Poštnina plaSana v gotovini Céna — Ára 1.25 Din MŐRSZKA KRAJINA Versztveni, politcisni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. V. Evf. Márkisevci, I926. augusztus 3. Broj 32. Szám. Proti dragíni, kak sze z-politicsni krőgov csüti, da, növi zákon scséjo delati, toda po szklepi miniszterszke konference, sze táksi zákon scsé predložiti pred parlament. Té zákon má cíl strofati vsze tiszte, kí z obcsno potrebnimi dugoványami drágocso delajo i té kí dugovány potrében národ na svoj haszek vöponücati scséjo. Ka je táksi zákon 'ze dávno potrében büo, tö sze nam je ze dávno kázalo, csi pa je prisla tá ideja tak pre-keszno, má szvoj vzrok i obednim szvojo tényo. V polodelszkoj, kmetskoj dr'zévi szmo, stero né indusztrija, né kaj poszebnoga drügoga vzdr-fzáva gori, kak pa jedine i szamo kmeta znojnatno i zűlnatno, trü-dapuno delo. Záto nász pa more boleti tüdi i ^e nájménsi vdárec, né szamo kí sze kmeti dá, nego i tüdi kí sze namenyáva dati. Vdáfci, ki szo sze kmeti z rázni-rni zákonami rze dáli, szo itak obcsütlívi bili, ali tak obcsütlívoga zákona, kak namenjeni prőti dragíni, sze mogőcse escse né pri-neszo. Miszliti ka bódé za kmeta krivicsen, ár sze scsé prineszti vezdaj, gda je kmétski pridelek od popláve vnicseni, csirávno ka rávno za kmeta bi ze dávno potrébno bilö, csi bi sze táksi zákon prvle prinészao, ár je céna indusztriálnoga blága v szvojoj viszikoszti né méla granice. 'Zítnica Jugoszlávije, Baranya, Bácska i Slavonija, je od popláve vnicsena. Vszé kmétski pridelkov céna, zvün 'zivine, je logicsno, da sze more zvišati. Ka szo kmétski pridelki zivlenszka po-trébscsina i na pomirjenyé szir-maskoga národa, urádnikov (csi szo nyim 'ze plácso pobili) i de-lavcov je potrébno, da je té dugovány céna niszika, záto je potrében táksi zákon, kí predpise mero cén, kí naj falése pre'zivlé-nye zagvüsa onim, za stere sze dr'záva szkrbeti má. Kmet, kí je na szvoj szamoten tuzen sors obszojeni, on pa naj trpi, odkéc bőde vzeo placslívo szredsztvo za one bremena, kí szo bilé po vezdásnyi i po ze prvési pred-píszaj na nyega nalo'zena, zatő brige niscse nenoszi. Naszprótno, pridejo z nővimi zákonami, kí ga escse bole poté'ziti májo cil. Szvetlo je, ka je té zákon namenyávani prőti kmeti i tő za- volo vnicsenoga pőva, kí bi dragíni vzrok mogao bidti- Szvetlo je pa témbole, ár na tisztoj mi-niszterszkoj konferenciji, na steroj szo sze od toga zakona tanacsü-vali, szo szi pogűcsávali tüdi i odtoga, kak bi bilő mogőcse dati po fái interesi tabrikantom, obrtnikom i tr'zcom kredit, gda kmeta niti z ednov recsjőv né napréprineszli, geto je dobro znáno, ka je kmet dnesz részam v te'zkoj vérsztvenoj krizi. Nig-dár je né büo tak potrében kredita po fái interesi, kak ga je potrében dnesz. I nameszto toga, ka bi sze nyerni na pomőcs pri-szkocsilo, sze nyerni dén za dné- vom vecs te'zkőcs vecs bremeni nalága. Vsze té okolnoszti dájo potrditi, ka sze v nasoj kmétskoj dr'závi dela szamo prőti kmeti i za kmétske z-cecávce. 1 ka je té namenjeni zákon tüdi né za nyega, nego nrőti kmétskomi interessi, sze bőde vidlo v prakszi, pri zvrsávanyi pőtom oblásztni orgá-nov. Doszémao szó ga né pri-neszli, niti sze né bojüvali prőti z-cecávanyi kmeta z morálnov dú'znosztjov i zákonom, ali vezdaj po poplávi, vezdaj prőti na-nikojidőcsemi kmeti szo dőbili volő prineszti, — zákon prőti drágíni. Erősen javul a frank Zürichben. Poincaré kedden terjeszti a mi-nisztértanács elé a nemzetvédelmi bonok és egy évnél rövidíbb lejáratú kincstári utalványok törlesztési pénztárának megszervezésére vonatkozó javaslatát. Poincaré e hét folyamán tanácskozni fog a pénzügyi szakértő bizottság tagjaival is a valuta stabili-zásáról. Poincaré álláspontja szeriot a frank stabilizálási árfolyamának végleges megállapításáról majd csak akkor lehet szó, ha a pénzügyi javaslatok megszavazásának hatása alatt a frank eléri azt az árszintet, amely az államhitelbe vetett bizalom jelentékeny megnövekedésének megfelel. Ha az az ár-nivó minden mesterséges befolyástól menten kialakult, akkor megindulhat a vita a frank stabilizálási árfolyamának megállapításáról. Zürichi jelentés szerint Poincarénak az a bejelentése, hogy a frank árfolya- mát a mainál magasabb árszinten fogja stabilizálni és a pénzügyi javaslatok első részének gyors megszavazása hétfőn erősen megjavította Zürichben a frank árfolyamát. A kora reggeli órákban erős spekulációs kereslet mutatkozott a francia frank iránt, ugy hogy a szombati 12.60-as árfolyammal szemben hétfő délelőtt 12.70-es nyitás után a frank ugrásszerűen 13.30-ig javult. Ez a hatalmas árnyereség délfelé realizására késztette a spekélációt, ugy hogy a francia frank zárlatig 13.17-ig morzsolódott le. A belga frank és a líra csendes üzletmenet mellett hétfőn alig változott. Az esti órákban a nemzetközi devizapiacokon zürichi paritásban a kö-vetkezó'képen jegyezték a frankvalutát : Páris 13.67, (hétfői zárlat 13.17), Brüsszel 13.40 (zárlat 13.35), Milánó 16.95 (zárlat 16.80). Franciaországban megkezdődött a nemzetközi békekongresszus. A reitnsi székesegyházban hétfőn fogadták a hatodik nemzetközi demokratikus békekongresszus résztvevőit, akik a világ minden részéből érkeztek Franciaországba. A vendégek tiszteletére szerdán Amiensben, csütörtökön Rouenban, pénteken Párisban volt az ünnepélyes fogadás. Párisból az Étemps melletti Mervillebe mennek a kongresz-sus résztvevői és ott kezdődnek meg a kongreszsus tulajdonképeni munkálatai, amelyek augusztus 29-ig tartanak. A nemzetközi békekongresszuson a világ minden részéből 2—4000 pacifista vesz részt, köztük kilenczszáz német. A kongresszusra szóló meghívót száztizennégy francia politikus miniszter, szenátor és képviselő — irta alá, küztük Heriot, Painlevé és Caillaux. Briand a Quai d'Orsai-n fogadja a kongresszus résztvevőit és a kongresszus elnöke Marc Sagnier képviselő lesz. Az úgynevezett »nemzetközi hónap« első hete észak franciaországi körúttal telik el, a második héten nemzetközi felvilágosító és művészeti előadásokat tartanak, a harmadik hétre esik a kongreszsás ülésezése és végül a negyedik héten Párisban és környékén rendeznek kirándulásokat. A kongresszust augusztus 29-én nagy ünnepséggel fejezik be. Je vsze mogőcse?! Právijo i proszijo, da sze naj po-mága na od povődni poneszrecseni lü-dé. Tő je vszákoga csloveka dú'znoszt do blfznyega. Edno pítanye osztáne szamo odzajaj : Prekmurszki národ, ki je tüdi prizadeti od jeszenszke povődni, szprotolesnyega vno'zina de'zővja i zavolo brezdelnoszt' za zimo, komi i nekelko more pomágati ? I * * * Kak je tő mogőcse, ka sze nis-terni kanáli, potocje itd. v nisternom passi z drzávnim pénezom dájo csisz-titi, nikáki, lasztníki obpotocsni parcel szo pa strofani zakaj szo potoke né z-csisztili te, gda nikáki szi niti nemísz-lijo na csiscsenyé, zavolo kí doszta polá more rávnocs zavolo necsiscsenyé od vodé trpeti. Vezdaj ali morejo z-csisztiti vszi odpotocsni vertovje na-ednok na lásztno, re'zijo, ali tak kre kmétski kak kre grascsinszki zemliscs z drzávnim penezom, né je pa mogőcse dr'závni szamo za grofovszki, né pa tüdi za kmétski dobrobit nücati. — Agrarni interessenti szo tácsaszno tüdi rávnotak odpotocsni lasztníki zemlis-csa, kak vszáki drűgi, záto sze nyí tüdi tak ticsejo vszfe vugodnoszti i ob-veznoszti, kak vszákoga drügoga. Kak je szamo eden tao Ledave csiscsen z dr'závnim péoczom, tő bi radi zvedli i zvemo. * * * Vsze blágo i pridélek je faláse pősztalo, záto je tüdi dácsa, — vszé vrszt — véksa posztála . . . * * * Urádnikom je zménsana plácsa, i tő praj zavolo velke povődni v dr-'závf, za podporo poneszrecsenim. Tő je részan veliki dobícsek za drzávo, toda za poneszrecsene, ali escse bi bole bilő, csi bi vszi poszlanci z dobre vőle popüsztili meszecsno trí-jezero dinárov z dvanájszetjezero di-nárszke mészecsne plácse, tak koncsi-bár za edno létno dőbo. Mfszlimo ka tém bole z-íde kak tem sziromaskim urádnikom. Kelko bi pa minisztri léko dáli ? I Ja z-drűgoga pénez je léko darüvati . . . * * * V dalmáciji bőde szilno zvrsenyé agrárne reforme zákon i rávnotak ob-csinszke volitvi. Nam v Peekmurji pa szamo vsze obecsajo, nedájo nam pa nika . . . * * . * Právijo lüdjé, ka zdaj doszta dó-vcsní urádov mámo v Prekmurji. Pa je tő ja né isztina. Ka doszta vzeme urádov mámo, tő !ze sztojí, ár vszi jetnléjo odnász né ka bi dárali. Mi a hasznunk abból a harcból, melyet viv egymásközt az uj prekmurjei párt és a régi Klekl-párt. Hogy ők egymásnak szemrehányják a tétlenséget és hazugságokat, arra bizony senki sem kíváncsi, de nem is dicséri meg őket ezért egyiket sem. Annak sem örül senki, hogy . kérdésekkel vigasztalják meg a gyötrődő népet „ki az oka annak a bajnak" és „hol keresendő a hiba", meg „kinek áll kötelességében orvosolni a bajt", mert biz isten annak kellene tudnia mindezeket, ki a politikában aktív részt venni kötelességévé tette. Magyar, szlovén és vend lapokban sírja el mindenik panaszát, viv szócsatát a másikkal Prekmurje minden nyelvű és rangú halandója tudja meg és értse meg, min is veszekednek és mit magyaráznak ki „mije fáj a szegény Prekmurecnek«. Pedig hát erre igazán senki sem kíváncsi, sem arra hogy milyen koncon veszekszenek, sem arra, hogy mije fáj a Prekmurecnek, mert azt mindegyike maga tudja a legjobban. Itt csak gyógyítani kellene a sajgó sebeket, itt csak segítség kellene a szenvedő népnek. Pedig hát ezt egyikük meg azért nem teheti, mert egyiknek nincsen még módjában, másiknak ellenben módjában áll, de nem is hallgat rája senki, s nem ad semmit neki. Érdekes a vitájuk a felett is, melyikük mi módon kaparinthassa magához a magyar nyelvűek ezreit, kik oly elhagyatottan vannak a sorsra bizva minden támasz nélkül. Egyikben van bizalma és reménye a magyarságnak, de a másikkal szemben bizony-bizony már régen elvesztette volna, ha lett volna is neki, amit kötve hiszük, akármily szép szavakat is intéznek hozzájuk ma — magyarul. Ebben az érdekes vitatkozásban csak annyit akarunk mondani mi, hogy a magyarság vegyen példát az erdélyi magyaroktól. Ez a példa azonban nemcsak a prekmurjei magyarokra, hanem a Jugoszláviában lakó összes magyarságra vonatkozik. Az erdélyi magyarság sokkal nagyobb számot hépvisel, mint a Jugoszláviában lakók, s mégis mindaddie mig a saját pártjuk kebelében „az erdélyi magyar párt"-ban voltak szervezkedve s onnan sírták el panaszukat, ott próbáltak szerencsét egy két mandátumra szert tenni s bajukra orvosságot találni, sehogy sem sikerült nekik, sőt annálinkább tartották és bélyegezték őket „államellenes elemednek. Most mikor ezt belátták, hogy nem tudnak elérni semmit, az uj választások alkalmával paktumot kötöttek az erős kormány- zópárttal, melynek révén most elegendő számú képviselőhöz jutottak s egyenlő polgári jogokhoz, de még kellő számú magyar iskolához is. Többet értek tehát el igy egy választás után, mint eddig hét év alatt összesen. Hiábavaló tehát a vita, hiába a civakodás, mely gyengíti prekmurje összeségének erejét. Tettre van szükség és bizonyítékra, mely összetartásban rejlik. Ahogy pedig az erdélyiek nem tudtak elérni taktika nélkül semmit, épugy nem fognak elérni semmit a prekmur-jeiek, mert senki más nem nem ad semmit, ha tehetségében állana is, mint a kormány. Ellenzékben kiabálni szép dolog, de csak akkor, mikor a jó sors bőbeszédűvé teszi az illetőt. Mikor azonban küzködnie kell, segíteni magán mindenki szeret, s igy segíteni Prekmurje népén is kutya kötelessége minden Prekmurecnek, s nem marakodni bizonyos koncon, — a politikai győzelemért. Ujabb harcok Tetuan környékén. Tetuán környékén hétfőn megkezdődtek az ujabb hadmüveletek a felkelő törzsek ellen. A gondosan előkészített katonai operációk valószínűleg hosz-szabb időtt fognak igénybe venni, mert a felkelők száma több ezerre rug, a terep pedig igen nehéz. A francia és spanyol csapatok egész Sesuánig akarnak előnyomulni, azonban a cél csak a felkelő törzsek lefegyverzése, nem pedig ujabb területek meghódítása és remélik, hogy ezt sikerülni is fog elérni. Az olaszok diadalmenettel várták a Norge hőseit Nobile ezredes és a Norge olasz legénységét Nápoly lakossága hétfőn diadalmenettel fogadta. Az északsarki expedíció résztvevői délután egy órakor a Biancamano gőzösön érkeztek Nápolyba. A legtöbb lap Gibral tárig küldte ki tudósítóját a Norge hősei elé és a lapok már napok óta előkészítették az ünnepélyes fogadtatást az Északi Sark hősei számára. Nápolyból két léghajó és több repülőgép indult a Biancamano elé és Nobile ezredes partraszállásának pillanatában virágeső hullt a repülőgepekről a gőzös fedélzetére. A parti erődök ágyulövésekkel, a kikötőben levő hajók pedig szirénabugással üdvözölték Nobile ezredest és társait, akiket Nápoly főpolgármestere üdvözlő beszéddel fogadott, majd Nobile ezredes virággal díszített autón éljenző százezrek sorfala között a városházára hajtatott. Megszakadtak a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyatások. A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások megszakadtak és Niki Alfréd a magyar delegáció vezetője kedden este Budapestre utazott, hogy uj instrukciókat kérjen a kormánytól. Hír szerint a csehslovák delegáció a minimális vámtételek ellenében jelentékeny kedvezményeket követel, amelyek megadására a magyar kiküldöttekneknem volt felhatalmazásuk. Glászi—Hir eh. — Krojaški in čevljarski tečaj. Skupna obrtna zadruga v M. Soboti naznanja krojaškim in čevljarskim mojstrom, da se začne krojaški tečaj dne 17. augusta t. 1., čevljarski pa nekaj okos férfi. Irta : L. K. A fürdőhelyről vezető országúton egy ur sétált a szomszédos falu felé. Nem volt már fiatal ember, de karcsú termete és angolos, egészséges arcz-szine ifjúnak tetszett az elnyűtt fenyvesek, betegek számára berendezet ap rő sétányok és öreges házak között, amelyek összekuporodva lógtak a hegyoldalon. Nem is a tüdejét jött kijavítani ; egyike volt ama céltudatos gavalléroknak, akik az asszonyok fürdőhelyeit járják és a szent egészség fényében ragyogva aratnak diadalokat. Azt mondották róla, hogy nőhódító, még pedig a finomabb fajtából, amely az ész, az ügyesség és taktika fegyvereivel jut győzelemhez. Amint az országúton ballogott az idegen ur tényleg azon gondolkozott, hogy fogja magát ma viselni. Mert meg kell jegyeznünk, hogy e téren lelkismeretessége és üzleti szelleme mintaszerű volt. Ha szivbeli ügyei voltak, mindig előre megrajzolja magának tervét, betartotta annak minden részletét, ha kellett : tudott szenvedélyes lenni, ha kellett : hideg maradt, de soha taktikai hibát követett el s a játszmát becsületesen nyerte vagy vesztette el. A mai próbléma kétszeresen nehéz volt : egyrészt mert akivel szem ben állott tartózkodó, félénk és ideges asszony volt, másrészt, mert ugy érezte, hogy e hónapon át tartó küzdelemben nemcsak az esze, de a szive is érdekelve volt. Szeme előtt felvonult a külünös viszony minden mozzanata, kezdve attól a percztől, mikor a márványhideg, szép asszonynyal elösszört akadt össze egy ebéden, a mai napig, ahol végre temérdek küzdés, tettetés és óva tosság után arra tudta birni, hogy a szomszédos faluban találkozzanak és egy pillanatra kezet szorítsanak. Az asszony eleintén megvetette, később mintha gyűlölte is volna a férfit, jóllehet erre oka nem volt, s csak lassan szövődött kőztük valami bizonytalan kötelék, amelyről a gavallér azonban sosem tudta, melyik pillanatban foszlik ismét szerte. Soha még asszonynyal szemben ennyi önmegtartóztatásra, akaratra és hidegségre szüksége nem volt, okossága örökköa próbára volt téve, s ma valami elégtételfélét érzett elgondolva, hi gy a háború jelentékeny ütközetét fogja megnyerni. Ez a várni tudás, az ész és a nyugodt ravaszság diadala volt. A gavallér összegezve lelki számadásait, meg volt elégedve működésével, s szinte csodálta önmagát, hogy ennyire következetes tudott maradni. Megnézte óráját, még negyedórányi ideje volt. A falu körül sovány rozsföldek húzódtak, odébb piszkos birkanyáj legelészett. Lassan arra felé sétált s azon gondolkozott, mennyire félreismerik a szerelem és az ész viszonylatát az emberek. Lelki érzelmekkel sohasem hódíthatta volna meg a szép asszonyt, az okosság azonban győzelemhez segítette ; maga a sziv csak anyag, amelyből a művészet farag klenódiumot. A szerelem nem buja kert, amelynek gyümölcsei maguktól hullanak ölünkbe, nemes csatatér az, ahol a hadvezér tudása a nyers erőszak fölött áll. Szive boldogan rezzent meg annak tudatára, hogy ez eszközök övéi, hogy soha vad szenvedélyét küzvetlenül nern mutatta, és a gavallér most jókedvűn mosolyogva nézte a birkanyáj pásztorát, aki bundájára feküdve furulyázgatott kóczós kucsá-jának. Idomtalan, hosszú, félig magyar, félig tót legény volt, akkora csontokkal mint egy tölgyfatörzs és széles, durva ábrázattat, amelyet mintha bárddal faragtak volna ki. Mikor megpillantotta az idegen urat, egy ideig szájtátva bámult nyakkendőjére, azután felugrott subájáról és megemelte zsíros kalapját. — No, hogy megy a sorod ? — kérdezte az ur a fürdőhely felé nézve. Már hat óra elmúlt, de az uton csak egy lassan mozgó csendőr szuronya látszott. — A legény kezébe vette kalapját és vigyorgott. — Hát van e szeretőd ? — kérdezte a gavallér valami gondolattársulás révén. (foly. köv.) / sa poznej, opomina zadruga vse pridete mojstre, da se kak naj prle ijo vpisati pri imeniivanoj zadrugi. Načelstvo. Tolvaj i ja. Julius 28-ga szo cznáni tolvaji gorivtrgnoli v D. ndavi inv. barake trafiko i szo ecs kak 5000 din. vrédnoszti ohána, cigaretov i semplnov pa )0 din. gotovi pénez odneszli. — Neszrecsa. Vescsici szo zo zidali pri sterom sze je ist podro i Horvát Stevan dela-:c tak neszrecsno szpadno doli, i szi je nogő v gle'znyi potro. ripelali szo ga v M. Szoboto v )lnico. Szomorú nap. ajd ha hull a lomb a fárul, ulldogálva,(csendesen; öld mezőn a fű lesárgul, virágot hervadástul ár nem óvja semmi sem . . . ajd ha árva lesz a tájék, madár is útra kél ; bérces erdők sudarán még y-két őszi napsugár ég néha sóhajt fel a szél . . . ajd ha néma lesz a róna , ligetben siri csend ; játszi tündér takarója : ílibábja, eltűnt róla még csak egy madár se' zeng ; ;kor, akkor jöjj el értem, flalkal, mint az éj ha száll; Jmelyben annyi bút átéltem, ledd magadhoz fáradt éltem' teád magadhoz — ó h a 1 á 11 [mint a lombhoz, mely aláhull, int a dalhoz, mely kihal — etemiemhez is ugy járulj: sendbe vigy el a világrul, e kisérje« semmi zaj. rejts el engem, hogy ne lássa oha senki siromat . . . dny az élők zokogása — lomb helyett nő lombnak mása, il helyébe más fakad I — T. E. — Betörés. Mult hó 28-án meretlen tettesek betörtek a D. findavai hadirokant egyesülj arak trafikban, honnét 6—7000 in. értékben trafikot, bélyeget és 00 din. készpénzt vittek el. — Jugoszlávia uj vatikáni övete Rómába érkezett. Dr. limics, Jugoszlávia uj vatikáni övete kedden Rómába érkezett. 1 uj vatikáni követ kinevezésé-el megszűnt a Jugoszlávia és a atikán között már egy éve tartó gyetlenség. je bilo od strane ovog Ministar-stva pod Pov. F. Dj. Br. 19778 od 11. X. 1921. god. naredjenje, po kome su se mogla pozvati, na regrutaciju i uputiti na odslu-ženje roka sva ona lica koja su dorasla za vojnu obavezu i ima-ju prava opcije, a nalaze se na teritoriji Krune Sv. Stevana, koja sada pripada našoj Kraljevini, ako izjave da hoče služiti u našoj vojsci i tu izjavu smatrati kao opciju za naše državljanstvo. Prema ovome naredjenju prešao je izvesan broj ovakovih i proveden kroz kadar, pa čak ih ima koji su po odsluženju svog djačkog roka i položenog propisnog ispita proizvedeni u čin rezervnog oficira. Dotični pak, smatrajuči ovu svoju prijavu i službu u kadru kao opiciju nisu se naknadno prijavljivali, te sad Ministarstvu Unutrašnjih dela, kao nadležno za prijem u naše državljanstvo sporim im prava nato. . Kako su ovi dovedeni u ne-zgodan položaj, jer su u svojoj domorodnoj zemlji izbrisani iz državljanstva a u naše nisu prim -ljeni, to da bi se pitanje njiho-vog državljanstva kod nas rešilo, a po sporazumu ,sa Ministarst-tvom Spoljnih poslova i Minis-tarstvom Unutrašnjih dela. Naredjujem : Da Komandanti Vojnih okruga sva ovako-va lica koja su u duhu ranijeg naredjenja Pov. F. Dj. Br. 19778 od 11. X. 1921. odslužila kod nas svoj rok u kadru, a nisu se ranije javljala za naše državljanstvo, niti su još primljeni ka naši državljani, pozovu da vsaki za sebe podnese naknadnu rnol-bu Ministarstvu Unutrašnjih dela, sa pozivom na.ovo naredjenje i u moibi pored ostalog izjave : gde su i kada služili u našoj vojsci i koji čin u istoj imaju, pa če se sporazumno izmedju Ministarstva Unutrašnjih dela i ovog Ministarstva doneti rešenje o njihom prijsmu u naše državljanstvo«. Srezki poglavar: Li-povšek. SLU'ZBENO. »Gospodin Ministar Vojske Mornarice sa Dj. Br. 119^9 od juna te godine izdao je sle-eče naredjenje : Povodom jednog ranijeg ob-išnjenja Ministarstva Spoljnih slova, u vremenu dok pitanje prijemu u naše državljanstvo danike sa ranije teritorije Au-rougarske monarhije, nije još ilo rešeno, nitije pitanje opcije ilo potpuno završeno, doneto Cepljenje proti škrlatici. Epidemijá^IMatice v Prekmurju je vsled koncentracije bolnikov v izolirnici v Murski Soboti končana. V srezu Murska Sobota se do sedaj v tem mesecu ni pojavil nobeden novi slučaj več. Iz Sreza Dolnja Lendava pa so bili v tem mesecu do sedaj še sprejeti v izolirnico v Murski Soboti posamezni slučaji dne 4. 8. 9. in 10. julija, in sicer iz občin Ivanci, Dobrovnik in Kobilje. Ker ni izključeno, da pride v jeseni do novih škrlatnih obolenj — sezona za škrlatico je namreč pomlad in jesen — opozarja se ljudstvo, da je edino sredsfvo za zatiranje škrlatice varstveno cepljenje, in sicer trikratno cepljenje v posledicah od 6 do 8 dni. Enkratno ali dvakratno cepljenje ne zaščiti otroka pred obolenja. Kakor se je do sedaj izkazalo, ni povzročilo cepljenje nobenega resnega motenja zdravlja razen malenkostnih oteklin na mestu ubodljaja in tu pa tam nekoliko povišane temperature. Cepljenje je torej brez vsake nevarnosti za življenje — trikrat cepljeni otrok pa je po današnjem stanju zdravniške vede zavarovan za celo življenje proti škariatici. Higijenski zavod v Ljubljani je uvedel cepljenje v vseh občinah v Prekmurju, da zajezi na-daljno širjenje te nevarne otroške bolezni. Privedite torej svoje otroke polnoštevilno k trikratnemu cepljenju, da zavarujete svoje otroke pred škarlatico, to zavratno morilko nedoraslih otrok, ki je letos zahtevala mnogo žrtev. Srez. pogL Dr. Glančnik. J^PORT- HAZENA. \ S. K. Ptuj : S. K. Mura. V nedeljo dne 8. t. m. ob 3 uri popoldan se bo vršila na igrišču S. K. Mure revanžna prijateljska hazena tekma med imenovanima družinoma. Z ozirom na dejstvo, da je S. K. Ptuj zopet poklical v življenje hazeno in da je v izredno dobri formi, vzbuja prireditev velko zanimanje. Naše hazenašice že dolgo časa nismo videli igrati proti tujim klubam na domačem zelenem polju, to pa vsled škarlatice ter radi slabega vremena. Po tej veliki počitnici so naše hazenašice takoj povabili v Maribor i Ptuj kjer so v obeh slučajih zmagovitno prišle domo. V nedeljo nastopi Mura v znatno izpremenjeni postavi, ki vsekakor preseneča, vendar pa bodo kjub temu znale naše mlade hazenašice sigurno častno zastopati barve svojega kluba, ter tako potrditi dober sloves, ki ga vživa družina Mure. Upati je, da bo nudila naši športni publiki mnogo užitka Tekmo sodi savezni sodnik. S. K. Ptuj : S. K. Mura. Vasárnap e hó 8-án vendégszerepel nálunk Ptuj város hazena csapata és d. u. 3 órakor mérkőzik hazena csapatunkkal. Ptuj csapata most elsőizben játszik nálunk és nagyon jó játékerőt képvisel. A sarlachjárvány miatt már nagyon régóta nem láttuk hazenánkat játszani. A járvány után az egyik vasárnap Mariborban majd pedig Ptujban mérkőztek és mindkét esetben győzelemmel tértek haza. Mura ez esetben változtatíott felállításban vesz részt a küzdelemben, az uj kapusunknak ez lesz az első nyilvános szereplése. A mérkőzést szöv. biró vezeti. Az S. K. Mura mult szombati családi táncestélye elsőrangúan sikerült. Nem tudjuk elégé hangsúlyozni, hogy ehez a sikerhez elsősorban Csiszár Miklós oki. mérnök mesés zongorajátéka jutatott bennünket, akinek ez uton mond az egylet vezetősége hálás köszönetet. A hangulat annyira jó és derűs volt, hogy még az idősebb sportbarátok is vigan járták a passe-doublet, shimmi-fox stb. modern táncokat.. . Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. LJUBLJANA: aug. 7. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 310—350 » » 'Zito—Rozs » 200— » » O vesz—Zab » 170— » » Kukorica 175— > » Prosző—Köles » 200— > » Hajdina » 255— » » Szenő—Széna » 50 — 80 » » Qraj—Babcsres. » 370 — » » zmésan—vegyes bab 150— » » Krumpli » 60— » » Len. sz.—Lenmag » —•— » » Det.sz.~- Lóherm. » 2100-2500 BENKO: aug. 7. 1 kg. FII. II. I. prima Bika ) ^ 6 - 7-— 8-— 8 25 SÜsző {3 5 — 6 — 7 — 8-— S Tehén [« 1-50.3 — 5-- 6 Borjú J ~ " Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. . Zmőcsaj—Vaj , . . Spé—Szalona . . . Belice—Tojás 1 drb. . Biköv. Telice Krave Teoci 9-— 10--- 15— 22 — 30 — 30— —• 25— 0.75 Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . Pénz. = D. 66 50 = > 0.1/78 = > 8— — » 1-67 1 líra.....= » 225 Zürichben 100 Din = 9.14 sfrk. Naznanilo Naznányam p. obcsinsztvi, ka szam mojo trgovino razsíro z manufakturnim blágom. Z málim dobícskom bődem odávao po fái céni najbőgse plátno vszé vrszt, kak plátno za szrakice, obléko, rőbce, za blazine, kaktüdi vszé vrszt krátko blágo, stofe, ceige itd. Proszim záto, da me pri toj priliki obiscsete i od nisziki cén sze oszebno zogvüsate. Z postüvanyom : Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v' domovini: 15 Din. zvfln SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme ]•— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posílajo: küldendők: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 4 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. \-r Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm -ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendt s 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény. Búzatermelésünk hanyatlása. » Általános a panasz, hogy búzatermés átlagaink az utotsó évtizedben erősen megcsökkentek és ez természetes következménye a mai rabló és egy oldalú gabonatermesztő gazdálkodásunk, mert aránylag kevés takarmányt termesztünk, a kenyérgabonát jórészt a külföldre visszük, a helybeli fogyasztásból származó emberi ürüléket nem használjuk fel trágyázásra és igy a nálunk előállított istálló trágyával nem pótolhatjuk azt a tömérdek foszforsav mennyiséget, a melyet a tömeges gabonatermeléssel a talajból elvonunk. Ezt a hanyatlást tünteti fel dr. Popovich Emil egyik előkelő német szaklapban megjelent cikkében, amely szerint mig Németország búzatermése 1880-tól 1910-ig öt éves átlagokban kat. holdanként 896 kg.-ról 1145 kg.-ra emelkedetl, addig nálunk 1901-től 1910-ig ugyancsak öt éves átlagokban 722 kg-ról 671 kg.-ra csökkent. Hát ez bizony sajnos állapot, a melynek igazságát még csak el sem tagadhatjuk. Hogy pedig ezt a termés csökkenést csak a talaj foszforsav éhsége okozza, bizonyítja az a körülmény, hogy csak a buzatermés-átlaga csökkent, ellenben a jobb megműveléssel és az erőteljesebb istálló trágyázással a tavasziak legfőként azonban a répa és a vetett szálas takarmány termése tetemesen emelkedett. Így pl. a nyolcvanas évek tiz- évi átlagához képest az árpa termésátlaga 615 kg.-ról 740 kg.-ra, a cukorrépái 107 mázsáról 131 mázsára, a takarmányrépái 123 mm.-ról 159 mm.-ra, a vetett takarmány széna termése pedig 16.8 mázsáról 29 mázsára. De szaporittatott a ta-karniánytermő terület is, ugy, hogy a kapás és szálas takarmánytermés évi átlagban 93 millió mm.-ról 178 millió mm.-ra emelkedett és ennek folyamánya ként az istálló trágyatermelés is tetemesen gyarapodott. A bu-zatermésátlagok csökkenését tehát nem a fekete ugartartás csökkenése, avagy a gyengébb istálló trágyázás és fölületesebb talajmüvelés okozta, hanem egyedül és kizárólag csak az egyoldalú búzatermeléssel bekövetkezett foszforsav kizsarolás. —- Megismerve a búzatermés-átlagok hanyatlásának okát és igy megállapítva a talajbetegségének diaognózisát, a baj orvoslásának módszerét is könyen megtalálhat- juk. És ez a szuperfoszfátozás. Oly hazai gazdaságokban, a hol a baj okát idejekorán felismerték és annak gyógyításaként évek hosszú során át szuperfoszfátoz-ták, sikerült a búzatermés átlagát 12, az árpáét 13—14, a cukorrépáét pedig 160—200 mázsára fokozni. A tengeri és a szálas takarmányok termése ugyancsak hasonló arányokban emelkedett. Egészben véve pedig a szuperfoszfátozás legalábbis annyi tiszta hasznot adott, mint a menyibe a szuperfoszfát beszerzése került, de a hol azt állandóan alkalmazták, a tiszta haszon a beszerzési ár két és háromszorosa volt. A termések fokozásának módszere tehát nyilvánvaló. — Tessék tehát azt alkalmazásba venni, mert a mai nehéz viszonyok között jövedelmezőleg gazdálkodni szuperfoszfátozás nélkül, szintén képtelenség.— Értesítés. Tisztelettel értesítjük a t. vevőinket, hogy üzletünket 5lovenska-ulicában levő saját helyiségünkbe helyeztük át. Brata Šiftar in Hahn. Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik baranya. VELIKA Mnnlir NAGY- kavarna Hitül II kávéház Ne sajnálja az időt Egy jó karban levő motorbicikli jutányos áron eladó, ugyanott férfi vagy női bicikli kölcsön kapható, órákra vagy egész napra. PPT IQ A O műszaki üzlete . rLlOArv Berger-ház (főtér) murska sobota. EDNA mlatilna garnitura 16 HP, nova z mla-tídvov sze vugodno | * óddá. — Vecs v " Prekmurszki Tiszkarni MURSKA SOBOTA. se a fáradságot és győzödjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-golc legiutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskeésébe kaphatók. Szalma--kalapok backíischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Dín.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40—65 Din.-ig. Qyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek míndenemü kötött áruban. Állandóan nagy választék mégtekinthető, minden vételkényszer nélkül. Szolid árak ! Pontos kiszolgálás ! A. KIRÁLY trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle ház ) Naznanilo. Naznanjam sp. občinstvi, da s 1. avgustom odprem trgovino z usnjem (ledrom) na Len-davskoj ulici (poleg izraelitske sinagoge) v M. Soboti. Prosim spoátüvano občinstvo za obilen obisk. ŠTEFAN HOLCMAN. Mlinske k nj ige f Trgovske knjige g Pergament papir Creppapir Pisemski in kancelarski papir se dobi na veliko in na malo I. HAHN Murska Sobota. J ""naznanilo. Dijake in dijakinje sprejme na stanovanje z vso oskrbo vdoy^ v Murski Soboti. — Naslov pri B. ERDÖSSY-ju, trgovina s papirjem in igračami v M. Soboti. (Poleg rim. kat. cerkve) Hirdessen a Mörszho Hrajiná-bai Mlinarszki vucsenec sze taki gorivzeme pri Mlin Puconci molnár inasnak erősebb fiu felvétetik. Jobb házból való fiút mészáros tanoncnak felvesz KEMÉNY MARKO Murska Sobota. Vljudno naznanjam vsem p. n. interesentom, da bom imel že za prihodnjo šolsko leto v zalogi šolske knjige T^a za gimnazijo in vse osnovne šole v Prekmurju. — Gg. profesorjem, učiteljem in trgovcem s knjigami priznavam 10%-ni popust pri večjem naročilu. Priporočam se I. HAHN trgovina s papirjem in knjigami v MURSKI SOBOTI. 'O;.- K odaji je v Murski Soboti lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jotn. — Pozvediti pri Eladó Murszka Szobotában szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet trgovci CZ 1 PO T H VIKTOR kereskedőnél Murska Sobota.