An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1878.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. - PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. DECEMBER 30, 1927.
No. 52.
SZILVESZTROV BÁL VU SZLOVENSZKOM HALLI
Prvo Szlov. Bratovcsine Pom. Drüstvo dec. 31-ga, zdaj v-szoboto vecsér, na sztáro leto velki Szilvesztrov Bál prirédi vu szvojem doumi. Z-tém bálom vzememo szloboud od sztároga leta ino mo pozdrávlali opounoucsi notri poklonécse nouvo leto. Sztára návada je tou tüdi, ka pri toj príliki sze vözmiríjo tiszti, steri sze znábidti szrdi na steroga szvojega prijátela i páli dobri prijátelje posztánejo; pozábijo vsze tiszto, ka je vu sztárom leti bilou i kak nouvi lüdjé grátajo zoucsi onimi, na stere dnesz escse znábidti ne glédamo z-prijaznívimi ocsmí. Ali vszáki szrd sze more pozábiti, falingo vszáki cslovek vcsiní, bozsna rejcs sze nam dosztakrát rada vöposkalí na lampaj, z-steroga szhája nájvecskrát szvaja, szrd, da pa tou szamo do Szilvesztrove noucsi more trpeti i nej duzse !
Prídimo kak li vu nájvéksem racsuni na Szilvesztrov Bál vu Szlovenszki Hall i veszelüjmo sze vu nájbougsoj vouli, im popolnoj mirovcsini i prijátelsztvi. Donchetzova povidna szlovenszka banda de sze szkrbejla od toga, naj sze vszáki gouszt veszélo csüti i k-tomi csi k-coj vzememo, dobro, zsí otávlajoucso pítvino, more eden nájveszelejsi szlovenszki mulatság bidti Szilvesztrov Bál. Tiketi cejna 25 centov, na persouno.
Szilvesztrov Kabaré i plesz vu Onképző Köri
V-szoboto vecsér, dec. 31-ga brez pára lejpi i velki Szilvesztrov Vecsér prirédi Vogrszki Önképző Kör vu vszej szvoji presztoraj. Vecsér ob 8. vöri sze zacsne plesz do pounoucsi. Opounoucsi sze zacsne velki Kabaré, pri steroj príliki bode naprejdána edna szmejsna spila z-iménom “Biká scsém...” spilali do jo: Heltay Miklós, Chanda István i Iván Dezső. Poszebne broje dájo naprej: Kvochák János, Fuisz Tóni, Novák József, Szilveszter István, Ch. Pecselin Annuska,
Bocskor Olga i drüjgi. Kertsmár Iluska i Krányecz Irénke eden piáno duett dáta naprej. Dalárda gorisztoupi z-nájnovejsimi peszmami. Bode escse vnougo drüjgi brojov, tak ka de sze vszáki nazoucsi zaisztino lehko veszélo csüti pouleg táksega prebránoga i povidnoga programa. Po kabaréji sze zacsne razveszeljávanye do gojdne. Notrisztoplejnye tikot eden dollár. Kí sze zaisztino veszélo scsé csütiti na Szilvesztrovo noucs, tiszti naj vu Önképző Kör príde !
AUTOMOBIL, KAK SZMRTNA KOSZA
Automobilszki neszrecs racsun sze nezgovorno povéksáva, tak glászijo od vszáke sztra ni notriprisévsa glásenya. Csi do sze vu rávno táksoj meri zgájale szmrtne neszrecse i ora nyenoszti, kak vu preminocsivi dvej leti, tak vu 1928 leli 23 jezero lüjdi bujejo automobilje i 700 jezero oranijo. Po zádnyivi dvej leti vöpokázanyi szo automobilje vu vszákoj 14 szekundi bujli, ali oranili nikákoga vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Szlovenszke r. k. fárne soule solárov lejpo naprejdávanye
Zdaj tou preminoucso nedelo dec. 25-ga na bozsics, je r. k. solszka deca edno lejpo spilo naprej dála vu cerkvenom halli, stera spila sze je vszákomi trno povidla, kí je tam bio. Tou je zdaj szvedocsansztvo bilou, ka ka sze deca lehko navcsí, csi jeszte stoj, kí sze z-decov trüdí. Nájoprvim sze postüvanya vrejdne szesztram lehko zahváli, ka je deca tak lepou naprejdála szvoje gordánye, deci pa za nyigovo pascslívoszt, pa tüdi sztarisom, kí szo szvojo deco püsztili na tou spilo i na szlejdnye pa vszém onim, kí szo z-szvojov nazoucsnosztjov tou za szpodobno vcsínoli, ka sze je tá spila tak lepou poszrecsila.
Zdaj szmo vidli, ka je nasa deca zaisztmo prílicsna na vsze tákse, stero je dobro i lejpo, stero nam tou szpravicsa, ka sztém nasoj deci velki haszek szprávimo, csi je tak gájimo, ár sze szamo tak vöosznouvi vsze tiszto, stero je csloveki vu zsítki na haszek.
DRÜSTVENI GLÁSZ
JANUÁRA 8-GA BODE DRÜSTVENI GYÜLEJS
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajoucse Drüstvo vu Bethlehemi de szvoj réden mejszecsen gyülejs meszto návadne prve nedele vu mejszeci na drüjgo nedelo, kakti januára 8-ga popoldnévi ob 2. vöri dalou drzsati, ár zdaj rávno na nouvoga leta szvétek szpádne prva nedela i za toga volo je gyülejs predjáni z-ednim kédnom na kesznej. Proszimo postüvane kotrige, naj tou vu znánye vzemejo.
Edno pout opomínamo vszáko kotrigo, naj na tom prvom gyülejsi nouvoga leta vu velkom racsuni vzemejo tao. Drüstva pelanye popolnoma nouvi csesztnícke vzemejo prejk i pri toj príliki sze pokázsejo notri pred kotrigami. Míszlimo, ka naprejdájo szvoj program za nájblízsnye vrejmen, ka kakse zsivlejnye naj bode vu toj nasem szlovenszkom doumi, gde je od dugi lejt mao zse nej bilou csrsztvoga zsivlejnya.
KELKO LÜJDI HODI VU THEÁTRE DNÉVNO VU NEW YORKI ?
Vu New Yorki vszáki dén blüzi 1,500,000 lüjdi hodi vu theátre. Vu New Yorki jeszte 208 theátrov, vu steri zsívo spilajo i 580 muving theátrov, vu tej jeszte vszevküper 858, 973 sztoucov i vszáki theáter sze dopuni poprejkno dvakrat vszáki dén.
DOBER PAJDÁS KALENDÁRIUM
je zse priso z-sztároga krája i dobí sze vu reditelsztvi nasi novin za 40 centov po falati. Po posti poszlani po ednom 50-centov, vecs vküper poszláni 45 centov. Od ednoga falata cejna sze lehko vu stemplinaj tüdi posle. Naj sze vszáki popascsi, kí scsé meti té szlovenszki kalendár, ár hitro szfalíjo.
Vu Bethlehemi sze dobí pri Mike Rogács butcheri (1101 E. 4th St.) tüdi, glíno cejno.
Blájzseno Nouvo Leto
1928
ZSELEJMO VSZÉM NASIM VERNIM POMOCSNIKOM, NAPREJPLACSNIKOM, GLASÜVAJOCSIM I POPREJKNO VSZÁKOMI SZLOVENI !
Amerikanszki Szlovencov Glász-a reditelsztvo i vödávajoucsi.
Szlobôdjemánye od Sztároga Leta
Po Szilvesztri i pred nouvim letom kelko lüjdi more bidti, kí szo nej djáli oblüb, ka szvojega zsítka lokomotiv na eto, ali na tiszto streko povrnéjo, ár komaj jeszte táksi cslovek, steri bi zadovolen bio szvojega zsítka z-onov potjouv, ali tempojom, z-sterim je nyegovoga zsítka lokomotiv vu odtekoucsem leti bejzsao...
Cslovek je escse niti nej pozábo “Tedeuma” szuzsno melodíjo, zse glorio zuní od toga, stero escse potom bode. Egcse tam sztojí pri porüsaj preminoucsega leta i zse zdaj zrácsne gráde zída z-porüsov preminoucsote...
Csloveka zsítek sze z-zsítka pokopanya i porodjenya zozída i té sztrasen, lanc imenüjejo za zsítka tekáj, steri je pri nikom nej tak glatek, kak preszlica.
Csloveka, cilou indasnyega csloveka zsivlejnye szo szvétesnyi dnevi obmejili vkraj od prouszni dnévov tekája. I cslovek je szvoje brez veszélja zsivlejnye z-szvétkami rad poszvéto. Popadno je vszáko príliko na tou, ka naj szvojemi zsítki lejpo formo sztvorí vu navolécsem zsivlejnyi i tak za verevadlüvány i národov szvétek deklarálivane dnéve sze vrsení po szvojem doubi obszvetiti.
Tak szo sze sztvourili szvétki.
Z-taksega návade-robsztva je priso naprej Szilvesztrov vecsér tüdi.
Szilvesztrov vecsér je popra vici szamo eden geometricsen obmejni kamen vu asztronomiji, steri je vu kalendáriumi priso csloveki naznánye. Edna mo lekula, eden málicski tálcsek onomi racsunszkomi lanci, steri okouli nász gori zmejri Universum.
Ka k-tomi racsunszkomi molekula tálcseki kakso brigo má csloveka ouszvetno oblüba djánye, tou je nej zsmetno konstatejrati. Nikse brige nema k-coj.
I dönok, cslovek, ka naj szi dobro volou sztvorí, kcoj sze priprávla k-lejtnoga racsuna düsevnomi dolizapéranyi i zsítka na vszákoga leta biláncaj eden nouvi liszt odpré.
Dokecs sze Universum z-bozsim ravnanyem obrácsa po
szvojoj vekivecsnoj pouti, cslovek eti nakli racsun rédi i preracsun na edno drüjgo leto.
I jeli jeszte cslovek, kí szvoje nakanejnye notri tüdi szpuni, komi sze podelí, ali szpuni tiszto, stero szebi naprej vöoznamejni. Jeli jeszte cslovek, koga lokomotiv notri pribezsi na ono stácijo, na stero  je z-szvojim nouvoga leta zselejnyom notri zglíjao ?
Cslovecsansztva nájmocsnej se i csloveka nájszlabejse gordánye je predpravka, nouvoga dela nakanejnye.
Szamo trno malo lüjdi vörje, ka je zrendelüvanye nyegovoga zsítka raynajoucs rud, szkoron natelko korrektno tou, kak zemlé obrácsanya trísztousészdeszétpét dnévnogu tékája pout okouli szunca.
Jeszte nikse konecsno zrendelüvanye, stero je edna velka potreboucsa Universuma  harmoniji, vküpglasznoszti. V-tom tüdi jeszte potrejbna právdenszka forma, ka zsítek naj ne bezsí tá, kama ga cslovek ravna, ár te zse nebi bilou po cslovecsem i po konecsnom szoudi.
Zaman szpíse cslovek prísesztnoga leta na kalendáriuma prvi líszt nouvo marsuto, zaman szklácsi vu pozábnoszt preminoucsnoszti porüse, tiszti szo nasztávlajoucsi táli prísesztnoszti, nadaljávajoucsoj nekoncsnoszti, brezi zgléda na tou, ka ka priprávla za szébe jedíno sztojécsi i dönok vu Universum notri prikapcseni cslovek...
Tak pa te csi nasega zsivlejnya koula nebodo tak sle, kakda bi mí scseli, nemremo szi na tom pomágati. Drüjge moucsi ravnajo tiszte, kak pa nasa szlaba vola.
Nouvi oblübi szo nej drüjgo, kak nasa zselejnya i csi szmo dönok gorizamerkali káksi zsít ka cio na kalendáriuma 1928-ga leta liszt, tiszti je jedíno na tou dober, ka naj pri na zádnyi liszt valon obrácsanyi poglédnemo, ka dönok ka szmo scseli teda, gda sze je zemlé vnougo millionkrát ponávlajoucse obrácsanye nadaljavalo, gda szmo mí z-dobrov volouv lejpa zamerkanya rédili na prági ednoga novejsega kalendárszkoga leta...
“Vu Debrecen bi trbelo idti” operetta naprejdávanye
Na szvéti dén vecsér je bíla naprejdána “Debrecenbe kéne menni” iména vogrszka spila vu Önképző Köri, stera sze je brez pára lepou poszrecsila. Nezgovorno doszta lüjdi je bilou, vszáki presztor sze je popolnoma dopuno. Spila je tak lejpa i tak dobro bíla dolizospi lana, ka sze je publikumi popolnoma povidlo. Vszi spilarje szo trno dobro spilali, lepou popejvali i plészali. Spilo i plesze je Heltay Miklós künstlar návcso notri, kí je tüdi spilao eden gláven tao v-tom faláti. Peszmi je Kertsmár Iluska szprevájala na piáni popolnoma precizno, po künstlarszkom. Tak spilarom, kak Kertsmár Iluski je doszta lüjdi gratulejralo za zvönréda lejpo naprejdávanye. Po spili sze je zacsno plesz, k-steromi je Iván Dezsőja povidna banda igrala i veszélo razveszeljávanye je trpelo do szvekle gojdne.
VU DOLLÁROV DOMOVINI
Kapitaliske novine med velkim veszéljom, juvkanyom naznányajo z-cejlim szvejtom, ka je Zdrüzseni Drzsél dohotek vözadeno 90,000,000,000 dollárov vu preminoucsem leti. Z-tém rekord-dohotkom zse szamo záto tüdi velko lármo naprávijo novine, ka naj tak “poszvedocsijo”, kak velki prosperitás jeszte v-etom orszá
gi.
Tou szo novine na prvoj sztráni prineszle z-neszmernimi napíszkami. Na znotrejsnyi sztránaj, vu szkritom meszti szmo pa nevedoucs szledécsi málicski glász najsli z-etim texusom:
“Edna mati je ocsemérila szebé i csvetéro decé. Vu New
Yorki na E. 31-toj vilici prebíajoucsa Mrs. H. Wywias iména zsenszka je nej mogla dale glédati szvoje csvetéro drouvne decé sztrádanye i z-gázom je zadüsíla szebé z-decouv vréd. Mati je dugi csasz brezi dela bíla, po sterom je kak prálkinya dobíla delo vu ednom meszti, ali eden zsenszki gvant je zezsgála med pejglanyom i delodávec je nyej doli potégno kédnisko plácso. Prebiváliscse je mrzlo bilou, gázov bill nej plácsani. Vecsér, gda szo deca zse vszi dolilegli, mati je odprla gázovo pájpo i potom je ona tüdi vu posztelo légla. Na gojdno je zse konec bio vszákomi trplejnyi. Pét mrtvecov szo pelali naednonk vu morgue. Nájsztarejse dejte je 11 lejt sztaro bilou, nájmlájse pa 5 lejt.”
Kapitalistje, niksega haszka neprineszécsega kralüvajoucsega razréda kotrige szi rekordni dohotek vszecséjo vu zsebko, zadüsávajo sze vu obilnoszti, vszáko imánye priprávlajoucse delavce vu szmrt szploudi glád, nevola sztrádanye. Tou je dollárov domovina i na tou právijo, ka je prosperitás...
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplá csa na nyé. Ali csi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
ETO JE PRAVICA, STO NEVÖRJE, NAJ PRECSTÉ !
Talányi Ferenc, ‘‘Dober Pajdás Kalendáriuma” reditel i vödávnik szledécsi ártikulus písejo vu 1928-ga leta Dobrom Pajdási od nasi novin, Amerikanszki Szlovencov Glásza:
Porácsamo vszém nasim dományim prijátelom, steri májo v Ameriki kaksi rod, naj szi dájo pristelati té novine od szvojega v Ameriki bívajoucsega roda, ár z Ame rike prihájajoucse novine nász dománye düsevno vküper zvézsejo z nasov v Ameriki bívajoucsov rodbihov. I csi sze kaj zgodí z ednim ali zdrüjgim, tak nájprvle szkousz tej novin tiszto zvejmo.
I Ví, steri v Ameriki zsivéte, nájlepsi senk dáte Vasim domá bívajoucsim rodbinam, szvojim prijátelom i znáncam, csi nyim poslete Amerikanszki Szlovencov Glász, ár tak mí, steri szmo eti domá, gda té novine vrou ke dobímo i je cstémo szmo z nasim mislejnyom privasz i sze vszigdár szpomínamo od Vász i tiszto bolecsíno, stero mi eti domá moremo trpeti szkousz toga, ka je nasa rodbina tak dalecs od nász, szi sztém olehsamo naso düsevno bolecsíno, csi cstémo z Amerike poszláne recsí.
Meni, kak “Dober Pajdás kalendárium” reditela me je zse vecs sztou táksi domácsi lüjdi naproszilo, steri v-Ameriki májo szvojo rodbino, da jasz v nasem kalendáriji náj eto napísem, ár tak sze té tiszti, steri szo v-Ameriki, nedo szpozábili zsnyí.
I jasz kí rédno vdáblam té novine, lehko právim, ka dnésnyemi vrejmeni szo nájbole szposzobne, ár sze brigajo vsze sztisztim delom, stero dnesz dén modernoga mislejnya csloveka nájbole zanima i tüdi v szvojem ogla süvanyem táli szo bogate, sztoga sze vídi, da v Ameriki trnok razsürjene morejo bidti.
Z-dobro szpádnyenim obcsütejnyom vzememo vu znánye tou, gda je nase delo vu táksem doubi pripoznano, ka g. Talá nyi toplo porácsajo nase novine vu sztároj domovini bodoucsim, za stere naj naprejplácsajo eti zsivoucsi nyuvi blizsnyi, ka naj z-Amerikanszki Szlovencov Glászom vezáliscse májo med szebom. Rávno tou szmo píszali mí tüdi vu dvonjoj zádnyoj numeri ino ka szmo isztino píszali, zgornyi ártikulus szveklo poszvedocsi tou:
Naj nebode niti ednoga szlovenca v-Ameriki, steri má vu sztárom kráji sztarise, deco, rodbino, ali kaksekoli lübléne szvoje, ka bi je nej obveszelio z-tém, ka bi nyim dao posílati szlovenszke novine, stere rávno z-táksim veszéljom vzemejo od kédna do kédna, kak ono píszmo, na stero szo zse po mej szecaj zsmetno csakali od szvojega sziná, hcséri, ali brata. I vnogo nasi blízsnyi tam domá vu sztároj domovini bogme i po lejtaj csákajo, csákajo na píszma, ali nedobíjo je, ár nyim ne písemo. Nego csi nyim dámo posílati novine, vszáki keden dobíjo glászi z-Amerike i z-tejmi do popolnoma zadovol ni, potom zse nedo tak na zsmetni csakali píszma odnász.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
Vu Europo . . . . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Europe . . . . . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Pítvina je na haszek, csi jo z-rédoma vzsívamo
Rédno alkoholno pítvino vzsívanye je nigdár nej kvár bilou i tou zdaj vu eti szühi dnévaj tüdi glászijo. Nej je prouszten cslovek zglászo tou, nego Dr. Charles R. Stockhard, Cornell universitétta profeszor je tou vözglászo na vu New York várasa vrácsitelov drüstva gyülejsi zdaj vu preminoucsi dnévaj. Na tom gyülejsi je dvejsztou vrácsitelov vzélo tao i Dr. Stockhard je vu szvojem naprejdávanyi ono szenzácionszko zamerkanye vcsíno, ka je rédno alkoholno pítvino vzsívati nej na kvár nego na haszek.
Professzora tou vözglásenye je med vrácsitelami nej vcsínilo velko szásenoszt, ár je tou znáno, ka vrácsitelje tüdi porácsajo alkoholno pítvino szvojim betezsníkom vu nájvecs pripetjaj i csi vzememo, vrászt vo je nancs nikaj nej vrejdno csi nega alkohola zmejsz.
Dr. Stockhard je nájobprvim na szvinyáj probo z-alkoholom. Pétjezero szviny je nüco za tou, ka naj vöszproba alkoholni nászhaj. Tiszte szvinyé, stere szo alkoholno jejsztvino dobile szo doszta bougse zdrávje mele kak pa tiszte, stere szo nikaj alkohola nej doubile. Alkohol doszta betegov baciluse vmorí, steri bi csloveka napadnoli csi bi alkohol nej vzsívao.
Znáno je tüdi tou, ka je prejk mere alkoholno pítvino vzsívanye na kvár, rávno tak, kak pa csi prejk mere stoj jejsztvino nüca. Doszta jejsztvine rávno tak skoudi na zdrávji, kak vnougo alkoholno piti. Kak te nigdasnya sztára rejcs právi, ka ‘‘Dobro nam tüdi obskodi, csi je doszta.” Zrédoma piti i malo piti je csloveki na haszek, doszta piti je pa na kvár. Té profeszor je tüdi tou pravo, ka vszáki lehko telko pijé, kelko cslovek na lehki tá neszé i tou zse pívec more znati, ka gda nyemi je zadoszta. Ali tou je tüdi isztina, ka trno doszta ták si lüjdi jeszte sterim je doszta tüdi nej zadoszta i escse doszta nyim je malo.
Potomtoga pa vszáki lehko csiníj po szvojem notri previdejnyi, ali telko vadlüjemo mi tüdi, ka je Profeszor na dobrom szlejdi i gvüsni szmo, ka ji vnougo bode, kí do nyegove dobre tanácse naszledüvali.
STO SCSÉ FARMO Z-ÁRENDE ?
Med Bethlehem i Easton vá-rasami, na trno lejpom meszti, 70 akerov farma sze vö dá z-árende, ali pa na polovico. Sészt hizs hram, elektrika, voda i boiler jeszte. Za váraski hram bi sze tüdi notri menílo. Edno jezero breszkvi drevje, lejpo trsztje i drüjgoga szadovmega drevja, elektrika vu stali i veda. Vékse preszvetloscsenyé dobíta vu Am. Szlov. Glász stamparíji 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
MRTELNOSZT
Novák György, rodjeni vu Küstanovci, eti v-Bethlehemi szo prebivali, 723 E. Morton streeti, szo zdaj v-szrejdo, dec. 28-ga vu St. Lukes spitáli mrli vu 59 lejt sztaroszti. Pokopáliscse bode zdaj v-pétek dec. 30-ga popoldnévi ob 2 vöri z-szlov. ev, cérkvi po sterom na Fountain Hill cintori polozsijo na vekivecsen pocsinek.
OD SZLOVENSZKOGA DRÜSTVA
Sto szo darüvali za cveke i sto escse nej ?
Zse pred dvema kédnoma szmo doubili edno vöpokázanye od predszekritára Szlovenszkoga Drüstva, stero bi moglo vu nase novine prídti, ka sto szo darüvali za cveke vu nouvo zásztavo i sto szo escse nika nej dáli i cveke májo od drüstva vöplácsani vu drüstvenoj offici. Tou bi zse moglo vu novine prídti, ali zavolo szvétkov szmo prevecs zaszípani z-materiálom i tak szmo tou vöpokázanye, stero je prevecs dugo, do eti mao nej mogoucsi bilí vu novine djáti, záto  po  etoj pouti odpüscsejnye proszimo za tou zamüdjenoszt, ali z-etim oblübimo, ka vu nájblizsányoj numeri gvüsno notri bode. Míszlimo, ka te escse tüdi nika nezgübí z-szvojega aktuálistva tou vöpokázanye.
Z-postüvanyom
Am. Szlov. Glásza reditelsztvo.
2,500 dollárov za edno cslovecso vüjo
Edna prebogata zsenszka vu Chicagi, stera je pri ednoj automobilszkoj neszrecsi zgubíla szvojo edno vüjö, je glasüvanye dála vu novine, vu ste rom 2,500 dollárov obecsáva za edno tákso zsenszko vüjo, stero bi lehko po operáciji na nyéne zgüblene vüjé meszto preszádili. Onim, kí sze zglászijo, brez bolezni operácijo obecsáva.
Csi szi stoj tou míszli, ka bi sze lüdjé vöszmejáli z-té bogáte zsenszke za nyéni spájsz, miszlévsi, ka nikoga nede, kí bi bio tak nouri, ka bi szvojo vüjo bio nagiben odati sze trno bloudi, ár sze je zse na prvi dén dvajszeti zglászilo. Szamou od szébe sze razmi, ka szo prigláseni jedíno delavszke zsensz ke bilé, sterim je trno potrejbno na pejneze. Edna vecs decé mati je tüdi bíla med nyimi, stera je po szvoje vüjé odaje cejni namejnila obrániti szvojo deco od gládne szmrti.
Kakstécs je bár zsalosztno tou pripetjé, dotícsno dogotek, ka szo lüdjé vu etom odícsenom vérsztvenom szisztemi i prosperitáskom országi natelko scsuknyeni z-nevolami, ka szo vu tej nevolaj prisziljeni szvoje telovne kotrige odávati, ali da pa tou pripetjé escse itak remremo za nouvoszt imeuüvati. Nájmre nej teda, csi vu znánye vzememo, ka v-Ameri-
ki isztinszko trzstvo nadaljáva jo z-cslovecsov krvjouv; pogousztoma lehko cstémo od toga, ka sziromaski diácke szi tak szprávlajo vucsenyá sztros ke, ka odávajo szvojo krv za spitálszke cíle i rávno tak odajo z-szvoje krví zdravi, mocsni i brezi dela bodoucsi moski i zsenszki delavci.
Vu ednom táksem szisztemi, gde delavec vu popolnoj cejloszti kak návadno blágo sztojí na odajo, sze nemre za velko novino imenüvati tou, csi steri po odaji szvoje krví, vüje, ali tejla sterogastécs tála sze vrsení pomágati na szvojoj nevouli.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti, Plá-
csajte naprej na nase novine!
Speciálnoszti Za Nôvo Leto
vu velkom prebéranyi.

SZVILE I STOFI VSZÁKE FÁRBE Moske szrakice vszefelé nájnovejse forme
$1.50 do 6.95
Decinszki gvanti od 2 do 14 lejt vu velkom prebéranyi i vszákeféle fárbe
Ete dár szám za szébe gucsí ! Tou szo tákse strumfe, setre sze vám na prvo videjnye povidijo i kí je ednok noszi tiszti drüjgi vecs nezselej.
Cejna je
$1.50
DO
$1.85
Vszefelé fárbe.
Onyx
Pointex
Silk Stockings
Lipich’s Dry Goods Store
M. LIPICH, lasztník.
801-803 E. Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Phone 3084-R
ODPREJTA VUDNÉ I VNOCSI
ZAISZTINO!
DR. GOULD
MÁ VŰPAZEN VU VÁM
$
7
.50
i vise
KÉDNISKO PLACSÜVANYE (Na Zselejnye)
“VITAL AIR” Z -zsivávajoucsim vetrom zobé szkübémo brezi bolecsíne. Mí lehko VÁSZ’ ali VASE zobé szpát denemo.
Nájnizsise cejne zobárnica vu krajíni !
Brezbolezni DR. GOULD
W. Cor. 4th Street,	Bethlehem, Pa.
(Vise Peoples Banka)
PRIDTE GDAKOLI
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k-Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER
723 E. 4th STREET BETHLEHEM. PA
Tücsne Szvinyé
Fájne tücsne szvinyé i mládi prascsicsje jesztejo k-odaji pri sztárom TIVADARI
Átresz je :
ANTON TIVADAR
456 Kingshighway Bridgeport, Conn.
STROGOFF MIHÁLY VU STRANDI
Príseszten keden v-szrejdo tou je 4-ga januára bode spilani té lejpi falat vu Strand Teáteri 809 E. 4th St., v Bethlehemi, steroga imé je “Strogoff Mihály” i té pripovedávke piszátel je Verne Gyula bio, kí je vörno doli szpíszao vsze toga dogotka tekáj. Tou vnougo trplejnye po sterom je té cslovek szkousz sou, sze pokázse vu toj spili i zaisztino na
veke de zsalüvao tiszti, kí nepoglédne tou lejpo naprejdávanye. Szamo eden vecsér i tou je v-Szrejdo. Záto pa nezamüdite poglédnoti ár szamo zdaj ednouk bode prílika tou ruszoszko drámo vám viditi.
Strand Teátera voditelsztvo sze vszigdár na tom trüdí, ka naj dobri kejpi bodejo spilani i tüdi toga je szamo po vnougi trüdaj mogoucse bilou szpraviti. Záto pa podpérajmo tou voditelsztvo, ka naj escse lepse i lepse kejpe pred publikum lehko posztávi.
PREHLAJENOSZT JE NEVARNA
LUN-GE-HEALE ZAGVÜSNO HASZNI
Freemansburgszka zsenszka podpéra Dr. White-a.
Mrs, Charles Searfoos, edna prominenska prebiválkinya z-Freemansburg, Pa. Píse: “Jász szem nücala Dr. White-a Lun-ga Heale naj sze z-vrácsim od mocsne prehlajenoszti. Tüdi szam dála mojoj máloj hcséri i nyej je tüdi pomoglo. Jasz sze trno na hitroma prehladim i do eti mao je meni ni edno vrásztvo nej tak hitro hasznilo kak pa, Dr. White-a Lun-ge-Heala. Jasz szam porácsala vnougim mojim poznáncom zse vnougokrát.
Eastonszka zsenszka tüdi lüjbi
Mrs. S. Raisner, 341 E. Wilkesbarre St. Easton, Pa., právi “Dám vám naznánye, ka je Dr. White-ovo vrásztvo Lun-ge-Heala, trno doszta pomoglo meni i mojoj deci. Nám vszém sze trno dopádne. Tou trno na lehci vzeme i prehlajenoszt prvle odzsené kak pa sterokoli drüjgo vrásztvo za kaseo.
Allentownszka zsenszka sze lepou szpomené.
Mrs. Mabel Kemp, 611 Reservoir St. Allentown, Pa., píse: Moja mála hcsi je bleke mejla po sterom je velki kaseo dobíla i mí szmo vsze probali naj sze rejsi odtoga ali brezi vszega názhaja. Potom szmo vidli glasenyé od Dr. White Lun-ge-Heala vrásztva, stero szmo vcsaszi küpili ino szmo nyej dáli. Zse po prvom nücanyi sze je dejte boukse csütilo i vcsaszi potisztom sze je rejsila kasla. Od tiszti mao, stero koli nase dejte kasla ali sze touzsi, ka je prehlajeno, jasz nyemi szamo Dr. White Lun-ge Heala dám i kaseo vcsaszi vtisa. Jasz zaisztino porácsam Dr. White-a vrásztvo vszákoj materi.
Dr. White Cold & Pilis hitro hasznijo. Probajte je. “25c” gdekoli.
FIRST NATIONAL LABORATORIES LEHIGHTON, PA.
NAS 1928
Bozsicsen Klub
JE ZDAJ ODPREJTI
Plácsajte 10c, 25c, 50c, $1, $2, $5 ali vecs na keden szkousz 50 kédnov i dvá kedna pred prísesztnim bozsícsom dobíte vase pejneze z-3% interesom domou poszláno csi te rédno placsüvali.
PREBERITE SZEBI KLUB K-STEROMI SCSÉTE SZLISITI.
Eto je nasega Bozsicsnoga Kluba Rekord:
Racsun vlozsbeníkov Summa
1925 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2350	$104,250.00
1926 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2452	 111,476.50
1927	. . . . . . . . . . . . . . . . . . 3340	 158,323.00
Csekki tejm 3340 vlozsnikom szo bilí poszláni Decembra 5-ga 1927 leta.
Bethlehem National Bank
—Prejk od Market House—
THIRD & ADAMS STREETS Odprejto v-Szoboto vecsér od 7 do 9. vöre.
Pridrüzsite Sze k-Nasemi
BOZSICSNOMI KLUBI
NA
1928
LETO.
ZSE JE ODPREJTI
GOSZTONYI SAVINGS and TRUST CO.
THIRD & PIERCE STS, BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
13 MEJSZECSNI NOUVI KALENDÁRIUM
NOUVOGA KALENDÁRA ZNAMENITOSZT
Toga nakanejnya predpravka sze je znouva naprej posztávila, ka leto naj z-trinájszet mejszecov sztojí meszto zdajsnyi dvanájszet mejszecov. M. B. Cotsworth, International Field Calender League-a szekretár je vu preminoucsem kédni vu Detroiti hodo, gde je z-bizhiskimi lüdmí, fabrikantami i z-rázlocsnimi faktorami tanacsüvanye drzsao od toga pítanya. Cotsworth je vküper posztavo eden kalendár, sterog-a vorcan je Národov Liga za dobro szpoznala.
Po nyegove predpravke podlagi bi “International Fixed Calender” leto na trinájszet mejszecov bilou notri vtálano i vszáki mejszec bi z-oszemdvajszeti dnévov sztao. Vszáko leto nakonci z-ednim dnévom podugsani bio mejszec i vu vszákom strtom leti vu vszákom juniusi tüdi. Tej “extra” dnévi nebi táksega iména meli, kak prouszni kédniski dnévi, nego ednoga bi imenüvali za “leta dén” drüjgoga pa za “presztopni dén,” Obádvá bi szvétka bilá.
Cotsworth, kí nej szamo ka “teoricsno” stímanye má od toga pítanya, nego privadjeni násztaj tüdi. Toga nouvoga kalendára prejdnyoszti i prijétnoszti vu szledécsem dáva naprej:
Vszáki mejszec bi vu edno formo dugi bio. Z-recsjouv nebi bilou rázlocska vu dnévov racsuni.
Pouleg toga bi vu znánye trbelo vzéti tou, ka kalendára taksa szpremenítev bi gvüsno na prijétnoszt bíla bizniskim lüdém tüdi. Vu placsilnom deli bi lehko bole szisztematicsne násztaje vpelali notri i tomi valánoszt szpravili.
Národni ali drzsélszki szvétki bi vszigdár rávno na tiszti dén szpadnoli. Stiri i pét kédniski “adjustmenti”, steri szo od zdajsnyi mejszecov notri vtálanya szhájali, bi sze potom gvüsno szkoncsali.
Interes placsüvanya vidme prakszisko priglíjanye bi sztálno na lezsejse posztavilo nouvo kalendárszko notri vtálanye.
Ár bi leto trinájszet mejszecov melo meszto dvanájszet mejszecov, tak bi “pejnezni turnover” drüjgoga douba bio, kak ete híp. Rávno isztoga dou ba i velikoszti business bi z-ménsimi pejnezi lehko szkousz doprineszli, liki vezdaj.
Bozsicsni szvétek i Nouvo leto bi vszigdár na pondejlek szpadnola i vu tou formo bi sze “week end”-ov prejdnyosz ti racsun povnouzsao.
Ár je Národov Liga za dobro szpoznala tou predpravko, vcsaszi je z-rázlocsni országov governmentami vu dotíkanye sztoupo i zvedávao je za tém, ka toga nouvoga notri vtálanya kalendár kakse intereszejranye pobüdí. Zdrüzseni Drzsél government za jáko dobroga i
prakticsnoga vídi tou predpravko.
Cotsworth je tak pravo, ka po vszákom znamejnyi i vövidejnyi vu blízisnyoj prísesztnoszti do mednárodno konferencijo drzsali, pri steroj príliki do nouvoga kalendára vszákeféle prejdnyoszti razprávlali.
Mednárodna Trzstvena Kamara i vnougo veliki indusztri álszki i trzstveni firmov voditelsztva szo zse ponovno tüdi oberkli szvojo povidnoszt ino szo sze z-pripoznanyem szpomenouli od toga nouvoga kalendárszkega leta.
Vszepovszédi po cejlom szvejti vu vnozsino racsuni jeszte táksi indusztriálszki i trzstveni firmov, stere zavolo szvojo bizniske prilozsnoszti zse zdaj tüdi na trinájszet mejszecov vtálajo notri leto, mejszecsno z-oszemdvajszeti dnévnim notrivtálanyem.
Cotsworth je vözglászo, ka sze od toga nej trbej bojati, ka bi sze prejk mére pobozsni lüdjé znábidti prouti posztavili tomi nouvomi kalendáriumi.
Ovak pa tüdi — je zamerkao — csi té nouvi kalendár z-privadjenoga násztaja zaisztino prípraven bode szvojemi cíli i pozvényi, te prouti nyegovomi nücanyi tezsáve tak niscse nemre réditi.
Vu prvom rédi od toga jeszte rejcs, ka rázlocsni národje naj officálni za dobro nájdejo nouvoga kalendáriuma predpravko.
I csi sze je tou zgoudilo, te nouvi kalendár vu krátkom tak príde vu nücanye i csi de ga lüdsztvo ednouk nücalo ino sze lüdjé kcoj privádijo k-nyemi, potom ga rávno za tak návadnoga i naturnoga szpoznajo, kakda vezdajnyi kalendárium.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Pondelek: Na Nouvo leto “REGRUTA”
Csi sze scséte szkuznatno szmejáti, té kejp nikak neszmite zamüditi poglédnoti. Popoldnévi i vecsér Tork:
“PEKEO I NEBÉSZA” Szrejdo:
“STROGOFF MIHÁLY” Verne Gyulo nájhiresnejsa pripovedávka. Csetrtek:
“POKÁZSEM ZSE JASZ STO JE GOSZPOUD!” Pétek:
“LÜBÉZNI OLTÁR”
MAY MURRAY, amerike nájlepsa künstlarca spila vu glávnom táli.
Szoboto:
“MUCSÉCSI KONYENIK”
CSI VI NAMEJNYENO MÁTE
AUTOMOBIL
KÜPITI
Poglednite RICKERT-A Chewrolet trzsca
Rickert Motor Co.
vu Hellertown, Pa.
BLÁJZSENO
1928
NÔVO LETO
Zselejmo Vszém Szlovenom!
A. REFOWICH
Bethlehem várasa Najvéksa Moski Gvantov Baote lásztnik.
3rd AT NEW STREETS, BETHLEHEM, PA.
PHILLIPS MUSIC STORE
Nájvékse Goszlarszke Skéri Baota ,24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
FRANK LEJKO
SZLOVENSZKI SZABOU 412 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
JOHN HORVÁTH
SZLOVENSZKI SZABOU

530 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
KOEHLER MUSIC STORE

Goszlarszke Skéri Baota 20 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
KREIDLER SONS
CIPELOV TRZSCI 17 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
GOODMAN FURNITURE CO.
POHISTVA BAOTA 522-24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
PAUL ALEXY
CIPELNA BAOTA 209 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
NOLAN-CONCILO
ZSELEZNOGA BLÁGA TRZSEC 319 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
J. J. KERTSMAR
SZLOVENSZKI PLUMBER 736 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
M. LIPICH
SZLOVENSZKI BAOTOS 801-803 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
JAMES BUNDERLA

SZLOVENSZKI MESZÁR

444 PIERCE STREET, BETHLEHEM, PA.
GEORGE J. RUYAK
INSURANCE
503 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
FRANK ZÁVECZ
SZLOVENSZKI RESTAURANTOS 420 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
JOHN KOCZÉN
SZLOVENSZKI SZABOU 801 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
FRANK GORCSAN
SZLOVENSZKI MESZÁR 414 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
ATLANTIC HOTEL

HIZSE NA DÉN ALI NA KEDEN
SILVERMAN BROS.
CIPELOV TRZSCI
201 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
4. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
VINO PIJÉ I VODOU PREDGA
Kresge po 5 i 10 centni storeov lásztnik je 500 jezero dollárov dao za prohibicionszke cíle. — Vu szvoji storeaj pa za alkoholno pítvino potrebüvajoucse i k-pítvine rédjenyi potrejbno blágo odáva.
Na intereszántno stükanye je podelio príliko S. S. Kresge, po 5 i 10 centni storeov dosztakrátni millionárszki lásztnik, kí je pou milliona dollárov áldüvao za prohibicionszke cíle.
Stükanye, stero szo anti-prohibicioncsarje zacsnoli prouti tomi millionári, je eto pout escse szamo edno sztranszko, ár je Kresge do eti mao niksega odgovora nej dao na ton, ka po kaksoj podlagi darüje za prohibicionszke cíle, gda vu szvoji storeaj k-alkoholne pítvino rédjenyi potrejbno blágo, vszefelé glazseno poszoudo, flaske, kupice, zátika itd. drzsí na szkladiscsi.
Za prohibicionszkoga apostola vösztopévsi millionár znábidti szvojo szkvarjeno düsnovejszt proba potihsati z-szvojim darüvanyom, ali znábidti, ka szo ga drüjgi zroki nadignoli na darüvanye.
Ali kakstécs sztojí tou delo — zgoudilo sze je i tou je gvüsno. Csi rejszan sztanovitno vörje vu prohibiciji Mr. Kresge, doszta vecs bi vcsíno za té cio tak, csi bi szpomínano blágo vö zcsiszto z-szvoji storeov.
Da bi pa tou pejnezni zgübícsek (i od pou milliona doszta vecs) znamenüvalo. Tou pa zse niscse nemre zseleti od ednoga bizniskoga csloveka, ka bi naj
za eden ideál pejneze áldüvao ? !
Ali znábidti je prohibicia nej niksi ideál ?
Ideál je onoj vedno povéksávajoucsoj ménsini, stera kak da Kresge, lejpi profit szmekne v-zsebko z-tisztoga i stera ménsina potom na lüdsztva kouzsi farizeuskoga szvétca spila.
TOU JE DRÜJGO
Edna betezsna goszpá je nej bíla zadovolna z-szvojim vrácsi telom ino je nyemi v-oucsi metala.
—	Ali moja goszpá, — bráni sze vrácsitel — ví bi pá radi mládi bilí.
—	Nej, goszpon vrácsitel, jasz bi sztára rada bíla.
Za dobre mále
Prinasz dobíte vszeféle perôutnino, kakti: piscsance, kokôsi, pure, goszí, rece itd. za nájrédnejso cejno, vszákomi na zadovolnoszt.
B. KAPLAN
331. E. Mechanic Street Bethlehem, Pa.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-galantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !
Nej trbej oli nücati Nega remenov
LIVE IMPELLOR
WASHING MACHINE
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA
Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET BETHLEHEM, PA. Phone 591
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
American
Windish Publishing Co. Inc.
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street	Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
Dájte Vasoj Familiji Muzsiko za Nouvo Leto
I sztém nyim dáte blájzsensztvo na vnougo prísesztni lejt. Dajte vasoj deci goszleríjo ár nyim sztém dáte príliko na goszleríje vcsenyé. Eti vu nasoj bauti nájdete nájvékse prebéranye vu nájfinejsi piánaj, fonográfaj, rádio i drüjge goszlerszke skéri, kakse indri vu etom várasi nenájdete.
Ví te sze csüdivali, kakse lehko doliplacsüvanye jeszte na piánaj, fonográfaj ali rádioji eti prinasz. Dáte zádav kelko szte mogoucsi, drüjgo te pa placsüvail málo i málo sumo. Csi bi betezsni bilí ali brezi dela, neplácsajte dokecs nedte mogoucsi. Vasi szouszedje vám lehko povejo kaksi dobri lüdjé szmo mí szkém lehko trzstvo zvézsete. Prídte notri i pogucsite szi znami. Dájte vasoj deci muzsiko !
Orthophonic Victrole $95.00, $165.00, $235.00, $300.00 Nü-
canne Victrole $19.00 i vise.
Columbia 1928 Model. $90.00 $115.00, $150.00, $175.00. $275.00 $300.00. Nücane Columbia tak nisziko kak $15.00.
Noszécsi i Sztola Moude Fonográfja $16.50 do $50.00. Nücani za $5.00.
Bozsicsno Rádio Speciálnoszt
Radiola No. 16 zevszim vu nüc posztávlena   . . . . . . . . . . . . . . . .
$150
i elektricsno ide na vasem dományem poszvejti. Batteriov je nej potrejbno za tou.
Mejnite notri vas sztári fonográf, piáno, rádio ali sivátni masin. Lejpi popüsztek vám dámo. Notri mejnyeno blágo vzamemo kak zádav.
ZÁDAV
$5
na koj koli, stero ví zselejte. I gda te krédi mí vám blágo domou posztávimo.
Vrejmen máte od EDNO do
TRIJ
lejta placsüvati.
Csi te betezsni tecsász nedte placsüvali
Bozsicsne Player Piáne Speciálnoszt
3 lejta csasz mate placsüvati
$
450
Sztolica Pokrivalo Rolle Ksenki!
Tüdi drüjge Piáne od $295 do $850. Zevszim garantérane. Vcsite vaso deco na goszlaríjo.
Combination Rádio i Orthophonic
Victrole. 6 i 7 tubov modeli i trno sze lehko na glaszni igra.
$325 --- $430 i vise
Te nájfalejsi Combination Instrument na szvejti. Vsze elektrika.
Victor - Columbia - Brunswick - Cable-Nelson Radiola - Fada - Stewart - Warner.
Phillips Music Store
24 East Third Street Odprejto po veceráj Bethlehem, Pa.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
MESZÁRNICA NA ODAJO
Edna dobro idoucsa mészárnica je na odajo, gde szlovenci nemci i vougri prebívajo. Szamo szlovenci  ali vougri je vrejdno küpiti, kí szi lehko z lüdsztvom zgucsí. Zvedávajte vu reditelsztvi 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
LEJPI SENKI VÁSZ
csákajo pri
MILLER BÁCSIJI
Prídte notri i poglednite vas dár i vzemte ga prejk
L. MILLER
723 E 4th St. Bethlehem. Pa.
MÁLO ZAMERKANYE OD LINDBERGH-OVE MEXIKANSZKE POUTI
Na pozványe Calles mexikanszkoga prezidenta je Charles A. Lindbergh vu Mexico City odleto z-szvojim héresnyim “Spirit of St. Louis” letécsim masínom. 2000 májlov dugo pout je vu 27 vöraj napravo, brezi dojszédenya. Do tegamao vszáki zná tou, ár szo od toga dogotka vszáke dnévne novine trno doszta píszale i tou szo zvedli escse i tiszti tüdi, kí necstéjo novin.
Z-recsjouv novine doszta písejo od toga mládoga i batrivnoga aviátora, jedíno amerikanszkoga novinszkoga kralá, Hearst-a novine szo tiszte, stere obszoudijo cilou vu voditelszkom ártikulusi, Lindbergh-a mexikanszko letejnye. Hearst za “bozsno politiko” drzsí te dogotek.
Ka zakaj i ka je v-tom bozsna politika, vcsaszi mo vidli. Kakda je poznano, Hearstove novine od pár kédnov mao z-“ “originálnimi” i “officiálnimi” dokumentomami potrdjávajo tou, ka kakso erdécso propagando je nadaljávala Mexika prouti Ameriki, nej je s szamo ruszoszke bolsevike podküpo mexikanszki government, nego i escse amerikanszke szenátore tüdi. Z-recsjouv Hearstovi szo zse zácsali “nászhaje” doszégnoti z-bojnszkim hujszkanyom i nepremísleno amerikanszko lüdsztvo je zse zácsalo vörvati Hearstov tiszte masz-
lage, ka Callesovi z-koszminyom i z-kouzsov vréd scséjo pozsrejti ete blájzseni ország, gda sze naednouk szamo vzeme Lindbergh, té “mirüj követ” i vu Mexike gláven váras odleti, gde sze z-Calleson parolejra i obímle. Jeli nej je csémerov vrejdno delo tou, ka té zloudni Lindbergh za pár vör funda vsze tiszto, stero szo Hearstovi od pár kédnov mao rédili za bojnszkoga hujszkanya presztori ? I na tou szo goriponücali vszáko ruzsno príliko. Hamisne dokumente szo napravili, z-sterimi szo tou scseli poszvedocsiti, ka szo
stirje amerikanszki szenátorje velke summe pejnez vzéli gori od mexikanszke vláde i gda szo vu szenátusi vöposzvedocsili, ka szo tej Hearstovi dokumenti nej drüjgo, kak prouszne svindlaríje, te je eden politikus odkrito vözglászo, ka szo Hearstove novine nej drüjgo, kak bojdikaj, gnojsnicsen kanális, stere szo za pejneze na vszáko grdosztíjo krédi.
I z-toga sze lehko prerazmi, ka zakaj napádajo té novine vu voditelszki ártikulusaj Lind bergha mexikanszko pout. Záto májo vözgucsanye, ka zakaj je rávno zdaj leto tá. Naj bi
csakao escse eden csasz, dokecs bi sze poszrecsilo popolnoma vu bojno pripelati tiva dvá országa i te bi Lindbergh vcsaszi lehko neszao z-szebom bombe tüdi, stere bi z-letécsega masína na mexikanszke várase lücsao ino bi zs-nyimi porüso várase, neduzsno prebiválsztvo, deco, zsenszke v-márjao — tou bi sze gvüsuo dopadnolo Hearstovim kapitalistom.
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
James Bunderla
SZLOVENSZKI MESZÁR
444 PIERCE STREET, BETHLEHEM, PA.
Vu Bethlehemi nájsztarejsa i nájbole poznána
MESZÁRNICA
Porácsam postüvanim szlovenom dobro naprávleno sonke, szlanino i kolbászi. Vszefelé meszou nájbougsega zsmaja za nájrednejso cejno.
Order vzememo i vsze rédno domou posztávimo.

Proszim vsze postüvane szlovene za nadalno prijnznívo podpéranye
JAMES BUNDERLA, lasztník.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zídárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
K R I Z S
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szpráv-
leno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Zasztoupnik: GEO. J. RUYAK
503 E. 4th St., — Bethlehem, Pa. — Phone 3115-R
KINCSNA SZPRÁVA JE NÁJLEPSI DÁR ZA NOUVO LETO
Veszélte sze tomi zdaj — Plácsate lehko szledi.
Ne dájte sze zvodjávati, ka nemate pejnez i zatoga valo nemrete küpiti vas nakanyeni dár, k-bozsicsi. Idite k Finkelsteini vám raztolmacsi kak ví lehko plácsate za tou blágo prísesztno leto. — PRIDTE notri i odeberite szi vas dár — edno vöro na sztejno ali v-zsepko, na sinyek lanc, vöro na rokou ali szrebrno poszoudo
ETI VÁM EDNO PÁR PORÁCSMO
GYÉMÁNT PRSZTANKI
Té de sze rávno glíjao za dár gor do $50 . . . . . . . . . . . .
$10
VÖRA NA ROKOU
Za Zsenszke i Moske dáre garantérane i vise ..
$7.25
TOILET BLÁGO
Materni dzsündzs, prípravno za nyéni dár. I vise . . . . . . . . . 
$10
COMMUNITY PLATE
Szrebmo blágo rédna cejna $28.50 zdaj . . . .
$22.95
CHIME VÖRE
Prelejpe i fál
I vise  . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
$8
HAMILTON VÖRE
17 kamlov, Rédne cejna je bíla $53.00 zdaj . . . . . . . . . . .
$40
M. Finkelstein
319½ E. 3rd St.
BETHLEHEM. PA.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselej nye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
ZA ODAJO
10 hizs hram, trno dobro zdelani je na odajo za trno rédno cejno zglászite sze na 622 Broadhead Ave. Bethlehem, Pa.
NOUVE JESZÉNSZKE MODE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
W. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Naznánye!
Vszém postüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto szmo prejk odszelili na
319 E. THIRD STREET

(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem,  Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO
137
Marci gulyás zseno, kak szta sze zse dober csasz müdíla pri tom fal satori.
—	Esese mi konce ino iglé trbê küpiti, pa enpár korná vu szvinye vüha v-poteki.
—	Vê küpimo domô idôcs. Jasz malo idem k-lutríji. Tiszte prvêse racsune denem. Nameszti tü bodem, tü me pocsákajte, Peter decsák pazi naj nede kakse brige.
Csárdása familia je dobre pôvöre csákala i posztápala okôli Tônyega Jánosa satora, vsze szo szpoglednoli nyega vnôge, csüdne partêke, stera sziromák csloveka glavô z-csüdom napuni proti anglusi, kí je vsze tá tak sálno znao vö zbroditi. Szpíc skatülo z-pakfonga, stere pokriv sze szám odszébe odpré gori, csi sze ga Tônyi János malo z-prsztom tekne na ednom sztráni, z-zsájfe grüsko i zsájfe — kukurcsno vlát, stere niti szam vrág nebi razpoznao od te práve.
No té Anglus je dönok veliki impostor.
Ta lêpa Katica bi celô tam pozábila szvoji ôcsi pogléd na tom vnôgom cifrasztom blági csi bi kaj drüjgo tüdi nej mêla glédati: z-ednim okom nesztanoma Palia obráz ziszkáva, z-tém ovim pa ocso csáka od lutríje.
Boris mati je zse tüdi nemirovna. Gde vrági vadlári tak dugo? Zse bi lehko deszétkrát nazáj prisao: vej je komaj lutrija odetec na deszét sztopájov.
140
mrtveca zagledno na ceszti lezsécsega — gori szcvílo — kak je tô v-pripovêsztaj návada — i rávno záto vöpovém pravico, ka gda je Peter pogléd vrgao na mrtvoga, steroga obráz je szpreobrnyeno, neprijétno glédao vö, je oblêdo i edna preklinyajôcsa rêcsi je vdrla vö z-vüszt nyegovi:
—	Vu nyegovom Ábeli! Vê szo tô Marci ocsa!
Petra szkrics, tak da bi po telegráfi leto, je vu onom megnenyi vu dvôji vüsztaj cviljenye zbüdo, tô je tô vu odzajaj sztojécse Boriske i Katice vüsztaj.
I lüdjé szo vcsaszi prerazmili, ka je toga neszrecsnoga familia prisla ino szo sze meknoli, brezi toga, ka bi záto odísli, ár sze je vidênye ponôvilo. Zdaj de esese bole intereszántno tô delo! Tyüh, kak de zdaj vcsaszi őrgyala familia! Szirôta vdovica! Ona sze je bogme teskoga krízsa vcsákala té dén. Drüga zsenszka kamcsi, kak solár sze lehko priprávi na jecs i szlobôdjemánya vcsí vu mozsá betégi, tá szinôta pa nepriprávlena, extempore more szvoj tuzsen poszel odpraviti, ali ga zná, ali pa nê, rávno tak, kak eden minister. No tá sze je bogme nalehci oszlobodíla od mozsá. Naj nyê dá Bôg na zdrávje!
—	Bôg moj!....
Tá jedína rêcs je csüta, vu steroj sze je
6. sztrán.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hrani delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Zdaj Sze Poszkrbite
za
Fájno Zelje, Bejlo Repo, Tücsne Szvinyé i fájne szühe Drva, — Vsze tou dobíte pri
JOHN TEMLI N - I
R. F. D. 3 Box No. 264	Bethlehem, Pa.
Zglászite sze vu reditelsztvi :
512 E. 4th Street, — Bethlehem, Pa. — Phone: 2940
SZMEJSNO CSTENYÉ
POTRPLIVOSZT
Goszpon plevános szo od netrplívoszti i od potrplívoszti drzsali naprejdávanye. Nika je nej szlobodno popascseno vcsiniti. Csi vu nágibnoszt, vu csémere prídete, precstite szi na kaputi gombe... I zdaj Krobot Májki, pravi mí deszétere bozse zapouvedi.
—	Májki je nika nej pravo. G. plevános szo vu csémere prisli:
—	Oh tí bojdikaj fráter, pa tou tüdi nevejs ? — I vdariti ga je scseo za vüha.
Májki je vkraj szkocso i g. plevánosi na kaput kázavsi kricsíj:
—	Gombe csteti ! Gombe csteti !
POTREJTE BELICE.
Na Marketi sze je zgoudilo. Eden goszpoud opíta, kelko kostajo belice ?
—	Sésztdeszét centov tucat, — právi farmerca — ali potrej te szamo 45 centov.
Na tou te goszpoud:
—	Vrédi je. Poterite vküper meni eden tucat.
POMIRIO GA JE
Máloga Mórica je papa pelao k-zobári i dokecs je nyemi zobar szkübo zoub, ocsa je vönej csakao nanyega. Naednouk szamo vöpride Móric i trno sze joucse:
—	Ka troubis tak trno ? — ga píta papa.
—	Ajaj, doktor mi je vöszkübno dober zoub tüdi.
—	No, záto nej trbej tak troubiti — ga je pomirio papa. — Boj na gmáji vejm szamo za ednoga plácsam nyemi.
KA SCSÉS ESCSE ?
Kohn razburjeni bezsí na vilice drüjgom sztráni.
—	Vas ist Kohn ? Zakaj szi tak razburjeni ?
—	Niti me ne pítaj ! Grozno !
—	No, ali ka dönok za nevoule jeszte... Vejm mi pa ovadi !
—	Sztrahsno ! Brezi popa szo pokapali ednoga mojega prijátela.
—	No, ne pravi ! Brezi popa ?...
Na tou sze Kohn zacsne szme játi:
—	Nüná, ka bi popa tüdi k-nyemi pokápali...
DOBER TANÁCS.
Eden mládi decsko je pri Schwarcz Jakabi vzéo gori mejszecsno hizso. Gda sze je notri zmufao, je etak pravo Schwarczi:
—	Znáte Miszter, moja prvej sa vertinya sze je joukala, gda szem odíso.
—	Primeni sze tou nemre zgoditi — je pravo Shwarcz — ár primeni naprej trbej plácsati.
NEGA RÁZLOCSKA
Vu San Toy, Ohio-i je eden Ray Wiggins doli vjo vüjo szvojoj punici, stera ga je vszig dár bantüvala.
Szodnisko hizso zaszédjeno prousztno, zaosztányeno lüdszt vo je térgyalo od pörgarmestra, naj Wigginsa z-korbácsom zbíjejo. Stero szo tomi kmicsnomi lüdsztvi i punici na velko veszélje szpunili.
Brisbane, Amerike nájvéksi novinpiszátel je z-tém dogotkom prikapcseno szledécse pitanye dao gori: “Ka je rázlocsek med onim cslovekom, kí doli vjej szvoje punice vüjo i med onov vnozsinov, steri ocsiveszno korbácsivanye térgyajo
Od rázlocska niti gucsa nemre bidti, pa cilou záto nej, ár szo toga dogotka tálnicke vszi zdajsnyega kralüvajoucsega szisztéma, kapitaliskoga réda osznovlenicke i zdajsnyega szisztéma ravnitelje sze szkrbíjo od toga, ka naj vu lüdsztvi meszto humánuskoga obcsütej-
nya sztvarinszki nágib osznovéjo vö, znajoucs tou, ka dokecs lüdjé natelko kmicsni, zaosztányeni i barbárszki znájo bidti, ka eden drüjgomi vüjo doli vjej; eden drüjgoga ocsiveszno szkorbácsiva, ali po neszmilenom dooubi vmorí, tecsasz je kapitalizmusa nezmerjeno kralüvanye zagvüsno.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
Blájzseno Nouvo Leto
zselém
VSZÉM SZLOVENCOM!
Frank J. Zak
KORINAR
540 E, Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
138
Ali Marci je nê prisao. Ni glásza, ni hira nyemi nega. Zagvüsno sze je z-nikim prijátelom naisao, z-sterim sze je odszküto v-“arany csillag” csárdo, ár je prijátelsztvo rávno tákse, kak dinye: nesztanoma je polêvati trbê, naj nevesznejo od szühcse.
Medtém szo od Tônyega Jánosa satora poednom vedno zácsali lüdjé odháati, niksa neprípravna lárma, stera je z-ovkraj vilice nasztánola, je je tá vábila. Vszáki je tamtá hito, gde je zse neprehodjena vnozsina lüjdi csupora bíla. Nálezsnoszt rávno tákso vlczécso môcs má, liki mágnes. Senkano vidénye nalehci dobí publikum. Nájhitrê kákse páverszko zhodno pítanye, kákse prijátelszko bítje jeszte. Ali pa káksi medveda kázajôcsi talján, cci tak, ka je nê pôstrti cent zsmetno dête na kazalo posztávleno, steroga eden prszt bi zadoszta bio prôsztomi szabolnomi decski za bedrô.
—	Zakaj sze pascsi telko lüjdi tamtá mama? — Píta Katika.
—	Morebidti bobnyarijo — právi Peter —
ali pa znábidti........
—	Ka seséte praviti — píta popolnê deklina.
Niksa neszrecsa je.....
—	Hodmo mí tüdi tá.
—	Ka míszlis? — Právi Bori mama.
139
Ocsa nam je zapovedao naj ga eti pocsákamo. Nede nyemi povôli, csi bi mímo nyega zavdarili.
—	Vê pa tak odonoga krája májo prídti. Ka pa csi szo oni tüdi tam. I tak sze nájdemo.
—	Nemáram tak, hodmo.
Zôcsi szta dvá v-bundo oblecseniva moska sla. Peter je je oberkao:
— Prijátelje, ka sze godí tam, nevête?
—	Zadoszta hüdo delo sze je zgôdilo tam moj színek. Eden cslovek je náglo mrô na ceszti. Tisztoga glédajo tê vnôgi lüdjé.
—	Komcsi nede glasüvao vecs porcije od szvoje düse, — sengáro sze je te drüjgi, — koga hôd je priszpodoben bi k-törszkim basov podpíszki i vonyala nyemi je z-lamp krepka palincsna szaga.
—	Pascsimo sze! — právi Katica, tak da bi jo kaj vleklo.
— Komi vragê? Tak szi trno sztrslíva. Zakaj bi tak glédala mrtvoga csloveka?
—	Ali csi ga pa scsém. Csi tak, ka vidva neideta, tak mo jasz száma sla i poglédnem
ga.
Za Katike volo sze je zdaj tápritíszkala Bori ka tüdi i Peter tüdi,, steri je z-szvojimi krepkimi rokami szploj do mrtvoga szpravo pôt.
Lagao bi, csi bi tô pravo, ka gda je Peter
Pittsburgh, Fa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350.000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Teltephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh. Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh. Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M ALLIN, Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi pridete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J, Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v nasi povinaj!
TOPLO ZIMSKO BLÁGO

Nase ZIMZEO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete i no ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dajte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline