An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvéksw i nájbole raz-
sürjene vendske novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OP MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JUNIUS 3, 1927
No. 22.
Oszem vör szo zacsnoli delati Bethlehemszki policáji
Krátsise vöre ali menye dnévov za domá osztáti dobíjo Bethlehemszki policáji poetom toga. Zdaj juniusa prvoga szo policáji zacsnoli oszem vör delati na dén i tou je za szebov prineszlo, ka sze policájom vszáki mejszec dvá dní za domá osztáti mogli vkraj vzéti. Ka naj bi po prvejsem osztalo, za tou je Mayor Yeakle proszo vecs policájov, ali da je tiszto váraski tanács zavrgo tak szo pa zdaj nacsi mogli notri vtálati policájszko szlüzsbo. Predetim szo policáji vszáko leto stirinájszet dnévne vakácije meli, zdaj pa szamo deszét dnévov dobíjo.
Bethlehem Symphony Orchestre Koncert
Bethlehem Symhony Orchestra pod A. M. Weingartnera, prvejsega Bethlehem Steel Co. bande direktora voditelsztvom je pred vnozsino národom koncert naprej dála zdaj vtork ve-csér vu Liberty High Schooli. Tou je bio zacsétni koncert oni koncertom, steri bodo naprej dáni prísesztno jeszén i zimou.
Pétdeszétstiri kotríg jeszte vu toj orchestri goszlarov z-Lehigh Dolíne i ka nász tühince szlísi, mí szmo tüdi zasztoupani tam, ár med nyimi jeszte med szlovenci dobro poznani Louis Doncsetz i Biró Ferenca, vogrszkoga kejpara szin Biró Zoltán, i escse vecs, szamo ka szmo drüjgim iména nej mo goucsi bilí zamerkati.
Tork vecséra program je szledécsi bio: Zacsétka Selection, “Symphony in C Major” Beethoven: Overture, ‘Eurynthe,” Weber; Selection, “Walse des Fleurs”, “Tschaikowsky; Vorspiel to “Lohengrin”, R. Wagner i Symphony poem “Los Preludes,” F. Liszt.
Kí szo na tom koncerti tao vzéli szo vszi z-velkov zadovolnosztojov sze szpomínali od dobre muzsike ino szo oblüjbili ka na prísesztni koncertaj pá tao vzemejo i szvoje prijátele szebov pripelajo.
ODSZKOCSÉCSE ZALÜBLENE DEKLINE
Té organizácije, stere z-tém oprávlajo naj mláde dekline nazaj na dobro pout povrnejo, stere szo doli z-dobre pouti zavdarile, tou glászijo, ka nájvecs dekéo zdoumi záto odszkocsi ár je trno vu velkoj szigurnoszti ali pa vu niksoj nej. Tákse dekline, gda ednouk vö na szvejt pridejo, szploj nacsi v¨idijo právo isztino od szvejta i trno na hitroma bi sze rade nazáj domou povrnole, csi bi je nej bilou szram.
Vnougo z-tej deklin esese vu vrejmeni notri prevídi szvoj nevaren sztopáj ino sze nazáj na dobro pout povrné, Ali jeszte vnogo med nyimi, stere vsze felé lazsí vküper znoszijo i ka etak i tak je nej mogoucse sze nazáj povrnouti z-lagoje pouti, té idejo dale po szvojoj nevarnoj pouti vu pogübelnosz ti. Tém bi doszta bougse bilou po prvom poszküszanyi nazaj vu szvoj doum idti ino bi sze obvarvale od nevarnosti.
NESZRECSNO OBHODJENI MLADÉNEC
Gda mládi pojbje masin vrouke prímlejo naj sze kama vöpelajo, te naj nedelajo noríje zsnyim, ár sze tou nájvecskrát za trno zsaloszen dogotek szpravicsa. Zdaj vpondejlek gojdno ob pou ednoj vöri sze je pét mládi Bethlehemszki poj bov pelalo prouti doumi v-Beth lehem i pri Coke Works krajíni na Hellertownszkoj pouti sze nyim je velka neszrecsa zgodíla. Ka ka je pravica tou je escse nej znati, ali pojbje tak pravijo, ka szo sze oni szvo jim masínom scseli vöognoti ednoga drüjgoga masína i pri toj szili je nyim na zádnyem potácsi gummi doli odleto, stero je tou zroküvalo, ka je nyigov masin notri vu edno telegraf szojou vdaro i tam je na meszti Jolin Magyar 19 lejt sztar pojeb szmrt sztrpo. Masin je ravno Santli Károly 20 lejt sztar pojeb i zvön nyega sze na masíni bilí nyegov brat Santli Dezső, pokojni John Magyar, toga brat Geo. Magyar i Szarka Jozsef. Vszi tej drüjgi pojbje szo malo szamo poskrábani bilí pri toj neszrecsi, szamo rávno Jolin Magyar je nikak tak neszrecsno vöodleto z-masí na, ka je gláva nyerni vsze bíli razbita. Gda szo detektivje prisli, te szo ga nyegovi pajdás ke vu nárocsaj drzsali ali zsítka je vecs nej bilou vu nyem.
Pokojni je trno dober mester bio, ár sze je vu Bethlehem Trade souli vönávcso kak carpenter i zdaj bi zse na velko pomoucs bio szvojim sztarisom Neszrecsno obhodjenoga John Magyar-a zvön globoko zsalosztni sztarisov zsalüjejo stirje bratovje i stiri szesztre. Pokopáliscse je zdaj v-szrejdo bilou z-Slovacske rim. kath cérkvi.
Toga szmrti zroküvajoucsega automobil drájvera szo doli prijali i vu vouzo djáli. Drüjge pojbe pa, kí szo na tom masíni bilí, szo je pod zagvüsanyom na szlobodno püsztili do szouda.
VELKI KONCERT ZA KOSSUTH SZOBOR
Lamprecht Mici piano vucsitelea juniusa 12-ga vecsér ob pou 9. vöri velki koncert prirédi vu Vogrszkom Halli z-szvojimi nájbougsimi vucseníkami, steroga dohotek sze za vu New Yorki goriposztávleni Kossuth szobor obrné.
PRVI DRÜSTVENI PIKNIK
Prvo Szlovenszko Bratovcsine Pomágajoucse Drüstvo vu Bethlehemi letosz prvi velki piknik zdaj v-Nedelo, juniusa 5-ga obdrzsí vu nouvom lutheranszkom Parki. Muzsiko de Várady Gyulo ciganszka banda obszlüzsávala. Zacsétek popoldnévi od 1. vöri. Notrisztoplejnye tiketi cejna 35 centov za persouno. Za zsmajno jejsztvino, hladno pítvino i za vészelo razveszeljávanye je poszkrbleno.
MÉNSI BODE DOLLÁR
Z-Washingtona glászijo: Na pejneznoga minisztera zrendelüvanye zavolo papéra sparanya z-ednim trétjim tálom poménsajo dollárov zdajsnyo formo. Xouvi papérni pejnez stampanye za pár mejszecov zacsnejo. Nouvi ménse forme papérni dotlárje szamo za edno leto prídejo vu premembo.
KÉDNISKA KRÓNIKA
PREMINOUCSIVA DVÁ KEDNA
szta nej prineszla znamenite dogotke — zvön Lindbergovoga lejtanya — vu orszacskom zsivlejnyi, steri bi vékso szenzácijo pobüdili na szvejti. Government je mogao previditi, ka nakelko je bole hasznovita sztanovitnoszti politika, liki szkazlívoszt, ár szo novine vu zádnyi kédnaj zadoszta posteno píszale od nicaraguski dogotkov.
Dokecs je zvönejsnyi miniszter neszpametne detecse fabule dávao naprej od máli országov, tecsasz je prebiválsztvo protestálivalo prouti vszákoj priszilnoszti i novine szo sze prouti posztavile vojszkomi notrivmesávanyi.
Ali gda szo notrivadlüvali, ka na Nicaraguo nam je potrejbno, ár dollár tou zselej, ka naj mí bodemo goszpoudje vu Szrejdnyoj Ameriki ino ka pra vica eszi ali tá i tak szmo sze mogli notri vmejsati vu nyuvo ravnansztvo, naednouk szo hejnyali proutiposztávlanye.
VU PREMINOUCSEM KÉDNi SZO DOBRO PRILIKO
najsli gori na tou tüdi, ka kak trbej Phillippinszki zátonov neodvísenoszti bojüvanye zadüsiti. Ednoga  rebelisikoga vezéra szo po prousznom za nouroga zglászili vö i záprli szo ga vu norcov hizso.
Tou jé persze niscse nej vido ali znao, ka bi rebeliski vezér zaisztino nouri bio, szamo tou zná vszáki, ka je 400,000 naszledüvnikov meo vu szvojoj nouroszti. Táksega pripetjá pa je escse tüdi nej bilou, ka bi 400,000 lüjdi naednouk i vu edno formo nouri grátalo.
Inda je tá szisztéma na Vogrszkom vu velkoj návadi bíla, ár kí je rejcs vüpao povedati prouti steroj kotrigi Habsburg szke kralüvajoucse familije i koga szo zamucsiti nacsi nej mogli, te szo ga záprli vu norcov hizso. Té methodus je doszegamao eti prinasz nej bio vu divati i patent lehko proszi na nyega Phillippinszki zátonov governor.
I gvüsni szmo lehko, csi neodvísenoszti bojüvanya z-voditelov escse nikáke vu norcov hizso zapréjo, doszta bole de mirovna oppozícia vu Manili.
ZNOTREJSNYE POLITIKE TÜHOCSA SZAMO
okouli prezident-kandidácije doprinesávana nemirovna agitácia burka, ali velko nemirovnoszt tou dugoványe tüdi nemre zroküvati. Pripoznajo oppozicionszki politikuske tüdi, ka de republikánski párt Coolidge-a nominálivao na prísesztnosztni terminus, ár je Morganova dinasztia brezi dvojüvanya znamejnye dála tomi zse vecskrát, ka je Wall Streeti tou sztálno zselejnye.
Zdaj escse szamo na tom delajo, ka naj vu demokrátskom tábori Smith governora kandidácijo na nemogocsno denejo, ár Smith je znábidti jedíni cslovek, kí bi po vezdásnyi vövidejnyaj z-gvinanya vüpaznosztjov lehko sou vu odebéranya boj.
Ino ár Wall Street po vszákoj cejni Collidge-a scsé vu prezidentskom sztouci viditi, pri demokrátaj do táksega csloveka kanididejrali, steroga
gvinanye de nemogocsno, szamo ka naj odebéranya formo notri drzsíjo.
NA DOSZTA STÜKANYA JE DALOU PRILIKO
Vu premínoucsi kédnaj Supreme Courta ednoga szkoncsanye, vu sterom szo za právdenszko zglászili vö Virginia drzséle nerodjenyá právdo.
Blüzi vu petnájszet drzsélaj právda zrendelüje, ka szo oblásztni doktorje duzsni szlaboga rázuma persoune za neszpodobne djáti na rojsztvo, i edna dekla z-Virginije sze je na Supreme Court obrnoula prouti toj právdi, ka naj jo szpremeníjo.
Na Supreme Courti szo noti poszvedocsili, ka je deklé mati tüdi, pa nyéno dejte tüdi szlaboga rázuma, ino ka vszi porodjenicke z-zmenkanim rázumom prídejo na szvejt.
Országa nájvisisa birovíja je tak szkoncsala, ka za tiváristva prilozsnoszti volo pravico má vszáka drzséla oblászt na tou, ka naj szlaboga rázuma, ali vu erbajoucsi betegaj trpécse persoune za nerojsztvene dene i z-tém sze je szkoncsalo eden sereg tozsbé vu blüzi deszét drzsélaj.
ORSZÁGA SZENZÁCIJE LACSNO PREBIVÁLSZTVO
je vu preminoucsi kédnaj páli doubilo tiszte drouvne szenzácije, brezi steri niti zsiveti nescsejo nemirovni ameriknci vu zádnyi lejtaj. Vu Los Angelesi mozi-actorov zalüblenoszti grdosztíje i vmorsztva tozsbeno razprávlanye drzsíjo i novine sze poszkrbíjo od toga, ka naj od tákse ruzsne tozsbe vszáki drouven sztrtek na popolni i cifraszti szpísejo.
Z-tém ednoga hípa velko publikácijo dobí edna drüjga ruzsnoszt tüdi. Dávid “kralá” szekte znotrejsnye szpoulne szkrivnoszti szo tüdi na ocsivesznoszt prineszli, stere do cilou dober gájajoucsi nászlad méle na mláde cstejoucse.
Od toga sztároga zbesznyénca sze je notri poszvedocsilo tekáji szodniskoga razprávlanya, ka je lüdsztva cejli sereg zapelao vu szvojo szekto, ka je sztoujezérke znoro vö- z-szvoji zapelani vernikov i ka je velki sereg mládi deklin zapelao na hotlívoszti vszáko fajto.
NA TOU SZI LEKAR NISCSE NEMISZLI,
ka bi tákse verszke zbesznyénce i vadlüvánszke hüdobnyáke naj zepnoli escse prvle, kak eden velki sereg lüjdi na nikoj denejo i naj najdejo príliko na tou, ka predgajo tákso grdo svinldlaríjo.
Dávidje, McPhearsonje, Billy Sunday-je vu cejli csuporaj nepresztanoma hodijo po cejlom etom velkom országi i cilou z-oblásztnov pomocsjouv vöraubajo prebiválsztvo.
Gda pa potom nisteri bejsznik “szvétec” pétdeszét-sésztdeszét deklin oszramotij, právdenistvo z-velkov rabukov preiszkávanve zacsne prouti szekti i po dézsdzsi pokríje pláscs na vöporoblene i na nikoj djáne lüdí.
TOU JE TÜDI ZADOSZTA INTERESZÁNTNO,
ka vu preminoucsem ednom kédni, gda szo Canton-szkoga vmorjenoga reditela ednoga vmorca obszoudili, nájvékse novine szo tüdi szamo pár re-
douv — i tiszto na 18-toj, ali 22-oj sztráni vu szkritom meszti prineseno — píszale od toga dogotka, ka naj té szoud naznanijo cstejoucsim.
Cantonszkoga novinreditela szo "szamo” záto vmorili, ár je od gangsterov i bootleggerov vöszpiszao pravico ino ár je meo nerv tou tüdi na szvekloucso prineszti, ka policájsztva i oblászti velki sereg lüjdi je tüdi tálnikov bilou vu hüdoubi.
Ali rávno toga hípa szo pa cejle sztráni píszale iszte novine od tej héresni mozi spilarov tozsbé, steri vmoursztvo je z-lumparíjov i zalüblenosztjov bilou vküper prikapcseno. Csi je isztina tou — kakda je isztina — ka sze dagoneráliva etoga országa prebiválsztvo, te v-tom brezi dvojüvanya nájvék si tao májo podküplene novine.
OBSZTARANI DELAVCOV POKOJNINA
Edno zadrüjgim zvoutajo drzsél právdedávansztva obsztarani delavcov pokojnino. Zácsajo pomali-pomali previditi na vsze kráje, ka tisztim vöobsztaranim delavcom, steri dokecs szo ládali, szo vlekli járem, sze dosztája dati malo drobtinya od drzséle.
Zácsajo previditi, ka je bole cslovecsanszko, csi vöobsztaranomi delavci penzijo dájo, ka naj pri szvojoj familiji szpunyáva szvojega zsítka odzaja bodoucse dnéve, liki pa bi ga vu drzsélszko sziromasko hizso záprli.
Nájzádnyics je Maryland drzséla prineszla obsztaroszti pokojnine právdo i tak ete híp zse vu seszti drzsélaj — Maryland, Colorado, Montana, Nevada, Wisconsin i Kentucky — sztojí gori táksa drzséla. Vu nisterni drzsélaj pa zdaj sztojíjo pod razprávlanyom na tou szlisécse právdeporácsanya.
Vu Pennsylvaniji je tüdi bilou notri predlozseno tákse právdeporácsanye, ali da szo pa vu etoj kmicsnoj, po kapitaliski právdedávcaj ravnanoj drzséli vkraj lücsili ono porácsanye.
Ali mí záto mámo vüpanye, ka polejtaj vu vszákoj drzséli prineszéjo pokojnine právdo i nede ober delavszki lüjdi plahotala ona sztrasnoszt, ka csi sze vöprevrzsejo z-dela, lehko po koudivanyi idejo.
Nej szo delavszki lüdjé zroki, ka szi nemrejo táksega imánya szpraviti, ka bi nyuva sztaroszt brez szkrbí bíla, nego zdajsnya vérsztvena i tiváristvena szisztéma. Dnesz je delavec veszéli, csi telko dobí za szvoje britko delo, z-steroga szvojoj familiji vszákdenésnyi krüh szprávi. Na tou zse ne zíde trno, ka bi szi na sztáre dní tüdi malo vkraj djáli.
Ognyogaszilci szo 25.00 dollárov darüvali Erdécsemi Krízsi
V-tork vecsér szo gyülejs meli Central Fi re Co., Bethlehemszki ognyogaszilci i na tom szo szkoncsali ka darüjejo $25. Bethlehemszkomi erdécsemi krízsi naj szo na pomoucs Mississippi povoudni áldovom. Edno za drüjgim prídejo dári k-erdécsemi krízsi nej szamo od privátni lüjdi, nego drüstva tüdi darüjejo na té cio. Preminoucsi keden je Bethlehemszko nájsztarejse vogrszko drüstvo “Bethlehemszki Társalgó Egy let” tüdi darüvao $25.00.
Allentownszki ognyogaszilcov prejdnyik odpüseseni bode
Wm. R. Kranzley, allentownszki ognyogalszilcov prejdnyik je goroproseni, ka naj doli povej z-szvoje szlüzsbe. Tozsba prouti nyemi je tou, ka je vecs krát pijáni, pa tüdi tou, ka ne drzsí notri goridáne zapouvedi. Kranzley je 1925 leta januára mejszeca nájbole na szvekloucso priso, gda je Lafayette Hotel zgoro. Te je bio gucs ka szo prej ognyogaszilci bankett drzsali i ka szo nisterni trno pijani bilí na tisztem banketi med stere je szlíso nyigov prejdnyik Kranzley tüdi.
Kak je znáno, pri tom Lafayette Hotel ognyi je 13 lüjdi zgorelo ali koronerszko preiszkávanye je do eti mao nej bilou, stere duzsnoszt bi bilou, zrok vöpoiszkati, ka zakaj szo tej lüdjé mogli zgoreti vu tom hoteli. Tisztoga hípa szo bár ognyogaszilce krivíli z-zamüjenosztjov, ali dale je tou delo nej prislo, szamo do potvárjanoszti. Zdaj gda szo ognyogaszilcov prejdnyika notri pouzvali na vöposzlühsanye je z-fiskálisom tá priso, gde je fiskális naprej dao, ka je nej meo vrejmena na obrambe vküper zdelanye i tak je zdaj na dale osztalo vöposzlühsanye.
MRTELNOSZT
Mrs. Ádám Düh je premi-noucsi csetrtek vecsér mrla med rojsztvom, vu 40 lejt sztaroszti. Pokojna je 13 decé porodíla, od steri je 5 mrlou i 8 ji zsivé. Pokápanye je preminoucso szoboto popoldnévi bilou z-nemske lutheranszke cérkvi na Fountain Hill cintor z-velkim táljemányom. Pokojno zsalüjejo: mouzs, 8 decé i velkoga racsuna rodbina.
DELAVSZKOGA PÁRTA PIKNIK
Delavszki Párt z-bratovszkimi organizacijami vküpno zdaj v-nedelo, juniusa 5-ga prvi velki piknik prirédi vu Lincoln Parki, na steroga postüvane szlovence z-postüvanyom pozáva. Igrala de Friedman Vilija povidna banda. Za dobro vogrszko jejsztvino i hladno pítvino sze poszkrbí prireditelsztvo.
Szühi detektiv je bio prvi kosztimer
Vu St. Louisi sze je zgoudilo szledécse pripetjé:
Oscar Schneilder je z-glasznim pozdravlejnyom szpréjao szvojega prvoga kosztimera, kí je preminoucsi keden oudpro szvoj szalon na 7322 Gravois Streeti.
“Dnesz szem oudpro eto meszto i Ví szte moj prvi gouszt” — je pravo Schneider szvojemi kosztimeri, med sterim je kupico natocso z-dobre fajte munsájnom. — “Znábidti ka ne csinim dobro, ka ednomi nepoznánci, kak Vam, pítvino dávam” — je nadale gucsao Schneider.
Schneider je v-tom isztino meo, ka je nej dobro csinio, ár je komaj szkoncsao szvojo pripovedávko, gda je te “kosztimer” szvojo detektivszko ozna menko pokázao naprej pod kaputom zoszáganomi Schneideri, koga je potom zavolo alkoholne pítvine trzstva dojprijao.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERCAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year ..........$2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Szühi apostolov mestrüvanye
Anti Saloon League szühe organizácije voditelszki lüdjé do vu blizsnyi dnévaj konferencijo drzsali vu Washingtoni. Na konferenciji szi pogucsíjo one vorcane, po steri boj zacsnejo prouti gvüsnim merodávajoucsim “mokrim” politikusom.
Pod bojom sze persze tou razmi, ka milüvanya nedo poznali i csi od Smith ali Ritchie governorov bode rejcs, steriva znábidti demokrátskoga párta prezident-kandidáta bodeta, ali od Reed fedrálnoga szenátora, szploj gvüsno, ka sze nedo z-rokajicsnimi rokámi znásali zs-nyimi.
Bívatek je tou, ka je mokri apostolov netrplívoszt konzekventno fanaticsna k-nyuvimi ideálami. Tá reformerszka düsnavejszt, na stero sze radi zezávajo, sze za brzedüsnovejszt oszramoti, rávno záto, ár szvoji od protivnikov doli zatajíjo k-persounszkoj düsnovejszti valon pravico.
Szamo oni májo isztino, szamo oni morejo isztino meti. Dogmaticsni lüjdi vszáka netrplívoszt sze centralizejra vu nyuvoj propagandi.
Ka bi znábidti právdo szpremeniti trbelo, ka bi prohibicionszke vidme z-pred ocsámi drzsányom tákso právdo trbelo prineszti, stera szi racsuna z-cslovecsov naturov, tou nyim ne príde na pamet. No, pa csi nyim znábidti príde na pamet, z-vszákov gvüsnosztjov jo za “gnejsno míszel” drzsíjo, z-recsjouv za tákse kaj, stero je sátán nadigávao, i oni szo doszta bole vrejlo prohibicionszki apostolje, kak bi pa sátána, vragá rejcs nagibni bilí vu pazko vzéti.
Tej Anti Saloon League velikásov düsa escse i dnesz tüdi vu na comperniske tozsbe szpomínajoucsem capási funkcionejra. Nájprosznejso, nájbole prirodno cslovecso trplívoszt nepoznajo. No csi bár nepresztanoma jákoszt, dobro návado naglasüjejo, i vszigdár tou právijo, ka oni tiváristva, cslovecsansztva morálni i zdrav nivo scséjo od dozdajsnyega za nácsisega, za bole ideáliskoga napraviti.
Jáko zsalosztno pa je, ka razmejnya nájprosznejso vidmo nemrejo vu boj notri prineszti. Onoga razmejnya. stero, csi je zdravo i rédno, sze vu vszáko formo lehko vküper priglíja z-karakterom.
Jedíno szamo szvoje bloudne, pregnáne ideále szpoznajo za pravicsne, ali drüjgi lüjdi ideále i vidme szo nej nagibni prevágati i je za pravicsne szpoznati. Nyim je radoszt prohibicia, ali z-tém sze ne brigajo, ka drüjgi po kaksem doubi iscsejo veszélje vu zsítki.
Mozi i mladézen
Eden sereg amerikanszki násztav sze za mozijovo cenzuro navdüsáva i bori. Parent Teachers Association i priszpodobne násztave.
I zakaj? Za kaksega zroka volo zselejo cenzuro? Tou právijo, ka mozi szkvarí decé, mladézni dobre návade, morálnoszt. Tou právijo, ka prouti nyuvim “happy ending”-om sze z-táksimi historijami mítijo mladézni, stere banditne morálnoszti szpravicsajo.
Zaisztino nej szmo vernicke nikseféle cenzuri, stero mí delavci nájbole obcsütimo pri vszákoj príliki od vszáke sztráni, ali vu etom pripetjej sze tozsba za pravicsno szkázse.
Szkoron vszáko dejte notri szpádne vu mozijovo támnoszt. Szkoron vszáko dejte szvojo szenzácionszko zsítka rálezsnoszt, szkrovnoszti nagányajoucse nagibnoszti vu moziji zadovoli vö.
I bogme nájvecs filmov je nej táksi, ka bi z-tisztoga deca, csi szo zse glí vu velki lejtaj tüdi, kaj dobroga lehko návcsili.
Toga pítanya na razlozsenye zaisztino trbej nikaj csiniti. Naj drzsíjo ouzdalecs deco od mozija? Tou je zsmetno delo. Ár deca sze tüdi rádi razveszeljávajo. Bole, kak odrascseni. Ali ka bi pa te trbelo csiniti ?
Nájbougse razlozsenye bi persze tou bilou, csi bi sze produszerje od dozdajsnyi filmov za nácsise poszkrbeli. Naj vzemejo vu szlüzsbo tákse scenario piszátele, steri vu isztini poznajo publikuma pszichologijo i ne poménsávajo doli publikuma razmejnya nivo. I tákse, steri ne zbantüjejo vu “morála” iméni dobre návade.
I persze tákse piszátele tüdi, steri decé intereszejra-
nya prípravnoszti prijetne “story”-je znájo píszati. Povidne, brezi toga, ka bi za neprisztojne grátale. Intereszántne, brezi toga, ka bi prouszne grátale.
Csi té problem razlozsijo, z-tém nej szamo ka mozija nivo i nyegovo pozványe pozdignejo, nego edno pout za deco tüdi prípravno obveszeljávanye podelíjo. Zaisztino tü je cajt, ka naj tej vu vszákom táli zselni násztaji kak nájprvle naszledüjejo.
SZVÉTA GENEVÉVA
Táksi poviden je té Szv. Genevéve zsivlejnye kejp, v-pétek vecsér Juniusa 3-ga pá bode spilani vu Strand Theáteri 809 E. 4th St. Bethlehem, Pa. Zdaj de te vszáki meo priliko poglednoti tou spilo, kí je escse do eti mao nej vido. Vej je tou sztálno, ka tiszti tüdi prídejo kí szo zse ednouk vidli. Te drüjgi lejpi kejp pa príseszten keden v-pondejlek i v-tork Juniusa 6-ga i 7-ga bode spilani i tou je te héresen “Deca Kí Nikoga Nemajo” Té kejp szmo priszíljeni bilí nazáj szpraviti, tak velko zselejnye je bilou od národa. Té obej spili szo trno lejpivi i záto je lüdjé tak radi glédat prídejo.
CERKEVNI GLÁSZ
Zdaj v-nedelo Juniusa 5-ga velkoga navdüsávanya dén bode vu Szlovenszkoj Rim. Kath. Cérkvi, ár de na té dén mála neduzsna solszka deca sla obprvim k-precsiscsávanyi ob pou devétoj vöri predpoldnom. Vszákoga sztarisa je duzsnoszt vu cérkvi navzoucsi bidti, koga dejte de zdaj obprvim slo k-prescsicsávanyi, ár je té dén vu ednom cslovecsem zsítki eden nájznamenitejsi dén. Szpravimo deci veszélje na té dén i bojdimo navzoucsi pri toj szv. mesi gda nasa deca obprvim krisztusovo tejlo kszebi vzeme.
Popoldnévi pa vu Szv. Jozsefa fárnom parki bode velki solszki piknik, gde mo pá meli szrecso videti tou málo deco ino mo sze lehko veszelíli nyigvomi lejpomi naprej dávanyi. Obrnimo té lejpi dén zevszim na decinszki racsun, naj tak obcsütijo sztarisko lübézen, kak sztaris zselej naj deca nyega lüjbi.
Za dobro jejsztvino i hladno pítvino i veszélo igrouto je pa poszkrbleno kak návadno.
SZTOLICE ZA POUTNIKE
Csi transit companíja zvoli ono naprejdávanye, stero je na Eastonszkom váraskom gyülejsi naprej dao Councilman Heck te naszkori bodejo cementne sztolice naprávlena vu Eastoni na Square za poutnike, kí tam csakati morejo na street káre. Councilman Heck tak právi, ka je zse vecskrát na pamet vzéo, ka sztári lüdjé csákajo na káre i za tiszte bi trno potrejbne bilé sztolice. Mr. Heck je obiászt doubo od varaski tanácsnikov ka naj vu tom pítanyi vu vezáliscse sztou pi z-transit kompaníje csesztní kami.
NOUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons

17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Kiropraktik --- Nature Pout Na Zdrávje
Kiropraktik je rezi vrásztva zse duga lejta vrácsenyé. Tou sze vu tákso formo z-tém vrácsi, ka sze csonte-zsile na meszto poprávijo, stere vu tejli tá idejo. Ví bi nej mogoucsi bilí skropiti, tak csi bi na cejv gori sztoupili, ár bi vu tákso formo vodou zasztavili. Glí szo tak zsile, csi nyé gder csonta notri potézsi, ka te krv nemre rédno vu nyíh idti. Vcsaszi vo nájdete pri prvom vrácsenyi, ka vu tou formo vrácsejnyé haszni.
Specialiszt zaosztányeni i naturenszki betegov
ZAKAJ BI BILIJ BETEZSNI? TAK CSI SZTE ZSE VSZE DRÜJGO PROBALI, TAK PROBAJTE KIROPRAKTIK ZSILE NA MESZTO SZI
DATI SZPRAVITI.
BETTY JANE MINNICH
Betty Jane, Csíh Mr. i Mrs. Minnich-a, 243 Fairview St., Bethlehem, Pa.
3 lejta sztaroszti, szlejpo, stero je tüdi vdárjeno z-paralysis betegom bilou, sze je gori ozdravilo tou Dejte z-kiropraktik pomocsjouv po 18 vrácseny.
KA JE Dr. L. H. CERICOLA PRAVO 928. Northamtom St., Easton, Pa. Okouli 5 lejt nazáj, szam jasz betezsen gráto z-reumatizmosom. Jasz szam meo náj boukse doktore, steri szo me nej bilí mogoucsi zvrácsiti. Nisterni szo probali dati moje zobé vö poszkübszti, ali jasz szam znao, ka szo tej norci. Kak szam jasz priso do Dr. Kirkpatrick-a, on me je zvrácso. Tak szam sze jasz vkraj od medecína obrno na kiropraktik. Tak szam zdaj jasz tüdi eden kiropraktor.
Prídte, Píste, ali telefonejrajte. Zakoj volo bi nej meli toga zrávja, stero
vám dá kiropraktik.
6 KRÁT VRÁCSENYÉ ZA $10.00. — TANÁCS KSENKI
DR. S. L. KIRKPATRICK, KIROPRAKTOR
Room 208 Odd Fellows Building, Bethlehem, Pa.
Office vöre: 10 do 12, od 2.00 do 5.30 i od 6.30 do 8 vecsér Cor. BROAD and NEW STREETS Tü je zse 4 lejta — Telefon 3416
NA VAKÁCIJO DE SOU PREZIDENT
Coolidge prezident szi je South Dakoto odébrao med vnougimi ponüdbami za polejtne vakácicije meszto
Washington, jun. 1. — Calvin Coolildge de letosz vu South Dakotskom Black Hillsi szpunyávao szvojo polejtno vakácijo, tou officiálno glásenye szo vcseraj popoldnevi dáli vö vu Bejloj Hizsi. Prezident i nyegova zsena juniusa 13-ga odpotüjeta doli vu South Dakoto.
Eto pout szo v-tom escse nej szkoncsali, ali tak szi racsunajo, ka prezidenta officiálne presztore vu Rapid City-i posztávijo gori. Tam de prezident oprávlao orszacske poszle i tam de szprimlao poglédajoucse.
Kastéo, vu sterom de prebívao Coolidge vu vakáciji, je dalecs notri v-lougi med bregámi i tiszto meszto sztrázse tak zagradíjo, ka tá niksi tühínec, steri tani niksega iszkanya nem, nede mogao kcoj prídti.
Prezident je vöaglászo, ka letosz szi dugo vakácijo vzeme, ka naj szi dobro vöpocsiné.
SZVÉTA GENEVÉVA
Té héresen kejp, Szv. Genevéve zsivlejnye, zdaj v-pétek escse ednouk bode spilani.
Vkradnoli szo edno tásko z-13,000 dllárami
Z-New Yorka glászijo: — Eden Messenger boy, vöposílajoucsi pojeb, steri bi 13,000 dollárov pejnez mogao z-banka Newborg & Co. firmi odneszti, je odísao z-ednim pajdá som vu broud hajouve glédat. Tásko je pa doli djao i med zíjanyom sze je szpozábo na nyou, tak jo je pa nikák vkrad no i gda jo je gori oudpro, szamo te je vido, ka jo je vrejdno bilou odneszti, ár je 13,000 dollárov tüdi pejnez...
Velki Odpéranszki Piknik
VU LINCOLN PARKI
1927 JUNIUSA 5-GA, V-NEDELO Obdrzsíjo ga Yogrszki Delavci v Organizácije
Vszáki naj tam bode ! Odloucseno razveszeljávanye ! Dobra igrouta, gde de sze vszáki veszélo csüto. Notrisztoplejnye za Mozske 50c. Zsenszke 40 centov.

Nájvéksa Stampanoga Blága Szkladárnica vu Bethlehemi
Vu velkom prebéranyi sze dobijo vszefelé na stampano plátno. Prelejpe forme, stero szamo te pripoznate, gda te vidli. Drüstva i Cérkvi csesztníke gorioproszimo, ka gda de nyim potrejbno na kákse dáre, naj nase dárszko blágo tüdi poglédnejo.

Lehigh Novelty Co.
J. N A G Y , M g r .
312 S. NEW STREET, BETHLEHEM, PA.
TRNO ZNIZSANE CEJNE
NA VSZEJ NASI MOZSKI ZSENSZKI
$5.00 Zsenszki lakk cipeli lepou mocsno naprávleni szrejdnye i viszike pete
$3.45
Zsenszki cipeli, májo spring notri. Lakk, Szatin, csarni, zsuti. Remen ali soupo májo
od $4.85 do $6.85
Pojbov polojnszki cipeli $2.50, csarni i zsuti cejli i polojnszki Cipeli, No. do 13-½ $1.95
$3.85 Odrascseni deklin cipeli, csarni i zsuti letosnyi cipeli
$2.95
Mozski Pojbinszki cipeli, csarni i zsuti. Goodvear poplatje. Nouve letosnye moude.
$4.85
Tennis cipeli, bejli i zsuti, zevszém goriodprejti. Zdvákrája leder májo. Yszefelé velkoszti 95c
PAUL ALEXY
I DECINSZKI CIPELAJ 209 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
Trí millio dollárov je erbala po sztríci, steroga je nigdár nej vídla
Edno zsenszko je zaisztino nevcsákana szrecsa doszégnola. Zse pred lejtami bi lehko dobíla ono velko erbíjo, csi bi jo mogli gorinájdti.
Birmingham, Ala., máj. 31. — Mrs. M. T. Harris iména zsenszka szi je znábidti dosztakrát míszlila vu szvojem sziromastvi na tou, ka bi dobro bilou, csi bi mogla bogata bidti ednouk. Ali véndar na tou szi je záto nigdár nej míszlila, ka bi nyou táksa velka szrecsa, tákse neszmemo i nevcsákano bogásztvo dojslo, liki kakse jo je zaisztino doszógnolo.
Mrs. Harris je trí millio dollárov erbala od ednoga sztríca, steroga je nigdár nej vidla vu szvojem zsítki.
Vu edni birminghamszki novinaj je nájzádnyics edno glasenyé bilou notri vu sterom je eden fiskális gori iszkao tou zsenszko, ka naj sze vu znamenitom dugoványi zglászi prinyem. Mrs. Harris je sla k-fiskálisi, steri je nyej naznárye dao, ka jo zse od vecs lejt mao iscsejo, ali nindri szo je nej mogli gorinájdti, pred nisteri dnévaj szo tou pravili nyemi, ka sze tá zsenszka vu Birrmighami zdrzsáva. Záto je glászo vu novinaj.
Fiskális nyej je pri toj príliki naznánye dao, ka vcsaszi lehko prejk vzeme tou erbíjo, stero bi zse pred lejtami lehko prejk vzéla, csi bi jo mogli gori nájdti.
William F. Jeyes, eden new yorski millionárszki real estate agent je poroucso na zsenszko szvoje imánye.
Mrs. Harris dvej deteti má. Nyéni mouzs je masiniszter vu ednoj birminighamszkoj máloj fabriki.
NAZNÁNYE
PRVO SZLOV. BRATOVCSINE POM. DRÜSTVO VU AMERIKI
Vszém postüvanim Szlovenam naznánye dámo, csi bi stoj nakano vu odzgoraj zamerkano Drüstvo notri sztoupiti. Kak szakse leto, zdaj je tüdi Notrisztoplejnye na Pou doli püscseno na dvá mejszeca: Juniusa i Juliusa.
Tak, steri szi pri Doktori i pri drüstveni szekriteraj szvoje papére dájo vönapraviti, je vszém tou valáno.
Pri Maternom Drüstvi je drüstveni doktor:,Dr. A. S. Gábor 901 E. 4th St. k-steromi sze vszáki naj nájobprvim obrné.
Dolipüscsenoszt je valána szamo odzgoraj zamerkaniva dvá mejszeca.
FRANK LEPOSA, predszekritár. 321 E. Packer Ave. Bethlehem, Pa.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplácsa na nyé. Ali csi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
Szvojivi dvej deteti je vmouro po neszrecsi
Ocsa je gorécsi gazolin lücso na deco
Shamokin, Pa. — Lepou oblecseni vu szvojem nouvom gvanti szta sze prisla kázat szvojemi ocsi John i Walter Futchko, sészt i trí lejta sztariva pojbeca vu garázs, gde je nyidva ocsa rávno nika poprávlo na masíni, pri sterom je odprejti poszvejt nüco i vu kantli bodoucsi gazolin sze je vuzsgao. Ka naj obráni garázs, je vu kantli gorécsi gazolin gori zgrabo ino ga je vö na dveri lücsa, rávno vu tisztom megnyeni, gda szta tejva pojbeca kcoj k-dveram prisla. Obá szta mrlá vu Shamokin State Spitáli.
Tá deca je krédi bíla naj sze z-ocsom vö pela zdaj preminou csi pondejlek, ár je szvétek bio i zatoga volo je mati lepou zrav nala. Nyedva pa od veszeljá szta zse kaj nej znala i tak sze vu lejpom gvanti ocsi scsela pokázati kak nyidva vövídita, stero je nyima rávno szmrt zroküvalo.
Vu New Yorki sztoujezero speakeasiov jeszte
New York, N. Y. — “Vu New Yorki sztoujezér speakeasiov jeszte ino je mokrejsi kak je pa pred szedmi lejtami bio.” Tou je pravo Mr. William L. Tagart, special counsel for the internal revenue bureau. Nadale je escse eto pravo: “Millio i millio dollárov potrosijo na tou, ka naj na mourji bodoucse hajouve pregányajo kí more bidti szamo edno pár kistov palinke pelajo i rávno vu tom vrejmeni vu
New Yorki, kotli z-punov mocs jouv kühajo palinko i za nevar no denejo vnougo nekrivicsni materam i deci.”
Mr. Taggart je edno velko vöglásenye vcsíno stero je eto: “Jász bár nemíszlim i nevörjem, ka bi telko csemérnoga piti rédili kak pa nisterni mísz lijo. Mr. Taggart je escse telko zamerkao, ka cejli prohibici onszki masin trbej prejk predelati, ár je vu adajsnyoj formi nikaj nej vrejden i csi bi nej sztálo od Policájov ka bi tej nej tak vörno delali za prohibicijo vu New Yorki, New York váras bi tak moker bio kak Atlanti Oceán. Mr. Taggart, kí je odsztoupo z-szvoje szlüzsbe, stero je 8 lejt meo, je nej dao niksi zrok za odsztoplejnye.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
ZDAJ V-PÉTEK JUNIUSA 3-GA
Szamo eden vecsér
“SZVÉTE GENEVÉVE ZSIVLEJNYE”
Na poprejkno zselejnye zdaj obdrüjgim naprej dámo
JUNIUSA 4-GA “VIHÉRA PEROUTI”
Pondejlek i Tork: “DECA KI NEMAJO NIKOGA”


Tou tüdi na poprejkno zselej nye escse ednouk bode spilano, ár je doszta lüjdi nej vidlo.
VU VSZÁKEFÉLE POSZLI NÁSZ OBISCSITE GORI

REAL ESTATE, SIFKÁRT ODAJA PEJNEZ POSILANYE,
VSZEFELÉ SZEKULÁCIJE itd.
Tanácsi ksenki, rédno vöobszlüzsávanye

Prídte notri i poglednite nász:
Lehigh Valley Exchange Co.
401 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
Vatikánszki novin pripoznanye od Lindbergha
“Osservatore Romano”, vatikánszke officiálne novine z-nájvéksim pripoznanyom písejo od mládoga amerikanszkoga aviatikusa, Lindbergli-a, Nistero intereszántni dogotkov szpísejo doli od páriskoga szprímlenya i vözdignejo, ka te mládi aviatikus z-kaksov lübéznosztjov sze znása za szvojo mater i natelko je zsalüvao zgü blene francuske aviatikuse, steri blízsnye je nájprvle gori obiszkao vu Párisi.
‘‘Z-povéksávajoucsim csüdüvanyom szmo glédali — písejo novine — Lindbergh-a his toricsno letejnye i toga vrloga amerikanszkoga mladénca prousztnoszt i poníznoszt je nájvéksega pripoznanya vrejdno. Nej je táksi gizdávi i zvisávajoucsi, kakda szo nikáki zaprva gucsali od nyega, nego ponízen je, kak edno dejte i vu
vszákom poglédi je szamo hvále vrejden. Vu szvojem gucsi nej vu ednom, nego vszigdár vu vecsim racsuni gucsí i nej szebi, nego szvojemi masíni i onim oszvoji díko, kí szo za tisztim delali.”
An Amazing Success
Feen∙a∙mint
The Chewing LAXATIVE
Chew It Like Chewing Gum
A pleasure to use. Very efficient. Children love it. No taste but that of sweet mint. The most popular laxative because it’s a “satisfier.” 15c and 25c. Sold by
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
“Szmejajoucs Pridete Vö”
BREZBOLECSINE Dr. GOULD z Philadelphije
Je Oudpro szvojo 11-to Kancelajo
Csiszta Brez Bolecsine Zobárszka Kancelaja (Na Stoki Peoples Trust CO.) NA S. W. CORNERI, 4th & NEW STS., BETHLEHEM, PA. Garantérano 15 lejt
Dr. Gould 15 lejtni prakszis má i na vnougo lejt je gori vzéo meszto. Tak vnogo lüjdi z-Bethlehema je prislo vu mojo Philadelphiszko kancelajo, ka szem nakano edno nouvo kancelajo odprejti v-Bethlehemi
Pripelajte szebov vaso familijo — KSENKI LEJPI SZPOMENEK DOBITE ETE KEDEN
“Zsiviávaj oucsi Lüft” (Vital Air)
JE ETOGA HIPA NÁJVÉKSA CSÜDA Brezi bolecsine szkübnemo od 1 do 20 zobouv
Ci Te Bolecsíno Csütili -- Ne Plácsajte Mi!!
NISZIKE CEJNE ! GARANTÉRANO DELO
KANCELAJE:
Philadelphia (2) Noristown, Pa. Reading, Pa. Coatesville, Pa. Pottsville, Pa. Shenandoah, Pa. Nt. Carmel, Pa. Shamokin, Pa. Sunbury, Pa.
KSENKI VIZITEJRANYE!
Ksenki brezi bolecsíne zobé szkübémo csi drüjgo delo tüdi mí oprávimo
Dr. Gould
BREZBOLECSINE ZOBÉR
Spezialist pri
FOLISKI ZOBÁJ ZLÁTI KOROUNAJ BRIDGE DELO
Nej je potrejbno notri zglásziti
Prídte gdakoli
Odprejto VUDNÉ ino VNOCSI
2 DOTKTORA OBRAVNAUKIN X-RAY
S. W. CORNER FOURTH & NEW STREETS - - - - BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Bethlehem National Banka
PÉT LEJTNA OBLEJTNICA
vu szvojoj nouvoj zidíni
Ob etoj príliki zahválnoszt povejmo nasim vlozsnikom i nyíh vnougi prijátelom za podpéranye, dobrovolnoszt i za tiszto vküper delavnoszt, od steroga je etapejnezárnica lehko posztála

Te Nájvéksi Bank vu Bethlehemi
Bank	Vlozsbe Rezervna Suma
Bethlehem National Bank . . . . . . . . $7,036,473.42 $8,291,421.56
Naszl. Nájvéksi Bank v-Bethlehemi $5,787,440.22 $6,877,954.11
INO
Tretji Nájvéksi Bank vu Zhodnoj-Pennsylvániji
(zvön Philadelphije)
Bank	Vlozsbe Rezervna Suma
Allentown National Bank .......... $8,763,760.01	 $12,590,017.05
Easton Trust Company  ............ 7,500,002.95	 9,034,379.55
Bethlehem National Bank ....... 7,036,473.42	 8,291,421.56
Nasi Ravnajoucsi Direktorje
szo zebráni z-odlocseni trzstveni lüjdi, kí gyülejs drzsíjo vszáki tork gojdno
i
Nasa Exekválivajoucsa Komiszija gyülejs má vszáki csetrtek popoldnévi
steri goridánye je szpelávanye paziti i vísesnye pejneze vöpousziditi. Ka naj szo vlozsnicke zagvüsani i naj kak nájvéksi haszek májo, tej lüdjé pejneze vu gvüsne mejszta poszoudijo i vödájo, pa na vszáko poszojilo pszko májo.
1927 márciusa 23-ga nase szlejdnye vöpokázanye je eto bilou:—
Gotovi pejnez v-banki  . . . . . . . . . . . . . . . . . $ 149,066,42
Gotovi pejnez vlozseno v-Philadelphiji
i New York banki ............................... 78,412.51
Gotovi pejneze vlozseno vu Federal banki
v-Philadelphiji ...................... 326,234.64

VLOZSNA SUMMA
United States Liberty Loan Bonds
vszefelé ............................... $1,321,663.09
(Vecs vrejdni kak gotovi pejnezi ár od $3 do $12. interesa noszijo.)
Bethlehem várasa Bondi (15 féle vödánye) $241,735.00 Federal Land Bank, Drzsélszki i drüjgi
vládni hondi 55 féle vödánye ......... $643,505.00
Zseleznepouti részvényi 67 rázlocsni .... $728,580.50 Public Utilities 69 féle kompaníjaj ...... 831,540.50
Indusztrial részvény L 51 féle kompaníjaj 444,624.62 Részvényi, med nyinii Fed. Res. Bank részv. 50,248.20
Vszevküper 	 $2,977,665.46
POSZOJlLA
141 poszojil na edno leto mortgage
vrejtlnoszti 50% vrejdne .............. $1,117,833.17
429 na vrejdnoszt gori z-táblano ........... 616,877,17
331 poszojil na bonde i részvénye .......... 401,576.98
1010 ”dobrosztanejnyom podpísakom ..... 819,842.31
151 U. S. szoldacska fud. zagvüsana . . . . . 16,374.00
9 poszojil od magazínov zagvüsanoszti ...	5,161.83
Vszevküper	 $2,977,665.46
Vszevküper gotovi pejnez vlozsno .. $ 7,793,275.91 Vszevküper prinasz vlozseni pejnez 7,036,473.42
Csi pazlívo poglédnemo té racsune, te sze nam pokázse, ka nasi csesztnícke i direktroje pazlívo noszijo szkrb na tou, ka naj vszigdár povouli gotovi pejnez sztojí krédi i tüdi naj vlozsni pejnezje bodejo vu gvüsni mejsztaj vise kak dvej millio dollárov vu Vláda, Drzsél szki Okroglínszki i Váraski Bondaj
Vise dvej millio dollárov je vlozseno vu rázlocsni Zseleznipotáj, Public Utilities i pri trzstvení kompaníjaj, stere szo vsze gvüsne vrejdnoszti.
Nasi vöposzojeni trí million dollárov je vsze vu dobro meszto raztálano i vise kak dvej millio je polozseno vu Mortgage, Judgemen vekszline i drüjge vrejdnoszti.
Vsze mortgage poszojile morejo nazáj plácsane bidti vu EDNOM LETI i vsze drüjge poszojile vu SESZTI MEJSZECAJ.
Zvön zgorányi racsunov vaso pazko obrnéano na nase velke summe.
Kapitális ................ $300,000.00
 Rezervna summa ......... 500,000.00
Neraztálani dobícsek ... 91,225.49
Vu preminoucsi peti lejtaj je Bethlehem National Bank nezgovomo naprej priso, nej szamo pri vlozsnikaj, nego tüdi pri vlozsbaj.
Vlozsnikov racsun:	Vlozsbe:
1922—	9,929  ............ $ 3,985,260.90
1923—	11,349  ............ 4,727.840.00
1924— 13,353 ............ 5,816,704.69
1925— 14,429 ............ 6,306,885.08
1926—	14,992  ............ 6,664,919.90
1927—	16,004  ............ 7,036,473.42

Vu preminoucsi peti lejtaj szmo nasi vlozsnikom interes plácsali:

Szkoro trí fertále millioina dollárov
Vlozsnikom plácsani interes:
1922  ...................$104,022.91
1923  ...................  136,334.92
1924	................... 160,409.14
1925	................... 165,261.77
1926	................... 172,233.90
1927	................... ?	\
$ 738,262.64
Dividenda plácsano tálnicsarom:
1922  ................... $36,000.00
1923  ...................   36,000.00
1924  ...................  36,000.00
1925  ...................  36,000.00
1926  ...................   48,000.00
$ 192,000.00
CHRISTMAS SAVING CLUB
Nas Christmas Saving Club je nasztávleni bio 1922 leta i od tiszti mao sze vszigdár povnozsáva. Tou spara nye je trno prípravno i hasznovito nej szamo za vlozsenoga, nego na trzsce tüdi.
Kotríg racsun:	Vlozseni pejnez summa
1922— 1097 .................. $ 27,029.91
1923— 1463  .................. 51,360.73
1924—1849  .................. 76,284.10
1925— 2350 .................. 104,250.23
1926— 2452 .................. 111,476.50
1927— 2785 .................. ?
TRUST DEPARTMENT
Pred pár lejtami je právda bíla naprávlena, stera je dopüsztíla National Bankom Fiduciary Department, mí szmo tou proszili i tüdi szmo doubili i tak zdaj mámo obiászt bidti kak napríliko:
Executor,
Co-Executor,
Administrator,
Testamentary Trustee,
Co-Trustee,
Guardian of Estates of Infants,
Committee of Property of Incompetents, Trustee Under Voluntary Trusts.
Etoga hípa mí mámo 67 Tutorsztva,
stera summa vözadene $207,609,33
Gda te scseli testamális réditi, ali kakse drüjgo zavüpano delo nasztavrti nasi csesztnícke i nas fiskális, ali
na z-vasim fiskálisom prídte knam i nasi csesztnícke

do na vaso szlüzsbo.
Gda
Mí Vász scsémo szlüzsiti

Ví na check knige scséte pejneze polozsiti Ví na interes pejneze scséte dati Ví scséte safe kiste vzéti Ví scséte hram küpiti Ví scséte vrejdne papére küpiti Ví tiszte scséte odati Ví scséte pejneze poszlati vu sterikoli váras ali ország
Ví scséte vase pejneze notri szkollektati od koga koli.
Mí szmo vrejdni vaso vüpazen
Nasi 16,000 vlozsnikov (steri szo vszáki strti cslovek v-Bethlehemi) szo zadoszta szvedocsansztvo na tou, ka sze vu nasi csesztníkaj i delavcaj vrejdno zavüpati. Vszáki cslovek od deteta do sztároga csloveka lehko prinesz pejneze notri polozsi od $1. vise i lehko je ogvüsani, ka de vszáki prijaznívo vöobszlüzseni.
BETHLEHEM NATIONAL BANK
THIRD & ADAMS STREETS
Prejk od Marketa na kükli
Csesztnícke:
Adam Brinker,	President
Charles P. Hoffman	Vice-President
Philip J. Byrne		Cashier
Fred. T. Beckel	Asst. Cashier
Adward F. Fehnel	.. ....  Trust Officer
Russell C. Mauch 	Attorney
Ravnitelje:
Adam Blinker,	Jacob Greup,
Philip J. Byrne,	Charles P. Hoffman,
Samuel L. Caum,	Robert Pfeifle.
Charles E. Drumbor,	Walter A. Schrempel,
Egyenként ezek a hivatalnokok és tisztviselők önnek szívesen állnak rendelkezésére.
Szlüzsbenícke:
Ambrose J. Walker.	Russel F. Brunner,
Herbert D. Cless,	Peter S. Green,
Patrick F. Byrne,	John D. Vehinger,
Asher S. Kichline,	Paul H. Marsteller, 
Alfred Himmelwright, Jr.  Merritt R. Mills,           Fred. C. Rosewarne,	John M. Bruno,
John F. Stein,	Kathryn C. Doyle,
Wilson Miller,	Frank H. Pedrick,
Charles D. Miller,	John Ponik.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ
DOLLÁRE

plácsamo vö tani prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Plácsajte naprej na :
“Amerikanszki Szlovencov Glász”
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze tmo fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa.
VALET
AutoStrop
Razor
sharpens itself
ANTON WOLST
Real Estate, Insurance i Notary Public kancelaja
815 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
Phope 3486
Zavüpnik: BALOGH ISTVÁN

Hrame küpüjemo i odávamo, tak rávno farme i hizsne fundose.
Prinasz lehko notri meníte hram za farmo ali farmo za hram. Vsze potrejbno piszalo pravdenszko i pravicsno oprávimo. Ognya i auto szekolácije agentssztvo.
Obrnite sze zvüpaznosztjov knam, stero je v-Bethlehemi nájsztarejsa i nájbole pripoznana kancelaja. Mortgage na hrame ali farme szprávimo. Rédno i prijaznívo vöobszlüzsávanye. Tanács ksenki !
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR

Zgotávlam vaselelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-l
JOE CHAH
MOSKI I ZSENSKI SZABOU
Nouve gvante delam za $25.00 i vise Popravek, pejglanyfe i pucanye za trno primejrno cejno.

Telephone; Granger 2134-W 2446 St. CLAIR AVE. CLEVELAND, OHIO.
Telefonje
591
1032-J
2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szó nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ........... $8,000,000
Kapitális i vecsina ... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
NOUVI FORD AUTOMOBILJE BODEJO
Detroitska Ford-fabrika je glásenyé dála vö, vu sterom naznánya, ka zdajsnye Ford autoje za 90 dní popolnoma szpremení.
Detroitske Ford automobil fabrike voditelsztvo je officiálno notri zglászilo, ka meszto zdajsnyi Ford automobilov za devétdeszét dní szploj nouve szisztéme masíne prineszé na market, steri do — kakda Henry Ford právi — popolnoma nouve mujstre masinje bodejo i med fál masínami nej szamo nájlepsi, nego edno pout nájfalejsi masinje bodejo.
Na nouvom masíni nájbole znamenito szpremenyávanye tou bode, ka ga na troujo naprej idoucso nágloszt napravijo.
Henry Ford je z-szpreminyá vanyom prikapcseno szledécse povedo:
— Nej je isztina tiszti glász, ka zavolo nouvi masínov rédjenya doli zaprém fabriko. Zaprva szem szi bár tak miszlo, ka mo prisziljeni na tou, ali potom szem záto itak prevido, ka nemrem doli djáti z-dela 75,000 lüjdi i preminyávanye szem tak zracsunao vö, ka vszevküper szamo 25,000 lüjdi
osztáne brezi dela i tiszti do szi tüdi szamo jedíno eden keden pocsívali. Na té keden je záto potrejbno, ka naj zdajsnye masíne i mujstre vöpremenímo, ali tou z-táksov mocsjouv oprávimo, ka nasi delavci naj nika nezgübíjo.
Prouti Ford-fabriki szo vu zádnyivi dvej lejti isztinszko boj zacsnole drüjge fabrike i ednáko szo priszílile Forda na tou, ka naj konkurrencijo zdaj zse z-popolnov mocsjouv gorivzeme. Ford je zse zdaj vözglászo, ka osztáne pouleg szvoji sztári vidmov i vszigdár falej dá automobile, kak stokoli
drüjgi.
Ocsividno je zdaj zse, ka vu automobilszkoj indusztriji neszmerni boj bode i tou je tüdi ocsividno, ka z-toga boja Ford príde, vö obládno, gvinajoucs. Prouti velkoj konkurenciji Ford-fabrika escse zdaj tüdi 8000 autojov naprávi na dén, ali tá vnozsina sze escse bole povéksa, ár je gvüsno, ka do nouve Forde trno küpüvali.
NA ODAJO
Malo nücano pohístvo küpüjem i odávam. Prídte ali telefonejrajte 3105. DAVID F. REIS, 24 W. 3rd St. Bethlehem, Pa. Strte dveri od Ross Store. Odprejto vecsér.
Vö szo zapovedali eden “diplome mlin”
Jefferson City, No., june 1. — Missouriska visisa szodníja je zrendelüvala, ka naj vözapovejo z-drzséle St. Louis-ko “St. Louis College od Physicans and Surgeons” iména dok tore osznávlajoucso násztavo, ár sze je notri poszverocsilo od nyé, ka za dobre pejneze diplome vödáva. Pereze ka táksi “doktorje” na vekivecsen pocsinek szprávlajo szvoje pácien se.
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrbrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
INDIÁNEROV I BEJLI PRIJÁTELSZTVO
Szbáro prijátelsztvo med indiáncami i bejlimi sze je páli pokrepsalo, Tendoy i Cáry R. Gray, Pacific Railway president szta mér zvézala. Na kejpi sze vídi mér zvézanya ceremonia.
Zavüpavnicke
“Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim, ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati,  on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovepszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István
Bridgeport, Conn.
Mike Benko 272 Spruce Street,
Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozeli József 521 Jute Street
New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Hl.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály
Steelton, Pa.
Stephen Grabar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni !
17
ostaríji, jeli je kocsis v-dobro meszto szklao szerszambo i csi je nakrmo konye?
Vönê sze je jezero féle lêpoga glédati ponüjalo. Rávno je fasenek bio i táksega hípa v-Selmeci ozsivéjo indasnye nemske návade. Maskarátje szo hodili povilicaj z-ômurnimi sztopáji. Bajcarszki i logárszki diácke tüdi zdaj zbesnyávajo. Na eden dén sze szvêta réd preobrné. K “zlátomi lompasi” zvána kávnica vsze zoní od zsívoga zsrabolênya. Prêk cêloga leta je szlüzsbenica bíla prvoga leta, “fuchsa”, toga strtoga leta, toga “veterána” steri je pôleg nájbôgse vôle lehko tam troso tá szvojo zbozsno volo. Dnesz na eden dén je vsze preobrnyeno. “Fuchs” je goszpôd i “veterán”, szluga. Ali tüdi zadoszta nazáj plácsa vsze, ka je prêk cseresz leta pretrpo. Csihi-udri ga teléblejo fuchsi veteráne i od zíjajôcse vnozsine hohotanya szprevájani — vküpzbite, v-razcsejszanom gvanti je vö tíszkajo i szünyávajo z-kávnice.
Premenyávali szo sze eden za drüjgim piszani kêpi vilice. Eden Nacko (vsze Selmencáre tak zovéjo Nacko) sze med glasznim juvkom premetáva, kláti, po vilici i z-punoga grla trôbi, brüli, kuca, z-zamuknyenim glászom:
— Z-pôti, ár de szmrti szin, koga z-botom doszégnem !
20
Po nyem! trb^e je szpoklati!
Na küklê “Medve” zvánoj vilici sze je te veliki Ciribusz sloszarszki legény tüdi zdrüzso z-ínasi i na cselo je sztano.
Notri je trbê okrôzsiti, — právi — escse dnesz mo diákov meszô jeli.
Potom je pa gori raztálao csuporo.
— Te eden tál bêzsi za nyimi po Strkovoj vilici, te drüjgi drápli za nyimi vdiljek po kalvárie sikátori, da pnednyé príde. Sztiszkávajte je decski! Jasz pa z-etim oscsekom po “prêclin vilici” bezsim doli, da je v-tiszti kraj prevrném..
Brezi oszlobodjênya szva notri bilá zagrajeniva. Fudajôcs szva bêzsala, frisek sznêg sze je vsze kadio za nama.
—	Ka bode zdaj ? — Pítam Palia.
—	Bujejo náj. Nama li szamo csüda zná pomocsti, ali pa csi bi sze z-ednov rôtov diákmi najsla, teda sze v-boj püsztim z-ínasmi.
Zse sze je nablüzi csüla pregancsarov lárma.
Po zavrzseni vilicaj je malo lüdi hodilo. Nisterna sztára babica je stankala z-leszenimi topánki na zbozsnoj, braszklavoj kamenoj vilici. Diáki je ni héra — ni glásza nê bilô, ali, kak szva k-ednoj velikoj zsutoj hizsi prisla, stera je z-szvojim naprêpüscsenim cselom zakrila duge szlôke Strkove vilice na eden dugi
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd. — Primejrna Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY
232 E. 3rd Street, Beth., Pa.
Telephone 3094
Razpétjena pravica
Ednomi Liberty, vu Missouri drzséli bodoucsemi college-i je nejdávno 100,000 dollárov darüvao eden vu Kansas City-i zsivoucsi bizniski cslovek. Darüvnik je z-onim vözvézanyom püszto prejk tou velko summo pejnez college-a voditelsztvi, ka szamo táksi vucsenícke naj bodejo obdarüvani z-té summe, kí sze biblijo vu fundamentáliskom razmejnyi vcsíjo, tou je vu onom tolmacsenyi i razkládanyi, stero je na nepozábno Daytonszko opicsno tozsbo dalou zrok i steroga tolmacsenya vernicke neszmileni boj nadaljávajo prouti amerikanszkim szlobodnim násztavam, prouti szlobodnoj rejcsi i oszobnoj szloboscsini. Darüvnik na drouvni raztolmacsi biblije fun damentálisko razlozsenye, stero college poetom toga vcsiti more, csi pejneze obdrzsati scsé.
Kajstécs prineszé znanosztveno ziszkávanye, kakkoli sze premeníj vadlüvánszko ogvüsanye, tiszto more vcsiti college poetom toga, stero fundamentáliske zdaj naprejpísejo, steromi ogvüsanyi je té kansas cityszki cslovek eden bigoten, kmicsen zasztopnik.
Cslovecsa znanoszt, od szvejta sztvorjejnya valon znanoszt sze lehko szpremení, ali
Liberty college od toga nede szmeo znánya vzéti, ár znanoszti té szpomínani, vu szoma recsi pláscs oblecseni “patrounus“ tou nescse.
Jeli more doszégnoti bole zsaloszen sors edno osznávlajoucso násztavo ? Nej je tou zna menito, ka csi je vadlüványa, ali matematike, ali kémije vcse nyé zepnyeno. Cio i nászhaj je pri vszákom jedínoin rávno tiszti.
Nego tou je nájbole grozno i sztrszno ino neogibno naszledüvanye, ka csi univerzitétje i kollegiumje szamo tak prídejo k-obdarüvanyi, ka do darüvníka oszobno ogvüsanye vcsíli, te szvojemi pozványi vecs nebodo pripravni i szvoja vráta lehko kcoj tüdi zapréjo.
Rávno tak je neverjétno edno soulo na tou prisizíliti, ka naj verevadlüványa szamo edne sztráni razlázsanye vcsi, kakda je nemogoucse kebzüvati, ka naj szamo na príliko Einsteinovo teorijo vcsíjo vu fiziki i vsze öve drüjge fizicsne teorije naj vözapréjo.
Nema bívoszti pravice edna
taksa soula, stera za materiálno prejdnyoszt — za podküplenoszt — vcsenyá szloboscsino odá.
Od edne sztráni pravica edne sztráni osznávlanye znamenüje, stero je vu isztini niti nej osznávlanye.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri. 811 Bastian St. Phone 658-R Bethlehem, Pa.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
K R I Z S

delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.

Tüdi vsze groszerszko blágo
Nagnánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
PELIKÁNJE SZO NYÉNI LÜBLENICKE
Na kejpi sze Miss Gladys Geelan vÍdi i dvá nyéniva pelikána vu Venici, Cali formiskom mourszkom koupaliskom nabrezsji. Fticsje jo vszepovszédi szprevájajo med sétanyom.
18
—	No té je pacs globoko pogledno v-kupico — právim Pali-i.
—	Niti je nê vido. Nê ka bi li edno kaplo szpio. Szamo kázse pijanca, ár je tô tü divat i Nackoi postenyé szprávi pred tüvárismi i deklinami.
Nevolni Nackojje, szo uprav zsalüvanya vrêdne podobe! V-bajcaj od zbozsnoga zráka povehnyeni, betezsaszti i szlaboga zrásza. Zse szo sze tak narôdili. Nacko 3 lêta céca, v-sésztom leti zse kadí i v-szédmom leti proba hoditi, v-sesztnájszetom sze ozseni i nôve Nacke plodi, v-oszemdvajszetom leti sztaroszti merjé, klepács, sörc, lampas i pipo osztankom nihá v-herbíjo. Zlát nevoláke vcsiní lüdi. V-Selmenci je lezsi sztô metrov zláta náidti, kak ednoga novicosa, steri bi vojákov mero doszégno.
Privszem tom je pa Selmec te eden náj rázlocsnêsi váras na szvêti, naimne etak v-zimszkom vrêmeni. Sznêg vu málom nídnom mehovje sznêzsi, vilice i peski prêkhodniki szo pogojdnaj szkliszki. Na bregáj i bregôv sztránaj sztojécsi prebiválci szo ovak nemogôcsi na doj vdôla kotli bodôcsi plac prídti, ka szi edna batrivna düsa, bojdi szi mozski, ali zsenszka, na sôpo széde, prekrízsi sze i vu Bozsem iméni sze doli püsztí. Tô je Bogme malo nevarna csujszkanca, Gori je pa rávno nemogôcse
19
prídti, tak da v-zími v-ledenom vrêmeni indasnya nomádna szlobodscsina kralüje v-zréberni i brezsni hízsaj. Právde rôka tá neszégne, csi káksi terminus jeszte, je znicseni, csi stoj vmerjé, ga nepokopajo, v-skrinyo ga zabítoga do szprotolêtja tá szránijo.
Nigda je gószto naszeljeni, csrsztvi váras bio. Hej, gda je escse ta lêpa osznávlajôcsa cvetécsa Rösel Barbára tam plészala, zapravlászto zsivêla vu nôvoga gráda presztoraj, te je escse doszta zláta bilô odszpodi, doszta lüjdi odzgoraj. Ali z-zlátom szo i lüdjé pomenkali, sztári, indasnyi hrami, steri szo naprê na tri stoke pozdignyeni, odzajaj pa ponevádnom z-sztrêhov k-bregá zréberji priteknyeni bilí, szo brez sztancsarov. (Ti nisteri dugi presztorov cêle redí za prêkpotüvanye nücajo lüdjé.) Sztancsarje szo tüdi celô na sziromastvo prisli. Szrecsa. ka szo bigotni pápinci. Li szamo z-tém vadlüványem szo mogôcsi prezsiveti — ár je doszta posztni dnévov v-nyem.
Kak tak povilici klantivava, Pali sze je pri kámre zidíni z-ednim sujszterszkim inasom szvado i z-pufkao ga je povôli; ínas je örgyajôcs bêzsao vdiljek po “Strkovoj vilici” gori je zlármao pekovszke i tislarszke ínase, diákov zmozsne neprijátele. Preci szó sze zácsali nabérati. Zbit ínas je hênyao trôbiti i nazáj sze je povrno.
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT. Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi.
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL

Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Oda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH G O J T A N, lasztník. 817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTEEJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobite za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnk 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Velko Prebéranye Na Szprotolejsnyem Blági
Nase szprotolejsnye blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline