An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH S, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. OKTOBER 28, 1927.
No. 43.
DISTRICT ATTORNEY
VU NORTHAMPTON COUNTY-I
Russel C. Mauch, poprejkno poznáni bethlehemszki fiskális je demokrátski kandidát.
Priblizsáva sze November 8-mi dén, steri je nej szamo za kandidáte znameniti, nego za vszákoga sztancsara tüdi. Med vnougimi csesztníkami bode z-ednov potjouv odebérani nouvi District Attorney (právdenik, ügyész) tüdi za Northampton County na Eastonszkoj birovíji. Csi gli, ka z-tém csesztníkom doszta dotíkanya niscse nema, szamo tiszti, steri májo kákse tozsbe, ali szpodobne poszla na courti, ali tou je edna znamenita i velkoga goridánya csészt, stero District Attorney szpunyáva.
Na tou csészt je gori sztoupo kak demokratski kandidát pred szlovenami dobro poznáni Bethlehemszki fiskális, Russell C. Mauch, zdajsnyi Assistant District Attorney. Mr. Mauch je velkoga znánya cslovek i eden jáko dober fiskális, kí szi je jáko dobro imé szpravo vu cejlom county-i i vszepovszédi med vszákim národom ga postüjejo. Míszlimo, ka je tou zadoszta lejpi rekord od ednoga csloveka, za steroga volo nyega batrivno lehko porácsamo na podpéranye voutajoucsim pörgarom.
Russell C. Mauch kak fiskális i kak namesztni právdenik i tüdi kak korrektni, ednáki i prijaznívi cslovek je vrejden na podpéranye od szlovencov, ár prouti nyemi niti nyegov neprijátel nemre kaj bozsnoga povedati i velko gvinanye de za vszákoga bethlehemszkoga sztancsara, csi on bode odebráni za District Attomey-a na Eastonszkom courti. Mr.Mauch je bethlehemszki cslovek, dobro pozna nase násztaje, zná, kakse potrejboucse szo ü nájbole zselne i csi za drüjgoga zroka glí nej, toga volo sze zse tüdi sika nasega bethlehemszkoga csloveka podpérati.
Trno je drágo zsivlejnye
Dela poszlov minisztersztva officiálno vöpokázanye od zsívisa cejn pozdigávanya
Washington, okt. 25. — Dela poszlov minisztersztva zdaj vödáno officiálno glásenyé od toga szvedocsi, ka sze zsívisa i vszáke potreboucse cejne páli pozdigávajo.
Vu Szeptembra 15-ga szkoncsani zádnyi trej mejszecaj szo sze zsívisa cejne za trí percente pozdignole v-országi.
Dela poszlov minisztersztvo je vu 1913-om leti zacsnolo obprvim opaziti zsívisa i nájbole potrejbnoga hizsnoga blága cejne szpremenyávanye. Od tiszti mao szo sze cejne nej menye, kak za 51 percentov pozdignole.
Od koga viszí szvetszki mér ?
 Szvetszki mér je vu Amerike i Anglije rokáj — tou je pravo Nikolaj Bukharin, szvejta eden voditelszki cslovek. Nevola je szamo tou po nyegovom previdejnyi, ka Anglia zdaj rávno z-táksimi bojaznimi ocsmí glédan na Ameriko, kakda je na Nemski ország glédala pred szvetszkov bojnov. Tomi pa páli nebode dober konec.
SZMRTNA AUTO NESZRECSA
Grozna neszrecsa sze je zgodíla v-szoboto popoldnévi na West Broad streeti i na 10 avenue küldi.
Joel Henning, autoja lasztnik, je eden drüjgi masin vöokrouzso ino je náglo naprej pelo, ár sze je scseo notri obrnouti na 10-ti street, ali rávno vu toj megnyeni sze je eden drüjgi masin tüdi rávno vu tisz ti street obracso prouti nyemi. Henning je zdaj zse vido ka je nevarno obhodo i naj vküper vdárjenoszt vöogne, je na nágli obrno szvoj masin i tüdi je odvrno tou nevarnoszt ka bi z-ovim vküper vdaro, ali sztejm náglim obracsájom je pa tou vcsíno, ka je gor na hodnik zavozo ino je kcoj vodenoj cejvi vdaro.
Od toga nágloga vdárca je prinyem szedécsa, nyegovoga sziná zsena z-vu rokaj drzsécsim edno leto sztarim William iména szinom, vö na street odletejla. Vküper pribejzsani lüdjé szo mocsno oranyeno zsenszko vu obrambo vzéli. Vcsaszi je ambulance priso ino je zsenszko v St. Lukes spitao odpelao, ali prvle kak je tá príso je zsenszka escse na pouti mrla. Sztári i málo dejte szta pa szploj malo oranyeniva bilá, stero je zaisztino velka csüda.
Fox policaj je priso na tou neszrecsno meszto i Kramlich skvájer kí je tüdi tam med národom bio, sze je zacsno szvajüvati z-policájom, Tomi szvajüvanyi konec je tou bio, ka je policáj dojzasztavo toga skvájera ino ga je notri odegno vu várasko vouzo. Pár vör je zse bio notri zaprejti gda je Pfeifle váraski tanácsnik $32.50 zagvü sanoszti doli djao za skvájera, na stero szo na szloboscsino püsztili skvájera.
V-nedelo gojdno je bio szoud, ali na Kramlicha prosnyou je na pondejlek bio prejk djáni. V pondejlek je pa nej priso na szoud i tak je 32,50 vu várasko gaszo slo i tozsbo szo prouti nyemi szkoncsali.
RIN-TIN-TIN
Té béresen künstlarszki pesz, kí je vnougo decé obráno od szmrti, de spilo vu tom lejpom i povidnom kejpi prísesztno szrejdo vu Strand Teáteri. Cslovek szi nancs nemre premiszliti, kak je edna táksa sztvár tak mogoucsa vsze doprineszti, rávno tak, csi bi cslo vecso pamet meo. Tou je vrejdno poglédnoti vszákomi tisztomi, kí je escse nej vido, ár do escse tiszti sli glédat, kí szo zse té kejp vidli spilati.
Po mesterszkom scséjo csloveka napraviti
“New York American’’ píse szledécse: — Sir Oliver Lodge právi, ka syntheticsnoga, tou je tou vu laboratoriumi napráv lenoga csloveka bívatek je zse szamo vrejmena pítanye. Tou bi persze znanoszt bíla. Ali da bi pa tak na zsivlejnye po mesterszkoj pouti naprávleni cslovek vu zmenkanyi bio kebzüva nya, mislejnya i ideajov, záto je pa nyuvo sztvorjejnye nej trno zselno. Zse zdaj trno doszta bedászti person mámo, od steri ji vnougo vu viszikoj csészti jeszte i steri od szébe doszta csednejse lüdsztvo ravnajo, nyim zapovedávajo.
Whisky kocka je nájnovejse nemsko gorinájdjenye
Z-Berlína glászijo: — Berlinszkoga univerzitéta ednomi kémicsnomi profeszori sze je poszrecsilo palinke vövzétje vu zselatin kocko szpraviti. Té kocke lehko v-zsebki noszijo na palinko zsédni lüdjé. Notri jo denejo vu edno kupico vodou, vküper zmejsajo i gotova de “high ball”. Profeszor szi tak míszli, ka v-Ameriki trno polübijo nyegovo gorinájdjenoszt, ár potom nede trbelo naszkrivoma kühati munsájna.
MRTELNOSZT
Mrs. Zsuzsánna Bükvics szo oktobra 22-ga, v-szoboto popoldnevi ob ½ 3. vöri po dugom i teskom betégi vöpremínoli z-zsivoucsi réda. Pokopálisese je v-pondejlek bilou z-szlovenszke evang. cérkvi, pri steroj priliki szo Ruzsa István namesztní dühovnik lejpi szloboud drzsali i potom szo pokojne zsenszke zemelszke osztánké vöszprevodili na Fountain Hill cintor.
Mrs. Zsuzsánno Bükvics zsalüjejo eti v-Ameriki dvá sziná i trí cserí, Steve Bükvics z-zsenouv i z-ednouv cserjouv, Mike Bükvics z-zsenouv, Mrs. Teréz Kerécz z-mozsom, Alex Kerécom z-decouv, Miss. Irma Bükvics, i Mrs. Berta Szabó z-mozsom i detetom, nadale dvá sziná vu sztárom kráji i vnouga rodbina tak eti v-Ameriki, kak vu sztárom kráji. Naj pocsívajo vu méri Bozsem !
Mrtelnoszti glász z-sztároga krája
Gornyega Szinika sztári, poprejkno poznáni i postüvani postamester, Embersits Ferenc szo oktobra 9-ga mrli. Embersits postamestra szo povelkoj okroglini poznali i za nyuve prijaznívoszti volo ji je vszáki postüvao i eti vu Ameriki tüdi doszta szlovencov jeszte, steri szo ji od dugi lejt mao poznali i záto nyuvo mrtelnoszt vszáki poznánec zsalüje.
Velka povouden je bíla vu Pennsylvaniji
Vu Pennsylvanije historiji sze je escse nigdár nej pripetilo, ka bi telko dezsdzsouvja i povoudni bilou, kak preminoucsi keden
Z-Harrisburga glászijo: — Preminoucsi keden je vu Pennsylvaniji tak velka povouden bíla, kakse je escse nigdár nej bilou v-toj drzséli. Tou velko povouden je preminoucsega kédna velko dezsdzsouvje zroküvalo.
Notri prisévse glásenyé od toga obracsuna, ka toj povodni szo trijé lüdjé szpadnoli na áldov. Nájmenye 10,000 lüjdi je prisziljeno bilou püsztiti szvoje delo i doume.
Kvára je po dozdajsnyem racsunanyi blüzi edno millio dollárov.
Blüzi, Hellsteada sze je zselezniska neszrecsa zgodíla od povoudni, pri steroj neszrecsi szo trijé poutnicke zgübili zsítek.
Vnozsino divje sztvaríne jeszte vu Pennsylvaniski logáj
Z-Harrisburga glászijo: — Pennsylvania je med vecsim ot toga tüdi iména, ka je nájbole gouszto prebívana drzséla vu Unioji. Ednoga hípa je od toga tüdi imenita, ka vu logáj nyéni, komaj na 200 májlov od New Yorka, sze lehko nájdejo tákse divje sztvaré, stere sze návadno szamo vu táksi krajínaj zdrzsávajo, gde trno malo lüjdi. Jesztejo v-tej logáj medvedje, jelénje, divji vívolje (Buffalo), divji mácski, pa escse i ménse fajte oroszlánje tüdi.
Té loug je persze veliki, na vecs jezér akerov velikoszti lezsí. Zvön szpomínani sztvarin sze lehko povouli nájdejo v-tom lougi vucké i liszice tüdi.
Pennsylvania drzséla má edno trno szigurno právdo, stera prepovej divje sztvaríne vöpreprávlanye. Ali tá divjácsina sze je zse vu lajnszkom leti natelko razplodila, natelko je nevarna grátala, ka je divje sztvaríne szkrbnistva komiszia prisziljena bíla popüsztiti z-právdenszke szigurnoszti i zacsnoli szo je namali vöpreprávlati, tak ka je dnesz zse doszta menye divje sztvaríne vu Pennsylvaniski logáj.
Ali na tou szi niti miszliti nej trbej, ka bi vöszprejsla divjácsina.
BRÁTVENI BÁL VU NEWARKI, N. J.
Newarszko Vogrszki Szlovencov Betezsne Pomágajoucse Drüstvo zdaj v-Szoboto vecsér, oktobra 29-ga, pod 103 Jackson Street velki GROZDJA BRÁTVENI BÁL prirédi. Prireditelsztvo sze je poszkrbelo, naj sze na tom velkom brátvenom báli vszáki veszélo, dobre voule csüti. Bode na probo zsenídev, grozdje krádnenye i dosztaféle drüjge spile i razveszeljávanya. Za dobro volou nadigávajoucso pijacso, veszélo muzsiko i za vsze, ka je k-ednomi veszélomi báli potrejbno, je poszkrbleno. Zacsétek vecsér ob 6. vöri.
Na té bál vsze postüvane szlovence vu Newarki i okroglini po etoj pouti pozáva
Prireditelsztvo.
Velki Maszka Bál vu Önképző Köri
Októbra 31-ga, v-pondejlek vecsér velki Maszka Bál prirédi Vogrszki Dal és Önképző Kör vu lasztivnom halli, 513 Atlantic Street. Med nájbougsimi maszkami trijé lejpi i velke vrejdnoszti prájzi bodejo vövtálani. Önképző Köra Masz ka Báli szo vszáko leto trno lejpi, lüsni, popolnoga veszélja bilí, ali eto pout escse bole lepsi i véksi bode, kak szo vu prvejsi lejtaj bilí. Prájzi sze z-voutanyom obszoudijo maszkam, na notrisztoplejnya tiketi bode eden stub (szelvény), steri sze vkraj vcseszne pri dve raj od notrisztoplejnya kárte i z-tisztim de vszáki lehko voutao na trí maszke (za 1-vi, 2-gi i trétji prize) po szvojoj vouli na koga zselej, stero je nájbole pravicsno, ár pri tom zaisztino nevalá niksa protekcia.
Szlovenszke dekline, szlovenszki mladénci, priprávlajte sze na té Maszka Bál, csi bi eden jeszénszki vecsér po isztinszkom veszélo radi tászpu-
nili. Vogrszki Önképző Kör je vszigdár ono meszto bilou, gde sze vszáki gouszt dobre voule, po dományem csüti. Muzsiko de Iván Dezsőja extra povéksa na povidna banda obszlüzsávala. Bode sálna posta, szerpetin i konfetti bojüvanye i vecsféle razveszeljávanya. Za fájno hladno i dobro volou nadigávajoucso pijacso je poszkrbleno. Notrisztoplejnye po persouni 50 centov.
POSTENI I NEPOSTÉNI DOKTORJE
Amerikanszki operácionszki doktorje szo vu preminoucsem kédni konferencijo drzsali vu Detroiti. Tá konferencia je príliko ponüdila na vecsféle komentárov. Obprvim cilou trbej, ka naj szi premislávajo lüdjé z-onim delom prikapcseno na tom, ka brezi operácionszki vracsitelov blagoszlovne delavnoszti kelko lüjdi bi prejslo po tekáji vrejmenov. Operácia je vu zádnyi lejtaj z-nezgovornimi sztopáji naprej prisla, rávno vu Zdrüzseni Drzsélaj i vu isztino na millione zadene vö racsun onim, kí düsnovejsztnim i k-coj razmivsi operatorom májo zahváliti tou, ka szo escse vu zsítki.
Zájeno, kakda vszáko pozványe, vracsitelszka znanoszt tüdi má szvoje svindlare. Pod tém sze nerazmijo szamo tiszti kí szo zvodjávci, csalejrje i k-vracsitelszkoj znanoszti nikse brige nemajo, nego tiszti pozváni doktorje tüdi, steri szvoje pozványe vu právom razmejnyi na vöpocécanye ponücajo gori. Eden birouv, kí je na kon venciji tao vzéo, je naprejdávanye drzsao od “fee splitting” szisztéme neprisztojne bívoszti. Konstatejrao je, ka gvüsnoga tipusa doktorje te tüdi k-speciáliszti poslejo betezsnika, gda na tou nikse potrejbcsine nega, szamo záto, ka naj v-tou formo szvoj dohotek povéksajo. Na komiszijo “delajo” i té business nájvecskrát vecs haszka prineszé, kakda doktorszkoga pozványa posteno notri szpunyávanye.
Zazávao sze je na ton, ka jesztejo vracsitelje, steri z-bootleggerszkov “düsnovejsztjov delajo. Tou je tou: nebrigajo sze z-tém, ka csi na betezsníki znájo pomocsti, nego z-vísesnyov operácijov sze jedíno z-tém brigajo, ka naj v-tou formo k-velke summe pejnezam prídejo. Zglédnovsi na tou, ka od kulturni lüjdi jeszte rejcs, vu steri bi trbelo, naj vszebole globsa morálna düsnavejszt i podgovornoszt tüdi zsivé, tak je pa vu véksem túli szouda vrejden tiszti methodus, z-sterim szvoje pejnezno zselejnye vözadovolijo.
Pouleg toga szi racsunati moremo z-onim násztajom tüdi, ka trno dosztakrát nepotrejbno posztrásijo na betezsníka, razdrasztijo nyegovo zdejnye, na nikoj denejo nyegove zsívce, z-recsjouv nej ka bi pobougsali na nyegovom sztáni, nego escse bole szkvaríjo. Posteni i rédni vracsitelje bi mogli na tom bidti, ka naj “fee splitting” szisztémo szkoncsajo i naj ne zglédnejo za szvojega kollego tiszte doktore, steri szvoje pozványe szamo po “bizniskom” násztaji nadaljáva.
Poprejkno bi tiszti doktorje brezi dvojüvanya priszlüzsili na ono pripoznanye, vu sterom tao dobíjo od lüdsztva, ár szo isztinszko hasznovitni delavci cslovecsega tiváristva.
DIPLOMÁTOV PRAVICE VU ZDRÜZSENI DRZSÉLAJ
Mednarodni jus privilegiume zagvüsa velkim követom i diplomaticsnim szlüzsbeníkom.
Washington, okt. 25. — Országa gláven váras tákse probléme má, steri szo vu drüjgi várasaj popolnoma nepoznáni. Vszevküper 53 velki követov (ambassadorov) jeszte vu Washingtoni z-velkim persounsztvom i diplomátje vu szvoji zidínaj táksi immunitás vzsívajo, vu sterom drüjgi tühinszki pörgarje nemajo tála.
Po mednárodnoj zglíjingi tiszta zidína, gde eden követ kancelajo má, je “národen presztor” tisztoga országa, steroga követ zasztoupa. Na mednárodne komplikacije, znábidti na bojno bi tüdi pripelalo tou, csi bi amerikanszke vojnszke ali policájszke oblászti notri vdrle vu edno tákso zidíno.
Washingtonszki policáji bole razmijo k-mednárodnoj pravici, kak pa sterogastécs drüjgoga várasa policáji i nigdár nyim nepríde na pamet tej zidin sterogakoli praga prejk sztoupiti. Immunitás na követe szlísi i na nyegove csesztníke.
Csi na príliko na Pennsylvania avenueji eden követski szekretár náglo pela automobil, policáj jus má nyega gorisztaviti i ga opomínati, ka naj notri drzsí právdenszko dopüscseni limit, ali na tou nema jusa, ka bi ga dojzadrzsao.
Csi követ — stero sze persze trno rejtko pripeti — prelomi amerikanszko právdo vu táksem razmejnyi, ka bi ga za tiszto na példo lehko pred szod nijo posztavili, nega tiszte ame rikanszke oblászti, stera bi jus mejla nyega na odgovornoszt posztaviti. Te more követ pred szvojega lasztivnoga országa oblásztjov odgovárjati za szvoje csinejnye.
Diplomaticsni immunitás je táksi jus, steroga niti na indas ne csasze pelajo nazáj. Mednároden jus odloucsi követov status, juse i immunitás. Po razmejnyi té vidme vszáko követsztvo vu Washingtoni na szvojoj zidíni lehko lasztivnoga národa zásztavo vödene, szvoje právde naszledüje i tühinszke republike ali králevcsi ne podlozsenec osztáne na presztori Zdrüzseni Drzsél.
Med diplomátov juse szlísi tou tüdi, ka nyim nej trbej vadlüvanya csiniti pred biroví jov. Nej nyemi trbej racsuna dati od szvoje officiálne potrejbcsine, kancelaje pohistva i od vsze tisztoga, stero vu adminisztrativno delo szlísi.
Na onoj podlagi sztojíjo, ka je diplomát szociálisko edne vrejdnoszti z-prezidentom, z-onim zglédom, ka je officiálno szvojega kralá ali vu republikánszke forme pripetjej szvojega nároga zasztoupnik vu Washingtoni.
Tak pa te ob príliki officiálni szvétkov diplomátje direktno nablüzi szedíjo pri preziden ti i szamo potom naszledüje zvünejsnyi miniszter. Kakda szvojega národa szlüzsbeni zasztoupnik, diplomát jus má gdakoli dotíkanye iszkati z-Prezidentom i szvojega predláganye, csi je potrejbno, naprejdati.
Do tecsász, dokecs je szüha právda nej sztoupila vu zsítek, diplomátov immunitása pítanye je nej zaposzlávalo kon-
(Dale na 3-tjem sztráni)
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year........$2.00
For Jugoslavia......$3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Kanáliski Robinson
Dvajszeti lejt prebíva pod Párimskim marketom vu kanálisi eden znánec, koga szkrivno meszto szo zdaj najsli gori. — Lüjdi odürjávanye, ali vkanye na lübézen je zrok ?
Nablüzi velkoga Páriskoga marketa sze je zgoudilo. Vu onoj krajíni, stero je héresen piszátel, Zola szpíszao doli vu ‘‘Páriski zsaloudec” iména prípoveszti. Tü szo najsli zdaj nevedoucs na Páriskoga zsaloudca edno csüdno szkrivnoszt.
Páriskoga zsaloudca sztancsar.
Tak sze je zacsnolo, ka szploj blüzi varaskoga marketa sze je edna cejv razpoucsila. Razpoucseno cejv szo zsmetno vöpopravili i naszlejdnye je potrejbno bilou, ka naj marketa krajíne vsze tiszte velke kamálicske ceví szpreglédnejo. Vecs dnévov je zse trpelo preglejüvanye. Pri ednoj príliki szo trijé delavci doli sli vu glávnoga kanálisa edno zouszedno vejko. Z-lampasom szo sli naprej vu kmicsnoj ceivi. Nájnaprej idoucsi delavec je lampas neszo v-rouki. Natühoma pomali szo sli na globsi vu kanálisi, gda je lampas neszécsi delavec naednouk szamo presztráseno szkrícsao i názdrk szkocso.
— Sztoj! — je krícsao presztráseno szvojim pajdásom — eden cslovek jeszte vu kanálisi.
Rejszan je cslovek bio, no csi bár je na zvönejsnyo formo bole opicsno, kak pa cslovecso formo meo. Lampasa oszter poszvejt je rávno na nyegov obráz szvejto, na stero sze je gori prebüdo z-szna. Dugi, kosavi i zamázani vlaszjé szo nyemi szkoron popolnoma notri zarascseni z-koszminyom, szakálami. Szpodobno je koszmáti po cejlom tejli. Sztrasno grde, blatne cote szo pokrívale nyegvo zoszloucseno tejlo. Dvej krmezslávivi okej szta szvejtile vö zsnyegovoga sztrasnoga obráza.
Oni trijé lüdjé szo szi tak miszlili, ka z-hüdobnyákom sztojíjo zoucsivoucsi. Dvá csloveka szta ga popadnola za rame, trétji je pa revolvo podrzso nanyega i tak szo ga pripelali na szvekloucso. Po velikoj zsmécsavi sze je poszrecsilo prídti zsnyim na policijo.
Inspekcionszki policájszki officer je zacsno kanálisa csüdnoga sztancsara vöposzlühsanye.
—	Ime ? — je pítao.
—	Nemam iména! — sze je zglászo odgovor.
—	Povejte szvoje imé! — je szkrícsao nanyega na szigurni policájszki officér.
—	Pravo szem, ka nemam iména — je odgovoro na mirov ni te zapüscseni, grdi i nazgovorno vonyécsi cslovek.
—	Koncsimár tou mi povejte kak szte prisli vu kanális ?
—	Tou je szkrivnoszt — je pravo i hrbet je obrno policájszkomi officéri.
Ár je policájszki officér vido, ka nika nemre napraviti z-tém csüdnim cslovekom, prsztov dojpotézsenye je scseo odnyega napraviti, ka naj vu hüdobnoszti knigaj szkousz po-
glédnejo. Ali od toga sze je lekar zoszagao té spájszen cslovek, ár je malo bole ponízen grátao.
—	Proszim — je pravo — zse dvanájszeti lejt zsivém vu kanálisi. Nej szem hüdobnyák, nigdár nikoga szem nej zbantüvao, ali bozsnoga vcsino.
—	I z-koj szte zsiveli vu kanálisi dvajszeti lejt ?
— Z-marketa szo notrilücsali zsívisa osztanke i z-toga szem zsívo — je odgovoro.
Zdaj szo ga páli zacsnoli pítati, kak je priso vu kanális. Páli je szamo tou odgovoro, ka je tou nyegova szkrivnoszt i nescse, csi od nyegovi privátni dugovány zvedávajo.
—	Sapienti sat (csednomi je zadoszta — na példo malo rejcsi tüdi na tou, ka naj doszta vözarazmi) — je szkoncsao szvoje razlozsenye te csüden cslovek. Tá latinszka prílicsna rejcs je trno zoszászila policájszkoga officéra.
—	Znábidti szte sze latinszki tüdi návcsili vu kanálisi — je pítao malo na spotlívi.
—	Nej — je odgovoro cslovek, kí sze je zdaj obprvim zaszmejao z-szvojim grdim, zsalosztnim obrázom: — Univerzitét szem opravo i filozofije doktor szem bio, prvle, kak szem sze vu kanális odszelo.
Policájszki officer je nej znao, ka naj csiní z-tém csüdnim zgrábleníkom i za toga volo ga je prejk odposzlo k-Páriske policáje prefektustvi.
Teda je zse szveklo bilou, ka je toga vucsenoga, moudroga csloveka niksa velika dühovno premenyávanye priszílilo na tou, ka naj veszne z-lüjdi szvetá i sze odszeli doli vu kanális, vu kmicsnoszt i szamnoszt. Policájszki prefektus je dugi csasz gucsao tomi csüdnomi csloveki na düso. Naszlejdnye je dönok bole “méhki” grátao.
Bíla je szvetszka bojna ? Jeszte rádió ?
—	Ednouk szem sze Francois Dublot píszao — je pravo — i szkuzé szo nyemi kapale z-oucsi na tou nazájpoumlenye. Ali vecs je potom nej scseo povedati odszébe.
Na policájszkom prefektustvi szo naprej vzéli policije kroniko. Z-kníg szo konstatejrali, ka vu 1907-om leti brezi szlejda premíno Francois Dublot, ednoga muzeuma knizsárnik. Vszevküper szamo telko szo konstatejrali odnyega, ka malo prvle kak je premíno, je oproszo edne mláde deklé rokou, ali stera je nyemi kosaro dála. Znali szo tou tüdi, ka je té zvönréda kulturen i obcsütne düse mládi znánec trno zsaloszen grátao za toga volo i vu velikoj zsukoszti je hodo po vilicaj vecs dnévov. Edno cejlo leto szo ga szlejdili i naszlejdnye szo presztavili ziszkávanye z-tém, ka sze je Dublot gvüsno vmouro. Ali zdaj sze je vöszkázalo, ka je páriskoga kanálisa
sztancsar gvüsno eden iszti z preminyenim mládim znáncom. On tají, ka bi tou on bio i právi, ka ga je szamo lüjdi odürjávanye nadignolo na tou, naj sze odszeli doli vu kmicsen, grdi, vonyécsi kanális.
Intereszántno je bilou ono pogucsávanye, stero je Dublot z-prefektusom drzsao. Pravo je, ka je niti ednouk nej priso vö z-kanálisa od 20 lejt mao. Prejk dvajszeti lejt je nej vido csloveka, nej je gucsao niti edne rejcsi. Szamo csüo je vcsászi dalecs od zgornyega krája vozs nyé toupo ropászanye i lüdsztva vnozsine neprerazmeto sümejnye. Tou je tüdi nej znao, ka je v-tom csaszi szvetszka bojna bíla. Trno sze je csüdüvao na tom, gda je od toga pripovedávao nyemi prefektus i escse bole sze je csüdüvao, gda je od rádioja, od prejk oceána letécsi aeroplánov i od drüjgi moderni náprav csüo gucsati — Zaisztino csüda — je pravo natühoma, potom je obdrevényeni glédao pred szébe.
Zdaj je escse pod policájszkov sztrázsov na policiji, ár bi radi bilí, csi bi na drouvni vsze notri vadlüvao i bi popolnoma preszvejto szvoj bívatek. Ka potom ka do csiníli zs-nyim, tou escse dnesz niscse nevej.
WILLIAM  H. BEST
Trno malo lüjdi jeszte, kí nebi poznali William H. Best-a (ali kak ga escse bole poznajo “Billy”) Mr. Best je bethlehemszki cslovek i pred stirami lejtami je zse bio sheriff, na
stero csészt zdaj pá príde, csi do voutarje na nyega voutali. Tá csészt z-velkov odgovornosztjov hodi i zatoga volo je potrejbno, naj táksi cslovek dobí tou csészt, kí je zse pred etim szpunyávao. Ka kelko dobroga je Mr. Best vcsíno Northampton county ptebiválcom, tou nájbole tiszti znájo, kí szo zsnyim delo meli. Nisterno i nisterno sziromasko familijo je z-nevoule zmogo, ár sze je nad sziromaskim lüdsztvom milüvao i gdakoli je meo príliko pomoucs szkázati tou tüdi vcsíno.
Mr. Best je poznáni kak réden i posteni cslovek, stero je nancs nej trno potrejbno eti zdaj pá naprej prineszti, ár tou nájbole tiszti vnougi szlovenov zná, kí szo zse meli szrecso zsnyim gucsati ali pa kákse delo meti. Kak dávno lejten bethlehemszki prebiválec szi je zaszlüzso tou, ka naj pá on príde za Sheriff-a. Vszáki voutom i podpéranye zahválnosztjov szprímle.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Eagle Brand has raised more healthy babies than all other infant foods combined.
EAGLE BRAND
CONDENSED MILK
STRAND
(Pred étim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Tork, Nov. 1:
“TOM MIX”
ZSITKA OBRÁNENYI Szejdo, Nov. 2:
“RIN-TIN-TIN”
Te héresen künstlarszki Pesz
Csetrtek, Nov 3: “HUNCFOTSZKI FICKO” Pétek, Nov. 4:
“ZDRZNA ZSENSZKA” Szoboto, Nov. 5:
“TRIJÉ LAGOJI MOSKI”
Lehigh Food Product Co
310 SO. NEW STREET BETHLEHEM, PA.
SPECIÁLNO GORPOZVÁNYE !
Vu szkladárnici drzsímo vsze eto blágo kakti:
MALÁTO
LAGVI
MÉO
KAMENOPOSZOUDO PRESE, VINO PRESATI (Nájbogsa náprava)
Zdaj Sze Poszkrbite
za
Fájno Zelje, Bejlo Repo, Tücsne Szvinyé i fájne szühe Drva. — Vsze tou dobíte pri
JOHN TEMLIN-I R. F. D. 3 Box No. 264	Bethlehem, Pa.
V
Zglászite sze vu reditelsztvi : 512 E. 4th Street, — Bethlehem, Pa. — Phone
$5.00
ZÁDAV VÁM ZAGVÜSA STEROKOLI PLAYER PIÁNO
K-BOZSICSI
Gda plácso dobíte, nihájte prinasz pár dollárov vszáki keden do bozsicsa, na sterokoli piáno i  vu december mejszeci vám jo vu vas hram posztávimo. Drüjgo summo pa csasz máte placsüvati 3 lejta. Csi bi betezsni ali brezi dela bilí, tak te plácsate, gda te mogoucsi.
Tou nepozábte, ka szo nase piáne vsze garantérane.
CABLE-NELSON PLAYER PIÁNE
szo nájbougse na szvejti za tou cejno. — Vu Bethlehemi na sztotino familiy jeszte, stere szo blájzsene pousztale, gda szo szi Cable-Nelson piáne küjpile. Pítajte szamo vasega szouszeda, steri má tákso piáno kak je zadovolen.
Cejne szo od $495.00 vise
Sztolica, pokrivalo i rolli ksenki. “Bethlehemszka nájfinejsa Goszlerszka Baota”
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
Za
County Commissioner-a
Voutajte na
W. T. MITMAN-A
Novembra 8-ga, v-Tork.
MR. MITMAN JE ZDAJ VU TOJ CSÉSZTI I STERO JE RÉDNO I POSTENO SZLÜZSO. ON JE VREJDEN VSZÁKOGA SZLOVENCA VOUTOM.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
Z-SZTÁROGA KRÁJA GLÁSZI
Ognyogaszilcov Zásztava Poszvecsüvanye na Zgomyem Sziniki
Postüvani bratje i szesztre !
Eti vám zdaj scsém notri obracsunati od Zgornyega Szinika Ognyogaszilcov Zásztava Poszvecsüvanye, stero je isztina malo keszno, ali prvle szam za vnougoga dela volo nej bio mogoucsi. Poszvecsüvanye je nej mogoucse bilou obdrzsati vu tisztom vrejmeni kak je zse gláseno bilou, nego doszta prvle szmo tou prisziljeni bilí obdrzsati, za volo vnougoga polszkoga dela, stero nász je szledi csakalo. Tak szmo naso lejpo zásztavo szepteinbra 8-ga blagoszlovili. Tou vám lehko písem, ka je táksa parádija na Zgornyem Sziníki escse nej bilou kak je tá bíla. Nezgovorno doszta náreda je vküper prislo na tou szvetüvanye od vszej krajín, z-Szentgotthárda sze je goszpoda na automobilaj vö pripelala i tmo sze nyim je dopadnolo vsze tiszto, stero szo tam vidli. Trno lejpi dén szmo meli do dvej vöri popoldnévi i szamo potisztom sze je malo zaoblácsilo.
Deszét ognyogaszilszki drüstvov je prislo na tou szvetüvanye, nistere escse z Burgenlanda. Pri tej drüstvaj notri szprevájanyi szmo meli dvej goszlarszke bande. Edna je nasa Zgornya Szinicska bíla ta drüjga pa Sztankovszka (Farkasdifalva) stera je prisla z-Sztankovszki Ognyogaszil cov drüstvom. Pri szv. mesi, stera je vönej na trávniki bíla, je nasa i Sztankovszka banda igrala. Velko delo szmo opravili prvle kak szmo sztém velkim priprávlenyoni krédi bilí. Vszi szinicski ognyogaszilci szmo pou drügi dén delali na oltára vküper posztávlenyi i
kincsanye na postíji, dekline szo pa reditele lampase z-papérov i dvá kedna szo delale na korinaj, ár szmo vsze z-zsívi korin meli, stera lejpa okincsenoszt je dícsila nasi deklin pascslívoszt.
Mozsárov szmo meli trinájszet i sztrejlali szmo tak, ka sze je vsze zemla trouszila. Zse prvi dén, kakti v szrejdo, popoldnévi ob trétjoj vöri szmo prvi pozdráv doli dáli i od tiszti mao szmo prevednoma sztrej lali dokecs ka je nej konec bio tomi szvetüvanyi.
Doszta te lehko vidli od te nase parádije z-tiszti kejpov, steri szo na parádiji bilí doli vzéti. Té kejpe vam pa poslem tak vcsaszi kak do krédi, stero míszlim, ka zdaj zse naszkori bode. Od vasega darüvanya vam pa te poslem racsun gda kejpe naj tiszto vsze vküper bode.
Osztánem z lejpim pozdravlejnyom do vszej vász vu Zgornyega Szinika iméni:
Mukits Márton.
Szedendeszét lejt szta ozsenyeniva ali szvájo szta escse nej mela
Grahamsville, N. Y. — Pred szedendeszeti lejtami szta sze ozsenila Burgoyne Knight i nyegova zsena Lany i zdaj v-nedelo szta szvetíla 70 oblejtni co nyigovoga ozsenyenoga zsít ka vu szvojem doumi vu Uniovilli. Nyedva szta sze ozsenila 1857-ga oktobra 23-ga i vu tej dugi lejtaj szta nigdár nej mela szváje ali bítja med szebov. Eden od drüjgoga vkraj szta szamo te bilá, gda je Burgoyne vu civilszkoj bojni bio. Od toga je sztári Burgoyne na nyigovom oblejtnice obejdi pravo ednomi gouszti ka: “Jasz i moja zsena szva escse szvojo prvo szvajo nej mela.”
Trétjega Warda Alderman
ZDAJ KA JE
Thomas F. Gaffney
NOMINÉRANI ZA

Aldermana
\
na republikánszkoj tiketi vu trétjem wardi, vsze tou kázse, ka tüdi bode odebráni, ár je vsze na kráje velka povidnoszt tou, ka je té mládi cslovek zse zdaj na tou csészt  bio vöimenüvani, ár je zdaj zse pár mejszecov vu tom wardi nej bilou aldermana i za toga volo ga je Pennsylvania governor na tou csészt vöimenüvao.
Vszáki voutar vu trétjem wardi trno velko dobrouto vcsiní, nej szamo szebi, nego tüdi szvojim prijátelom, csi szvoj voutom  dá na Thomas F. Gaffney-a. Vszém nám je znáno, ka je szkvájerszko csészt nej trno na lehci szpunyávati, csi je cslovek nej vucseni, ár szouditi koga i pravico tálati, k-tomi zse vucsenoszt tüdi trbej. I vu Mr. Gaffney-ji tou lehko vídimo, ka je rázumen trejzne pámeti cslovek, kí je vrejden naj na tou csészt dale bode odebráni. Záto pa voutajmo na Thomas F. Gaffney-a Novembra 8-ga. Csi tou vcsinímo te szmo lehko sztálni ka rédnoga csloveka mamo vu toj csészti.
Denite eden X k-T. F. Gaffney iméni.
Protestálivamo!
(Szledécsi ártikulus je vu Budapestinszkoj “Népszavi” bio píszani, steroga zavolo intereszántnoszti mí tüdi prejk vzememo ino ga porácsamo cilou zsenszkam, naj ga precsté-
jo.)
Foch generális, Francuskoga országa marshall, je vözglászo, ka prísesztna bojna escse bole grozna bode, kak je szvetszka bojna bíla, ár nedo szamo moski, nego zsenszke i deca do tüdi sli eden prouti ovomi na znicsávajoucse klanyé. I nej szamo zsenszka i deca, nego technike vszáka moderna náprava bode goriponücana, kak naj escse bole popolnejse bode cslovecsansztva meszársztvo. ka naj neoprávijo szamo polojno dela, kakda doszegamao, nego kamen na kámli naj neosztáne i cslovek tüdi szamo rávno za glaszitela naj osztáne, steri vu króniko poberé generálisov junáska csinejnya.
Escse med nami hodijo szlejpi, csonklavi, roumarszki szoldácke. Escse itak tíszkajo prouti nam szvoje bojnszke csonkle na trepetlívi vu vszákoj véksoj vilici na koudivanye, escse szo sze nej poszühsile szkuzé na vdovic i sziroticsov ocsáj i zse vöprobajo nouvoga tipusa bombe metajoucse lüftne hajouve, letécse masíne vu Ameriki, steri do 8000 kilogramov zsmécsave bombe pelali z-szebom na znicsávajoucso pout.
Te pa za toga volo je bilou vsze ? Záto je leto cslovek prejk Oceána? Záto razkejrajo na kocko denejo szvoj zsítek cslovecsansztva poutklacsárje? Záto je rádió, vu dalecsínov videjnye i dvajszete  sztotine leta vszáka csüdna technicska náprava? Záto delajo znánci vu laboratoriumov globocsíni? Záto szlejdijo szlejdijo tuberkulozisa i rak betega baktériume. Záto delajo doktorje na pomladitvi cslovecsega tejla i na podugsanyi zsítka ? Grozno i bloudno tragédicsno je, ka tej cslovecsansztva dobrocsinitelje i velki znánci escse i prouti szvojoj vouli na bojnszki bejsznikov mlin zsenéjo vodou: Popolnejse technike skér i bole zdravo lüdsztvo do lifrali velkoga pogrobnistva firmi.
Ali mí gorizdignemo naso protestejrajoucso rejcs vu iméni szvejta vszej zsenszek:
Goszpoda, generáliske, marshallje, velki vojvodje, z-nami nej ! Szamo brezi nász i prouti nasoj vouli !
Mí szmo zsenszke i matere, mí známo, ka: ka je Zsítek ! Mí sztrasno pretrpímo za ono dejte, stero je szamo eden broj, eden práhsec vu vnozsini, ali vszáki jedíni té práhsec kednoj materi szlísi, z-boleznosztjov je noszila i med mantrami je prineszla na szvejt vszáki jedíni práhsec edna mati i gájila z-kr vávim znojom szvojega csela.
Goszpon generális, mí nedámo tá vecs naso deco ! Nedámo je tá za pávra na vaso sakk táblo! Nedámo je tá za vaso stratégicsno mestrüvanye, nedámo je tá za gnoj pod orátjo zemlou, ka naj sze debelejsa psenica pouva onim, kí szo boj no scseli ! Mí nedámo tá naso deco !
Goszpon generális, nepozábte, ka edna szvetszka bojna
(Dale na 6-tom sztráni)
Diplomátov pravice vu Zdrüzseni Drzsélaj
(Dokoncsétek od 1-ga sztrána)
gresszus. Ali od tiszti mao, kak je szüha právda vu konstitucijo szpelana, je tou pítanye aktuálisko grátalo. Diplomátje sze borijo za ono pravico szvojo, ka vu szvojoj zidíni naj szlo bodno pijéjo i z-pítvinov ponüdíjo szvoje gouszte. Zájenno jesztejo kongressmanje, steri té jus zatajíjo.
ALLENTOWN, PA.
Váraska hizsa more vözcsíscsena bidti.
Pred odebéranyom sztojímo i kak návadno vu allentowni jeszte trno csrsztvo bojüvanye na vsze dopunyene csészti. Ali kak sze lehko ovára, nájbole na mayora idejo i po cejlom várasi sze dá csüti ka: moremo meti prejdnyoszt csi nescsemo vesznoti. Prebiválci zvéksega tála szo na tom mislejnyi, ka prejdnyi váraski csesztnícke ne szlüzsijo prebiválce kí dráge porcijeplacsüjejo, nego nisterni szamí po szvojoj vouli scséjo zapovedati porcijeplacsüvajoucsim. Zdajsnyi mayor Mr. Gross je vucseni cslovek ali záto sze dönok doszta lüdém nevídi i kak sze kázse 1928 leta januára mejszeca Mr. Fred. E. Lewis prejk vzeme mayorszki sztolec, ár ga prebiválci radi májo i vu nyem vídijo mocsnoga ravnitela Allentown várasa.
Voutajte
NA
BETHLEHEMSZKOGA
Edward L. Myers
KANDIDÁTA
ZA
County
Commiasonera
Bethleheszki voutarov duzsnoszt je tou, ka naj na Edward L. Myers-a voutajo za County Treasurera, ár je on Bethlehemszki cslovek i zdaj je zse ednouk vrejmen eti, ka naj bethlehemszki cslovek tüdi príde k-táksoj csészti, stera je vu county-ji trno znamenita csi bethlehem varas teko zmore ka té vnouge sztroske placsüje, stere ete váras daszégnejo, zakaj bi pa te nej táksega csloveka meli za okroglinszkoga pejneznika, steri je eti v-bethlehemi rodjeni i vszigdár eti med nami zsivé.
Mr. Edward L. Myers obecsa, ka de szvoje delo rédno i posteno szpunyávo i tou poszvedocsi vsze nyegovo csinejnye, stero je do eti mao szpunyávao, ka je vrejden té csészti.
K-Vôtajôcsim Pörgarom!
Gda szo me moji domovincsarje gori oproszili, ka naj sze znouva dam kandidálivati vu 5-om Wardi za aldermana, z-dobre voule szem vzéo nyuvo porácsanye, záto, ár z-tém szem tüdi scseo bidti na szlüzsbo privandrajoucsmi prebiválcoin.
Po etoj ponti proszim postüvane Szlovence, naj me pri odeberanyi podpérajo, i jasz sze vüpam, ka do Szlovenci mené podpérali, ár szo z vön vougrov talianszke, polszke i szlovacske národnoszti pörgarje tüdi oblübili, ka do vu popolnom racsuni mené podperali z-voutanyom. Kak alderman, vszigdár mo privandrajoucsi lüjdi szlísnoszti drzsao pred mojimi ocsmí, i z-poponov mocsjouv mo sze bojüvao za nyuve pravice i prilozsnoszti.
Moje gvinanye de znamenüvalo Vase gvinanye tüdi i záto proszim, naj szlovenszke národnosti pörgarje vu 5-om wardi na méne voutajo Novembra 8-ga.
Boug pláti !
GREENSTEIN KÁROLY.
CASH or CREDIT
Vszáki
sze pascsi vöponücati DR. GOULD-A goriponüjena zobárszka dela
TRNO NISZIKE CEJNE
Vu várasi nindri nemrete dobiti za tak nisziko cejno tákse delo, szamo prinyem !
Naprávleni Zobjé
Dobro sze glíjajo, rávno tak vövídijo kak právi
i vnougo lejt szo za dober nüc
Steri szo predetim bilí $20.00 zdaj szamo
$
8
.50
Zobé csíscsenye $1. i vise. Zobé zedelávanye $l. i vise Vszákoga Vözadovolimo
Z-Vitális vetrom brezbolezni szkübnemo zobé
NÁJBOUGSE BRIDGE DELO
$5.00
15 lejt garantéramo delo, za stero vám piszmo dámo BREZBOLEZNI ZOBéDELANYE ZOBáR
DR. GOULD
S. W. 4th and New Streets, Bethlehem, Pa.
(Vise Peoples Banka)
ODPREJTA VUDNÉ I VNOCSI
NEJ JE RAZMO ‘‘Eto nej dávno je priso eden agent, steri na doliplacsüvanye blágo ódáva”, je pravo
Lampas Stevan, i gda szem nyemi pravo, ka naj szi na zíbanszkom sztouci meszto vzeme, je te agent piáno vzéo.”
Voutajte na
CHAS. A. BACHMAN-A
County Commissioner-a
NOVEMBER 8-GA, 1927.
Moj platform je moj rekord preminoucsi trej lejt. Vase podpéranye i voutom zahválnosztjov szprímlem.
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
VOTE THE STRAIGHT
DEMOCRATIC TICKETS

Election Day, November 8, 1927.
DEMOCRATIC CANDIDATES.

For District Attorney
RUSSEL C. MAUCH

For Sheriff
JOHN J. SNYDER
For County Commissioners
Chas. A. Bachman & R. E. Ritter
For Commissioners Clerk
WALTER BRINKER
For Treasurer
ELMER H. SPENGLER
For Prothonotary
THOMAS A. L. HAY
For Clerk of the Orphans Court
THOMAS D. DANNER
For Coroner
DR. W. CAL. NICKEL
For Directors of the Poor
B. Merwarth & Morris King
25 millio zsenszek je -vísesnyi
Eden ausztrianszki statisztikus je vise licitejrao na nejdávno vö pokázano 18 millio zsenszek vísesnyoszt ino intereszántno nouvo vöpokázanye je napravo z-zsenszek i moskov ednoga k-ovomi szlísanya primejrnoga racsuna. Po tom vöpokázanyi vu Europi 25 millio vecs zsenszek jeszte, kak pa moskov.
Na 1000 moskov szpádne vu Nemskom országi 400, vu Ruszoszkom  országi 1450, vu Francuskom országi 1095, vu Belgiumi 1033, vu Ausztriji 1028, vu Itáliji 1200, vu Romániji 985 zsenszek.
Vu Nemskom országi osztáne nájvecs zsenszek brezi mozsá i jedíno vu Romániji jeszte vise potrejbcsine moskov.
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !
LIVE IMPELLOR
WASHING MACHINE
Nej trbej oli nücati Nega remenov
ZADOVOLNOST JE
GARANTÉRANA
Odávamo je na lenko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Phone 591
SZMEJSNO CSTENYÉ
CSIDA JE KRIVICA
Baotoski detics: Vídijo moj goszpoud, jasz szam sze rávno zdaj ozseno, jeli bi nej bilou mogoucse meni plácso pobougsati ?
Baotos: Drági moj szin— právi te baotos — jasz szam nej odgovoren za tákso neszrecso, stera sze zvön delavni vör zgodí.
KAK JE SCSEO SZPICO VÜZSGÁTI
Motorman je sztano z-street károv ino je eden csasz csakao na odszpodi sztojécsega csloveka, miszlévsi, ka scsé gori idti.
Naszlejdnye je glavou vöpotiszno na okno ino právi:
“Jeli gori scséte idti, aki ka csákate !
Te tühinec pomali glavou zdigne i právi: Jasz nescsem gori idti” i vu rouki drzsécso szpico gori drzsí prouti motormani. “Jasz tou szpico drzsim na kráj káre, ka gda bos tí zmeszta sou, naj sze szpica vuzsgé.
ZA ODAJO
Vu Hellertowni na Main Streeti je eden lejpi bungalow hram na odajo. Hram je z-kamla i cementa, má sészt hizs, gáz elekteris i voda vu hrámi, lejpi pod, odzaja pa garázs.
Leo. J. Reilly, 931 Main Street Hellertown, Pa.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
Lehigh Valley Exchange
Kancelaje Glasenyé !
Szpostenyom naznanim postüvanim szlovenom, ka od dnesz mao po telegráfi poszláne pejneze za
$1.25 Poslemo.
Szpostenyom
LUSZTIG IGNÁC,
AMERICAN EXPRESS CO ZAVÜPNIK 401 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
American
Windish Publishing Co. Inc.
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NAJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASIN AMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szprá-viscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street	Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
John Szecsko
505 MAIN STREET,
BETHLEHEM, PA.
Csi scséte sivátni masin küpiti ali vám ga potrejbno popraviti prídte na zgornyi átresz i pitajte za méne, ali telefonejrajte eto numero: 451
Na Vogrszkom escse itak neszmileni terror kralüje
Z-Becsa glászijo: — Garami Ernő, Károlyi-ove vláde bívsi trzstveni miniszter i pestinszke ‘Népszave” bívsi reditel vogrszkoga szociálidemokráts-
koga párta po cejlom szvejti poznáni i postüvani bívsi voditel domou zselej idti z-emigrácije, z-Becsa vu Vogrszki ország.
Vu vandranye obtrüdanoga Garamija fiskális, Dr. Györki Imre szociálski követ, je brezi znánya i notri privoljenoszti Garamija, tou proszo od Horthy-Bethlenove vláde, ka csi Garami domou príde z-emigrácije, naj sze na szlobodni lehko bráni pred birovíjov prouti nyemi zdignyenim “krívcam”. I Bethlenova grofovszka terrorszka vláda je odvrgla Garamiovoga fiskálisa prosnyou, i csi Garami na Vogrszko zemlou dene szvojo nogou, vcsaszi ga dojzasztávijo i vu vouzo zapréjo.
Prouti Garami je ona tozsba, ka vu Becsi szhájajoucsi “Jövő” iména novinaj je escse vu 1923-om leti kritizejrao vogrszko Horthyovo ravnansztvo i protestejrao je prouti vnozsino vmorsztvi. Z-tém je Garami — po vogrszke goszpodé previdejnyi — “prouti vogrszkoga národa dobromi iméni i veritnoszti pregrejso.’’
Z-recsjouv po vrgrszkoga “krscsanszkoga kurzusa” razmejnyi, szo nej vogrszki hohárje vcsínoli grejsnoszt i bozsníjo, gda szo vmárjali i raubali, Hejjeske Osztenburgje, Salmje Biboji, Prónay-je i drüjgi vnozsino vmorci, nej szo oni krívci, steri szo eden cejli národ z-nájhüjsim terrorom vu zadüsenyi i vu sztrahoti drzsali z-onim krívim zrokom, ka sze “bránijo prouti bolsevizmusi” nego Garami je krívec, kí je vüpao szpíszati i kritizejrati Héjjasov hüdobnoszti.
Garami je krívec, Horthy, Héjjas, — nej ! Originálno krscsanszko mislejnye !
Garami je potom vözglászo, ka je on nej zavüpao Györki fiskálisa na tou, naj za nyega proszi szlobodno branitelsztvo pred birovíjov, csi domou príde. On niti nescse prosziti miloscse od Hortby-Bethlenove vláde i nej je trbej nyemi, ár vu ednom táksem országi, gde je Héjjas lehko követ i vnozsino vmorci na szlobodni hodijo, posteni, za szloboscsino bojüvajoucsi i szvojo politicsno vid mo odkrito vadlüvajoucsi lüdjé sze pa niti na szlobodni nemrejo braniti pred birovíjov, prouti táksim krívcom, stere “krivce” szo vu nájvecs kulturni országaj nájlepsi ideáli, tam popolna szkvarjenoszt, zagniljenoszt kralüje.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lekko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrelbüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
B. KAPLAN
PERUTNU ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street,	Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszaki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszezeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tudi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
JOHN KOUSZ
SZLOVENSKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLETHEM, PA. Telephone 227-R-1
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000 VLOZSBE ............................ $7,000,000

Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Za ribe loviti hákle szi je dao notri vu zsebke zasiti.
St. Joseph, Mo — Tony Augusztine je boiler maker vu St. Josephi i nyegova mestríja tak dobro ide, ka vecskrát vu sztárikráj ide gda szvojo vakácijo má. Tak je zdaj vu etom leti tüdi tam prejk bio gde sze je ete máli spájsz zgoudo zsnyim. Vu Varso várasi vu Polacskom országi je obkrádjeni bio, gda je nyemi niksi zsebni tát pejneze vö z-zsebke vzéo. Vcsaszi je bejzso k-ednomi szabouli, gde szi je 60 za ribe loviti hákre dao notri napraviti. Gda sze je z-Varsoja v-Bremen pelo ka naj sze domou pela, te szta sze dvá csloveka trno knyemi sztisznola i vszáki z-ednov rokouv szta notri vu nyegove zsebke szégnola. Glaszen krics je poszvedocso ka szo zsébni touvaje vu deli i obej zsebki szo mogli vövrezati prvle kak szo touvaje odszlobodili. Potisztom je Tonydvá dní tam bio na szodníji i pétsztou dollárov szo nye mi darüvali za tou, ka je té zsebne touvaje vu policájszke roké szpravo.
ISZKANYE !
Iscsemo ednoga rédnoga csloveka, kí bi zvöna várasa edne baote voditelsztvo prejk vzéo. Zglászi sze naj: 505 Main
Street Bethlehem, Pa.
GORIVZEMEM
edno deklino za dománye delo Mála familija. Zglászi sze naj naj na ete átresz: Mrs. A. Refowich 434 Seneca St. Bethlehem, Pa.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko prberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo placsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájne i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Zdaj szi lehko küpite na  LEHKO
DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino srebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
101
Dankó pedellus bio tOmi zrok, ka sze tak dugo nindri müdijo!
Edenájszet vöra je tüdi minôla, zse je dvanájszeto vdárála i “szkrbnik” je escse itak nê prisao. Zdaj szo zse goszpé profeszorove tüdi nemirovne zácsale gratüvati domá, szposílale szo edna za drüjgov goszpôdom, ka je obed zse krédi, zsupa sze vgosztí i mrzla gráta i.t.v.
Prôti etaksemi deli persze dugo nemre prôti sztánoti eden posteni, kalavinszki zsalôdec, tô je zse vise mere, stero duzse pretrpeti je nemogôcse. Nasega klassisa profeszor szi je nê doszta premislávao; on sze je nájblizse drzsao k-sôli, pôzvao je tak szvoje kollêge na eden krátki obed: niksa falinga nepríde z-toga: vê de eti te sztári Dankó bácsi med vrátami, on de csuvao, i csi te “visziki vizit” príde po nyé pribezsí.
Nega na szvêti lezsêsega dela, kak lacsne lüdí na tô nagnoti, ka de bogme dobro jeszti. Vszi szo privolili z-ednim grlom.
Li szamo sze je na direktora obrázi kázalo nika malo bojazni.
—	Verosztüjte sztári — právi Dankó bácsivi — dobro szi zamerkajte, ka zdaj odvász viszi gimnáziuma postenyé.
—	Prav je, proszim ji ponízno — odgovorí, bajuszi szi zaszüknovsi i z-kusztimi ozmi-
104
zdaj je je zatucso. Ár je tô tak v-rédi, dokecs eden pesák prôszti voják, vcsaszi na bítja téli oglühne od stüka glásza, tecsasz sze z-ednim huszárom treszeti lêt bojüje protivni glász!....
Po glávi sze skrábavsi, je skrofao do klassisa dvér i zavéksega ogvüsanya volo gori odpré dveri.
No na tô, ka je zdaj vido, je odsztráha nê szamo oglühno, nego kamentrdi grátao.
—	Oni szo profeszor? píta podgenerál, notri pridôcsega.
Sziromák Dankó bácsi bi za vesz szvêt nebi znao edno razmeto rêcs pregovoriti, szamo je kak kamen sztáo, ednáko liki szteber.
—	Steri scsé z-vász vojnik bidti? — píta exellensz k-nam sze obrnovsi:
Ni eden glász je nê csüti.
Nyí excellencia je zdaj globoko v-zsebko szégno z-rokôv, gde, kak szmo szi mí brodili zagvüsno v-zlátaj brabrá i znôva píta:
—	Steri z-vász vojnik scsé bidti, naj naprê sztáne.
Jálno szmo eden na drüjgoga glédali; kak jasz znam, z-nász ni eden nê rad szoldák bio, ali na tô pítanye szmo sze dönok vszi genoli i v-ednom megnenyi je cêli razréd na forum zoszkákao. Tak szmo stímali, ka do Nyí excellencia pêneje delíli.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER
723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
Naznánye!
Vszém postüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto zdajsnyega 232 E. 3rd Street meszta 1-ga Novembra prejk odszelimo na
319 E. THIRD STREET
(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem, Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo, vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE  odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.

KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni!
Protestálivamo!
(Dale od 3-ga sztrána)
jeszte za nami i návcsile szmo sze viditi ! Veliko soulo szmo obhodili i lüdsztvo, stero jo kakda dejte samlavo hodilo predetim, zdaj z-odprejtimi cslovecsimi ocsmíj pázi zse dogodtke ! Goszpon generális, pa ziti de trbelo ! Mí zsenszke, ma tere krícsímo vám, nazáj z-száblov vu tok, dokecs je nej keszno ! I ne zselejte, ka bi sze mí zsenszke i nasa deca vu bojne besznoucso vmejsali, ár dvej osztrici má rozsjé !
Mí neodürjávamo francuske matere i zsenszke ! Mí neodürjávamo englara, pa ni nemca, ni taliána, ni nikseféle národ eti na zemli ! Mí vu mirovcsini i vu lübéznoszti scsémo zsiveti z-vszákim národom, vu bratovszkoj dobrouti i zvézi i na cáglosztei kricsímo, dokecs je nej keszno :
Zsenszke, zsenszke, pazite ! Prímlite doli moskov vmárjajoucso rokou szvejta vu vszákom kráji.
I csi do moski tao krícsali, ka: Szmrt !
Te ví jezerokrát bole glaszno kricsite: Zsítek !
I csi do odürjávanye krícsali, ví krícsite: Lübézen !
I csi do vujska drzsali krvávo száblo ino csi do trompötaske kavulili vu sztrahotno tühocso, ka: BOJNA !
Te mi zsenszke nase cágloszti z-popolnov mocsjouv moremo krícsati: NIGDÁR ! NIGDÁR ! NIGDÁR !
Trbej, ka naj v-tom velkom protestálivanyi vszi edni bodemo: szvejta vszáka zsenszka ! Trbej, ka naj nam rokou podeli prejk mourja amerikanszka zsenszka, ár nej je szlobodno, ka bi eden letécsi masin z-8000 kilogramov ekraszitom gori leto ober Europe !
I nepüsztite franeuske, nemske, engliske, talianszke matere z-meszta genoti tiszti szoldacski vlák, steri kakda na mesznico naklajeno zsivíno, pela nyuve szinouve ednoga drügomi pred rozsjé.
Szamo prejk nasega tejla sze naj genejo na pout szoldacs ki vláki ! Millio i millio máter, tüvárisic naj vtrgne gori z-krvávimi rokámi sine i csi je nasa poniznoszt, dobrouta, molba vsze zopsztonszka, te sze naj millio zsenszki furiov (zadomesztsávanye zselejoucse, besz noucse persoune) posztávi prouti z-bojnszkimi furiami !
Goszpon generális, neposílaj te nász vu bojno ! Vujvecki inas je vöodszloubodo z-vu glazs zaprejto prikazen, ali nazáj zapovedati jo je zse nej meo moucsi ! Paziti, paziti, goszpon Generáliske !
Mí vörjemo vu pravice moucsi ! Mí vörjemo, ka  ka je szvetszka bojna pokvarila, escse lehko na dobro posztávi národov koncsnoga szouda birovija.
Tiváristva fundament právdéo postüvanye. Tak csi stoj mené zbantüje, ali vöporobi, nemam jusa kcoj, ka bi ga na prouszni dojsztrejlo, nego pred birovíjov morem szvojo pravico iszkati. Csi jasz szám szoudim, zapréjo me. Kak je pa te naj mogoucse národov velika goridánya na pesznicsko pravi co zavüpati ?
Vörjemo, ka je szoldákov mestríja bojna,  vmárjanye. Nikákim vu vüjaj je lejpa muzsika rozsjá ropászanye; vörjemo, ka vezérje nescsejo ono manyouszt, ka bi brezi csinejnya dreveneli. Ali goszpon Generális, zse je zadoszta bilou !
Nepozábte, ka szmo za ednov szvetszkov bojnov, escse cilou trno blüzi i mi tüdi nepozábimo nika !
Mí nescsemo pozábiti ! Mí nemremo pozábiti, ár escse notri zsivémo vu od bojne naprávlenoj nevouli, sztrádaityi !
Mí nemremo pozábiti, ár escse sze zsaríjo rane, krízsov loug kíva prouti nam, roumarje, nevolnyácke nász na jezére opomínajo: Nej pozábiti !
Li nazáj száblo vu tok, goszpon Generális ! Nazáj z-bojnszkov besznoucsov: Mí cejloga szvejta zsenszek konecsno protestejranye posztávimo zoucsi z-vasov száblov. Vidli mo, sto bode mocsnejsi !
Posztoupanye prouti gyálnim fiskálisam
Vu Pittsburghi nisteri fiskáliske neszmileno vöporobijo tükince. Csi dolizadrzsíjo ednoga sziromaskoga privandrar szkoga csloveka, hiénszki fiskáliske ga vcsaszi gori obiscsejo i velke pejneze szprejsajo vö zs-nyíh. Tomi ruzsnomi i szisztematicsnomi raubarsztvi scséjo konec napraviti Brandon birouv, kí je k-fiskáliskoj kamari píszao, ka naj sze té szramone sztáve szkoncsajo.
Tej fiskáliske vu nájvecs pripetjej nika ne csinijo za sziromasko lüdsztvo i niti nega potrejbcsine na nyíh. Zaisztino bi cajt bio, ka bi tou bozsnijo presztavili, ár sziromaskoga neszrécsnoga dojzadrzsánoga csloveka familijo dosztakrát od nájbole potrejbne jejsztvine i gvanta porobijo táksi lacsni fiskáliske.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
715 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH. PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi szaksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparketje, Lampaske i száka potrejbesina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell-Phone 2508 Cedar.
102
cami segavo kívavsi, tak je, od méne viszí.....
tak je..jáko je prav.
I z-tém, kak nigda na vojszke cseli, z-vönapnyenimi prszami je sztrázso, na lêvi — právi kraj je püscsao mocsen din z-esarne tajték pipe, stero je praj kak “Guter Reiter” na szvoj dén od szamoga nyíh velicsansztva caszara dôbo v-prezent.
I kak je nyegov pogléd vármegyővszke hizse kraj naglejüvao, od kud je escse itak niscse nê sô, vü dühi szi je premislávao od neszrecsne díke, stere tálnik je nigda bio.
I dokecs szi je tak vu dühi od vnôge díke premislávao, pod tém szo na odzajaj bodôcsa vráta notihoma notri prisli visziki gosztjé: grof, i nyegovi dvornici, kakti főispán i polgár mester i da je nikoga nê bilô, kí bi je szpréjao, zdráven szo notri prisli naprve dveri vu nas razréd.
Tam je rávno velki boj sztao za volo niksega zhodnoga pítanya, stero je nisterni vu drüjgoj, ali trétjoj sztolici naprê prineszo; velko zsrabolênye, lárma sze je zdignola, v-stero sze je za harmonie volo eden-eden loscspuvkanya glász zmêsao. Vö je csüti bilô escse v-trétjo vilico.
V-toj minuti szo sztôpili notri ti prebráni visziki gosztjé. Zse je vecs nê bilô pomoucsi. Kak bi vedli drüjgo csiniti, kak vu nê rávno
103
prípravnom szkákanyi prêk po sztolicaj sze v-réd pobrati.
Velka tihota je grátala:
Te veliki goszpôd exellens, kí je v-précimbnom podgenerálnom gvanti bio oblecseni, je k-práznoj katedri sztôpo i z-mrzlim ômornim obrázom prôti nam glédao.
Nisterno megnenye je trpêla tá tihocsa; na főispána i polgármestra obrázi sze je tüdi vönepovêdana nezadovolnoszt kázala; nê szta mogla prerazmiti tô, ka ni ednoga profeszora nega nazôcsi i nika szta nê vüpala praviti.
Medtém sze je vönê Dankó bácsivi tüdi nika csüdnoga zdelo. Tá velka tihocsa, stera je v-szpôdnyem razrédi ládala (jedíno nas razréd je bio oclszpodi.) Tô je nenávadno bilô i szahszo sze je ednomalo.
Oszem lêt je bio zse tü i tákse je escse vecs nê szküszo, ka bi stirideszét diákov, csi profeszora nega nazôcsi, v-tak velkoj tihocsi moglo bidti. Tô je nemogôcse! Véndar je ji vszê stirideszét obnêmilo!
Te sztarec sze posztrahso i za vüha sze je popadno. Zagvüsno je vzéo, ka je on oglühno. Nacsi nikak nemre bidti. Oni bojdikaj fran cuski stükov rüm je rávno vu etoj szvétoj mi nuti, za treszeti lêt prisao do  Dankó Gábora vüh one kámre, v-steroj sze szlíhsanye drzsí i
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende
4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobite vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasujejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo
Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam priliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pitisburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline