Vsebina:	-dogodki v občini           -nasveti
-dejavnosti društev	-program prireditev
-obvestila	-pravilnik
december 2003, letnik IV, št. 11
IV. Évfolyam, 11. szám, 2003. december
Srečanje družin ob nekdanji vojašnici Családok találkozója a régi laktanya udvarán
Slovaški upokojenci pri Lenarčičevem mlinu A Szlovák nyugdijasok a Lenarčič féle malomnál
Majhni otroci z velikimi gobami Kis gyerekek és nagy gombák
Objekt vodnega zajetja, Krplivnik A kapornaki víztároló létesítménye
INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ
Izdaja občina Hodoš - Hodos község jelenteti meg Naslov uredništva - a szerkeztőség címe:
Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: SOBOŠKA TISKARNA, Solidarnost d.d. Murska Sobota Naklada-példányszáma: 250 izvodov-példány
Uredniški odbor-szerkeztőség:
Ludvik Orban, Rozalija Totić,
Novak Császár Jolán, Helena Roman, Liljana Gal
odgovorni urednik pomočnik urednika lektorka lektorka lektorka
Johann Laco, Dušan Orban računalniška obdelava
- felelős szerkeztő - szerkesztő helyettes - lektor - lektor - lektor
- technikai szerkeztő
Glasilo je vpisano v register javnih glasil pod zaporedno številko 485.
Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno.
A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez.
Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@siol.net
2
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Spoštovane občanke, cenjeni občani!
Ponovno je mesec december, mesec praznovanj, pričakovanj in upanje, da bo leto ki je pred nami boljše, lepše in predvsem bogatejše. Prepričan sem, da vsak od nas želi boljše od letošnjega in da bi bilo čim manj neprijetnih trenutkov. To so seveda opravičene želje v srcu vseh nas, vprašanje je, koliko se bo uresničilo od tega. Delno na to lahko sami vplivamo z medsebojnim spoštovanjem in z razumevanjem. Zaradi tega, koliko je v naših močeh poskušajmo v tej smeri razmišljati in kot pregovor pravi, „če sočloveku ne moreš storiti dobrega, slabega ne počenjaj”.
Od zadnje izdaje našega glasila je preteklo pol leta, za nami so prazniki, kakor tudi trdno delo v letošnjem letu. Preostalo je še morda toliko, da si še nazdravimo in zaželimo drug drugemu vse tisto, kar želimo sebi. Predpraznična izdaja našega glasila je vsekakor možnost, da podamo poročilo in ocenimo naše delo. To je obenem izhodišče za nadaljno boljšo in kvalitetnejšo delo vseh nas. Glede na to, da so bili ti meseci precej razgibani smo pričakovali, da bo več prispevkov s strani društev in organizacij, kot sicer. Izgleda, da smo nekateri zelo skromni, čeprav bi imeli razlog, kaj zapisati in tako ohraniti našim potomcem. Letos smo se prijavili na javni razpis Phare malih čezmejnih projektov Slovenija-Madžarska, s projektom „Z vidro do čistejših voda”. Na tem razpisu smo uspešno kandidirali in pridobili evropska sredstva. Za nami je komasacija ob železnici, katero ocenjujemo, da smo uspešno opravili, saj je vložena le ena pritožba in to rešuje pristojno ministrstvo. Drugi del komasacije, na območju doline Dolenjskega potoka je več odprtih vprašanj. Glede podanih pripomb na razgrnitev, so bili stranke ponovno zaslišane in sedaj se usklajuje nova rešitev le teh. Največ pripomb je bilo zaradi jezera, ker lastniki niso dobili ne nadomestno zemljišče, ne oškodnino. To sedaj rešujemo skupaj z ministrstvom za okolje, prostor in energijo, vendar zelo počasi napredujemo. Ko bomo več izvedeli z namenom in statusom jezera, vas bomo sproti obveščali. Končno smo pridobili tudi gradbeno dovoljenje za izgradnjo vodovodnega omrežja v občini. Upamo, da bomo uspešni na javnih razpisih nepovratnih sredstev za ta namen in da bomo lahko izgradili čim hitreje to za nas zelo pomembno investicijo. Tudi opremo v šoli in vrtcu smo zagotovili našim otrokom, kot smo to obljubili ob svečani predaji obnovljenega objekta. Večini od vas je znano, da je Vlada RS sprejela uredbo o Krajinskem parku Goričko. Ob predstavitvi v Dobrovniku marca meseca nam je bilo obljubljeno, da bodo predlog Uredbe obravnavali občinski sveti in lahko podamo pripombe. Na javnih razpravah in dva meseca še na sedežih občin, smo imeli možnosti dajati pripombe, žal naše pripombe tudi tokrat niso bile uslišane v celoti. Kljub temu je Vlada sprejela Uredbo in razglasila Krajinski park Goričko (Ur.l.RS. št. 101/03), ki je začel veljati 5. novembra. Torej ponovno so odločali o naši prihodnosti drugi, ki v tem območju ne živijo in se ne soočajo s problemi na račun parka. Bojim se, da smo z razglasitvijo Krajinskega parka Goričko dobili več negativnega, kot pozitivnega. Od tega trenutka je potrebno upoštevati določila uredbe in so se pojavile prve težave pri prodaji kmetijskega zemljišča kmetije ali gozda. O tem vas v tej številki poskušamo obširneje obvestiti, bo pa o tem tudi podrobneje zapisano v eni od številki lokalnega časopisa Vestnik. Prvega maja prihodnje leto bo RS
polnopravna članica Evropske unije. Zaradi tega državni organi z vso močjo pripravljajo zakone na vseh področjih. Izmed teh je za nas bistvenega pomena tudi nov Zakon o divjadi in lovstvu. Zato bomo poskušali vplivati z amadmaji pred sprejetjem zakona, vendar koliko bomo uspešni, pa je drugo vprašanje.
Ob iztekajočem se letu bi se rad zahvalil vsem, ki ste pripomogli uresničiti zadane cilje in naloge čez celo leto. Iztopajoči posamezniki bodo deležni posebnih priznanj ob občinskem prazniku, kjer se bomo posebej zahvalili za njihov nadpovprečni prispevek k razvoju naše občine. Obenem Vas vabim k sodelovanju v bodoče in bi se poslovil z naslednjimi besedami: Staro leto je minilo, ne oziraj se nazaj, novega pa ne priganjaj-presenetiti se daj! Praznujte v miru, sreči, naši dragi, naše iskrene želje in voščilo.
Drage bralke in bralci, imejte se lepo, zato vesel Božič in srečno ter zdravo Novo leto 2004, Vam želi
župan Občine Hodoš Ludvik ORBAN
Tisztelt polgártársaim!
Újra december van, az ünneplés, a várakozás és a remény időszaka, hogy az előttünk lévő új esztendő jobb, szebb, mindenekelőtt pedig gazdagabb lesz. Meggyőződésem, hogy mindenki az ideinél szebb évre, még kevesebb kellemetlen pillanatra számít az új évben. Természetesen jogosak ezek az elvárásaink, kérdés persze, mennyit tudunk megvalósítani belőlük. Egymás tiszteletben tartásával, a másik iránt tanúsított megértéssel részben önmagunk is hozzájárulunk kívánságaink valóra váltásához. Éppen ezért, lehetőségeinkhez mérten próbáljunk meg ilyen irányba cselekedni, hiszen a mondás szerint: "ha jót nem tehetsz embertársaidnak, rosszat se cselekedj".
Fél év telt el lapunk legutóbbi számának megjelenése óta, mögöttünk vannak az ünnepek, az elmúlt év kemény munkája. Maradt még annyi időnk, hogy együtt ürítsünk poharunkat, ugyanazt kívánva másoknak, amit magunknak szeretnénk. Lapunk az ünnep előestjén jelenik meg, ami lehetőséget ad az elvégzett munkánk számbavételéhez. Ez az összegezés képezheti jövőbeli még hatékonyabb és minőségi munkánk alapjait. Lévén, hogy az elmúlt hónapokban sok minden történt, arra számítottunk, hogy egyesületeinktől és szervezeteinktől a megszokottnál több cikk érkezik. Úgy tűnik viszont, hogy egyesek rendkívül szerények, noha volna mit lejegyezni, megörökíteni az utókornak.
Az idén sikeresen pályáztunk a Szlovénia-Magyarország Phare Kisprojekt Alap határokon átnyúló kiírásán, éspedig "A vidrával a tisztább vizekért" című projekttel, és ezzel európai forrásokhoz jutottunk. A vasút melletti területen - megítélésünk szerint - eredményesen elvégeztük a tagosítást. Mindössze egy fellebbezés érkezett, ezzel jelenleg az illetékes minisztérium foglalkozik. A Dolenjski potok térségében tervezett tagosítással kapcsolatosan viszont több a nyitott kérdés. A tervek bemutatását követő meghallgatásokat követően a megfelelő megoldásokra törekszünk. A legtöbb megjegyzés a tóval kapcsolatosan érkezett, hiszen a
3
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
tulajdonosok ebben az esetben sem helyettesítő földterületet, sem kárpótlást nem kaptak. A problémát a Területrendezési, Környezetvédelmi és Energetikai Minisztériummal közösen próbáljuk megoldani, sajnos eléggé lassan haladunk a megoldás felé. Ha majd többet tudunk a tó céljáról és státusáról, önöknek is többet tudunk mondani. Végre sikerült beszerezni a községi vízvezetékrendszere kiépítéséhez szükséges építési engedélyt. Reméljük, hogy sikeresen pályázunk a vissza nem térítendő forrásokra, és sikerül megvalósítani ezt a számunkra rendkívüli jelentőséggel bíró beruházást. Amint azt a felújított létesítmény ünnepélyes átadásakor megígértük, sikerült beszerezni a szükséges iskolai és óvodai berendezést.
Olvasóink többsége bizonyára tudja, hogy a Szlovén Köztársaság Kormánya elfogadta a Goričko Natúrparkkal kapcsolatos Rendeletet. A márciusi Dobronaki fórumon ígéretet kaptunk, hogy a Rendelet javaslatát véleményezésre a községi tanácsok elé terjesztik. A lakossági fórumokon, és az ezeket követő két hónap során a községi hivatalokban elmondhattuk megjegyzéseinket, amelyeket azonban nem méltányolták egészében. A Kormány tehát elfogadta a november 5-én hatályba lépő Rendeletet, amellyel kihirdette a Goričko Natúrpark megalapítását (UL RS 101/03). Jövőnkről tehát megint mások döntöttek, olyanok, akik nem ezen a területen élnek, és nem kell szembesülniük a park okozta nehézségekkel. Attól tartok, hogy a Goričko Natúrpark létrehozásával nem az előnyeink, hanem a hátrányaink
számát növeltük. A Rendelet hatályba lépésétől ugyanis tiszteletben kell tartani ennek rendelkezéseit, és már meg is jelentek a mezőgazdasági és az erdőterületek értékesítésével kapcsolatos gondok. Minderről részletesen tájékoztatjuk önöket lapunk jelen számában, hamarosan viszont a Vestnik helyi lap is terjedelmes cikket szentel ennek a kérdésnek. Jövő év május elsejével Szlovénia teljes jogú EU tagállam lesz. Ebből eredően az állami szervek teljes erővel a különböző jogszabályok harmonizálásán dolgoznak. Számunkra az egyik legfontosabb jogszabály a Vadakról és a Vadászatról szóló Törvény. A törvény elfogadását megelőzően különböző módosító függelékekkel próbáljuk meg érvényesíteni érdekeinket, persze kérdés, mennyire lehetünk sikeresek.
Most az év vége felé engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik év közben hozzájárultak céljaink eléréséhez, feladataink megvalósításához. A kiemelkedő teljesítményű egyéneknek a községi ünnep alkalmából átadjuk az elismerést, és köszönetet mondunk nekik a községünk fejlesztéséhez való hozzájárulásukért. Kérem, a jövőben is dolgozzunk együtt, és engedjék meg, hogy a következőkkel búcsúzzam:
Az óév elmúlt, ne tekintgess vissza, az újat pedig ne erőltesd - engedd magadhoz a meglepetéseket! Kívánok békés, boldog ünnepeket, őszinte jókívánságaimat küldöm minden kedves olvasónak! Örömteli karácsonyi ünnepeket, és egészségben gazdag új esztendőt kíván mindnyájuknak
Hodos Község polgármestere ORBÁN Lajos
ČETRTI OBČINSKI PRAZNIK
Od izida prejšnjega glasila je potekel že lep čas, zato je potrebno, da Vas drage bralke in bralci na kratko seznanimo z dogodki in deli, ki so se dogajali v naši Občini.
Dokaj pestri so bili dnevi 4. občinskega praznika Občine Hodoš. Občinski dnevi so se uradno začeli 18. julija 2003 in so trajali do 20. julija, zato uradno, ker so se naše prireditve, v okviru občinskega praznika, začele 27. 6. 2003 z odprtjem razstave na Krplivniku in trajalo do predaje praporja PGD Hodoš, 2.8.2003.
Prvi občinski dan se je začel s svečano sejo, ki je bila v dvorani kulturnega doma na Hodošu. Seje se je udeležilo, kar precej gostov, začela se je z pozdravnim govorom župana V svojem govoru je na kratko predstavil delo in uspehe občine v 1. mandatu ter v prvi polovici leta 2. mandata Za županom so imeli govor tudi povabljeni gosti, ki so nam čestitali ob prazniku ter zaželeli nadalnjih uspehov pri razvoju občine. Po govora je sledilo podeljevanje priponk ter občinskih priznanj. Pred dvema letoma je Občinski svet občine Hodoš na svoji 21. redni seji, dne 21. junija sprejel Odlok o istovetnostnih simbolih. V okvira teh simbolov je bilo potrebno zagotoviti občinskim funkcionarjem priponke. Na tej seji so sprejeli tudi Odlok o Občinskih priznanjih. Ta priznanja, simbole in priponke nam izdeluje podjetje Heraldika. V letošnjem letu smo se odločili za nabavo teh priponk. G. Jurečič je na kratko predstavil priponke in sicer: Priponke so trajna last vsakega posameznika, ki se nosijo na občinskih prireditvah. Izdelane so iz kovine, v sredini je grb občine in spodaj napis v obeh jezikih ter funkcija. Priponke smo sprejeli, župan, podžupan, člani občinskega sveta ter delavki v občinski upravi.
Občinski svet občine Hodoš je na svoji 6. redni seji, dne 22. maja 2003 sprejel sklep o podelitvi občinskih priznanj za leto 2003. Prvi
naziv, častni občan občine Hodoš je v letošnjem letu pridobil g. Lajos Eőry iz Hodoša št 62, za opravljanje raznih funkcij in to seveda volontersko. Med ostalim je dolga leta bil tudi predsednik KS, kljub finančnim težavam je v času njegovega predsedovanja bilo marsikaj narejeno.
Drugi naziv Zlata plaketa Občine Hodoš je prejel g. Ernest Eőry iz Murske Sobote, Kajuhova ulica 11. Po svojih močeh je neposredno pomagal pri ustanovitvi Občine Hodoš. Pri osamosvojitvi Slovenije je bil prisoten na pogovorih za predajo vojašnice Hodoš in s tem pripomogel, da ni prišlo do prelivanja krvi med pripadniki JNA in TO. Ne glede na ostalo njegovo preveliko obveznost vedno najde čas za razgovore in nasvete, hkrati pa se še naprej trudi za razvoj naše občine.
Tretji naziv pa je listina Občine Hodoš. To pa je prejel Mejni prehod Hodoš. Mejni prehod so vrata naše občine, zato nam ni vseeno kakšen videz ima ta mejni prehod. Zaposleni na mejnem prehodu, skupaj s komandirjem skrbijo za čisto okolico ter za prijetno vzdušje. Glede tega so bili že večkrat izbrani med najboljšimi prehodi v Sloveniji. Podelili so še naslednja priznanja:
- župansko priznanje je letos pripadlo g. magistra Viljemu Kerčmarju (evangeličanskemu duhovniku) za vsestransko pomoč in prizadevanje ter g. Albertu Abrahamu, našemu rojaku za dolgoletno plodno sodelovanje.
- za najlepše urejene rože je prejela priznanje ga Helena Roman iz Hodoša
- za najlepše urejeno kmetijo pa je bila letos nagrajena družina Šipoš iz Krplivnika
- ter za najlepše urejeno družinsko hišo, družina Bunderla iz Hodoša
Naslednji dan, v soboto 19. julija, je bil zelo pomemben dan. Namreč ponosno in svečano smo lahko predali namenu prenovljeno
4
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
šolo in vrtec. Župan je v svojem svečanem govoru omenil tudi, da mu je bilo v čast in zadovoljstvo, da je med nami lahko pozdravil ministra za Šolstvo, znanost in šport g. Slavka Gabra. V govoru je povedal, da je nedvomno to za našo občino, ki spada med najmanjše v RS pomemben korak razvoja, še posebej ko predajamo namenu ta objekt, ki bo služil za vzgojo in izobraževanje naših otrok. Tudi minister g. Slavko Gaber je povedal, da mu je v čast, da smo ga povabili na otvoritev in da skupaj z županom lahko prerežeta trak ter predata objekt v svoj namen. Na koncu sta še župan in g. Slavko Gaber skupaj na dvorišču šole in vrtca zasadila lipo. Po predaji objekta so sledile prijateljske tekme na nogometnem igrišču Hodoš. Prireditve so se nadaljevale v nedeljo 20. julija in sicer s IV. odprtim gasilskim tekmovanjem na Krplivniku.
Občinski praznik se je zaključil v nedeljo zvečer na Hodošu, pri mejnem kamnu 180 na Nyárosu, kjer je bilo srečanje s krajani vasi Szalafő. To srečanje je bilo zelo prijetno, saj so se tu srečali bivši sošolci, sorodniki, prijatelji, ki jih je ločila državna meja in železna zavesa. Tudi to srečanje se je začelo s slavnostnim govorom obeh županov, katera sta v svojem govoru izrazila pomembnost obnovitve nekdanje ceste. Cilj tega srečanja je bilo predvsem to, da se obvežemo, da to cesto uredimo v prevozno stanje in tako pričakamo vstop v EU, kajti od tega trenutka naprej bi lahko prosto prestopili mejo, katera bo ukinjena. Med tem časom pa bi bilo potrebno organizirati vsako leto enkrat srečanje, da opozorimo pristojne na pomembnost cestne povezave.
Tako so bili dnevi občinskega praznika za nami, mi pa smo morali delati naprej. Od prejšnje izdaja glasila in do sedaj je občinski svet Občine Hodoš imel dve seji. Na teh sejah je bila prvič prisotna tudi ga. poslanka Maria Pozsonec. Člani občinskega sveta so na teh sejah sprejeli:
-Odlok o določitvi predkupne pravice v Občini Hodoš
-Pravilnik o finančnih intervencijah programa za pospeševanje
proizvodnje hrane v letu 2003 v Občini Hodoš
-Sklep o gradnji vodovodnega omrežja na območju Občine Hodoš
-Sprejem Odloka rebalans proračuna za leto 2003
-Sprejem Sklepa o določitvi cene vode
Kot Vam je drage bralke in bralci znano, povsod v Pomurju primanjkuje vode. Zaradi tega se je župan odločil in šel z ga. poslanko Mario Pozsonec k ministrici za regionalni razvoj. Ministrica mu je povedala, da bi nekje leta 2006 lahko izgradili celotno vodovodno omrežje za Pomurje. Njegov odgovor je bil, da vode takrat več ne bomo rabili, ker brez vode enostavno ni življenja. Ker ne moremo čakati križem rok, smo na Krplivniku začeli izkopavati vodnjake. Izkopali smo tri vodnjake, kjer iz enega voda lepo teče, iz drugih dveh pa malo slabše. Sedaj smo tam že naredili rezervoar, ki se čez noč oziroma ko je manjša poraba vode polni in je zadosti vode za Krplivnik. Po dolgem času smo uspeli urediti tudi okolico hiše Laco Štefana na Krplivniku št 17. Zaradi te hiše in njene okolice so se vaščani Krplivnika večkrat pritoževali. Občini je po dolgem času uspelo urediti tudi lastništvo, tako daje občina zdaj lastnik tega premoženja. Na srečo smo uspeli pridobiti ljudi, ki imajo interes, da to hišo obnovimo. To pa je Društvo Mozaik in Inštitut za rehabilitacijo. Tu se pripravlja EKO kmetija v kateri bo živel gospodar. V tej hiši nameravamo imeti tudi krušno peč ter prodajo BIO hrane. Načrtujemo pa tudi, da bi ta gospodar, ki bo na tej kmetiji živel, imel tudi jahalne konje ter izposojo koles. To hišo obnavljajo delavci preko Zavoda za zaposlovanje. V jeseni so že zasejali določene njive z žitom, zaradi slame. Na tej kmetiji bodo zaposlene težje zaposljive osebe. Glede tega smo se septembra zbrali na sedežu Občine Hodoš in podpisali sporazum o medsebojnem sodelovanju med Inštitutom za rehabilitacijo, društvom Mozaik in Občino Hodoš na področju sodelovanja z Ekološko kmetijo Hodoš. Na podlagi sklepa Občinskega sveta Občine Hodoš, z dne 28. avgusta 2003, smo se odločili, da
podpišemo Pismo o nameri za tovrstno sodelovanje v korist naše občine in širše. Slavnostni dogodek podpisa pisma je bil 17. oktobra 2003, v dvorani kulturnega doma Hodoš. Po podpisu pisma o nameri je sledil ogled Eko kmetije na Krplivniku ter pogostitev povabljenih gostov. Na občini smo imeli čez leto zaposlenih deset javnih delavcev. Petim je pretekla pogodba 31. 10.2003 in tako jih bo čez zimo samo pet. Delavci so dosti pomagali pri zagotovitvi pitne vode, vzdrževanju muzeja, kulturne dvorane, gasilskega doma, vežic, pobirali so tudi slive ter čistili okolico Občine.
17. avgusta 2003 je organiziralo Kulturno društvo Őrség Hodoš, skupaj z Madžarsko narodno samoupravno skupnostjo ter Zavodom za kulturo madžarske narodnosti Lendava pri nekdanji vojašnici Hodoš srečanje družin, za vse ljubitelje madžarske glasbe ter dobrot madžarske kuhinje. Pokrajinski arhiv Maribor, Arhiv Železne županije Szombathely, Arhiv županije Zala Zalaegerszeg, Občina Hodoš in Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava so dne 25. avgusta v dvorani kulturnega doma na Hodošu svečano odprli razstavo - predstavitve zbranega arhivskega gradiva XIII. Razstava je bila odprta do 26. septembra 2003, vsak delovnik od 7 - 15.00 ure. 21. septembra je bilo srečanje na Kercaszomoru - Krplivnik (Domaföld - Puszta) pri mejnem kamnu št. 238, ob koncu projekta 2000 "SKUPNA POT, SKUPNA PRIHODNOST". Srečanja se je udeležilo malo pričakovanih gostov. Oba župana sta imela slavnostni govor, v katerem sta omenila, da smo se zbrali na meji, ki ločuje dve državi a obenem smo stali sredi skupnosti, ki je dolga leta spadala skupaj. Dokler je bilo mogoče, so naši predniki prosto hodili in gnali živino iz Kercaszomora na sejme v Gradec, Öriszentpéter ali Körmend. 21. septembra smo se zbrali, da skupaj proslavimo skupne dosežke zadnjih dveh - treh let. Evropska unija podpira regionalni razvoj in obenem postavlja kot cilj čim pogostejše in tesnejše čezmejno sodelovanje. Lokalna samouprava Kercaszomor se je z našo občino, kot partnerjem prijavila na razpis v okviru programa PHARE iz katerega je dobila sredstva. Sredstva so pridobili za izdelavo projekta ceste in izdelavo brošure oziroma zloženke. Na podlagi tega so med ostalimi izdali tudi zloženko o Krplivniku (muzej), s katero nismo zadovoljni, namreč, ob takšnih izdajah bi bilo potrebno tesneje sodelovati in se dogovoriti, kaj bi vsebovala ta zloženka. Tudi v samem prevodu je precej napak, zaradi tega ne moremo povečati naklade. Tukaj smo se prvič srečali pred enim letom in sicer na občinski praznik, ter si zadali nalogo cestne povezave med naseljema Kerca in Domaföld. Občina Hodoš je uspela iz lastnih virov posodobiti del povezovalne poti, ki smo jo izgradili vse do meje, ki bo nas v bodoče povezovala. Kljub temu, še ne moremo biti zadovoljni, saj nas čakata še izgradnja cestne povezave med naseljama Krplivnik in Szomoróc, ter med naseljema Hodoš in Szalafő. S tem bomo našim prijateljem približali železniško postajo, naši občani pa bodo lahko brez težav skočili na pokušnjo vina v sosednje kleti, ali pa morda na nedeljsko božjo službo. S sosednjimi lokalnimi samoupravami Bajánsenye, Magyarszombatfa in Szentgyörgyvölgy imamo že nekaj let pristne odnose sodelovanja in upamo, da bomo v kratkem lahko rekli isto še za nove sosede Kercaszomor, s katerimi smo odprli formalno cestno povezavo. Potem je še sledil govor ga poslanke Marie Pozsonec in poslanca DZ Zsolta Németha ter kulturni program in pogostitev.
V soboto 27. septembra pa smo imeli na obisku upokojence iz pobratene občine Hodoš na Slovaškem. Pričakali smo jih pred občino, kjer smo jih pogostili z malico, nato smo se z njimi odpravili na ogled znamenitosti Prekmurja Najprej smo si ogledali Lenarčičev mlin v Neradnovcih. Nato smo se peljali h gradu na Grad na Goričkem. Praktično se je ogled znamenitosti končal pri gradu na Gradu, saj se je pokvaril avtobus. Od tod smo težko prišli nazaj v našo občino, kjer so popravili avtobus. Nato smo si še
5
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
ogledali šolo in vrtec ter evangeličansko cerkev in po pogostitvi so se upokojenci odpravili domov.
21. novembra, kot že tradicionalno smo imeli svečano sejo s pobrateno Občino Bajánsenye ter predstavniki društev. Ocenili smo letošnje skupno delo in prireditve ter predvideli in uskladili skupne programe in prireditve za leto 2004. Precej časa smo se zadržali pri uskladitvi programa za 30. april 2004. Namreč s 1. majem 2004 vstopamo v Evropsko unijo hkrati z R Madžarsko. Kot sosednja lokalna samouprava in s tradicijo dobrega sodelovanja, želimo na vsak način to slavnost zabeležiti s skupnim programom na mejni črti Mednarodnega mejnega prehoda Hodoš - Bajánsenye.
13. decembra je pa bil zelo vesel dan za naše starejše občane. Kot vsako leto, smo jim tudi letos pripravili pogostitev v dvorani kulturnega doma na Hodošu. Pripravili smo jim predstavo in zabavo z našim domačim muzikantom g. Ludvikom Nemecem iz Krplivnika, da so lahko malo pozabili na vsakodnevne težave in bolezni, ki jih spremljajo.
Ker se bliža čas božično - novoletnih praznikov, bi Vam drage bralke in bralci našega glasila zaželela veliko veselih in lepih trenutkov, posebej pa zdravja, uspehov, ter družinskih radosti v Novem letu 2004.
Vodja občinske uprave Lidija SEVER NEGYEDIK KÖZSÉGI ÜNNEP
Mivel eltelt egy kis idő legutóbbi jelentkezésünk óta, úgy véljük, kedves olvasóink, fontos, hogy röviden tájékoztassuk önöket mindarról, ami az elmúlt időszakban történt községünkben. Eseménydúsak voltak a 4. Községi Ünnep körüli napok, amelyek hivatalosan 2003. július 18-án kezdődtek és július 20-áig tartottak. Azért hivatalosan, mert hiszen a községi ünnep keretében szervezett első rendezvényünket már 2003. június 27-én megszerveztük, éspedig a kapornaki kiállítás megnyitásával, míg a záró rendezvény, a Hodosi Önkéntes Tűzoltóegyesület ünnepélyes zászlóbontása 2003. augusztus 2-án volt.
Az első községi nap, számos meghívott vendég részvételével ünnepi díszüléssel kezdődött a hodosi kultúrteremben. Az egybegyűlteket Orbánt Lajos polgármester köszöntötte, aki röviden ismertette a Községünkben elvégzett munkát, valamint a Községben az első ciklusban, valamint a második ciklus első évének elején elért eredményeket. A polgármestert követően szót kértek a meghívott vendégek is, akik gratuláltak az elért eredményekhez és további sikereket kívántak a Község fejlesztésében. Az ünnepi köszöntők után kiosztották a kitűzőket és a Községi Elismeréseket. Hodos Község Községi Tanácsa két évvel ezelőtt, a június 21-ei, 21. ülésén elfogadta a Jelképek Azonosításáról szóló Szabályrendeletet. A Rendelet értelmében a községi tisztségviselőknek is biztosítani kellett a kitűzőket. Ugyanezen az ülésen került elfogadásra a Községi Elismerésekről szóló Szabályrendelet. Az elismeréseket, a jelképeket és a kitűzőket a Heraldika vállalat készítette. Az idén a kitűzők beszerzése mellett döntöttünk. Jurečič úr röviden bemutatta a kitűzőket: a tartós egyéni tulajdonba kerülő kitűzőket a községi rendezvényeken kell viselni. A kitűzők fémből készültek, középen a Község címerével, alatta pedig kétnyelvű felirattal, és a viselő tisztségének jelölésével. A kitűzőt a polgármester, az alpolgármester, a Községi Tanács tagjai, valamint a községi hivatal két alkalmazottja vette át. Hodos Község Községi Tanácsa a 2003. május 22-ei, 6. rendes ülésén elfogadta a 2003-as Községi Elismerések kiosztásáról szóló határozatot.
Hodos Község díszpolgára címét az idén Eőry Lajos, Hodos 62, vehette át, aki különböző tisztségeket töltött be a múltban -természetesen társadalmi munkában. Sok éven keresztül volt a
Helyi Közösség elnöke, elnöklése idejében a nehézségek ellenére számos feladatot valósított meg, sok eredményt ért el.
Hodos Község Arany plakettjét Eőry Ernő, Muraszombat, Kajuh utca 11 - vehette át, aki sokat segített Hodos Község megalapításánál. A Szlovéniáért folytatott háború idejében tagja volt a hodosi laktanyánál tárgyaló csoportnak, amivel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem történt vérontás a jugoszláv néphadsereg és a területvédelmi egységek soraiban. Számos elfoglaltsága ellenére mindig szakít időt a megbeszélésekre és tapasztalatcserékre, továbbra is a község fejlesztésére törekszik.
A harmadik elismerést, Hodos Község Oklevelét a hodosi határátkelő kapta. A határátkelő a Község kapuja, így nem mindegy, milyen képet nyújt az érkezőnek. A határátkelő legénysége a parancsnokkal együtt gondoskodik a rendezett környezetről és a kellemes hangulatról. A múltban már többször elnyerték a legrendezettebb szlovén határátkelő címet.
A folytatásban az alábbi elismerések kerültek kiosztásra:
- sokoldalú tevékenységéért és törekvéseiért polgármesteri elismerésben részesült mag. Kerčmar Vili (evangélikus lelkész), míg a sokéves gyümölcsöző együttműködésért Ábrahám Albert, a falu szülötte vehette át az elismerést.
- a legszebb virágokért járó elismerést a hodosi Román Ilonának adták át.
- a legrendezettebb parasztgazdaságnak az idén a kapornaki Sípos család portája bizonyult.
- a legrendezettebb kertes ház címet a hodosi Bunderla család nyerte el.
Rendkívül fontos nap volt a következő nap, avagy szombat, július 19-e, hiszen aznap adtuk át rendeltetésének a felújított iskolát és óvodát.
A polgármester ünnepi köszöntőjében külön üdvözölte Slavko Gaber úr oktatási, tudományos és sportminisztert. Hangsúlyozta, hogy községünk, mint a Szlovén Köztársaság egyik legkisebb önkormányzata számára ez igen fontos fejlesztési lépés, amely gyerekeink nevelését és oktatását szolgálja. Slavko Gaber miniszter elmondta: megtiszteltetés számára, hogy itt lehet a megnyitón, hogy a polgármesterrel közösen szelheti át a felújított épület megnyitását jelképező szalagot. Végezetül a polgármester és a miniszter az iskola és az óvoda udvarán egy hársfát ültetett el. A létesítmény átadását követően a hodosi sportpályán barátságos labdarugó mérkőzések kezdődtek. A rendezvénysorozat vasárnap, július 20-án folytatódott, éspedig Kapornakon, a IV. Nyílt Tűzoltó Vetélkedővel.
A hodosi községi ünnep vasárnap este zárult, amikor a Nyárosnál lévő 180-as határkőnél Szalafő lakosaival találkoztunk. Ez egy rendkívül kellemes találkozás volt, hiszen olyan egykori iskolatársak, rokonok, barátok találkoztak, akiket a határ, illetve a vasfüggöny választott el egymástól. Ez a találkozó is a két polgármester ünnepi köszöntőjével kezdődött. Mindketten kiemelték az egykori összekötőút helyreállításának jelentőségét. A találkozó fő célja kötelezettségvállalás volt, hogy felújítjuk az utat, hogy felkészüljünk az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatára, amitől kezdődően szabadon átléphetjük a megszűnt határvonalat.. Közben pedig évente megszervezzük a találkozót, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét a közúti kapcsolat létesítésének jelentőségére.
A községi ünnep napjai lassan elmúltak, a munkát azonban folytatni kell. Lapunk előző számának megjelenése óta Hodos Község Községi Tanácsa két ülést tartott. Az üléseken első ízben részt vett Pozsonec Mária nemzetiségi parlamenti képviselői is. A tanácstagok az alábbi dokumentumokat fogadták el a két ülésen:
- Szabályrendelet az elővásárlási jogról Hodos Községben - Szabályzat az élelmiszertermelési program pénzügyi ösztönzéséről a 2003-as évre vonatkozóan Hodos Községben
6
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
- Határozat a vízvezeték-hálózat építéséről Hodos Községben - Szabályrendelet a 2003-as évi pótköltségvetésről - Határozat a vízdíj kijelöléséről
Amint azt a kedves olvasók is tudják, Muravidék szerte gondot okoz a vízhiány. Emiatt a polgármester Pozsonec Mária parlamenti képviselővel szeptemberben megkereste a regionális fejlesztési miniszter asszonyt, aki elmondta: 2006 tájára várható, hogy a Muravidék teljes területén kiépül a vízvezeték-hálózat. A polgármester válasza az volt, hogy akkor már nem lesz szükségünk vízre, hiszen víz nélkül nem lesz élet sem. Mivel nem várhatunk ölbe tett kézzel, Kapornakon megkezdtük a kutak ásását. Eddig három kutat ástunk, egyikből szépen folyik a víz, a másik kettőből inkább csak csordogál. A helyszínen egy tartályt is telepítettünk, amely az éjszaka folyamán, illetve alacsonyabb fogyasztás esetében megtelik, és ezzel kielégítjük Kapornak település vízigényét. Végre sikerült rendeznünk Lacó István Kapornak 17 szám alatti házának környékét. A ház és környezet miatt a múltban sokat panaszkodtak a kapornakiak, mert hiszen a környezet rendetlen volt, a ház is nagyon rossz állapotban volt. A községnek sikerült most rendezni a tulajdonjogot, vagyis az ingatlan a község tulajdonába került. Szerencsére sikerült érdeklődőket is találni a ház felújításához, éspedig a Mozaik Egyesület, valamint Rehabilitációs Intézet vállalta ezt. Itt most egy öko-gazdaság fog létesülni, a gazda a helyszínen fog élni, ahol kemencét is kialakítunk, továbbá bio-ételeket árusítunk. Terveink szerint a gazdálkodó lovakat is tart, vagyis lovagolni is lehet, meg kerékpárokat kölcsönözni. A házat a munkaügyi hivatal segítségével rendezzük. Az ősszel már búzával vetettünk be bizonyos területeket, hogy legyen szalma. A gazdaságban megváltozott munkaképességű emberek fognak dolgozni. Szeptemberben a községi hivatalban találkoztunk, hogy a Rehabilitációs Intézettel, valamint a Mozaik Egyesülettel felkészüljünk a Hodosi Ökológiai Parasztgazdaság létrehozásáról szóló együttműködési megállapodás aláírására. Hodos Község Községi Tanácsa 2003. augusztus 28-ai határozata értelmében szándéknyilatkozatot írtunk alá a község és szélesebb közösség javát szolgáló, ilyen jellegű együttműködésről. A szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírására 2003. október 17-én került sor, a hodosi kultúrteremben. Az aláírást követően ellátogattunk a kapornaki Öko-gazdaságba, és megvendégeltük a meghívott vendégeket. Ónkormányzatunk az idén tíz közhasznú munkást alkalmazott. Ötűknek 2003. október 31-én lejárt a szerződése, így télre csak öten maradtak. Ezek a munkások sokat segítettek az ivóvíz ellátásban, rendben tartják a tájházat, a kultúrtermet, a tűzoltóotthont, a ravatalozókat, részt vettek a szilvaszedésben, rendezik a községi hivatal környezetét is.
2003. augusztus 17-én a hodosi Őrség Művelődési Egyesület a Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösséggel, valamint a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel karöltve az egykori hodosi laktanyánál a magyar zene és a magyar ételek kedvelői számára megszervezte a családok hagyományos találkozóját. Augusztus 25-én a Maribori Tartományi Levéltár, a Vas Megyei Levéltár Szombathelyről, a Zala Megyei Levéltár Zalaegerszegről, Hodos Község, valamint a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésében a hodosi kultúrteremben ünnepélyes kiállítás megnyitó volt, amelyen bemutattuk a levéltári gyűjtemény egy részét. A 13. kiállítás 2003. szeptember 26-ig, 7 és 15 óra között várta a látogatókat.
A "KÖZÖS ÚT, KÖZÖS JÖVŐ" projekt befejezését követően szeptember 21-én Kercaszomor és Kapornak (Domaföld - puszta) találkozott a 238-as határkőnél. A találkozón egyébként több résztvevőre számítottunk. A két polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy egy egyébként egymáshoz tartozó közösséget elválasztó határvonalon állunk. Amíg ez lehetséges volt, elődeink
szabadon jártak, terelték az állatokat Kercaszomorból a grazi, az őriszentpéteri vagy a körmendi vásárra. Szeptember 21-én azért találkoztunk, hogy közösen ünnepeljük az elmúlt két-három évben elért eredményeket. Az Európai Unió támogatja a regionális fejlesztést, valamint a határokon átnyúló együttműködést. Kercaszomor Ónkormányzata Községünkkel együtt sikeresen pályázott a PHARE programban, és ezzel forrásokhoz jutott az út tervdokumentációjának elkészítéséhez, valamint egy kiadvány megjelentetéséhez. A projekt keretén belül megjelent egy kiadvány, amely bemutatja a kapornaki tájházat. A kiadvány tartalmát illetően hiányosságokat tapasztaltunk, ezért a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség, hogy közösen megbeszéljük az ilyen jellegű kiadványok tartalmát. Mivel a fordításban is számos hiba fordult elő, lemondtunk az utánnyomtatásról. Az egy évvel korábbi első találkozó alkalmával született a Kerca és a Domaföld települések közötti közúti kapcsolat felújításával kapcsolatos döntés. Hodos Községnek sikerült önerőből korszerűsítenie a határvonalig vezető útszakaszt. Persze, ennél többet szeretnénk, várat magára még a Kapornak Szomoróc, valamint a Hodos-Szalafő települések közúti összekapcsolása. Barátaink számára ezzel elérhetőbb lesz a vasútállomás, a mi polgáraink pedig bármikor átugorhatnak a szomszédos szőlőhegyre egy kis borkóstolóra, vagy akár a vasárnapi istentiszteletre. Évek óta baráti kapcsolatok kötnek bennünket a szomszédos bajánsenyei, magyarszombatfai és szentgyörgyvölgyi önkormányzathoz, reményeink szerint hamarosan ugyanezt elmondhatjuk Kercaszomorról is, hiszen az út most már nyitva áll. A találkozón felszólalt Pozsonec Mária nemzetiségi parlamenti képviselő és Németh Zsolt a magyar országgyűlés tagja, majd kultúrális program és megvendégelés következett. Szombaton, szeptember 27-én látogatók érkeztek hozzánk a szlovákiai Hodos testvérközségből. A vendégeket a községi hivatal előtt köszöntöttük, majd muravidéki kirándulásra hívtuk meg őket Elsőnek Neradnovcin jártunk, ahol megtekintettük a Lenarčič malmot, majd Grad (Felsőlendva) felé vettük utunkat ahol sajnos be is fejeztük a muravidéki jellegzetességek látogatását, mert a vendégbusz elromlott. Miután nagy nehezen visszatértünk Hodosra, még megtekintettük az iskolát és az óvodát valamint az evangélikus templomot és már elérkezett az elutazás pillanata. November 21-én díszülést tartottunk a bajánsenyei testvérközséggel és az egyesületek képviselőivel. A találkozón értékeltük az idei közös tevékenységünket és rendezvényeinket valamint megbeszéltük a 2004-es évi együttműködési- és rendezvényprogramot. Sok időt szenteltünk a 2004. április 30-ai program egyeztetésének, hiszen 2004. május 1-én Magyarországgal egy időben csatlakozunk az Európai Unióhoz. Mivel a két helyi önkormányzat között hagyományosan jó az együttműködés, mindenképpen közösen szeretnénk megünnepelni a történelmi pillanatot, éspedig a Hodos-Bajánsenye határátkelőn szervezett közös programmal. Idősebb polgáraink számára vidám nap volt december 13-a, hiszen a hagyományokhoz híven az idén is megvendégeltük őket a hodosi kultúrteremben. Hogy feledtessük velük a mindennapok bajait és gondjait a találkozóra előadást és szórakoztató programot is készítettünk.
Kedves olvasóink, engedjék meg, hogy a közelgő karácsonyiújévi ünnepek kapcsán sok vidám és kellemes pillanatot a 2004-es új esztendőben pedig mindnyájuknak egészséget sikert és nagyon sok családi örömöt kívánok.
SEVER Lidija, a Községi Hivatal vezetője
7
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Nogomet v drugi polovici leta
Po izidu zadnje številke glasila se je zgodilo marsikaj na področju športa v občini Hodoš, zato je potrebno nameniti nekaj vrstic, da bi naše občanke in občane sproti obveščali. Leto se bo za nas uspešno končalo, čeprav se je na začetku leta kazalo slabo. Nameravali smo narediti spremembe in nam je tudi uspelo. Najpomembnejše kaj smo hoteli spremeniti je rezultat, ki je bil ob zaključku sezone 2002/2003. To se je spremenilo z zelo velikim zadovoljstvom, saj smo na prvem mestu lestvice jesenskega tekmovanja.
V poletnem času smo imeli organizirane prijateljske tekme. V okviru občinskih praznikov smo pripravili tradicionalni dan nogometa v občini, na katerega smo povabili ekipo deklet in članov iz Avstrijskega Gleisdorfa, ekipo veteranov iz Madžarskega Szentgyörgyvölgya, ter člansko ekipo iz Madžarskega Sanda. Bil je prijeten, vroč poletni popoldan, ki smo ga preživeli z našimi prijatelji in smo se z njimi dobro pozabavali. Že dolgo letna tradicija, da igramo nogomet z našimi sosedi z Bajánsenye, letos je prišlo do prijateljske tekme na Madžarskem. Nastopili smo s tremi ekipami - dekleta, člani, veterani, ter z enajstmetrovkami med vodstvom lokalne skupnosti in klubom. V lepem vzdušju smo z ekipo in s prijatelji preživeli prijeten popoldan. Ob različnih igrah, smo prireditveni program popestrili z igranjem nogometa na tradicionalni prireditvi srečanja družin v stari vojašnici na Hodošu, tam smo imeli prijateljsko tekmo z ekipo deklet iz Őriszentpetra. Načrtovali smo ponovno igro na hodoškem igrišču, le na žalost nam vreme ni bilo naklonjeno. V septembru smo organizirali tradicionalni prijateljski nogomet iz Szetgyörgyvölgya med veterani. Prav s temi imamo že več kot deset letno tradicijo na področju športa. Vodstvo kluba ne more biti zadovoljno, da ravno na takšna srečanja se ne odzovejo naši veterani. Zavedamo se, da vsak od nas ima neke obveznosti, pa vendar, toliko časa si moramo vzeti, da se srečamo z našimi prijatelji in odigramo tekmo, po tekmi pa veselo zapojemo ob pogostitvi. Tudi prijatelji iz pobratene občine Sand na Madžarskem so organizirali turnir v malem nogometu ob njihovem občinskem prazniku v mesecu avgustu. Po zaslugi trenerja so se naši igralci odzvali povabilu in kljub neprimernemu igrišču zasedli prvo mesto. Žal so se zaradi drugih tekem doma morali naši igralci po tekmi takoj vrniti in niso bili deležni njihove pogostitve.
Prijateljske tekme so se bližale koncu in smo se bolj posvetili novi nogometni sezoni z velikimi pričakovanji. To je tudi obrodilo svoje sadove in na koncu leta smo lahko vsi skupaj zadovoljni in veseli z našim delom in rezultati. Zato bi se ob tej priložnosti radi zahvalili vsem članom društva, občankam in občanom občine Hodoš, ki naše društvo moralno in finančno podpirajo in s tem pripomorejo, da je iz njega nastalo to kar je danes. Upamo, da bo konec sezone prav tako uspešen in takrat bomo še bolj zadovoljni. Namreč če uspešno zaključujemo leto in nogometno sezono smo s svojim delom opravičili vložena sredstva s strani sponzorjev in z večjim upanjem lahko pričakujemo v bodoče.
Seveda pohvala ni namenjena samo članom, ampak tudi našim članicam, ki pridno igrajo nogomet. V poletnem času smo imele tri prijateljeske tekme, pred tekmami pa smo pridno hodile na treninge in ubogale trenerja Ludvika
Novaka, zaradi tega pa smo imeli dobre rezultate. V jesenskem delu nismo imeli več tekem in ne treningov, zato upamo, da bomo v zimskem času lahko imeli treninge v telovadnici. Nato bi se lahko udeležili dvoranskega turnira na Madžarskem. Najbolj pa pričakujemo poletje, ko bodo ponovno treningi in tekme.
Ob tej priložnosti bi se radi zahvalili vsem članom ekipe Gleisdorfa, Szentgyörgyvölgya, Bajánsenya, Sanda in Őriszentpétra za udeležbo na naših prireditvah in za prijetne pogostitve ob gostovanjih. Posebna zahvala velja našim prijateljem, ki nam tako ali drugače pomagajo pri izvedbi našega dela pri prireditvah: županu občine Ludviku Orban, Madžarski narodnostni samoupravni skupnosti občine Hodoš, Gezi in Štefanu Kerčmar, družini Šeruga, Albertu Abraham, Laciju Abraham, družinam Györkös iz Linza, Jožetu Arzenak, vsem ekipam, ki so se odzvale našim povabilom, navijačem, vodjem in članom. Posebej se zahvaljujemo našemu prijatelju Leopoldu Planku iz Schwainbacha za vsestransko pomoč.
Posebna zahvala naj velja za že pokojnega Geza Abraham, od katerega smo še dosti pričakovali, vendar smo se od njega morali prezgodaj posloviti, letos 11. oktobra na soboškem pokopališču.
Vsem navijačem, članom in občanom pa želimo miren božič in srečno ter uspešno polno novo leto.
Aleksander Abraham in Mateja Orban
Foci a második félévben
Lapunk legutóbbi számának megjelenése óta sok minden történt a sport területén Hodos Községben, ezért gondoltunk arra, hogy a kedves olvasókat is tájékoztassuk az eseményekről. Noha az elején másképp mutatkozott, most már biztos, hogy sikeres évet zárunk. Változásokat akartunk, és sikerrel jártunk. Leginkább a 2002-2003-as idény végén elért eredményeken kívántunk változtatni, és ez sikerült is, hiszen az őszi bajnokság befejeztével listavezetők lettünk.
A nyári időszakban több barátságos mérkőzést szerveztünk. A községi ünnepi rendezvények keretén belül megszerveztük a hagyományos községi foci-napot, amelyen az osztrák Gleisdorf női és tagcsapatát, a magyarországi, szentgyörgyvölgyi veterán csapatot, valamint a sandi felnőtt csapatot láttuk vendégül. Kellemes, forró nyári napot töltöttünk együtt barátainkkal, nagyon jól szórakoztunk. Sokéves hagyománya van a szomszédos bajánsenyei csapattal való mérkőzésnek, az idén Magyarországon volt a barátságos mérkőzés. Három csapattal szerepeltünk: a mérkőzésekben a lányok, a tagok és a veteránok mérték össze tudásukat és erejüket, míg a községi tanácstagok és a klub vezetősége büntetőrúgásokban mérkőzött. Nagyon kellemes, baráti hangulatban telt ez a délután. A rendezvényeket szintén sporttalálkozókkal színesítettük, a régi hodosi laktanyánál szervezett családi találkozón az őriszentpéteri női csapattal mérkőztünk meg. Az időjárás sajnos megakadályozott bennünket a találkozó megismétlésében - ezt a hodosi pályán szerettük volna megszervezni. Szeptemberben zajlott Szentgyörgyvölgyön a hagyományos veterán találkozó. Ezek a találkozók több mint tíz éves hagyományra tekintenek vissza. A klub
8
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
vezetősége nagyon fájlalja, hogy a találkozókon nem vesznek részt a mi veteránjaink. Tudjuk, hogy mindenkinek sok a feladata, de annyi ideje mindenkinek kell, hogy legyen, hogy részt vegyünk a baráti találkozón, lejátszunk egy mérkőzést, utána pedig jó hangulatban folytassuk a társalgást. Augusztusban, a falunap alkalmából, testvértelepülésünk, Sand is megszervezte a hagyományos kispályás focitornát. Az edző buzdítására játékosaink elfogadták a meghívást, és a nem igazán megfelelő pálya ellenére a torna győztesei lettek. Hazai mérkőzéseik miatt azonban azonnal az ottani mérkőzést követően haza kellett, hogy utazzanak, így nem vehettek részt a megvendégelésen és a társalgásban.
A barátságos mérkőzések időszaka lassan a vége felé közeledett, mi pedig nagy elvárásokkal az új idény felé fordultunk. A felkészültség meghozta az eredményeket, az év végén valamennyien örömmel nyugtázhatjuk: sikeresek voltunk. Szeretnénk mindezért köszönetet mondani a klubtagoknak, a hodosiaknak, akik erkölcsileg és anyagilag támogatják egyesületünket, ami által lettünk azok, akik vagyunk. Reméljük, hogy az idény befejeztével is hasonló sikereket és megelégedettséget tapasztalunk. Ugyanis csupán az év, illetve az idény végi sikerrel igazolhatjuk a szponzorok által belénk fektetett támogatást, csak ez jogosít fel bennünket arra, hogy a jövőben is részesüljünk mind a támogatásban, mind az eredményekben.
A dicséret természetesen nem csak a férfi, hanem a női játékosokat is megilleti, hiszen ők is szorgalmasan fociznak. A nyári időszakban három barátságos mérkőzésen játszottunk, a mérkőzések előtt szorgalmasan edzettünk, követtük Novak Ludvik edző utasításait, így az eredmény sem maradt el. Mivel az őszi időszakban nem voltak sem edzések, sem mérkőzések, reméljük, hogy a téli időszakban tudunk edzeni a tornateremben, mert így részt vehetnék a magyarországi teremtornán. Persze, leginkább a nyarat várjuk, mert akkor folytathatjuk az edzéseket és a mérkőzéseket.
Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból köszönetet mondjunk Gleisdorf, Szentgyörgyvölgy, Bajánsenye, Sand és Őriszentpéter csapatának a rendezvényeinket való részvételükért, valamint a vendégszereplések alkalmával szervezett fogadásért, megvendégelésekért. Külön köszönet mindazoknak, akik bármi módon segítenek rendezvényeink megszervezésében és kivitelezésében: Orbán Lajos polgármesternek, Hodos Község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségének, Kerčmar Gézának és Istvánnak, a Šeruga családnak, Ábrahám Albertnek, Ábrahám Lacinak, a linzi Györkös családoknak, Arzenak Joženak, valamint mindazoknak a csapatoknak, akik elfogadták meghívásunkat, a szurkolóknak, a vezetőknek, a tagoknak. Külön köszönet Leopold Plank barátunknak Schwainbachból a sokoldalú segítségért.
Úgyszintén külön köszönet illeti a megboldogult Ábrahám Gézát, akitől az idén októberben vettünk örök búcsút a muraszombati temetőben.
Szurkolóinknak, tagjainknak és községünk minden polgárának békés karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk.
Ábrahám Aleksander és Orbán Mateja
IM MEMORIAL GEZI ABRAHAM 4. oktober 2003
Geza Abraham se je rodil 17. 9. 1947 na Hodošu. Še kot otrok je ostal brez mame. Odraščal je z očetom in s sestro na skromni kmetiji. Po končani osnovni šoli se je v Murski Soboti izučil za orodjarja in se zaposlil na Panoniji. Poleg opravljanja svojega dela se je ukvarjal z judojem, s katerim je na raznih tekmovanjih dosegal zelo dobre rezultate.
Po končanem služenju vojaškega roka je, kot mnogi drugi iz našega kraja, leta 1968 odšel v Nemčijo. Sovaščani in znanci so za Gezo Abraham do tega trenutka vedeli kaj je delal in kje je bil. Ko pa je odšel v Nemčijo so vedeli le, da je nekje v tujini V Nemčiji se je Geza ukvarjal s karatejem. V mestu Krefeld se je vključil v tamkajšnji klub karateja. Leta 1972 pa se je preselil v Ingolstadt. Tam je bil aktiven v raznih klubih karateja, MTV Ingolstadt, Manching FC Gerolfing TSV Gaimersheim, od leta 1978 pri KC Neuburg in od tistega časa neprekinjeno pri TSV Ingolstadt — Nord tudi kot trener. Tam je ustanovil svoj oddelek in je bil aktiven kot trener 7 članske ekipe v zelo slabih pogojih za trening v stari zgradbi nekdanje ESV Ingolstadt 1897. Iz tega skromnega začetka je Geza Abraham zgradil velik in uspešen klub. Sam je bil uspešen leta 1982, 1983 in 1984, ko je osvojil naslov nemškega prvaka v disciplini Kata - skupinsko. Seznam njegovih uspehov trenerja je izjemen. Bil je večkratni nemški prvak, večkratni mednarodni prvak, dvakratni evropski prvak in dvakratni svetovni prvak. V leta 1991 ustanovljeni državni ligi je ženska ekipa TSV Ingolstadt - Nord brez poraza osvojila naslov nemškega prvaka. Poleg uspehov teh vrhunskih športnikov je njegova mladinska in otroška ekipa osvajala razne uspehe na Bavarskem in v celi Nemčiji. Geza pa ni bil samo trener. Angažiral se je tudi kot sodnik na tekmovanjih v izpitnih komisijah, bil je solastnik pri Blianci in odličen organizator. Veliko tekmovanj in srečanj je bilo prav v TSV Ingolstadt - Nord-u. Omeniti je potrebno "Donau-Cups" in " Bavarian Open na katerih se je zbralo večkrat nad 1000 udeležencev. Poleg tega je Geza izumil in patentiral orodje za trening "EXDYMAT" (merilnik sposobnosti in hitrosti), katero je pri vrhunskih športnikov zelo cenjeno. Zaposlitev, kolege in nove prijatelje si je našel v Nemčiji vendar kljub temu ni pozabil rojstnega kraja - Hodoša in je letno večkrat obiskal tukajšnje sorodnike, znance in prijatelje. Z njimi se je zelo rad pogovarjal in zanimalo ga je tudi vse, kar se je dogajalo na Hodošu. Ker je bil velik športnik, je zelo veliko pomagal tukajšnjemu NK Hodoš in tudi Mursko Soboškemu klubu TVD Partizan, katerega je on sam ustanovil leta 1974. Ni pretirano, če Gezo Abraham imenujemo kot duša in motor. Njegova smrt bi nas spet morala spomniti na dejstvo, kako kratko in minljivo je naše življenje. Zaradi tega pa je škoda, da si službeno, privatno in športno življenje drug drugemu otežujemo. Do lastnega mnenja in misli imamo vedno pravico, vendar moramo pri tem upoštevati tudi mnenja in interese drugih. Geza Abraham se je za svoje varovance zavzemal, nikoli ni prestopil meja " Fair - Play - a" če pa je on sam vseeno čutil, da je naredil napako, je sam iskal kompromis in se za neprimerno obnašanje s svoje strani opravičil. Ta vsebina pa je tista, zaradi česar bi nam Geza Abraham moral ostati vzor.
NAŠ PRAVI GROB NI V ZEMLJI, AMPAK V SRCIH LJUDI.
Družina Abraham, Hodoš
9
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Na podlagi 29. člena zakona o lokalni samoupravi (Ur.l. RS, št. 72/93, 54/94, 14/95, 26/97, 70/97) ) in 16. člena statuta občine Hodoš (Uradni list RS, št. 47/99) je občinski svet občine Hodoš na svoji 7. redni seji dne 28. 8. 2003 sprejel
PRAVILNIK
o finančnih intervencijah programa za pospeševanje proizvodnje hrane v letu 2003 v občini Hodoš
I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen
S tem pravilnikom se določijo pogoji in kriteriji za dodelitev sredstev, namenjenih za finančne intervencije v kmetijstvu za - pospeševanje proizvodnje hrane.
2. člen
Sredstva za finančne intervencije v kmetijstvu se zagotavljajo:
- iz sredstev proračuna Občine Hodoš za program ohranjanja razvoja kmetijstva Občine Hodoš
- iz drugih virov.
3. člen
Sredstva za program pospeševanja proizvodnje hrane in razvoj kmetijstva se zagotavljajo iz občinskega proračuna, njihovo višino pa določi občinski svet z odlokom o proračunu za tekoče leto.
4. člen
Za uresničevanje ciljev razvoja kmetijstva Občine Hodoš se finančna sredstva usmerjajo v:
- usmerjanje razvojno naložbene dejavnosti v kmetijstvo večanje kakovosti pridelkov in okolju prijaznejših dejavnosti
- uvajanje kakovostnejše tehnologije
- ohranitev in varstvo kmetijskih zemljišč ter ohranjanje
poseljenosti
celovit razvoj kmetijstva z zagotovitvijo ustrezne izobrazbe in stalnega strokovnega izpopolnjevanja
- druge ukrepe, pomembne za razvoj kmetijstva.
5. člen
Upravičenci do intervencijskih sredstev so fizične osebe, ki se ukvarjajo s proizvodnjo hrane in imajo stalno bivališče v Občini Hodoš, ter imajo poravnane vse obveznosti do občine Hodoš (tudi vsi družinski člani).
6. člen
Sredstva za intervencije v kmetijstvu se dodeljujejo kot: regresi, premije, podpore in dotacije.
7. člen
Upravičenec, pri katerem se ugotovi, da je za katerikoli namen pridobitve intervencijskih sredstev navajal neresnične podatke na zahtevkih, izgubi vso pravico do interventnih sredstev za tekoče leto z obveznim vračilom že prejetih interventnih sredstev za tekoče leto.
II. UKREPI 8. člen
1. Sofinanciranje osemenitve
Sofinancira se prva osemenitev krav, telic in svinj.
Višina regresa: 2.500,00 Sit/kravo, telico enkrat letno 2.000,00 Sit/svinjo enkrat letno 2. Analiza krme - regres
Namen: Analiza krme kot pomoč pri izračunu krmnih obrokov.
Višina regresa: 5.000,00 SIT po vzorcu.
Analiza zemlje - regres
Namen: Analiza zemlje kot pomoč pri izračunu za gnojenje zemlje. Višina regresa: 3.000,00 SIT po analizi. Zahtevke vlagajo upravičenci na upravo občine s priloženim računom. Analizo mora vzeti Kmetijska svetovalna služba ŽVZ M.Sobota.
3. Apnenje zemlje - regres
Namen ukrepa: Izboljšanje strukture tal.
Višina regresa: 4,00 SIT/kg v vrečah,
Nakup mora biti izvršen do 30.11.2003.
Največja dovoljena količina na enega proizvajalca kmetijske proizvodnje je 5.000 kg.
4. Raziskovalne naloge
Namen ukrepa: Sofinanciranje raziskovalnih nalog za področje občine Hodoš.
Višina sofinanciranja: skupna višina sredstev za leto 2003 je 50.000,00 SIT
Sofinciranje društev in strokovnih predavanj
Višina regresa: 50.000,00 Sit Prošnje je potrebno dostaviti
na upravo občine.
O vlogah odloča odbor za kmetijstvo in gozdarstvo, turizem, komunalo, urbanizem, varstvo okolja in
gospodarske javne službe.
5. Zdravljenje kroničnega mastitisa
Namen ukrepa: Spodbujanje pridelave kakovostnega mleka.
Višina sofinanciranja 1.800,00 SIT/kravo enkrat v tekočem letu 6. Testiranja škropilnic
Namen ukrepa: Spodbujanje k enakomerni uporabi zaščitnih sredstev v kmetijstvu.
Višina sofinanciranja: 30 % / škropilnico 7. Sofinanciraje zavarovanja poljščin in plodov Namen ukrepa: Spodbujanje pridelovalcev poljščin in plodov k čim večjemu zavarovanju, za zagotovitev socialne varnosti ob morebitni škodi. Višina sofinanciranja: 20 %
9. člen
Zahtevki iz 8. člena tega pravilnika pod zaporednimi številkami 1, 2, 3, 4, 5, 6 in 7 morajo biti vloženi na upravo občine najkasneje do 28.11.2003 s potrebnimi dokazili.
Zahtevku mora biti priložen račun, številka novega TRR ali hranilne knjižice in davčna številka zavezanca. Nepopolni ali nepravilni zahtevki se zavrnejo s sklepom. 10. člen
Izvrševanje pravilnika opravlja občinska uprava (župan). Upravičenost in kontrolo nad izkoriščenimi sredstvi opravlja odbor za kmetijstvo, gozdarstvo, turizem, komunalo, urbanizem, varstvo okolja in gospodarske javne službe skupno z občinsko upravo občine Hodoš.
III. KONČNA DOLOČBA 11. člen
Pravilnik o finančnih intervencijah programa za pospeševanje proizvodnje hrane za leto 2003 začne veljati takoj po sprejemu in bo objavljen v Občinskem glasilu, uporablja pa se za leto 2003.
Številka: 488/03-LS-O Hodoš, 5. 9. 2003
Župan Občine Hodoš Ludvik Orban l.r.
10
4. OBČINSKI PRAZNIK - 4. KÖZSÉGI ÜNNEP
Slavnostna seja in podelitev priznanj Ünnepi ülés és az elismerések kiosztása
Prijateljsko srečanje Barátsági találkozó
11
Srečanje občanov Hodoša in Szalafőja pri mejnem kamnu 180 na Nyárosu Hodos és Szalafő lakosainak találkozója a 180-as határkönél a Nyároson
12
Otvoritev prenovljene šole in vrtca na Hodošu z ministrom g. Slavkom Gabrom A felújított iskola és óvoda ünnepélyes átadása Gaber Slavko miniszterúrral
13
Svečani podpis o sodelovanju Ünnepélyes aláírás az együttmüködésről
EKO kmetija na Krplivniku A kapornaki ÖKO gazdaság
Otvoritev razstave zbranih starih listin na Hodošu Az összegyűjtött régi okiratok, képek, újság kiállítása Hodoson
14
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
NOGOMETNA JESEN NA HODOŠU
Glede na to, da je jesen lahko vedno nepredvidljiva in spremenljiva, pa nasprotno od tega ugotavljamo v nogometnem klubu Hodoš, da je minila na športnem prizorišču zelo uspešno in brez kakšnih nepredvidljivih situacij. Ko se ozremo na lestvico 2.Medobčinske lige M.Sobota je pogled zelo vzpodbuden in prijeten. NK Hodoš je po dolgem sušnem obdobju na vrhu lestvice, po zaključku jesenskega dela prvenstva 2003/2004. Vsekakor največja zasluga marljivega in pridnega dela v klubu in zagotavljanja potrebne podpore. Še pred dvema letoma, ko smo se nahajali v obupnem položaju, smo se uspeli dvigniti in zakorakati v uspešnejšo prihodnost. Iz leta v leto smo uspeli privabiti nekaj pomembnih nogometašev v naš klub, uredili so se odnosi med igralci in vodstvom kluba, nastalo je potrebno zaupanje in končno ugotavljamo, da dihamo kot ena celota, kot ena družina. V jesenskem delu prvenstva smo še bolj okrepili ekipo s prihodom nekaterih ključnih igralcev, kot so Andrej Toth, ki se je vrnil iz Avstrije, kjer je do takrat igral, Simon Matuš do takrat član NK Cankova, Tamas Albert iz sosednje Madžarske, Zlatko Pocak iz Domanjševec in Kristjan Ribaš iz Kruplivnika.. S pomočjo že ostalih domačih ustaljenih igralcev je to danes zelo homogena ekipa. Na žalost, so nam ponagajale tudi poškodbe, ki so začasno odstranile iz naše sredine nekaj nogometašev, od katerih je najhujšo poškodbo utrpel zelo perspektiven igralec Kovač Zdravko ml., ki se bo, upamo, čim prej vrnil v ekipo. Seveda mu pa želimo najprej uspešno okrevanje.
Priprave so se začele že v začetku meseca julija. Udeležba je bila zadovoljiva, vsekakor številčnejša kakor je to bilo v prejšnjih letih. Že iz pripravljalnih tekem je bilo razvidno, da bo to ekipa, ki bo igrala pomembno vlogo v prvenstvu. To se je tudi potrdilo po nekaj krogih, ko smo bili vedno nekje na vrhu lestvice. Lahko rečemo, da bi po nekaj nepotrebnih napakah, ki smo jih naredili uspeh bil še boljši v smislu doseženih točk. Je pa tudi res, da nas je ob določenih trenutkih spremljala tudi športna sreča, za kar trdimo, da je obveljalo pravilo "hrabre spremlja sreča". Ohrabruje nas dejstvo, da na nobeni tekmi nismo bili v podrejenem položaju. Po odigranih osmih tekmah, je bilanca pet osvojenih zmag, dva neodločena izida in en poraz, skupaj 17 točk, z razliko v golih 17:6 v našo korist. V pokalnem tekmovanju smo tudi dosegli svojevrstni uspeh z uvrstitvijo v tretji krog, kjer smo pa z močno ekipo Makoter Cven izpadli. K vsemu temu dodajmo še to, da smo na drugem mestu lestvice Fair-play, kar še bolj potrjuje resen pristop vseh akterjev v klubu.
Zdaj, ko tekmovanje miruje in se čaka na spomladanski del prvenstva, pa smo v klubu še naprej aktivni saj bo pred nami naloga zadržati mesto na katerem se trenutno nahajamo. Predvsem mislimo tukaj na priprave nogometašev v zimskem času, za kar smo si uredili uporabo telovadnice v OŠ Šalovci. Udeležili se bomo tudi dvoranskega turnirja, ki ga prirejajo na Madžarskem. Po razgovorih, ki smo jih opravili na koncu prvenstva z igralci, smo bili vsi enotni in zelo optimistični s pogledom v spomladanski del prvenstvena. V vodstvu kluba pa si prizadevamo, da pridobimo naklonjenost nekaterih sponzorjev, ki bi nam pomagali pri reševanju materialno finančnih težav, ki so seveda sestavni del tekmovanja v ligi. Neizmerno si želimo, da bi s svojimi uspehi v prihodnje razveseljevali naše navijače, za kar bo tudi potrebna njihova pomoč ob igrišču in navijanja za katerega upamo, do bo kot dvanajsti igralec pri osvajanju začrtanih ciljev. Obenem bi pa izkoristili priliko in vsem skupaj zaželeli vesele božične praznike ter srečno in uspešno novo leto 2004.
Trener NK Hodoš: Rudolf BUNDERLA ml.
Prostovoljno gasilsko društvo Hodoš
Leto je spet pri koncu in smo tudi to leto imeli zelo pester program dela:
Sredi maja je bil opravljen obvezen pregled društva. Pregleda so se udeležile tri enote in sicer najmlajši pionirji, članice ter člani. Kot je že v navadi smo se po napornem pregledu presenetili s skromnim piknikom. 25. maja smo se udeležili parade ob 14. kongresu gasilske zveze Slovenije na Bledu. Parade se je udeležile 4 članice iz našega društva, ter poveljnik GZ-Hodoš, ki je bil delegat kongresa. Me članice smo lahko ponosne, da smo imele možnost za udeležbo, na taki paradi. Bilo je lepo, nepozabno in seveda tudi zelo naporno.
Junija smo se na vabilo GD Murska Sobota udeležili odkritja spominskega obeležja Jožefu Benku in soboškim gasilcem ob 120 -letnici delovanja in razvitja prapora gasilskega društva Kratek prispevek o Jožefu Benku, kdo je pravzaprav bil:
Jožef Benko je bil prekmurski tovarnar in gasilec. Rodil se je leta 1889 v Tešanovcih. Po končani 1. svetovni vojni in nastanku države SHS se je Jože Benko ves predal gospodarstvu in si je pri tem delno pomagal tudi s politiko. Kot član srbske stranke je prek finančnega ministra dobival večje izvozne kontingente živine. Tako je imel možnost, da je leta 1923 zgradil eksportno tovarno mesnih izdelkov na lendavski cesti v Murski Soboti. Živino je izvažal v Avstrijo, Nemčijo, Italijo, na Češko, v Egipt in Anglijo. Leta 1933 je njegovo podjetje prvo v državi pričelo izvažati »bacone« v Anglijo: Leta 1936 je uvedel konzerviranje šunk, nato leta 1938 izdelavo različnih mesnih konzerv. Imel je 30 filial, tovarna pa se je v tem času uvrščala v vrh mesno - predelovalnih industrij na tleh takratne Jugoslavije. Tovarna je prinašala zavidljiv dohodek. Za Prekmurje, ki je v tistem času bilo nekakšen otok velike zaostalosti in revščine, je tako obsežna in uspešna tovarna pomenila tudi pričakujoč gospodarski razvoj. To se je posebej odražalo v kreditiranju kmetijstva preko lastne Benkove banke. Sam tovarnar je v okviru kmetijskega združenja postopoma uvajal selekcijo govedoreje in prašičereje, kar je nedvomno vplivalo na boljšo prirejo mesa in tudi nekoliko ugodnejše pogoje gospodarjenja v zasebnem sektorju. Jožef Benko, kot narodni poslanec je ugodno vplival na splošen razvoj pokrajine. Zavzemal se je za izgradnjo šole na podeželju in trgovske šole ter za popolno gimnazijo v Murski Soboti. Veliko truda je vložil v vzpostavitev železniške povezave z Madžarsko. Spodbujal razvoj trgovske mreže na podeželju. Skrbel za urejevanje cestnega in poštnega omrežja. Podpiral je gasilska društva. Bil je tudi inšpektor evangeličanske cerkve. Ob koncu 2. svetovne vojne, je bilo njegovo premoženje veliko, potrebno je bilo najti vzroke, da se to odvzame in njega odstrani. V aprilskih dneh leta 1945 je bil aretiran, očitano mu je bilo, daje izdajalec in sodelavec okupatorja Na prvem procesu dne 1.6.1945 pred vojaškim sodiščem JNA za Štajersko in Prekmurje je bil obsojen na 12 let »robije«. Višje vojaško sodišče za Slovenijo pa je na procesu 12.6.1945 Jožefa Benka obsodilo »na smrtno kazen z ustrelitvijo« in zaplembo celotnega premoženja. Smrtna kazen je bila izvršena 15.6.1945 ob 20. uri na soboškem pokopališču. Obstajajo pričevanja, ki govore, da je bil Benko ustreljen v jutranjih urah naslednjega dne. Po 48 letih je na obnovitvenem procesu 31. maja 1993 Temeljno sodišče Emona v MS, sodbo Vojaškega sodišča razveljavilo in Jožefa Benka oprostilo obtožb. Dediči Jožefa Benka imajo pravico do vrnitve celotnega premoženja po stanju 12.6.1945. To se je po dolgih razpravah tudi zgodilo, toda čeprav je vrnitev premoženja finančno obsežno, trpljenja in ponižanja Benkovih ter izgubo najdražjega nikoli ne nadomesti. Članice društva so se udeležile že tradicionalnega gasilskega tekmovanja za 6. pokal »fuks grabe » v
15
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Korovcih. Zaradi neugodnega žreba je bila uvrstitev slabša kot smo pričakovali in bili vajeni. V sklopu občinskega praznika je bilo organizirano že 4. odprto občinsko gasilsko tekmovanje na Krplivniku. Na tekmovanju so sodelovali pionirji, članice in člani. Naša največja zadana naloga je bila nabava novega društvenega prapora. Zato smo začeli z aktivnostmi že spomladi in zbirali sredstva za prapor. Z velikimi pripravami in napetostjo smo dočakali drugi avgust, vročega sobotnega polletja za nas pomembnega in zapisanega v našo kroniko, dan razvitja drugega društvenega prapora, prvega v samostojni Sloveniji. Na sami prireditvi je bilo nadpovprečno število gasilcev z naše bližnje okolice, kakor tudi prijatelji gasilci iz Avstrije in Madžarske. Po slavnostnem govoru župana občine je le ta razvil novi društveni prapor in ga predal društvu v uporabo z željo, da ta prapor Prostovoljno gasilsko društvo nosi s ponosom, kot simbol hodoških gasilcev. Po uradni predaji smo se dolgo v noč prijetno zabavali z našimi prijatelji in znanci. Tako nam je uspelo zbrati sponzorjev za 22 spominskih trakov, ti so sledeči: Občina Hodoš, Zavarovalnica Triglav, Nabergoj, Mor. Toplice, Milan Kavaš, Trnje, družina Eőry, M. Sobota, Ludvik Orban, Hodoš, družina Eőry-Abraham, Hodoš, KD Őrség Hodoš, Kerčmar, Hodoš 91, družina Könye, Hodoš 61, družina David, Hodoš, Marjan Megla, Ljutomer, Jonaš Ludvik, Hodoš, PGD Krplivnik, PGD Dolenci, PGD Budinci, GD Murska Sobota, Aleksnder Balek, Neradnovci, G-TEX, Križevci, Čiščenje DK naprav, Martjanci, Vinogradništvo Kovač, Hodoš in MNSS občine Hodoš in za 77 zlatih žebljičkov: Evgen Jošar, Oskar Orban, Sándor Balaic, Arpad Pongrac, Geza Gergar, družina Bočkorec-Lukač, Bojan Bočkorec, družina Nemec, družina Abraham 36, vsi iz Krplivnika, družina Könye, 83, družina Gal, družina Könye, 84, Sandor Kakaš, družina Könye, 89, družina Roka, 90, družina Roman, 75, družina Roman, 76, družina Abraham, 88, družina Štefanec, družina Šeruga, družina Grabar, družina Magyar, družina Breskoč, Karel Sarka, Boštjan Abraham, družina Baranja, družina Laco, 58, Oskar Kerčmar, Ede Könye, Gizela Matuš, Geza Kerčmar, družina Benčec, 56 b, Tibor Eőry, Kazimir Sukič, Bojan Abraham, János Peischmidt, Irma Pongrac, Ödön Kočmar, Štefan Abraham, Dušan Orban, Mateja Orban, Geza Vučak, Ernest Tamaško, Štefan Kerčmar, Margit Tamaško, Štefan Časar, Geza Tamaško, Karel Škodnik, Geza Toth, Rudolf Györkös, Zoltan Schek, družina Bunderla, Valter Abraham, družina Šooš, družina Laco, 2, družina Abraham, 15, Emma Abraham, družina Žoldoš, vsi iz Hodoša, Franc Kerčmar, Budinci, KA-EL Puconci, SGP Pomgrad, M. Sobota, Goričanka, Trdkova, Arkont, G.Radgona, Slavko Mešič, M. Sobota, Milan Kavaš, Trnje, Albert Abraham, M. Sobota, družina Megla, Ljutomer, PGD Prosenjakovci , G-TEX, Križevci, Koloman Pojbič, G. Petrovci, Jože Rituper, Markišavci, Jože Arzenak, Domanjševci, Jana in Viljem Kerčmar, Gor. Petrovci, Mednarodni mejni prehod Hodoš, KEMA Puconci, Geza Džuban, M.Toplice in Mlinopek, M.Sobota.
Ob tej priložnosti se želim še enkrat zahvaliti vsem, ki so na kakšenkoli način prispevali k uresničitvi dolgoletni želji po nabavi novega prapora. Žal tudi naše poti v društvu niso posejane samo z rožicami, ampak včasih se moramo soočiti z grenko resnico, kot je to tudi bilo letos, ko smo sredi junija izgubili komaj v 57 letnega dolgoletnega člana Gezo Kalamarja. Udeleževali smo raznih prireditev in na vsako vabilo smo se odzvali, tudi na Madžarsko,.V Magyrarszombatfa so nas povabili na prevzem gasilske cisterne, na razvitje prapora v Čikečko vas, ter na 70. obletnico delovanja društva v Budince.Članice so se zadnjo soboto v avgustu udeležile 6. srečanja gasilk Pomurja. Srečanje je bilo popestreno z zanimivimi neobičajnimi družabnimi igrami, zasedle smo 8. mesto od prisotnih 17 ekip. V mesecu požarne varnosti je bila organizirana skupna vaja požar v industriji, zato smo tokrat bili gostitelji v delovni organizaciji Agrossata. Na koncu bi se rada zahvalila vsem ki so mi
pomagali in ki so na kakšenkoli način sodelovali v gasilskem društvu. Ne morem mimo tega, da se ne bi posebej zahvalila gospodu Leopoldu Planku iz Avstrijskega Schweinbacha, kateri nam pridno zbira gasilne aparate, skupno in osebno opremo, pa ne le da zbira, ampak največkrat sam tudi pripelje in nam jo podari.Ob božiču želim vsem občankam in občanom veliko družinske radosti, zadovoljstva ter srečno in zdravo novo leto.
Predsednica PGD Hodoš, Karolina DAVID
GASILSKO TEKMOVANJE NA KRPLIVNIKU
Že tradicionalno gasilsko tekmovanje Občine Hodoš, četrto po vrsti, je letos organiziral PGD Krplivnik. Tekmovanje je bilo kot že običajno, vpeto v okvir prireditev ob občinskem prazniku. Tako je letošnje IV. Odprto gasilsko tekmovanje Občine Hodoš potekalo v nedeljo, 20. julija na Krplivniku. Priprave na prireditev so se pričele že dosti prej, saj je majhnemu društvu kot je PGD Krplivnik organizacija take prireditve kar velik zalogaj. Malce se je zataknilo pri postavitvi šotora na dvorišču vaško-gasilskega doma, vendar je šotor bil postavljen še pravočasno, čeprav pozneje kot smo načrtovali. Čeprav smo prve tekmovalne enote pričakovali šele okrog desete ure, so nekateri gasilci prispeli že tudi prej. Tako se je na koncu zbralo deset članskih desetin, ter ena desetina članic in pionirjev. Med člani se je tako obetal zanimiv boj za najvišja mesta. Domačini smo vajo z MB opravljali prvi. Pričelo se je s krajšim zapletom s tekmovalno progo ter orodjem in smo morali vajo ponoviti. Po opravljeni vaji smo takoj pomislili, da je šla dobra uvrstitev po zlu, saj se je razpela sesalna cev, zato jo je bilo potrebno ponovno spojiti, kar stane dragocenih sekund. Kljub temu smo vajo opravili v solidnem času, in sicer 65,25 s in to brez dodatnih kazenskih točk. S štafeto pa se ne moremo kaj prida pohvaliti, saj smo med vsemi članskimi enotami dosegli najslabši čas. Za 400 m z dvema ovirama smo potrebovali 74,50 s. Tako smo na koncu zbrali 860,25 točk, kar je zadostovalo za končno peto mesto. Zmagali so PGD Sebeborci (894,90 točk) pred PGD Sveti Jurij (889,63 točk) in PGD Markišavci (874,99 točk). Izgleda da je razlika med najboljšimi in nami še vedno prevelika, saj bi za boljšo uvrstitev morali doseči kar novi rekord pri vaji z MB. Kljub temu pa smo dosegli enega od ciljev, saj se je po koncu tekmovanja pokazalo, da smo najboljša desetina v občini. Dosegli smo boljši rezultat od članov in članic PGD Hodoš, čeprav le za las, saj so člani PGD Hodoš zbrali 855,95 točk. Ta "naslov" smo lani izgubili, vendar nam ga je letos uspelo vrniti.Po tekmovalnem delu je sledil družabni del. Za dobro voljo pod šotorjem je poskrbel naš gasilec Lajči. Da pa gasilci in drugi obiskovalci niso bili lačni in žejni, sta poskrbela "kuharja" ter pridni natakarji in natakarice, ki so morali biti zelo hitri, da so vsakega kar se da pravočasno postregli. Moramo celo priznati, da jih je bilo premalo, zato so nekateri morali na svojo mrzlo pijačo v vročem popoldnevu tudi nekaj časa čakati. Vendar upamo, da nam tega ni nihče zameril. Za popestritev prireditve smo organizirali tudi srečolov, ki je zelo dobro uspel, zato gre iskrena hvala vsem, ki so prispevali nagrade.
Kljub dobremu vzdušju so se mize do večera izpraznile, vztrajali so le gasilci iz Markišavec. Manjkali so predvsem domačini. Pokazalo se je, da sta za tako majhno občino dve prireditvi ob istem času preveč, saj jih je mnogo šlo tudi na srečanje med Hodošem in Szalafőjem, ki je potekalo na Nyárosu na meji med Slovenijo in Madžarsko. Kljub temu lahko rečemo, da je gasilsko tekmovanje uspelo, za kar se imamo zahvaliti času in trudu mnogih, ki so po svojih najboljših močeh pomagali pri pripravi in izvedbi te prireditve.
Dušan Bočkorec
16
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Promet s kmetijskimi zemljišči, kmetijami in gozdovi na področju Krajinskega parka Goričko
V skladu s sklepom sprejetim na delovnem sestanku predstavnikov Upravne enote Murska Sobota, županov oz. uslužbencev občinskih uprav devetih goričkih občin in predstavnikov Ministrstva za okolje. prostor in energijo smo pripravili pregled postopkov pri prometu s kmetijskimi zemljišči, kmetijskimi gozdovi. Nekateri izmed teh postopkov so posledica sprejete vladne uredbe Krajinski park Goričko, ki je bila objavljena v Uradnem listu RS, št. 101/03 in velja od 05.11.2003 naprej. V nadaljevanju so opisani postopki, ki so potrebni, da pridobitev nepremičnine lahko na upravni enoti poda vlogo za odobritev pravnega posla pri prometu s kmetijskim zemljiščem in vlogo za pridobitev soglasja s pravnimi posli na zavarovanih območjih.
1. Lastnik kmetijskega zemljišča kmetije ali gozda, ki to zemljišče želi prodati mora o tem najprej obvestiti pristojno Ministrstvo za okolje, prostor in energijo, Agencijo RS za okolje, Sektor za varstvo narave, Vojkova 1a, 1000 Ljubljana in upravljalca Krajinskega parka Goričko ( v tem trenutku še ni imenovan). V svojem obvestilu mora navesti parcelno številko, kulturo, površino, katastrsko občino, ceno zemljišča, ki je naprodaj in druge prodajne pogoje. O tem, katera zemljišča ležijo v Krajinskem parku Goričko, bodo stranke dobile informacijo na pristojni občini. Ministrstvo in upravljalec Krajinskega parka Goričko, se morata o predkupni pravici opredelitve v 60 dneh od prejema obvestila.
2. Ponudba za prodajo kmetijskega zemljišča, kmetije oz. gozda. Ko ima stranka dokazilo pristojnega ministrstva in upravljalca Krajinskega parka Goričko, da država ne bo
uveljavljala predkupne pravice oziroma, da ima dokazilo o poteku 60-dnevnega roka o obvestitvi države, lahko poda prodajalec na Upravni enoti Murska Sobota ponudbo za prodajo kmetijskega zemljišča, kmetije oziroma gozda. Ponudba se vloži na posebnem obrazcu v treh izvodih, ki se dobi v sprejemni pisarni upravne enote. Upravna enota mora ponudbo nemudoma objaviti na oglasni deski in na enotnem državnem portalu E-uprave. Ponudbo pa nemudoma pošlje tudi občini in krajevnemu uradu oziroma informacijski pisarni, da jo objavi na oglasni deski. Vsakdo, ki želi kupiti na prodaj dano kmetijsko zemljišče, gozd ali kmetijo, mora dati pisno izjavo o sprejemu ponudbe, ki jo pošlje priporočeno s povratnico prodajalcu in upravni enoti ali neposredno vloži na upravni enoti. Po končanem postopku ponudbe za prodajo kmetijskega zemljišča, gozda ali kmetije upravna enota o tem pisno obvesti prodajalca in vse sprejemnike ponudbe.
3. Vloga za odobritev pravnega posla pri prometu s kmetijskim zemljiščem in gozda. Pridobitelj mora na upravni enoti podati vlogo za odobritev pravnega posla pri prometu s kmetijskim zemljiščem, kmetijo oziroma gozdom. K vlogi mora priložiti sklenjeno kupoprodajno pogodbo.
4. Vloga za izdajo soglasja k pridobitvi lastninske pravice s pravnim poslom na nepremičninah na zavarovanih območjih. Pridobitelj lahko vloži istočasno vlogo za odobritev pravnega posla in vlogo za izdajo soglasja k pridobitvi lastninske pravice s pravnim poslom na nepremičninah na zavarovanih območjih. Vloga se vloži na posebnem obrazcu v sprejemni pisarni. K vlogi mora priložiti dokazilo o pravnem poslu, lokacijsko informacijo, izjavo predkupnih upravičencev ( MOPE in upravljalca).
Upravna enota Murska Sobota
Itt születtem én ezen a tájon...
Minden embernek megvan a kedvenc országa, városa, faluja. Nekem a legszebb falu Kapornak, hiszen ott élek.
Ősszel Kapornak csodálatos. Ha felmegyek egy dombra, az egész falut látom. Egy napsütéses őszi napon ezt tettem. A dombról lenézve láttam a sok színben ragyogó erdőket. Mintha le lett volna takarva egy zöld, sárga, téglaszín, piros és barna színű terítővel. Vagy mintha szivárványt láttam volna. Az erdők mellett mezők voltak. A legtöbb fel volt szántva, sokat már bevettek. Közöttük néhány rét is volt. Szépen beillett a barna földek közé. Az emberek már az őszi teendőket csinálták. Csak néhányan voltak. Egy kicsit furcsák voltak, mert olyan volt, mintha egy nagy hangyabolyban csak néhány hangya mászkálna, és tenné a dolgát. Néhány földműves répát szedett, néhányan vettek. Sokan még csak szántottak. Most már mindent gép csinál. A nagymamám szokta mesélni, hogy régen mindent kézzel csináltak. Kézzel vettek, szántani pedig lovakkal vagy tehenekkel szántottak. A traktor és a gépezetek ezt helyettesítették most. Többen már előre gondolkodtak, és a télre készültek. Az erdőre elmentek fát vágni, nehogy
télen abban a nagy fehér hóban és hidegben kelljen fátgyűjteniük. A gyümölcsösökben is nagy volt a forgalom. Mindenki azon volt, hogy a szép zamatos gyümölcsöket összegyűjthesse, mielőtt a fagy megcsípné őket.
Amikor elmentem az erdőbe, az állatokat figyeltem meg. Az óriás fákon sok volt a madár. Mind vidáman csiripelt, de lehet, hogy a lelkük mélyén mégis szomorúak voltak, hiszen a barátaik már elrepültek. De itt-ott a felhők között még lehetett látni néhány madársereget, ahogy éppen elindultak melegebb vidékekre. Észrevettem egy mókust, amely éppen a diófa és a mogyoróbokor alatt keresgélt a kis fürge lábával élelemért. A sünnek is pont ezt kellett csinálnia valahol.
A mi falunkban van egy kisebb folyó is. Amikor elmentem mellette, hallottam, ahogyan csobogott. És mintha jajveszékelt volna, hogy jön a tél és befagy.
Ősszel a mi falunk a legszebb és leggyönyörübb, hiszen annyi minden történik. Azt gondolom, mindenki a szülőfaluját szereti a legjobban, mert mindenhol jó, de a legjobb otthon.
Orban Nina
17
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
AZ ÚJ ISKOLÁBAN ÉS ÓVODÁBAN
Szeptember elsején az újra épített épületben kezdhette meg munkáját az óvoda és az iskola. Az épület már teljesen el volt készítve, de a berendezés, a székeket és az asztalokat kivéve, még nem volt teljes. Így gyermekeinknek és a szülőknek nem tudtuk bemutatni az épületet egészében. A bebútorozáson kívül még sok - sok probléma zúdult a nyakunkba. A konyha berendezéséig meg kelett oldani a főzést, nem találtunk magyar nyelvet beszélő tanítót. Ezek a nehézségek persze nem jó hatással voltak a gyerekekre. No de szépen, lassan október végiég berendezkedtünk és megkezdődhetett a zökkenőmentes munka. A 2003/2004 - es iskolaévben mi is bevezettük a kilencéves oktatást. A kilencéves iskola első osztályában két tanuló, a nyolcéves iskola első osztályában három és a nyolcéves iskola második osztályában három tanuló van. A nyolc gyerekkel, kombinált tagozatban egy tanító és egy óvónő foglalkozik délelőt, délután pedig egy tanító foglalkozik velük a napközi tagozatban. A gyerekek reggel hét órától délután háromig vannak az iskolában. Reggel hét és nyolc óra közöttt gyülekeznek az óvodában, nyolc óra és negyed egy között tanulnak , majd ebédelnek, egy és három óra közt pedig még szükség szerint tanulnak, szabadon, önállóan alkotnak, mesét hallgatnak. A munkánál a tanmenet által kitűzött kötelező célokból eredünk ki, amelyeket játékos formában próbálunk elérni.
Az óvodában hat gyerek van akikkel egy óvónő foglalkozik szlovén és egy óvónő magyar nyelven. Az óvoda benti és kinti része is nagy változásokban vett részt. A gyerekek számára midenképpen kedveseb, szebb, lett. Változások történtek a személyzettel kapcsolatban is, hisz az ismert óvónőket ismeretlenek helyetesítik.
Szép emlékek fűzik gyermekeinket, július 19- hez, az iskolánk megnyitásához, amelyen jelen volt Slavko Gaber, az oktatási és sport miniszter és még sok közismert személy, akik vagy hivatásuk, személyi érdekük, émlékeik miatt vagy mint volt óvodások vagy iskolások jelentek meg. Jó érzés volt e napon a volt vagy jelenlegi óvodásának, tanulójának, óvónőnek vagy tanítójának lenni. Szemeinkből örömknnyek csordultak ki. Álmodni sem mertek , hogy ez meg fog történni, de néha érdemes álmodozni is.
Mindanyiunk nevében szeretném megköszönni mindazok fáradságát, akik akárhogy közreműködtek e épület adaptálásában, mindazoktól kezdve akik elképzelték, megengeddték, biztosították a költségek kifizetését és megtervezté mindazokig, akik ki segítették üriteni a régi épületet, felújították, felügyelték a munkát és berendezték az épületet. Szeretném megköszönni a tisztelt szülők türemét is, az adaptáció ideje alatt.
Iskolánk személyzete, tanulóink és saját nevemben kellemes, boldog és békes ünnepeket kívánok, az új esztendőben pedig sok - sok örömöt, egymásközti szeretetet és egészséget kívnok községünk minden lakójának!
Totić Rozalija, óvónő, a T.I. és Óvoda vezetője
"ROZAMUNDINO PISMO IZ KLOŠTRA "
Potem ko jo je Ojstrovrhar zapustil, je šla Rozamunda v klošter. Iz kloštra je napisala pismo svoji sestri. Pismo se je glasilo takole:
"Draga sestra !
Najprej te lepo pozdravljam in upam, da je vse v redu. Vidiš, tako se mi je zgodilo. Raje ti vse napišem, ker si o moji usodi slišala samo govorice.
Nekega dne je moj oče pripravil zabavo za moje snubce. Prišel je nek pevec in tam igral lepe pesmi. Naenkrat ga je moja teta vprašala, ali je na svetu že videl lepše dekle od mene. To ga je vprašal zato, ker je mislila, da on to najbolje ve. Pevec pa je rekel, da je v Bosni dekle, ki je mnogokrat lepše od mene. Jaz sem se tako razburila, da sem Ojstrovrharja poslala v Bosno, naj mi pripelje tisto dekle.
On se je seveda opravil tja. Čakala sem ga dosti časa.
Ni in ni ga bilo, nato pa sem slišala, da se je Ojstrovrhar oženil. Njegova žena je Lejla, tista iz Bosne. Pripeljal jo je na svoj dom, meni pa nič povedala. Niti upal si ni k nam, da bi nam to povedal! Jaz pa sem se zato odločila, da grem v klošter in postanem nuna.
Tu v kloštru ni najbolje. Vedno razmišljam o svojem Ojstrovrharju. Če bi ga lahko vsaj enkrat videla, bi mu že povedala, kar mu gre. Ne maram Lejle in je nikoli ne bom. V redu, ne bom ti več govorila o svojih težavah.
Naj ti raje predstavim moj delovni dan v kloštru. Zjutraj ob pol sedmih vstanemo, si naredimo zajtrk in ga pojemo. To je kar dobro, saj smo se vse naučile kuhati.
Skoraj sem pozabila, najprej gremo molit. Moliti moramo zjutraj, pred jedjo, po jedi, pred spanjem in ko imamo kakšne težave. Tudi kosila in večerje si pripravljamo same. V nedeljo in ob praznikih smo pri maši. Ob delavnikih čez dan vedno nekaj delamo. Imamo svoj vrt in sadovnjak, tako da nam dela ne zmanjka. Imamo črno-bele obleke in v njih preživimo ves dan. Včasih si priredimo kakšno zabavo, ampak ne veliko krat.
V redu, zdaj ti ne bom več pisala, da se me ne naveličaš. Upam, da boste zdravi in veseli še najprej. Prosim te, piši mi! Pozdravi tudi domače in lepo se imej!"
Nina Orban, 7. razred, DOŠ Prosenjakovci
RAZMIŠLJANJE OB PRIHODU V NOVO OKOLJE
Pisati ljudem, ki jih še ne poznaš, in med katerimi si šele začel bivati, ni enostavno početje. Med razmišljanjem o temi svojega pisanja se mi je porodila misel, da bo še najbolj primemo, če se vam, spoštovani občani Hodoša, najprej predstavim.
Ime mi je Simona in prihajam iz Beltinec. Na Hodoš me je pot zanesla zaradi ljubega kruhka, saj sem bila izbrana za učiteljico razrednega pouka na tukajšnji podružnični dvojezični Osnovni šoli. Dejstvo, da mi je bila ponujena služba učiteljice na dvojezični šoli, me je sprva zelo presenetilo, saj moje znanje madžarskega jezika ni ravno bleščeče, ko pa mi je gospa ravnateljica pojasnila, da gre za
18
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
novo metodo poučevanja, »en učitelj-en jezik«, sem se opogumila in delo sprejela. Gotovo mi čisto na začetku ni bilo lahko, saj mi je dvoletna brezposelnost pustila posledice, tako kot bi aktivnemu športniku dolgotrajno mirovanje vplivalo na tekmovalne rezultate. Vendar pa sem v življenju opravljala že toliko različnih služb, da mi spremembe ne povzročajo stresa, temveč mi pomenijo izziv. Moj življenjski nazor mi namreč narekuje, da nove izzive sprejemam in ne bežim od njih, saj se iz novih situacij lahko marsičesa naučim. Poleg tega pa me spremlja tudi vodilo, da nam Gospod nikoli ne naloži bremena, ki ga nismo sposobni nositi. In tako sem sedaj tu, na Hodošu, med ukaželjnimi šolarji in šolarkami ter prijaznimi kolegicami, s katerimi se vsak dan bolje spoznavamo in razumemo.
Želim si pa hkrati, da bi se spoznala tudi z občani Občine Hodoš, torej okoljem, v katerem opravljam svoje delo in poslanstvo, zato bom opisala nekaj drobcev iz mojega dosedanjega življenja.
Luč sveta sem uzrla leta 1970 in materi Elizabeti, očetu Ivanu in bratu Izidoru popestrila že itak razgibano življenje. Vrtec sem obiskovala natanko mesec dni, pa še to samo zato, ker je bila babica v bolnišnici, dedek pa je delal v svoji delavnici. Vendar pa so v vrtcu kmalu ugotovili, da to ni zame, saj mi nikakor niso mogli dopovedati, da se ne smem kar tako sprehajati iz skupine v skupino in nenapovedano obiskovati starejšega brata. Tako so bili moji vzgojitelji dedek, babica in teta, ki so me razvajali na vsakem koraku. To so bila res lepa leta, ko sem bila prvič in zadnjič v življenju »gospodar sveta«. Nato se je tudi zame začelo obdobje socializacije. Osnovno šolo sem obiskovala na OŠ 17. Oktober v Beltincih, ki je takrat slovela kot ena izmed boljših pomurskih osnovnih šol in nam je res dala dobro popotnico za nadalnje izobraževanje. Šolanje sem nadaljevala na takratni Srednji družboslovni jezikoslovni šoli v Ljutomeru, kjer smo se dijaki in profesorji resnično dobro razumeli in zgledno sodelovali, tako da res nikoli nismo imeli občutka, da smo le številke in nevedni smrkavci. Tak odnos sem si vzela za vzor tudi pri svojem pedagoškem delu, kjerkoli sem ga izvajala. Po končani srednji šoli sem leta 1988 na Filozofski fakulteti v Ljubljani vpisala dvopredmetni študij, nemški jezik s književnostjo in angleščino oz. po prvem letniku sociologijo kulture. Tudi na fakulteti sem kar dobro vozila, kar glede na pregovorno odprtost in komunikativnost Pomurcev niti ni tako nenavadno - večina mojih sošolcev in sošolk iz Prekmurja in Prlekije se je v življenju dobro znašla.Po letih študentskega »sladkega življenja« se je nato kmalu pričelo obdobje resničnega življenja - začela sem služiti svoj lasten denar. Prve delovne izkušnje sem si nabirala kot honorarna sodelavka na OŠ Prežihov Voranc v Ljubljani, kjer sem poučevala otroke od prvega do četrtega razreda. Še v istem šolskem letu sem postala voditeljica tečajev nemškega jezika na Zavodu za izobraževanje Euro-šola, kjer sem poučevala na vseh tečajnih stopnjah otroke, dijake, študente in odrasle.
V času študija sem na oddelku za germanistiko soustanovila gledališko skupino TGE, ki je dve leti uspešno sodelovala z Graškim Forum-Stadtpark-teatrom in gostovala po vsej avstrijski Štajerski in v Salzburgu. Gledališče je še zmeraj moja velika ljubezen, ki traja že dobrih dvajset let, zato sem v letih 1997-1999 tudi v Veliki Polani prevzela vodenje dramskega krožka in z učenkami in učenci pripravila dve dokaj uspešni predstavi. Sicer pa je moj hobi tudi lutkarstvo in tako sem s kolegico Brigito Perhavec soustanovila lutkovno skupino AN-BAN, s katero sem leta 2001 nastopila
tudi na DOŠ Prosenjakovci. Med vsemi srečnimi naključji je tudi to pripomoglo, da sem danes učiteljica na Hodošu.
Leta 1997 sem se vrnila v Prekmurje in nastopila delovno razmerje za določen čas na Osnovni šoli Miško Kranjec v Veliki Polani, kjer sem prvo šolsko leto poučevala nemški jezik in matematiko, drugo šolsko leto pa sem delala v oddelku podaljšanega bivanja. Nato sem eno leto poučevala nemški jezik na Srednji šoli za gostinstvo in turizem v Radencih.Pogosto sem v času počitnic sodelovala tudi z Zvezo prijateljev mladine iz Murske Sobote in sicer kot sovoditeljica tečajev angleščine za osnovnošolce, poleg tega pa sem v sklopu CZTR d.o.o. Radenci eno sezono izvajala tečaj nemščine za najmlajše pod imenom Cekinčkov klub.
V organizaciji Andragoškega zavoda Maribor sem sodelovala tudi z murskosoboško KGZ, kjer sem predavala nemščino lastnikom turističnih kmetij in vinotočev v Pomurju, junija pa sem sodelovala na Mednarodnem raziskovalnem taboru »Raznolikost okrog nas« na Osnovni šoli Razkrižje, kjer sem vodila delavnico nemškega jezika na temo manjšin v srednjeevropskem prostoru, s poudarkom na zgodovinskih razlogih nastanka manjšin in položaja manjšin v Evropski uniji. V življenju sem torej počela že marsikaj. Sedaj sem tu, na Hodošu, na takoimenovanem narodnostno mešanem področju. Verjemite, da so bili v začetku mešani predvsem moji občutki, saj sem si le stežka predstavljala, kako se bomo razumeli z otroki, katerih materni jezik je madžarski in slovensko govorijo le v domačem narečju, pa še to bolj poredko, jaz pa sem do tedaj v madžarskem jeziku znala le lepo pozdraviti, naročiti »egy kave« in reči, da ne govorim madžarsko. A moji strahovi so bili odveč. S pomočjo vzgojiteljice, gospe Totić, so me otroci sprejeli tako kot sem in me sami začeli učiti novih madžarskih besed. Kmalu je krč negotovosti popustil in sedaj že lahko rečem, da eden drugega bogatimo z znanjem jezika, tako slovenskega kot madžarskega.
Zgodba mojega odnosa do madžarske kulture pa je čisto posebna, vsaj tako se mi zdi. V otroštvu sta na ta odnos vplivala predvsem stara starša po očetovi strani, saj je dedek obiskoval madžarske šole, babica pa je poleg tega hodila v madžarski otroški vrtec grofovske rodbine Zichy, ki je bila zadnji lastnik beltinske graščine.
Moji prvi stiki z madžarskim jezikom so tako povezani z dedkovimi poskusi, da bi me naučil madžarščine in obiski folklornih skupin iz Madžarske na Folklornem festivalu v Beltincih. A po prvem potovanju v Budimpešto in ob impresivni mogočnosti Trga herojev se je v mojih žilah oglasilo tistih par kapljic madžarske krvi, ki se pretaka v vseh, ki imajo v družini kakega Hórvatha. Naklonjenost do kulture naroda, ki nam je prvi sosed na vzhodu in ki je kot skrivnostni otok sredi indoevropskih ljudstev preživel toliko stoletij in se oblikoval v eno trdnejših evropskih držav, od takrat ni popuščala. Pesmi, ki mi jih je pel dedek in čardaši, ki so jih igrali stari Kocipri, so v meni odzvanjali kot daljni klic velike sestre naše prekmurske ravnice, madžarske Puszte. Zato se pravzaprav niti ne čudim več, zakaj me je pot življenja privedla v kraje na skrajnem severovzhodu Goričkega, kjer v sožitju že stoletja živita dva naroda, slovenski in madžarski, ki se med seboj ves čas oplajata in skupaj doživljata svojo usodo. Verjamem, da je tako moralo biti in upam, da bom lahko v času, preživetem z vami, globje spoznala način življenja pri vas in tudi sama po svojih močeh dejavno sodelovala v njem.
Simona Zadravec
19
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
KOLEDAR PRIREDITEV ZA LETO 2004
Z. št.	Naziv prireditve	Vrsta prireditve	Kraj izvajanja,	Datum	Organizator	informacije	Naslov, telefon, fax
1.	Marčevski dnevi		Dvorana kultur. doma Hodoš	13.3.2004	MNSS, KTD	Helena Roman Otto Gal	031 88 81 84 041 35 72 46
2.	Postavljanje mlaja	Dediščina tradicija	Mejni prehod Hodoš	30.4.2004	Občinska uprava	Ludvik Orban Lidija Sever	041 41 51 22 559 80 21
3.	Prvomajski kres	Tradicija	Krplivnik	30.4.2004	KTD	Helena Roman	031 88 81 84
4.	Podiranje mlaja	Dediščina tradicija	Mejni prehod Hodoš	31.5.2004	KTD	Helena Roman	031 88 81 84
5.	Otvoritev sejma Őrség	Tradicija	Muzej Krplivnik	25.6.2004	KTD, MNSS	Helena Roman Otto Gal	031 88 81 84 041 35 72 46
6.	Pohod in kolesarjenje	Rekreacija	Muzej Krplivnik	26.6.2004	KTD, MNSS	Helena Roman Otto Gal	031 88 81 84 041 35 72 46
7.	Občinski praznik, svečana seja O.S,..	Svečana	dvorana kulturnega doma Hodoš	16.7.2004	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
8.	Osrednja prireditev	Svečana	Eko kmetija Krplivnik	17.7.2004	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
9.	Prijateljsko nogometno srečanje	Športna tradicija	Nogometno igrišče Hodoš	17.7.2004	NK Hodoš	Aleksander Abraham	559 10 05
10.	Odprtje vodovoda Krplivnik	Svečana	Krplivnik	Julij 2004	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
11.	20. obletnica NK Hodoš	Ljubilejna	Hodoš nogometno igrišče		NK Hodoš	Aleksander Abraham	559 10 05
12.	Srečanje na meji z sosedi Kercaszomor	Prijateljska	Mejni kamen 254 Krplivnik	Julij 2004	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
13.	Gasilsko tekmovanje	Tekmovalna	Nogometno igrišče	18.7.2004	PGD Hodoš	Ludvik Orban	041 41 51 22
14.	110. obletnica PGD Hodoš	Ljubilejna	Dvorana kulturnega doma Hodoš		PGD Hodoš GZ Hodoš	Karolina David Ludvik Orban	031 311 186 041 415 122
15.	Prijateljsko srečanje na meji	Prijateljska	Mejni kamen 180 Nyáros	24.7. 2004	Občinska uprava	Lidija Sever Ludvik Orban	559 80 21 041 41 51 22
16.	Srečanje družin	Tradicija	Nekdanja vojašnica	22.8.2004	KTD, MNSS, ZKMN	Helena Roman Otto Gal	031 88 81 84 041 35 72 46
17.	Vaja, mesec požarne varnosti	Strokovno		Oktober 2004	GZ Hodoš	Ludvik Orban	041 41 51 22
18.	Srečanje upokojencev	Tradicija	Dvorana kulturnega doma Hodoš	11.12. 2004	Občinska uprava, KTD	Ludvik Orban Lidija Sever Helena Roman	041 41 51 22 559 80 21 031 88 81 84
Koledar pripravila: Vodja občinske uprave Lidija SEVER
20
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
MLEČNE KVOTE
Mlečne kvote za nove članice EU so bile določene v času pristopnih pogajanj in so najbolj občutljiva tema, tako v času pogajanj, kot pri delitvi nacionalnih kvot, do posameznih kmetij znotraj države. Delitev nacionalnih kvot še sedaj ni v celoti dorečena.
Mlečne kvote se določajo izključno na podlagi statističnih podatkov o prodaji mleka mlekarnam in neposredni prodaji mleka na domu. Rejec, ki preseže samo njemu odobreno kvoto, plača posebno dajatev, ki je tako visoka, da za svoje mleko od mlekarne pravzaprav ne dobi več denarja ali pa je za to prekoračitev celo kaznovan z dajatvijo. Rejcu se torej prodaja ne izplača več v trenutku, ko izpolni svojo kvoto.
Slovenija je dobila v pristopnih pogajanjih kvoto 560.424 ton ( od tega 467.063 ton za prodajo mlekarnam in ostanek za neposredno prodajo) z možnostjo še dodatnega povečanja leta 2006 na 576.638 ton. Te številke so večje, kot je bila prodaja mleka v letu 2002, tako, da Slovenija vsaj kratkoročno ne pričakuje večjih težav z uvedbo mlečnih kvot na nacionalni ravni. K tej optimistični oceni nas lahko vodi dejstvo, da je mogoče v naših razmerah hitro izginjajočo neposredno prodajo mleka na domu, spreminjati v kvoto za tržno prodajo mleka mlekarnam. Večji problem, kot je sam obseg kvot, je določitev razdelitve kvot posameznim rejcem. Slovenija je dobila enoletno prehodno obdobje za razdelitev kvot. Sistem razdelitve še ni določen, še vedno se določajo prednosti in slabosti posameznih različic. Evropski pravni red pušča tu precej odprtih možnosti. Za Pomurje bi verjetno bila najboljša varianta, da se kvote razdelijo na dvanajst statistično določenih regij, znotraj Slovenije. Prenos kvot, oz. prodaja ali nakup med posameznimi rejci bi bil mogoč le znotraj regije. S tem ne bi bilo bojazni, da bi kvote pokupili rejci z ostalih delov Slovenije, predvsem Gorenjske. Cena kvote za kg mleka je popolna neznanka, govori se o ceni 1-2 EUR, v primerjavi z EU.
Kvotno leto se šteje od 1. aprila, do 31. marca naslednjega leta. Poskusno leto z uvedbo kvot naj bi bilo 2004/2005. V naslednjem kvotnem letu 2005/2006, pa bo sistem mlečnih kvot deloval v celoti.
Proizvajalci si bodo za referenčno leto, za določitev kvote lahko izbrali sami in sicer 2001/2002, 2002/2003 ali 2003/2004, logično bodo izbrali tisto referenčno leto, ko so oddali največ mleka.
Proizvajalec, ki do 30. aprila ne posreduje izjave o neposredni prodaji, je zavezan plačati vsoto, ki je enaka višini dajatve za 0,01% presežka svoje referenčne količine za neposredno prodajo za vsak dan zamude. Ta vsota ne sme biti nižja od 100 EUR in ne višja od 1000 EUR. Agencija te proizvajalce po poteku roka pozove, da od 1. do 30. junija posredujejo izjave. V tem obdobju velja kazen iz prejšnjega odstavka. V primeru, da proizvajalec ni oddal izjave do 1. julija, se njegove kvote prenesejo v nacionalno rezervo. V primeru višje sile kazni ne veljajo.
Proizvajalci morajo hraniti dokumentacijo in jo dati na razpolago inšpekciji najmanj tri leta po letu, iz katerega so dokumenti.
Dokumentacija pomeni:
dnevna evidenca v kvotnem letu o prodanih količinah mleka oz. mlečnih proizvodov hlevsko knjigo mlečnih krav na kmetijskem gospodarstvu, v skladu s predpisom, ki določa identifikacijo in registracijo govedi v RS spremljajočo dokumentacijo, ki omogoča verifikacijo evidenc ( računi o prodaji, dobavnice...)
OBVESTILO
Po Zakonu o varstvu rastlin in Zakonu o fitofarmacevtskih sredstvih U.L. RS, št. 11/01, je predpisano obvezno izobraževanje za vse tržne pridelovalce hrane za ljudi in živali.
Po tem zakonu mora imeti vsak tržni pridelovalec hrane in uporabnik naprav za nanašanje fitofarmacevtskih sredstev opravljen tečaj iz usposabljanja za zdravstveno varstvo rastlin.
Zakonsko določeni rok, do katerega morajo vsi uporabniki opraviti usposabljanje je 01. 04. 2004.
Kljub že organiziranim tečajem, ste še tisti, ki tečaja niste opravili. Pozivamo vas, da se prijavite za tečaj na sedežu KSS G. Petrovci, saj lahko tečaj organiziramo le na podlagi zadostnega števila prijav ali vas napotimo za vas najbližjo lokacijo izvajanja tečaja.
Ob bližajočih se praznikih, Vam želimo blagoslovljene, ter vesele Božične praznike in srečno, obilno, polno zadovoljstva Novo leto 2004.
KSS Gornji Petrovci: Karel HARI Franc BENCAK
21
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
O B V E STILO
Na območju občine Hodoš smo zadnja leta uspeli posodobiti v pretežni meri infrastrukturo. Med te spadajo pokopališča in mrliške vežice. Na Krplivniku in Domaföldu je potrebno še nabaviti notranjo opremo, narediti fasado ter urediti ceste in ograje. Na Hodošu razmišljamo o posodobitvi vežice, glede same izvedbe se dogovarjamo. To kar smo do sedaj uspeli narediti je delno tudi iz Vaših dobrodelnih prispevkov namesto cvetja in vencev ob smrti vaših svojcev, zato se Vam zahvaljujemo in na vaše darove računamo tudi v bodoče.
Zavedamo se, da cvetje, venci in sveče spadajo v pogrebni obred in je upravičeno, da najbližji svojci to tudi koristijo. Včasih se zgodi, da je ogromno tega in ne glede na to, naj je to poleti ali pozimi, največkrat je to lepo na grobu 2-3 dni, potem pa ga moramo odstraniti v kontejner.
Zato, če smemo predlagati, tudi v bodoče svoje darove namenite v dobrodelne namene. Vsi, ki želite ob smrti svojih dragih namesto venca, cvetja ali sveč nameniti prispevek za vzdrževanje pokopališč in vežic v naši občini, lahko to storite na sedežu občine, vsak delovni dan od 7-15 ure ali pred pogrebom na Hodošu pri ga. Katalin Bunderla, na Krplivniku pri g. Arpadu Kerčmarju in na Domaföldu pri g. Evgenu Jošarju. Zbrana sredstva iz tega naslova se nakažejo na Transakcijski račun št. 01361-0100012383. Vsak posameznik naslednji dan po pošti dobi seznam dariteljev z računom, katerega lahko uveljavite pri davčni napovedi. Svojcem v imenu občine in vseh darovalcev izrekamo globoko sožalje s seznamom dariteljev, ter seznam izobesimo na oglasno desko pred vežico, do naslednjega pogreba.
Hvala za razumevanje!
Vodja občinske uprave Lidija Sever
PLAN REDNEGA OBHODA DIMNIKARJA V OBČINI HODOŠ ZA LETO 2004
MESEC	DAN
JANUAR	9.,10.,12.
FEBRUAR	6.,7.,9.
MAREC	6.,8.„9.
APRIL	6.,7.,8.
MAJ	7.,10.,11.
JUNIJ	7.,8.
JULIJ	7.,8.
AVGUST	6.,9.
SEPTEMBER	7.,8.,9.
OKTOBER	7.,8.,9.
NOVEMBER	8.,9.,10.
DECEMBER	7.,8.,9.
Za morebitne informacije oz.za prilagoditev drugega termina smo dosegljivi na tel. št. 53-81-300 ali na sedežu podjetja Martjanci 43 b, 9221 Martjanci in preko GSM:
031 240 779 KAREL BELEC rajonski dimnikar 041 728 076 BOJAN HORVATH dimnikarski mojster
Direktor:
Bojan HORVATH dimnikarski mojster
FINANDER d.o.o.
Poslovna enota IL Ambienti Obrtna ulica 11, 9000 Murska Sobota
tel: 02 - 534 88 40 fax: 02 - 534 88 41 E-mail: finander@siol.net
V salonu pohištva IL Ambienti smo kupcem pripravili ugodne predpraznične nakupe. V našem salonu je pohištvo tujih proizvajalcev mogoče dobiti ceneje, kot v tujini.
Ob iztekajočem se letu Vam želimo vesele božične praznike ter srečno, zdravo in veselo naj vam Novo leto bo, da bi dobro se začelo in končalo prav tako.
Direktor Matej SUKIČ
22
Razvitje prapora PGD Hodoš
A Hodosi Önkéntes Tűzoltóegyesület ünnepélyes zászlóbontása
23
Srečanje med Kercaszomorjem in Hodošem na Puszti,
A hodosiak és a Kercaszomoróciak találkozóiáról a domaföldi Pusztán