MÖRSZKA Vérsztveni, politiconi i kulturni tjédnik. MURAVIDEK Gizdasàgi, politikai és kulturàlis hetilap. Lèi. III. Évf. Märkisevei, Ì924. december 24. Broj 48. Szàm. Mér na zemli . . . Od zacsétka szvetà, od nä-sztarése dòbe do etimao je'zelja edno ednàka, v ednom sze je miszel znajsla med lüdmi i tòza — mér na zemli. Ali z tiszti rècsi, ki szo sze po zamerkanyi historije, gläszile z angelov vüszt: „Dika na vi-szini i na zémli mér, vu lüde pa dopàdnenyé■ i ki recsi szo sze razsürile po pasztéraj vu nàrod od korenike do korenike do zidnji denésnyi csaszov, kel-ko je vzdr'zäni? Vszè—vszè sze szpozàbi, szvèt szamo edno mà escse na vüsztaj, — 'zelènye za mér na zemli. Tó je edino ki je osztalo. Dika Bogi na viszini, tò je ze dnesz rèdka rècs, ali csi sze z-toga rävno szpozäbimo radi, 'zelènye do mirö témgosz-tèse naglàsamo. I csi tò va'znèse poZàbimo, ali tak marno jus do ovoga 'zelänya, i more bidti vu liìdè dopàdnenyé? Mér na zemli! Kelko jetàk-sega zdühävanva, nàimre pa v zàdnyi lètaj, z zacsétkom grozne szvetovne bojne. Büo je pa mér lèpi, mér pred bojnov, ali szmo bili zadovolnì? Né. Zvisènoszt dobrote, vszegazadovolnoszt i obilnoszt je nisterne, nisterne nè nihàla v dobròte kò'zi, z célim grlom szo sze pomàgali nadüvati tisztim pijajcam, ki szo naglàsaji potrébo bojne szamo zäto rze vecs lèt, naj priprävijo nàrod na tiszto bojno, ki je za nyé nap*é dek, za kapitaliszticsne die tak prepotrèbna. Sztém je pa premino isztinszki mér, po pozàblenyi dike do Bogà pa tüdi zadovol-noszt i dopàdnenyé vu ltìdè. I gda je tä grozna bojna 'ze szkoro—szkoro da do pozäb-lenya prišla, zàto rédnoga mirà niti zdaj nemremo v'zi'vati. Gdé i gda sze more cslovek v isztin szkom, rédnom mèri csötiti dnesz. Néga oovszédi okòli nàsz mér gró'zajòcsì dugovàny idüs?Vs :e je alarmirano, vsze okolnoszti szo tàkse, da vudné nè pokoja, vnocsi né szna sztàlnoga meti nemres. Hiéne sze i dnesz nàj-dejo, bàr vu cslovecsem képi, ki ti kratijo 'zivlènye, Csednószt, mòdroszt i vüpanye vu szvojoj mócsi szo prilike, da sze i vu tom bo'zicsi nemremo vcsakati tak 'zelnoga mirà, ki pa bi 'ze ednók potrében büo. Politika ki je 'ze dnesz vsze obri vszega, te do mérà prineszti nedà csi sze szam nezarazmis 'znyé, csi sze nyl podàs po drügi vóli i nè po szvojozavednosztjov. Tò je pa dnesz tiszto dugovänye, stero scsé oblàdati céli szvét tiszti, ki sze zapelati dà. Dicsmo je ki szo vrèdni, delajmo z isztinszkim delom, neszpozàbino sze pa z nigdas-nyi rècsi i djänya, tak bóde — mér na zemli. Lötmerski banket t. Veszéti bi itak mogli bidti, ka 'zeleznica M. Sobota—Ormo'z 'ze ed-ndk vozi, zäto tiszti bankett, ki je na csiszt otvoritvi, tòje da na csäszt z prvim vläkom pridócsi gósztov büo prirejeni, obnäsati nebi sztneli, !ze szamo za nyega znamenitäszti volo. 'Žalostno, ali sze moremo v polenijo szpüsztiti né zavolo prvoga vläka, ste-romi sze radujemo, tiidi ne zavolo gósztov, ki szo pri otvoritvi bili, nego zavolo tiszti pikanterij, ki szo sze pojavile po banketti na edem mèszec, i ki szo znamenitoszt banketta omazale. Znäno nam je, ka je lötmerski väras zaszébe vindikèrao tiszto prèd-noszt, ka vsze gószte pridócse z prvim vläkom, v zvézi banketta on pogoszti, i je poszlao v té nämen pozvänya (vabila) nisternim oszobam i korporä-cijam, za sztroske banketta je pa obes. odbor deszétjezero dinärov dovolo. Zgódilo sze je pa vsze nikak naesi. Lötmerski obes. odbor, v znänyi da nisterne korporäcije i oszobe po-gósztiti more, je zató dovolo deszétjezero dinärov kredita. Prisao ie pa g. gerenti dr. Stajnko-ji od g. velikoga župana Pirkmajera v Maribori telefo-niesni »befehlt naj za 190 gósztov bankett priprävi, steromi je g. gerent brez dvojno vugòdo. Té bankett je pa kostao 22 900 Din tak, ka g. gerenti menka 12.900 Din, stero pa obes. odbor nesese szpoznati, ra/umlivo, är je g. gerent po szvojoj vóli só Nakrätci, szi je g. gerent zmiszlo, da de »fechtaot té menkajócsi zneszek. Na okro'znico szo nyemi priszkocsili na pomócs nisterne korporäcije z 3200 Din tak, da bluzi 10,000 Din escse izda menka. Tó szi je pa dopuszto tüdi v Prekmurji fechtati, ka je escse bole szmesno, i tó z szledécsi ra/logov: 1. Prekmurje csi koga pogosz- titi scsé, je tak galantno, ka pläesa szamó, csirävno dvakrat telko kosta ; 2. csi Prekmurec szvojo ga val-lerijo pokazati scsé nebóde só fechtat prèk Möre ; 3. kak szäma okrò'znica prävi ». . . je prevzela obes. Ljutomer nalogo, da pripravi gò-sztom bankett . . .< té ga naj pläesa tiszti ki je nälogo dao ali vzeo. Sto sze szkäzati scsé, naj nebóde »smucigt. Znamenitoszt té szlävnosztne otvoritve je ze nè szamo sztem v sztrankarszko zagri'zenoszt pokopana ka sze banketti po »befehlit delajo na bremen ali däeso placsilcov ali poedini korporäcij, nego je cèloj szlävnositi forma edne pläesane agitacijszke poli-tiesne poti däna : obprvim sztem, da szo pozvänya, gucs je od Prekmurja, po od ednoga politiesnoga exponenta däni adresaj bilé razposzläna, obdrügim da sze je szläynoszt. tó je banketta pozdrävi v sztrankarsztvo zadušili. Oblika je bila: monopolizäcija szlävnoszti za edno sztranko. Okrò'znica bazira szvojo prosnyo tüdi na „Jutro"-vo notico, ki sze glä-szi : „. . . gosp. korporäcije Prekmurja i Murskoga polja piiprävljajo slävnosz-ten bankett v Ljutomeri . . ." Csi bi tó isztina bila, bi sze tüdi pozvänye v imèni tè korporäcij moglo gläszlti, ki bi banketta sztroske tak tüdi pläesala, nè pa ka sze glä-zilo tó v imèni trga Ljutomer. Szploh je pa nedopüsztno delo g. gerenta, ki za vékse miszli „befehl", kak pa obcsinszki interess. Miszlimo, ka potomtoga nenäj-demo oszobe ali korporäcije brezglävne, szploh med Prèkmurci, ki bi nezaszlii-'zeni lombrov vènec lötmerszkomi g. gerenti pomägali na glavó djäszti i po sterom de szi k' nzekvenco g. gerent doj vzéli tüdi dopüsztiti mogao. Ki sze vösz*;äzati scsé, naj tó za szvoje csini ! Európai blohk a hommunizmus eilen. BEOGRAD. Dr. Nincsics külügy-miniszter külföldi utja Osszefuggésben van avval a szélesebb körii akcióval, mely a kotnmunizmus lektìzdése eilen iränyul. A terv egy európai antibolse-viki blokk megteremtóse, melyhez egy-pàr amerikai ällam is csatlakozna. Evvel kapcsolatban dr. Ninčič az angol kormännyal Radič ällamellenes-bolse-vista mbkódését akarja megismertetni, miutän Radič annyiszor hivatkozik az angolokra, s ennek alapjän ellene illetve pärtja eilen a kellö lépéseket az SHS kormäny megteszi. Je vsze mogòcse!? / Rekontra ! Pod tóv rubrikov szmo v 45. broji nasega liszta piszali (na prito'zbo) od stràjka verenàvuka-—vu-csitelov, ki szo vesenyé zäto nè zvr-sàvali, àr szo sze solé zató vrèmen nè dalé köriti. Tó je bila nasa informà-cija i szmo tò pred jàvnoszt dàli, àr szi tó za dü!znoszt dr'zimo. Na tò naso piszàvo sze je pa solszki opravitel g. Bajecv M, Soboti prevecs prizadeti csüto, àr v broji U. „Murske Novine" nam z sztraslivi (!) pret-nyami odgovàrja. Né nam je eil sze v polemijo szpüsztsävati, ali odgo-värjati na prerekävanya v drügi lisztäj, ali tò vesinimo dnesz, gda sze g. opravitela odgovor za »né iz prerekovanya« miszli i tò z szledécsi räzlogov : 1.) mi odgovor vszeedno za prerekanye vzememo, àr je nike de-nunciàntne vszebine ; 2.) kak voditel edne obesne nàprave, bi mogli réden faktum po pravici opiszati i tò nè za nas liszt, nego v nasem liszti za jàvnoszt; "tó je réd ; \ 3.) i àr evangelicsance kak za nike nàcsise predsztàvla pred jàv-noszi, vu szvojem odgovori. Csirävno ka odgovor nikakse pojasznilo scsé bidti za jàvnoszt ga mi nevzememo zató, àr pojasznilo, kak szlù'zbena informacija bi sze szamo hladne isztine, fakturna szmè-la dotikati i tò v tisztom liszti za tiszte cstitele, za jàvnoszt (ki bi ga priobesiti po tiszkovnom zàkoni dù'z-ni bili) ki je prito'zbo cstèla (szeznà v tàksoj denumeiantnoj obliki bi ga nè prineszli, àr sze niti ne dosztàja za pojasznilo). Od szlü'zbene vodi-telszke oszobe pa niti necsàkamo vecs »da si imam še v zälogit piszäv. * * * .' ■ » l> / Tü moremo zamerkati, ka rävno v tiszto] sóli (mogòcse v zakfirjenoj tüdi), mogòcse po dovoljenyè g. opravitela sze je dao presztor premi-nócso szoboto v dr'zàve sóli presztor politicsnomi gyUlèsi té, gda sze verenàvuk graja . . . Ne s|c * Nevèmo ali szo zdaj 'ze obrtniki za dàcso, ali dàcsa za obrtnike? Nisterne je predoszta, bojdi szi edna ali drüga. Ka sze té zdaj doszta pise, obrtni iisztov, ali dàcsni csekov? M „S P 0 H T HI-F L E S" S. i 1 „MURA" 3 . januarja 19Z5. p«isadobro- A välasztäsi harcok kezdetét vették s bär az egyes pärtok keretében folyfk csak még az eros kiizdelem az egyes sze-mélyek jeloléseért, mégis màris érezhetové vällik az az erös politikai atmoszféra, mely a välasz-tàsokba terrorisztikusan fog le-csapni. Pärtközi és személyekre vonatkozó megegyezések végez-tével aztàn a välasztäsi harc kOzepére jutunk, melyböl elég alkalmunk fog nyilni bo adatokat gyüjteni a jövöre nézve — oku-làsul., Érdekes jelensége a mai politikai harcnak az a sok nyilat-kozat, mely az egyes politikusok részérol siiriìen hangzik el, s a mely minden ellenzéki pärt rovà-sàra szól. T. i. a Radics pàrtot, mint a legerösebb ellenfelét minden mäs pàrtnak, minden erövel lehetetlenné akarjàk tenni. Hamis okmànyokat közölnek egyes la-pok s titkos bolseviki egyezmé-nyekkel vädoljak öket, hogy esak alkalmuk legyen agitäciojukat megsemmisiteni. Àz àllamvédelmi torvény alapjàn azonban még eddig nem nyilt alkalmuk ezt megcselekedni, s egy uj trükkhöz folyamodnak, mely az eröszakos politikànak a netoväbbja. Serrimi màst, mint az európai bolseviki elleni jblokk megteremtése, s az evvel hozandó rendszabalyok al-kalmazàsàval akarnak hatni a Radics pàrtra, iiletve azon szabà-lyokkal tän fei is oszlatni, Söt mi több, törekednek arra is, hogy a magyar, néinet és džemjet pàrtot is feloszlassàk, mert : „. . . nemzetiségeknek fajilag szervezkedni nincs joguk s nincs erre sziikség egy alkotmànyos jogàllamban." Termeszetes ez a felelös kormàny dolga hogyan szól bele az orszäg belügyeibe. Nekünk csak az a megjegvzésiink lehet, hogy jogal'amban a polgarsagnak egyenjogunak kell lenni. Amig pedig pz a magyar, néinet, török stb. azért nem kap agrarföldet mert mas nemzetiségti, addig nincs egyenjogusäg s a különben hü honpolgàrnak jogainak meg-védésére szervezkedni igenis joga van. Éppen ez alapon jogos a horvàtok kiizdelme is, amit végso pontig àllamérdekbol üldözni nem szabad. Minden räfogäs és eröszak csak egy-két eros pärt politikai gyózelmének biztositasàt célozva mas pàrtokkal szemben, ezt hagyja következtetni Iegaläbb is a tény. Ha a polgari jogok élve-zetének ily akadàlyai .lesznek, ez csak rosszra vezethet nem csak belföldön de a kiilföld elött is. Reméljiik, azonban, hogy a józan ész elöbb utóbb az eilenkezojét fogja diktälni, mert szabad pol-gàrai csak szabad kormànyzatnak lehetnek. Jugoszläv—Görög szö-vetség megujitàsa. BEOQRAD. Görög lapok jelen-tése szerint dr. Ninčič külügymioiszter Pärisban tärgyalt Venizelosszal és Po-lisszal. A tärgyaläsok kedvezöen vég-zödtek, s megegyezés tortént a Görög —Jugoszläv szòvetség megujitäsära vonaikozólag. Elokészito tärgyaläsok mär a közeljövöben meg fognak tartatni ez ügyben. A mai Orosz—Roman viszony. BUKAREST. Duca külügyminisz-ter nyilatkozata szerint a két ällam közti viszony mindaddig nem lesz nor-mälis mig Oroszorszäg nem ismeri el Romänia mai hatärait. (Romäniäban. daeära az erélyes rendszabälyoknak, a bolsevizmusnak erös talaja van.) Trockijt - kiturtàk. VARŠAVA. Népbiztosok tanäesa Trockijt, hatalma féltében, kiturta s egy csapat paranesnoksägäval bizta meg, hadügyi nöpbiztossäga helyett. A hadsereg közt emiatt öriäsi az elég«-detlenség s ez az oka, hogy legutöbb Trockij és Zinovjev katonäi közt véres harc fejlödött ki Déloroszorszdgban. Halàlra itélték a hanno-veri többszörös gyilkost HANNOVER. A németorsza'gi többszörös gyilkos Haarmann iigyében hosszura huzódó biróségi .tärgyaläsa befejezödött. Haarmannt a birösäg 24 rendbeli gyilkossäg elkovetésében Grau-sot pedig mint felbujtót és tettestärsat mondotta ki bünösnek, azért mindkettöt ha'älra itélte. Haarmann nem fellebbez esupärt az .utolsó kivänsäga : haläla elött egy feketekàvét, egy cigarettät és egy da-rab sajtot adjanak neki. Kérte hogy még karäesony elött Hannover foterén végezzék ki és mozi részére fényké-pezzék le. Ez utóbbi kivänsägät nem teljesitik. Januärban alakul meg az uj német kormàny. A birodalmi gyiilés januär 4-én ül össze. A kormänyalakitäs céljàból meg-inditott tärgyaläsokat Ebert elnök Marx kancellär javaslatära, a karä-esonyi ünnepek utänra elhalasztotta, amikor is közvetien a birodalmi gyiilés osszeiilése elött pröbäljäk a nagy-koaliciót összehozni. A birodalmi gyiilés januär 4-én ül egybe, az uj kormäny kinevezése tehät legjobb esetben januär elsö felében torténhetik meg. A tärgyaläsok elhalasztäsa politikai körökben nagy meglepetést keltett és a baloldali pärtoknäl elö-ször igen éles kritikät vältott ki. Lassanként azonban kialaknl az a meggyózódés, hogy ez az egyetlen utja annak, hogy a kormänyalakitäs lehetséges legyen. A német néppàrt vezetöi rämutattak arra, hogy kiväna-tos volt néhàny hétre a dontést elha-lasztani, amig az izgalmak némileg lecsillapodnak. Az elhalasztäs tehät a välsägnak nem megnehezitését jelenti, hanem egyenesen megkònnyitését:. Glàszi —Hirek. K* il — Vszem postiivanim na-prèplacsnikom, cstitelom, porocsevalcom i oglasüvajo-csim prijätelom „Mörszke Krajfne" veszéle bo'zicsne szvetke 'zele. Reditelsztvo i opravnistvo. — Pétdeszét procentov falé za-raesünamo odszèmao oglasüvanya (anonce), od predpiszane tarife, za domäese (Prekmurszke) trgovce, obrtnike i kmete. — Opravnistvo. — Kokoši za bo'zìcsne szvétke, är je z tè dobra 'zupa, szo szi pre-szkrbeli nisterni neznàni csinitelje. Ka naj ednoml vérti nenapràvijo velko škodo, szo je po vrèdnoszti v kategorije raztälali, i preminöesi tje-den v esetrtek nöcs szo : od Kühär Stevan Jäkoba 4, Hodoscsek Iväna 3, Kühar Stevan martina 2 i od Leposa tüdi 2 kokoši odneszli. Vszi v Pü-conci doma. — Nòvolétne pozdrave v „Mörszkoj Krajini" sze gori vzemejo v Tiskarni i tüdi v trgovini Erdössija do 29-ga dee. Céna za edno vosesilo je 10 D. v — Himen. Upravitel veleimänyia gr. Zichy v beltinci ing. g. M i k u š Franc szi je té mèszec 17-ga poröeso z Chloupek Danicov z Varaždina. Obilo szrecse. — „Tri szamokrivde". Podtém imé-nom szmo v ednom prvèsem Ibroji našega liszta piszali eden artikulus od nasi vérsztveni szamokrivic. Pri omenjenyi krivic zavolo plemenszke 'živine semo potvörili tüdi nisterne ekonome (gazdäsz). Ar szo nikàki mogöcse né zarazmeli razlike med ekonomi, z radosztjov zagotovimo tii, ka sze je potvärjanye né tikalo okrajnoga ekonoma, ali po növom imèni srezkoga kmetijszkoga referenta g. Vcfjska, komi vsze csäszt i zah-väla za lèpo delo za kmetiszki sztan. 11 t ! : lila! Irta : Rozwadovszky. VI. — Sändort e végtelen hatärtalan szeretet amelyet a bohóc gyermeke iränt érzett megindltotta és alig birta magät rendben tartani és meg-nyugtatólag szólott. Legyen nyugodt, nem akarom megfosztani egyetlen kincsétol, mert megtudom érteni fäj-dalmät, amelyet a gyermek elvesztése okozna önnek. — Mély megindultsä-gäban részvéttel hajolt a szenvedö folé, aki tägrameresztett szemeivel üvegesen nézte öt. — Oh ön kimondhatatlanul sze-rethette feleségét és az viszont, mondä Gyula, adja ide kérem a , hegedümet. ; — Sändor teljesité a kérést és oda ; nyujtä neki a hangszert. Gyula végig-huzta a vunót behunyt szemekkel annak hurjain, és az utolsó accord hangjai, mintegy mämorosan csengtek a szük kis lerem falain belül. - Angela lépett be gyermekded lägy mo-soliyal arcän, a misztikus zene hang- jait mohón szivta magäba. Kis karjait Gyula nyaka koré fonä, ugye most mär ismét egészséges vagy apukäm, hisz mär megint tudsz oly szépen he-gedülni. A bohóc mosolyt eröltetve areära intett a kislänynak és mondä : Halld Angeläm ! halld dräga gyerme-kem I e férfi volt anyuskädnak legdrä-gäbb barätja, — hangja elcsuklott és nagy megeroltetésébe került, hogy to-väbb beszélhessen — és Sändor grófra mutat. Ha én mär nem leszek, legyél ové, szeresd öt ugy, mint engem sze-rettél gyermekem, ö jdt akar veled, ö boldoggä akar tenni téged. — A kis-läny kutatólag nézett a grófra, aki kiesi kezeit az ovéibe vette és gyen-géden simogatta. Miért nem mondta mamuskämnak, hogy engem is läto-gasson meg? kérdé a gyermek a gró^ fot. -— Hät csakugyan nem lätogatott meg téged soha anyuskäd ? kérdé a gróf mohón azt hive, hogy a gyermek tän olyasmit fog elärulni, amit a bohóc el t i i kol t, hogy län mär mint férjes nö is fenntartotia a viszonyt. De nem! Oh igen, amikor beteg voltam, éjjel eljött a/, ägyamhoz, de ez csak älom volt, volt a kisläny felelete. — Sändor mohón össze-vissza csókolgata a gyer-meket. — Az orvos lépett be és szi-goruan nyugalmat parancsolt, és Sändor grófnak tävoznia kellett. Megszoritä Gyula kezét bucsuzóul oly bensoséggel, mintha mär kitudja mily régen legjobb barätok lettek volna. A „viszonllätäsra" és ha nem ! kezét a gyermek fejére tette. Egy könyörgö tekmtet követte, mignem az ajtón ät eltünt. Az éjszaka folyamän Gyula meg-halt, a muvésszel vele temették hege-dtìjét is. Szorosan a koporsó mellett a cirkusz összes személyzetétol követve lépkedett szomoru tekintettel Sändor gróf, kézenfogva egy könytöl äzott arcu, gyönyörü kislänykät Angelät, a bohóc egyetlen leänyät. Senki sem tudta magänak megmagyaräzni a gróf ilyetén magatartäsät. — Még ez este Sändor gróf Stropkóra utazott, magä-val vive a kis Angelät is. Mär késo éjszaka volt, hogy megérkeztek. Sändor a gyermeket Illa szobäjäba vitte, ahol a fehérasszony képe lógott és megmu-tatä azt a kislänynak, az édes anyäd Angela gyermekem szólt elérzékenytìl-ten. A gyermek sokäig szótlauul nézte a képet Sändor grófot ätkaroltan tartva, mintegy védelmet keresve az erös ferfiunäl. Majd remegö hangon megszólal. Ilyen volt mindig, mikòr hozzäm jött älmomban. — Sändor megrendülten térdeire esett, òlébe kapta a gyermeket és mohón csokolta azt, mig arcän végig peregtek fäjdalmänak, könnyei. A gyermek viszonozta a csó-kot. — Sändor ugy érezte, hogy szive meghasad, de nem tudta, hogy az örömtöl-e, vagy fäjdalomtöl. ;De tän a kettönek egytìttesétól. — Maga elött lätta lllät. Igen, ö itt volt a gyermek-ben, az ö lénye tolté be a rideg ter-meket és Sändor egész valöjät. Eszébe jutottak a haldokló szavai, egy anya nem haihat meg gyermeke nélkul, mert a kettö lelkét, kell, hogy egygyé füzze egy szäl. amelyet a haläl sem szakit-hat el. — Es azt a nagyot, amit a haldokló nem tudott véghez vinni, még csak neki megmondani sem, ö magätoj jött rä a véletlen kozbelépése révén és befejezte, véghezvitte, teljesitette azt, ami a haldoklónak utolsó óhaja volt. Az utolsó accord elhangzott örökre Gyulänak, a bohócnak haläläval. — »Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyä näjde. Kalendariji, ki sze v Prekmurskoj Tiskarni i pri Erdösi dobi, je cena 8 din. Ar pa^ „Mörszka Krajina" szvojim p. naprèplacsnikom i csti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvd-le'zna scsé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokà'zejn, ka szo rè-szan naprèplacsniki na „Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdàs" kalendar za làs/.tno cèno, tòje za 6 dinàrov, i tö ali v reditelsztvi ,,M. Kr." v Märkisevci, ali pa pròti dokäzi v Prekmurskoj Tiskärni v M. Soboti. — Prijétni fllàszi za reumaticsne be-te'znike. Pred dvema letoma je zgriin-tao gori mladi ruszki zdravnik i bakteriolog dr. Rahlejev edno vräsztvo pròti vszè vrszt reumatizma, steromi vräsztvi je, po nyega pomèsani dugo-vänyaj, imé dao Radio-Balsamica. Pri niicanyi toga vräsztva pri bete'znikaj obete'zäni na reumatizmi, protina i reu-maticsnoga isijasa, szo doszégnoli nevervani rezultat tak, ka je Radio-Balsamika pripoznani od vszè mede-cinszki autoritetov Europe kak jedlno i nàbole gvüsno, szredsztvo pròti vszè vrszt reumatizma. Tó vräsztvo sze niica za massiranye. i hitro "valä neskodlivo szrci i nenihà niksi skod-livi opajk nè na kò'zi né na organizmi. — Nas näro.d po szvetovnoj bojni doszta trpi od reume, zäto je zdä prilika tü za té nàvékse reuma-ticsne bete'znike, da sze vszäki z dvè—trèmi flaskami toga vràszba zvräcsi lèko. Za delo i za odajo toga vräsztva je odprèti Laboratorium Ra-dio-Balsamika Beograd Kosovska ulica 43. 156—3. — Sillingi v Adsztriji. Z zacsétkom nòvoga leta tò je z prvini januàrom sze vzeme v obracsäj nòvi austriszki pènez: shilling. Eden silling de 10 jezero denésnyi papérnati koron vrèd-noszti meo, —- Tri bike dobi Prekmurje, präve csisztokrvne simenthälszke, ki szo kiiplem na dr'zävni racsun v Svàjci. Bi sze ji vecs dòbilo, ka bi za ze preplodjeno naso !zivino prevecs potrebno bilö, ali niti té je nè niedna obcsina stela prevzéti, nego szo je poszamezni vértovje proszili i tak dobili. Prido 'ze v te szvétkaj v M. Soboto. v — Elektricsno razszvetiävo za M. Soboto je nemška Radgona ponüdila, stero je gotova do granice na szvoji sztroskaj vpelati. Gerent M. Sobote i nisterni odborniki szo za elektricsno razszvetiävo. ali té delo je zòbszton-szko csi nisterni tò volò grajajo. Pogàjanva tecséjo dale. ■ _ Igen ti'sztelt elöfizetöinek, olvasóinak, hirdettetöinek és tu-dósitóinak kellemes karàcsonyi iinnepeket kivén a „Muravidék". — Szerkesztósége és kiadóhi-vatala. iiì* < « ' f k gazdàkra nézve. Mig iigyvédnek jegyzónek, nem-külömben ipar és kereskideimnek, leg-utóbb pedig màr a munkàsoknak is megvan a sajät kamaräjuk, mely hivat-va van érdekeiket mintegy hivatalos fòrum közvetlenül védeni addig a földmivelök nemhogy gazdasägi ka-maräk létesitését nem követelik ami pedig mint hàttérbe szoritott tóbb-ségének feltéileniil és elsösorban meg-jàrna, de még szakegyesiilet létesitését sem szorgalmuzzuk. Talàn volt alkalomunk tapasz-talni még a magyar èra alatt, hogy mily haszonnal jart a csekély tagsàgi dijjal jàró järäsi, illetve megyei gazd egyesületek munkàja. Ki észre akarta venni, annak hasznos voltàt le nem tagadhatja. Marha tenyésztoknek faj àllat beszerzése, maggabona közveti-tése, gàlic, kénpor olcsó àron vaiò szétosztàsa, allatkiàllitàsok, dijazàsok szintugy az igen hasznos gazd. teli tanfolyamnak kosàtfonàsàra stb ren-dezése, mmd csak azt igazolja Nem ludjuk elègge magasztalni ily egyesületek létezését mely gazdasägi szempontból nemcsak azértfontos, mert közvetit, de mintegy a gazdasägi élénk-séget mozditotta elö màr màgàval avval, hogy az egyes gazdàk vetély-kedését idézte elö a iobb terményért a szebb àllatért, amiból végre is csak a gazdàknak volt haszna. S ha vàltozott viszonyokmàs hely-zetetteremtettek, ezért az adott helyzet-ben, uj àllamunk kereiében sem sza-badna megfeledkeznünk arról, hogy különösen a mai szorult helyzetünben a gazd. egyesületek létesitésérol hat-vänyozva ne gondoskodjunk. Elvégre az a gazdasägi vàndortanitónak mint gazd. szakreferensnek volna a teen-döje, azt hisszük arravärnunk nem sza-badna, mert ezen kótelesség melett is elsösorban a mi érdekùnk hogy létez-zen. Azért ha mi jóakaratot mutatunk az egyesület létesUl. Slovenia egyik igazàn eros egye-sülete, »Kmetijska družba« legutobbi megtartott évi rendes kozgytilése tisz-täzta az eddigi politikai befolyàst, visszatért hivatàsàhoz mért rendes munkàhóz, azért vele a kapcsolatot felvehejjük, hogy a kellendö kapocs a gazdàk közt meglegyen igy, ha màr ónàllóan cselekedni nem tudunk, ilet-ve nem akarunk. gazdAlkodàs. A kenyérkészités Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota. (Folytatäs.) Nem felesleges felemliteni, hogy .lem kell a lisztet mind egyszerre haza vinni, mert azt kezelni, forgatni kell, hogy meg ne dohosodjon. Forgatäs közben könnyen robbanäs is bekövet-kezhétik az u. n, lisztrobbanäs. Erröl mär hallhattak. Ha ugyanis szäraz fehér liszt felporzik és sok levegövel kìveredik, olyan robbanó természetu lesz mint a dinamit, vagy a puskapor és amint läng èri azonnal felrobbanik. Ezért' este csak villanylärnpäval men-jünk lisztért (vagy bänyalämpäval). lgaz, hogy azzai, ha a lisztet hóna-pokig a malomba hagyiuk, nagy ösz szegü hitelt nyujtunk a malomnak, de akinek nincsen cselédje és a häzban mindent magänak kell megtenni, kény-.telen ehhez a módhoz fordulni, mert a hetenként kétszeri gabona vagy liszt-lapätoläs nem mondhatö kellemes és egészséges tomäszäsnak. No meg ilyen esetben olcsóbban is kaphatjuk a cserelisztet. Hiszen a malmoknak van belätäsuk, »lehet velük beszélni,« kisebb haszonnal is beérik. lsmerkedjitnk meg a kovässzal és az èie ztövel, mert aa is kell a ke-nvérbe. A hovä.sz a teknöben maradt kenyértésztaniaradék, melyet élo anyag-nak kell ismerni és ezért sem lui nagy melegnek, Sem nagy hid-gnek kitenni nem szabad, mert benne az erjesztö-gouibäk megbelegS'enek elpusztulnak. A poralaku töcött só is megöli a gombakat a koväszban, élesztoben éppen azért nem jó az élesztot sóval összchozni, jobb a sót vizben oldva hasznàlni. A szeszes crjedes erjesztö anya^a : az éleszto. Ennek jjoinbdi k Lì ì ö i ■ fé l é k : van bor-, sor-, szesz- és préselt éleszio A kenyérhez a prèseli éleszto szük.se^e-, A régk-k a kenyérbe is a sor élesztot hasznältäk, bär nem oly tartós mint a prèseli. A/. élesztot a gabonacefreböl készitik ugy, hogy azt beoltjäk (hozzakeverik) szeszélesztovel, ettöl savanyu lesz Erjrdé* kö/ben le-vegöt is presclnek a/. anyay>>kba (a masszäba) amitoi az erji-dés fokuzódik. végre egy kis krumplì kernenyitövel keverve préselik. Ezért nevezik préselt élesztonek (Presshefe). Ujjyanilyen a koväsz. Az is élo erjesziö gombäkat tartalmaz, melyek élénken, gyorsan szaporodnak, ha tésztaban bennsöen elkevertetnek. A kenyérkészitéshez még viz, kevés sö, egy pär burgonya, esetleg kOmény vagy komlö kell (Ki a kom-lós-, ki a koményes kenyeret szereti). Minden elö van készitve. Szän-dékunk a lebetö legjobb kenyeret el-késziteni, amely izletes, lyukacsos, foszlös lesz, Rägäs közben nem szabad a jól késziitt kenyérnek ósszegombóco-sodni, mint a néhdny helyen »élvezett* farsangi fänknak. Este megszitäljuk a lisztet és ezt teknöbe tesszük. A liszt kózepébe anél-kül, hogy összenyomnänk, egy kis mélyedést. fészket kaparunk. Elövesz-szük a koväszt avagy az élesztot és azt apróra tördelve langyos vizzel (nem forróval, mert különban azzai el öljük az erjesztö gombäkat) feläztatjuk. A koväsz jösägätöl és minoségértSl, de a liszt minoségétol is függ mennyi ko-väszt vagy élesztot vegyünk, de tudni kell a kovrfsz sajätsägait is, mert egyik akär hideg helyen is elszaporo-dik, mgekel, a mäsik fajtänak meleg hely kell. Ezt a gyakorlat hozza ma-gäval, hogy melyik koväsz-, éleszto-fajtäval hogyan bänjunk. A langyos koväsz oldatot amulziót az emlitett fé-szekben nein hideg, sem tul meleg kevés Iiszttel tésztàvà keverjük. Télen, hogy a hideg ne ärtson a kelesztönek, nyäron, hogy a legyek bele ne ehes-senek az elég hig, „elotésztaba", az egész tekenöt lisztestül, elotésztàstul, meleg ruhäval letakarjuk. Vänkosokat, dunyhäkat räfektetni, — amint azt a parasztoknäl néha lätni, — felesleges, de igen hideg téli éjszakókndl talän egészen észszeru meleg asztalteritöket (abroszt) vastagabb rétegben reä fek-tetni, Ne felejtsük el, hogy nem szabad — különösen télen — a fäbdl késztìlt teknöt közvetlen a hasznälat elött kimosni, mert a viz tobbé-kevésbbé a fäba ivddik és hideg idòben a lisztet nagyon lehütti a nedves hideg teknö. Hideg konyhàban télen, ezért nem jók a zomäncozott pléh teknók, edények sem. Nyäron az utdbbiak kifogästala-nok. Mäsnap reggelre az elótésrtàban az 0le»ztögombäk annyira elszaporod-tak, hogy az majdnem habos a sok gäzhdlyagoktöl. Reggel forróvizet ké-szitünk härom fazékban, az egyikben puhära fözzük (aki szereti kenyérben) a burgonyät, a mäsikat kézmosisra hasznäljuk, a h&rmadikkal, amely amig a köztisztitässal foglalkozunk langyosra lehül, a kenyértésztit csinäljuk. figyel- I I rnébe J { üendeglösöh A murska-sobotai pincém-ben elsörangu jó k n m minoségti ó- és uj- U U I kapható. Àra literenként 61/» 154-4 Dinartól felfelé. NÀDAI JOZSEF borkereskedö. txnf.sur? 'ii-AictmiKxatB ZA BOŽIČNE SVETKE! Vsakovrstno najbolje pecivo, slad-korči, bonboni, keksi i t. d. — vse prvovrstni izdelki pri Sidoniji Novak slaščičarna v Murski Soboti, kjer se tudi naročila na torte in drugo pecivo za gostuvanje spreje-47—2. majo. Točna postrežba I Zmerne cene ! Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdössy Barnabàs papir és jàtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus ternplom mellett. ■FIGYELEM I • ■ I Spület és tiizifàt a legjobb | minoségben, a legolcsóbbb I I napiàron és dus vàlaszték-S 153-4 ban kizéròlag: S IÀBRAHÀM ELEK I _ fakereskedónél HODOSON szerezheti meg. IIIBBIIHBIlHBilll rllimiUIBIIIMI mipviimimihi ELäDO Urdombon azorszägut mellett régente fennälld jó forgalmu |j = iizlet, vendéglo, mészarszék = a ho/zävalö gazdasägi épuletekkel és birtokkal együtt azonnal eladó. g Bövebbet C?P088 Hermàll kereskedonél Urdombop | ■IIIBiimiMIH Dve zidani hiši z večjim posestvom za 100 dinarjev dobil bo lastnik naše srečke, katerega bo zadel žreb. Srečke razpošilja »Prostovoljno gasilno društvo v StrniŠču pri Ptuju,« proti naprej — pošiljatvi zneska za srečko, ter Din 3 — za priporočeno pošiljatev. Srečke dobe se tudi pri g. Valentin Komavli, stanujoč v gostilni pri Kolodvoru, Murska Sobota. 50-1