r r Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik. Lèt. Ili. Évf. ZKA KRAJINA Ml II? A\7TT^T71Z Gazdasägi, politikai és I4.1v/W 1 JL/JCjIv kulturàlis betilap. Gazdasägi, politikai és kulturàlis hetilap. ärkisevei, lg24. december 17. Broj 47. Szém. „Za dr'zàvo ali pròti dr'zavi." Jugoszlevija 'ze sészt lèt obsztoji i vu tè seszti iètaj je narodi trétja priliki däna, je ob trétjim pozvano liidsztvo naj odlócsa tiszte poti, ki szo pripravna za bògse delo v naroda vugodnoszt za prisesztnoszt i naj odlòcsi voditelsztvu di'zäve. Voli'tvi szo tii, pre'zivamo szredino näjhüsi borb. 1 csi sze do dnesz escse kelko—telko tä borba mirnèsa miszli, moremo pripiszati tisztim predpripravam, ki szo fundament i däjo tak pre-vidnoszt edne velke, mocsne volilne borbe. Doszèmao je poli-ticsna borba v centräle poedini partäj sztisnyena, gdé dävajo zadoszta le'zkòcs oszebne ambicije, borba za kandidature tak, da nèednòk szkoro da pred krizo posztàvijo nisterne partàje. Vsze tò pa kà'ze, ka kaksna je bitka v szredini partäj, taksa bóde i escse véksa borba med raznimi partäjami. Zàto sto szi dnesz, pri bodòcsi volitvaj z politike tao sesé vzéti, more zdrave 'živce meti, tüdi more na vsze priprävlen bidti. Z szódbov näroda sze pa neszmè igrati. Lüdsztvo, ki je edini faktor zatò, da szi odlócsa za szvojo prisesztnoszt, ga vu szvojem mislènyi grajati neszmè, nego nyemi dati prószte roké, szlobodno djänye. Kak sze nyemi roké vézale bòdo i präva miszel grajala, bode naroda szód-ba tém tragicsnèsa. I gda je lüdsztvi v toj mlàdoj dr'zàvi trétjics däna prilika nasztópiti kak odlocsilni faktor, miszlimo tüdi, da je 'ze zadoszta zmozen zató, ka de szi predsztaviti znao sésztlètno delo razpüscsenoga parlamenta, eia de szi preszóditi mogao poszamezni partäj i poedini poszlancov i ministrov delo na politiesnom pòli za närod. Znämo pa dobro, ka szo vutom zagvüsani tüdi tiszti politiki i politiesni voditelje, ki, da naj za teror, za pressioneranye vzrok najdejo, szo däli ino to za de-nésnyo volilno borbo: za drzàvo ali pròti dr'zàvi. Kabi sze za dr'zàvo ali proti dr'zàvi slo z bodocsimi volitvi, je präzna zmislenoszt, je malo- vreden trükk volilne zmàge. Vszäki, ki szi z volitev tao vzeme je v znanyi da dela za närod i kak za takse, za blagor dr'zäve Csi pa szo ideje razliesne kak bi sze daló tò doszégnoti, nesz-memo zäto posztaviti närod pred pitanye „za dr'zàvo ali pròti dr'zàvi." Csi szo poedini posz-lanci za dr'zàvo ali nè sze bòde pokàzalo z nyi dela. Kak do vdàno delali za näroda dobròto, tak do delali za dr'zàvo bojdiszi z tò ali ovo taktikov. Pri tom dänom pitanyi: za dr'zàvo ali pròti dr'zàvi pa osz-tàne escse edno vékse pitanye. 1 tó je tiszto zakaj sze giàszi te motto ràvno zdaj, v volilnoj borbi zakaj sze je nè vpelalo tó v seszti lètaj, v parlamentàrnom 'zivlènyi. Tà motto je naravnò vdàrec za tiszte, ki szo politiko sészt lèt tak vodili, ka escse i dnesz osztàne na porondi pitanye: za dr'zàvo ali pròti dr'zàvi. Tó je vdàrec za tiszte ki szo szi zmiszlili tò motto (zebrenko, geslo) zàto, da naj zadobijo edno szredsztvo z-ste-rim lüdi v saki dr'zijo i ovérajo nyi szlobodmislènye tak, da more bidti zmàga—nyi. Tó je velka pomòta, àr nàrod do szlobodno csinénya pravico mà. Täkse motto je kakedno plebis cit posztaviti, od edne ali drüge partàje, je pa naràvnoszt „ab surdum, àr csi de zmàga po vóli lüdsztva ovi drügi partàjov, de mogócse té „plebiscit" skòda dr'zàvi na zvüna. Gdé je previ d noszt? Je vsze mogócse!? i V Beogradi komunisti aretirani. Minisztrsztvo za znotràsnye du-govänye je naredbo dalò vö za raz- piiszt neodviszne delavszka partàje. Po toj narédbi szo preiszkali vsze presztore tè partäje, gde szo doszta kompromitèrani plszem najsli. Propagandne stampe komuniszticsne liszte szo konfiscérali, presztore zapecsatili. Voditelje té partàjo szo aretirali i sze miszli ka bodo aretirali tüdi v zägrebi i v drügi mesztàj. Na toj narédbi sze je niscse nè zagrezno, àr je tó !ze dugo biló pri-csakiivati, Ar sze je tà partäje na-meszto blvse komuniszticsne partàje nasztavila. Obcsno je pa té zdr'zen sztopaj v zvézi z po cèloj Evropi zacsnyenoj akciji pròti bolsevisköj agitäciji. A belügyminiszter feloszlatta a fiiggetlen munkaspàrtot. Több kommunistàt letartóztattak Beogràdban. A belügyminiszter szombaton es-te rendelet adott ki a fiiggetlen munkäspärt szervezeteinek feloszlatäsära. A rendelet alapjän Beogrädban a rendör-ség a pärt helyiségeiben és a vezetök läkäsän häzkutatäst tartott, amelynek sorän sok kompromittälo iratot talältak. Nagymennyiségtì propaganda-nyomtat-vänyt, komunista lapokat és iratokat lefoglalt a rendorség. A pärt helyisé-geit lepecsételiék. Ezzel kapesolatban a független munkäspärt több beogrädi vezetojét ieiartöztattäk. A feloxzlatò végzést a belügymi-nisztérium täviratilag közölte a vidéki rendorhatósa'gokkal is foganatositäs vé- gett. Azt hiszik, hogy a vidéken, kiilö-nösen Zagrebban is több letartöztatäs fog tórténni. Politikai körökben a betiltó rendelet nem keltett meglepetést, mert köztudomäsu volt, hogy a kormäny erélyes intézkedéserke késziil a függet-len munkäspärt eilen, amely tudvale-vöen a feloszlatott kommunista pärt helyébe alakult. A kormäny erélyes akciója osszeftiggésben van egyébként azokkal a nagyszabasu elövigyäzati imé/kedésekkel is, amelyet a kiilföld is most inditott meg az egész Európd-ban felujult eröteljes bolseviki agitä-cióval szemben. Fizess eli a JORSZKi) MINiT-ra. ! ... >.m M. Sobota—Ormožka 'zelerai popódnévi pride i zvecsér ide. Tó je isztina za nàsz prestimanoszt, àr sxe z-tem tak kà'ze tak da bi Ormo'z, tóje Maribor bfìo na nàsz prìsziljeni i nè mi nanyega. Tó veszelje pa taki zmenka, gda szi moremo na naso nevolo zmiszliti té gda nàsz szamo edna priszilna pót v Maribor szkoro da tri dni kosta; kelko je szamo za-mfìde i sztroskov. Ali nega zmo'znoszti tó obrnjeno naréditi? ■ * * * Ràvnotak sztrpeti nemremo edno drügo falingo. Vlàk ka 'ze ednok dónok vozi, moremo povedati: hvàla bógi. Kak-tak vszeedno ide. Vagoni szo nistemi csfszti, poszvét dober, szamo nasz csemeri tó zakaj szo t£ >za Prekmurce tüdi dobri« ne pr»k-ticsni vagóni ràvno tü V obracs^i. Nàimre, sztajaliscs po cèloj 'zeleznici nega, ergo tüdi nè sztranfscs (klose-tov). Vari ga Bóg ka bi t Ormoni vszédeni pótnik v vlàki diarre dobo, àr tüdi i v vagonaj ai v ednom nèga sztranisesa kama bi sze v szili portégno lèko. Csi pa bi sze zmész tomi pótniki »neszrecsa« zgódils, dónok ka bi sze nyemf zgódilo? Bi ga meli kurà'zo strofati? Ràvno tak né, kak szo nè bili tiszti, ki szO tàkse azijske vagöne vküper na stimali. Goszpódje mi szmo takse vagóne nè vajeni, pelajte je kam v drügi kràj..., nam pa moderne dajte. * * * é4 i V trgovszkom dòmi na trgov-cov gyfilési je niki politiesni expo-nent, pri gucsi od velke dàcse, tak steo pokäzati notri pomócs nyega partàje, ka je povdàrjao tó, da moremo doszégnoti tó, ka sze naj dàeso nè trbè na ednók plàcsati nege (na obroke (na ràte). 0 ti politikemilosztsa, kelko je pa sztem |pomócsi dàno ? Ali nàsz escse izda za takse zapszti-nyene vesznicske 'zibke màte, ka mi • nevémo tó, ka csi prosnyo vló'zimo i pét dinàrszki kolek denemo goti, ka nam te financsna oblàszt doVoli tó? Znàmo tó i tüdi drügo, ;nämo pa tüdi tó ka sze volilna obeeséva-nya szamo taksa i k tomi podobna dovolijo, ki szo pràvna brèt volrtev tüdi Pitanye je pa tó, aH. «lisi tàksa politlcsna igre v trgóvcov gytiiès? . . , M »III im Velili „S P O H T ri I-P L E S" S. it 3. januarja 192S. Prijatelji športa dobrodošli! Mi o passiv tßriilet? Mint az tudott dolog, ez év nyaràn Prekmurjén is àthaladt a jégverés s egyes helyeken nem kis mértékben tett kàrt a félig érett gabonàkon, különösen pedig a szöllöben. Tudott dolog az is, hogy az àllamnak kòtelessége ilyen-kor, ha màr a kötelezö jégbiztosi-tàsi tòrvényból semmi sem lett, a k^rvallott gazdàkon némileg segé-lyezni, legyen az pénz- vagy természetbeni segély, egyben pedig adó arànylagos elengedé-sével. Mindebböl azonban nekünk prekmurjeieknek nem jut ki ugy, mint az adóból, miböl aztän ki-juthat màsoknakj màs ^passiv" területeknek elegendö segély. Prekmurje viszonylag màs területekhez, magàból abból az okból kifolyólag is, hogy tulné-pes s hogy éppen ezért a lakó-sàgnak egy negyedrésze idöszaki murikàra van késztetve, passziv terület. S ha még az idei jégverést is beleszàmitjuk, akkor kinek volt szive mégis a segélyt, mely àllitólag pàr vagon tengeriböl, némi pénzsegélyból is adó elengedésbòl àllana s ki és utaltatott, lemondani, mert „a csapàs nem nagy s kukorica ke-nyeret prekmurec nem eszik," De ha nem is eszik, viràgzó àllattényésztését az illetök hogyan gondoljàk fenntartani, mivel hiz-lalja àllatjat, ha a jégverés okozta kàron kivül is elegendö silàny, a kózepesnél is rosszabb gabona-termést ért el. Ez bizony hià-nyozni fog minden gazdànàl, sa lemondott segély, a hiànyt még-inkàbb szaporitja, kozgazdasàgi szempontból is pedig ez nagy hàtrànyt jelent. Ergo mi nem vagy unk pasz-sziv terület — mondjàk <3k — sem igy sem ugy. De vagyunk az àliam bàripelyek vidékének lakóival egyenrangu (ha nem nagyobb?) adófizetòi — mondjuk mi. Prekmurjénak àllat és csekély gabonaexportjàn kivül sem-mije sincs, de azért segélyre még jégverés idején sem jogo-sult. Bezzeg azonban Dalmàcija és Herceg-Boszna, mely éven-ként a vagonok ezrével szàllitja ki a bort, szöl öt, szilvàt stb, az mär hat év óta, mióta òHS. kiràlysàg fennàll, minden évben kap miliiókra menò segélyt az mindig passiv terület. Igazugyan, hogy ez a vidék gabonàt nem termeszt, de vajjon a màs ter-ményekért kapott összegböl nem vàsàrolhat kenyérnek valót in-kàbb, mikor iy,y van berendez-kedve, mint a mi gazdànk kinek még az is tònkretétetett, amire egyedül van berend<.zkedve? Mi nem irigyeljük azoktól, ha kapnak segélyt mé« akkor is ha nem jàr nekik. Rossznéven vesszük azonban, smintegy hàt-térbe szoritàsnak véljtik, hogy Prekmurje még akkor sem kap semmit, ha tényleg megjàrna neki. Jóllehet amazok segitése jócskàn jön az àltalunk fizetett abból az adóból, mely mindig külömb azokétól abban, hogy a mienk miudig nagyobb. Segélyt, elnézést azonban evvel szemben nem kapunk seminöt, passiv terület mi nem lehetünk. Ilyen a bànàsmód, ilyen az egyenloség nàlunk, s mégis vannak kik hisznek a farizeusok szavaiban, kik hirdetik az egyenjogusàgot. Jó azonban ez arra, hogy a vàlasztàsok aikalmäval megkér-dezhessük az illetö nagyhanguak- tól: mit is neveznek egyenlö-ségnek, milvennek kell lenni a passiv területnek s hova lett a prekmurjei jégkàrosultak segélye s adó elengedése. „Gyönyörü és gazdag Prekmurje- az adót kibirod, kukorica kenyeret nem eszel, jég téged is agyon verhet: — de azért nem vagy passiv terület. Merényletet terveztek Krasszin eiien. PÄRIS : Doumergue, a köztär-sasäg elnöke, fogadta Krasszint, a szovjetkormàny nagykovetét. Krasszin kijelentette beszédében, hogy megbi-zatàsa arra irànyul, hogy a két nép között megszilärditsa és fejlessze az osante barati viszonyt és a közös érdekeknek megfelelö intenziv gazdasàgi egyiittmiikodést teremtsen. A köztärsasäg elnöke a vàlaszban meg-ällapitotta, hogz Franciaorszàg óhaj-tàsànak is megfelel az orosz nagykö-vetnek az a kifejezett akarata, hogy a két nép barati kapcsolatànak meg-szilärditäsän kivàn dolgozni A frauda nép ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy màs orszag belsü ügyeibe nem szabad beavatkoini. A szovjet kóveteég elött külön-ben a rendórség egy asszonyt tartóz-tatottt le, aki merényletet akart elkö-vetni Krasszin eilen. A merényló Dickson nevti negyveuéves özvegy, aki Newyorkban kötött hàzassàgot. Legutóbb Olaszorszàgban tartózko-dott, ahol a revolvert is vàsàrolta. Negyvenz toltényt és egy olasz és orosznyelvii levelet talàltak nàia. A rendórsék letartóztatta az egzaltàltan viselkedö orosz asszonyt. Foldrengés Olaszorszàgban, Karinthiàban és Dél-németorszagban. Embereletben nem törtont kär. Venezia kerületben pénteken reg-gel igen eros földlökest éreztek. Trieszt-ben pänik tört ki, föleg a väros ma-gasabb fekvésii helyein. A foldrengés fészke még nincs megällapitva. Triesizt-böl érkezo hirek szerint a foldrengés nagy kärokat okozott A häzakröl tegläk estek le, kémények omlottak be. Igen erösek voltak a foldlokések Karinthiàban, Tolmeinben a règi dóm igen nagy kärokat szunvedett. Udinében a nép az uccära menekült. A telefon és ta'virdvezetékek elszakadtak, Fiurné-böl is nagy kärokat jelentenek. Délnémetorszàgban is erös föld-lokéseket éreztek. Sluttgartban a föld-alatti rengések tiz mäsodpercig tartot-tak. A lokéseket nagy diiborgés kisérte. A foldrengés kiterjed Württenbergre és Bajororszägra, egész Sväjcig. A nép hangulata igen izgatott. Szämbavehetö kärt eddig nem jelentettek. Glàszi —Hirek. — »Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyä näjde. Kalendariji, ki sze v Prekmursko; Tiskarni i pri Erdösi dobi, je céna 8 din. Ar pa „Mörszka Krajina" szvojim p. naprèplacsnikom i csti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvä-le'zna scsé bìdti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokä'zejo, ka szo rè-szan naprèplacsniki na „Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdaš" kalendar za läsztno ceno, tóje za 6 dinärov, i tò ali v reditelsztvi „M. Br/ 10 lita ! t/, ' . : 'j tj " Irta : Rozwadovszky. -voi, sn itr» ;u i m ^ Pär. nappal ezelött ön még az ellenkézojét mondä Qyula, szólt Sändor grdf, akinek lelkét ismet a féltkenység ördöge megszàllta és erösen szorilä a beteg kezét Ha ön most ha/udik, a leggya'äzatosabb és legelvakuitabb i büat követi el. Pär óra alatt mär azj örök biró itélòszéke elött äll, azért be-széljen igazat. — Szereite-e önt Illa, vagy cšak egy gonosz biiverö tartotta öt a hatalmäban? - Egy kinos tusät vlvott a lelkében e beteg, amely arcä-ról is letäkrözödött. Reszketö kezekkel mutatoti az asztalon fekvö hegediijére — Ott — ott — ö szerencsétlen volt, elhagyott, az atyja egy iszäkos, kär-tyäs, én fiatai, csinos, iiìinepelt genie és gyikran lrfttuk egymdst, mellékes ez egy magäban ällö eset tälän sokkal több titokzatossäg rejlik mögötte sem mint azt gondolndk — nekem a perfonifigiä't hang volt és nem birtam tobbé töle szabadulni. Az utolsó accord, amely önt annyira érdeklé, nem mäs, mint Illa. Én igy lrfttam csak. — Igen uraìn, az ember, — a miivész — a hangot is läthatja. — Sändor szive összeszörult, megrändult. Ugyan e sza-vakat mondä Illa is az ò halälos ägyän, hogy a hangokat lätja. De ön tudni óhajtja. — Oh, igen értem ! VI. Sok évi szenvedé* utän a szom-jas vägy egy boldngabb. egy szebb jövö fflé hajtäk és mint egy ugrässal vélte magät a paradicsomban, és ez hegediim miive volt, az utolsó accord. Ez azonban hamar megvdltozott. Én magam törtem meg a varäzst. Az idealizmu« osvényérol letérvén, a brutdlis ösztönnek élve. ö mngutält engem, gyiilölt és nem akart t0bbé hallani sem arról, h gy häzassägra lépjiink, bär hogy eröltette atyja. Fenhordott fejjel, nyiltan akarta elhordani botläsa bélyegét. Anya akart lenni anélkiil, hogy feleség lett volna. Anyja egy névtelen gyermeknek. Oh! — Az atyja gyaläzatos volt eléggé, amikor a länya gyermekét elszakiti töle, — ugymond szabadnak kell lennie, hogy az életbe léphessen uja. — Én a gyermeket magamhoz vettern, mert szeiettem, igen mint az anyjät szerettem, hisz elsö és egyetlen szerelmemnek volt a gyümöl-cse. Eltävoztam vele messze, messze, Illa pedig a bänatnak lett martaléka, kinos betegségbe esett. Egy év mulva az öreg bärö unszoläsära azt kellett leänyänak levélben irnom, hogy a gyermek meghalt és igy köztiink a szäl el van sza itva, ö szabad ismét és t4n valakit még boldogithat az életben. Visszaküldtem leveleit is, kérve égesse el azokat, ne hogy egykoron vaiati olyannak okozzanak fàjdalmat aki ezt nem érdemli. Nekem egyetlen kincsem e pyermek maradt, amelyet szerettem mindenek felett, szeretetemnek azon reszét is ö birta, amelyet anyjä-val kellett volna megosztania. Illa legyen szabad ! Utolsó hir, amit feiöle iiallottam az volt, hogy a gyermek utči.ii bänatäban nehéz beteg lett. Szi-vem összefacsarodott és a kegyetlen atyät, az öreg ba'rót megätkoztam. Megätkoztam önmagamat is, amiért az emberböl ällattä Iettem, mert emiatt mert emiatt vesztettem el öt, öt, aki a viläg legszentebb, leg.^züzitisztäbb lénye volt. Elvesztettem még a nyomät is. Miivészi tehetségem cserben hiigyott eröm elfogyatt kärpötläsul maradt e gyermek. A pälyämon mindig lejebb-lejebb siilyedtem, mignem énekes bo-hóc lettem. De ez mellékes, most mär ennek is vége lenne, de mi lesz a gyermekkel ? Angela ! Angela ! édes gyermekem, aki e uyomorult élethez még kedvet és eröt adtäl nekem ! És könnyei végigperegtek säpadt beteg arcän. Hisz én a gyermek miatt iöttem ide. Én öt magamhoz öhajtanäm venni, legyen ö ezentul az én gyermekem. Az elhalt anyja emléke, legyek mintegy kärpotolva a sulyos veszteségert. Illä-nak is ez volt az utolsó dhaja, mondä Sändor gróf a haldokló bohócnak. Illa utolsó óhaja? Utolsó óhaja az ön fele-ségének ? kérdé a bohóc megrendiilten Sändorra meredt szemekkel. Hät ön tudta? Tudott ön mindent? A csodäl-kozäs, félelem és kitudja mi mäs egész lényében megreditették, torz arca még jobban eltorzult és könnyei hullottak megindultsägäban. — Nem tudtam semmit, szólt Sändor gróf, ö meghalt titkäval egyiitt. A valosäg utolsó pillanatban tudódott ki. Ö lätta önt Angeläval a karjän, természetes, mint läzas visiót, de én kiolvastam szemeiböl a titkot, kiolvas-tam utolsó ohajät, amely gyermeke boldogsàgàért vaio esdeklése volt a mindenhatóhoz. — És ön ezt teljesiteni akarja ? Azt akarja, hogy Angela, az én egyetlen gyermekem sorsa jövöje, biztositva legyen, hogy ne kelljen az utcära kerülnie, a gyaläzatos ällatias viläg karmai közül akarjä öt megmen-teni? Jöl van, de csak az esetben vi-heti el a gyermeket, ha én meghaltam. Megszakadna a szivem, ha életben maradnék és a gyermeket elrabolnäk tölem. Angela nélkiil nem akarnék élni. Ugye csak a halälom utän viszi el könyörgött Qyula, mialatt könnyei pa-takzottak beesett szemeiböl végig szäntvän mär a halälhoz hasonló aszott arcän és kezeit imära kulcsolva nyujtä Sändor felé. (Folyt. köv.) — Csi je deklina noszé-csa . . . Doszta sze je gücsalo na Vanecsi ka je kovacsa Verena 18 lètna hcsi z Vanecsa no szécsa, preminócsi tjeden pa na-ednòk bete'zna posztàne, deteta pa nega. 'Zandarmerija je zvèdla i je prìglaszila dugovanye szod-niji Trijé zdravniki szo pri d -klini zagotovili da je porodi a,, deklina i mati pa mocsno tajita. Deklina je v spitali, nyé mati pav zapori, är je verjétno da mati tüdi znä od toga. — Nòvi kandidati. Demo-kratszke sztranke Pribič^vičova szküpina (SD5) je dee. 17-tr-i mèla kandidatszki gyUiès v M Soboti. Kak kandidati szo szposztàvleni za Prèkmurje g. Koder kr. notar v M. Soboti i za namesztnika g. Titan Ivan nadvucsitel v Kupsinci — Ogen. Zgo'o je v Iž.tk >v ci eden mlin na V\ori. Gr<>z i Pšenica—Buza Din. 420—465 'Zito—Rozs Ovesz—Zab Kukorica Proszó—Köles Hajdina Szenó—Széna > Graj—Bab csres. » zmèsan—vegyes bab Krumpli » Len. sz.—Lenmag » Det. sz.—Ldhertn. » —400 —360 —300 -330 250—275 -75 -580 -430 —135 —700 BENKO 1 dee. 17. Bikóv, Telice Krave Teoci Szvinyé kg-Bika SÜszö STehén Borju -Sertès Mäszt 1-a— Zsirl-a. Zmócsaj—Vaj , . Spè—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb,- IH. II. I. prima 8- 9-- 11-11-50 t 8- 9 - 11-11-50 5 5-— 6-- 8-- — 3 13-— 14-— 19— 20-5 , 32-50 40-— 40— . 30- 34'— 2'— Pènezi — 1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din Pénz. - D. 65-50 = » 00929 — » 0.095 = » 2-025 = » 2.907, = 7-70 sfrk. [Hfl FBDDH30 en novi „Alba", „Indiän", motocikli in Pianino, pozve sze pri LEQENSTEIN kavarna. 3 imiHBiiaim ■hipiihihiiib E LADÓ Urdombom az orszägut mellett régente iennällö jó forgalmu I = üzlet, vendéglo, mészàrszék = h és hozzävalö gazdfsägi épiiletekkel és birtokkal egyiitt azonnal eladd. ■ LBovebbet Gross Hermàn kereskedonéi Urdomboni ■IHIMHIIHi MIHIHimiW Z-hdja Y»zÄko szrèdo — Napréplacsilo za : I leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din r Ameriko 80 Din létno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rakläme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dàyek. Pri vecskràt popüszt. Ròkopi'szi, kl sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze ! Kéziratok, a melyek nerr, adatnak vissza, ide posflajo : j küldendök : Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina | M. Krajina szerkeszt. >ség v. kiadóhivatal M À R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Fostatakarék szàmla szäma 12980. Megjelenik minden szerdän Elófizetési àra ; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinar. Külfök're 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirde-tési àr cm.-ként : szövegközt és nyiltiér 1 50, rendes 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték. Töobszörinel engedmény. GAZDÀLKODÀS. Hogy kell elokésziteni a talajt arpa ala. A folyton fokozódó kiadàsok, a nehezbülö gazdasägi viszonyok kell hogy bennünket arra késztessenek, hogy minden terményiinkból és igy az àrpàból is nagyobb terméseket érjiink el. Nagyobb terméseket pedig csak ugy érhetiink el, ha szàntófol-diinknek jobb munkät adunk, s ha talajunkat jobban tràgyàzzuk. Nagy horderejii dolog a tavaszi àrpànak szànt földet összel felszän-tani, szäntäs utän megboronälni, s megboronälni azt többször, hómentes idöben, télen is. Nagy hiba azutän, hogy az ärpa földek többnyire m^ssze következnek az istallò trägyäzästöl, s igy az är-pänak szänt talaj nem bir elegendö tàplàló anyaggal, nem adhat nagy terméseket. Pedig termésàtlagàt olyan módon lehetne fokozni, ha kat* hol-danként legaläbb 5—6 szekér istàlló trägyät kapna a talaj, amelyben ärpät akarunk vetni és ezenkivül 150 kg. szuperfoszfätot. Ha a talajt összel mär felszäntottuk, s igy tavasszal nem kell ujra szäntani, akkor most télen 5—6.szekérnyi istàlló trägyät sem horcjhatunk rä, s hatàrozottan tél-szerfi is ezen csekély Jtràgya mennyi-séget is mindig összel, szäntäs elött kihordani a talajra, a szuperfoszfätot pedig mindig összel vagy à tèi folya-män ràszórni a szäntäsra és azutän beboronälni. Amennyiben az összel mär meg-szàntott talajra nem akarunk istàlló trägyät hordani, akkor ne mulasszuk el a siuperfoszfät kiszóràsàt, mert a szuperfoszfät egymagäban is sokszor 3—4 metermäzsäval fokozza az ärpa ätlag termését, de természetszerii az, hogy még nagyobb termést érhetiink el abban az esetben, ha nem egyedül szuperfoszfätot, hanem legaläbb egy kevés istàllótràgyàt is alkalmazunk. Szàmtalan ärpa müträgyäzäsi kisérlet, amelyeknek eredményeként azt lehet mondani, hogy 150 kg. szuperfoszfät alkalmazäsära legaläbb 150 kg-al, de sok helyt 500 kg-al nagyobb termés éretett el, amely többlet termés tehät sokszorosan tériti meg az alkalmazott szuperfoszfät àràt. Azt is bizonyitjäk ezek a kisérletek, hogy a szuperfosz-fätnak tavaszi kiszóràsa esetén nem olyan nagy a hatàsa, nem olyan nagy az eredményezett terméstobblet mintha összel vagy télen szöratik ki a mü ■ tràgya ami természetes is, mert az ärpa rövid tenyészidovel biro novény, ezért tavaszi szàrazsàg esetén a tavasszal kiszórt szuperfoszfät nem ol-dódik, s igy nem fejtheti ki teljes mértékben hatäsät, ellenben összel, vagy télen kiszórt szuperfoszfätot a hó!é okvetlenül feloldja, tehät természetes bocv terrrésfokozó hatàsa is litl^ c '- L 'J i Còi. Hclyesen teh,àt az a gazda jàr el, aki a tavasszal elvetendö ärpa foldjére enyhebb téli napokon, hó mentes idöben szór ki kaih. holdan-két 150 kg, szuperfoszfätot, s azt be-boronàlja. A kenyérkészités Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota. (Folytatäs.) Ha az endospermium kifogästalan, akkor „jól kel" a tészta, a kenyér likacsos, foszlós lesz és akkor az könnyen emésztheto. Az olyan lisztet, melyben a keményito szemcsék is szét-zuzattak „agyonörölt lisztnek" nevez-zük, Minél több korpäval van keverve a fehér liszt, annäl setétebb. A liszt finomsägänak megällapitäsära a gya-korlatban a Pekär féle lisztvizsgälot hasznäljuk. (A finomabb vizsgäläsi módoktól eltekintünk). A Pekär Imre-féle lisztvizsgälö egy feketére feste» täbläeska, a melyre a lisztet (tobbfélét) négyszogletesen halmozzuk és pedig szorosan egymäs mellé. Amikor, ez megtortént, egy üveglappal a halmocs-käkat sikfeliiletté nyomjuk. Vigyäzzunk, hogy a kulonféle liszt össze ne folyjon. Most az egész késztìléket vizbe siilye-lyesztjük kissé ferdén tartva, hogy ieve-gobuborék sehol ne legyén. A viz a lisztböl az oldható és könnyü része-ket, amilyen a körpa, felemeli a hal-moeskäk feltìletére, ezältal a liszt szine me»s0télul. Ev vel az egyszeiü módszer-tel a legcsekélyebb szinärnyalatot is könnyen észre lehet venni. A molnä-rok is igy nézegetik (amelyik lelkiisine-retes) melyik liszt mikor iiti meg az elöiräsos n. n. »szabvänyos«, „tözsdei" >normäl« lisztipust. Tudni kell, hogy a gabona hekto-literének sulya adja 100 kg.-ra szämit-va az összes lisztféleségek összsulyät. Pld., egy hl. buza sulya 75—78 kg. körül szokott lenni. E buzäböl egy q. ad 75—78 kg= lisztet, a többi 25—22 kg. korpa. Most még azt kell tudni, hogy a lisztek minoségei szerint häny félét szokott (lud) csinälni a mümalom. Pld., az egyik mümalom 3 féle normäl lisztet készit : 0, 3 és 6-os szämut. A 0-ból 32—34%, a 3-ból 21r-22ü/o, a 6-ból 17— i8»/o. A korpa 30—26u/o. (A korpa josägänak vizsgälatärol majd mäskor beszéltìnk). A mäsik mümalom 4 féle lisztet keszit. 25u/o 0-äst, 12% 1 -est, 20°/o 2-est, 13°/0 3-ast és 30"/o korpät. E/en adatokból minden iskoläs gyermek kiszämitja, hogy mennyi lisztet knp, Apropos! A mulnär 10°/o vä-mot szed, ó— 4"/o-ot porzäsra levon. Ha valakinek nem kell a korpa vagy a setét liszt, az äraknak megfelelöen rendszerint becserélik fehér lisztre. Félbeszakilottàk a jugoszlàv-osztràk kereskedeìmi tàrgyalàsokaf. A Bécsben - • rf- "c"-------------- -'vrak kere«l-ed-lmi tärgyaläsokat csütöriökön félbeszaki-ictiäk és azokat amennyiben a bel-politikai viszonyok megengedik, — ia-nuär kö/epe täjän folytatni fogjäk. Az oszträk delegäcio több olyan kivänsäg-gal äilt eiö, amelyeknek megvitatäsa hosszabb idöt vesz igénybe A jugo-szläv delegäcio tagjai december 14-én térnek vissza Beogradba. SALONIT je näjbogsa pokrivätja pala. Bögsa je kak kaksastécs drüga pokrivätja nä-prava àr je lehka, nezgoriva i trplfva, zäto tüdi nàjfalèsa »SALONtT« je po nigdasnyem Hatschekovorn ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-110—11 ese je pri : ČEH & GÀSPÀR trgovini v MURSKI SOBOTI. Vsze potrèbno sze zvè tüdi tam. F ÜLVÄSD! Megérkeztek a 1 e g u j a b b Öszi és Téli kalaprnodelok, 1 kalep ujdonsagok ! A, KIRÄLY kalap és divatäru iizletébe M. Sobota. Megtekinthetük, minden vétel kényszer nélkiil: — Ugyanott nagy vàlaszték: Harisnvàk-, f4rfi-szoknik-, bluzok-, kotények-, ill;itszer piperecikkek és mindennemü rövidäru legolcsóbb be-125—9 szerzési forràsa. Szolid ér.^k! Pontos kiszolgfäläs ! ZABOZICNE SVETKEi Vsakovrstno najbolje pecivo, slad-korči, bonboni, keksi i t. d. — vse prvovrstni izdelki pri Sidoniji Novak Slaščičarna v Murski Soboti, kjer se tudi naročila na torte in drugo pecivo za gostuvanje spreje-158—1. majo. Točna postrežba ! Zmerne cene ! téel %yel- I I m é be S j A murska-soboiai pincèm-ben elscrangu jó n w mindségtì ó- és uj- li U 1 kapható. Ara literenként ^ 154-3 Dinartól f elf elé. NÀDAI JOZSEF borkereskedö. tirenkét hetes most vélasz-tott eladó KÜHÄR vendég-losnél Markišavci. Elófizetések és hirdetések „Mörszka Kra]inärau felvétetnek Erdössy Barnabas papir és j^.iékàru iizletében M. Sobotäban a róm. • katholìkus ternplorn mellett. FI G Y E LEM ! ! Épiilet és tüzifAt a legjobb njinóségben, a legolcsóbhb napióron és dus v^laszték-153-3 ban kizaròlag: ABRAHAM ELEK fakereskedónél HODQSON szerezheìi meg. Sii a vernai megnyiias aliai lisSsiói napi arte mr kapható "Sa ER-nel IIHIii SOBOTA Se LENDAVSKA CESTA 151-3 II