Poštnina plačana v gotovini. f f
ZKA
'"i * .. :.v	l -
Vérsztventi, politiconi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
------, '' 1 gg»
Lèt. IIž. Évf.
Màrkisevei, ì&2<% augnsztus 31
buli?
nßdjinumks* I-/1 iluni ihm iniM
Gazdasà^i,! politici &§?v 01
----'	Il )', fy Lif)
Kak je bògse?
Né dugo ka szmo pi'szali od povisanya doklad na Prékmur-szke autonomne ceszté, na podlagi stere nam je Gradbena sekcija v M. Soboti objektivno — bàr kak edno z csemeróv — razločila potrèbo povisanya. Csi-rävno ka szmo mi ne miszlili dubiti Gradbeno sekcijo, tika-jòcs sze toga dugovänya — za tò povisanye szmo nyé proteszt tüdi ne vzéli tak tragicsno kak je namenjeni biio. nam je raz-laganye dobro prišlo. Zakaj szmo pi'szali od toga, je vzrok drugi büo.
lsztina je ka marno autonomne ceszté, ki szo, rävnotak kak državne, popravke prepo-trébne Niscse sze pa nema pro-tiviti csi za tò popravo sze pè-nezi niìcajo i csi trbé tildi 100—200 jezero dinärov, är je koncsno tak za prebivälsztvo szamó dobro. Szamo da tii edna druga falinga jeszte, ki je prebi-vàlsztvi nikak ne v vugodnoszt, àr sze szamo z deficitom i tò z nepravilnim deficitom vzdr'zävajo, v bremen preobdäcsenya däcso-placsilcov. Tu je krivo predoszta i dobrov pläcsov nasztävleni cesztärov, ka je pod autonomnim ravnaayom prvlé nemogócse biló de tildi nemogócse pod priseszt-nom, ceszté do pa z ménsimi doklädami dönok dobre mogle bidti.
Pròti tém denésnyim prilikam pa pomòcsi za nazàj 'ze tièga, eventiiel szamo pri preisz-kàvanyi preminòcsi krivic od sztràni odborov prisesztnoga okro'znoga parlamenta. Szamo da vtom tiidi neszmemo kriviti podrejene obläszli, nego vszigdär le visesnye, ki màjo mócs da szpremem'jo léko vsze tiszto, ka je né dobro. Ali je né kriva fü szäma politicsna zagrrzenoszt, gda nedopüszti vpelati z zäko-nom nam 'zt pripoznano „szrez-ko" i „okro'zno" autonomijo? Ali je né zakrivleno sztem tiidi i |6, ka szi szamó lüdsztvo nemre odlócsiti steri szrèzki mószt, obläsztna ceszta sze naj da poprävlati i vu käksoj potrébi kelko procentov doklad sze naj predpise, tüdi tak kelko cesztärov i v steri kraj z kaksov pläcsov sze naj nasztävi. Csi je pa escse né tak, je né kriva sekcija, nego je hvàla nyé ka v-kelko je mo-
gòcsna, tò visesnyo zamüjenoszt poprävi z vzdrzevanyom cèszt csirävno ne v potrébnom sztäni.
Krivica je tam i ne tii. Csi szi premiszlimo, ka poleg 50%-ni doklädaj je dtficit escse izda preveliki, ki sze veli „kredit od države v bremen prisesztne autonomne obläszti" kak velki do mogli bidti doklàdi té, csi bóde auton. obläszt 'ze isztin-szko v funkciji, gda né szamo rédne, za tekócso delo , potrebne dokläde, nego tiidi i do tisztoga mao kreditirano sumo mo z té dokläd mogli resüvati, tóje z cesztni auton. dokläd.
Kak je té zdaj 'ze bogse, ali 'ze odzacsétka namali i ré'd-
no placsiivati tiszto ka popravici ide, ali pa zdaj nerédno szledi pa naednók doszta? Miszlimoka je nàjbógse z rédom 'ze odzacsétka. Tò bi pa szamo tak bilo mogòcse, csi bi lüdsztvi dàna bila mogócsnoszt da szi szvoje potrebe po szvoji zasztopniki szamó obravnäva i tò po z zä-konom nyemi zagvüsanoj pòti, ki bi sze zacsnoti 'ze v dnévi, gda je zäkon prävomocsen pósztao.
Vecs lüdi vecs vidi i vecs znä, zäto kak pri doszti drügi dugovänyaj, tiidi i pri toj je krivica neszpunitev zäkona za ob-csinszke, szreszke i oblasztne volitvi.
Vesenyé — v Prèkmurji zgrabim beteg.
V krätkom vrèmeni doszta csiije-mo od obèsencov, ki sze gdé tii gdé tam pròti posztävijo tisztoj isztini, ka cslovek more té mréti gda szmrt pride. Ne, tè tó neverjejo i ravno to poszve-docsiti scséjo, ka merféjo té, gda oni scarni scséjo.
Predkrätkim szmo pi'szali od dvojnoga dogodka v Püconci, nahitro-
ma pa potom sze je v noesi od 23. na 24. aug. obeszo 73 létni sztarec v Predaaovci Zorko Ivan vért. Sztarec je ze düga leta v nedislivoszli tezkom mantrànyi biio i sze je tak steo toga resiti. Vgojdno szo ga nyegovi 'ze mrtvoga naisli.
Csüti je bilö od täksega 26. aug. v Qorici, toga szo pa pricäjti doj vrezali.
Novo zòrje revolucije v Grcsiji.
ATHEN, V grcsiji je zavolo edne vlädne narédbe, ki 'zelè razro'zitev mprszke armäde, prišlo med vlädov i mornari do konflikta. Polialeksis mornariški komandant je izjavo ka csi vla'da ne vzeme nazäj té odrédbe, je
gotov z celov mornariskov armadov, ki je 'znyim szolidarna, revolucijo naréditi. Vläda je szklenola vsze mornariško mó'ztvo odpüsztiti. Situäcija je bo'zna.
_	ri n s i à i I vjßlih \ Ö
Broj
t Vif M B^oltilltl
sddöl sm .liiAotm
Je vsze mogÒti§F!?s
* Solszko leto je tii. deca bi mogli v sólo idti. Tóje ka bi sli, csi bi v nisterni soläj né menkalo vucsitela. Csüdna je krätkovidnoszt competentni faktorov vu tom poglédi. Dovolimo szi szamo edno példo, ki jè pa né jedina vuvszebi. V-nébo kricsécsa krivica sze zgodila n. pr. pri sóli v Ilodosi. Tä sóla je od nigdà dobroga glaszä i je takerkócs, escse do kratke vezdäs-nyoszti za „ni'zjo gimnazijo" bila trtu-lèrana od tiszti kmetov, kf szo szi malo vékso znänoszt doszégnoti tii i né v varaski gimnäzijaj meli priliko i zmo'znoszt, za szvojo kmétsko potrèbo. I ka je z tòv sóiov dnesz? Mä i nema vucsitela ! Szedäsnyi vucsitel, kf je escse v tisztoj mócsi, tiidi v vóli, da bi escse nadale vesiio léko, je vpoko-; jeni, za drügoga je pa razpfszano tneszto ali ga escse néga. Sto bóde zdaj 'ze deco vesiio, gda je zacsétek solszkoga leta tü i käksi bode vucsitei té szamo — evangelicsanszke decé, je ndjvéksa momentänno pftanye Hodoski sztarisov.
*
* *
t&iiüi i

Tizezer magyart döntött nyomorba a braziliai forradalom.
BUDAPEST. A magyar kormäny most kapta az elsö hirt azoknak a braziliai magyaroknak sorsärol, akik-nek nagyrésze az ott kitört forradalom-ba belekeveredett. A forradalmat a braziliai kormäny — mint ismeretes leverte és a szeparatistäk fofészkét, : Sao Paolot bevette. Sao Paoloból ! körülbeliil 200.000 ember menekiilt el i s a väros és kornyéke pusztuläs tanyäja lett.
A rio de janeiroi holland kö-vet, aki Magyarorszägot Braziliä-ban képviseli, most tävirati jelentést küldött Budapestre, amelyben közli, hogy a forradalomban r é s z t v e 11 magyarok közül a sebestiltek és halot-tak szäma körülbeliil harmincra tehetö. A holland követ jel»ntése szerint a forradalom köriilbeiül nyolc-tizezer magyar bevändoroltat teljesen munka-nélkiilivé te«,' akiknek alig van
vaiami kilätäsuk arra, kogy féleszten-dön belili munkähoz jussanak s igy minden anyagi segitségtol és minden kereseti leheloségtol megfosztva a legnagyobb nyomorban és a legna-gyobb bizonytalansägban tekintenek a jövö eie. A h'olland követ a rnagyarok érdekében lépéseket tett a braziliai kormäny näl, a kovetség tanäesosät, valamint a kovetséghez beosztott magyar tisztviselöt elkiildte a braziliai magyarok kozé.
A nyomorba jutott braziliai magyarok ügye élénken foglalkoztatia a magyar kormänyt. Értesulésiink szerint Rakovszky Ivän beliigy-miniszter 800 font sterlinget utal-vänyozott ki a rio de janeiroi holland követnek a nyomoiba jutott magyarok pillanatnyi folsegélyezésére.

I gda tó zagotoviti nam dd'znoszt bila, odprèto osztäne pitanye: zakaj je vpokojeni doszedäsnyi vucsitelel. Sóla je versta, läszt Hodoske gmajne, ergo popravila, sztanüvanya hf'za vucsitela, ki je obednim gmajnszki kMntor, je v re'ziji i läszti gmajne. Kak szi miszli käksna obläszt szi vszégati v èvang. verszko autonomijo té, gda znati more nyé verszki zäkonov §. z sterim je gmajna na podlagi pozvànoga liszta obvézana placsiivati i dati in natura, do vucsitela szmrti, vsze vp nyem p; pfszane obvéznoszti csi bode vesiio ali né. Vcsenyä jezik v Hodos-koj sóli vogrszki more bidti. Zakaj je pa té vpokojftev bila doszedäsoyega vucsitela ki znä vogrszki. Rävno zäto är v neznänoszti szlovenscsine je né djao izpita ? Poznamo vucsitele z izpitom, ki doszta doszta ménso znänoszt màjo, kak pa té vpcsitel brez izpita, z rédnov diplomoy, glävno naj szvojo duznoszt verno szpunjäva. Zäto reak-tiveranye toga vucsitela je prepotréb-na : naj sze nikelko odbremeni prebivälsztvo Hodoske gmajne, naj szi zagvüsa evang. vucsitela i kintora gmajna, naj sze ne vidi zigrävanye ev. verszke autonomije, naj sze ne zame-täva verszka sóla dokecs je nyé pri-pàdnoszt né zikonszko razesisesenj. i naj dr'zäva nema zóbsztonszkoga vödävanya.
*
* *
'Zandarmerija je varnoszti szteber, ali nigdasnyo lèpo organizäcijo dojtere neprebéranoszt nóvoga oszobja. K-tomi pa pride escse i tó, ka sztäro mó'ztvo v jü'zno Srbijo scséjo djäszti, tiszte pa eszi k nam. Szeznä, ka od sztarési zandärov nieden nebóde steo idti tä, räjsi piiszti szluzbo. Po täksem de \& lèpa organizäcija fucs, obesna nevar-noszt pa véksa. Nemremo prerazmiti tó eszi i tä lüesanye 'zandärov zakaj je dobro, da je pomen szamo v bojni melo. Volò do dela tak 'zandärsztvo nebóde melo.
Iftì'Jri
Lódijazas Murska So-botäban.
»•■ ? "
Mint mär mult heti szämunkban röviden megemlékeztiink, f. ho 21-én d. e. 8 orai jelzéssel, de a kedvezötlen idö folytän V4IO orai kezdettel a hidegvérii lovak dijazäsa M. Sobotäban az ällatväsärt6ren megejtetett. Tekin-telte! az ez alkalommal nyert tapasz-tatatokra és egyes elhangzott nyilatko-zatokra, ma tobbé kevésbbé részletez-ziik annak lefolyäsät.
Ami a felhajtäst illeti, aränylag virägzo lótenyészetiinkhoz, édes-kevés volt, mert összesen csak harminchét tenyészkanca és nonendék jött össze. Jdllehet az idö sem volt alkalmas ehez, habär lótenyésztésiink érdekében gätolo akadälyt, kinek e célra megfe-lelö ällßtja van, ismerni nem lett volna szabad. Hogy ezen hideg érdek-lodésnek nem kevés oka a gazdasägi egyesiilet hiänya, nem kell bövebben magyaräzni. Ha egy ily egyesületünk volna Prekmurjébatì, nagyobb volna a bizalom is, amellyel kapcsolatban az érdeklodés is fokozödna. Ily egyesiilet létesitését, ainely nemcsak ebben, ha-nem szämos mäs esetben is csak a gazdäk javät szolgälnä, magunknak kellene elösegiteni.
Ami a kvalitäst illeti sem igen dicsekedhetiink ez alkalommal. Lätszik mär abbdl is, hogy a kiosztäsra szänt 5000 Din k.-pénzbol csak 3160 Din s a több disz- és elismerö oklevélbol csak kettö osztatott ki. Több gazdät a bizottsäg megdorgäita lovai tulhizott-säga miatt, ami — természetes — nem gazdasägos lötartäs, s amit nem is dijaztak. Külön megjegyzés tortént hibäs patakezelés miatt, ami sokat ront a kiilönben szép ällaton is. Itt vagy a gazda, ki nem hagyja lovait a rendes idöben patkoltatni, vagy a koväcs a hibäs ki nem tud patkolni — jegyzi meg a bizottsäg.
A bizottsäg tehät az anyaggal nem volt megelégedve. Kihatässal volt erre mär maga az tény, hogy a gazdäk nem hoztäk magukkal a fedezte-
Schicht
Pravo
SGHICHTOMo i znamko J E L E H"
je že 60 let znano kot najbolboljše in naj-izdatnejše od vseh vrst pralnega mila.
Pravo samo z imenom
-= „Schicht" in na znamko „Jelen"! =-
lési jegyet, vagy ha volt is egy-kettonél, annak hdtlapjdn nem volt meg a köz-ségbird ältal hitelesitett bizonylat. Pedig ez eladäsnäl is nagy szerepet jätszik, ha mär valaki faj ällatnak veszi. Enélkiil a jövöben nein is adnak dijat s ezért adtak ezuttal is csak ily ke-veset. Maribori keriiletiink föällatorvosa ' azonban, szemben a bizottsa'g nézeté-vel tetszését nyilvänitotta a kiällitott anyag felett. Nemküiönben dr. Mitrovič
a földm. min. ällatteny. oszf. fönöke Beograd is, ki a lótenyészlés nagy j sulyära vaio tekintettel bu'galomra intette a gazdäkat.
Minden esetre a hideg érdeklodés a szervezctlenség roväsära irandd, de a gazdäknak maguknak is sajät érdeke, ha a jövöben nem veszik oly lanyhän a dolgot. Ha nem is kap minden drb. dijat, de miutän pénzbe nem keriii, a [ jö\ö piacot igy lehet elösegiteni.
POLITIKA.
Horvat bàn kinevezését kö-veteli a Radics-pàrt.
BEOGRAD : A Radics pàrt alel-nöke, Macsek dr. folytatta szombaton tsnàcskozàsait a kormàny tagjaival a Radics-pàrt személyi kòveteléseirol.
A horvàt parasztpàrl alelnokével folytatott tanàcskozàsokról a szombat esti minisztertanàcson Davidovics miniszterelnök fzämolt be. Az esti óràkban elterjedt hirek szerint Macsek pärtjänäk azt a kivànsàgàt terjesztette elö a kormänynak, hogy Horvätorszäg részére bànt nevezzenek ki. Mivel azonban ez az alkotmänyba ütközik, a kovetelés teljesitésének sulyos nehézségei vannak. A dolgon ugy segitettek, hogy visszaàllitottàk a kirälyi helynöki méltósàgot, mint az a föispänok kinevezése elött volt. Ily alapon Radics a dontésbe beleegye-zett, mert „ätmenetnek bevàllik."
Hosszab ideig nem hivjàk össze a parlamentet. Jovanovič Ljuba, a parlament elnöke szombaton a dalmàt tenger-partra utazott több heti iidiilésre. Jovanovics elutazäsa arra mutat, hogy a parlament hamarosan vaiò össze-hiväsära nem lehet szàniitani. Az ellenzéki lapok ezért heves tämadä-sokat intéznek a kormàny eilen és rämutatnak arra, hogy amikor Pasics napolta el a parlamentet, akkor az ellenzék a kiràlytól kérte tàvirati uton a nemzetgyiilés összehiväsät, most pedig, hogy a hatalom a keziikben van, nem hivjàk össze a parlamentet.
A kisantant külügyminis^te-reinek talàlkozàsa. Marinkovics Voja kiìliigyminiszter az eddigi diszpoziciók szerint aug. 2ó-àn indult el Ljubljanàba, ahol ta-
làlkozott Benes és Duca külügymi-niszterekkel. A csehszlovàk kiilügy-minisztériumból mar értesités érkezett Beo^radba, hogy Benes dr. feleségé-vel egyiitt érkezett Beogradba.
A kiraiygyilkos szovjet-követ.
A lengyel kormàny bizalmasau értésére ad'ta a szovjet-kormànynak, hogy netn fogadhatja el varsói köve-tiil Lazarevics Vojkovot, tnert Vojkov volt a 1, aki a càrnak és csalàdjànak legyilkolàsàra parancsot adott. Vojkov most màr màsodszor részesiil ilyen visszautasitàsban : elöször a kanadai kormàny tiltakozott ellene, amikor a mult évben oda akartàk kinevezni követül.	_
Csehsziovakia politikai szer-zödest kötöttTörökorszäggal
A konstantinäpolyi cseh-szlovàk követ felhatalmazäst kapott a pràgai kiiliigyminisztériumtól, hogy az angora! kormànnyal meginditsa a tärgyä-làsokat egy politikai szòvetségi szer-zódés k0tése céljàból, aminek elöfel-tétele az, hogy létrejojjon a kereske-delmi szerz0dés a két àllam között. A kormàny mär legközelebb követet és konzulokat nevez kì Törökorszägba.
Sportklub Mura. Vasärnap, aug, 31-én d. u. fél 4 drakor footballverseny S. K. Maribor — S. K. Mura. Elöverseny : Hazena I.—II. Ülöhely 10 din. älldhely 5 din. A sport kedvelök minél nagyobb szämban jelenjenek meg.
Magnetikus gyogyitäs.
Különös vendégek éijkeztek Bu-dapestre. Dr. Kessler Otto, az ismert bécsi ^magnetikus" orvos és tàrsa, Thetter Rudolf, a magnetizàló mér-nök, hogy a nyomorék és béna eni-1 berekben folkeitsék a reménységet, • hogy a bennük rejlö hüvös magne-1 tikus erövel meggyógyithatjàk öket.
Sokat beszéltek és irtak màr ezekröl a furcsa emberekröl, akik az emberekben lévo magnetizmus ere-jével akarnak csodàkat miivelni.
Dr. Kessler Ottó magas, idösseb «r, hosszu, öszbevegyülö szakàlla a mellét veri, Tàrsa Thetter v mérnok fiatai, erös férfi u, mély. acélkék szeme szinte belefuródik az ember Jelkébe. És dr. Kessler készségesen gyorsan kezd beszélni:
—	Bécsból meghivàsokra jöttünk ide. Betegek, béna, nyomorék embe-rek hivtak bennünket, hogy jöjjünk, segitsünk rajtuk.
—	Most itt megnézziik ezeket a betegeket — folytatja — és ha làt-juk, hogy vannak közöttük olya.iok, akiken bär az orvosi tudomàny rendszeres gyógymódja nem segi-tett, azonban a mi gyógyitómódunk-kal àllapotuk javitható. Bécsbe hiv-juk, ahol segiteni próbàlunk rajtuk.
—	Altalànosan „magnetikusnak" nevezik a mi gyógymódunkat, holott ennek a voltaképpeni màgnességhez semmi köze sincs Màgnesség csak asvànyi anyagban van, példàul vas-
ban, amelynek tulajdonsàga az, hogy magàhoz vonz bizcnyos tàr-gyakat.
—- Az emberben szintén vati egy eddi£ még meg nem hatàrozott és névvel ci nem nevezett különleges ero, amelynek hatàsa és megnyilat-kozàsi formàja hasonló a màgnes vonzóerejéhez, vagy a radium hatà-sàhoz, atnelyiöl tudjuk, hogy a« beiöle kisugàrzó erö az embeii test bi-zonyos szovetképzódéseire gyógyitó befolyàssal van.
—	Ez a titokzatos ero minden emberben megvan. Egyikben jobban, màsikban kevésbé. A mi gyógymó-dunk éppen arra irànyul, hogy ezt a különös eröt a beteg szervezet meggyógyitàsàra felébressze és tett-re késztesse. Ugyanilyen erövel gyógyulnak meg a sivatagban az àllatok, az erdóben a vadak, amelyek között szintén torténnek megbetege-dések és a gyógyulàst nemcsak az idö hozza meg, hanem egy bizo-nyos rejtelmes erö, atnelynek meg-nyilvànulàsa és gyógyitó hatàsànak àtvétele egyelöre még nincs felderitve.
-	Bennem ez az erö nincs meg annyira, mint tàrsamban, Thetter mérnokben és éppen ezért vettern öt magam mellé gyógyitó tnunkàmban. Se nem hipnózis. se nem szuggesz-tió ez a belole kisugàrzó erö. A beteg abszolute ébren és eszméleténél van. Ellenben érez bizonyos kény-szert, amely ugy nyilatkozik meg, hogy példàul itt Budapesten felke-
resett bennünket este egy rokkant ttìzérszàzados, aki a mérnok keze érintése nyomàn kényszeritve érezte magàt arra, hogy két karjàt vizsxin-tesen felemelje és akàr óràkig meg tudott volna maradni ebben a hely-zetben anélktìl, hogy a legkisebb fàradsàgot érezte voina.
-- A gyógyitàs tehàt puszta érintéssel tOrténik, — folytatta elbe-szélését az orvos. — A mérnok keze ujjàból àrdd ki ez az erö és érintés-böl, làgy simogatàsból és nagyon könnyed masszàzsból àll az egész kezelés.
És elmondja még az orvos, hogy itt nem gyógyitanak senkit; ezt be is jelentették a rendórségen, ne-hogy kuruzslóknak tartsàk öket, hanem most Gasteinba utaznak.
Ök gyógyitottàk meg nagymér-! tékben a nyomorék Eszterhàzy her-cegkisasszonyt, aki mozdulni sem tudott.
— A mult év októberében hivtak bennünket hozzà, — mondja Kessier dr. — és karàcsonyig annyira vittiik vele, hogy életében elöször sa-! jàt làbàn, két mankóra tämaszkodva, a karàcsonyfàhoz tudott menni.
Azóta a hercegkisasszony àlla-potàban semmiféle lényeges elöre-haladàs nein tortént, most azonban Gasteinben folytatni fogjàk gyógy-kezelését.
Budapesten sokan keresik fel a rejtélyes doktorokat, bénàk, nyomo-•rékok, akik hisznek bennünk és re-
ménykednek, mint vaiami földöntüH, végtelen hatalomban ...	( |
Pedig ki tudja, kuruzsló-e ez a mérnok, vagy csodatevö gyógyitó?
Arnerikai milliomosok szórakozàsa. 1 ■
Hogyan kell a pénztòl me^szabaduln!.
A meggazdagodàs titka réges-régóta izgatja màr az en\bereket, de ugy lätszik, még nagyobb gondòt okoz az, hogyan szabaduljon meg az ember a pénztól. Legaläbb ere vali az a hihetetlen erófeszités, atnellye! az arnerikai milliomosok a legképte-lenebb terveken törik a fejüket, csak* hogy pénzùktól mielöbb megszaba-duljanak. Bebraskaban példàul lakik egy milliomos, akinek kalapja 20-000 dollari ért, mert préselt bankjegyek' böl keszült A pénzpocsékolàs "egy mäsik érdekes módjàt egy los-ange-lesi milliomosnak fia talalta ki, ak» 50.000 dollàrt fizetett egy utazàsért Ezért a pénzért a vonat Los-Angeles-böl Newyorba vitte. Egy szép napon ugyanis eszébe jutott a milliomos' fiunak, Los-Angelesben nagyon unal-mas az élet és neki meg kell làto-gatni baràtait Newyorkban. Azonnal egy öt kocsibol àiló külünvonatot rendelt meg, mely megàllàs nélkQl, vitte Newyorkba és az összes uton levö vonatoknak ki lett témie a milliomos vonatja elött.
■
QLÀSZI — HIREK
—	Premesztsénye- Z M. Sobotske arinärnice nam pozndni uradniki szo po narédbi direkcije giävni carin, pre-mesztseni k glävnoj carinärnici v Maribori : pripravnik Andrej Bole i k carinarnici v Subotici carinik Anton Pire. Z Maribora k carinarnici v M. Soboti pa : pripravnik Edo Rup i carinik Ljudevil Z o r z u t ; v Cankovo carinik Ferdo Zabavnik.
—	Veliki vihèr je s6 vdiljek szkoro po cèlom Prèkmurji preminócso szohoto, ki je v vecs rnesztäj doszta škode narédo. Ndjvékso mòcs je pa meo po raven-Iszkom, gdé je szkoro vsze oszlice szprevrno, òtavo raznoszo i doszta vérsztveni hramb razmetao.
—	Od komitàcsov orópani Prekmu-rec. Preminòcse leto sze godilo mèsze-ca julija, ka je Koväts Anton 25 let sztar szoldäk z Tesanovec odszluzo szvojo szoldacsko du znoszt i je z s*oldacskimi knigami vzepi z Črne gore s6 pròti dòmi. Idócs tak po nepoznani potäj, logäj, zvé, da ide prednyim 6 Zägrebcsänov tiidi pròti dòmi, pasesivsi sze ji je dojsao. ìdejo tak vszi obtriidjeni po ze dvä dnévnom peshódi, gda naednók, pridòcsi v edno sumo, je napädnejo z ro'zjom niki raz-trganci. Pravli szo, ka szo komitäesi bilò ji 12 i szo proszili odnyi vsze szrebro i zlät, péneze i gvant. Szlekli szo je vsze. Koväcs je tä dao 450 Din. gotovesine i gvant v vrédnoszti 500 &in. Fticske szo pa zgrabili i je Koväcs po pri szodniji v M. Soboti pokäzpnom képi med stirami edaoga szpoznao. Kiszilo de nyim témbole slo, är szo drüge nedti'zne !ze tüdi bujli, kak tó szam Koväcs vido v , nadaijüvanyi szvoje póti.
—	Ka vino more. T. m. 23. sze je iCipot Ivan 50 lèt sztar vért v Mlajtinci szkregao szvojov zenov i zetom med sterim je nahitroma do no'za i jesze-novoga scsesza prišlo. Po ovadbi, je Cipot Ivän z cseszom do krvävoga zbiio 'zeno, ki je taki k zdravniki sla.
7~
Különös, de elég dräga sportot üz egy màsik milliomos: évek óta elökelö szobràszok dolgoznak a sir-emlékén. A milliomos nagyon egész-séges ember, de mert elhatàrozta, hogy rendkiviil diszes siremléket akar, hogy halàla utàn ne kelljen sokäig värakozni, màr most elkészitteti. A szobràszok évente 15.000 dollärt kapnak és az a szigoru utasitàsuk van, hogy munkàjukkal csak a milioni os halàla utàn szabad elkésziilniok. Ennél sokkal különb szórakozàs az, ha egy milliomos óriàsi összegeket költ hàza diszitésére. Igy nemrég egy newyorki milliomos 2 millió dollàrt fizetett egy hàzért, mely fele annyit sem ért, azutàn 500.000 dollàrt adott egy szomszédos hàzért, mely legfeljebb 100.000 dollàrt ért és ezt nyomban lebontatta, mert odda akarta a kertjét csinàltatni. Ezutàn ftozzàkezdett a hàza berendezéséhez. Csak a hàló» szoba falainak arànyozàsa 65.000 dollàrba került, a berendezése 150.000 dollàrba, a mosdóasztal 38.000 dollàrba került, a lakàs többi berende-lésa ennek megfelelöen természetesen szintén elég draga volt. Egy màsik milliomos 75.000 dollàrt fizetett egy làtcsòért, mely drägakövekkel volt kirakva. Sokat beszétnek most New-yorkban egy milliomos estélyéròl, mely elég dràga volt ugyan, de màr-màr ugy làtszott, hogy mnidenkülön-legesség nélkal ér véget Mikor a cigarettàkat hordtàk köriil vették észre a vendégek, hogy a dohàny szàzdol-làrosokból készitett cigarettapapirba volt burkolva.
Potom ide Gipot dale pit med steriai pride !zena ze od zdravnika k sztrici. Tò zvè Cipot, be'zi k sztrici, är szo ga ne püsztili notri, zacsne trèti dverì.
V	hi'zi bodòcsi kriesijo i zovéjo na pomócs mimoidòcsega Balasko Stevana, ki notripridòcs miri Cipota, ki z no-'zom nazdj tak szmekno Balaska v blek, ka nyemi z csernyäini pocilico potégno vö. Balaska szo pripelali v spitao Cipota pa v zäpor. Obä prideta 'ze szkoro domò. Posztòpanye pròti Cipoti teesé.
—	Telegraféranye v nedelo i v szvétke sze —" po miniszterszkoj odre-jenyè — nebòde vecs trikratno raesu-nalo.
—	Petànci- Prinasz je delana kapéla. Marinič zidarski mäjszter je pogledno kapelico, stero je g. Zartl zid. mäjszter delao, i je pravo, da je né dobro narejena. <3. Zartl pa ercsé na tò : g. Mari-nič tò neszme reesti är on kaj täksega nigdär né delao i niti delati neszmè.
—	Pričetek šolskega leta na realni gimnazjji v M. Soboti. V četrtek 4. sept. razredni (ponavljalni) izpiti za učence lanskega IV. razreda. V petek 5. sept. nižji tečajni izpiti (mala matura) za četrtošolce. V torek, sredo, četrtek in petek dne 9. 10. 11. in 12. sept. razredi (ponavljalni izpiti za vse razrede razen IV. Ob teh dneh so tudi dodatni in sprejemni izpiti za razrede od II. dalje. Priglasiti se morajo vsi v torek ob 8. uri. V petek 12. sept. sprejemni izpit za I. razred. Pričetek vseh izpitov ob 8. uri. V soboto 13. sept. od 8—10 ure redno vpisovanje lanskih dijakov vseh razredov ; vsak se mora izkazati z lanskim izpričevalom.
V	nedeljo 14; sept. služba božja ob Vs 8. V pondeljek 15. sept. redni pouk ob 8 uri. Dijaki se morejo točno držati napovedanih dnij in ur.
RAVNATELJSTVO.
Š. K. Mura. V nedeljo dne 31. VIII. 1924 otvoritev igrišča s tekmo S. K. Maribor — Š. K- Mura. Predtekma Hazena I.—II. Začetek ob 15 h 30 min. Vstopnina sedeži 10 Din stojišča 5 Din. Vsi prijatelji sporta se vabijo k udeležbi.
—	Drž. meščanska šola v M. Soboti.
Vsled nove odredbe začenja šol. leto 1924—25 sledeče: 10. in ll.septemb. sprejemni in ponavljalni izpiti, vsikdar ob 8 uri zjutraj. 13. sept, vpisovanje učencev v III. in IV. razred. 14. sept. skupna šolska maša ob 8V2 uri. 15. sept. redni šol. pouk. Opozarjajo se, da je prosvetni oddelek v Ljubljani pred kratkim zaprosil min. prosvete, da reši vloge obrtniške, trgovske in gostilni-čarske zveze za zopetno otvoritev I. razreda mešč. šole, kateri je bil pred letom s 44 učenci na protizakoniti način ukinjen. S tem je dano tudi upanje, da pride mešč. šola zopet do svojega poslopja, Prekmurje pa dobi novo gimnazijsko stavbo, ki je že v načrtu izdelana in za katero je zbranega že precej denarja.
—	Zdravniški glàsz. Dr. Muster József bivši okro'zni zdravnik in zobozdravnik v Križevci sze je priszelo v Mursko Soboto i ordinira vszaki dné od 12. aug. 1924. v hi'zi g. Jerič-a blüzi Péterkove kresme. (Modni Salon I. štok.)
—	Velika občina Murska-Sota. Štev 1591/1924. Predmet: začetek šolskega leta 1924/25. Razglas. Murska Sobota, dne 28-ga augusta 1924. Po prošnji vodstva drž. osnovne šole razglasim, da se začne pouk v državni osnovni šoli v Murski Soboti v smislu odloka prosvetnega oddelka v Ljubljani z dne 16. aug. 1924. štev. 13607 o prišest-nem šolskem letu 1924-25 po sledečem načinu : Vpisbvanje v pisarni drž. osnovne šole ob uradnih urah bode dne 1. 2. in 3. septembra 1924. Otroci rojeni v času od 1. sept.'1917. do 31.
augusta 1918 so dolžni hoditi v šolo, zato naj jih roditelji v teh dneh privedejo v imenovano pisarno, da se jih vidi in vpiše. Začetna szveta maša bode v nedeljo dne 14. septembra, v pondeljek 15-ga septembra bode reden pouk. Za županstvo velike občine gerent: Dr SÖMEN L. 1. r.
—	Halalozäs. Özv. Paludi Jànosné, nyug. tanitó özvegye, f. hó 27-én a korai óràkban hosszas betegeskedés utàn elhalt. Temetése f. hó 28-àn d. u. 2 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Békesség neki.
—	Az öngyilkos öreg. F. hó 24-én reggelre hozzàtartozói felakasztva ta-làltàk Zorkó Ivan Predanovci 70 éves gazdät. Az öreg mär hosszu idö óta nehéz légzési bajban szenvedett, ami bizonyàra oka volt, hogy életének igy vessen véget. Csalädjäval eddig a legnagyobb egyetértésben élt.
—	Szemelyi hir. Gróf Szapàry Làszló londoni magyar nagykövet, M. Sobo-tai nagybirtokos szabadsàga egy ré-szét Bécsben tolti, mely alkalommal f. hó 26-àra magàhozhivatta dr. Vàlyi Sàndor urad. iigyészét és Jelovšek Franc urad. intézòt birtokügyi meg-beszélésre.
Rokkantdij lenyomàsa. A népjóléti miniszt. az érdekelt miniszterekkel javaslatot terjesztett elö, amely szerint mindazoknak a rokkantaknak a nyug-dija, kiknek bàrminemii keresetalkalom nyujtva van s evvel maguket és csa lädjukat eltartani képesek, megfelelöen leszàllittassék.
—	Kuluk mégis érvónyes. Ugylàtszik a mai kormànyzat mégis érvényesiteni akarja az elòbbi kormàny àltal hozott és el is vetett kuluk torvényt, mert a ljubljanai épitésiigyi hivatal az összes utbizottsägokhoz és kozségekhez kö-rozvénytkiildott, melyben fejhivja öket, hogy utjaik javittatäsära haladéktala-nul hajtsàk végre a kuluk torvényt.
—	M Sobota—ormoži vasut elöre-làthatólag oktoberre mégis elkésziil. Azaz, hogy ljutomertöl a Mura hidjàig màr készen van Ljutomertöl Ormožig pedig rövidesen elkésziil ugy, hogy Veržej—Ormož közt még az ösz fo-lyamàn, de legkésobb november ha-vàban, ha primitiv barak àllomàsok-kal is de iizembe helyeztetik. Veržej— ; M. Sobota közt azonban — sajnos — j csak a jövö év tavaszän — ha.
—	„Aki meggyilkolja csecsemojét" eimü mult heti kòzleményiinkben sze-replö cselédlàny nem Kiicsän, mint azt tévesen közöltük, hanem Kercsmär Lina. Itt jegyezzük meg, hogy a kór-hàzból mär àtkisérték a j.-birósàghoz, honnan rövidesen a maribori torvény-széknek adjàk àt.

V nedeljo 7. in pondeljek 8.
septembra večer ob 8 uri
i
■ DÄMON ZIRKUS3
!
i-
■	vsi
■j »po,
■	Last
■n
5 činova llIHiHIIHilll
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din, »podnje lože 8 Din, In H. prost. 3 D. Lastnik kfna GUSTAV DITTRICH.
IIIMHIIMII
I
-I
Din, ■ 3 D. — ICH. I
i mm
Trztvo. Kereskedelem.
Biàgo — Äfu.
LJULJANA: aug. 29.
100 kg. Pšenica—Buza	Din.	380—445
» » 'Zito—Rozs	»	—325
» » Ovesz—Zab	»	—300
» > Kukorica	—300
>	» ProszO—Köles	»	- 337 » » Hajdina	»	—
»	>	Szenò—Széna »	—67'5
»	»	Graj—Bab csres. »	—
»	»	zmèsan—vegyes bab	—500
»	»	Krumpli >	—75
»	»	Len. 8z,—Lenmag»	—685
>	»	Det. sz,—Lóherm. »
BENKO: aug. 29.
1 kg.	J«.
Bikòv.j Bika 12-Telice IgÜszö Krave [ ŠTehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsfci - Vaj , . Spè,—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
II. 1. prima 13-. 14-15-— ■3 12- 13-- 14-15 —
85 iL.
»O . O -
7'- 9-	- 12 —
18--	- 20-5
24-	- 26—
. »	28—35
»	35--
»	1-50
Pènezi - Pénz
SPORT.
Footballmatch,
Több évi szünet utan ismét meg-indult a sportélet Murska Sobot^ban. Az ujraéledt Sport Club >Mura« huzamos training ut^n vasa'rnap mèri össze erejét a legjobb maribori csapat-tal I. S. K. Mariborral, mely a legjobb jétékosait fogja kiizdelembe ällitani. Bär a »Muia« még csak pdr hónapos egyesiilet, a kiizdelem heves lesz, mert a »Mura« tagjai a legnagyobb lelkese-déssel fognak jdtszani, hogy a maribori csapatnak megnehezit3ék a gyözelmet, ami az elözetes kombinaciók szerint, csak nagyon csekély gdlaränyban fog nyilvänulni. A niérkozés 7,5 drakor kezdödik. Elözöleg a Sportklub nötag-jai fogjäk mär többször nagy élvezetet nyujtó hazena jätekukat bemutatni. Reméljiik a sportérdeklodok és sport-barätok nagyszdmban fognak megjelenni, hogy megjelenésiikkel még nagyobb lelkesedésre serkentsék a jdtékosokat. Belépodij : iilöhely 10 din, älldhely 5 din.
1 Dollar . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . . 1 lira .... Zürichben 100 Din
= D. 79-= » 0-11 = » 01120 = > 2-38 = » 3-55 6 55 sfrk.
H odaji
je po fàl céni : 1 piszarni sztol, 1 velka gledala, 1 preproga (tepich), vecs orig. oljnajti képov i szrebrni dugoväny. Vecs sze zvè pri : BARNABAS ERDÖSY tr'zovina z papérom i igraesami
v M. SOBOTI.
Tanulónak
felvétetik egy jobb hàzból vaiò fiu a Prekm. Tiskarnàban.
Naznanilo.«
Naznànyam p. n. obesin-sztvi, ka szem z denésnyim dné-vom znòvics zacsna fijakarsztvo i vsza prevà'zd'zanya.
KEMÉNY MARKO kresmàr M. Sobota.
Fizess elö a
MÖRSZKA KRAJINA-ra
Z-hàja vszäko nedelo. — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : «ìed textom i izjave i poszlano 1'50 Din reklame 1— mali ogaszi 0*70 Din i dävek. Pri vecskràt popüszt.
Ròkopiszi, kl sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze posilajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendok :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóliivatal
M A R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. j —: Postatakarék szàmla szàma 12980.
Megjelenik minden vasärnap. Elöfizetesi àra : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinar. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirde-tési àr 1 : cm.-ként: s/övegközi és nvihtér 150, renùes 1 •--, apróh raetés 0-70 Din'és az illeték. Tobbszòrinél engedmény.
Gazdälkodäs
A tej.
Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota.
VI».
MI
0-6 szàzalék tejsavképzodés köze-pes homérsékletnél kb. 50 óra alatt megällitja a tejsavképzodést, a bakte-riumok szaporodäsät. A szerint, hogy melyik tejsavas erjedést okozò bakterium van elszaporodva az aludtejben, asze-rint lesz erösebben vagy gyengébben savanyu a tej.
Ha a tejet felfözzük az élo tejsav-baktériumok elhalnak, de ha azutän ällni és erjedni hagyjuk a tejet, akkor egy mäsik fajta erjedés, a vajsavas erje-dés jelentkezik. Ezt is bakteriurnok okozzäk. Ezek a vajsavas erjedést okozó baktériumok, — vagy öt félék — a tejcukrot és a tejsavas sókat eros pezsgés (gàzképzodés) közben vajsavvä alakitjäk. E baktériumok ellentällö spo-räkat képeznek, (ezek kerek vagy ovàlis képletek, amelyekböl mint a tojäsbol ki-bujik a baktérium) amelyek forró viz-ben is jó ideig élnek-. két orai forraläs elpusztitja öket. Ezek a baktériumok Ott is megélnek és spröräk utjän sza porodnak, ahoi nincsen levegö. A téj-ben jól szaporodnak, ha az egyik el-lenségiik : a tejsavbaktériumok kevesen vannak vagy ha azokat egyszeri felfö-zéssel elpusztitottuk. Igen szeretfk az olyan baktériumok tärsasägät, amelyek a tejböl az oxygént felhasznäljäk ; nékik ärt az oxygén. Ezek is olyan afféle haszonlesö jobarätok. Murska Sobctän is van nöhäny ilyen a barät-sägot jól kihasznälni tudó »jó barät«.
A harmadik csoport a peptonizälö baktériumok.
E baktériumok olyan hatäsu anyagot vegyszert készitenek (oltószerii fermentnek nevezik), amely a tejet éppen ugy, mint az oltó (a kérodzok negyedik gyomräböl egy darabka) meg-alvasztja, aludtejet csinäl belole de anélkiil, hogy megsavanyitja, A kazein, mjnt ismeretes, kicsapódik, de ez is ätvältözik, mert a baktériumok peptonizälö (emésztp) fermenteket képezve azt feloldjäk és eközben a fehérje vegyiiletek is szétesnek megemésztodnek (tryptikus ferment hatäs), Szóval vég-eredményben rosszszagu ämmoniäk, iliò zsirsavak és mérgek hasadnak le és ezek megbetegitik a lejfogyasztót. Ezek a baktériumok a szénàban, a burgonyäban. a bélsérban, a talajban, a levegöben is vannak. Ezeket a spó-räkat is 1 allò óra hosszat kell 100UC-os, tehät forró vizben tartani, hogy elpusztuljanak. Igen erös hatäsu mér-geket (toxinokat) termelnek. Häla lsten-nek, Hogy ezen käros baktériumok fejlodését a nyerstejben böven levo tejsavbakteriumok gätoljäk. A sterilizält és päsztörözött tejben azonban vigan
fejló'dhetnek ! ! Ha igen nagy mennyi-ségben vannak a tejben, a tej nem alszik meg, folyékony marad. Az ilyen tejnek »tejszinébol« nehezen lehet a vajat kiköpülni. Az olyan tejet, amely-ben gäz képzodik (habos lesz) »erjedö tejnek« mondjäk. A »sajtiziic és »sajt-szagu tejet« is ilyen gäztermelo peptonizälö baktériumok okozzäk, de ke-vés tejsavbaktérium is van jeien, melyek a kazeint olyan könnyü pelyhek alakjäban välasztjäk ki, hogy azok a tej feliiletén usznak. Tehät jegyezzük meg magunknak, ha jó aludttejet aka-runk enni, nein szabad a tejet felfözni.
A tejhibäk okozói.
A nyälkäs és nyulós tej. Mint a neve is mondja a tej nyälkäs, nyulós összeälläsu lesz, nehezen fölözhetö és nehezen köpülhetö (vajjä). Az ilyen tej néha savanyu. Baktériumok teszik nyulössä a tejet. A tejcukort nyälkäs erjedésbe hozzäk, a fehérjéket elbontjak, de van rä eset, hogy a bakferiumok megduzzadt nyälkäs burka teszi nyälkässä a tejet. Tessék elkép-zelni< mennyi bakterium lehet abban. a tejben.
Nem egvszer lättam olyan raga-csos tejet, hogy a felforditott edénybol nem folyt ki.
Az edämi sajlot Hollandiäban a „Streptrococcus hollandicus"-nak ne-vezett bakteriummal elnyälkäsitott tejböl készitik. Van egy bacterium a neve : Bacterium lactis longi, amely novényen él (a novény neve : Pinguicula vulgaris) és a melyet a »filmjölk« és a »tät-mjölk« készitésére hasznälnak. Ezek élvezheto, savanykäs, nyulós tejféle-ségek.
Az olajos és a szappanizii tejet a széndról és szalmaról a tejbekerült baktérium okozza. A tej nyälkäs üle-dékii, nem olvadó, kopiiléskor pedig mint a szappanos viz erösen habzó. Az ize lugos szappanra emlékeztet.
A keserü tejet a keserü anyago-kat tartalmazó takarmäny okozza, de baktériumok is. Öreg fejös tehenek teje is keserii lehet. Ugyanilyen módon, lehet a lej édeskés keserü, répaizii, kozmäsizü és szagu.
A kéktej. A tej feliiletén 1—2 napi älläs utän kék foltok jeleotkeznek föleg nedves meleg idöjäräskor tavasz-szal és nyäron. A 80°C-os hötöl 1 pere alatt pusztuló, fürge, gyorsan mozgö bacillus okozza. A virägos käka etetése is kékitti a tejet, de az frissen fejve mär kék. A baktérium okozta kéktìlés csak 1—2 nap mulva lesz.
Éppen igy.a vörös tej, rnely pär nap alatt a felületes rétegében meg-pirul, ellenben egy novénynek a „Rubia tinetorum" etetése utän, mär a fejés-kor piros a tej. (a vértol piros tejröl késobben lesz szó !)
A särga tejet egy 48 óra alatt a tej felszinén elszaporodó bacillus okkozza (a bacillus synxanthus).
(Folytatjuk.)
SALONIT
je nàjbògsa pokrivätja pala: Bögsa ie Pak kaksastécs drüga pokrivätja naprava är je lehka, nezgoriva i trpliva, zäto tüdi najfalèsa »SALONiT« je pò nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-ese je pri :
ČEH & GÀSPÀR trzovini
v MURSKA SOBOTA. Vsze potrebno sze zvè tüdi tam.
M 1111111111 ITTM
Hiša na oddajo !
Hiša v Murski Soboti, Cvetna ulica št. 88. se proda: Obstoji iz ■! sob, 2 kuhinj, 3 kleti, velike štale, ^metrov dolge parine in vrta pri hiši. Pogoji pri lastniku ŠTEFANU HOLCMAN.
Il I I II 11 M 11 1
&
Fiflyelj es olpasd !
Megérkeztek a legujabb Oszi és Téli kalapmodelok, ! kalap ujdonsàgok !
A. KIRÄLY
kalap és divatàru iizletébc M. Sobota. Megtekinthetök, minden véle 1 kényszer nélkul : — Ugyanott nagy vàlaszték : Harisnyàk-, férfi-szoknik-, bluzok-, kotények-, illafszer piperecìkkek és mindennemü rovidàru legolcsóbb be-
szerzési forràsa. Szolid àr«ik ! Pontos kiszolgàlàs !
Fai
Po ceni!
Turško mleto kavo Srbsko stolično kavo
Vse vrste pražene kave, vse vrste zrnate nepražene kave razpošilja poštnine prosto :
Vardar industrija kave
Jovo Gigsvic, Sušak.
Ceniki na zahtevo franko.'*
Halió Lòvci !
Szamo tiszti süs je gvüsen, steri sze
z pri: MEKLIT5 5TE\?AN
tr'zeci
v MUR5K! SOBOT!
kiiplenoga patròna dà doj. Vu toj tr'zovini sze dobijo vsze za lòvce potrèbna dugovänya, kakti: prvovr-sztni prazni i nabiti patròni, spri, dimni I brezdimni präh, kapszlni itd. itd. po näj nisisoj céni. Szamo tü kiipleni patròni szo gvüsni i pocéni. Probajte i sze zagvüsate S
KA NE VEŠ PITAJ
Univerzalni Informativni Biro
„ÄRGUS"
Knez Mihailova ulica 35. Telefon 6-25.
BEOGRAD
— (Pasaž Akademije Nauka.) —
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Kraj'nära" felvétetnek Erdössy Barnabàs papfr és jdtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholìkus templom mellett.
I
pazite, da dobite vedno davno preizkušeni'!-»Pravi : FRANCKOV : kavni pridatek« v zaboj-čkih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, —
»Pravi :FRANCK: z mlinčkom« zboljšuje in pocenjuje vsako kavo!
: " '"-f ' i •■ • ;■ ■ -