PoStnlna plačana v gotovini.
r p
Vépsztvcni, politicarsi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
AJINA
G^zdasägi, politika! és kultura I is hetilap.
Lèt. III. Évf.
Màrkisevci, 1q24. november 26.
Broj 44. Szäm.
'Železnica,
M. Sobota -Ormo'z, je po doszta merjenyè, po dügom csäkanyi i escse po dugsi gucsaj vendar zgotovlena. Trost nase vérsztvene zadiisenoszti, tròst za iepso pri-sesztnoszt je tü, prvi vlàk szmo v szoboto na Prèkmurszkoj zetnli èko pozdräviali.
Nescsetno sze nikomi maj-lati, tiidi nikoga ne hvaliti i tó d näsz tiidi niscse csakati nemre. Ca tä 'zeleznica ide, ka je 'ze zgotovlena, sze je ne telko za ìaso potrèbo, kak bole zavolo Ir'zäve politicsni i vojaški cilov jàla naréd ti. 1 csi bi tüdi tak )ilo, ka szamo za naso Prek-nurszko polrebo, szmo sze pod ov velikov szrecsov ne du'zni do temlé ponižati, är je tò dr'zàve iü'znoszt bila do Prèkrnurja, do oga nàroda i za naprèpomòcs irérsztvenoga sztàlisa. Csi je Bòg tice sztvòro, nyim je tiidi 'zivis weszkrbo i csi szmo mi nase iòve države, po trianonszkoj po-;odbi, edna pokrajina pòsztali, sze £a nas obsztoj i naprediivanye ta iiòva dr'zäva tiidi more poszkr-beti. Ergo dlke himnuse nam -pri prvom prihòdi toga viàka tak ne-potrèbno szpèvati.
I csi nasemi veszeljè, ki nam izhaja po zgotovlenoj 'železnici, ;ävnocs nedämo kricsécsi gläsz, lavdüsevnoszt pa zatajiti nemremo. /loremo odkrito povedati, ka je dszlobodjenye, ki sze je telko agläsalo, delno z tòv 'zeleznicov irislo, stero odszlobodjènye celo è böde, gda bòde odpreti obra-säj, transit v češko, za nase érsztvene pridelke v prvoj vrszti obre szenyà.
Morebidti v zajem nase 'ze észt lèt pläcsane velke däcse je rva tä 'zeleznica, drügo nikä è Zäto za delanye té 'zeleznice dnäsz zahvälnoszt csakati je èmbole nerazmeto. Dönok pa, a konci našega te'zkoga vérsz-venoga sztàlisa, gda szmo sze :e pogrä'zd'zati zacséli, moremo ahvälni bidti v prvoj vrszti tisz-lomi kl nam je pripomogao, ka 'zeleznica 'ze zgotovlena i brez eroga bi escse bògzna gda bila gotovlena. Nase pripoznanye i vàia sze v tomtäli g. dr. Sušnika oszegiije, komi vsze csäszt. Csi :eje v tom za szlovenszko poli-ko slo i gde szo sze vzéli pè-ezi, sveleri i sinye, näsz nebriga. ìlàvno je tò, ka sze je za nyega
ministersztva na toj 'zeleznici vecs opravilo, kak pa doszèmao v dvè leti i ka jo marno tiidi v nas vérsztveni haszek 'ze zgotovleno Hvala pa obednim g. dr. Staniči obracsäjnoini ministri, ki nam je 'zeleznico za obracsàj prèkdao i ki je za csasza szvojega prvèjse-ga ministersztva edna vrela kotri-ga biio za napravo té 'zeleznice.
Tò je faktum, tak nam je ocsiveszno znano i zäto zavrnemo vszè zvisenoszt, ki bi szi v tom dugovanyi lombrov vènec
oszvojiti namènili. Csi scsémo nadsztrankarszko szòditi, je tò tak.
Zdaj pa gda szmo z ednim sztopäjom tak bliže prišli eden k drugomi, nàrod kre dvè bregòv More, naj nain prineszé tä nova 'zeleznica bratszko Itibézen* àr szmo vszi liidjé i na ednàki kèp sztvorjeni. Kak preminé nasa vérsztvena zadüsenoszt, more preminòti vsze pretiranoszt i v roki rokò za povzdignyenoszt našega vérsztvenoga i kulturnoga sztàlisa — naprè
Egyiptorn välsägos helyzete.
Meghalt sériiléseibe az egyiptomi angol fòparancsnok.
Lee-Staék täbornok, az egyiptomi angol fòparancsnok szerdän belehalt sériiléseibe. Fund kiräly fogadta lord Allenbyt és utäna Zaglul pasa minisz-terelnököt, akikkel a merénylet követ-kezményeirol tärgyalt. Ezutän a kiräly a hadsereghez kiälitvänyt intézett, amelyben a szirdar eilen elkövetett, megvetést érdemlo merénylet sulyosan elitéli.
A nyomozäs a merénylok utän teljes eréllyel toväbb folyik, eddig azonban csak annyi eredményre vezetett, hogy elfogtäk annak az automobilnak soforjét, amelyben sir Lee Stack täbor-nok merényloi elmenekiiltek.
Londoni jelentés szerint a Times vezércikkében azt mondja, hogy a ka-irói merényletnek kétségteleniil politikai jellege van. Sem a kormäny, sem az egyiptomi népképviseletet, sem magät Zaglul pasät nem lehet mente-siteni a tettért vaiò felelosség aldi. Az azonnali erélyes cselekvés mulhatatla-nul sziikséges.
A Daily Express szerint az 1924. évi deklaräcid érvényét azonnal fei kell fiigeszteni. Angliänak vissza kell nyer-nie cselekvési szabadsägät. A fiigget-len Egyiptorn älma elmult. Angliäban ältaläban nagy az izgalom a merénylet miatt.
Beogradban tartjàk meg a kisantant legkö-zelebbi konferenciàjàt.
Januàrban dönt a kisantant az orosz kérdésról.
Diplomäciai forräsböl eredö hirek szerint a kisantant kiiliigyminisztereinek legközelebbi konferenciäjät, amely ja-nuär elsö felében fog lefolyni, ezuttal ismét Beogradban tartjäk meg. Az eddigi gyakorlat szerint tnost Bukarest volna soron, azonban a tanäcskozäsok meg-tartäsära Romänia fövärosa most nem lätszik alkalmasnak, mert a januäri konferenciän dönteni fognak a kisantant ällamainak Oroszorszäghoz vaiò viszo-nyäröl, illetve a szovjetkormäny elis-merésérol. Ebben a tekintetben Romä-nia tudvalevöen erösen oroszellenes
älläspontot foglal el, ami Bukarestben kényelmetlen helyzetbe hozhatnä a dòntésnél a többi ällamok reprezentän-sait. Csehszloväkia az elismerés mellett van, mig az SHS. kirälysäg még nem döntött älläsfoglaläsäröl. Éppen ezért a mostani taoäcskozäsok szinhelyéiil Beogradot talältäk legalkalmasabbnak.
Sändor kirälynak Pasics miniszter-elnök és Nincsics kiilügyminiszter kisé-retében Römäba, Pärisba és Londonba tervezett utazäsät a kisäntant konferen-ciäja utän fogjäk megtartani.
Letartóztatott horvàt parasztpärti képviselo.
Pernar dr. volt képviselòt, a horvàt köztärsasägi parasztpärt tagjät, a rendorség két kihägäs és tiznapos foghdzbiintetést megälapitd itélet alap-jän letartòztatta. A zägräbi Horvat cik-két »A radicspärti képviselòk letartóz-tatäsa megkezdödött« cim alatt irja. Macsek dr., szkupstina és horvät köz-tärsasäg parasztpärt alelnöke sürgös tiltakozäst jelentett be a szkupstina elnòkénél. A horvät egyesiilés pärtjänak karlovci keriileti iilésen a deiegätusok a köztärsasägi elv mellett nyilatkoztak : Valósziniinek tartjäk, hogy horvät egye-
siilés pärtja vasärnapi naggysiilése ki-mondja a republikänus alapra vaiò helyezkedést.
A jugoszläv kormäny rekonstruk-ciöjära vcnatkozó tärgyaläsok még folynak. Hirek szerint, a kabinetbe Drin-kovics lép be, mint tàrsanélkiìli mini-szter és Surmin dr., aki a kereskedel-mi tärcät veszi ät. A kormäny rekon-strukciöjäval kapcsolatban beszélnek arról is, hogy a kormäny néhàny tagja kivälik a kabinetböl, különösen Nincsics külügy,Trifunovics vlläsügyi é3 Vukicso-vics postaügyi miniszter.
Je vsze mogócse!?
Agrärne reforme komissija, gda je v M. Soboto od g. Osterera odvzéto zemlö prišla delit ali tälat, je z szvo-jim delom tüdi doszta reformirani pi-kanterij doszégla. Ali je te'ze tó do-ticsni tübivajöcsi gg. patent, ali szame agrarne reforme kak täkse, tó nevèmo. Näimre sze zgödilo med dosztimi drugimi tüdi i tó, ka je eden od agrärni interessentov, ka vszi drügi, nagläsao 'zeljo do zemlé. Eden g. od komissije, ki je toga interessenta rävno oszobno poznao, ga sztem odvrno : „Vi nedo-bite zemló, ar szte Vi mad'zaron." Persze da je z tü'znim obräzom sze domò mogo podati. Är je pa nyega dom nè dalecs od varäske hi'ze, gde je delala komissija, za edno malo sze povrné. Csüje, ka sze nikaj od fundu-sov gocsf. Ide znóvics notri i naprè dä 'zelènye za fundus. I glè ovo csüdo ! Rävno te prvèsi g. od komissije z mérnim gläszom ercsé k tomi prvlé „mad!zaroni" : „Podajte kaporo szto dinara" — i ga zapise v knigo, kak interessenta za fundus. Ali mogócse, csi bi ga pred tem opómenili naj sžto dinärdv kapore dä, ka bi nè »mad'zaron < büo i bi döbo vtälano zemló tüdi ...
* f *
1 csi tó »mad'zaronsztvo« nikak nemre zginoti, szmo zaisztino radovédni, ali szo po otvoritvi té nòve 'zeleznice tó naso prèkmurszko .express" lokomotivo, ki escse i dnesz mä na cseli MÄV szpi'szano i po madjärszkom fficska, pri prvom prihódi v Ljutomer tüdi z »mad'zaron «-sztvom drä'zd'zili?
*
* *
^Zdaj sze tak gucsi, ka sze sol-szka nadzornistva ne popunyàvajo po protekciji kak za vremena nigdasnyega režima, nego po sztrokovni mocsi. Tak je rédno, tak more bidti. Szamo pitati moremo, zdaj !ze po praksi, ali tiszti nadzornik g. Cvetko, ki je nasi solszki razmer dober poznänec i dober vucsitel tüdi büo, je zakaj nè dober nadzornik mogao bidti za csasza Davidovicsove vläde ? 1 csi je za csasza Davidovicsove vläde nameszto g. Cvetka ime-nüvani nadzornik g. Né!zina i za novi okraj D. Lendave imenüvani g. Kontler dober büo kak nadzornik, zakaj je za P. P. vläde nè? Miszlimo ka tà politicsna zagrrzenoszt escse vecs skodüje kultor-nomi napredüvanyi, kak pa omenjena protekcija.
*
„Da szo trdoglävni tè Prèkmurci, niti sze ne radüjejo na prihód nove 'zeleznice i minisztrov" — szi je do-püszto praviti eden med ti pridöcsi. Mogócse té goszpod nepozna nase do-szedäsnye bolezni i nevè, ka toga na pó bujtoga csloveka niti ta ndjvéksa mita ne obveszeli. Mogócse da potom-toga k bógsoj vóli pridemo.
! ? LIVIA ? !
In verismus.
VElkésziilt, rnegjött, itt van a M. Sobota—Ormoži vasutvonal, illetve annak elsö vonatja. Tras-sàltàk, beszéltek róla és csinältäk hosszu—hosszu idökön àt, mig végre mégis nagy nehezen elké-késziilt s a mult szombaton nagy biiszkén két mozdonnyal az élén befutott az elsö, a hivatalos vonat M. Sobotäba, hol iinnepélyes fogadtatàsban részesiilt nem any-nyira az elsö vonat talän, mint inkäbb az abban érkezett magas személyiségek.
Prekmurje népe nincs szokva a bókolàsokhoz, s ez alkalommal sem eröltette meg magàt a dics-himnuszok zengésében ugy, ahogy azt némelyek esetleg elvartàk. S ebben a népnek teljes igazat adunk. Vajjon miért vagy kiért. Tän azért mert a vasut elkésztilt? Vagy mert ministerek jOttek rajt? Ezért bókolni vagy hizelegni egyältalän nem all kòtelességunk-ben, mert a vasut éppugy, mint a ministerek vannak a népért s nem a nép érettuk. Ahogy annak a vasutnak, éppugy a ministernek mär rég kótelessége lett volna gazdasägi helyzetünkön segiteni s azért ez az elsö jöve-tel, mely elég kés0, éppugy nem tud minket hangos üdv rivalgäsra ösztönözni, mint ahogy a félig agyonvert egyént nem lehet kacajra birni.
Azért hogy elkésztilt a vasut, hälälkodni sein all kotelességiink-ben senkinek és semminek. Ezt pedig azért, mert jól tudjuk, hogy a vasutat elsösorban nem azért csinàltàk mert Prekmurje gazda-sagi hèlyzetén kellet segiteni Ha ezért késztìlt volna elsösorban, akkor, sulyos gazdasägi hely-
Schicht
Pravo

SCHICHTOflO-milo z znamko JELEN'
varuje Vaše drago periio. Pri nakupu pazite na ime
-= „Schicht" in na znamko „Jelen"! eee-
zetiinket véve figyelembe, mär ezelött öt évvel legaiäbb is el kellett volna készUlnie. Csakhogy az uralkodó rendszertelenséget s a pärtoskodäs tnindenek fölött allò tényét mindjobban igazolja az az igazsàg, hogy a vasut àllamunk hadi és politikai es Szlovénia nemzeti érdekéboi épiilt s mégis hat év kellett hogy elké-szüljön. Ha tényleg Prekmurje gazdasägi helyzetére vaiò tekin-tettel épiilt volna, vajon häny év kellene ahoz, hogy elkésziiljon?
S ha mégis ugy volna, mint ahogy azt különösen most a välasztäsi harcok közepette hir-detik s tulajdonitjäk maguk részé-re a babért az egyes politikai lovagok, hogy ok szerezték meg a vasutat s ezt kizàrólag Prekmurje gazdasägi heiyzetére vaiò tekintettel, talän ez oly nagy kegy? Bizony nem tekintjük an-, nak, legaiäbb mi Prèkmurcekj nem. Ez az àllam kotelessége volt. Mert ha a trianoni béke-, szerzodés benniinket uj àllamunk | kebelébe helyezte bele, akkor | àllamunk gondoskodni köteles, ! hogy uj polgàrai teherbiró ere-jükböl, tnelyre az àllamnak elsösorban van sziiksége, sernmit ne j veszitsenek s ehez rnegadja a tnódot a ìehetoséget, mint a Te-remtö gondoskodott a tnadarak
eledelérol ha megteremtette öket. Elvégre is 6 évi adónkat böviben ugy fizettük, hogy még eddig ellenértékiil semmit nem kaptunk.
Az oly sokat hangoztatott jàrom aiòli" felszabaditàst eddig nein éreztiik, a részleges csak most, az uj vasuttal jött, legalàab ugy hisziik, amely csak akkor iesz teljes, gazdasägi tekintetben, ha a transitò is meg lesz cseho-orszägba, gazdasägi cikkeinek fö piacära. s amikor ezt figyelmen kivül nem hagyhatjuk, el kell ismernünk e vasut nagy fontos-sägät nem azért, hogy volt haj-landósag ezt megépiteni, hanem
hogy mär elkésztilt Hogy épiil azt a mostani forgalmi miniszte dr. Stanič volt miniszterségr.e köszönhetjük s hogy tényleg e' késztìlt, azt pedig pàrtàllàsr vaiò tekintet nélkiil dr. Sušni slovéii képviselo forgalrni minisz terségének köszönhetjük. Babér a ové, tisztelet becsiilet neki. H oszinték akarunk lenni ezt to nem vonhatjuk meg, hab — sajnos — az tinnepélyes mej nyitäskor ö, nem akarjuk àllitar hogy rnellozésbòl, nem volt jeletj Minden ellenkezö vélemén rosszhiszemü, s a megnyitàs mé évekig huzódna. In verismus.
G L A 5 ZI - H IR e K.
— Državna borza dela v Murski Soboti poziva vse one palirje (poljedelske delovodje), ki so bili letos z delavci na katerem koli posestvu v državi ali inozemstvu, da do dne 15-dee. t. 1. predložijo potrdilo svojih delavcev, da jim je bil zaslužek v žitu ali drugače v polni meri izplačan, kakor je določeno v pogodbi. Palirji, ki se temu pozivu ne odzovejo, bodo v prihodnje izključeni od nabiranja delavcev. Oni delavci pri, katerim se je z letošnji sezoni godila kaka krivica, ali ki so bili na zaslužku prikrajšani, naj dotične palirje javijo, da se bo proti njim postopalo po zak. predpisih.
—	'Zenszka zgorela. Gradiskog màloga ritara !zena, 57 lèt sztd Ivänis julija je vöni ogen körila, fl sterom sze nyè je o'olèka vu'zgàli Gda je oblèka nanyè 'ze mocsfl gorela, je !zenszka zacséla be!zai Szeznà, ka od prótivótra je bo gorela obleka tak, ka je nazädnj szamo golèr osztao nanyè i pecsena ki 'za. V te:zke bolecsine je nakrätei vmrl
—	Zgràbleni pod'zigàlec. Temi Sàndor 20 lèt sztar szlab.oga zräs; decska z Moscsänec szo !zandärje M. Soboto v zapor prignali. Kriv je, 1 20.-ga nov. je steo Bohar cesztära szi mo v Moscsanci i vérsztveno hrami vu'zgàti. Csinènye je pripoznao.
Illa!
Irta : Rozwadovszky.
IV.
Sändor grófnak ugy tetszett, hogy e titokzatos név mozogni kezd a vörös papiron, làtni vélte a fekete betiik menekiilési kisérletét. Ismét fü-lébe csengtek feleségének utolsó sut-togó hangon kiejtett szavai, „Gyula" szivében kinos fàjdalom marcangolt. Majd mint; egy örült maga elé kaca-gott Gyula és Miska, két excentrikus zenéló bohóc, olvasta Sàndor gróf - toväbb.,, Dühössen dobta a vörös papirt összegyürve a padlóra. Ez hàt hosszu évi kuttatàsànak, esufondàros emléke? Gyula az énekes bohóc!
Sändor gróf letett mär ama szàn-d0kärol, hogy ily megtörten az elö-adàst megnézze. Borzasztó haragot érzett önmaga irànt, hogy nem tudta agyàból kiverni azt a dorè gondola-tot, hogy meg fogja talälni a keresett egyént. És ezen gondolat most ujbol hatalmàba kerité és alig ütötte el az óra a nyolcat, Sàndor mär sietös nagy kemény lépésben tartott a cirkusz felé. — Az elóadàs mär megkezdódótt. Miss Arabella màrjavàban produkàlta mutatvànyait a fékezhetetlen ménen. Sàndor grófot ép oly kevésbbé érde-kelte Miss Arabella, mint az utàna következö atractiók bàrmelyike, mig-
nem a két énekes bohóc szäma került sorra. A két bohóc egymàst nagy làrmàval, egymàst fejbe koppantva a vonóval szaladva jöttek a porondra ; mindegyiknek egy-egy hegedü a hóna alatt. Hallo Miska, hallo Gyula kial-tàsok és örült ugräsok közben meg-kezdték a bohócok mutatvànyaikat. Egymàst iildózték az arénàn àt, egy-làbra ài tak és nagy zuhanàssal ve-tették magukat a homokba, fejest allottai egymàst àtugortàk, kezeiken järtak làbukkal az ég felé. Az egy-forma szinü és formàju jelrnezek meg emelték a mutatvàny hatàsàt. A két bohóc, mint egy mesebeli alak néztek ki. Hol egybe fonódva, mintha egy megtestesült fantom lennének, majd külön-külön és hegediijükböl egy andalitó, édesen csengö dalhm àradt szét a nézokozónség sorai felé. A mèla accordok simulékonyan melyen hatottak bele a nézók ttlébe. Sàndor gróf legtöbb gondja az volt, hogy Gyulàt szemmel tarthassa. Tulajdon-képpen maga sem tudta, hogy melyik is az, mert a két egyforma termetet egyforma jelmez, paróka takarta, arcuk pedig oly vastagon volt a fes-tékkel tele màzolva, hogy senki sem làthatta az arcok vonàsait. — Egy-szerre azonban a helyzet vàltozott. A hegedük egymàs ellenére mind ero-sebb, mind erósebben szóltak, a két ! bohóc egymàst akarta legyözni és
mindegyik azon volt, hogy hegedtìjével a legnagyobb pantomikus kifejezését adja jàtékànak. Az egyik vonójàval oldalba bóki tàjrsàt, aki elvàgta magat a homokban, mintha halott lenne. Egy hangos orditàs hallatszott, mint egy fàjdalmas hòrdtìlés, majd siralmas hangon lassan, elhslón mintegy bu csuzóul az élettól, kózben fàjdalmas jajgatàsokkal és a gyilkost vàdolo panaszokkal. ' — A jajgató bohóc torzarca most csakugyan még torzabbra vàltozott, ràngott a földön fetrengte-ben. A nézòkón hideg borzadaly futott végig. Hangjai màr csak halàl-horgés voltak, a kaszàs mellette àllott. Hegedtìjét még mindig kezében tartva. egy ijesztó hórdùlés, egy ràngàs és hegediijébol felszàllt egy mèla accord. Ez volt a lelkének hangja, amely e pillanatban szàllt el és hagyta el a testet a halàl martalékàul.
A halott elött inegrémtìlve àllott a gyilkos. Vonójàval végig huzott a halott hegedüjen, de az nem adott tobbé hangot. Elnémult, mint halott gazdàja. Majd sajàt hegedQjén huzta végig vonójàt, de halott tàrsa moz-dulatlan maradt, tóbbé nem kelt fel. Siri csend következett. A halàl e jel-mezben, a nevetó hold képében két-szerte oly tragikusan hatott. Csak egy szék zórrent heveset, és a nézók dü -hös pillantàsokat vetve feléje, hogy a csendet miért zavarja. Az egyik jobb-
oldali pàholyban àllott egy emt aki két kezét szorosan mellére sz ritva mélyen elörehajolva nézte lejàtszódott jelenetett. Sàndor gì volt. Az elhangzott accord ugyan volt, amelyett akkor ö iàtszott dra lllàja halottas szobàja mellett. „0" ,,ó" ! A bohóc ez aréna homokjàbj a keresett idegen. Gyula, a feles^ idealja. — A gyilkos ujjàt a homi kàra szoritja. Egy gondolat villani agyàn, kirohan, majd visszatér e hatalmas bombarddal, azt a hai ftìléhez illeszti, hogy igy bele fujjì A hatalmas zuggó hang, amely egész arénàt betólté, felébreszté halottat. Az elószóf megfordul majd tapogatódzni kezdett, hegedii keresve, amelyböl mikor megtal^ elöször halkan, majd mind élesebt szàlltak az accordok. A bohóc I ugrott és vinnyogó nevetéssel hag el a nézok nagy orómrivalgàsa kóz^ az aréna szinterét. — Sàndor g màr mindebból nem làtott, nem B lott semmitsem. Az accordok betöS fiilét és lelkét. Az egész csak óriiS egy dorè képzelem volt, mert hisz; accordok bàrmely màs hires miìw mùvének lehetett egy toredéke. Mi kellene épp e rut bohócnak e szerzójének lenni? Miért épp lenne az oly rég keresett igazi Gyi Épp ez volt az. amitól Sàndor i mindenäron szabadulai akart. Szü
- 'Za nesz, ecsa na nòvi 'železnici. Na növoj 'z leznici M. Sobota Ormož je so z Sobote vlak pròti Ormoži, gda je zavolo nepazlivoszti vlak v neniicani sinyaj sztojécse vagone drapno, i je zlomo nikse v vagon szklajeno pohištvo, eden cslovek je pa te'zko ranjeni. Dober zacsétek.
—	VABILO na žafrani čaini___ye£sr, | krcsmära z Rakičana. Chiniteli, ki szo
katerega priredi Športni Klub" MURA,, | doszèmao neznani, je 'zandärje za-dne 3 decembra 1924. v prostorih j szledüjejo. kavarne Legestein. Senzacionalni spored! Začetek ob 8 uri 'zvtčer. Vstopnina Din 10. za osebo. Prepiačila se hvaležno sprejmejo.! Ker posebna vabila ne bodo izdana, cenjeno občinstvo tem potom 4mudno vabi na udeležbo
ODBOR.
—	»Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyä näjde. Kalendariji, ki sze v Prekmurskoj Tiskarni i pri Erdösi dobi, je cena 8 din. Ar pa „Mörszka Krajina" szvojim p. naprèplacsnikom i csti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvä-le'zna scsé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokažejo, ka szo rèszan naprèplacsniki na „Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdaš" kalendar za làsztno ceno, tòje za 6 dinàrov, i tò ali v reditelsztvi „M. Kr." v Märkisezci, ali pa pròti dokazi v Prekmurskoj Tiskarni v M. Soboti.
—	IWEGH1VÓ a Športni Klub »MURA« ältal 1924. évi december hó 3-än a Legenstein kävöhäzban rendezendö mü-soros teaestélyre. Szenzäciös miisorü Kezdete este 8 órakor. Belépodij sze-mélyekint Din 10. Feliilfizetések köszö-nettel fogadtatnak. Mivel külön meghìvók nem lesznek kiadva, a n.é. közönseget ezuton hivja meg a RENDEZ0SÉG.
—	Biciklilopasok. Skerläk Vilmos
óra 6 perckor. Ljutomerröl indul 12 óra 50 perckor, M. Sobotäba érkezik 13 óra 44 perckor (d. u. 1 óra 44 p.); induläs M. Sobotäbol (d. u.) 16 óra 4o p, (4 Ó. 40 p.), érkezik Ljutomerbe 18 (6 ó), Ljutomerböl indul 18 Ó. 31 p., (6 ó. 31 p), Ormožba érkezik 10 ó 45 p.-kor (7 ó 45 p). Tekintettel a ké-nyelmesebb osszekottetésre, Ljubljana és Maribor felé, ez a vonat egész Pragerszkóig rnegy ; induläs Ormožbdl 20 ó. 10 p (ci ó lO). Pragerskóra ér-kezik 21 ó. 47 perckor (9 ó 47 p). Hodoš—M. Sobota között a vonat ezutän mindennap fog közlekedni, még pedig az eddig szokott oräkban. Az uj vasul munkälatainak befejeztével az egész vonalon Ormož—Hodos kózt härom vonatpär fog közlekedni.
— Tiizhaläl. Ivänis Julija Gradišča-i kisbiró 57 éves felesége lombgyiijtés kózben f. hó 17-én a szabadban
! ? LIVIA ? !
—	Čajni-večer S. K. „MURA"
Kakor se, kljub veliki tajnosti, sliši, bo čajni večer S. K. »Mura« nekaj čudnega. Govori se o neki plesalki, katera nič več kot 3 in pol let stara: nadalje, da bodo še nastopili . pevci, plesci, violin- in klavir solisti jazz-band .;n........en nogomtaš.
—	Fokovszki cigan. Koväcs, ki je predkràtkim ednomi tamosnyemi !zan-däri pükso i bajonett vzeo i znyim odbe'zao, szo ga zgrabili i prignali v areszl M. Szobotske szodnlje.
—	Te liibléne drdrance. Za vkrad-noti šzo najpripravnese drdrance (bicikli), àr té tóvaja taki-z velkov szilov dale zdrdräjo. Csirävno ka sze približava zima, stero je nè zanyé vremen, pa vkrätkom sze dönok pogòsztoma dogaja tò kr&djenyé. Nè d Ugo szo z preklita v krcsmi Pörs Jàtìosa v Stänjovci vkradnoli, firma „Globus" broj 10512, bicikli Skerlak Vilm^sa làszt z Moscsànec. — T. m. 24.-ga je pa vkràdjeni bicikli, z dvo-riscsa krcsme Kemény, làszt Rajnar
Moščanci lakós »Globus« jegyii 10512; tüzet rakott, hogy melegedhessen. szämu kerekpärjät, Pörs^ Jänos^tanyo.- Szórakozottsàgàban nem vette észre,
hogy ruhàja tiizett fogott, csak akkor, mikor mär erössen égni kezdett. A szerencsétlen asszony futäsnak eredt, ami a tiizet mégjobban tàplàlta ugy,
vci korcsmäros folyösojäröl ismeretlen tetes ellopta. — Rajnar rakičani korcsmäros biciklijét f. hó 24 -én ismeretlen tettes a Kemény féle korcsma ud-varaból elemelte. Mindkét tettest a csendörök keresik.
hogy ruhàja csakhamarlàgokban égett.
Menriyi. bólyeg kell az eiavultj Ne~m maradt màs rajta ~int a "
ri liszt- !..._.	J	°
alatt mindenki az istàllóba tódult, Sàndor sokà habozott, mig végre ó is követte a többieket. Az egyik ló verlertol megkérdé hol talàlhatnà meg Gyulàt, a bohócot. Nevetett ón-magàn, hogy ezetàn érdeklodik, dehàt a rémes képzelmek ósztónózték, hogy szemtól-szembe làthassa azt, akit òly régen keresett. A szolga körül tekin- séhez, Benes pedig kijelentj, tett, majd egy emberre mutatoti, aki egy abrakos làdàn iilve, egy szelin-deket dédelgetet. Termete kicsiny, hanyagul öltözködve és kopaszra nyirt feje, kiborotvàlt nyaka azt a benyomàst tette rà, mintha egy ame-rikai elitélt lókótó volna elòtte Sàndor gróf undort érzett magàban és nem akart feléje közeledni. Öriilt gondolat. Ez az emberroncs és Illa ? Gyalàzatos gondolat. — A bohóc felemelte fejét és Sàndor meghókkent, mig nem làtta a bohóc arcàt, azt egész mäsnak kép-zelte rutnak és undoritónak, de most huzzà lépett? — Gyulähoz van sze-rencsém? kérdé Sàndor gróf a bohócot. — Egy különös mosoly surrant àt ennek ritka szép, nemes vonàsain — Igen Gyulàhoz a bohóchoz van szerencséje, hangzott a bohóc kissé gunyos felelete, akinetc halvàny sej-telme sem volt, hogy mit akarhat vele tulajdonképen ez eleganciàval öltözött uriember. — Hisz ön egy miivész a hangszerével, — szólt most Sàndor grói — én nem gyóztem önt hallgatni és nem birtam beteleni jàtékànak fenségével. —. Csodàlkozni ? tàn szà-nakozni akarta mondani, avagy gu-nyolódik ?	(Folyt. kóv.)
okmànyokra ? Egy magyarorszägi tiszt viselo most. költözködött ät hoimijäval az SHS kirälysäg teriiletérol. — Sok utänjäräs, de njég több koltekezés ärän tudott odäig , el jutni, hogy a hatärt ätl0phesse. ' — Mindent elcso-magolt rendesen, kifogästalanul, csak a zsebébe tett pär ivre terjedö teljesen értéktelen, elavult okmänyt. A hatäron vaio dtlépésnél ezt ädita meg a jugoszläv finänc, s rögtön megälapitott 100 dinär bélyegilletéket, amit azonnal le kellett fizetni. — Hideg is volt, szaba-dulni is akart az Utas, hät bizony szegény feje csak fizetett. — Ezt kö-zöljük fejismertetéBiil azon ätutazok r_észére, akik iJy papirok birtokäban vannak, hogy azokat a hatär àtlépése elött illö helyen kellöleg bélyegezzék meg. — Kiväncsiak vagyunk rä, hogy ez a rendkivüli bevétel az ällamhäztar-täsnak melyik ägazatäban lesz el-szämolva?	,
—	A Cselioszioväk-fnagyar gazdasägi tärgyaläsok. A csehoszloväk-magyar gazdasägi tärgyaläsok megkezdése al-kalmäböl a Prager Tagblait szombat'oo külön szämot ad a két orszäg gazdasägi viszonyärol. A lapba ugy Benes mint Bethlen, valamint a két orszäg közgazdasägi életének kitunoségei irtak cikkeket. Belhlen szerencsét kivän a kereskedelmi tärgyaläsok megkezdé-
hogy a
két orszäg közötti tärgyaläsok nem je-lentenek vältozäst Csehszloväkia eddig gazdasägi politikäjäban, söt anak bete-tozését jelentik.
—	Nlegérkezetek Magyarorszägba az oroszorszàgi cserefoglyok. Pénteken dél-elött tizenegy órakor megérkezett a szobi ällomäsra az az otvenhét volt magyar hadifogoly, akit az orosz kor-mäny a legutóbb folytatott tärgyaläsok eredményként Stolpce ällomäson äta-dott. A nadifoglyokkal 28 asszony és 19 gyerek jött. Tekintettel arra, hogy a volt hadifogolyok között nélrény ragälyos beteg gyanus is van, bizonyos övatossägi rendszabälyok vältak sziik-ségessé.
—	Àliamositott póstàk. A Ijubljanai postaigazgatosäghoz tartozó M. Sòbota és D. Lendavai postdk ntìniszteri ren-delkezés értelmében ällamositva vannak.
—	Az uj vasut menetrendje. Murska Sobota— Ormož uj vasutvonalon a nyil-vänos forgalom f. hó 23-än kezdetét vette. Tekintettel azonban arra, hogy a vonal nincsen teljesen készen, ideig-Ienesen csak egy vegyes vonat pär fog közlekedni naponta, mégpedig a kövelkezöleg : Ormožrol indul d. e. 10 óra 50 perckor, érkezik Ljutomerre 12
gallérja, többi mind leéget róla, testén borzalmas égési sebekkel, melyektól róvid kinlódàs utän belehalt.
— Az elfogott gyujtogató. Temlin Sàndor 20 éves kissé fejletlen Moš-čanci-i legényt a csendórség bekisérte a M. Sobotai jàrbirósàg fogdàjàba mert räbizonyult, hogy f. hó 20-àn Bohàr ottani utkaparó szalmakazaljàt fel akarta gyujtani. Tettét a birósàgon beismerte.
S— Vasuti karamból Veržejben. Ver-žej az uj M. Sobota—Ormoži yonal egyik Stàjer részen levo àllornàsa, hol az àllomàs kitéro vàgànyàn meg-rakott kocsik vesztegeltek. F. hó 23. d. u. a M. Sobotàból jövö vonat bàr lefékezett eróvel de ugy neki ment az allò kocsinak, hogy egy ember sulyosabban mcgsebesiilt s egy kocsi butorrakomànyàn nagyobb kàrtortént. A baj oka rosaz vàltó àllitàs. Érde-kes hogy alig indult meg s mär is karamból tórtént.
LEGUJABB.
Anglia mozgósit.
Kapcsolatban az Egyiptomi angol fokormanyzó eilen elköve-tett merénylettel, az angol kor-many elrendelte kozéptengeri hadiflottàjànak részleges mozgó- BENKO: nov. 25. sitäsät. Evégett Alexandriäban 1 kg. hat aitgoi nagy hadihajó, egy par nagyobb csatahajó és torpedó-hajó, netnküiönben két repiiìo-géppel ellàtotr hajó összpontosult. Maltanài és Gibraltàrnàl a csa-patok késziiltségben allanak. Egy màltai zàszlóalj parancsot kapott Egyiptomba vaiò bevonulàsra.
Ha Anglia 24 óras ultimatu-mara a kedvezö välasz meg nem érkezik, Anglia a tämadäst Egyip tomellèn haladéktalanul megkezdi.
—	Csalädi tanàcsban elhatàroztàk a csalàdfo meggyilkolàsàt. Rémregénybe tllö eset tortént a minap a hollandia Soloban. Egy ott letelepedett kinai csa-läd tagjai csalädi tanäcsban elhatäroz-täk, hogy megölik az öreg csalädföt és magukhoz keritik a vagyonät. Két fia kivitte az öreget a mezöre, ahoi mär värakoztak räjuk a leänytestv0reik és ezeknek férjei. Valamenyien kést räntotak elö és megeolték apjukat. A csalädi tanäcs hatärozata szerint a csaläd mindegyik tagjänak bele kellett döfnie a kését, hogy egyenlöen legye-nek részesek a büntett elkovetésében. Egy fiucska, aki véletlentìl ott volt akkor a mezönek azon a részén, el-mondotta egy asszonynak, hogy kiälto-zäst hallott. Az asszony azutän kivän-csisägböl oda sietett és egy bokor mellöl végignézte a vérengzést, majd értesitette róla a rendorséget. Az apa-gyilkos kinaiak mär mind a rendórség orizetében vannak.
—	„MURA" SPORT KLUB TEAESTÉ-LYE- Amint a nagy titokzatossàg mellett is kiszivàrgott a MURA teaestélye vaiami rendkivüli lesz. Beszélnek tàncmiivész-nöröl, ki serrani több mint hàrom és fòt éves, tovóbba t&ncosokról, énekesekrol, hegedU és zongora-szàmokról jazz-band-ról és ..... . egy footbalistàról.
—	Stràjk fenyegeti a csehszlovàk bänyäkat. A sz0nbänyatulajdonosok csütörtökön megjelentek Svehla minisz-terelnoknél és tanäcskoztak vele, mert a bänyamunkäsok börjavitäst sürgetnek holott az eladäsi lehetoségek a leg-rosszabbak. A bänyatulajdonosok uta-ltak arra, hogy nem lehet drägitani a szenet, de bermelésre sem lehet gon-dolni. Svehla miniszterelnök felszólito-ta a bänyatulajdonosokat, hogy igye-kezzenek a munkäsokkal megegyezoi és mindenäron häritsäk el a szträjk veszedelmét.
—	Fe|fedezték a kanyaró bacillusät. Kusama tanàr, a kitasatai laboratorium vezetöje jelenti, hogy sikerült a kanyaró bacillusät felfedezni.
—	Mayer Jänos lesz Nagyatàdi utóda. A kisgazdaapärt szerdai értekezletén Mäyer Jänost välasztottäk meg a Bethlen miniszterelnökkel vaiò tärgyaläsok folytatäsära. Politikai körökben ugy tudjäk, hogy Bethlen miniszterelnök legközelebb Ma.yer Jänosnak fogja felajänlani a foldmivelésugyi tärcät. Ez mär meg is tortént.
I ? LIVIA ? !
Trztvo. Kereskedelem.
Blägo — Äru.
LJULJANA: nov. 25. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 385—435
»	» 'Zito—Rozs » —375
»	» Ovesz—Zab » —340
»	» Kukorica	—385
»	» Proszó—Köles » — 330
»	» Hajdina	» 250—275
»	» Szenó—Széna » —75
»	» Graj—Bab csres. » —580
»	» zmèsan—vegyes bab —430
»	» Krumpli	» —120
»	» Len. sz.—Lenmag » —690
»	» Det. sz.—Lóherm. »
Bikov.
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
Bika ° Üszö STehén Borju -Sertès
j»,
3
V3
12 •U
III.
8-8-
5-
I. prima 10-11-— 10-11 —
Mäszt I-a— Zsirl-a. . Zmöcsaj--Vaj , . . Spè—Szalona . . , Belice - Tojäs 1 drb.
Pènezi —
I Doilär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
II.
9--9-
6-- 8-- — 13-— 15-— 18 — 19 50 , 32-50 40-— 40--30- 34-— 2-50
PéHz
= D. 68-50 = » 0-0925 — » 0.098 = » 2-08 = » 2-98 = 7-50 sfrk.
Z-b^a vtzäko szrèdo — Naprèplacsilo za: 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. ZvQn SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-SO Din rekläme 1— mali ogaszi 0-70 Din i därek. Pri vecskràt popöszt.
Ròkopiszi, kf sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posflajo :	kiildendök :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
M A R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék szàmla szäma 12980. :—
Megjelenik minden szerdàn Elófizetési àra 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr: KüHöldre 70, Amerikäba 80 Din évente. iqirde-tési är □ cm.-ként : szövegközt és nyilttér 150, rendes l—, apróhùrdetés 0*70 Din és az illeték, Tobbszórinél engedmény.
gazdàlkodAs.
A kenyérkészités.
Irta Nemes Mìklós àllatorvos, Murska Sobota.
Többször emlitettem, hogy a mii-velt ember nem elégszik meg azzai, kogy eltanulja az emberektöl »formai-lag«, hogy hogyan kell valamely munkät elvégezni, hanem minden mozdulatot, és a munkähoz sziikséges minden anyagot alaposan keresztiil-kasul igyekszik ismerni. Attanulmä-nyozva mindent „lényegileg" kell tudni, tudomänyosan kell mindent elvégezni 1 Ha nem tudjuk mindennek az okät, akkor nem vagyunk elöbbre a cseléd-nél, hiszen az is tudja, megtanulja hogyan keverje össze a lisztet az élesztofejettel (éleszto emulzidval), hogyan dagasszon. Nagyon sokszor nem tud eligazodni, azon javitani az ember ha nem sikeriil a munkäja, ha nem tudja mit miért tesz. Hogy érthetobb legyen, szolgäljon egy példa: A kä-posztät meggyaluljäk, kädba rakjäk, megsözzäk, füszerezik, lesulykoljäk, efólé väszonruhät teregetnek, erre fedelet raknak, ezt a fedelet csavarral vagy nagy kövel a berakott käposztära nyomjäk. Ha nem tudjnk minden téoykedésiink okät, miért gyaloljuk, miért sòzzuk, miért sulykoljuk, miért préseljiik a käposztät, akkor csak ész-nélktìli szolgai munkät végeziink és ha még sem izletes a käposzta, ha rothad, ha megpuhul, stbi baj èri, nem tudunk magunkon segiteni. Tudni kell a fizikät, a kémiàt, bakteriolögiät, stb. tärgyakat; ha nemis teljesen. de legaläbb az elemi részét, hogy élvezettel dolgozzunk. E célok szemelött tartäsä-val igyekszem a kenyérkészitést meg-ismertetni.
A legtöbben azt hiszik, hogy a kenyér az egészséges ember täplälko-zäsäban csak mellékszerepet jätszik, a foétel a leves, a hus, a fozelék. Ez a nézet téves, mert foétel a kenyér, '(csecsemoknél a tej), a többit csak mint mellékes ételt kellene és csak azért fogyasztanunk, hogy a kenyérbol, lisztes ételbol minél többet ehessünk. Csak izesitönek, a kenyérevésre ser-kentönek kellene hasznälnunk a többi ételt. Eleinte csakhamar észrevették, 'hogy a szalonna, zsir, késobben az olaj és vaj nagyon kivänja a kenyeret, a. tésztdt. (Ezért eszik a többfogäsos ebédeknél utoljàra a tésztat. Ha több-féle zsiros husétel követi egymäst, az tìgyes häziasszony közbeszur egy kis tésztat.) De a zsirt magäban enni, — kenyérrel, hamar eltölti a gyomrot és ezért a vältozatossdg kedvéért a hus-, tészta siitéséhez, fozéséhez is zsirt olajat és vajat hasznälunk, kiki amit jobban szeret. A magyarember a disz-nózsirt, az olasz az olajat, a német a vajat hasznälja és mindannyi azért hasznälja e zsiros anyagokat, hogy a tésztaval, a kenyérrel jdllakhasson.
KÖZGAZDASÄG.
Kamatlàb kérdése.
Lapunk legutóbbi szämäban fog-lalkoztunk a Narodna banka ältal kez-deményezetl kamatläb szabälyozäsänak kérdésével s mint üdvös dolgot üdvö-zöltük is. A N. B. vez0rigazgat(5jänak tärgyaläsai Zagreb és Ljubljanäban azonhan eltértek az eleinte kezdemé-nyezett tervtöl, amennyiben a kamtlä-bat orszägosan akarjäk rendezni ugy, hogy egyik intézet se fizethessen betét utän többet mint 10%-ot, kölcsönök utän pedig nem szämithat 18%-näl magasabb kamatot. Tehät nem mint az kezdeményezve volt, hogy a kölcsönök kamatjät szabälyozzäk, még pedig 10 illetve 12%-rfl. mär azon intézetekkel szemben, melyek a N. B. 6%-os hite-lét élvezik, hanem ältalänosan és orszägosan. Itt ismét a banktöke érdeke gyözött, s a kapitalista lapok is ennek a helyeségét hangoztatjäk, a mi terni észetes.
E tekintetben azonban a közgaz-dasägi érdek nincsen szemelött tartva s a hitelre szorutö gazdäk, kereskedök és iparosoknak még az alkalmuk sincs kilätäsba helyezve, hogy konkurencia lehetosége mellett olcsóbb hitelhez jut-hassanak, mert a terv ezt teljesen kizärja.
Mindezideig azonban konkrét meg-ällapodäs nem tdrtént, a tärgyaläsok folyamän csupän helyeslésre talält az a terv, hogy orszägosan szabälyoztas-sék a kamatläb, még pedig az eddigi felfogästdl eltéroen a betét 10% köl-csön kamat pedig 18°/0-ban. Ez, a Narodna banka javaslatära, tän mär a közeljövöben rendeletileg meg is fog ällapittatni.
Most mär ha ez igy lesz, helyes dolog-e? Ha a pénz hiänyät ez a ren-delkezés mégjobban nem növeli, tekintve a hiänyos ellenorzést, a hiteltkeresök részérol igen, habär a N. B. olcsó hitelét élvezo bankoknak meg engedett 12% haszonrészesedés sok, tulsok, de ätmenetileg, az eddigi 24—34°/0 helyett, mégis türhetö. Hogy azonban a tiir-hetoség melett az igazsägtalansäg nagyon kiri belole, s az egésznek politi-kai szinezetet ad, az nemcsak a nagy haszonrészesedés megengedésénél tünik ki, de annäl inkäbb ott, mikor a N. B. olcsó hitelek nem élvezo bankokat is a kamatläb leszälitäsära kötelezi. Olcsó hitelt csak egyes politikai frakciók mögött ällö bankok kaphatnak s azért a többinek mégis ugy kell majd szämi-tani mint emezeknek. Hogy amazok sem adnak több kamatot mint eme-zek a betét utän az bizonyos, de köl-csönt adni amazok nem akarnak majd ily olcsón, emezek pedig räfogjäk hogy nincs tokéjtik, s ha az ellenorzés nem lesz kellö, rosszabb lesz mint eddig volt.
! ? LIVIA ? !
Olcsobb lesz a dohàny. A mono-polium-igazgatösäg speciälis bizottsägot küldött ki a fihomitott dohäny uj ärai-nak megällapitäsära. Az idei jó dohäny-
termésre vaiò tekintettel illetékes helyen azt hiszik, hogy a dohäny, különösen a kelendöbb fajta, ebben az évben olcsóbb lesz.
Elófizetések és hìrdetések „Mörszka Krajinéra" felvétetnek Erdossy Barnabàs papir és jótékàru iizletében M. Sobotäban a róm. katholikus templom mellett.
POSESTVO
Proda se 8 pliigov zemlje in hiša v G. Lendavi št. 147 pri KI S Z I L A K IVAN.
Suhno
kangarn in Š e v j o t za
moške !n ženske obleke, "ter vsakovrstno manufaktur-no blago za
čudovito nizke cene
razpošilja veletrgovina
M. Stermecki, Celje
št. 335. Slovenija.
Kdo se zaveže, da vrne v roku-8 dni ali plača Din 150'— dobiti če ? veliko zbirko vzorcev (mustrov).
Ilustrovani cenik brezplačno ! Trgovci engros cene 1
Palma kaučuk pete in podplati
omogočajo elastični, tihi hod, štedijo Vaše noge n Vašo obutev ter io trpežne,ši nego usnje
I
III III
III III
I
I Cigeo po fai cèni ! |
1= Püconszke ciglence, zavolo ménkanya pre- 5
sztora, cigeo, steri de od dnesz mao najkesznè do I m nòvoga leta odpelani, odàvajo pròti gotovomi placsili S jezero cigla za zìdanye po 550 Din., jezero pokrivat- 5 jega (Falc) po 1400 Din.
134
■■■■■■■■Bil IMBUÌ miHIIB