Poitnfna plagana v goiovlnl
Ára 1.25 Dftt.
Kéziratok, o melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. x :-: 202. szám, :-: :-:
£3 S3 83
Postatakarék számla száma 12980.
S3 SS £3
Laptulajdonos : KÜHÁR ISTVÁN.
IMIIDÉI
Politikai-gazdasági és társadalmi hetilap
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinér, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0-70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény.
VI. Évf.
Murska Sobota, Íg27. julius 3.
24. Szám.
Vidov dan.
Régi idők emiékét juttatja eszünkbe. Milyen sok vér, mennyi áldozat, milyen hatalmas harcok 1 Mennyi különbség a régi és uj harcászat között. Régi időben igazán a nyers erő, a közelharc döntötte el csatákat, mig manapság nem is látja a harcos az ellenséget s már meg is sebesült vagy esetleg elköltözött ezen árnyék világból.
1839. jun. 15.-én Vid napján (szerb idő számítás szerint) volt a rigómezei csata. A szerbe'-', horvátok, bosnyákok életkérdése dölt el ezen a napon. A törökök, akik tűzzel vassal pusztítottak, az egész Európát hatalmukba akarták keríteni, ők akartak uralkodni minden népen. A csata hatalmas volt; a délszláv népek legnagyobb erőkifejtése is hiába való volt. A török túlerő győzött, ezzel tovább, mint 300 esztendőre török rabigába estek a Balkán népei.
Ki hitte volna, hogy a török többre vágy, több föld és több rabszolga kellett neki. Átlépték csapatai a Szávát. Drávát és a Dunát is, úgy, hogy ami megtörtént a szerbekkel a Rigómezőn, megtörtént ugyanaz a magyarokkal is, mert 1451-ben már Buda várán is török zászló lengett.
1389 és 1541 kőzött nem egyszer küzdöttek magyarok és szerbek egy táborban a törökök ellen. Hunyadi, Kapisztrán János Mátyás király, Nándorfehérvár (Beográd), mind olyan nevek és emlékek, a melyek az igazi szövetségre, egymás megbecsülésére emlékeztetnek.
A török uralomból Prekmurje is kivette a részét. Murska Sobota is tfirök fenhatóság alá tartozott. Kevés történeti adat maradt reánk. Annyit azonban tudunk, hogy Rakicsán községen túl, volt Buzincc község is, melyet a török katonák gyújtottak fel és földig leégett. A buzinci malom abból az időből való. .Tudjuk azt is, hogy 1605.-ben Bocskai erdélyi fejedelem huszárjai beütöttek épen Muraszombatra s azt felgyújtották, csak azért, hogy a törököt elűzzék vidékünkről. Az akkori Muraszombat
a mostani r. k. templomtól keleti irányban, a Rakicsáni ut mentén terült el, ott a kertek aljában folyt a Lehdva is. Abban az időben a muraszombati vár ura gróf Szécsi volt, aki egyben horvát bán is vol Ő telepitette le azután a hajlék nélkül maradt népet a" vár mellé, ahonnan ismét kezdették a népet kitelepíteni 1740-ben, mert divatba jöttek a parkok létesítése a várok körül. Muraszombatiak jól emlékeznek rá, hogy 1902-ben még a tűzoltó szerházzal vizavi állott az urasági kovács műhely. A legutolsó házat pedig, mely a gesztenyés fasorban állott, az 1926. évi nov. árviz döntötte össze. — Igy most egészen ház mentes a vár kert, déli és keleti oldala, csak északon áll 2 ház még. A mai Murska Sobotának legöregebb része a Stára u'ica.
Tudjuk azt is, hogy Martjan-con abban az időben két lelkész is volt. A egyik kathoiikus a másik evangelikus. A szent atyák talán csupa irigységből nem nézhették egymást, örökké civakodtak egymással. Ezért hol az egyik, hAl a másik árulkodott a nagykanizsai basánál, mert Muraszombat a nagykanizsai török yíjalet-be (kerületbe) tartozott. Várta egyik is, másik is, hogy micsoda Ítéletet hoz a basa. Hát egyszer csak meg jött a levél a kathoiikus papnak, de ugyan akkor meg érkezett a pecsétes levél az evangelikus lelkésznek is. A tartalma mind a két levélnek egy volt. Figyelmezteti a basa a pár-toskodó papokat, hogy éljenek békén, mert ellen esetben kiküldi az ő embereit, hogy ki szolgáltassák a szokásos huszonötöt. Ezután megbékültek.
Általában a törökök nem sokat törődtek a néppel. Ő nekik csak be kellett fizetni rendesen az adót minden év november havában, azután tovább megint egy évig nyugodtan dolgozhattak. Az adó meglehetősen sok volt. Egy telek után kellett fizetni egy máriást. Ez a máriás ezüst pénz volt, Mária képpel az egyik oldalon, körülbelül dinár nagyságú. Értéke azonban igen nagy volt. Kitűnik abból, hogy egy telkes gazda egész évi só
Merényletet követtek el az orosz gazdasági népbiztos ellen.
Moszkvai jelentés szerint Pouy-cseff gazdasági népbiztos ellen merényletet követtek el. Amikor hivatalos helyiségét elhagyta és magánlakosztályába ment ebédelni, ismeretlen tettes revolverrel agyonlőtte. A tettes nyomtalanul eltűnt. Leningrádi jelentés szerint a legutóbbi leningrádi bombamerénylet tettesét elfogták.
szükségletét kifizette egy máriással.
íme, mi lett a vidov dán köve'ketkezménye. A Rigó mezei csata után a mi ősapáink is húzták a török igát.
Szerbeket és magyarokat megtanította a török elnyomatás közős gondolatokra, a szabadságra, önállóságra vágyakoztak és bizony igen sokszor együtt harcoltak a szabadságért. Milyen mások voltak abban a régi időben a emberek! — Nem nézték azt, hogy ki hogyan beszél! Nem törődtek azzal, hogy ez horvát, ez szerb, amaz magyar! Mind egy táborban voltak a közös ellenség a török ellen.
Az utóbbi időben egymásra haragították a szerb és magyar népet idegen hatalmak, de remélhetőleg a béke már szállást vett a szivekben és a megértés útjára térnek e szomszéd népek is.
Nincsen az a hosszú kötél vagy lánc, amelynek vége ne lenne, nincsen az a harag, mely előbb vagy utóbb meg ne szűnne. Gondolkodjunk! Hiszen emberek vagyunk. Születtünk és meghalunk, kivétel nincsen! Minek hordanánk lelkünkben a haragot, a gyűlölködést? Az a kevés idő, melyet még át kell harcolnunk, legyen a megelégedésnek és a kölcsönös megértésnek az ideje. Tekintsünk a régiekre, tanuljunk tőlük!
A vidovdáni eset tanítson meg bennünket összetartásra, mert csakis egyesülésben van az erő. Tanitson meg bennünket egymást tisztelni, hogy betőlt-hessük Krisztus legfőbb parancsolatát, mely igy szól: „Szeresd felebarátodat, mint önnön magadat.
Isten áldj meg bennünket;
Ne hagyj minket soha;
Sorsunkhoz irgalmad;
Ne legyen mostoha !!
ROVÁS.
A vasárnapi munkaszünet hátrányaiból szemelvények. Egyes emberek vasárnap délelőtt nagyon nehezen ébrednek és kelnek. Senki se merje őket gyanúsítani, hogy heti fáradalmát nyugossza avagy esetleg az alkoholnak lenne ilyen hatása. Ok csak azt a hatósági rendeletet tartják be, mely szerint vasárnap nyugodni kelj. A jó Isten is úgy tette, bár ezt nem mondotta, hogy mi is majmoljuk őt. Egyik-másik nyughatatlan természete azonban megkívánja, — nehogy a rendelet ellen vétsen, — hogy szombat este egy kis altatót vegyen be. Ez az egész.
* * *
A vasárnapi munkaszünet talán azért is lett elrendelve, hogy az emberek unalmukban hetenként legalább egyszer ellátogassanak a korcsmába is, különben nem mennének se szombat este, se vasárnap délután oda. Miből élne a korcsmáros és az alkalmazottak? annak Jellenére, hogy
nekik munkaszünetük nincsen. * *
*
Haggyatok mindenkit a maga módja szerint imádkozni, mert azzal, hogy az egyik keresztet vet magára, letérdel, a másik összeszijjazza magát és keletnek fordul, a harmadik hasra fekszik és ugy imádkozik, nektek nem anyagi sem lelki, erkölcsi károtokra nincsen. Nincsen semmi okotok, hogy ezért ellenszenvvel viselkedjetek. Mindenki kéresse a lelki megkönnyebbülését a maga imádságával, fő dolog, hogy másnak kárt ne okozzon, vele.
Ugyan igy vagyunk a nemzetiségekkel, a nyelvel. Mindenki beszéljen ahogy akar, ahogy tud, mert ezzel nem okoz senkinek kárt. Csak a szivét a jóságát nézd felebarátodnál, mert ha ez rossz, akkor gazember az, akárhogyan imádkozik és bárhogyan beszél
* *
*
Vannak kleptomániásak Prekmur-jéban, de olyanok is vannak, akik nem azok, mégis, nem ajánlom senkinek, hogy holmiját bárhol is felügyelet nélkül hagyja, mint például Dániában szokás, mert a nem kleptomá-niások között sokan vannak, akik lopnak. Nevelésben van a hiba I Szülők, tanitok, papok kérem a hazugságra és a lopásra nagyobb súlyt fektetni, mert Prekmurjében különben nagyon egyenletesen lesz a vagyon elosztva. Nem kell szociálizmus.
POLITIKAI ÉLET.
Parlament, királyi ukázzal feloszlatott, választások az egész ország területén szeptember 11-ére, vasárnapra vannak elrendelve, s az első ülésezés okt. 5.-ére hivatott egybe. — Vukiöeviő miniszterelnök a pártban annyira helyreállította a belbékét, hogy a választásokat illetőleg biztosnak érzi maga alatt a talajt. Csupán a jelölésekért folyik nagy harc, ez nem-e fog ártani. — Demokraták (Davido-vií-féle) sok főispánt váltottak fel saját embereikkel. Természetes, mert ez választás előtt nekik jó, mégis, a különben higgadt és nem sovén és destruktív párttól ez furcsa. — Vajdasági magyar-párt., Vukicsevics minis terelnökkel, mint a hivatalos radikális párt vezérével folynakjí választásokra vonatkozó megbeszélések, melyek már befezés előtt állnak. Eszerint közös lisztán megy a két párt választásokba s a magyarok biztos helyet kapnak öt jelölt részére a radikális listán. — Horvát blokk alakult Horvátországban a horvát föderaüsta parasztpárt, a horvát jogpárt és a köztársasági parasztszövetkezet között. A blokk közös listával vesz részt a választásokban és a parlamentben közös klubjuk lesz Az egyesülés harcolni fog Radiő ellen és az alkotmány revíziójáért. — Jugoszlávia és Albánia közötti diplomáciai szakítást likvidálták. Bár még véglegesen nem rendezték. — A népszövetség ülésezé-se teljes kudarccal végxődött. Azaz, hogy nem végződött, csak ugy mentek széjjel, minden fontos határozat nélkül. — Hadianyagért 1929-ben négyszázmillió dollárt kellene fizetni a franciáknak és ezért ujabb kölcsönnel akarnak megszabadulni ezen amerikai adósságuktőt.
Jugoszlávia csatlakozik az olasz-albán szövetséghez?
Bodrero olasz követ szombat este hat órakor meglátogatta Marinkovics Voja külügyminisztert. A követ látogatásának nagy jelentőséget tulajdonítanak, tekintettel azokra a még meg nem erősített hírekre, amelyek szerint Rómában megkezdődtek a közvetlen tárgyalások az olasz-ju-goszláv vitás kérdések békés rendezésére.
Ez a kezdeményezés Rakics római SHS. követnek Mussolininál tett látogatása alkalmával történt meg. A külügy minisztérium a magánforrásból származó híreket még nem erősitette meg, de ennek ellenére erősen tartja magát az a hir, hogy az olasz-ju-
goszláv kérdéskomplekszük békés megoldás előtt áll. Romában a hangulat most sokkal békülékenyebb, mint néhány hét előtt volt és a sajtó is egészen más hangon ir és valószínű, hogy likvidálásra kerül ez a kérdés, amely egész Európát nyugtalanította a tiranai paktum megkötése óta.
Hir szerint a megegyezés értelmében Jugoszlávia hozzájárulna a tiranai paktumhoz, de a paktumot kibővítik és Jugoszlávia is csatlakozik az olssz-albán szö veiséghez. ugy hogy a tiranai paktum csak más hatalmak ellen szólna. Ezzel szemben Jugoslá-via bizonyos módosításokkal ratifikálná a nettunói egyezményt.
Felfüggesztették Zagreb autonómiáját.
Szombat reggel elterjedt Beo-grádban a hir, hogy Vukicsevics Velja miniszterelnök belügyminiszter felfüggesztette a zagrebi községi képviselőtestületet és a városi közigazgatás élére kormánybiztost állított. A hir, amely Zag-rebbó! érkezett. Beográdban nagy feltűnést keltett és elinte politikai körökben kétkedéssel fogadták.
Vukicsevics Velja miniszterelnök szombat délelőtt féltizen-kettőkor jelent meg a miniszterelnökségen és az újságírók kérdést intéztek hozzá, hogy valóban megfelel-e a hir a valóságnak. A miniszterelnök megerősítette a hirt. Információk szerint kormánybiztosnak dr. Gólja An-tun volt báni tanácsost nevezté ki.
HÍREK.
— Megbízatás. Ministarstvo Prav-de sekcija za sekvestre v Ljubljani jnnius hó 4.-én Őt. 2722/21—291 sz. a Mgt. Weiss Conrád Gusztáv urat gornja-lendavai gyógyszerészt bizta meg
Batthyány Béla gróf gornja lendavai valamint Batthány Iván hodoái uradalmaik megőrzésével mig fenntneve-zett birtokosok vagyonukat az államtól szabad rendelkezésre vissza nem kapják
—	Megkezdődött az aratás. Prek-murje több részén jobbára az őszi árpát aratják le ; rozs is kei ült kasza alá, szomorú jelenség, hogy 20—50 százalékát tönkretette a fagyosszenti erős hóharmat.
—	Prekmurjéban nagyobbmér-vü telefon építés és uj postaautó forgalom láíesitésére az uj költségvetés nagyobb összegű hitelt irányoz elő.
—	Ipariskolai tanulók rajzkiál-litása. Murska-Sobotán a drzavna osnovna Sclá-ban az ipar iskolai tanulói ugy a rajz mint az Írásbeli tanulmányaikról szép kiállítást rendeztek. Nagycn helyeselendő, hogy pld. a cipőkészitők nem a kaptafa, hanem a láb alakulása szerint készítik a lábbeliket, ezért szép és pontos anatómiai rajzokkal tüntették fel a lábvég csontjait. A hygiénének megfelelő cipő készítése, a ruházkodás fontos kelléke különösen a turistáknál és a katonaságnál. Reméljük, hogy igy megszűnnek a tyúkszemek is. A szabók, nyergesek, asztalosok, kőmivesek, lakatosok, esztergályosok, festők, szij-iártók, nyomdászrk, gondos mérésta-ni rajzaikkal mutatták be, hogy iparuk magas f kon áll A borbélyok jö.őévben bemutatják borotváik és a többi eszközeik fertötlenitési módjait, a különféle frizurákat, az arc és fej alakulásnak legmegfelelőbb bajusz, szakáll és hajzatviseletet. Ez évben az ipariskola előkészítő tanfolyamán 72 tanuló volt, ezek között sajnos 15 analfabetás. Az I. évi tanfolyamon 35, a II. évin 19 tanuló szorgalmatoskodott. A tanulók általában dicséretet érdemelnek, de az érdem mindenképen a derék tanítóságot illeti nevezetesen Vekoslav Spanger vezető tanitó urat, továbbá Mirko Dujc, Cvetk) Söuka és Mirko Őtubel tanitó urakat. Soll das Werk den Meiiter lobén,
ízlés Változása.
(Irta : NEMES állatorvos).
Annak előtte a viszonyok szerint öltözködtünk. Ha templomba, társaságba mentünk jórészt nem azért vettük magunkra az ujabb ruhát, hogy tes-sünk, hanem hogy tiszteletet nyilvánítsunk. Ma a kabátot is ledobjuk, a női ruhákat annyira kivágjuk, hogy semmi sem marad belőle; mert ez modernebb és összeesik azzal a modernséggel, hogy aki fesztelenebb témákon minél fesztelenebbül fejezi ki magát „az sikkes". Ruha nélkül megjelenni nyilvános társaságban (nem zárt helyen) az nem a meztelen valóság, az őszinteség, hanem szemérmetlenség, Nem respektálható, hogy egyesek vagy akár a köz miben lelik gyönyörűségüket. (Amig normális észnél vannak 1
Ha valaki férfi és nő társaságban obscenitásokat beszél vagy hallgat és különösen, ha arra rádupláz a nő . . . , az csak önmagának állit ki igen szomorú szegénységi és iziéste-lenségi bizonyítványt. A társalgásban ma nem a nő diszponál, nem ő teszi finomabbá, nemesebbé a férfit, hanem inkább, mert ez szokatlan és érdekes számára, vagy talán, mert kényszerítve van a férjhezmenetelre, ő fogadja el a férfi durvább hangját. Ez vezetett a mai romlott erkölcsökhöz, a máso-
dik Sodorna és Qomorához. A történelem, a tapasztalat meg nem változtatható tanulsága szerint ezek a tűntek rettenetes pusztulásnak előjelei.
Nézzük a politikát az is ki van forditva a sarkából. Régebben például a német (osztrák) Magyarországon szívesen látott „sógor", „testvér" volt. Vezető állásokat kaptak, ha egy szót sem tudott magyarul. Szívből szerették egymást. Éppen igy voltak a románok, szerbek, tótok, stb. nemzetségiek. Ezek szabadon, vidáman éltek. Megkapták az igazságos járandóságaikat az exisz-tenciájukró! gondoskodott a magyar. Ma itt „a magyar nemzetiség nem szívesen látott szövetséges." Nem, hogy nem gondoskodnak röluk, hanem állásaikat elveszik, nyugdijat nem adna^, a megélhetésüket lehetetlenné teszik, de adót követelnek. „Egyik politikai párt sem veszi komolyan a magyar nemzetiség közeledését." Ahelyett, hogy az erősek közelitenének a gyengékhez és nyújtanák segítő kezüket azoknak, akik itt maradtak ; szenvedés a részük Hova lett az emberi sziv ? a józan gondolkodás ? Hol az igazság ? Ha összevesz az orosz pld. a lengyel politikussal, akkor ott a lengyel itt az orosz kisebbséget sanyargatják. A saját adófizető polgárát 1 ! És van, létezik, olyan és annyira embertelen ember, aki ezt egészen rendben levőnek találja. Eszembe jut az egymás elől ki nem térő két fiakkeres, 1—1 pasit vittek a kocsijaikban. „Térj ki te" 1
„Te térj ki"! A szóváltások tettlegességre fajultak, de csakhamar nem egymást ütötték, hanem kölcsönösen az utazókat. „Te ütöd az én pasimat, én ütőm a te pasidat." No ugye ez már csak szivtelenség, igazságtalanság ? A'Vit tehetnek azok a szerencsétlen utazók arról, hogy a bérkocsisok összevesztek ? De most képzelje el kedves elvasó azt a még kegyetlenebb igazságtalanságot, amely azzal áll elő, hogy a bérkocsisok a saját utazóikat vernék az ő összeveszésük miatt. Való ez intelligens népekhez a XX. században ? Ez szüli az elégedetlenséget, az elkeseredést, az ellenszenvet. Mi lesz ennek a vége ? Miért nem bcldo-golunk ? Mikor lesz ez másképen, azaz mikor leszünk boldogok? Majd ha «z izlés az emberi sziv, a jelenlegi jog az [igazsághoz simulóan megjavul, megváltozik, a megélhetés könyebb lesz, az emberek szeretni fogják egymást. Ez bekövetkezik, mert ez nem pár ember vagy párt érdeket hajhászok eszejárásátóf fog függni, hanem a józan igazságosan gondólkozó humánus eszű és szivü európai ember tömegtől.
Ha keressük az izlés változások okát azt látjuk, hogy erről senki sem tehet, ezt az idő hozta magával. Hiá ba okoznánk a régi papok, tínitók, szülők nevelési módját. A nemi szégyenérzet elmúlt. A nő egyedül a szépségével nem tud eléggé hatni a
háború miatt számban megcsappant és ezért válogatós férfiakra. A faj — és önfenntartási ösztönből eredő konkurencia vetkőzteti le a nőt, hogy a férfiak figyelmét e módon terelje magárd. Ha majd minden nő szép és ruha nélkül Ie3z, vagyis ez lesz a köznapi, ez lesz a rendes, akkor majd nyakig burkolóznak ruháikba, ismét csak azért, hogy feltűnjenek, hogy elütök legye-nek a rendestől. A mottó ugyanaz a külső máz mutatis mutandis változott. Az idő változott, megöregedett a régi társalgás, a mostani lett belőle, az iió a ruházkodás, a politika, a házas élet, az erkölcs, stb. Végül bele fog pusztulni, mind, egyik ma, másik holnap, mint a cukorerjesztő gomba a saját piszkába, az alkoholba amint azt túl erősre növesztette, koncentrálta. A mai politika, társalgás, ruházkodás, erkölcs ezen alkoholji már-már eléri csömörletes tetőpontját? És hova fog ez fejlődni ?
Ejnye 1 Most veszem észre 1 Tán csak nem vagyok a rosz lépcső készítőket okozó 70 é^es alakja Anatole
Francé-nak ?...............
................. Dehogy-
sem minden és mindannyian azok vagyunk, mert Tempóra mutaotus et no1? mutamur in illis (a^ idők változnak és mi az időben szintén megváltozunk.) Má'i csak ilyen az ember: Mindig a régi volt jó 1 Seltea kommt was Bes-seres nach !
(Vége.)
idoch der Stgen kommt von Aben. fUgy legyen!
—	BiMtianu román elnök örül, [hogy Briand-dal együtt dolgozhat az [országaik közti baráti viszony megszilárdításán. Ezt táviratilag közli vele."
—	Anglia rokonszenvez Strese-jmannal, aki Londonban Poincarét köpönyegforgatónak nevezett. Ha fran-Iciák ügye rosszul áll, akkor Poinca-íénak Lccarno jut eszébe, ®ha javul, [akkor meg a Ruhr politikához tér-ivíssza. Poincaré lonevillei szemrehányása fenyegetése Németországgal szemben oknélküli.
38CB3EES5BSCSJEESKE9!
HIRSCHL MÉDI FÜRST ÖDÖN
jegyesek Murska Sobota, julius hó.
Minden külön értesité9 helyett.
—	Franciaország nagymennyiségű aranyat vásárol.
—	Dérer csehszlovák szoc. dem. képviselő kijelentette, hogy a magyar közigazgatás sokkal liberálisabb volt, mint amit most életbe akarnak léptetni Csehszlovákiában.
—	A román betörők és gyilkosok királyát csendőrgolyóval leterítették.
—	A Balti-tengeren két nap óta hatalmaá angol hadihajó cirkál.
—	A világ legnagyobb női szervezete most tartotta kongresszusát Genfben, melyen 39 állam volt képviselve.
—	Olasz—Török barátság van készülőben.
—	Magyarországon jó közepes termésre van kilátás.
—	Teljes napfogyatkozás junius 29-én reggel 6 órakor volt.
—	A francia kormány teljes erővel fegyverkezik, a mostani költségvetésbe 2 és fél milliárd frankot vettek fel hadihajók építésére.
— Grosavescu férjgyilkossága
ügyében tanúkihallgatások voltak : Stranszki tanár felesége tanúvallomásában leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy az opera énekessel viszonya lett volna. A tanár is kijelenti, hogy a felesége soha sem csalta meg öt. Ezek után a tanár a feleségével a hallgatóság közé ült és élvezni akarták a tárgyalást. Kövcsdi Tivadar a férjgyilkos asszony apja elmondja lányáról, hogy idősült idegbeteg ezért szanatóriumba akarták küldeni. A meggyilkolt vőröl annyit mondott, hegy faggatására Grosavescu bevallotta, hogy viszonya van Stranszkinéval. E kijelentésre mindenki a hallgatóság közt a férje mellett ülő Sztranszkiné-ra nézett, aki tüntetően, hangosan felnevetett. Ezen incidensre a védőügyvéd indokolva arra kérte az elnököt, hogy távoztassa el Stranszkiékat, de ök az elnök figyelmeztetése előtt, néhány szót magukközt váltva, elmentek. Frenkel Kornél magánhivatalnok Grosavescu cimborája elmondja, hogy barátja legény lakásán felkeresve, zárat-lan ajtóknál, a hálószoba divánján, reá bámuló tágra meredt szemekkel kényes helyzetben találta az akkor még az első férjével Calton Demeterrel élő Grosavescunét. Felesleges irni, de mégis leirom, hogy Grosavescuné szemérmetlen hazugságnak mondja e dolgot. A gyilkosság oka: féltékenység volt. Ura nem akarta vendégszereplésére. magával vinni Berlinben és ezt annak tulajdonítja, hogy ismét együtt volt Stranszkinéval. A jogosan féltékeny asszony a gyilkossággal vélte enyhíteni fájdalmait. Öngyilkosságában megakadályozták. Hirlik hogy felmentik.
—	A csehszlovák pénzügyminiszter rendelete szerint állami tisztviselők nem kaphatnak előleget családiház építésére.
—	Newyorkban számítás szerint minden kilencedik percben követnek el betörést. Nem azért mert „jó élnek".
Tromf.
Egy kapucinus atya az állomási vendéglő büffetjénél valami csekélységért fizet. Egy őt figyelő hadnagy megszólítja:
»Atyu«, ha enyém volna a pénze 1« Kap.: „Enyém pedig a szellemessége 1"
Hadn.: »Mink volna akkor?* Kapucinus: „Mindkettőnknek — semmi I"
A lelkiismeret.
A tanító nagy tűzzel magyarázza a „rossz lelkiismeret" fogalmát. Végre kérdi tanitványaitól: „Mije van tehát azon embernek, ki nyugtát se-hclseni találja, még aludni sem tud és ágyában ide-oda hánykolódik?" Síri csend. Végre jelentkezik egy félénk kis fiúcska. — Tanitó: Helyes, Misi, mond meg te szépen mije is van azon [embernek?'' — Fiu: „Bolhája 1"
—	Hatvanhatezer vasutas van Jugoszláviában. A közlekedésügyi minisztérium kimutatása szerint az ország összes vasúti alkalmazottainak száma 65.923. Ezek közül 8134 tisztviselő 14.731 altiszt, 2861 szolga 1818 segédszemélyzet és 38.558 munkás. A tisztviselők közül egyetemi végzettségű 803 (első kategória), középiskolai érezettséggel bir 2166 (második kategória) és 5166 négy középiskolát végzett (harmadik kategória).
—	Gazdasági kurzusok a tanitók számára. A közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a tanitók számára julius tizedikétől augusztus harmadikáig gazdasági kurzusokat létesítenek. Ilyen szakiskolát, melynek vezetői tanitók lesznek, felállítanak Adán és Noviszádon. Valamennyi tanitó, aki részt akar venni a gazdasági kuriuson, köteles kérvényét julius elsejéig benyújtani a gazdasági iskola igazgatóságához, ahol a kurzust hallgatni akarja.
—	Petrovoszelón a tarlón hagyott lekaszált szárított nagy mennyiségű széna cigarettától elégett. A kár több ezer dinár.
—	Alfonz spanyol király kíséretével a párisi spanyol követséghez utazott, ahol ellene Daudet-et éltették a tüntető fran-sia royalisták, mert a köztársasági elnököt éppen akkor ebédre hivta amikor Daudet elitéltetett. A párisi pályaudvaron a köztársasági elnök és több tagja a kormánynak fogadta.
—	A munkanélküliekről és a munkakerülőkről a Csehszlovák kormány gondoskodik. Az előbbieknek munkát ad, az utóbbiakat akik embertársaikon élősködni akarnak dologra kényszeritik s igy a cigány kérdés is rendezve lett. Nem ártana a munkanélkülieket nálunk is munkához juttatni, mert baj lesz miattuk.
—	Köteles minden elemi iskolai könyvtár a »Gazdasa-gi Hiradót« megvenni. A közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy minden egyes elemi iskolai könyvtár részére járatni kell a "Poljoprivedni Glasnik" (Gazdasági Hiradó) cimü folyóiratot, mely dr. Popovics Peszi szerkesztésében jelenik meg.
—	Boncolástani szigorlaton. A néger mája nagyobb, az európai ember májánál. A tanár kíváncsi volt, tudja-e ezt a szigorló és ezért igy kérdezi: Mondja kérem, mi nagyobb a négernél? A szigorló gondolkozik drukkol, a tanár bátorítja: „csak bátran mondja kérem." A szigorló bátran: „Az elefánt"! (Ezért majdnem elbukott).
SPORT.
Nagy sportmulatság julius 3.-án a Szápáry parkban. Érdekfeszítő hazenamérkőzés Zagreb város vállogatott csapata és Murska Sobota kőzött.
A helybeli Mura sportklub agilis vezetősége ismét egy nagy élvezettel lepi meg a sportkedvelő közönséget. Mulatságot rendez a Szápáry park legideálisabb részén és ugyancsak ott mérik össze erejüket Zágreb és Murska Sobota vállogatottjai. Kissé furcsán hangzik, hogy a százezres Zágreb, a büszke város, egy kis falu vállogatott-ja, azaz egy kis klub csapatával küzd a győzelemért. De hiszen a kis Dávid is legyőzte a hatalmas Goliáthot . . . és Mura leánysi soks/or mértek szembe vakmerő és erős ellenfélel. Mura a jugoszláv sport életben előkelő helyet vivott ki magának és sorozatos győzelmeivel nemcsak saját klubjának szerzett dicsőséget, hanem Mnrska So-botának is. Nem titok az, hogy sok helyen mint pl. Mariborban, Ljubljanában, Zagrebban sőt Beogredban is félve ejtik ki ez a szót »Mura«. Hi_ szén ^lura volt az első szlovén csapat,
ki elverte a bajnok Iliriját, első, ki katasztrofális (20 : 8) csapást mért az olasz bajnokra Adriára és első aki gyözelmeskedett zágrebi csapat felett. Nem frázisok, hanem való tények ezek, amik méltán predesztináljáh Murát arra, hogy összemérhesse erejét ma verhetetlennek látszó Zágrebi együttessel. Mura az idei tavaszi szezonban a legtöbb mérkőzést abszolválta és 12 mérkőzés közül csak egyetlen egyet veszített el. Ptujt 23 : 5, 31:6; I. S. S. K. Maribort 14 : 12, 10 : 7, 17 : 11 ; Iliriját 7:5; Primőrjét 20 : 10, Ate-nát 25 : 3; Vesnát 5:0, 8 : 6 ; és Concordiát 7 : 6-ra verte. A Zágrebi szövetségi kapitány a válogatott csapatot ASK, Conkordia és Vesna játékosaiból fdgja kiállítani, mig Murska Sobotát a komplett Mura fogja képviselni. A mérkőzés nagyon izgalmas, szép és érdekfeszítő lesz, és Murával szivvel lélekkel kell küzdenie, hogy szép eredményt érjen el. A mérkőzés előtt és utána elsőrangú zene fogja szórakoztatni a közönséget. ízlelés ha-rapnivalóről gondoskodtak a helybeli úriasszonyok, jő frissítő italokról és finom buteliákről pedig a vérbeli „sportsmannok". Az úgynevezett »pum-polás< teljesen elmarad, mert Mura azt a célt tűzte ki, hogy mindenki igazán kellemesen és nagyon jól érezze magát.
A közönséget ezúton is kérjük, hogy a mérkőzésen jelenjen meg minél nagyobb számban, annál is inkább, mivel a mérkőzésre kiadott jegy érvényes a mulatságra is.
Zágreb város csapata vasárnap reggel ft 9 órai vonattal érkezik, kérjük a sportkedvelőket, hogy a fogadtatásnál nagy számban vegyenek részt.
Cikkünk legvégén pedig kérjük Mura lányait, hogy tudásuk és igyekezetük legjavát adják a játékba, küzdjenek szivvel lélekkel és ne felejtsék el egyetlen pillanatra sem, hogy nemcsak saját színeit védik, hanem Murska Sobotn becsületét is!
Vasárnap kivétel nélkül minden igaz sportember és sportkedvelő a Mura mérkőzésére és mulatságára megy el!
KERESKEDELEM.
Áru:
LJUBLJANA julius 1.
100	kg.	Buza Din.	280—
»	»	Rozs »	200—250
»	»	Zab »	225—
»	»	Kukorica »	225—
»	»	Köles »	300—
»	»	Hajdina »	300—
»	»	Széna »	60—50
»	»	Bab cseres.*	300—
»	»	vegyes bab»	100—
»	>	Krumpli >	100—155
»	»	Lenmag »	370—380
»	»	Lóhermag »	2800—3100
BENKO: julius 1.
1 kg. III. II.	I.	príma
Bika | ^ 7 — 8 —	9 —	10;—
Üsző [l 7 - 8 —	9 —	.10 —
Tehén!2 3.— 4 —	6-— 7 —
Borjú j —.— —.—	10-— 12 50
Sertés......15— 17'—
Zsír I-a ..........23 —	28 —
Vaj..............30-
Szalonna.....—•—	24'—
Tojás 1 drb..........0.75
Pénz.
1 Dollár . . . . = Din. 56 70
1 Pengő Budapest . = »	10.—
1 Schil. Bécs . = »	7-99
1 Kor. Praga . . = »	167
1 Lira.....= >	2-46
Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk
GAZDÁLKODÁS.
Két betegség ellen egyszerre oltani nem lehetetlenség.
A sertésorbánc és sertéspesz-tisz elleni szérumról két budapesti hires kutató a következőket irja:
„Megfelelő eljárással lehet sertéseket a sertéspesztisz viruszá-val kapcsolatban sertésorbánc kultúrákkal is hyperimmunizálni ugy, hogy a sertésekből vett vérsavó nemcsak a sertéspesztisz elleni szérummal szemben támasztott kívánalmaknak felelnek meg, hanem egyben megfelel azoknak a feltételeknek is, amelyek a sertésorbánc elleni szérumtól megkívántatnak. "
Ezek után leírják a különféle kísérleteket.
Már régibb idő óta tudjuk, (Bogojini mult évi orbáncoltás) hogy a csupán orbánc kulturával (bacillusainak tenyészetével) tul hyperimmunizált sertések vérsavója bár csak kisebb mértékben, de „annyira véd sertéspesztisszel szemben is, mint a mennyire a régebben átvészelt sertések savója is véd."
Hogy ezeket a sorokat miért közlöm annak ellenére, hogy m. évben Bogojinán formális előadást tartottam, hogy orbánc elleni oltással csak orbánc ellen lehet megvédeni a sertéseket, mert Bogojinán egy jó ismerősöm irántam érzett jó indulatából saját költségére kihirdettette érkezésemet esetleges sertésor-bénc ellenes oltás céljából. Ezzel kapcsolatosan valamelyik rosszindulatú emberem utján azzal vádoltak, hogy én doboltattam ki, miszerint két betegség ellen egyszerre oltok és igy fejtettem ki nem nemes konkurrenciát.
Az információk helytelensége ellen szólnak a „Mörszka Krajina" 1923. aug. 5.-i számában olvasható soraim, melyek igy szólnak: „Az meg természetes, hogy más ragadás betegség ellen az orbánc ellenes oltás nem védhet! Mégis vannak emberek akik azt hiszik, hogy az orbánc ellen oltott sertéseknek elhullani egyáltalán nem lehet, semmiféle más betegség meg nem támadhatja."
Ebből látható, hogy bennem semmi hiba nincsen, nemis volt. Azt pedig, hogy kiben van a hiba és miért történtek a zaklatások ugy a klienseimnél, mint nálam, azt mindenki könnyen kitalálhatja.
Most még csak annyit, hogyha valaki sertéseit csak orbánc ellen avagy kétféle betegség ellen oltatni akarja, ne akkor jelentkezzék az állatorvosnál, ami-
kor a betegség már kiütött (bár akkor is lehet segíteni a drága gyógyító szérumokkal) hanem akkor, amikor még egészségesek és fertőzés mentesek az állatok. NEMES állatorvos.
Balettáncosnő és a béka.
X. Mi kiilőmbség van a balet-léncosnö és a béka kőzött?
Y.-------?
X. Semmi, azaz hasonlanak egymáshoz.
Y. Az már csak lehetetlen ? !
X. Mi lehetetlen, dehogy lehetetlen. Nézd: mindkettőnek lába meztelen: mindkettő ugrál és mindketten félnek a — gólyától.
II	. II
ii Mulatságokra "«
konfetti-, szerpentin és vicces lapok, ii	II
nagyban és kicsi-
:- ben kaphatók -:
ii (zidor Hahn "
II könyvkereskedésében
II Murska Sobota. II II	II
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Vase potrebscsine za 'zénitev poglednite v tr-govino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneja, strum-jle in vsze drobno blágo kaj sze pri tej prilika] nüca.
Velika záloga zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno blágo. Szolidna posztre'zba! Niszike oéne 1
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Glávni trg. , Bergerova hisa.
Vsakovrstne sirove köze
k u p u j e
po najvisji dnevni ceni
Franc Trautmann
Murska Sobota
Cerkvena ulica 191.
perGAMENT
PAPÍR
se dobi po dnevnoj ceni na malo in na velko pri:
IZIDOR HAHN
MURSKA SOBOTA.
| ÁLLANDÓAN |
KAPHATÓK:
5zalona kg-ja Din 24'-Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.-Tőpörtő, kolbász stb. stb.
BEN KO mészárszékben | TTCURSKA SOBOTA. I
Cl	méhes 16 csaiád-
LJÍ^íWJyJ nak szolgáló dargek-
ral 8 méhcsaláddal, úgyszintén áty-csereprs félszer. Bővebbet MARKO-VICSNÁL Murska Sobota, Grajska ulica.
NEMECZ JANEZ
vaskereskedő,
itír MURSKA SOBOTA
árusít bámulatos olcsó áron: épületvasalást, tűzhelyeket, gépolajat, gépalkatrészeket, dobsint, vizmutatóüveget kenőszelencéket, felvonó serlegeket, tömlőket, tömitőany-nyagot, valamint minden vas és gépszakmába vágó anyagot. Biciklik állandóan nagy választékban PUCH motorkerékpárok és alkatrészek Prekmurje
vezérképviselője.
Világhírű Urania Írógépek raktára.
r Prvo Prehmupsho Záloga Pohistva in hiSnih predmetov !
I
I I
§ERCER in DRUG maribori cég fiókja MURSKA SOBOTA a templom u. 178. szám (Dr. Czifrák-x-x féle házban) a volt póstahelyiségben x-x
I
s
I
I
= 1927. julius 1-én megnyílik =
i
i
Puha és kemény fából készült hálószobák, ebédlők, konyha bútorok és konyha felszerelési tárgvak, székek, pamlagok (ottoman) vasbutorok ágybetétek, matrácok, szőnyegek függönyök, takarók, mindenféle kárpitos munkák, szent képek, feszületek és díszműáruk igen nagy választékban.
I
í
| Javitó műhely- Rendkívül olcsó gyári árak, |
Eladás áremelés nélkül kedvező feltételű
^ RÉSZLETFIZETÉS mellett, g