MÖRSZKA KRAJINA Verszt veni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. ,ét. IV. Évf- Márkisevei, íq25. május 31. Broj 21. Szám. Inévno 300 Dinárou e plácsa ednoga poszlanca v izknpscsini i csi ji jeszte triszto-jetnájszet, té szamo té plácsa Inévno 94.500 Din zneszé vő. ( tomi niti prištevali nemo v larlamenti potrebne drüge delav-íe mocs1' (stamparija, sztraznike, íiszácse, szluge itd. itd.), nemo >a racsunali z 40.000 Din me-izecsnov plácsov oblőnane miiisire, ki pa pravzaprav voszkése :iidi k parlamenti pripádnejo. To szo plácse, ki létno za poszlance pkröglo péttreszetimilijon, za mi-bistre pa okrőglo devét milijon dinárov zneszéjo. i ki sze v ra-csuna i vu szvojoj velikoszti od idácseplacsilcov pobérajo, nera-csunavsi k-coj te nebrojne osze-be zaposzlene pri parlamenta de-lokrőgi, ki tüdi nikelko te'ki pénez vlecséjo, kak plácso, z-nasi dácse pénez Tak je tá szküpna plácsa na leto, zvün ti zádnyi imenüvani, 44 milijonov dinárov, telko kak bi popravicsnom pobé-ranyi Slovenia lajnszko leto direktne dácse mogla plácsati szezná 160°/o-ov vecs pobrati, tak je pa predpiszano bilo, sze nyim né szmililo!) Dönok pa nescsemo odtoga piszati zakaj telko plácse májo joszlanci ali ministri. Né, plácsa ednomi csloveki, ki szi jo zasz lü'zi, kakstécs je velka*, je vsze-edno né predoszta. Nescsemo nyim niti naocsí vrcsti, ár pri denésnyoj drágocsi, náimre kak je v Beográdi drágocsa, je tó né doszta. Csi pa odkriti scsémo bidti, té pa zagotoviti moremo, ka je v tom táli né vsze vrédi. Plácso bi po deli mogli szóditi i csi mo po deli sződiii, te pridemo do rezultáta, ka je tá plácsa prevelika né szamo za poszlance, nego rávnotak za ministre. Csi nemajo pokázati gori dela za blagor národa, míszlimo ka je te nyi delo né bilő vrédno té ne-zgovorne plácse. Drűgo je v té tré mészeci né bilő narejeno, kak nőtfa bremena za 'ze i tak obtercseni národ, kakti nőve dvanajsztine, ki nőve i podignye-ne dávke, podjgnyeno carinsko azijo itd. predpisiijejo, zvün toga je pa nieden sztopáj dale né narejeni. Ali szi v tákse formo moremo trőstati pobogsanye našega prebitka? szece csákamo ka sze narédi kaj za naso vugodnoszt, za nas razple-táj te'zkoga vérsztvenoga sztána, ali zaman. Egoizem, mőcs korupcije, bankokracije i bürokratia 'pod demokrátie pláscsom raszté napré záto, ár nedelavnoszt com-petentni, toda sztrankarszka i oszebna borba tő rédno delo za nemári i dá razvoj goraj imenü-vanim. Tak je vsze dobrotivno delo nemogőcse i ka vecs, gda szo niti k zacsétki né prišli toga dobrotivnoga dela, 'ze szi racsú-najo na polétne pocsitnice parlamenta, kak te nigdasnyi manyák ki je od vnőgoga le'zánya i sze dénya posztao trűden. Vsze tő pa persze za nas te'zko zaszluzeni pénez, stere zdá z prihájajocsimi csekami, v obliki dácse, pá plácsati moremo. Vsze tő sze godí té, gda z-sztrankarszki interessov mí Prek-murci escse i dnesz obszédno sztánye moremo csűtiti, ár szi z-ednim rédnim zákonom nemremo ravnati naso krajino z odebránimi lüdmí, nego z na nász priszilje-nimi diktátorami. Gde je té tak ta obecsana dela dobrotivnoszt ? Mogőcse v penez zalüblenoszti, na skodo národa ? „Prekmurski národ je zadovolen 44 V nasem liszti szmo néednők zagotoviti mogli nislerne napáké, ki sze godijo v poedini institucijaj v Prek-murji. Persze tisztim gosLpődam, ki szo ztem prizadeti, sze tő odkritje nevídi, v sztrahoti da tak vísesnya nyi obiászt vídi nyi delo. Vendar pa míszlimo, ka je liszt né v szlü'zbi poedini oszob, nego obcsnoga interessa i kak taksi piszati za obcsni interess more, v prvoj vrszti pa za Prekmurszki. Csi nász sto v tom deli ospotáva, nam szamo vékso voló dáva za nadal-nye delo. Kelko napák sze godi v Prek-murji na skodo národa, tő nam tü né trbé popiszávati. Doszémao szmo i poetomtoga bodemo tüdi píszali. Tü szamo tő scsemo povedati, ka dr. Ro-bits professor gimnázije v M. Soboti, ki je od demokrátszke sztranke zavü-pani porocseválec za Ljubljanske de-mokratszko sztrankarszke novine »Jutro«, tak pise: » ... so občine s poštnimi zvézami, katere Mőrszka Krajina graja, popolnoma zadovoljne in se niti nepotegujejo za spremembe ali zboljšanje.« Neverno gde je g. Robitš tő zagotovo, ka szn postne razmere tak zadovoljive, mogőcse bi zagotovo tüdi tam tő léko, ka szo lüdjé z dácse csekami zadovolni! ? Vendar pa je toga g. zagotávlanye né competentno, ali zatő, da je v »Jutri«, bi nisterni Ljubljanszki goszpodje, ki Prekmurszki razmer nepoznájo, isztino dáli tomi pamfleti rávno záto pokvárjati z táksov piszávov v dober tek időcse postne razmere, je skodlivo i '3ze tü vidi, ka rávno táksi gg. ki szo zavolo szame sztrankarije neorientirani v drügi dugo-ványaj, škodi »vsemi tisztomi, ka je v Prekmurji i v dr'zavi narodnega«, »Küharjeva Mőrszka Krajina« pa szamo tiszto napáda, ka je narobnega. Csi pa szo tő napádi, ka pa bi te bilő, tiszto csi bi M. Kr. opiszala nisterne »zaušnice« po kavarnaj, v krcsmáj, vi-licfj itd. ? Bi bőgse bilő napádati kaj táksega ? Postna direkcija száma prevídi, ka jesztejo falinge, vendar pa ne sztoji vsze v nyé pKmőcsji naednők popraviti. Csi pa vi nevéte med vrsztami szlo-venszki esteti, nam je prav zao, zavolo toga pa né trbé skőditi dobromi deli. Bőgse bi bilő csi bi preszvetili národ, ka naj proszijo dr'závno dnevno postno dosztávo na dom, stero je nikaj nekosta, toda szamo tiszte dácse péneze, stere itak !ze placsüjejo, v drügi krajinaj pa zanyé na dén dvakrat dobijo pošto. Csi bi od toga lüdjé podvucseni bili, bi zadovolsztvo részan bilő, da sze pa bojijo ka do plácsati mogli, persze da sze ne potegüjejo. Tákse kaj bi bilő za vász dosztojno delo. Ujabb polgárháború Albániában. BEOGRAD. Albániából érkező legújabb jelentések szerint az ország déli részeiben támadt forradalmi mozgalomnak egyre komolyabb jelleget öltenek. Minden jel arra mutat, hogy Ahmed Zagu bég befolyása a Toska-törzs felett teljesen megrendült és naponta szaporodik azoknak a száma, akik politikai elégedetlenségük miatt felkelő bandákba tömörülnek. A kormány erélyes rendszabályokat alkalmaz a felkelőkkel szemben, azonban kérdés még hogy sikerül-e a lázadást idejekorán megelőzni. Trbonja közelében szombaton összeütközésre került a sor a felkelők és a kormány csapatai közt, amelynek során tizenketten meghaltak és számos felkelő valamint több katona megsebesült. Je vsze mogőcse!? Pri okro'znom szodisési szo prekmurci nikelko poszla meli i ga májo dneszdén, tüdi zadoszta. Dokécs je 'zeleznice M. Sobota—Ormož né bilő, je dosztakrát prislo do míszli, ka bi, zvün porotni razpráv, velka vugodnoszt bila prekmurszkomi národi, csi bi sze narédila, za k okró'znomi szo-discsi pripadajőese razpráve, expozitura v M. Soboti. Razmi sze tő tak, ka bi na lehkőto nasega lüdsztva priso sződ-ni szvét vszáki mészec na razpráve k okrajnomi szodiscsi v. M. Soboto, gde bi po potrebi poedine razpráve zvrso lehko. Kelko bi sze pénez za poedine interessente prisparalo lehko, je ne-zracsunlívo té, gda z dr'závne gasze plácsani birővje bi nebi telko kostali. Tő potrébo szmo ze né na ed-nom meszti povdárjali, gde sze je ideja povszédi ino za upravicseno szpoznala. Neverno pa kak, ali tő dugoványe sze je v prakszi zvrsiti nikak né moglo. Qde je bila falinga, tö kompetentni i tiszti bi znali nájbole razlo'ziti, kí tö dobrőto rávnotak, kak doszta drűgi Prekmurszkomi národi nevőscsijo. 'Železnica M. Sobota—Ormož je zgotovlena, zvéza za Prekmurce je vugodnésa. Znábidti rávno záto sze radi szpozábijo z Prekmurja, ár eden vzrok za zgővor je vecs. Vendar pa té zgővor za zadoszten rávno mi Prekmurci szpoznati nemremo témbole, ár Medžimurje, kí je pa teritorielno rávnotak kak po naszeljenoszti od Prekmurja doszta ménse, je rávno té dni dobilo ekszpozituro okro'znoga szodiscsa i ka vecs — sztálno. Mogocs« je pa rávno tá krajina bole prepletena z 'železniškim omre'zjom, kak pa Prekmurje. Tiszti demokrátje, ki szebé tak prevecs váhlijo, ka oni scséjo národi pravico, lübézen i zadovolnoszti dobroto csiniti i ki rávno zdaj v vládi récs májo z szvojim ministrom pravosződbe, té miszlimo ka bi tü reszan lehko po-kázali szvojo dobrovolő za nas národ. Kak pritom, pri drügi potrébaj rávnotak miszlimo, ka je prinyi rávnotak kak pa pri mlinari, steromi je né za mlé-nye nego za vámo. Vendar pa csi szo tak verni nacionaliszti, bi mogli glédati zatő, naj sze Prekmurje tüdi podigne, csi je !ze eden tao nase dr'záve. Csi pa rávno 'zeleznica zgotovlena jeszte, ki pela prőti Maribori, vendar pa izda té pőtnik, ki sze na razprávo v Maribor more pelati, zamüdi dva dni, csi taka nescse ka bi zamudno obsződbo porinili nanyega. I csi bi rávnotak nebi bilo, pa je za lehkoto národa, za po-vzdig Prekmurja vendar né tak velka bremen ta ekszpozitura, csi v dnigi krajinaj nisterne milijone razkérajo za doszta ménso hasznovitoszt, tő pa persze za nase dácse péneze. Coolidge elnök súlyosan megbetegedett. Coolidge elnök hirtelen megbetegedett. Állapota súlyos. Nacionálne organizácije do v Beográdi velki gyűlés melfcto leto. Pritoj priliki sze nyim je dovolila 'zelezniska vo'znya za tretjino plácse. Obrtne organizácije do tüdi mele velki kongresz tő leto, tem sze je pa szamo polovicsna vo'znja dovolila. K tomi nemarno nik-sega komentára, to na drűge zavüpatno. Beleszólás. Az ág. hitv. ev. egyháznak már úgyszólván nem volt jugo-szláviában egyháztörvénye, azaz hogy a régi magyar egyház alkotmány aíapjan volt kormányozva. Minden esetre az egyháztörvénynek egyformának kell lenni, ha már egyetemes egyházról van szó, legyen az magyar vagy más állam kötelékébe tartozó egyház. Mégis az illetékesek részéről egy uj egyházi alkotmány készül, melynek tervezetét az egyes gyülekezetekhez hozzászólás végett leküldtek, hogy esetleg módosításaikat, indítványaikat a tevezet-hez tegyék meg. Eddig rendben volna minden, csak vizsgáljuk meg annak fontosságát közelebbről. Érdemben az alkotmány tervezethez nem szólhatunk, mert hisz azt nem ismerjük ugy, hogy egyes kitételeit kritizálhassuk. Jóllehet az egyház felsőbbségnek ezt hivatalos, mindenki által érthető fordításban kellene publikálni vagy egyházi sajtója utján, vagy pedig külön ennek tárgyalására kitűzött gyülekezeti közgyűlésén magyarázatokkal pontról pontra tárgyalni. Tfehát ehez nem szólunk, csupán elvi álláspontunkat nyilvánítjuk, mely az evangelikusság összeségének érdeke lévén. Tudott dolog, hogy az ev. vallás szélesebbkörü autonómiáján kivül erősen demokratikus alapon áll. Éppen ezért sohasem a felsőbb hatóság határozata a mérvadó, vagyis csak az egyház törvény adta jogon és keretein belül melyet az egyes gyülekezeti tagok elfogadnak. Miután pedig az ideiglenes egyházi felsőbbség ebben az esetben egy uj törvény tervezetet készit, ahol mindig és mindenkor az egyes gyülekezeteknek és gyülekezeti tagoknak hozzászólási joguk volna, melyet csak azok módosításaival lehetne jóvá- hagyni, illetve jogerőre emelni. Tehát, ha az egyházi felsőbbség törvényadta jogon akarja az egyház érdekét megvédeni, illetve annak alapján az egyes szabálytalanságok felett Ítélkezni, akkor olyan törvényt kell alkotni, mely ugy az egyház, mint annak tagjai részére a legjobban megfelel. Mert pedig tudnunk kell azt, hogy az uj alkotmánytervezetet a jelenlegi ideiglenes fejsőbb hatóságban helyet foglaló lelkészek csinálták, félő, hogy a tervezettel az egyes gyülekezetek és annak tagjai nincsenek eléggé védve, mely rájuk nézve a jövőre és az utó- korra lehet kihatással. Miután pedig ez az egyes gyülekezetekben nem történt meg, legalább a Pucinciéban nem, vagy legfeljebb sablonszerűén „tudomásul vétetet" akkor ne csodálkozzunk azon, ha az etégedetlenség csak fokozódni fog. Tekintettel azonban az ügy fontosságára, hisszük, hogy az esperes ur lesz olyan tapintatos és a gyülekezetek két három tagu kiküldötteiből egy esperességi ankétet hív össze, hogy a gyülekezetek által elkövetet hibát pótolja és az alkotmánytervezethez a véleményeket kikérje. Németország lemond a kémiai háborúról. A fegyverkereskedelem ügyében egybehívott nemzetközi konferenciának hétfői ülése szenzációs lefolyású volt. Azt a némileg módosított amerikai javaslatot tárgyalták, amely szerint a szerződést aláírd felek kötelezik magukat arra, hogy a mérgesgázokkal való kereskedelmét eltiltják. A jugoszláv delegátus erre fölszólalt és kijelentette, hogy nem is az a fontos, hogy a mérgesgázokkal kereskednek-e vagy sem, mint inkább az, hogy folytatnak-e háborút mérgesgázokkal vagy sem. Ezután a jugoszláv delegátus egyenesen a német delegátus felé fordult, kijelentvén, hogy a német detegátus szavaiból éppen azt nem értette meg, mi a német delegáció álláspontja ebben a kérdésben. Beszélt a mérgesgázokkal való kereskedelemről, de egy szót sem szólt a mérgesgázzal folytatott háborúról. Ma Németország a legerősebb állam a vegyészet terén az egész világon és sajnálattal kell megállapítani, hogy ebben a kérdésben nem akar állást foglalni. A jugoszláv delegátusnak ezen felszólalása után dr. Eckhardt, a német delegáció vezetője a következő kijentést tette: — Németország hajlandó minden fentartás nélkül csatlakozni olyan nemzetközi megállapodáshoz, amely a mérgesgázokkal való háborúnak teljes megszüntetését célozza. Dr. Eckhardtnak e2t a kijelentését a francia és az angol delegáció nagy helyesléssel fogadta, aminthogy a Népszövetség bizottságának valamennyi tagja nagy érdeklődéssel vette és a folyosókon még az ülés után is sokáig tárgyalták. POLITIKA. Pašič minizterelnök betegségéből felgyógyult s a pártgyülésen nagy be-szédett mondott, mely a Radič tárgyalásokra vonatkozólag tett kijelentéseivel politikai kürökben nagy feltűnést keltett. Nemcsak az ellenzék, de úgyszólván maguk a radikálisok közt sem talált visszhangra Pašič azon érvelése, hogy az anket bizottság zagrebbi munkája nem teljes s hogy a mandátumok igazolásához szükségelt anyag elégtelen. Egyben Pašič azon megállapítása sem talált megelégedésre, mely szerint kilátásba helyezte, hogy Radič mandátumok mindaddig nem igazolhatók, mignem az arra vonatkozó adatok nem teljesek. Nemkülönben az sem, hogy Radič és társait a bíróságnak el kell Ítélnie s csak akkor jöhet a megegyezés. Büntetni a bíróságnak van joga, aztán 4feetleg amnesztia adható. Éppei azért megállapította, hogy közte él Radič Pavle közt semmi komolyabb megegyezésre vonatkozó titkos tárgya lás nem volt még, mindössze csa annyi, hogy Radič Pavle egynéhány szor jött hozzá kérni, hogy a párt v& zetőit engedjék szabadon s a párttá szemben szüntessék meg az obznanát — Ellenzéki politikusok ezeket kijelentéseket nem veszik komolyan, in kább csak Pribičevič erőszakossági viszhangjaként minősítik, mely a mege gyezést rövid időre csak elodáza, .sem mi esetre sem pedig el is veti. A meg egyezés igy pár hónapra ki van tolva — Ellenzeki pártok Pašič beszéd után szorosabb összetartásra késztettek különben is egyhangúan a Radič man dátumok verifikálása mellet fog lalnak állást. Dávidovié, Koroše és Spaho ellenzéki vezérek a nag beszéd elhangzása után megbeszé lést tartottak. — A király kivánsági lévén a programba vett törvénye megalkotása és az uj helyzet megterem tése. (Itt Radič koalícióról van szó). -Bolgár merénylők halálos ítélete B^ris király aláirta, ennek alapján I lettek végezve. Prágában a bolgá követség előtt vagy Kétszáz kommunist tüntetett a mai bolgár »hóhérkormány ellen. — Román kormány azéi akarja megszüntetni a szatmári püspök séget, mert három állam területér terjed ki főpásztori hatalma s igy mej van adva neki az alkalom, hogy állán ellenes (!) agitáci