Poštnina plačana v gotovini.	Céna*— Ara 1*25 Din
MORSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politeisni i X/f| tlj \\ 7 T	17 f Gazdasági, politikai és
kulturni tjédnik.	I I Ul\ AV 1 ÜEl JA kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.	Márkisevei, I926. oktober 17.	Broj -42. Szám.
Pred petnájszet letmi.
Pred petnájszet letmi szmo mi escse szebé za vőgre imenü-vali, dnesz szmo pa ze tak lo-jálni jugoszloveni, kak szmo té lojalni vógri bili. Nász vé'zejo nase materé-zemlé grüde, nas prelíibleni dom, zrák našega rod-jenyá meszta, nikak pa né szol-dacske meje i politicsne granice. Nam mér, lübézen i szlobodo, pravico i ednákoprávnoszt terbé, té szmo zadovolni, lübeznívi, bi nász moglo szram bidti, csi bi escse i pri táksi vugodnosztaj nelojálni vűpali posztáti.
'Zalosztno sze pa moremo szpomenőti od tiszti pretecseni szedem lét, ki szmo je mogli preživeti od zaszédbe, vu stari szmo vedno naocsi meli vrženo ,nelojálnoszt*, ,prőtidr'závnoszt" „nezavüprtoszt" i „magyaron-sztvo". Težka bremena, steri 1 nkszhaj escse i dnesz obcsütno moremo nosziti, koga nebi szpo-minale na vsze one ocsitke? I odracsűnavsi té te'zke bremeni, od steri sze tak nalehci rešiti vecs nemo mogli, nász vu tom szamo edno trösta, ali neolehko-ti nikak, da je tő né teszno vzé-ta dr'záva zakrivila, nego poli-icsna gonja, bürokratizern i nacionalna mr'znya i pretiranoszt io šovinizma nisterni lűdí. Vsze tő pa záto, ár szmo mi Prek-inurci odpádniki tiszte vogrszke irzáve, stero szo posztavili szlo-/enszki voditelje za véksega kriv-:a bojne i za lűdi zerce, kak pa iszto Ausztriszko politiko, pod tero szo oni prvlé pripadnoli i iod sterim ravnanyom sze je 1 zlovénsztvi tak — po nyi gu-si — szlabo godilo.
Potomtoga — vszegavécs — lász szamo z-radosztjov oblejé lász zbli'zanya, kí obsztojí z-pri-itelszke pogodbe, nase dr'záve l| vogrszke, ár szmo mocsne ve-vu tom, ka tő prineszé tüdi i nász prihod fakticsne konszo-ácije, mér, lübézen, pravico i nákoprávnoszt.
Pred petnájszetmi létmi bi elo tő zbli'zanye, pise edem dapestanszki liszt. Isztino má i piszec, gda szi tak míszli. Sza-0 ka csi bi tő on pred petnáj-etimi létmi piszao, bi nyerni man bilő, tisztoga, kí bi nye-ive recsí nasziedüvao bi ga ne-16. Tá né veleagrárce, né mag-
náte i né trdoga sinyeka habs-bur'zánom prilizávajőcse hercege 1 hercegprimáse trbé, kak szo bili pred petnájszetimi létmi, nego bi trbelo tá csloveka na pe-táj, kak je büo Kosuth Lajos i nyega naszledníki, kí szo znali zarazmeti ka znamenűje vőgrom habsburszki járem, i kakse zna-menitoszti je v cslovecsem 'ziv-lényi szloboda. Csi bi 'ze pred petnájszetimi létmi, ka je 'ze tüdi prekeszno bilő, szklenoli vogrszki veleagrárci z Szrbijov pošteno carinszko pogodbo, z sterov bi nyé polszkim pridelkom szlobod-no pőt dáli i z ednim hrbet pokázali Habsburg dinasztiji, té bi polodelci i delavszki národ né prelejávao telko krvi i sztradao escse i vezdaj zavolo nyé.
Ka sze je pa ne zgődilo pred petnájszetimi létmi, tő vez-dásnyo bli'zánye, prijátelszko pogodbo mi z-nasega Prekmurszko-ga sztáliscsa témbole pozdrávla-mo, ár szo vervanya, da sztem príde tüdi i k nam tiszti prijá-telszki csűt, steri dosztája vszá-koga blí'znyega, i tak tüdi i nász more, kak sze je v zádnyem vrémeni 'ze v máloj meri, zvün veliki bremen szka'züvao, Sztém naj bőde dokmentérano, da szlo-vansztvo i sürsa vogrszka jávnoszt szo nigda ednake 'zelje méla vu sterom bi sze 'ze te mogle szporazumeti i tő szo tiszta 'zelja, vu sterom szo sze vezdaj zjedinile i kí szo tüdi nász Prek-murcov 'zelénya: prijátelsztvo i szloboda.
Az uj csehszlovák kormány még e héten megalakul.
Minden remény meg van arra, hogy Svehla volt miniszterelnökkel az élén még ezen a héten megalakul az uj parlamentáris kormány. Svehla kedden délben Nagytapolcsányban utazott, hogy jelentést tegyen Masaryk köztársasági elnöknek eddigi tárgyalásai eredményéről.
A kormány megalakulásának utolsó nehézsége is elhárult ezáltal, hogy a szlovák néppárt Pozsonyból táviratilag értesítette Svehlát, hogy kész belépni a kormányba, ha Ígéretet kap a szlovák probléma sürgős megoldására. Eddig a szlovák néppárt
azon az állásponton	hogy
a kormánybelépés ^rerdésében nem határozhat addig, amig Hlin-ka viszszatér Amerikából és ennek az álláspontnak a feladása most sietteti a kormányválság megoldását. Az aktiv német pártok is belépnek az uj kormányba, ugy hogy a Cserny-féle hivatalnokkormány még e héten lemond és nyomban megalakul az uj Svehla-kormány.
A Narodny list értesülése szerint Benes külügyminiszter távolléte alatt Svehla miniszterelnök maga fogja vezetni a külügyminisztériumot is.
Szoros gazdasági együttműködés készül Németország és Szovjetoroszország között.
A Daily Telegraph külpolitikai tudósitójának értesülése szerint a legutóbbi német-angol ipari konferencia bizonyos tekintetben döntő politikai jelentőségű. A németek külpolitikai és kereskedelmi okokra hivatkozva közölték az angol ipar képviselőivel, hogy Németország gazdasági téren a legszorosabb együttműködésre készül Szovjetoroszországgal. Ennek az együttműködésnek érdekében Németország már rövidesen tizenötmillió an-goi font hitelt folyosit Szovjetoroszországnak és a németek szeretnék, ha e kölcsönért Anglia is vállalná a garanciát.
Ehhez természetesen feltétlenül szükséges, hogy Anglia és Oroszország kereskedelmi téren kibéküljenek és a két állam között létrejöjjön a normális gazdasági viszony.
A Daily Telegph szerint a német nagyiparnak egyáltalában nem szándéka olyan európai gazdasági unió meg alakítása, amelyek éle kifejezetten az Amerikai Egyesül-Államok elien irányulna.
Terjessze és o 1 vasa a MORSZKA KRAJINÁT
Je vsze mogőcse ?!
\
Z politikov nebrigajőcsi urádnik je léko szamo národi na haszek. Vszi tiszti urádniki, ki sze za politiko prevecs ekszponérajo i ki szo pred náro-dom kak táksi poznáni, pred národom zgübijo renumo, ár szo mislénya né ednáka, sze navszkri'z nájdejo.
Zvedili szmo, ka sze z-politicsne manövre premesztiti namenyáva, procs z-nasega Prékmurja, drzávni !zivíno-zdravnik g. dr. Zemlič. Na nyegovo meszto pa naj bi priseo edem drügi zivinozdravník, kí je — kak szmo z-demokrátske sztráni zvedli — veliki demokrátski agitátor. Odlocsno protes-téramo prőti tomi, ka bi nam vzéli ednoga rédnoga urádnika i ka vecs sztrokovnyáka, kí szi je szvojo sztroko posztavo za prvo i sze z politikov ne-briga, na nyega meszto bi nam pa lifrali politicsne ekszponente i ne sztro-kovnyáke. Csi sze escse i vezdaj, po zaszédbi oszmom leti delajo táksi po-liticsni manövri, ali bödemo escse mi krivci csi nezadovolnoszt lüdsztva na-ráscsa ? !
* *
*
Da je stagnácija pri nasoj !zivi-noréji prenehala, ka sze v lépoj meri razvija, tö szamo nasim veterinárom i ekonomi mámo zahváliti, kí neobtrüde-no priszkocsijo na pomőcs kmétsztvi escse i te gda szo z urádnim delom pre-obtercseni. I csi sze na meszto táksi urádnikov, kí szo vréli za vérsztveni blagor, vréli politicsni ekszponenti bő-do lifrali, ali bőde tő lűdsztvi ali dr-závi na haszek ? Pa szo té Prékmurci krívi, csi sze propaganda dela za pri-kapcsitev k horvatskoj uprávi. Ali tő i tákse delo je né zadosztna propaganda ?
* *
*
Solszka obiászt szi prevecs do-misláva, gda na pritožbo edne malen-kosztne oszebe za vecs miszli kak pa evangelicsanszko cérkveno autonomijo. Ki szo v tom obcsütno žaljeni nes-csejo vezdaj protestérati, nego tüdi i oni dájo tanács, da bi namesztno bilő prestudérati prvle tiszte predpisze, na 'stere sze bazira cérkevna autonomija i v stero sze vszegati nemre, kak pa tákse léve sztopáje narédi obiászt, v
rásenyé obcsütnoszti.
* *
*
'Železniška upráva, kak je viditi neve kakse vagone léko dá sztrankam na razpolago i tak sztroske, vrémena zaműdek tüdi obcsütno skodo narédi. Zádnyics je naproszo edem trgovec vagon za jaboka. Dőbo je na réden termin, vendar pa né našega nego cseski vagon vu steroga sze neszmč nakládati. Ár je drűgoga né bilő, je mogao v toga nalágati, vendar pa na drügi dén v drügi vagon prekládati. Sto je krivec tem sztroskom, vrémena zmüdjenyé i eventuelnoj odškodnini za volo ednoga dné%a zamüdjenyé, csi já-boka drügi trgovec ne prevzeme i csi sze jáboka, zavolo szem i tá lücsanya szkvárijo.
Robič professor búcsúzója.
Az itteni magyarság körében könnyen érthető és kellemes feltűnést keltett az a Mőrszka Kraj-na mult heti számában közzétett pár sornyi, magyarul megirt búcsúszó, amellyel Dr. Robič Miksa a Ljubljanába áthelyezett reál-gymnásiumi tanár murska-sobotai magyar ismerőseinek és jóbará-tainak Isten hozzádot mondott. Szomorúan jellemző tünete jelenlegi viszonyainknak, hogy ez az egyébként egészen jelentéktelen udvariassági aktus feltűnést, söt kellemes feltűnést keltett és kikívánkozik a vendvidéki magyarság életének szürke mindennapiságá-ból. A szlovén Robič tanár magyar búcsúzója és a hatás amit kiváltott, megszívlelendő tanulságokat rejt magában — szlovén testvéreink részére.
Az országhatárok megváltozása óta több mint hét év telt el. E hosszú idő ota Dr. Robič újságban megjelent magyar nyelvű búcsúja az első nyilvános hang, mely a megértésnek a megbecsülésnek hangja.
Ismételjük, hogy alapjában véve jelentékteien dolog de ná-1 u n k mégis eseményszámba megy. *Az emberi haladásnak azok a kiválóságai akik mostanában Pán-Europa hatalmas eszméjének megvalósításán dolgoznak, bizonyára megmosolyognák az esetet, de keserűvé válik ez a mosoly ha ráeszmélnek, hogy mekkora ut van még az általuk kitűzött cél eléréséig, ha akad a világnak olyan zúga ahol örülni kell annak, hogy egy szlovén tanár magyarul búcsúzik — a magyaroktól.
Ide került szláv testvéreinknek túlzó sovinismustól fűtött az az része, mely az absolut nyugodtan viselkedő magyarságnak puszta létét és provocatiónak
veszi, mely a magyarnyelv használata ellen még a teljesen magán jellegű intézményekben is tiltakozik, amely a hangversenyek ártatlan magyar számát is eltiltja, olyan nehéz atmosphárát teremtett itt, mely féltékeny ellenszenvvel vesz körül mindent ami magyar. Ebben a teljesen indokolatlan légkörben pusztultak el a magyar felírások, ebben akarták végleg elnémítani a magyar szót, a magyar dalt és elgáncsolni még a magyar táncot is! Kegyelmet a magyar beszéd és irás csak az itt minden kérdést uraló politikában kapott, ebben is csak mint a tőlünk távol álló hatalmi célok megvalósításának kortes eszköze. Mindenütt másutt vörös posztó a magyarság és a magyar szó. Hogy mindezek dacára mi mégis magyarul beszélünk és énekelünk s hogy szíáv testvéreink egy-másik, kisebbik részével együtt alkalomadtán vígan ropjuk a csárdást, ez korántsem a sovinisták tolrantiáját jelenti, hanem a megváltoztat hatatlanba való kelletlen belenyugvást. De jelenti egyúttal a vörös posztó állandósulását is, mely kevésbbé türelmes testvéreinket szünet nélkül izgatja.
Ez az izgulás pedig egy cseppet sem használ a szlovén ügynek. A csak hét év óta itt lakó soviniszták a maguk rövidlátásával nem veszik észre, hogy nationalista mohóságukkal és türelmetlenségükkel a saját eszméjüknek ártanak legtöbbet, az uj helyzet népszerűsítése ellen vétenek leginkább. Mert sok száz éves traditiokat még szeretettel, a honszerzés művészetének na-
gyobb és tökéletesebb rutinjával sem lehet hét év alatt elhomályosítani, még kevésbcé meg nem értéssel s e traditiok kíméletlen üldözésével. Ezt különben szlovén testvéreink tudhatják legjobban kik nemzeti életüket Ausztriában minden nyomás dacára szinte száz százalék erejéig kiélhették, nyelvüket és kulturájukat zavartalanul ápolták és fejleniették, joggal és büszkén hivatkoznak megtartott nemzeti öntudatukra, mit veszik hát zokon ezt a magyarságnak, amellyel soha a legcsekélyebb ellentétük nemvott?!
Robič szl. nemzetiségű, szlovén anyanyelvű, szlovén tanár és természetszerűleg nem magyar érzelmű ember. Söt a politikában is a szélső sovinizmus pártjaihoz tartozik. Nem foghatják tehát rá, hogy „magyarón*. Ennek dacára nem tartotta hazafiatlannak, hogy magyar ismerőseitől magyarul búcsúzik el s amidőn ezt nyilvánosan és hirlapilag tette, csak követendő példát mutatott. Cselekedetének értékéből egy cseppat sem von le az, hogy felesége magyar nő. Eilenkezőleg ez annak bizonysága, hogy a családi kötelék révén szerezett összeköttetések arról győzték rneg, hogy ezzel a magyarsággal szemben nemcsak iilő, hanem érdemes is előzékenynek lenni, vele a megértés hangján beszélni. Dr. Robič kellemes emlékeket fog maga után hagyni s magatartásával minden bizonnyal értékesebb szolgálatot tett a szlovén ügynek, mint azok akik templomi énekek rosszul sikerült ellenőrzésével akarják azt népszerűsíteni.
Radicsot Dániába hívják.
Radics István szerdán táviratot kapott Dániából, amelynek aláírójaként Böckholn népszövetségi delegátus szerepel. A távirat-
ban Bückholn meghívja Radics Istvánt Dániába. Az érdekes távirat szövege a következő : . — Exelenciád, Dánia vár ön-
re, és kész fogadni. Várjuk üzenetét, hogy mikor érkezik Hamburgba, hogy már oda eléje mehessünk fogadására. Méltóztassék közölni azt is, hogy a miniszter uron kivül, kik lesznek a jugoszláv delegáció tagjai, hogy fogadásukat méltóan előkészíthessük. Reméljük, hogy Exellen-ciád nem riad vissza attól, hogy a fogadás alkalmával néhány szavas beszédet intézzen Dánia népéhez. Meg fogja ön látni, hogy Radics nevét az északi népek is szeretik.
Radics a meghívást elfogadta és a legközelebbi időben tizennégy napos kivándorlást tesz Dániába, hogy az ottani viszonyokat tanulmányozza.
Vilmos császár nem tér vissza Németországba.
A News Service tudósítója felkereste Vilmos excsászár feleségének nővérét, Hermina Hercegnőt, akitől megkérdezte : mi igaz az ex-császár Németországba való visszatéréséről elterjedt hírekből. Hermina hercegnő a tudósító kérdésére a következőket válaszolta :
— A porosz állam és a porosz uralkodóház közti viszonyt rendező törvény 7-ik paragrafusa Homburgot Vilmos ex-császárnak és családjának ítélte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ex-császár haza akar térni Németországba, ellenkezőleg, én ugy "tüdőin, hogy Vilmos ex-császárnak egyáltalán nincs szándékában tartózkodási helyét elhagyni.
A News Service hire Amerikában nagy feltűnést keltett.
Nemzetközi gazdasági konferencia.
A Népszövetség sürgeti a nemzetközigazdasági konferencia összehívását. Itt nem politikusok, hanem gazdasági szakértők fognak részt venni.
3\z első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta: L. 0.
(Folytatás)
Mintha még nyomasztóbb lett volna ez a magány most, mikor távol volt a birodalmától nem érintkezett alattvalóinak ezreivel, s honfitársainak kis körére volt utalva, akit szenvedhetett ugyan, de nem szeretett, de azért barátságot és bizalmat kellett ugyan mutatni velük szemben. Annál nyomasztóbb volt ez a helyzet most, mikor verőfényes élet pezsgett körülötte.
A király odament az ablakhoz s kinézett. Csöndesen szunnyadott az alkonyatban a San Qiusto előtti tér, mely inkább teremhez hasonlított, mint nyilt piaczhoz. A kövezet simára volt koptatva, s a teret mindenfelöl barokkpaloták szegélyezték. A San Qiusto, ez az őrségi kis bazilika éppen szemben feküdt. San Qiusto építette a Madonna és gyermeke számára özvegyek filléreiből s koldusok alamizsnáiból.
A lapos főkapu előtt egy koldus ült egy asszonynyal. A szük melléksikátorokból néha egy-egy alak bukkant elő, egyenesen a San Qiustoba tartva. Ahogy a főkapu nehéz függönyét félretolták, a király beláthatott a bazilika szegélyes hajójába, s kivehette orgona hangját. Pasquale játszott le-horgasztott fejjel s a fogadalmi tábla ismeretlen, soha nem látott asz-szonya a háta mögött |állt s ezt sugdosta fülébe : Csak játszszál Pasquale, játszszál koldusok és bénák, a sivár szívű leáyok és anyókák, meg magad számára, hogy szép álmaid legyenek.
A terem másik ablaksora egy szük utczára nyilt, melyben a zaj még nem szűnt meg. A földszinti boltokban és nyitott műhelyekben még kereskedők és mesteremberek foglalatoskodtak s király nagy érdeklődéssel nézte a munkájukat. Az asztalos lassan csúsztatta végig gyaluját a deszkán, mintha valami szent kötelességet teljesített volna. Komor arczu ember volt, hatalmas fekete szakállal. Szomszédja, a varga már sokkal élénkebb
természetű volt, harmóniában élt ugy az egész világgal, mint a czipötalpak-kal s szinte öröme telt benne, hogy fején találta a szöget. Szilén arczának gyér szőrét gyöngén világitótta meg a szegélyes lámpa s a kalapácsának ritmusa oly megelégedetten hangzott, mint annak a boldog embernek a lépései, ki a vacsorától a hálószobájába kullog.
Legmozgalmasabb volt az élet a szemközti boltban. Elkésett vevők érkeztek, kfknek csak este került egy kis ideje vagy pénze, s kik sokkal biztosabb léptekkel távoztak, mint a-hogy jöttek. A boltban kenyér és bor volt kapható. Edzett, barna férfikéz öntötte vörös italt a fonott fiaskókba, az asztal mellett pedig egy még fiatal asszony szeldelte a kenyérkarajokat.
A király jó sokáig élvezte ezt a látványt. Nagyon szerette a műhelyeket és a kis bóltokat. Már gyermekkorában szívesen öndőngótt a komor utczácskákon, melyek munkás szorgalmukkal kereskedelmükkel körülsövé-
nyezték a palotát s nagy érdeklődéssel [szokta elnézegetni munkája mellett a kis embert. Elfogta a szomorúság, mikor annál az ablaknál Saját népének a sanyarú sorsa jutott eszébe, s elgondolta, hogy ezeknek az olaszoknak csupa játék és tréfa a munka, s legpiszkosabb foglalkozást egy hidalgó méltóságával végzik. Az uralkodónak lelkében szinte ájulássá növekedett ez az érzés. Eszébe jutoftak meg nem valósitótt tervei, elpazarolt évei, s gondolatokba elmélyedve tá-masztá meg homlokát a kezével.
A délszaki nyáréj leszállt fekete hőségével, hogy kellemes bódultságba ringassa a napi gondoktól elfáradt lelket. Lassanként elnémult a tér s az utcza, elhangzottak a léptek, s mint kivehetőbb lett a szökőkutak csobogása. Az égen egymásután gyúltak ki a csillagok s nemsokára a Qönczől is megjelent a király feje fölött, Mintha itt egészeu más, misztikusubb hellyzete lenne, amint észak felé fordítja a rúdját.
Halt, pardon!
Csernek vszki liizoltoji szo z-veli-kim glászom kricsali, 26. IX. 1926. v-Mörszkoj Krajini, zakaj je tak 'zmetno csakani szobocski tiizoltov né bilo k-Titánovomi ognyi.
Ogen je z-Szobote né mogőcse bilő viditi i csi je tak velka nevola bila, bi lehko ednoga z-biciklinom v-Szoboto poszlali, pa po sztárom tűzoltó szabály rendeleti je du'zna obcsina, vu steroj je navola, poszlati elöfogata po spríckanco.
Tam je szamo edaa hi'za zgorela, v-Szoboti szo pa !ze stiri naidnok gorele pa Černelavske sprickance né bilő tü viditi.
Pa szo sze glij Sobočki tüzolti tak zoszagali od Černelavszkoga kri-csa, ka szo dva cslana hitro kastigali, Szamo ka szo sze zmésali z-zapiszni-kom vu sterom teva dvá cslana szodi-jo, ka je redár ob 4 v gojdno glászo ogen i te je ső Csacsinovits z nyim z trompetov, gda szo !ze odzvonjli zvo-nárje v-cerkveni törmaj pa szo tiszti tüdi né vidli ognya, kak bi pa te teva cslana vidla z-gaszilszkoga törma ka-ma jiva z-zapisznikom posilajo.
Csi bi pa tak na prázno velkoj krnici v gojdno ob 4 zacsnola trom-petati po Soboti te bi jiva pa zagvüs-no notri záprli, kak vüpata lüdsztvo burkati, csi nancs na to pozváni or-gáni za tő nevéjo.
Nevémo pa zaká szamo takrat je büo té disciplinszki nasztop prőti tema cslanoma steriva ?zta né zavolo aamárnoszti né vidla ognya, — te nebi gori sztanola. .. .
'Ze vu tom leti je büo ogen v-Szoboti i v nocsi ob 11 vöri je glászo Vrecsics Anton nocsni sztra'zar pri Lanscsáki da je ogen prőti Krogi, (te je Horvátova hüta goréla), i je taki dáni signal. Iz Rakicsana szo szamo 3 gasziici prisli na lice meszta, brez sprinkance, pa je niscse né büo na odgovornoszt zváni.
Zapiszoik gori vzéti od gas. društva i razgláseni v-Mörszkoj Krajini je pa né resznicsen záto, ka je redár ob prvim frtao na 4 príso k-Lans-csáki ki nyerni je pravo, naj dobro poglédne, ka nede zobszton váras bur-kani i ob drügim ob 4, gda je odzvo-no i te je taki ső Csacsinovics 'znyim z-trompetov i szta né vidla ognya. Záto proszita teva cslana naj sze zapisz-nik znova gor zacsne i redár naj navzocsi bode pred v-zapiszniki ime-nüvani cslanami pa né szamo na papéri.
nase dr'záve, temvecs obte'züjejo kvó-to dr'záve gde szo sze rodili. Zavolo-toga morejo vszi oni nasi dr'zavláni, rojeni v tühinsztvi vlagati prošnje za izszeljeniski pötni liszt v Zedinjene dr'záve Szeverne Amerike.
—	Čevljarski, krojaški in šiveljski tečaji v Murski Soboti pri obrtni zadrugi so se vršili čevljarski, krojaški in šiveljski tečaji, tečaji so se vršili v najvekšem redi. Vsi udeleženci so bili s tečajami jako zadovoljni, ker so pridobili vse novo.
—	Vseh strok obrtnikom in pomočnikom. Podpisana obrtna zadruga naznanja da urad za pospeševanje obrti v Ljubljani namerava prirediti knigo-vodski tečaj v Murski Soboti, što se šče včiti knigo vodstva se naj priglasi pri podpisani zadrugi tam dobi vse informacije.	Načelstvo.
—	Delavci z nase dr'záve nágloma prihájajo iszkat delo v Svájc.> Ár szo pa delavne razmere tam né te nájbőg-se, zato generálni konzul v Zürichi naznánya, da naj sze niti edem delavec ne trosi tá zavolo dela, szploh pa ne brezi pőtni dokumentnv, ar na ták-se tam tu'zen sors csáka.
—	Izszeljevanjev Uruguay. Razneszie szo sze glászi, da obe-csava Uruguayska vlada priszel-jencem — poljedelcem veiike olajsáve. Nas konzulát v Buenos Airesi je té glászi kak neresznics-ne demantirao. Naj sze torej niscse ne dá zapelati po taksi glászi, ár bi büo po szvojem pri-hódi v Uruguay bridko znorjeni.
—	Knfzevnoszt. Lovski in ribiški zakon. (zak. člen XX. 1883 in XIX. 1888 veljaven v Prekmurju.) Priredil g. Lipovšek, srezki poglavar. Tiskarna Pano-nija v Gornji Radgoni je izdala in založila to knjigo, ki je za za vse naše pravnike szploh, za prekmurske lovce pa še posebej pomembna. V Prekmurju veljajo še danes skoraj vsi upravni zakoni bivše ogrske države. Slovenskih izdaj teh zakonov seve ni. Tudi lovskega zakona v slovenski izdaji ni bilo. Vsled tega je vladala v vseh pravniških in lovskih krogih v Prekmurju velika nejasnost glede veljavnih zakonitih predpisov. Temu nedos-tatku je odpomogel g. G Lipovšek srezki poglavar v Murski Soboti, ki je preskrbel točen slovenski prevod ogrskega lovskega in ribiškega zakona ter tema zakonoma dodjal nekatera važnejša
te s igy bejutott a szobába. — A szekrény felnyitása után meglelte az ott levő 1600 dinár készpénzt, azt magához vett^, levette a falról Reiber 500 dinár értékű ezüst zsebóráját s még egy pár czipőt is magával vive, eltávozott. A csendőrség erélyesen nyomozza a betörőt.
—- Gyászmise. a napokban mult egy éve, hogy gróf Zichy Ágost magyar főurat és nagybirtokost Beltincén elteinették. A grófi család mint az évforduló alkalmából gyászmiséket tartatott a kegyúri templomokban, Beltincén és TurniSéén,
—	Kivándorlás Uruguay-ba. Azon hirek terjedtek el, hogy uruguay-i kormány nagy engedményeket ad földmives bevándorlóknak. SHS követségünk Bu-enosz Airesben ezt a hirt megcáfolja. Azért tehát senki nehagy-ja magát félrevezetni az ily hi-rekkei, Uruguay-ba érkeztekor keserű csalódás éri.
—	Szülőknek! Mivel 21 évig viselt állásomtól, kenyeremtől ártatlanul (a határeltolása miatt) megfoszttattam és ennek egyenértékű ellenértékeként havi 29 Bin. 75 para megszolgált nyug-dijban részesülők, bár fáj ezen égbekiáltó inhumánosság és igazságtalanság, mégis fenkött fejjel, a legcsekélyebb szégyenérzet nélkül kérem a t. Szülőket, akik fi- vagy leánygyermekeiket hegedülésben, éneklésben vívásban lovagolásban vagy bármely más tárgyban (számtan, algebra, fizika kémia, méréstan, csillagászattan, stb.) magyar esetleg német nyelven instruáltatni kívánják, avagy bárki bármely más teendővel, — hacsak ideig-óráig óhajt megbízni (könyveléslevelezés-, záró számadások-, üzlet vezetés-, vagy akár zongorahangolással) szíveskedjen hozzám fordulni, amig a nyugdíjügyek nálunk is kellően rendezve nem lesznek. Címen megtudható Nemes áltatorvosnál M. Sobotán.
miiEHiiiiiRinmH
fK i KI
MURSKI SOBOTI
V NEDELJO. 17. oktobra popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri
| Komedija u 6 čin.
U glavnoj ulozi: ROD LAROQUE,
BEBE DAIELS.
i
I
i
i|
L;
H. |
imm
IIHIIHIII
VSTOPNINA : Gornje lože Z 12 Din., spodnje lože 10 Din., j in II. prostor 5 Dinarjev. Lastnik kina GUSTAV D I T T R I C H.
IIHHlEHlimi
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA okt. 15.
Pšenica—Buza Din. 270— 'Zito—Rozs » 215— Ovesz—Zab > 155 — Kukorica	» 168—
Prosző-Köles » 200— Hajdina	» 255—
Szenő —Széna » 75—90 Qraj—Bab csres. » 140—250 zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli	» 90—
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. » 2100'2500
BENKO: okt. 15.
Csi je disciplina, stera tüdi mo- boločila glede nošnje in posesli
orožja, glede lovskih kart i. t. d. Dodjani so tudi razni vzorci, zlasti lovske i zakupne pogodbe. Cena knjigi je Din, 22.- s poštnino vred, v knjigarnah pa Din. 20. — Naročila se sprejemajo v Tiskarni Panoniji v Gornji Radgoni.
re biti, te naj bő za vs*e né szamo za dvá steriva szta gvüsno tak dobri-va cslana kak ovi.
PRIZADETI.
G1 d s z i—H i p e h.
— Z-szeljávaye. Minísztersztvo So-ciálne Politike izseljeniski odszek v Beogradu razglása, da nasi državlani, rojeni zvün mej nase dr'záve, ki scsé-jo v Zedinjene Dr'záve Szeverne Amerike potüvati, ne racsúnajo v kvóto
C
Mali oglasi.
3
KROJAČI in ŠIVILJE!
Kroje (muštre) po najnovejši modi in po poljubnih slikah izdeluje in razpošilja za dame, gospode in otroke KNAFELJ ALOJZIJ strokovni učitelj za krojaštvo Ljubljana, Križev-niška ulica 2.
Bikov. Telice Krave Teoci
1 kg.
III. II. I. prima Bika 1 6-- 7-— 8-— 8-25 § Üsző ("3 5-— 6 — 7 — 7-50 »Tehén 1-50 3-- 5-- 6 — 7-— 8-50 14— 15-. 22 — 30 — 30-. 25'-1,—
Borju J"1 Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs Kor. Praga .
Pénz
= D.
líra
56 52 10.-7-98 1 675 2-11
Zürichben 100 Din == 9.1425 sfrk.
— Betöréses lopás. Tur-niSéén, f. hó 7-én ebéd után eddig ismeretlen betörő behatolt Reiber Béla szabó mester bezárt lakásába, melynek aljtaját feltör-
n"" i i-
í
I
[j927"''év"e
magyar

ti
m
m J
naptárok
megérkeztek

| I
S
m
■ I. HAHN könyvkereskedésébe
■ H	MURSKA SOBOTA.
■BIMIHIH IHIIBifIHIliand
Z-liája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
ne vrnéjo sze
Rökopiszi, klsze ne szhránijo posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C l br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. | -: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön l-> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár U cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, aproh ruetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Dermedés, Szarvasbetegség. Latinul: Tetanus.
Németül: Starrkrampf. Irta: Nemes állatorvos M. Sobotán.
A dermedéshez sok betegség hasonlít ilyen a strijehinu mérgezés, az agy- és gerineevelő burkainak gyuladá-sa, a nvavala törés, az ceclampsia, a vészettség, a heneny izomcsúz (rheu-ma), idegbájok : tetania, stb.
Az elhullás 90—100°/o még akkor is, ha a legerősebb szérumokkal kezeljük a beteget. Kivétel a betegség legislegelején, a kezdetén lehet.
Ellenben az oltások elég biztosak, ha a teljesen egészséges állatba történnek olyankor, ha rövid idő múlva tetannsos megbetegedéstől tartani kell. Ilyenek: Minden a földön leverő tüske, faszilánk, szeg szúrt sebe ; patkóval történt sebzések, amelyek a meztelen testet érik: rúgás, bokázás, bevágás. Herélés (szélben) köldögdérv műtéte (az állat a sebre fekszik,) Fa-rokcsonkitás (a farokseb a trágyába, a szennyes farokbajba fekszik). Ha ilyen esetekben védőójtást alkalmazunk : hasznosat cselekedtünk, bár az oltóanyag nem olcsó. Lónak legalább 5—8 naponként a gyógyúlásig ismétlődő, esetenként 10—20 km. legalább 20 antitoxin egységű, erősségű altóanyag-ra van szükségünk, 20 kcm. 20 AE. tetanusantitoxin 74 Dinárba kerül. A 100 AE. ára 252 Din, 200 AE. 504 Din.-ba kerül szállítási és csomagolási költségek nélkül. Figyeljünk arra, hogy minden sebet gyógyíttassunk és abba lótrágya, föld ne kerülyön 1
Végül érdemes lesz megmagyarázni, hogyan van az, hogy az egészséges lába fecskendezett óvó-védő szerűm az állatot megóvja az egyébként biztosan jelentkező betegségtől, de a már beteg állatot nem tudja meggyógyítani? A méreg, a toxin, amely több mérges vegyületbül áll, eddigi ismereteink szerint rendkívül mohón és felbonthatatlanul vegyül az idegsejtekkel Az idegsejt e vegyülés folytán rosszul végzi működését, de gyakran teljesen megszűnik a működése, söt elhal. Az antifoxinnak nevezett serum nem tudja kioldani az idegsejtből ezen mérget, ezen mérget, mert az erös vegyületet alkotott, amelynek eddig nevet nem adtak a tudósok, de, hogy ez már nem mérgező hatású, az be van bizonyítva. Ha ezek az idegsejtek olyan szerveket működtettek, mélyek szünetelése az egész állatra halátt hozó, akkor a betegség igen gyorsan 1—2 nap alatt megölheti az állatot, de ha inkább más idegsejtekkel egyesült, akkor az élő állatban csak a mérgezett sejtek halnak el; felszivádnak és 1—2 hónap alatt uj idegsejtekkel pótoltatnak. Az állat lassan meggyógyul.
Ugyanilyen vegyi vonzalommal vannak az idegsejtek a tetanus anti (ellen), toxinja, ellenmérgéje iránt is, ha azok a toxinnal (méreggel) mérgezve, vegyülve még nincsenek ; tehát az állat még egészséges; bár bizonyosra vesszük, hogy a sebbe tetanus bacillu-sok kerültek és bizonyos, hogy azok a sebből annyi toxini (mérges bacillus terméket) menesztenek pár nap múlva az állat sejtjeihez, hogy azok a sejtjeihez, hogy azok elhalnak.
Az antitoxin, ha mohón vegyül Í3 az idegsejttel, bár a sejtre nézve nem lehet közömbös, mégis a sejt működését normálisan tovább végzi és már képtelen vegyülni a pár nap múlva oda érkező halált okozó méreggel: a taxinnal. Ezért hasznosak az előzetes oltások, és kevbs reménységet nyújtanak a már betegállatok oltásai, bármilyen erös szérumot fecsenkendezünk bele az állatba.
(Vége.)
SPORT
HAZENA.
S. K. Mura zopet prvak mariborskega okrožja.
S. K. Mura : I. S. S. K. Maribor 6:0
Dne 10. t. m. bi se morala vršiti prvenstvena hazena tekma med obema rivaloma. Mariboro-va družina ni nastopila vsled česar izgubila tekmo v gornjem razmerju.
s. K. Mura Ismét a kerület bajnokcsapata.
S. K. Mura : J. S. S. K. Maribor 6:0 (par forfait)
A nehezen várt derby elmaradt, mert a rivális valószínűleg a nagy goolarányu veszteség miatt jobbnak találta a 6 : 0 ás verességet.
Prvenstvena hazena tekma S. K-Mura : S. K. Rapid
Dne 17. t- m. v nedeljo popoldne ob pol 3 uri se vrši prvenstvena hazena tekma med obema družinama na igrišču S. K. Mure v M. Soboti.
Vasárnap e hó 17-én d. u. fél 3-kor játsza le Mura hazena csapata bajnoki mérkőzését S. D. Rapiddal a Mura! pályáján.
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrebnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zve sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA RAnnlSr NAGY-
kavarna HIEuIIL Kávéház
Kralevski notar
KRIŽAN FERDO
v Murski Soboti daje vljudno na znanje, da s svojo notarsko kance-larijo iz občinske hiše
preseli s 15 oktobrom t. 1.
V novo hišo gosp. Peterka poleg sodnije (železni dvor).
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Din.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40—65 Din.-ig. Qyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindennemű kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és a legolcsóbb árban készíttetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindennemű kötöttáruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül.
Szolid árak!	Pontos kiszolgálás !
A. KIRÁLY
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fő tér Berger-féle ház.)
Hamburg- Ameiikai vonal
\
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból - Kubába Hamburgból -Mexicóba Hamburgból - Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad 9ezérügynökség 5. H. S. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a fiokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split,
TTletkovIČ, Gruž, Makarska, Cetlnle, 9ellkll Bečkerek, Pančevo, Osl\ek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bitolj és Dolnja Lendaván.
VETÖGÉP
POHL gyártmányú, 11 soros, könnyű, teljesen jókarban mérsékelt áron eladó Kühárnál, Mar-kiševci.
Vljudno naznanjam vsem p. n. interesentom, da bom imel že za prihodnjo šolsko leto v zalogi
šolske tiskovine in knjige .
za gimnazijo in vse osnovne šole v Prekmurju. — Gg. profesorjem, učiteljem in trgovcem s knjigami priznavam 10°/o-ni popust pri večjem naročilu.	Priporočam se
I. 1IAHN
trgovina s papirjem in knjigami v MURSKI SOBOTI.
ji
AUTO-TAKSA
ZUPANČiČ CIRIL
M. SOBOTA Aleksandrova c. 344.
Vozilna taksa znaša: do dve osebi Din 6.- za km. na dve osebi Din 7.- za km. — Vsaka daljša vožnja po dogovoru. Murska Sobota, sept. 1926.
Najtopleje se priporoča
Ciril Župančič.

K odaji je
* v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobntában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.