december 2004, letnik V, št. 14
V. Évfolyam, 14. Szám, 2004. december
Blagoslovljene božične praznike ter srečno novo leto

Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt
Vsebina:
-dogodki v občini -dejavnosti društev -obvestila
-nasveti
-program prireditev
TAKO IZGLEDA OKOLICA OB NOVOROJENČKU IGY NÉZ KI KÖRNYEZETÜNK HA GYERMEK SZÜLETIK
PEVSKI ZBOR NA SLOVAŠKEM ÉNEKKARUNK SZLOVÁKIÁBAN
INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ
Izdaja občina Hodoš - Hodos község jelenteti meg	Uredniški odbor-szerkeztőség:
Naslov uredništva - a szerkeztőség címe:	Ludvik Orban,	odgovorni urednik
Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos	Rozalija Totić,	pomočnik urednika
Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: Soboška	Novak Császár Jolán, lektorka
tiskarna Solidarnost d.d. Murska Sobota	Liljana Gal,	lektorka
Naklada-példányszáma: 250 izvodov-példány	Dušan Orban,	računalniška obdelava
- felelős szerkeztő - szerkesztő helyettes - lektor - lektor
-technikai szerkeztő
Glasilo je vpisano v register javnih glasil pod zaporedno številko 485.
Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno.
A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez.
Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@siol.net
2
LETOŠNJI NAGRAJENCI OB OBČINSKEM PRAZNIKU AZ IDEI KÖZSÉGI ÜNNEPÜNK KÍTÜ INTETTJEI
SLOVESTNOST OB 20. OBLETNICI NK - HODOŠ
A HODOSI LK 20. ÉVFORDULÓ ÜNNEPI RENDEZVÉNYE
3
NAŠI UPOKOJENCI NA IZLETU V BRATISLAVI NYUGDÍJASAINK A POZSONYI KIRÁNDULÁSON
ODPRTJE EKO OBJEKTA AZ ÖKO LÉTESÍTMÉNY MEGNYITÁSA
4
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Spoštovane občanke in občani, drage bralke in bralci!
Preteklo je pol leta od izida zadnje številke našega glasila, zato smo ponovno z vami. Leto je naokrog, ponovno je december, mesec praznovanj, pričakovanj in upov, da bo prihajajoče leto boljše in lepše. Konec leta je tudi čas, ko je potrebno analizirati naše delo in ugotavljati, da je za nami leto dni uspešnega dela. V začetku leta si začrtamo naše leme cilje in tako naporno delo vsekakor prinaša veliko obveznosti, trdega dela, včasih tudi dvomov ali bomo v danih pogojih vse to zmogli. V prvi vrsti smo zelo odvisni od finančnih možnosti, od števila zaposlenih v občinski upravi in v režijskem obratu. Vsekakor ocenjujem, da je odločitev o samostojni občini po šestih letih delovanja obrodila sadove, saj smo z razvojem in izgradnjo infrastrukture uspeli spremeniti našo okolico, ki je sedaj veliko lepša in ima prijaznejšo podobo. Večina občank in občanov vse to ocenjuje pozitivno ter priznava prizadevanja in usmeritve občine. Vedno in povsod pa se najde kdo, ki mu kaj ne ustreza, kar je po svoje tudi razumljivo.
Za nami je peti občinski praznik, kakor tudi vse poletne prireditve, ki smo jih izvedli po predvidenem planu. Letos smo uspeli urediti dodatno ponudbo na področju turizma in smo s tem za turiste zagotovili celodnevni ogled znamenitosti v naši občini. Začeli smo uresničevati tudi našo dolgoletno željo po zagotovitvi zdrave pitne vode. Za začetek je bilo treba zagotoviti čim več nepovratnih sredstev. Ob tem je potrebno povedati, da nam je pri pridobitvi večine nepovratnih sredstev pomagala poslanka narodne skupnosti v Državnem zboru gospa Maria Pozsonec. Dela potekajo po predvidenem planu, zaradi ugodnega vremena smo naredili več, kot smo za letos načrtovali. Predvidevamo, da bomo z investicijo predčasno končali že v začetku prihodnjega leta in tako še prej zagotovili zdravo pitno vodo. Pri tem pa ne smemo pozabiti, da je treba izpolniti vse pogoje ki so zapisani v pogodbi. Vsem, ki ste pogodbo podpisali do 21. oktobra letos, bomo zagotovili priključek po pogodbeni ceni, razen varnostnega regulacijskega ventila, kar bo vsak posameznik moral dodatno plačati. Glede na to, da je občinski svet sprejel sklep o postavitvi zunanjih PVC hišnih jaškov, se bomo sproti posamično dogovarjali namestitev le-teh. Ti jaški imajo določene prednosti, saj so za izvajalca javne službe vedno dostopni za vzdrževanje vodovodnega sistema vključno z vodomerom, preprostejše je odčitavanje vodomerov, kar je v pristojnosti upravitelja. Zato se bomo v zimskih mesecih dogovorili o poravnavi cene okrog 7.000,00 SIT za regulacijski ventil. Izvajalci bodo namreč PVC jaške sestavljali in opremljali ter nameščali prav v zimskem času.
V jesenskem času smo pomagali pri gradnji kmetijskih objektov na EKO kmetiji v Krplivniku, vendar smo ta dela prekinili zaradi različnih interesov. Ocenjujem namreč, da ustanovitev Zavoda Krpliva ne more izhajati iz osebnih in enostranskih želja, temveč iz programa obeh ustanoviteljev. Zimski čas je priložnost za dogovor in usklajevanje skupnih interesov za kratko-in dolgoročne plane EKO kmetije.
V zadnjem času smo precej aktivni tudi na področju gradnje Centra za starejše občane. Potekajo namreč konkretni dogovori o začetku gradnje, vlaganja s strani
občine, Evangeličanske cerkvene skupnosti in države. Že smo začeli s podiranjem in pripravo strešne konstrukcije. Verjetno bi se dalo podrobneje pisati o posameznih delih, vendar je naše glasilo opremljeno tudi slikovno in marsikateri posnetek priča sam zase. Nekaj vrstic smo namenili bivši članici našega uredniškega odbora Heleni Roman. Zavedali smo se, da bomo pogrešali njeno ustvarjalno delo in to čutimo sedaj, ko izdajamo prvo številko brez njene strokovne pomoči.
Ob koncu iztekajočega leta bi se rad zahvalil vsem, ki ste vse leto pripomogli k uresničitvi ciljev in nalog. Pričakujem in Vas vabim k nadaljnjemu dobremu sodelovanju, kar bo zagotovo obrodilo nove plodove, in privedlo do novih uspehov in ciljev.
Zato vam želim vse dobro, imejte se lepo, praznujte v miru in sreči. Blagoslovljen Božič ter srečno in zdravo Novo leto Vam želi
župan, Ludvik Orban
Tisztelt polgárok, kedves olvasóink!
Fél év telt el lapunk legutóbbi számának megjelenése óta, és újra önökkel vagyunk. Közben eltelt az év, újra december van, az ünnepek, a várakozások és a remények hónapja, amely magában hordozza a jobb és szebb új esztendő ígéretét. Az év vége táján rendszerint visszatekintünk a múltba, megvizsgáljuk a megtett utat, hogy megállapíthassuk: sikeres évet hagyunk magunk mögött. Az év elején tervekkel teli indulunk, a fárasztó tevékenység számos kötelezettséget, kemény munkát, és nem egyszer kételyeket hoz magával: képesek leszünk-e az adott körülmények között megvalósítani terveinket. Sok függ persze a pénzügyi lehetőségeinktől, a községi hivatal és a szolgáltatóüzem alkalmazottainak számától is. Mégis, úgy látom, hogy hat év elteltével beértek az önálló község melletti döntésünk gyümölcsei, a fejlesztésekkel és az infrastruktúra kiépítésével szebbé, kellemesebbé tettük környezetünket. A polgárok többsége kedvezően ítéli meg a megtett utat, elismeri a község törekvéseit és fejlesztési irányelveit. Persze az is érthető, hogy mindig és mindenütt lesznek és vannak elégedetlenkedők is.
Mögöttünk van az ötödik községi ünnep, nyári rendezvényeinket is az elfogadott tervek szerint valósítottuk meg. Az idén az idegenforgalom terén is sikerült lépni, hiszen a községünkbe látogató turisták számára egész napos programot tudunk már biztosítani. Úgyszintén megkezdtük az egészséges ivóvízellátással kapcsolatos sokéves vágyaink valóra váltását. Első lépésben fontos volt minél több, vissza nem térítendő támogatás biztosítása, és ebben nagy segítségünkre volt Pozsonec Mária, a Szlovén Országgyűlés nemzetiségi parlamenti képviselője. A munkálatok a terv szerint zajlanak, a kedvező időjárási viszonyok miatt sikerült túlteljesíteni a terveket. Számításaink szerint a beruházás a jövő év elején be is befejeződik, és ezzel a tervezettnél sokkal korábban tudjuk biztosítani az egészséges ivóvizet. Eközben persze nagyon fontos betartani a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Mindazok számára, akik október 21-éig aláírták a szerződést, a szerződéses áron biztosítjuk a csatlakozást. A biztonsági regulációs szelep árát viszont minden háztartásnak be kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a Községi Tanács a műanyag PVC vízóraaknák mellett foglalt állást, ezek telepítéséről egyénileg fogunk tárgyalni. Az ilyen típusú aknáknak több előnye is van, hiszen a
5
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
közszolgálat kivitelezője számára lehetővé teszik a rendszeres karbantartást, ugyanakkor egyszerűsül a vízmérő állásának a leolvasása is. A biztonsági regulációs szelep 7.000 tollárba kerül, és a téli hónapokban megbeszéljük a számlák kiegyenlítését. A kivitelezők ugyanis éppen a téli hónapokban fogják szerelni és telepíteni a műanyag vízóraaknákat.
Az őszi hónapokban segítettünk a kapornaki ÖKO-gazdaság létesítményeinek a kiépítésében, az érdekellentétek miatt azonban megszakítottuk az együttműködést. Úgy ítélem meg ugyanis, hogy a Csalán Intézet megalapítása nem épülhet személyes érdekekre, tiszteletben kell tartani a két alapító programjában leírtakat. A téli időszak lehetőséget kínál az ÖKO-gazdaság rövid-és hosszú távú terveivel kapcsolatos egyeztetésekre és megállapodásra.
Az utóbbi időben igencsak sokat foglalkozunk az idősek otthona építésével. Megbeszélések folynak az építkezés kezdéséről, és ebben aktív szerepet vállal a község, az evangélikus egyházközség, és az állam is. Megkezdtük a tetőszerkezethez szükséges anyag begyűjtését.
Az elvégzett munkákról persze sokkal terjedelmesebb beszámolót is készíthetnék, de nem teszem, hiszen lapunkban számos felvételt találnak, és ezek önmagukért beszélnek.
Lapunk mai számában megemlékezünk szerkesztőbizottságunk volt tagjára, Román Ilonára. Tudtuk, hogy nagy űrt hagy maga után, hogy hiányolni fogjuk alkotó tevékenységét. És érezzük mindezt most, amikor lapunk első számát készítjük szakmai támogatása nélkül.
Engedjék meg, hogy az év végéhez közeledve köszönetet mondjak mindazoknak, akik segítettek feladataink megvalósításában, céljaink elérésben. Együttműködésükre, támogatásukra a jövőben is számítunk, hiszen a közös munka új eredményeket szülhet, közösen még több célt tudunk elérni.
Minden szépet és jót kívánok, ünnepeljenek békében és boldogságban. Áldásos karácsonyi ünnepeket, boldog, és egészségben gazdag új esztendőt kívánok
Orban Ludvik, polgármester
Spoštovane občanke, cenjeni občani!
Hitro minevajo dnevi, tedni, meseci in leta! Spet smo dočakali ta veseli december, poln pričakovanj in upanj. Kot vedno v našem glasilu, Vas tudi v tej številki na kratko seznanimo z dogodki in deli, ki so se dogajali v naši občini.
Zelo hitro je minil 5. občinski praznik občine Hodoš. Občinski dnevi so se pričeli uradno 16. julija in so trajali do 18. julija. Naše prireditve v okviru občinskega praznika pa so se začele že s 25. junijem, z otvoritvijo razstave na Krplivniku, kjer smo uradno odprli sejem Őrség. Letos je bilo bolj slavno, saj smo odprli tudi stalno razstavo kmetijskih orodij. 10. julija, je potekalo prijateljsko srečanje na meji (Mejni kamen 180) in odkritje spominske plošče ob sočasnem vstopu RS in RM v Evropsko unijo. Ker imamo dobre odnose z Szalafőjem, sta oba župana izrazila željo, da bi ob spominu na vstop v EU vzpostavili na mejni črti neko obeležje. To željo je naš občinski svet na eni izmed rednih sej potrdil in tako smo na prijateljskem srečanju z slavnostnim govorom obeh
županov 10. julija na mejni črti Hodoš - Szalafö odkrili spominsko ploščo. Na tej plošči je na marmorju vgraviranih 12 zvezdic v krogu, oziroma simbol EU, z datumom 1.5.2004 ter napis Hodoš - Szalafő. To ploščo nam je podarilo kamnoseštvo Bunderla od Grada. Svečano obeležje smo popestrili s prijetnim druženjem.
Prvi občinski dan se je začel s svečano sejo v petek 16. julija, ki je bila v dvorani kulturnega doma Hodoš. Seje se je udeležilo kar precej gostov. Odprl jo je župan s pozdravnim govorom ter kratko predstavitvijo dela v tem mandatu. Za županom so imeli govor tudi povabljeni gosti, ki so nam zaželeli veliko uspehov pri nadaljnjem delu. Občinski svet Občine Hodoš je na svoji 12. redni seji, dne 18. junija 2004, sprejel Sklep o podelitvi občinskih priznanj.
Prvi naziv častni občan Občine Hodoš je v letošnjem letu pridobil g. Franc Könye s Hodoša št. 61, ki je bil dolgoletni predsednik vaškega odbora Hodoš, kar nekaj let dela je vložil v delovanje organizacije Rdečega križa, ob tem pa je opravljal knjižničarska dela v krajevni knjižnici Hodoš. V času njegovega predsedovanja je bilo v vasi marskikaj narejenega, veliko je prispeval k izgradnji stavbe, kjer je sedaj sedež naše občine, skrbel za vzdrževanje pokopališč, cest, vodotokov,...
Drugi naziv Zlata plaketa Občine Hodoš je prejelo Prostovoljno gasilsko društvo Hodoš ob 110. obletnici. Gasilci so del zaščite in reševanja v občini, kar je bistvenega pomena za delovanje občine. V času njihovega delovanja so preživeli posledice I. in II. svetovne vojne ter osamosvojitveno vojno za samostojno Slovenijo. V preteklih letih niso bili tako tehnično opremljeni kot zadnja leta, ampak so kljub temu zavzeto delali in poskrbeli za obstoj gasilstva na Hodošu.
Tretji naziv pa je Listina Občine Hodoš, ki je letos pripadla Nogometnemu klubu Hodoš ob 20. obletnici. Člani nogometnega kluba so začeli v jeseni tekmovati v I. medobčinski ligi. Zaradi strogih predpisov nogometne zveze so morali zgraditi sodobno slačilnico in seveda urediti igrišče, da je ustrezalo predpisanim pogojem. Podelili smo še tudi:
- župansko priznaje, ki so ga letos prejeli kar štirje in sicer:
- g. Rudolf Bunderla ml., za uspešno trenerstvo članov NK Hodoš ter pomoč pri delu z računalnikom.
- ga. Valerija Kerčmar, ki poleg svoje redne službe že nešteto let vedno najde čas, da s svojim strokovnim znanjem organizira pogostitve pri raznih prireditvah, ki jih organizirajo bodisi društva, klubi ali sama občina.
- g. Janez Laco, odkar se je upokojil, si še vedno najde čas za udeležbo na prireditvah in skrbno arhivira slikovna gradiva, ki jih z veseljem preda v arhiv občine.
- g. Geza Toth je bil po ustanovitvi NK Hodoš aktiven igralec na Hodošu in zvest svojemu klubu. Kljub zdravstvenim težavam se še vedno zavzema za obstoj nogometnega kluba.
- za najlepše urejene rože je prejela priznanje Trgovina in bar Metuljček, Kerčmar Marija,s.p., Hodoš 20 - za najlepše urejeno kmetijo je bila letos nagrajena družina Könye s Hodoša 84
- ter za najlepše urejeno družinsko hišo, družina Vučak s Hodoša 40.
Naslednji dan v soboto 17. julija je bil zelo pomemben, kajti na Krplivniku smo odprli EKO - objekt ter ga ob množici zbranih gostov predali svojemu namenu.
6
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Ekosocialna kmetija Krplivnik je primer s slamo pokrite cimprače, ki smo jo zgradili v celoti iz ekoloških materialov. V bližnji okolici ekosocialne kmetije je župan pomagal pridobiti 20 ha kmetijskih zemljišč v zakup. Odločili smo se za ekološko kmetovanje tako, da smo aktivno udeleženi v skupnem prizadevanju za varovanje okolja in za ponudbo kakovostnih pridelkov, ki jih porabniki želijo vedno več konzumirati. Pridelujemo piro, pšenico, proso, ajdo, oves, ječmen, lan ter sadje in zelenjavo. Na kmetiji aktivno sodelujemo pri oznanjanju okolja in narave z vzdrževalnimi deli kot so: zimsko obrezovanje vejevja, urejanje učnih in gozdnih poti, popravljanje preprostih klopi in počivališč za sprehajalce in skrivališča za otroke, opazovalce ptic in drugih živali. Ta objekt ali ekosocialna kmetija služi za sprejemanje obiskovalcev, ki želijo pobegniti od mestnega vrveža in prehitrega tempa življenja, si oddahniti in nabrati novih življenjskih moči.
Tega dne je bila še ena lepa prireditev in sicer praznovanje 20. obletnice delovanja nogometnega kluba Hodoš, kjer je župan opravil svečani govor, za njim pa še podpredsednik NK Hodoš g. Ede Kerčmar. Sledile so podelitev priznanj in prijateljske tekme. Po zaključku tekme je sledila pogostitev v kulturnem domu Hodoš z zabavo, ki je trajala v pozne nočne ure.
Naslednji dan občinskega praznika, v nedeljo 18. julija, se je pričel s V. odprtim gasilskim tekmovanjem na Krplivniku. Prijetna okolica je tudi tokrat privabila lepo število tekmovalcev.
V okviru občinskega praznika in ob priliki obletnice gasilstva na Hodošu so v petek 23. julija gasilci položili vence v spomin na pokojne gasilce ter opravili svečano sejo. Osrednja prireditev ob 110. obletnici PGD Hodoš je bila v soboto 24. julija pred kulturnim domom, kjer so podelili tudi priznanja in jo popestrili z zabavo in srečelovom.
7. avgusta smo imeli organiziran izlet za upokojence na Slovaško.
15. avgusta je bilo kot vsako leto tradicionalno srečanje družin, katerega se iz leta v leto udeležuje vedno več ljudi. Tudi letos je bil organiziran kviz in zabava ter postrežba z madžarskimi jedmi.
Letošnje poletje smo v občini Hodoš zaključili dela na čezmejnem projektu Z vidro do čistejših voda, ki ga je s sredstvi skupnega sklada za male projekte v okviru programa PHARE CBC Slovenija/Madžarska podprla Evropska unija. Občina Hodoš kot prijavitelj in Inštitut Lutra kot partner projekta smo 10. septembra organizirali podrobnejšo predstavitev projekta s tiskovno konferenco, ki je bila najprej v dvorani kulturnega doma Hodoš, nato pa je sledil še ogled učne poti. Ga. Marjana Hönigsfeld -Adamič je predstavila rezultate projekta, med katerimi so zloženka in CD-ROM o vidri in jezeru, pa tudi vidrina učna pot okrog Hodoškega jezera.
16. septembra smo se udeležili na sejmu Hungexpo 2004 v Budimpešti, kjer se je občina predstavila širši javnosti, kot možnost turizma v naši občini.
Od prejšnje številke našega glasila se je občinski svet sestal dva krat in sprejel naslednje:
- sprejem Odloka o rebalans proračunu za leto 2004 - sprejem Sklepa o spremembi pogodbe za izgradnjo vodovoda
- sprejem Sklepa o dvigu cen ravnanja z odpadki - sprejem dveh predstavnikov v svet Zavoda Krpliva
- soglasje za prodajo blaga zunaj prodajaln
- sprejem Republiškega projekta za nakup knjižničarskega
gradiva
Čez leto smo imeli zaposlenih sedem javnih delavcev. Čez zimo so ostali štirje javni delavci, ostalim je pretekla pogodba z dnem 31.10.2004. Največ dela so vložili v ceste, delali so tudi ograje na pokopališču Kprlivnik in Domaföld, vsekakor pa skrbijo za redno vzdrževanje občinskih objektov ter urejevanje okolice. Sedaj so že pripravljeni na zimsko službo v občini. Občina ima sedaj največ dela z vodovodom. Končno smo prišli tako daleč, da smo uspeli pridobiti del nepovratnih sredstev za izgradnjo vodovodnega omrežja. Takoj ko smo pridobili soglasje od Ministrstva za finance smo objavili javni razpis. Rok prijave je bil do vključno 1.9.2004 do 12.00 ure. Razpisno dokumentacijo je dvignilo osem ponudnikov, ponudbe pa so oddali trije ponudniki. To so: (SGP Pomgrad, Blisk montaža in Horvat Ivan, s.p.) Odpiranje ponudb je bilo 3.9.2004. Na samem odpiranju ponudb je strokovna komisija ugotovila, da so vsi ponudniki imeli v skladu z razpisom kompletne ponudbe. Izdali smo Sklep o izbiri izvajalca, ki so ga prejeli vsi trije ponudniki in tako tudi izbrali kot najugodnejšega ponudnika g. Ivana Horvata, s.p.. Začetek del se je zavlekel, zaradi pritožbe na izbiro izvajalca, vendar se je na koncu vse dobro izteklo in tako smo dne 16.9.2004 podpisali z izvajalcem pogodbo, nakar smo opravili prvi operativni sestanek ter začeli z deli. Gradbena dela potekajo po terminskem planu in glede na ugodne vremenske pogoje ocenjujemo, da smo naredili več gradbenih in montažnih del, kot je bilo načrtovano.
Kot vsako leto smo tudi letos organizirali skupno sejo občinskega sveta in predstavnikov društev z Lokalno samoupravo iz Bajánsenya. Seja je bila v petek, 26. novembra v prostorih občine Bajánsenye. Na seji so analizirali skupne prireditve iz leta 2004 ter usklajevali organiziranje skupnih prireditev v letu 2005.
Ob iztekajočem se letu Vam drage bralke in bralci našega glasila želim vesel Božič in srečno ter zdravo Novo leto 2005.
Vodja občinske uprave, Lidija SEVER
Tisztelt polgárok!
Repülnek a napok, a hetek, a hónapok, az évek! Újra itt a december, a várakozás és az újabb remények hónapja. Hírlapunk legújabb számában, a hagyományokhoz híven szeretnénk röviden tájékoztatni a községünkben lezajlott eseményekről, és az elvégzett munkáról.
Rendkívül gyorsan elmúlt Hodos Község 5. községi ünnepe is. A rendezvények hivatalosan július 16-án kezdődtek, és július 18-áig tartottak. Az események persze sokkal előbb indultak, hiszen a községi ünnepi rendezvények keretén belül, június 25-én a kapornaki kiállítás megnyitásával kezdődött az Őrségi Vásár. Az idei rendezvényt ünnepélyesebbé tette, a mezőgazdasági szerszámokat bemutató állandó tárlat megnyitása. Július tizedikén volt az idei baráti találkozó a határon (a 180-as határkőnél), ahol a Szlovén és a Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozása kapcsán emléktáblát avattunk. Szalafő településsel sokéves jó kapcsolataink vannak, így amikor a két polgármester az EU csatlakozás kapcsán kezdeményezte az emlékjel elhelyezését, Községi Tanácsunk elfogadta a javaslatot. Július tizedikén a
7
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
polgármesterek ünnepi beszédét követően a Hodos-Szalafő közelében lévő határvonalon lelepleztük az emléktáblát, amelyen a tizenkét csillag jelképezi az Európai Uniót, míg a Hodos-Szalafő, 2004. 5. 1. felirat a két ország EU csatlakozását. A márványtábla a gradi (felsőlendvai) Bunderla kőfaragóműhely ajándéka. Az ünnepélyes pillanatokat kellemes baráti társalgás követte.
A községi ünnep első napján, július 16-án, számos vendég jelenlétében, a hodosi kultúrház termében tartottuk meg a Községi Tanács díszülését. Megnyitó üdvözlőbeszédet a polgármester mondott, aki röviden ismertette a jelenlegi ciklusban eddig elvégzett munkát. A polgármestert követően több meghívott vendég köszöntötte az összegyűlteket, és további sikereket kívántak.
Hodos Község Községi Tanácsa a 2004. június 18-ai, 12. rendes ülésén elfogadta a Községi Elismerésekről szóló Határozatot.
A Hodos díszpolgára címet az idén Könye Ferenc,
Hodos 61, a hodosi falubizottság sokéves elnöke, a vöröskereszt odaadó aktivistája, valamint a hodosi helyi könyvtár könyvtárosa nyerte el. Elnöklése idejében a faluban sok feladatot sikerült megvalósítani, hozzájárult a községháza épületének kiépítéséhez, gondoskodott a temetők, az utak, a vizek és a létesítmények rendszeres karbantartásáról is.
Működésének 110. évfordulója alkalmából Hodos Község Arany Plakettjét vehette át a Hodosi Önkéntes Tűzoltóegylet. A védő-és mentőfeladatokat ellátó tűzoltók fontos szerepet töltenek be Községünk működésében. Több mint egy évszázados működésük idejében zajlott az első és a második világháború, valamint a szlovén önállósulásért folytatott háború is. Noha a múltban nem rendelkeztek a mostani korszerű berendezésekkel, munkájukat mégis odaadással végezték, és megőrizték Hodoson a tűzoltóság hagyományait.
Hodos Község Oklevelét a fennállásának húszadik évfordulóját ünneplő hodosi futballcsapat vehette át. A csapat játékosai ősztől az I. községközi ligában játszanak. A Labdarugó Szövetség szigorú előírásai miatt korszerű öltözőt építettek, ugyanakkor a pályát is rendezték, hogy megfeleljen a feltételeknek.
Kiosztottuk továbbá:
- a polgármesteri elismerést, amelyet az idén négyen vehettek át, éspedig:
- ifj. Bunderla Rudolf, a hodosi labdarugók edzője, aki sokat segített a számítógépes ismeretek elsajátításában is.
- Kerčmar Valerija asszony, aki munkája mellett mindig talál időt arra, hogy az egyesületi-, a klub-, illetve a községi rendezvények után, magas színvonalon megszervezze a megvendégelést.
- Laco Janez, aki nyugdíjba vonulása óta mindig jelen van a különböző rendezvényeken, gyűjti a képanyagot, amelyet örömmel ad át a községi archívumnak.
- Tóth Géza, a hodosi labdarugó egylet aktív és hűséges játékosa. És noha a lába már nem a régi, még mindig sokat tesz az egyesület fennmaradásáért és működéséért.
- A legszebb virágokért járó díjat a Trgovina in bar Metuljček, Kerčmar Marija,s.p., Hodoš 20 vehette át.
- A legrendezettebb parasztgazdaságnak járó díjat az idén a Könye család, Hodos 84, kapta.
- A legszebb családi háznak járó elismerés pedig az idén a Vučak családnak jutott, Hodos 40.
Rendkívüli nap volt július 17-e, szombat, amikor
Kapornakon, számos jelenlévő részvételével, megnyitottuk, és átadtuk rendeltetésének az ÖKO-létesítményt. A kapornaki öko-szociális gazdaság központjában egy egészében természetes anyagokból épített szalmatetős ház áll. A gazdaság közelében a polgármester segítségével sikerült húsz hektár termőföldet biztosítani. A biotermelés mellett döntöttünk, mivel szeretnénk részt venni a környezet megőrzésére irányuló törekvésekben, másrészt pedig a fogyasztók által egyre inkább igényelt minőségi terményeket kívánjuk termelni. Terményeink között található a tönkölybúza, a búza, a köles, a hajdina, a zab, az árpa, a len, valamint különböző gyümölcs- és zöldségfajták. Karbantartási munkáival a gazdaság aktívan részt vesz a környezet és a természet iránti felelősség tudatosításában: teendői közé tartozik a téli gallymetszés, a tan-és erdei ösvények rendezése, a sétálók számára létesített padok és pihenőhelyek, valamint a gyerekek számára fenntartott búvóhelyek karbantartása, a madár- és egyéb állatlesek kialakítása. A létesítmény, illetve az öko-szociális parasztgazdaság látogatókat is fogad, olyanokat, akik legalább egy kis időre szeretnének megszökni a városi, illetve rohanó életmódtól, és a természetben kívánnak erőt gyűjteni, pihenni.
Ugyanaznap még egy szép rendezvényünk volt, éspedig a hodosi labdarugó egyesület fennállásának húszadik évfordulóját ünnepeltük. Ünnepi beszédet a polgármester mondott, majd Kerčmar Ede a hodosi labdarugó klub alelnöke köszöntötte a közönséget. A beszédeket az elismerések kiosztása követte, majd baráti mérkőzéseket játszottak. A mérkőzéseket követően a hodosi kultúrházban vendégelték meg a klub tagjait és a vendégeket, majd a késő éjszakába nyúlt a szórakozás.
A következő napon, július 18-án folytattuk a községi ünnep rendezvényeit, éspedig ezen a napon szerveztük meg Kapornakon az V. Nyílt Tűzoltóversenyt. A kellemes környezet most is számos versenyzőt vonzott a faluba.
A községi ünnep keretén belül, és a hodosi tűzoltóság évfordulója kapcsán, július 23-án, a tűzoltók megkoszorúzták az elhunyt bajtársaik sírját, majd ünnepi ülést tartottak. A Hodosi Önkéntes Tüzoltóegylet 110. évfordulója alkalmából szombaton, július 24-én, a kultúrház előtt központi rendezvényt szerveztek. Az elismerések kiosztását követően zene és szerencsejáték mellett szórakoztak.
Augusztus 7-én kirándulást szerveztünk Szlovákiába a nyugdíjasok számára.
Az idén is augusztus 15-én zajlott a családok hagyományos találkozója, amelynek évről évre több résztvevője van. Az idei rendezvény is tudás-vetélkedővel kezdődött, majd magyaros ételek mellett folytatódott a szórakozás.
Hodos Községben az idén fejeztük be a Vidrával a tisztább vizekért című, határon átnyúló projekt megvalósítását, amelyhez a Szlovénia/Magyarország PHARE CBC Kisprojekt Alapok által európai uniós támogatásban is részesültünk. Hodos Község mint projekthordozó, valamint a Lutra Intézet mint projektpartner szeptember tizedikén sajtóértekezleten mutattuk be a projektet. A bemutatót a hodosi kultúrházban kezdtük, majd bejártuk a tanösvényt is. Hönigsfeld-Adamič Marjana asszony bemutatta a projekt eredményeit, köztük egy, a vidrát és a tavat ismertető leporellót és CD-romot, valamint a Hodosi tó körül vezető Vidra-tanösvényt.
8
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Szeptember 16-án Budapesten vettünk részt a BMV-HUNGEXPO nemzetközi vásáron, ahol községünket turisztikai kínálataival szélesebb körben mutathattuk be. Lapunk legutóbbi számának megjelenése óta a Községi Tanács két ülést tartott, és az alábbi kérdésekkel foglalkozott:
- Rendelet a 2004-es évi pótköltségvetésről
Határozat a vízvezeték kiépítésével kapcsolatos szerződés módosításáról - Határozat a hulladékkezelési díj emeléséről - Két képviselő beválasztása a Kapornaki Intézet Tanácsába
- az áruk üzleten kívüli értékesítésének engedélyezése a könyvtári állomány bővítésével kapcsolatos köztársasági projekt elfogadása.
Évközben hét közhasznú munkát végző foglalkoztatottunk volt. Télre négyen maradtak, a többinek 2004. október 10-én lejárt a szerződése. Legtöbbet az utakon dolgoztak, úgyszintén elkészítették a kapornaki és a domaföldi temető kerítését, gondosan rendezik a községi létesítményeket és a környezetet. Jelenleg a községben szükséges téli szolgálat ellátására készülnek.
A községben jelenleg a legnagyobb feladatot a vízvezeték kiépítése képezi. Végre sikerült vissza nem térítendő forrásokat is szerezni a vízvezeték hálózatának kiépítéséhez. Mihelyt megérkezett a Pénzügyminisztérium jóváhagyása, közzétettük a pályázatot. A pályázati határidő 2004. szeptember elsején, délben volt. A pályázati dokumentációt nyolc ajánlattevő vette fel, és három ajánlat érkezett: az SGP Pomgrad, a Blisk montaža és Ivan Horvat egyéni vállalkozó ajánlata. A pályázatok bontása 2004. szeptember 3-án volt, a szakbizottság megállapítása szerint mindhárom pályázó teljes anyagot nyújtott be. A kivitelező kiválasztásáról szóló határozatot mindhárom pályázónak átadtuk, a legkedvezőbb Ivan Horvat egyéni vállalkozó ajánlata volt. Mivel fellebbezés érkezett a kivitelező kiválasztására, a munkák kezdése elhúzódott, végezetül azonban 2004. szeptember 16-án aláírtuk a kivitelezői szerződést, szeptember 21-én megtörtént az első operatív tárgyalás, majd megkezdődtek a munkálatok. A munkálatok az ütemterv szerint folynak, és a kedvező időjárási viszonyok alapján úgy ítéljük meg, hogy a tervezettnél sokkal több építési és szerelési munkát sikerült elvégezni.
Az idén is megszerveztük a községi tanács és az egyesületi képviselők, valamint a bajánsenyei helyi önkormányzat együttes ülését, éspedig pénteken, november 26-án, a bajánsenyei önkormányzat székházában. A találkozón elemeztük a 2004-es évben megvalósított közös rendezvényeinket, és egyeztettük a jövő évi közös rendezvények tervét.
Kedves olvasóink, engedjék meg, hogy így az év végéhez közeledve, mindnyájuknak kellemes karácsonyt és örömökben gazdag 2005-ös újesztendőt kívánjak.
Lidija SEVER, a községi hivatal vezetője
DELOVANJE KULTURNEGA DRUŠTVA ŐRSÉG
Kulturno društvo je tudi v tem letu, kar uspešno delovalo, tako kot v nastopih, kakor tudi v sodelovanju. Že v januarju smo začeli z delom. Naredili smo celoletni program delovanja društva. Nismo pa imeli rednega občnega zbora, zaradi objektivnih razlogov predsednice. 30. aprila smo se udeležili postavljenja mlaja ob sočasnem vstopu RS in RM v EU, na mednarodnem prehodu Hodoš, kjer je mešani pevski zbor nastopil v kulturnem programu. Ob tej priložnosti smo na Krplivniku s pomočjo mladih prižgali tradicionalni prvomajski kres. Zadnjega maja smo podrli mlaj na mednarodnem mejnem prehodu. 26. junija smo nastopili na Krplivniku pri muzeju ob otvoritvi nove razstave in ob začetku sejma: “ Őrség”. 15. avgusta smo skupaj z MNSS in ZKMN organizirali srečanje družin v nekdanji vojašnici na Hodošu. Srečanja se je udeležilo kar lepo število ljudi.
27. avgusta smo imeli kratek izlet z nastopom na Slovaškem. Pred nastopom v pobrateni občini Vidrany-Hodos, smo si ogledali tudi znamenitosti Bratislave. 5. septembra smo nastopili ob prireditvi Zveze Veteranov Vojne za Slovenijo na Hodošu. Začeli smo tudi z ročnimi deli. Vabimo vse, ki se te dejavnosti želijo udeležiti, da se priključijo. Pri tem se lahko naučijo šivanja namiznih prtov, vezenja vzorcev na blago... Delo poteka vsako drugo soboto v mesecu, v kulturnem domu na Hodošu. Vodja te skupine je gospa Mária Peilschmidt.
Zahvalila bi se vsem, ki ste nam pomagali za uresničitev naših načrtov še posebej voditeljici zbora Anduska Jánosneju in vsem članom.
Na žalost, 30. septembra letos, smo se poslovili od naše dolgoletne predsednice Helene Roman. Svojo vsestransko delo je opravljala z veseljem, saj je bila dolga leta aktivna v raznih sekcijah in v upravnem odboru. Organizirala, vodila je kvalitetne prireditve, privabila obiskovalce in predvsem pomladila člane društva.
HELENA, ZELO TE BOMO POGREŠALI!
podpredsednica KTD Őrség, Ana ŠERUGA
9
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
V SLOVO HELENI ROMAN
Prebivalci Hodoša,
Őrséga in Prekmurja smo se 30. septembra veliko prerano poslovili od Helene Roman.
Heleno smo poznali kot nekoga, ki se nikoli ne predaja, ki je vedno dosegla svoje cilje in izpolnila svoje naloge.
Vendar je bila bolezen močnejša, žal je to bitko izgubila. Težko je sprejeti, da je ni več med nami, da ne vidimo njenega nasmeha, ne slišimo njenih prijaznih besed. Zaman čakamo na njeno nesebično pomoč. Resnice, žal, ne moremo spremeniti. Odšla je. Tako kot je zapisal pesnik Petőfi: Odpade cvetje, oddrvi življenje..., Helena se je morala posloviti pri naj lepših letih. Z njeno smrtjo smo izgubili prelepi cvet, rožo v polnem cvetu. Bila je skrbna in ljubeča mati in soproga, njena moč je povezovala družino, poučevala mlade in jim pomagala, bila je duhovna sila kulturnega in duhovnega življenja, vse bi storila za svojo vas. In ta roža je odšla, ko bi lahko ponudila naj bogatejše in naj lepše cvetove, ko bi lahko preživljala najlepša leta v svojem toplem domu, v družinskem krogu. Kljub trpljenju, ki ga je povzročala neizprosna bolezen, je do zadnje ure skrbela za svojo družino in pridno delala tudi za občino, izpolnjevala svoje poslanstvo v našem kulturnem življenju. Kot učiteljica, organizatorica kulturnega življenja si je vztrajno prizadevala za ohranjanje in negovanje madžarskega jezika. Bila nam je vzor s svojim osebnim primerom. Zelo mlada je začela v folklorni skupini, pri ljudskih pevcih in v gledališki skupini, pozneje je tudi v mladinski organizaciji skrbela za kulturno udejstvovanje. Sčasoma je tudi kot predsednica postala nosilni steber delovanja kulturnega društva. Za svoj cilj si je zadala vzpostavitev skupnosti, da bi tudi mladi vzljubili kulturo. Kot predani pedagoški delavki so ji radi sledili tudi na šoli. V pomoč je bila gasilcem, nogometašem in lovcem, bila je članica komisije za ustanovitev občine Hodoš, članica občinske volilne komisije, referentka Sveta Občinske madžarske skupnosti, članica uredniškega odbora, prevajalka in lektorica občinskega glasila... Njeno odlično in nesebično delo in pridnost so poznali, priznali in spoštovali tudi v širši regiji. Svojo pomoč je ponudila pri reševanju sleherne naloge ali težave. Nič je ni zlomilo, pogumno se je izkopala iz vseh težav! Edino neozdravljive bolezni ni uspela premagati. Proti usodi smo žal nemočni.
Njena dela živijo med nami, njenim dejanjem bomo sledili v našem življenju in delu.
Ponosni smo, da smo lahko živeli in delali z njo.
Ludvik Orban, župan
BÚCSÚ ROMÁN ILONÁTÓL
Hodosiak, Örségiek, valamint muravidékiek szeptember 30-án túlságosan korán vettünk örök búcsút Román Ilonatól.
lcut nem ugy ismertük, hogy feladná céljait és terveit, sajnos ezuttal a hosszú betegség erősebb volt nála és ezt a harcot kénytelen volt feladni. Nem akarjuk elfogadni azt a valóságot, hogy nincs töbet közöttünk, nem látjuk mosolygós arcát, nem haljuk köszöntő szavát, hiába várjuk lelkes és odaadó segítségét. Sajnos el kell fogadnunk azt, hogy eltávozott közülünk. Petőfi szavait idézve: Elhull a virág, eliramlik az élet..., hiszen Icut közülünk a legszebb élete időszakában ragadta el a könyörtelen halál. Halálával valójában egy szép virágszálat veszítettünk el, életének kora nyarán, aki egy személyben volt a gondos édesanya és hitves, a családot összetartó erő, a fiatalok tanítója és segítője, a művelődési és szellemi élet lelke, számos vonatkozásban a falu mindenese. E virágszál akkor távozott el közülünk, amikor a legdúsabb és legszebb szirmokat nyílhatná a környezetének, amikor életének talán a legfontosabb éveit élhetné és élvezné a meleg családi otthon gyümölcsét.
A könyörtelen betegség általi szenvedés szinte utolsó órájáig gondját viselte családjának, és szorgalmasan végezte feladatait a művelődési élet és az önkormányzati teendők terén is. A magyar nyelv megőrzését és ápolását külön	feladatnak tekintette,	tanítóként,
művelődésszervezőként és személyes életével egyaránt felejthetetlen példával szolgált nekünk. Már nagyon fiatalon ott volt a néptánccsoportban, népdalkörben és a színkörben, később az ifjúsági szervezetben is a művelődési élet mozgatója lett. A későbbiek során a művelődési egyesület egyik legszilárdabb pillére, hosszú évek során az elnökasszonya volt, legfontosabb feladatának tekintette a közösség teremtést és a fiatal nemzedék bevonását a kultúrába. Rendkívül vonzódtak hozzá, hiszen az iskolában is kiváló pedagógusként ismerték meg, így szívesen mentek vele tűzön-vízen át. Sokoldalu tevékenységét tapasztalhadtuk a tűzoltóság, a focisták és a vadászok közt, tagja volt a község alapítási bizotságnak, a községi vállasztóbizotságnak, a községi magyar nemzetiségi tanács referense volt, a községi hirlap szerkesztő bizotság tagja, fordítója és lektora,... Kiváló és önzetlen munkájára, valamint szorgalmára a szélesebb régióban is felfigyeltek, tisztelték és elismerték tevékenységét.
Szűkebb környezetünkben nem akadt sem feladat, sem nehézség, amelynek megoldását fel nem vállalta volna. Nem roskadt össze semmivel szemben, talpra állt minden bajban! Csupán a gyógyíthatatlan betegség teperte le lábáról. A sors törvényei ellen azonban sajnos lehetetlen bármit is tenni.
Tettei itt lebegnek felettünk, példáit hasznosítani próbáljuk életünk és munkánk során.
Mi büszkék vagyunk és leszünk rá, hogy nekünk megadatott vele együtt élni és dolgozni.
Ludvik Orban, polgármester
10
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Nova sezona novi izzivi
Tudi tokrat namenjamo nekaj vrstic za naše občanke in občane, z namenom, da bi jih obvestili o dogodkih na področju nogometa. Po izidu zadnje številke Glasila Őrség se je zgodilo marsikaj pomembnega.
Kot vedno smo imeli v okviru občinskih praznikov en dan za nogomet, to je bilo 17. julija. Ob tej priložnosti smo tudi praznovali našo 20. obletnico obstoja, podpredsednik g. Ede Kerčmar je pozdravil vse prisotne in jih seznanil s kroniko kluba. Ob tem dogodku so spregovorili; predsednik g. Aleksander Abraham, župan g. Ludvik Orban, predsednik MNZ g. Danilo Kacijan, ter naši prijatelji iz Gleisdorfa in Bajánsenyeja. Ob tej obletnici je župan podelil listino občine Hodoš ter na koncu smo še podelili priznanja nekdanjim predsednikom in ustanoviteljem kluba. Po slavnosti je sledil nogomet s štirimi ekipami in sicer iz Gleisdorfa, Bajánsenyeja, Šalovec in domačo ekipo. Ob tej priložnosti bi tudi članice rade igrale, zato smo se intenzivno pripravljale na tekmo z novim trenerjem z g. Srečkom Abrahamom, toda ekipa članic iz Gleisdorfa ni prišla. Po nogometu pa je sledilo druženje z zabavo v vaškem domu.
Pred sezono so člani pridno trenirali z novim trenerjem g. Milanom Bertalaničem ter se s prijateljskimi tekmami pripravljali na novo sezono. Kot vam je znano smo bili prvaki prejšnje sezone, zato smo jesensko sezono začeli v novi 1. MNL MS. Z novimi upi in s težkim pričakovanjem smo čakali začetek sezone, ki se je začela 22. avgusta. Prvo tekmo smo imeli na domačem igrišču z NK Puconci, toda po požrtvovalni borbi naših članov smo izgubili 0 : 2. Naslednjo nedeljo smo gostovali v Serdici, vendar na žalost je bil rezultat drugačen kot smo si ga zamislili, saj smo ponovno izgubili 4 : 1. Prišla je naslednja nedelja in z njo novo upanje za zmago, naši člani so se izkazali in s 3 : 0 premagali nogometaše iz Apač. 12. septembra smo gostili igralce iz Grada in jih premagali z 1 : 0. Naslednja tekma je bila v Bogojini, kjer so nas tamkajšnji igralci premagali s 3 : 0. V nedeljo, 26. septembra, smo igrali doma z NK Slatino s končnim izidom 2 : 1 za nas. 3. oktobra smo izgubili 3 : 2 z NK Dokležovjem. Naslednjo nedeljo smo gostili igralce iz Gančan z rezultatom 1 : 0 za nas. Teden dni po tem smo že bili v Ižakovcih, kjer smo bili poraženi z rezultatom 3 : 1. 24. oktobra je bilo zanimivo na domačem igrišču, kjer so člani igrali proti Pušči in jih s presenetljivim rezultatom 12 : 3 premagali. Zadnji derbi v jesenskem delu je bil v Šalovcih, tekma je bila zelo zanimiva, naši člani so se borili in na koncu je bilo neodločeno 2 : 2, kljub ne korektnemu sojenju s strani sodnikov, je bilo jasno videti pristransko sojenje v korist NK Šalovci.
S tem se je končal jesenski del in smo obstali na lestvici na 7. mestu izmed 12 ekip. Predvidevamo, da smo s tem dosegli željo in cilj, obenem opravičili v nas vložene finančne podpore s strani sponzorjev. Za to sezono smo uspeli pridobiti dva nova igralca in sicer Albert Attilo iz Magyarszombatfe in Sömenek Roberta iz Szentgotharda.
Ob vsem tem ne smemo pozabiti na naše mladince, ki tudi pridno trenirajo, saj zahteva MNZ, da mora biti mladinska ekipa v tej ligi. Zato s svojim pridnim delom na igrišču dosegajo enkratne rezultate. Zmagali so z ekipami: Serdico (1 : 6), Dokležovje (1 : 2), Gančan (6 : 2), Ižakovci (4 : 6), Pušča (10 : 2) in Šalovci (2 : 3). Izgubili pa so z: Puconci (2 : 5), Apače (2 : 4) in Grad (2 : 3). Neodločeno pa so
igrali z: Bogojino (1 : 1) in s Slatino (3 : 3). Iz tega razloga smo lahko ponosni na naše naslednike, saj so na koncu jesenskega dela osvojili 5. mesto na lestvici izmed 12. ekip. Tudi tu so predvsem novi igralci Jožef Peilschmidt, Janez Šeruga, Marko Gorza, Matej Žlebič, Nino Gorenji, Robert Korošec, Sebastjan Črnko, Boštjan Svetec, Roland Črnko, Jože Balek, Dejan Rocner in nekaj jih je iz R. Madžarske Ádam Avas, András Zsoldos, Zsolt Bálind Németh, Dániel Anduska, Máté Molnar.
Kot smo že omenili pred sezono nismo počivali, vse ekipe so se intenzivno pripravljale na tekmovanja, obenem pa so potekala dela na slačilnici. Uspeli smo preurediti prostore slačilnice, sedaj imajo sodniki svoj prostor, zato smo morali preseliti šank s kuhinjo in naredili varnostne ograje, ter pripravili plato za nadstrešek.
Kljub temu, da je jesenski del končan, ni časa za počitek, temveč se nadaljujejo treningi, saj se pripravljajo člani na dvoranski turnir v Monoštru. Po turnirju pa bo v ospredju priprava na spomladanski del sezone.
Vabim vse ljubitelje nogometa, da boste tudi v drugem delu sezone prihajali na tekme, da boste še naprej stali ob igrišču, spodbujali in navijali za boljše rezultate naših nogometašev.
Ob koncu leta bi še v imenu upravnega odbora rada zahvalila vsem, ki ste v iztekajočem se letu pomagali pri uresničevanju naših ciljev in boljših pogojev za nogomet na Hodošu. Želim vam vesele praznike in srečno novo leto.
Mateja Orban
USPEŠNO LETO ZA PGD KRPLIVNIK
Leto se bliža koncu in to je čas, ko lahko pogledamo nazaj, kaj vse se je dogajalo v iztekajočem letu. S ponosom lahko ugotovimo, da naši gasilski enoti ni bilo treba posredovati, torej na našem operativnem območju ni bilo požara oziroma kake druge nevarnosti, ki bi ogrožalo naše prebivalstvo in okolje. Upajmo in imejmo skrb, da bo tako tudi v bodoče.
Da pa je za nami uspešno leto, je potrebno nenehno izobraževanje in izpopolnjevanje, ne smemo pa pozabiti tudi na preverjanje in utrjevanje pridobljenega znanja. V okviru GZ Hodoš je bil v začetku leta organiziran tečaj za gasilca, katerega so uspešno zaključili tudi trije mladi gasilci iz našega društva.
Kot že vsako leto, je tudi letos bil v mesecu maju opravljen pregled društev pod okriljem GZ Hodoš. Čeprav je pregled društev zmotil dež, so gasilci pokazali dobro pripravljenost in usposobljenost. Nadaljevanje je tako minilo v prijetnem druženju z gasilci s Hodoša.
Gasilska vaja ob mesecu požarne varnosti se že nekaj let izvaja skupaj z gasilci iz Bajánsenyeja na Madžarskem. Letos, sicer že meseca novembra, smo ”posredovali” pri plinski postaji v naselju Bajánsenye. Ob dogovorjeni uri se je odzvalo sedem gasilcev iz PGD Krplivnik in lahko rečemo, da smo v relativno kratkem času prispeli na ciljno mesto in položili od hidranta do mesta ”požara” cevi v dolžini približno 350 m. Postavili smo dve napadalni skupini ter zagotavljali vodo za avtocisterno PGD Hodoš. Sicer še vedno največ težav pri takih akcijah povzroča koordinacija in vodenje akcije, vendar kljub temu akcijo lahko označimo za uspešno. Ob tem je več gasilcev izrazilo željo, da bi enkrat morali v poletnih mesecih organizirati nenapovedano mokro vajo, saj jesenske vaje vedno delamo na suho, da ne bi nepotrebne težave povzročalo sušenje cevi. Šele takrat bi videli pravi reakcijski čas gasilcev in kdaj bi pritekla na
11
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
ročniku voda. Tudi oprema bi se takrat lahko temeljiteje pregledala.
V požarno preventivo spada tudi preverjanje gasilske sirene in radijske zveze s centrom za obveščanje vsako prvo soboto v mesecu. To se redno opravlja, sicer z manjšimi izjemami. Zadnjih nekaj let imamo dokaj aktivno člansko tekmovalno enoto, kljub temu, da veliko težav povzroča naše slabo kadrovsko stanje. Tako smo se letos udeležili le 1.nočnega tekmovanja za memorial ”Železen Ludvika” v Sebeborcih 7. avgusta 2004. Med 10 enotami smo osvojili 6. mesto, 5. mesto in praktična nagrada pa se nam je izmuznila le za las. Že smo bili pripravljeni tudi na odhod na gasilsko tekmovanje v Motovilcih, sicer smo takrat enoto dopolnili z nekaj gasilci iz PGD Hodoš, vendar smo morali udeležbo zaradi nerazumljivih in povsem neutemeljenih odločitev tik pred odhodom odpovedati.
Največji letošnji uspeh pa nam je prav gotovo uspešna organizacija V. Odprtega gasilskega tekmovanja Občine Hodoš, 18. julija 2004 v Krplivniku. Organizacijski podvig za naše malo društvo smo okronali z naslovom najboljše tekmovalne enote v Občini Hodoš.
Moč gasilcev je tudi v povezanosti, zato nismo pozabili na naše znance in prijatelje, zato smo se z veseljem odzvali njihovih vabil. Tako smo se v poletnih mesecih udeležili obletnic PGD v Markišavcih, v Čepincih, na Hodošu, v Čikečki vasi in v Šalovcih, kjer smo se ob veselem druženju spomnili preteklosti in skovali nove načrte za prihodnost. Eno od teh bo prav gotovo tudi dostojna proslava 80-obletnice PGD Krplivnik v prihodnjem letu. In čeprav je pred nami konec leta, to ne pomeni tudi konec del, ampak je vsak konec tudi nov začetek. Zato gasilci veselo na delo, da se bomo srečevali le ob veselih gasilskih proslavah in ne ob intervencijah.
Ob koncu še vesele Božične praznike in srečno Novo leto vsem gasilcem kot tudi ostalim!
Dušan Bočkorec
PROSTOVOLJNO GASILSKO DRUŠTVO HODOŠ
Ponovno je tu mesec december in z njim tudi konec leta. Zdaj bo čas za analizo našega dela v tem letu in seveda si s tem tudi lahko pomagamo, da v bodoče ne bomo delali podobne oz. iste napake. Kot ponavadi do zdaj, je bilo tudi letos delovanje društva zelo razgibano, aktivno.
To leto se je začelo z zaključkom 110. rednega občnega zbora društva, ki je bil 25. januarja. V veliko čast nam je, da se je našega občnega zbora udeležil predsednik GZ Slovenije gospod Ernest Eőry. Na občnem zboru je bilo tudi sprejeto, da bo nov poveljnik PGD Hodoš Leoplod Könye.
V okviru gasilske zveze Hodoš je bil na začetku leta organiziran tečaj izobraževanja za čin gasilec. Gasilska zveza je organizirala predavanje ob koncu tedna v prostorih Občine Hodoš, skrbno pa je tudi izbirala znane predavatelje. Izobraževanja se je udeležilo 10 članic oz. članov iz našega društva in še nekaj članic in članov iz PGD Krplivnik. Strokovno izobraževanje so udeleženci uspešno zaključili.
Ob vstopu Slovenije v Evropsko unijo smo bili člani in članice gasilskega društva ter člani nogometnega kluba pomebni organizatorji. V začetku maja je sledil pregled društva. Na pregledu so morali člani in članice pokazati primerno znanje in spretnost pri izvedbi trodelnega napada -suhe izvedbe, pri polaganju cevovoda v 105 m razdalji in pri izvajanju redovnih vaj. Pionirji pa so se morali izkazati pri vaji z vedrovko ter pri prenosu vode. Pregled društva je bil opravljen na nogometnem igrišču skupaj s člani PGD Krplivnik.
Za nas člane in mislim, da tudi za marsikaterega občana naše občine, je bila 110. obletnica obstoja gasilskega društva
vrhunec prireditev v občini. Moram poudarit, da je v Prekmurju naše društvo eno od naj starejših. Na ta visok jubilej smo lahko ponosni. Ob obletnici smo imeli 23. julija polaganje vencev v spomin na pokojne gasilce na starem in novem pokopališču Hodoš ter na pokopališču Domaföld. Ob polaganju venca, pa nas je presenetilo slabo vreme. Po polaganju pa je sledila svečana seja, kjer so bila razdeljena nižja odlikovanja in priznanja. Seje se je udeležil tudi član predsedstva GZ Slovenije gospod Slavko Škerlak. Osrednja prireditev ob 110. obletnici je bila 24. julija, pred kulturnim domom. Kot slavnostni govornik ob tem visokem jubileju, se je udeležil načelnik slovenske vojske general major gospod Ladislav Lipič, predsednik GZ Slovenije gospod Ernest Eőry, načelnik UE Murska Sobota gospd Geza Farkaš, poslanka gospa Maria Pozsonec ter še ostali povabljeni gostje. Proslave so se udeležili gasilci iz sosednje madžarske - PGD Bajánysenye, PGD Magyarszombatfa, PGD Szalafő, PGD Vasvár, PGD Sakalovci, gasilci iz Avstrije in seveda gasilci iz sosednjih občin - Pgd Krplivnik, PGD Šalovci, PGD Čepinci, PGD Budinci, PGD Čikekčka vas, PGD Motvatrjevci, PGD Moravske Toplice, GD Murska Sobota in PGD Markišavci.
Ob obletnici je bilo razdeljeno:
20 značk za dolgoletno delo 10 let,
9 značk za dolgoletno delo 20 let,
13 značk za dolgoletno delo 30 let,
13 značk za dolgoletno delo 40 let,
1 značko za dolgoletno delo 50 let: Könye Bela,
21 značk za operativno delo 10 let,
12 značk za operativno delo 20 let,
13 značk za operativno delo 30 let,
13 priznanj gasilske zveze III. stopnje,
1 priznanj gasilske zveze II. stopnje,
5 priznanj gasilske zveze I. stopnje 2 gasilsko priznanje II. stopnje: Jošar Evgen,
Könye Franc st.
1	plamenica III. stopnje:	Eőry Tibor
2 plamenici I. stopnje:	Orban Ludvik
David Franc
3 plakete gasilskega veterana:	Laco Ernest
Novak Emil Balaic Šandor.
V okviru občinskega praznika je gasilsko društvo dobilo Zlato plaketo Občine Hodoš. Na osrednji prireditvi je bilo naše društvo tudi deležno še enega visokega priznanja, to je priznanje GZ Slovenije - bronasta plaketa z gravirano obletnico. V teku leta so se članice udeleževale raznih tekmovanj. Opazile smo, da na tekmovanjih ni potrebno le znanje, ampak rezultat je zelo odvisen tudi od športne sreče. Društvo je letos dobilo kar 8 vabil na obletnice, na razvitje gasilskih praporjev, in tudi na prevzem gasilskih vozil. Vsem vabilom smo se tudi odzvali.
Ob priliki meseca požarne varnosti je bil v Bajánsenyu organiziran improviziran požar na plinski postaji. Vaja je bila brezhibna in upajmo, da nam bo potrebno sodelovati le na še improviziranih. V začetku naslednjega leta se bo organiziralo nadaljnje izobraževanje gasilcev za nižje častnike, častnike in strojnike. Pogoji za udeležbo na teh predavanjih pa so določeni v pravilniku GZ Slovenije. V tem letu smo spet izgubili enega od naših članov, to je bil naš dolgoletni tajnik Eőry Lajoš. Naj počiva v miru. Ob koncu bi se rada zahvalila vsem, ki so nas v tem letu finančno ali materialno podpirali, v upanju, da bomo sodelovali tudi v naslednjem letu. Zahvaljujem se tudi vsem, ki so na kakršenkoli način sodelovali v gasilskem društvu. Ob enem bi izkoristila priliko in vsem skupaj zažele vesele Božične praznike, veliko družinske radosti, zadovoljstva ter srečno in zdravo Novo leto.
Predsednica PGD Hodoš, Karolina DAVID
12
SLAVNOSTI OB 110. OBLETNICI PGD HODOŠ
A HODOSI ÖTE 110. EVES ÜNNEPÉLYES RENDEZVÉNYEI

13
SREČANJE DRUŽIN CSALÁDOK TALÁLKOZÓJA
V. ODPRTO GASILSKO TEKMOVANJE NA KRPLIVNIKU A KAPORNAKI V. NYÍTOTT TŰZOLTÓVERSENY
14
DRUŽENJE OB ODKRITJU SPOMINSKE PLOŠČE HODOŠ - SZALAFŐ
TÁRSALGÁS A HODOS-SZALAFŐ EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉSEKOR
PREDSTAVITEV TURIZMA OBČINE NA SEJMU HUNGEXPO V BUDIMPEŠTI HODOS KÖZSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A BUDAPESTI HUNGEXPO VÁSÁRÁN

15
PREDSTAVITEV PROJEKTA "Z VIDRO DO ČISTEJŠIH VODA"
" VIDRÁVAL A TISZTÁBB VIZEKHEZ " PROJEKTUMÁNAK BEMUTATÁSA
16
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
V. ODPRTO GASILSKO TEKMOVANJE OBČINE HODOŠ V KRPLIVNIKU
Gasilci vedno s ponosom pogledamo nazaj na iztekajoče se leto, če ugotavljamo, da na operativnem območju ni bilo kakršnekoli nevarnosti, pri kateri bi morali posredovati. Vendar to ne pomeni, da smo celo leto sedeli križem rok in čakali na morebitno sireno. Da smo imeli mimo leto, je plod večletnega dela, nenehnega izobraževanja in usposabljanja, ter tudi dobre ozaveščenosti glede požarne preventive pri prebivalstvu. Navsezadnje ima PGD Krplivnik gasilca skoraj pri vsaki hiši.
Del usposabljanja so tudi gasilska tekmovanja. Gasilska tekmovanja so odličen način druženja gasilcev, tekmovalni del pa krepi fizično pripravljenost gasilcev. Gasilci PGD Krplivnik, če je le možno, se redno udeležujemo gasilskih tekmovanj. Letos pa je PGD Krplivnik pripadla tudi čast organizirati V. Odprto gasilsko tekmovanje Občine Hodoš. Organizacija takega tekmovanja je za naše malo društvo skoraj prevelik zalogaj, zato smo zelo veseli, da so se nekateri z veseljem odzvali naši prošnji in pomagali pri izvedbi družabnega dela prireditve. Zelo nas veseli, da pri izvedbi prireditve skupno pomagajo in delajo tako starejši in mladi, ne manjkajo pa niti otroci. V veliko pomoč nam je bila pri izvedbi prireditve tudi šefica bara ”Metuljček”, ki je naše gasilce razveselila tudi z majicami z napisom našega društva ter z njenim simbolom - metuljčkom.
Na lepo sončno nedeljo, 18. julija 2004, se je tako v Krplivniku zbralo 10 društev, ki so se pomerili v treh kategorijah: člani, članice in pionirji. Tekmovanje je s svojo prisotnostjo počastil tudi g. Flisar, član regijskega poveljstva za Pomurje. V kategoriji članic in pionirjev je nastopila le enota PGD Hodoš. Oboji so pokazali dobro pripravljenost in vaji, še posebej pa so navdušili pionirji s svojo zavzetostjo. Je pa zato bil med člani toliko bolj zanimiv boj za najvišja mesta. Člani PGD Krplivnik smo že po prihodu enot vedeli, da so najvišja mesta že oddana, kljub temu smo se zelo motivirano podali v vajo. Vajo smo opravili v solidnem času 64,6 sekund in to brez napak, pri štafeti na 400 m brez ovir pa smo bili med bolj počasnimi, saj smo zanjo porabili 71 sekund. Tako smo na koncu zbrali 864,6 točk in med 10 enotami osvojili 7. mesto. Največ spretnosti in hitrosti so pokazali gasilci iz PGD Sebeborec, ki so zmagali z 891,8 točkami, sledili pa sta jim tekmovalni enoti PGD Korovci in PGD Motovilci.
Po koncu tekmovalnega dela je sledil družabni del ob zvokih muzikanta Lajčija. Za dobro voljo gasilcev je poskrbel tudi srečolov z bogatimi nagradami. Ob prijetnem druženju je čas hitro mineval in v večernih urah so nas zapustili tudi naj zvestejši gasilci. Za dobro voljo gasilcev PGD Krplivnik je prispevalo tudi dejstvo, da je naša tekmovalna enota znova najboljša v Občini Hodoš, kar je odlična vzpodbuda za nadaljnje požrtvovalno delo.
Z velikimi napori nam je znova uspelo organizirati odlično prireditev in tudi tekmovalna enota PGD Krplivnik je dosegla svoj cilj - potrditev primata v občini. Ampak to ne sme biti dovolj, ampak je treba še naprej trenirati in izboljševati vajo, da se bomo lahko kosali tudi z najboljšimi.
Dušan Bočkorec
SREČANJE DRUŽIN
V nedeljo, 15.avgusta, smo priredili tradicionalno srečanje družin. Srečanje se je začelo ob dvanajsti uri v stari vojašnici, na Hodošu. Kot vsako leto se je tudi letos udeležilo veliko vaščanov s Hodoša in širše okolice. Iz leta v leto opažamo, da se srečanja ne udeležujejo samo občani iz občine, temveč tudi iz širše okolice in iz sosednje države Madžarske. Obiskovalce smo postregli s tradicionalnimi madžarskimi jedi (pörköltem in skutinimi rezanci). Zabavala nas je skupina " La Viva " iz Lendave. Kot tradicionalno je bil organiziran tudi KVIZ, na katerem so se udeležile le štiri ekipe. Iz leta v leto se vedno manj ekip udeležuje kviza. Na kvizu sta zmagala Bočkorec Dušan iz Krplivnika in Orban Irma s Hodoša. Za nagrado sta zaslužila dvodnevni izlet, ki ga je organiziral Zavod za kulturo Madžarske Narodnosti Lendava. Ekipa, ki je dosegla drugo mesto, je dobila dve vstopnici za koncert v Lendavi. Ekipa na tretjem mestu pa je za nagrado prejela knjige. Po kvizu je sledila nogometna tekma, kjer so igrali vaščani spodnjega Hodoša proti vaščanom zgornjega Hodoša. Druženje se je zavleklo pozno v noč.
CSALÁDOK TALÁLKOZÓJA
Vasárnap	augusztus 15.-én megszervesztük a már
hagyományossá vált Családi Találkozót. A találkozó 12 órakor vette kezdetét, az egykori hodosi laktanyán. A hagyományokhoz híven az idén is szép számban vettek részt a találkozón, ahol a magyar zene a "La Viva" zenés duó szórakoztatta. Magyaros ételek is italok mellett töltöttek a polgárok	kellemes	pillanatokat. A hagyományosan
megszervezett vetélkedőre, is sor került. A vetélkedőn csak négy csapat vett részt. A versenyt Orban Irma hodosi és Bočkorec Dušan kapornaki polgárok párosa nyerte. A nyeremény egy kirándulás volt. A második páros ingyenesen vehetett részt Lagzi Lajcsi lendvai koncertjén, míg a harmadik helyen végzett csoport könyvjutalmat kapott kézhez. A vetélkedő után pedig a település alsószere és felsőszere öszemérte tudását a labdarugásban.
JOŠAR Erika
OBVESTILO
Vse zainteresirane obveščamo, da so se pojavile na območju Občine Hodoš možnosti za pridobitev nedokončanih stanovanj v obliki nakupa ali najema.
V kolikor Vas tako stanovanje zanima se oglasite na sedežu Občine Hodoš.
Občinska uprava
17
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
EVROPSKA POLICIJA TUDI NA HODOŠU
Od slovesnega trenutka vstopa v evropske integracije je minilo dobrega pol leta v katerem smo spoznali tako dobre kot tudi manj sprejemljive stvari, ki jih nemalokrat pojmujemo kot Evropa.
Vsi zaposleni na PMP Hodoš se zavedamo » poslanstva«, ki nam je zaupano z vstopom naše domovine v EU, saj smo nenazadnje tudi t.i. » evro policisti«. Če pa hočemo biti » euro«, se moramo prilagajati vsem značilnostim in zahtevam, ki jih EU od policije zahteva.
Prva taka značilnost je opravljanje skupne mejne kontrole. Nemalokrat so se potniki, ki državno mejo - bodočo schengensko notranjo mejo - prečkajo na katerem koli od naših mejnih prehodov / MP Hodoš, MP Čepinci, MP Prosenjakovci, MP Martinje in ŽMP Hodoš/ » spraševali zakaj ni policista na enem ali drugem mejnem prehodu, ali je utrujen, ipd«. Res je, da našega policista občasno ni na določenem mejnem prehodu, to posebej velja za MP Hodoš, je » krivo« dejstvo, da poskušamo svoje delo približati uporabnikom - našim potnikom - tako, da se zaustavijo samo na eni določeni točki, kjer opravijo vse mejne formalnosti in nemoteno nadaljujejo svojo pot. Iz tega izhaja dejstvo, da se tako vstopna kot izstopna mejna kontrola opravlja skupno na skupnem mestu, en teden na MP Hodošu, naslednji teden na MP Bajansenye. Tako oba policista iz RS in RM skupaj, nenazadnje sta tudi soseda in prijatelja, opravita mejno kontrolo, kar je za potnika po našem prepričanju dobro, dojemljivi pa smo tudi za drugačne predloge. Delo na ostalih MP, pa je odvisno od prostorskih pogojev in meddržavnega dogovora, na MP Prosenjakovci naš policist » gostuje« na MP Partosfalya, na MP Čepinci in MP Martinje ter na ŽMP pa naši prijatelji iz RM opravljajo mejno kontrolo na našem ozemlju. Vse to in vse ostale naloge, pa nas vse zaposlene obvezujejo, da poskušamo z lastnimi močmi in lastno iznajdljivostjo čim bolj »olepšati« svoje bivalno okolje. V tem sklopu smo na MP Hodoš v prvi polovici tega leta zasadili čez 500 različnih sadik rož, počistili in uredili okolico MP in poskrbeli s pomočjo Občine Hodoš tudi za tiste potnike, ki » potrebujejo« po prestopu državne meje nek kotiček, kjer se lahko vsedejo, se odpočijejo in nenazadnje tudi počijejo. V ta sklop sodi tudi namestitev zunanje mize in dveh klopi, ki smo ju dobili s pomočjo župana g. Orbana, na ostalih MP pa so za to poskrbele »matične« občine, posebej Občina Šalovci in župan g. Abraham.
Zaposleni se zavedamo, da smo policisti na MP tisti, kjer potnik »dobi« prvi vtis o občini in samem kraju, o državi in njenih ljudeh. Če je okolica MP urejena, čista in domača, je vsakemu jasno, da tu » živijo prijazni in dobri ljudje«, če pa tega ni, pa so mnenja deljena.
Iz tega izhaja tudi dejstvo, da je tudi MP Hodoš in ŽMP Hodoš na območju Občine Hodoš, zato pogrešamo obisk lokalnih komisij, ki ocenjujejo kraj, ob tem pa je potrebno upoštevati dejstvo, da gre v naših specifičnih primerih za » večinoma moški kolektiv z nekaj cvetlicami«, kljub vsemu pa imamo nekaj sodelavcev, ki jim lepa roža pomeni mnogo več kot pa kar koli drugega.
Ker smo » znani« po svoji urejenosti tudi po državi, saj smo nenazadnje bili v zadnjih letih dvakrat ocenjeni kot najbolj urejen mejni prehod - manjši mejni prehodi - pa smo letos prvo mesto dosegli med mejnimi prehodi na območju PU M.Sobota, do čim smo na državnem merilu bili na nehvaležnem 4 mestu z obrazložitvijo, da » ni dodatne ponudbe na mejnem prehodu«, na kar pa mi policisti ne moremo vplivati.
Ker pa se zadeve » pozabljajo« bi radi na kratko ponovno predstavili posamezne pojme, ki jih uporabljamo / ali naj bi jih/ od vstopa v EU.
EVROPSKA UNIJA
Je nastala po koncu druge svetovne vojne, ko je Evropa na vse načine iskala izhode iz politične in gospodarske krize in nestabilnosti, je takratni zunanji minister Francije Robert Schuman 9. maja 1950 predstavil predlog o uskladitvi obnovitvenega procesa premogovne in jeklarske industrije Francije in Nemčije. Avtor takratne za današnji čas in vse nas zelo pomembne ideje, je bil Jean MONNET, ki ga danes pojmujemo in se ga spominjamo kot » očeta Evrope«.
Leto kasneje, 18. aprila 1951, so pariško pogodbo o ustanovitvi Evropske skupnosti za premog in jeklo podpisali Belgija, Francija, Nemčija, Italija, Luksemburg in Nizozemska, vse to pa je bil prvi zametek kompleksnega procesa gospodarskega združevanja, ki je temeljil na prosti medsebojni trgovini in skupni carinski politiki.
Sam sklop medsebojnega sodelovanja se je nadaljeval leta 1957, ko so v Rimu ustanovili Evropsko gospodarsko skupnost, ki je v kasnejših letih prerasla v Evropsko skupnost.
Evropsko gospodarsko sodelovanje se je pomembno okrepilo 1985 s projektom enotnega evropskega trga, po podpisu Maastrichtske pogodbe 7. februarja 1992 pa se je razširilo še na druga področja in dobilo sedanje ime: Evropska unija. Prav s tem aktom, s to pogodbo, pa je bil storjen odločilen korak na poti h gospodarski, denarni in politični uniji, ki je istočasno tudi pomemben dejavnik varnostne in zunanje politike ter hkrati porok za spoštovanje kulturne raznolikosti, nacionalne in jezikovne identitete vseh vključenih evropskih narodov, med katere od 01.05.2004 sodimo tudi državljani RS in s tem prebivalci Občine Hodoš.
Danes šteje Evropska unija 25 držav članic, ki imajo skupno čez 475 miljonov prebivalcev in skupni trg, na katerem se vsako leto ustvari za več kot šest tisoč miljard dolarjev blaga in storitev. Osnovni cilj združevanja članic v Unijo so svobodno gibanje ljudi, blaga, kapitala in storitev. Evropska unija nadaljuje svoj integracijski proces s širjenjem in poglabljanjem, ob tem pa je zelo pomembno tudi dejstvo, da Evropska Unija financira programe na področju skupnih interesov držav članic, med temi pa so znani tudi projekti, ki se izvajajo tudi na območju Občine Hodoš.
V današnjem času ima Evropska unija 21 uradnih jezikov: angleški, danski, francoski, grški, italijanski, nemški, nizozemski, portugalski, španski, švedski, madžarski, slovenski, finski. Pomembnejša administrativna središča so Bruselj, Luxsemburg in Strasbourg, posamezne specializirane ustanove pa so tudi v posameznih državah članic. Evropsko Unijo » krasi« 12 zlatorumenih zvezd na modri podlagi, gre za prastaro prispodobo popolnosti, krog v katerem pa se te zvezde nahajajo pa simbolizira povezanost in nerazdružljivost. Posebej zanimivo je dejstvo, da se po razširitvi EU na 25 držav, število zvezdic ni povečalo in se tudi v morebitnih bodočih širitvah ne bo, prav tako pa je in bo uradna himna EU zadnji stavek » Beethovnove Devete simfonije, znan kod Oda radosti«, simbolizira pa hvalnico svobodi, občutku za skupnost, spoštovanje človekovih pravic in mir za vse, posebej državljane državi EU.
POMEMBNEJŠI ORGANI EVROPSKE SKUPNOSTI SO:
A/ EVROPSKA KOMISIJA je sestavljena iz 20 komisarjev, ki pokrivajo posamezno področje. Komisija izvaja iniciativno in izvršilno funkcijo, upravlja s financami in predstavlja ter zastopa EU. Komisarje predlagajo nacionalne vlade, vendar pa so pri svojem delu neodvisni, med temi je tudi komisar iz R Slovenije.. B/ EVROPSKI SVET sestavljajo predsedniki držav ali vlad držav članic in predsednik Evropske komisije. Osnovna naloga je oblikovanje splošnih političnih smernic razvoja EU. Odločitve sprejema na podlagi doseženega konsenza. Osnovno je, da se sestaja vsaj dvakrat letno.
18
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
C/EVROPSKI PARLAMENT sestavljajo neposredno izvoljeni poslanci, ki prihajajo iz držav članic. Je najpomembnejši organ nadzora in posvetovalni organ. Sam parlament klasično zakonodajno funkcijo izvaja v omejenem obsegu, torej le skupaj s svetom EU. Poslanci se združujejo po svoji strankarski pripadnosti in ne na nacionalni osnovi, šteje pa 732 poslancev, med njimi tudi 7 iz R Slovenije.
D/ SVET EVROPSKE UNIJE sestavljajo ministri članic. Ima zakonodajno funkcijo preko katere opredeljuje smernice EU in zastopa interese držav članic. Odločitve sprejema glede na področje dela, na podlagi konsenza ali kvalificirane večine. Vsaka država članica predseduje Svetu na podlagi v naprej določenega razporeda za obdobje šestih mesecev.
E/ ODBOR REGIJ je organ, ki po svoji funkciji svetuje Svetu EU in Evropski komisiji na področju regionalnih in lokalnih zadev in omogoča predstavnikom regionalnih oblasti, da sodelujejo pri oblikovanju integracijske politike, tako, da bo le ta najbolj ustrezala potrebam regij in skupnosti. Odbor ima 350 članov, med njimi 7 predstavnikov lokalnih interesov oblasti iz R Slovenije.
Med ostalimi organi EU so pomembne še Evropska centralna banka, ki vodi denarno politiko EU, Varuh človekovih pravic, ki varuje Evropejce pred nedelovanjem in zlorabami administracije EU ustanov, Evropska investicijska banka, ki je bila ustanovljena 1958 za namene financiranja evropskih investicijskih prizadevanj in je hkrati neodvisen organ EU in banka. Gre za največjo institucijo na področju mednarodnih kreditov na svetu.
V sklopu EU pa so še drugi organi, med katerimi bi omenili še Ekonomski socialni odbor kot posvetovalno telo, ki omogoča raznim ustanovam EU, da pri pripravi posameznih odločitev ovrednotijo in upoštevajo interese različnih gospodarstev in socialnih skupin.Kot drugi pomembni organi so še Evropska komisija, ki je varuh pogodb in gonilna sila evropske integracije ter edina, ki lahko daje in pripravlja predloge zakonskih aktov prvega stebra. V žargunu je ta organ pojmovan » tudi kot evropski zakonodajni sodnik«. Evropska komisija kot varuh pogodb in gonilna sila evropskih integracij, je sestavljena tako, da so predsednik in člani komisije izbrani na podlagi splošne usposobljenosti in morajo delovati v interesu Unije ter popolnoma neodvisno od interesov držav iz katerih prihajajo. Trenutno ima pet večjih držav / Nemčija, Francija, Velika Britanija, Italija, Španija / pravico imenovati po dva komisarja, ostale pa po enega, med njimi tudi R Slovenija dr. Potočnika. Sedež Evropske komisije je v Bruslju. Po nekaj mesecih dela kot » evropski policisti«, si lahko priznamo, da so se naša pričakovanja uresničila. Zaposleni na PMP Hodoš smo po našem mnenju / to nam priznava tudi stroka/ bili dobro pripravljeni na vstop v EU, v cilju lastnega dela, urejanja delovnega okolja in nenazadnje tudi » evropskih vrat Slovenije« pa smo in bomo tudi v bodoče storili vse, da se bodo vsi potniki na naših mejnih prehodih počutili vedno dobrodošle ne glede na njihov videz, pripadnost in kakršne koli druge pomisleke, saj smo vsi nenazadnje le ljudje.Naši potniki so že » spoznali, da nas ne zanimajo klobase, kruh in šunke«, zato jih zaposleni tudi ne sprašujemo po namenu potovanja in drugih razlogih, pač pa so za nas bistvene le listine in drugi dokumenti za prestop državne meje, bodoče notranje meje EU.Ob tem pa bi radi ponovno državljane » spomnili«, da so policisti še vedno na mejnih prehodih in da za prestop državne meje potrebujemo imeti pri sebi veljaven potni dokument, s katerim se lahko prestopa državna meja / potni list ali osebna izkaznica/ , mejo pa lahko prestopamo samo na določenih mestih - mejnih prehodih in da ni dovoljeno mejo prestopati kjer koli. Način in postopki dela policistov naše enote / in tudi drugih kolegov na drugih mejnih prehodih/ bodo enaki vsaj še do Schengenskega sporazuma in s tem odprave notranjih meja med članicami EU. Do tega trenutka pa bomo vsi mejo prestopali na dosedanjih mejnih prehodih z veljavnimi dokumenti za prestop državne meje, policisti pa bomo » opravljali kontroli potnih dokumentov« in drugih pogojev za vstop v R Slovenijo.
Tudi otroci opozarjajo : bodimo trezni in previdni na cesti
V novembru, mesecu boja proti odvisnostim je Zavod za zdravstveno varstvo Murska Sobota pripravil vrsto dejavnosti. V sodelovanju s pomurskimi vrtci , Policijsko postajo Murska Sobota ter Pomurskim društvom za boj proti raku smo ob Martinovem, 11. novembra, voznike in mimoidoče, odrasle opozarjali na problem čezmernega pitja . Otroci iz 22 pomurskih vrtcev so podarili nekaj čez 180 risbic, ki smo jih opremili v zgibanko »Starši lahko vplivamo« in s sporočilom :» Dragi naši starši babice, dedki tete in strici..., vsi ki vozite! Nekateri vozniki, ki ne živijo več, da bi obžalovali, ker so pili in vozili. Imamo vas radi mislite na nas - vozite previdno«
Na parkirišču ob Eurestu je ob 10. uri bilo zelo živahno, ker so na pomoč prišli otroci iz vrtca Murska Sobota , »Miške« iz Talanyijeve ulice. Zaskrbljenim voznikom , ki jih je iz prometa izločila prometna policija, so otroci, ki so jim prinesli risbice in sporočila, kar hitro izvabili prisrčne nasmehe. Nekateri vozniki so se celo pripeljali nazaj s sladkarijami za otroke. Ob koncu akcije so tudi prijazni policisti PP Murska Sobota obdarili otroke.
Jadranka Jovanović, prof.
Zavod za zdravstveno varstvo Murska Sobota
Ob svetovnem dnevu hrane
Pred kratkim smo lahko v časopisu Delo (9.10.2004) prebrali "alarmantno" novico, da si Evropa ne sme več zatiskati oči pred vedno večjo grožnjo rakavih bolezni, saj za rakom zboli že vsak tretji Evropejec. Rakavih obolenj je veliko vrst, novih bolnikov je ogromno, denarja v zdravstvenih blagajnah pa bistveno premalo, smo lahko še prebrali v navedenem časopisu.
Mnogo znanstvenih raziskav potruje dejstvo, da je meso rizični faktor za nastanek raka. NIH, največja svetovna raziskovalna ustanova, je leta 2001 ugotovila povečano tveganje raka pri uživanju rdečega mesa. Argentina in Urugvaj spadata med največje porabnike govejega mesa na svetu in istočasno k deželam z najvišjo stopnjo raka na prsih in črevesju. Uživanje rdečega mesa, pečenega na žaru, pospešuje raka na trebušni slinavki, je bilo ugotovljeno leta 2002 v raziskavi Univerze v Minnesoti. Sicer pa je znano, da je uživanje mesa in rib rizični faktor tudi za druga obolenja. Tako lahko meso povzroči sladkorno bolezen, prekomerno težo, škoduje kostem, pospešuje pa tudi vnetja, bolečine in celo srčni infarkt. Uživanje mesa ima lahko negativni učinek celo na duševnost, obstaja pa tudi višje tveganje za nastanek demence.
Meso je pridobljeno z ubijanjem nedolžnih živih bitij, ki jih redijo v ta namen. Obstajajo velikanske živalske farme, kjer redijo veliko število prašičev, govedi, kokoši in drugih klavnih živali. Živali na teh farmah grozljivo trpijo, tako v času vzreje kot pri sami usmrtitvi. Grozljivo pa ne trpijo samo te živali, temveč tudi mnogi ljudje, ki so uživali meso in so nato zboleli npr. za rakom. Vedno bolj se utrjuje spoznanje, da se skupaj z mesom poje tudi trpljenje živali. Vzročna zveza med trpljenjem ljudi in trpljenjem živali postaja tako vedno bolj vidna.
Vsakdo ima pravico do najvišje možne stopnje zdravja in dolžnost skrbeti za svoje zdravje, nihče ne sme ogrožati
S spoštovanjem, Kolektiv PMP Hodoš
19
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
zdravja drugih, je zapisano v 2. členu Zakona o zdravstvenem varstvu in zdravstvenem zavarovanju. Da lahko človek izpolni zakonsko dolžnost skrbeti za svoje zdravje, mora imeti na voljo tudi ustrezne informacije, med drugim informacije o škodljivosti prehrane, tudi mesne. Zato Društvo za osvoboditev živali in njihove pravice, ob svetovnem dnevu hrane, poziva zdravstveno oblast v Sloveniji, vključno z vlado, da prebivalce Slovenije javno in jasno seznani z resnico o mesu, torej s tem, da lahko uživanje mesa povzroči mnoga obolenja, med drugim tudi raka. Na ta način bodo ljudje dobili jasne informacije o škodljivosti mesa in bodo lahko, če bodo seveda hoteli, z opustitvijo uživanja mesa izpolnili svojo zakonsko dolžnost, to je skrbeti za svoje zdravje.
Z opuščanjem uživanja mesa se bo tako lahko v Sloveniji javno zdravje bistveno izboljšalo, kar bo imelo blagodejne efekte v zdravstveni blagajni, saj se bodo stroški zdravljenja zmanjšali, poleg tega se bo kakovost življenja mnogih ljudi izboljšala, bistveno izboljšal pa se bo tudi položaj nedolžnih žrtev uživalcev mesa, to je živali, ki imajo, kot npr. človek, tudi pravico do življenja in to primemo svoji vrsti.
Vegetarijanci živijo dlje in so bolj zdravi, je znano že kar nekaj časa.
Društvo za osvoboditev živali in njihove pravice: Stanko Valpatič, predsednik
Megfogtam az aranyhalacskát
Nemrég álmodtam egy érdekes történetet. Arról szólt, hogy egy aranyhalat fogtam. Ezt fogom elmesélni.Egy szép, napos, meleg nyári nap volt. Otthon unatkoztam, ezért eldöntöttem, hogy elmegyek a Kerka mellé sétálni. Azért éppen oda, mert ott nagyon ritkán járok. Amikor odaértem, csodálkoztam, hogy a víz tiszta, és meg lehet benne látni a halakat és a rákokat. Ez máskor kizárt dolog volt. Tovább sétáltam abban a reményben, hogy találok egy olyan helyet, ahol lemehetek a vízhez. Nemsokára meg is találtam. A parton találtam egy kicsi félszigethez hasonló kavicsos helyet. Kerestem magamnak egy jó helyet és leültem, a lábamat pedig a vízbe lógattam, hiszen nem kellett attól félnem, hogy valami bajom legyen a piszkos víztől. Így üldögéltem és nézegettem.Egyszer csak eszembe jutott, hogy akár halászhatnék is, természetesen kézzel, hiszen semmi kellékem sem volt. A víz sekély volt, csak a bokámig ért. Ezért elindultam és a folyóban sétálgattam. Néha megálltam és lehajoltam, a kezeimet pedig a vízbe mártottam, hogyha jön egy hal, akkor elkapom. Már sokáig álltam ott, és azon töprengtem, hogy elindulok haza, amikor egy iciri-piciri halacska úszott a kezeim felé. Én ennek nagyon megörültem. A halacska éppen a kezeim közé úszott, ezért elkaptam, és a tenyeremben megnézegettem. Szegénykét úgy megsajnáltam, hogy visszadobtam a vízbe. Már éppen indulni akartam, amikor egy vékonyka kis hangot hallottam: - Hé, te lány! Idefigyelj, nem hallasz? Gyere közelebb? Nem bírok kiabálni. Van számodra egy meglepetésem! Én ámultam-bámultam, nézegettem köröskörül, de sehol senkit nem láttam. Egyszer csak észrevettem, hogy a kis halacska ficánkol a vízben és kiabál. Egy szót sem tudtam szólni a meglepődéstől. A halacska így szólt: - Mivel elengedtél, és nem vittél el a vízből a konyhára, onnét pedig a sütőbe, ezért teljesítem minden kívánságodat, ami most az eszedbe jut. Hé, ébredj már fel, hé! Ez nem álom, hanem a valóság! - Ez nem lehet igaz, te vagy az aranyhal, aki teljesíti a kívánságokat!? -kérdeztem boldogan, ijedt hanggal.A halacska mindent elmagyarázott, én pedig elmondtam minden kívánságomat. Azt, hogy az ismerőseim és a szeretteim mind boldogok legyenek, hogy soha ne legyenek gondjaim az iskolában, hogy a világon ne legyenek háborúk... Aztán még azt is, hogy senki a földön ne éhezzen, és ne legyen szomorú és szegény. Egy kis gondolkodás után ismét tovább folytattam a kívánságok felsorolását. Az életemben soha ne legyek szomorú, ne legyen több betegség, ne legyen hiányom semmiben, ne legyen több szennyezés... A végén már csak butaságokat kívántam, hogy szeressem meg a matematikát, a fizikát és a történelmet. Ekkor már a halacska leállított, és azt mondta:
- Ha volna olyan ember a földön, aki meg tudná mindezt jegyezni, amit te nekem itt összebeszéltél, akkor szóljál, de addig is teljesítem azokat a kívánságokat, amelyeket igazán hasznosnak és jónak tartok. A fizikáról, matekról pedig egyből mondj le. Több szerencsét másodszor! Én természetesen megértettem a halacskát. Bocsánatot kértem tőle, és megköszöntem neki mindent. Ő nagyon boldogan úszott el, én pedig boldogan mentem haza.Ennyi volt az álom! Sajnos nem tudom, ha teljesültek-e a kívánságok avagy nem, mert az ébresztőóra felébresztett. Még magam is nevettem azon, miket mondtam szegény halacskának, de azért remélem a fontosabbakat teljesíti, ahogy ígérte.
Orban Nina
20
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Decemberi népszokások falunkban
Már november végén a gyerekek hittannál adventi koszorúkat készítenek. Otthon rárakják a négy gyertyát. Ezek legtöbbször pirosak, lilák vagy más színűek. December 5-én a gyerekek megtisztítják a cipőiket és kirakják az ablakpárkányra. Türelmetlenül várják a Mikulást, talán hoz nekik édességet. A rossz gyerekek egy botot is kapnak az édesség mellé. Másnap az óvodás gyerekeket az óvodában is meglátogatja a Mikulás. És hoz nekik ajándékot. A legkisebbek félnek a Mikulástól, mert azt hiszik, hogy elviszi őket. De ez nem igaz. Vagy?
Azok a gyerekek, akik templomba járnak, megtanulnak egy-egy verset, dalt és játékot Jézus születéséről, a karácsonyról.Karácsony előtt kirakják a faluban a karácsonyi égőket. Ilyenkor a falu úgy néz ki, mint a mesében. A szép fehér hó és a sokszínű lámpácskák. Csodálatos...
A gyerekek szánkóznak, az udvarban hóembert készítenek, hógolyóznak és hóangyalt csinálnak. A gyerekeknek tetszik a hó, de a felnőtteknek nem. A hóban bennragadnak a kocsik, lecsúsznak az útról. Idősebb emberek megcsúsznak a jégen, eltörik a lábukat, kezüket.Az óvodát a gyerekek kidíszítik, a karácsonyfára felkerülnek a színes gömbök, majd alig tudják kivárni, mit hoz nekik a Jézuska, a Télapó.Karácsonykor mindenki templomba megy. Ekkor mondják el a gyerekek a verseket, éneklik el a dalokat, eljátsszák a karácsonyi játékot.
A Jézuska a sok ajándékot a gyönyörűen feldíszített karácsonyfa alá rakja. Mikor végez, elmegy a templomba és az ottani gyerekeket is megajándékozza. Amikor hazaérnek az emberek, megtalálják az ajándékokat a fa alatt.
December 31-én Szilvesztert ünnepelünk. Ez a nap az utolsó az évben. Éjfélkor egy új évbe lépünk. Sokan otthon ünnepelik meg az újévet. A fiatalok bulikat tartanak. Mindenkinek boldog karácsonyt és újévet kívánok!
Šooš Mellitta
Društvo za osvoboditev živali in njihove pravice odločno nasprotuje izkoriščanju živali v cirkuške namene. V tem času, ko po slovenskih mestih gostuje dunajski cirkus Adriano, nas je na to obliko mučenja živali opozorilo naslednje sporočilo, ki smo ga dobili od mladinske okoljevarstvene organizacije »Otroci Zemlje«, ki se zavzema za čisto okolje, zaščito živali in mir in v katerem med drugim piše:
DRESURA V CIRKUSU
Ne predstavljajte si, da v cirkusu lepo delajo z živalmi.Vsa dresura temelji na STRAHU, BOLEČINI IN KAZNOVANJU,ne pa na zaupanju, kot misli večina neinformiranih ljudi.Večina slonov, ki nastopajo v cirkusih, je bila ujeta v divjini, nekateri pa so bili vzrejeni na farmah in zelo zgodaj odvzeti materam. Da bi 'zlomili' ujete slone, jih osamijo in negibno priklenejo vse štiri noge, tako da se ne morejo ne premikati ne uleči ter jih pretepajo, dokler ne kažejo strahu do trenerjev. Tudi ko se naučijo izvajati neumne trike, trenerji nadaljujejo s pretepanjem in ustrahovanjem,da ohranijo dominantni položaj. Pogosto jim odrekajo hrano in vodo. Tigre in leve privežejo z glavo k tlom, medvedom med dresuro zlomijo nos in jim ožgejo sprednje šape, da jih prisilijo stati na zadnjih nogah. Cirkus živali prikrajša za njihove osnovne potrebe gibanja, druženja, hrane in igre. Živali morajo nastopati noč za nočjo, vse leto, prevažajo pa
jih v bistveno premajhnih kletkah v izredno visokih ali nizkih temperaturah. Zaradi mučenja v cirkusih poskušajo živali občasno pobegniti temu nevrednemu življenju.
OTROCI ZEMLJE
VPRAŠAJMO SE: Komu ploskamo v cirkuški areni? »Hrabremu dreserju« divjih zveri, ki je s premočjo orožja in drugih metod zatrl neustavljivo željo in hrepenenje vklenjenega bitja po gibanju in prostosti?
RAZMISLIMO: Ali s svojim aplavzem ne podpiramo le človeškega ega, ki skuša z uporabo podlih metod zlomiti prirojeno dostojanstvo živalskih stvaritev?
SPOZNAJMO: Žival, ki je bila nič hudega sluteč iztrgana iz svojega naravnega okolja, si je človek samovoljno prilastil zato, da bi mu kot suženj služila za prinašanje dobička! RAZKRIJTE KAJ SE DOGAJA V ZAKULISJU IN ROKE VAM BODO ZASTALE SREDI APLAVZA!
KDOR OBISKUJE TOVRSTNE CIRKUŠKE PREDSTAVE, TA PODPIRA NASILJE, MUČENJE IN PONIŽEVANJE ŽIVALI! ČIGAR VEST JE ŠE ŽIVA, TA SE BO TUDI DO ŽIVALI RAVNAL PO IZREKU: »KAR NE ŽELIŠ, DA DRUGI STORIJO TEBI, TEGA TUDI TI NJIM NE STORI!«
Društvo za osvoboditev živali in njihove pravice
Predsednik, Stanko Valpatič
Odlok o spremembah in dopolnitvah Odloka o taksah za priključitev na javno vodovodno omrežje v občini Hodoš
Na podlagi 7. člena Odloka o taksah za priključitev na javno vodovodno omrežje v občini Hodoš, ki je bil sprejet na 6. redni seji občinskega sveta občine Hodoš, dne 24.6.1999 in objavljen v (Ur. 1. RS, št. 69/99) ter spremembe in dopolnitve Odloka o taksah za priključitev na javno vodovodno omrežje v občini Hodoš, ki so bile sprejete na 12. redni seji, dne 18. junija 2004 (Ur.l. RS, št. 74/04), predlagam spremembo zadnjega odstavka 8.člena Odloka in se glasi:
K priključni taksi navedeni v 6. členu Odloka (Ur.l.RS. št 74/04) si vsak posameznik še mora izgraditi na lastne stroške vodovodno omrežje od glavnega voda do hišnega jaška, vključno z predpisanim jaškom, vodomerom in tlačnim regulacijskim ventilom.
K 8. členu se dodajo novi:
8. a člen
Po odobritvi se natančno določi mesto priključka, način izvedbe, ter izvajalca po predhodnem plačilu celotne takse, ki je določena v 6. členu pogodbe.
8. b člen
Vsi podpisniki pogodb o taksni priključitvi morajo pred priklopom poravnati vse obveznosti do občine. Na podlagi tega občinska uprava izda pisno soglasje za priključitev vodovoda.
8. c člen
Ta sprememba odloka začne veljati naslednji dan po sprejetju in se objavi v Uradnem listu RS in Glasilu Őrség občine Hodoš.
Številka:616/04-LS-O Datum: 21.10. 2004
Župan Občine Hodoš Ludvik ORBAN
21
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
KOLEDAR PRIREDITEV ZA LETO 2005 V OBČINI HODOŠ
Zap štev	Naziv prireditve	Datum	Kraj prireditve	Vrsta prireditve	Organizator	Informacije	Naslov
1.	Marčevski dnevi	12.3.2005	Dvorana kultur.doma Hodoš		KTD MNSS	Anica Šeruga Otto Gal	041 80 50 22 041 35 72 46
2.	Postavljanje mlaja	30.4.2005	Mejni prehod Hodoš	Dediščina tradicija	Občinska uprava	Ludvik Orban Lidija Sever	041 41 51 22 559 80 21
3.	Prvomajski kres	30.4.2005	Krplivnik	Tradicija	KTD	Anica Šeruga	041 80 50 22
4.	Podiranje mlaja	31.5.2005	Mejni prehod Hodoš	Dediščina tradicija	KTD	Anica Šeruga	041 80 50 22
5.	Otvoritev sejma Őrség	24.6.2005	Muzej Krplivnik	Tradicija	KTD MNSS	Anica Šeruga Otto Gal	041 80 50 22 041 35 72 46
6.	Pohod in kolesarjenje	25.6.2005	Muzej Krplivnik	Rekreacija	KTD MNSS	Anica Šeruga Otto Gal	041 80 50 22 041 35 72 46
7.	Občinski praznik, svečana seja O.S.,	17.7.2005	Kultur. dvorana Hodoš	Svečana	Občinska uprava	Ludvik Orban Lidija Sever	041 41 51 22 559 80 21
8.	Osrednja prireditev	18.7.2005	Otvoritev vodovoda	Svečana	Občinska uprava	Ludvik Orban Lidija Sever	041 41 51 22 559 80 21
9.	Prijateljsko nogometno srečanje	18.7.2005	Nogometno igrišče Hodoš	Športna tradicija	NK Hodoš	Aleksander Abraham	559 10 05
10.	Gasilsko tekmovanje	19.7.2005	Nogometno igrišče	Tekmovalna	PGD Hodoš	Karolina David	031 31 11 86
11.	Srečanje na meji z sosedi Kercaszomor	Julij 2005	Mejni kamen Krplivnik	Prijateljska	Občinska uprava	Ludvik Orban Lidija Sever	041 41 51 22 559 80 21
12.	Gasilsko tekmovanje	18.7.2005	Nogometno igrišče	Tekmovalna	PGD Hodoš	Ludvik Orban	041 41 51 22
13.	Prijateljsko srečanje na meji	julija 2005	Mejni kamen 180 Nyáros	Prijateljska	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
14.	Srečanje družin	avgust 2005	Nekdanja vojašnica	Tradicija	KTD-MNSS ZKMN	Anica Šeruga Otto Gal	041 80 50 22 041 35 72 46
15.	Vaja, mesec požarne varnosti	Oktober 2005	Občina Hodoš	Strokovno	GZ Hodoš	Ludvik Orban	041 41 51 22
16.	Srečanje upokojencev	december 2005	Dvorana kulturnega doma Hodoš	Tradicija	Občinska uprava, KTD	Ludvik Orban, Lidija Sever, Anica Šeruga	041 41 51 22 559 80 21 041 80 50 22
Koledar pripravila, Lidija SEVER
22
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
• POLICISTI POLICIJSKEGA ODDELKA GORNJI PETROVCI VAM ŽELIJO VESELE BOŽIČNE PRAZNIKE IN SREČNO NOVO LETO 2005, Z ŽELJO, DA BI ŽIVELI VARNO
23
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
OBVESTILO
Obveščamo vas, da je brezplačna oddaja vašega odsluženega avtomobila možna le še do konca leta.
S 1.1.2005, bo zadnji lastnik, ki želi dokončno odjaviti svoj avtomobil dolžan sam plačati razgradnjo le tega.
Pozivamo tudi vse lastnike avtomobilov, ki so jih odjavili z "Izjavo o lokaciji" po 1.5.2004, da v kolikor tega avtomobila ne nameravajo ponovno registrirati, do konca leta lahko oddajo še brezplačno na najbližje PREVZEMNO MESTO.
Vozila ki so bila odjavljena iz prometa pred 1.5.2004, se še naprej prijavijo na občini, njihov odvoz pa je brezplačen do 30.4.2005.
PREVZEMNA MESTA ZA ODDAJO ODSLUŽENIH AVTOMOBILOV
WOLF Skakovci d.o.o., Skakovci 35, 9261 Cankova Tel.:02 540 91 00
Prodaja vozil in avtoservis LAJTER, Dobrovnik 6c, 9223 Dobrovnik Tel.: 02 579 90 30
Utrinki iz šole in vrtca Hodoš!
Vrtec in podružnično šolo obiskuje 15 otrok. V vrtcu je 9 malčkov, ki jih v času od 7.00 do 15.00 ure pazita in vzgajata vzgojiteljici Romana in Barbara. Otroci so stari od 2 do 6 let. V kombiniranem oddelku 1. in 2. razreda devetletke in 2. razreda osemletke je 6 učencev. V tem razredu poučujeta učiteljica Simona, vzgojiteljica Rozalija in še učiteljica Nataša, v oddelku podaljšanega bivanja.
Poleg vzgojno - izobraževalnega dela v vrtcu, ob pomoči strokovnih delavk, se otroci navajajo na življenje v skupnosti, na samostojno opravljanje vsakodnevnih opravil:	od
prehranjevanja, osebne higiene, oblačenja, praznovanj do urejanja notranjih in zunanjih prostorov. Učenci, v vrtcu pridobljene izkušnje in osvojena znanja, v šoli sistematično nadgrajujejo. Zanimivosti našega življenja prikazujejo fotografije.
Pillanatok a hodosi óvodából és iskolából!
A hodosi területi iskolát és óvodát 15 gyerek látogatja. Az óvodát 7. 00 óra
és 15.00 óra között, naponta 9 gyerek látogatja. Romana és Barbara óvónők,
a 2 - 6 éves gyerekek vigyázója és nevelője.
Az iskolában, kombinált tagozatban, 6 gyerek van. Az osztályban 1., 2. osztályos és 2. osztályos nyolcosztályos elletni iskola tanulói tanulnak. Velük Simona tanítőnéni, Rozálija óvónéni foglalkoznak. Natasa tanítónéni pedig délután, a napközi tagozatban foglalkozik a tanulókkal.
A nevelő oktató munkával párhuzamosan, az óvodában, szakirányítással szoknak rá a kis óvodások a közösségben való élésre, a mindennapi teendők önnálló végzésére:	az
étkezés, a tisztálkodás, ölzözködés és ünnepelésen át a belső és külső helyíségek rendbentartásáig. A tanulók, az óvodában elsajátított ügyességeket, tapasztalatokat és tudást, az iskolában fokozatosan építik és gyarapítják. Az életünk érdekességeiről mesélnek a fotók is.
24
Po napornem delu zaleže počitek!
A terhelő munka után megjár a pihenés!
Poučujemo gozd, Tanulmányozzuk az erdőt,
ali pripravljamo začarane gobice! vagy éppen bűvösgombát készítünk!
Ob izteku leta, želim vsem otrokom in staršem, sodelavcem in občanom srečno in uspeha polno Novo leto 2005!
Rozalija Totić
Az év lejártával a gyerekeknek, szülőknek munkatársaimnak és községünk lakosainak boldog és eredményben gazdag 2005 ös új évet kívánok! Rozalija Totić
25
NAŠ VSAKDANJIK NAPJAINKBAN
26
GRADNJA VODOVODA V OBČINI HODOŠ VÍZVEZETÉKHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE HODOS KÖZSÉGBEN
27
IZLET ZVVS V PÁKOZDU NA MADŽARSKEM A SZLOVÉN VETERÁNOK KIRÁNDULÁSA PÁKOZDON
TAKO SMO SE POSLOVILI OD HELENE IGY BÚCSÚZTUNK EL ILONÁTÓL