettségével szavaltak : Kühär Istvän, Kälmän Jänos és Ferenc. Természetesen volt vi-lägposta, confetti és serpentin dobäläs, virägärusitäs és jótékony ärverös, meg aztän tänc virägos kedvvel egész reggelig.
—	Felemelték a postacsOmagok szäl-litàsi dijät. A posta- és tävirdaügvi miniszterium rendeletileg a következö dijakat ällapitotta meg a postai eso-magok szällitäsära : 3 kildig 8 dinär, 3- 5 kilóig 12 dinär, 5 —10 kilóig 25 dinär, 10 — 15 kilóig 40 dinär és 15— 21) kilóig 50 dinär Nagyobb esomagok utän a dijak kétszerese fizetendö.
—	Elhàlasztottàk a Muraszombat— ormozsi vasut kièpitósét. A Muraszom-bat~orrnozsi vasutvonal kiépitését, amit mär két ève elhatäroztak és amelynek fontossägät több helyszinen järt bizottsäg is megällapitoüa, ujból bizonytalan idöre elhalasztottäk.
Tvrdka
singer šivalni stroji
BOURNE & KOMP. NEW-YORK priredi v času od 2. do 22. junija 1924 v hiši gg. BRATOV BRUMEN v MURSKI SOBOTI brezplačni učni tečaj za raznovrstno vezenje, mašenje perila itd. (STRICKKURS) na Singer šivalnem stroju. — Priglase sprejemata in pojasnila BRATA BRUMEN, trgovca v Murski Soboti. Katera bi se rada učnega tečaja udeležila, pa nima še Singerjevega stroja, si lahko istega še pravočasno v trgovini Brata Brumen v M. Soboti nabavi.
Oda sze
za fàl ceno nova hi'zna szpräva, szpojàlnico, za obèdnico i za kuhinjo. Po falàti sze tüdi odäjo. Murska Sobota, Cerkevna vilica 191. Pri T R A U T M A N S ANDORA hi'zi.
r r
Wf
gozgseplobepek
Mezögazdasägi - gépek, Kerékparok, Varrógépek,
Gummik, Täblaiiveg, legjobb kaszäk, tiroli kaszakövek legolcsóbban csakis
Nemecz Jänos
vaskereskedonél M. Sobota ! ! kaphatók !!
Trztvo. Kereskedelem Blàgo — Aru.
100 kg.	Pšenica—Buza Din.
» »	'Zito—Rozs »
» »	Ovesz—Zab »
» »	Kukorica
» »	Proszò—Köles »
» »	Hajdina	»
» »	Szenò—Széna »
» »	Graj—Bab csres. »
» »	zmèsan—vegyes bab
» »	Krumpli	»
t »	Len. sz.—Lenmag »
1
Bikov. Tel ice Krave Teoci Szvinyé
Det. sz kg-Bika ?Üszö STehén Borju -Sertès
-Lóherm.
111. 13
t 12'
1	m a
2	o —
•ÖJ
II. 14-13'-
12-21
Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Beiice—Tojäs 1 drb.
—310 -250 *—275 — 250 - 300 —250 75-100 -550 -400 75—100 -500 2500 I. prima 15 - 16-— 14-15 — 10 - 12-— 14-— 23-42-50 40-32-50 1-20
Pejnesei — Pénz.
i
100 100
100 1
Zürichben J00 Din
Dollär . . . Kor. Budapest Kor. Becs . . Kor. Praga . lira . . . .
D. 79-010 : > 01147 » 2-395 3-615 7,— sfrk.


Z-hdja vszdko nedelo. — Naprèplacsiio za : 1 leto 47, pò 24, frtao 12 Din. Zvön SHS. 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— muli ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskràt popüszt.
Ròkopiszi, kl sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze posflajo ;
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nein adatnak vissza, ide
" küldendök : M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivntal
MARKISE Postni esekovni racsun broj
V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. 12980. ;— I —: Postatakarék szämla szäma 12980. :—
Megjelenik minden vasärnap. Elofizetési ära : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dimär. Külföldre 70, Amerikäba 80'Din évente. Hlrde-tési àr Li cm.-ként : szövegközt és nyilttér ] 50, rendes 1'—, apròh-rdetés 0*70 Din és az illeték. Tobbszòrinél engedmény.
KÖZAGZDASÄG.
Egy nagy jeientoségii fuzio
Jugoszlàvia két hatalmas kózgazdasàgi intézménye egye-siilt egy massai màjus hó 11-én. Ezen a napon tartotta a Jadranska Banka és a Podunavsko trgovacko aktionarsko društvo azon nevezetes kozgyiilést, ame-lyen a fuziót kimondtàk. Az egyesiilt intézetek uj neve: Jadranska Podunavska Banka D.D. Beograd s alaptokéje 120.000.000 dinàr. A Jadranska Banka nevét eléggé ismerik màr olvasóink. Ez az a nagy ljubljanai pénz-intézet, amellyel a Muraszoinbati Takarékpénztàr a mult évi februar hó 1.8-àn tartott kozgyiilé-sén szorosabb érdekkozosséget létesitett. Ez a transanktio tette lehetové az öreg Takarékpénztàr sanàlàsàt. — A Podunarsko ma-gyarul Dunamenti kereskedelmi részvénytàrsasàgot jelent s köz-vetlen utódja annak a hatalmas közgazdasägi vàllalkozàsnak, a-melyet a Magyar Àltalànos Hitel-bank alapitott. A két intézet fu-ziója folytàn a Jadranska Banka ljubljanai központja Beogradba ment àt. Vezérigazgatója Kara-mata Istvàn egy bàcskai szàr-mazàrà kivàló pénziigyi kapacitas a Szerb bank vezérigazgató he-lyettese. Az igazgatósàg elnöke Matijev ics Vladimir, alelnökei Dubokovics Fei-enc és Dr. Dun-gyerszky Gedeon novisadi nagy-birtokos. A feliigyelobizottsàg elnöke Dr. Qregorin Gusztàv ljubljanai iigyvéd.
Vasa Dimetrievits vämügyi vezérigazgató Szimics Koszta vämügyi fel-iigyelö és Bosovics Szretcn titkàr kiséretében vasàrnap délutàn Murska Sobotäba érkezett. A vezérigazgató Suboticàtól egész a dalmàt partokig terjedö hatàrt utazza be s ezen kör-utjäban ért Murska Sobotäba is ahon-nan kiszàllott Prosnjakovecre, Hodosra, Gederovcira, Cankovàra és Rogasov-cira. A vezérigazgató mindeniitt a hely-szinén tanulmànyozta a viszonyokat s körutjänak a célja, hogy a hatàrmenti birtokosok kozlekedését a lehetóség szerint megkönnyitse. Murska Sobotàban fogadta a kereskedelmi gremium kiildóttségét, amely a vàmhivatalnak Murska Sobotàban vaio maradàsa ér-dekében jàrt a vezérigazgatónàl. A vàmiigyek legföbb igazgatója kijelen-tette a kereskedöknek, hogy a vàm-hivatal nem fog elkertilni Murska So-botàból, ha megfelelö helyiséget kap.
A jelenlegi egészségiigyi szempontból teljesen alkalmatlan. Meglàtogatia a Benkó féle telepet is s az ott lätottak és tapasztaltak fölött elismerését fe-jezte ki. E nag/szabàsu telep a vezérigazgató szerint maga indokolja, hogy a vàmhivatal ne kerüljön el Murska Sobotaból. Benkó József fényes villàs-reggelit adott a vezérigazgató tisz-teletére.
Bicikliket is lehet ezentul Murska Sobotàban elvàmolni. Vasa Dimitrievics a VtJmiigyek vezérigazgatója itt jàrtà-ban engedélyt adott, hogy ezentul a kerékpàrokat Murska Sobotàban is el lehessen vàmolni. Eddig ez csak Mari-borban volt lehetséges.
Nagy személyi vàltozàsok a vàm-hivatalnàl. Pircz Antal vàmhlvatali fönököt, hole Andràs és Pisker Simon tiszteket àthelyezték Murska So-botàról. Pire és Bole Suboticàra ke-riilnek mig Pisker Simon uj àllomàs helye Osijek lesz. A hàrom elozékeny tisztviselö tàvozàsàval sokat veszit M. Sobota tàrsadalmi élete.
A sloveniai téglagyàrak vàlsàga. Az épitkezések teljes sziinetelése folytàn a slovéniai téglagyàrak igen nehéz helyzetbe kerültek. Annyi kész anyag van raktàron a gyàrakban, hogy a tégla àra màris jelentékenyen csökkent, egyes gyàrak pedig teljesen besziin-tették iizemiiket.
Lehet e belföldön csempészni ?
Még 1919-ben tortént, hogy Delnice kftzségnél a rendorség feltartóztatott egy automobilt s utasät igazoläsra szólitotta fel. Az utas a rendorség felszólitàsàra megmutatta papirjait és pénzét. Utlevele Fiuméba szólt pénze között pedig aranyakat is talàltak amit az utas épen nem igyekezett elrejteni. A vàmhivataL megbiintette az utast, aranyait elvette s itéletét azzai indo-kolta, meg, hogy az arany kivitele tilos levén az az utas akinek Fiuméba szóló utlevele van okvetleniil ki akarja csempészni az aranyat. A pénziigymi-niszterium helyben hagyta ezt a hatà-rozatot azzai a furcsa indokolàs-sal, hogy aki nem vasuton hanem mellékutakon jàr, az biztosan rosszban tori a fejét. Az utas fellebbezése folytàn 1924-ben végre az àllamtanàcs foglalkozott az üggyel s megsemmisi-tette a marasztaló hatàrozatokat ki-mondvan, hogy miutàn Delnice 50 kilóméter tävolsägra van a hatàrtól még a csempészet gyanujàról sem lehet beszélni olyan utasnàl aki meg-sem kisérlette aranyait eldugni, az ällami m ti u t pedig épen nem mellékut hanem fo kòzlekedési vonal automo-bilok szämära. Majdnem öt esztendö kellett azonban ahhoz, hogy ezt az egyszerü igazsàgot az àllamtanàcs megàllapitsa és eldöntse, hogy a belföldön még sem lehet csempészni.
Gazdàlkodàs
Szuperfoszfàt termésfo-kozó hatasa.
A szuperfoszfàt hasznàlata ma mdr orszägszerte olyan ältalänosan van elterjedve, hogy annak termésfo-kozó hatäsät mär a kisgazda is ismeri. Pozsony megyében pld. megyei àtlag-ban minden kat. hold szàntófoldre 49 kg. szuperfoszfdtot hasznältak el 1912-ben. Pozsony megye és a többi szom-szédos megye szuperfoszfàt fogyasztàsa tehàt megheladja Németorszàg óriàsi müträgya fogyasztàsàt. Nem lesz idö-szerütlen ebböl kifolyólag, ha egy gazda tapasztalatait az alàbbiakban ismertetjiik.
Az illetó gazda màr 10 év óta vet olyan földbe, amelyik csak szuper-foszfàtot, de istàlló trägyät egyàltalàn nem kap. Termései ezen idö alatt folytonosaa 10—12 q voltak ugy a buzàból mint a zabból s bàr termés-àtlagai az istàlló tràgya nélkiilozése dacàra sem csökkentek, mégis abban a hitbeh volt a 9 év végén, hogy most màr nem lesz célszerii istàlló tràgya néikiil vetni, mert annak hiànya meg-boszulja magàt. Szàndéka volt tehàt a talajt istàlló trägyäval ellàtni. A vé-letlen azonban ugy hozta magàval, hogy ezt nem tehette megint csak szuperfoszfätba vetett és ismét 10 q buzät aratott. A mult évbeu pedig, tehàt a 11. évben megint csak szuper-foszfàtba vetett buzät aratott, s olyan buja volt gabonàja, hogy a megdolés-töl kellett félnie. 12 évig nem kapott ez a föld istàlló trägyät, s esupän szuperfoszfättal mindig jobb termése-ket adott mint aminöt szomszédai iställöträgyäval elértek.
Eltnondja toväbbä azt is, hogy olvasta, hogy a foszfor trägyäzäs nem minden talajon és nem minden évben érvényestil. Erre az a vàlasza, hogy a hol netn érvényesiil, ott vagy a mun-kàban van a hiba, vagy a talajban van elegendö foszforsav. Ilyen talaj azonban vajmi kevés az orszàgban. Ajànlja, hogy kàli szegény, különösen homok talajoknàl ne egyedül szuperfoszfàt, hanem 40 szàzalékos kdlisó is alkalmaztassék, de csak kisérletképen egy-egy holdon és humusz szegény talajon. Agyag talajon azonban ha az szakszeriien miiveltetik, a szuperfoszfàt egymagàban aikalmazva is nagy ter-méstobbleteket eredményez. Szinte luxus volna kälival is trägyäzni ott, a hol 150 kg. 13 szàzalékos szuperfoszfàt 4—5 q terméstóbbletet eredményez.
Az elmondottak is azt bizonyitjàk, a mit különben ältalänosan tudunk is mär, hogy a .'.zuperfoszfät alkalmazäsa ugy az öszi mint a tavaszi kaläszo-soknäl is igen nagy termésfokozd ha-tässal bir.
MALI OGLÄSZI.
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és més:zà-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h vendégló Beltinci	0-2
BENZIN LOKOMOBIL
12 IIP. huzatos, jó ällapotban juità-nyos àrban eladó. Bóvebbet Skrilec lakatosnàl Puconci.	2-2
K ODAJI JE : dvä piszàrniskiva sztola v do'orom sztàni. Poglédne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
Legujabb Pàrisi és Bécsi kalup modelok, kalap ujdonsàgok nagy vólasztékban raktàron.
Mindennemii kalapalakitàsok el-vàlaltatnak. Gyàszkalapok 24 óràn beliil rendelésre elkésziilnek.
Harisnyàk, bluzok, Nói és gyermek kótények, nói fehérnemii, függönyök, fàtyolok, piperecikkek legolcsóbb be-szerzési forràsa.
Nói kalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M. SOBOTA
Fó-tér Berger féle häz.
Ne čakaj spomladi !
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice,, gladiole, i. t, d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOV1 Maribor. Zahtevaj cenike !
Preminócsega Kri'zevszkoga no-tärosa Szeredi Viktora v-Kri!zev-ci (Prekmurje) bodócse imànye :
Zidane stale, gyiimna szém-ba, sztüdenec, ograd, orätja zemla, travnik, log i za gorice pripravni vrèh sze z szlobodni rok odä. Z-herbasov zaviipnoszti
Dr. BRANDIEU SYLVIUS doktor.
M. Sobota (Prekmurje.)
r
■i ii ii ii ii ii ii ii » m
Jegygyürük
és bérmàlàsi ajóndékok ™ legjutànyosabb àrban kaphatók S FLISZÄR PÀL	5
óràs és aranymiivesné! S
Pali Inga és ébreszto órék raktàron
Javitàsok	Veszek
elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt
Ugyanott egy jobbhézból vaiò flu tanulónak felvétetik.
Il II II II II II II II II III