e r Vépsztveni, pol Usesti I kulturni tiédraik RSZKA KRAJINA MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Evf. Márkisevei, I925. március 8. Hmetíszkn drü'zl Kak szmo tő 'ze néednok popiszaii, vezalo kmétskoga líid-sztva je zgüblerio z zacsélkom szvetovne bojne, gda je edína veri'zica razfrgnyena z prenehá-nyoni dela szvojecsaszne kme-tíszke diű'zbe, kak edine pőti i szredsztva za naprépomőcs kmet-szkoga sztária. Vec°> kak isztina je pa tő ka rávno v toj po-bojnszkoj dőbi, gda bi nam 'ze szamo prőíi vnögim vnőgim pijaj cain kmétszkoga sztána sze trbelo braniti, je toga vezala né biiő, kmétszki sztan je naszebé büo niháni. Ár sze pa rávno riasz-prőini sztan nemre brigati z za braiítev kmétszki interesov po-trébne naprave i dugoványa esi sze szám kmétszki sztan nepobriga zanyé, vendar je né csüdo esi je d'-szémao vsze szpalő i szino szi pomágati né mogli. Kmeta m szo ra zne korporá-čije i politicsne gruppé i pótom té tak tüdi dr'záva száma telko na pomőcs büí, nakelko ;e té sztan potrében büo za osztáti v táksoj mőcsi. z sterov je rázne bremena prenosziti ládao. Tő pa tüdi záto, ár szo kmétszke politicsne potí neglíhne bilé po za-pelívoszti rázni grupp i politicsni pijajc je bjla vlo'zena kmetszka zavüpnoszt v prőtikmetszke ele-mente, ki szo sze za nyéga bri gati persze ne steii. Ravno záto ár politicsnoga ednorazménya nemarno i ga escse dugó vrérnena meli nebőno, je ternvékse vréd-noszti kmétszko nepoliticsno zdrü'zenye i tő rávno zdá, gda previditi moremo tő. ka sze je zacsnola náprlé pod krnela patáj sze 'zariti, na kmeta hrbti gezditi. Tő zdrű'zenyé brez vszáke politicsne zahrbtnoszti, velkoga po-ména i za naprépomőcs kmetij-sztva mogócse návecs vrédnoszti je: „Kmetíszka drű'zba". Vszi sztno znali ka nam tő trbé, vszi szmo navdüseni bili zanyö, ali zacsétka agilnoszt je inenkala z-nász. Dönok pa, csi-rávno po dugsem zavlacsüvanyi, sze je nasztávila druzba, edíno vezalo vérsztvenoga sztána i vecs kak mogőcse rávno té, gda nam je tő nábole potrébno, gda szkőz nyé rávno návecs pomőcsi mámo pricsakati. Dobra vola je né inenkala, vréloszt do toga dela je velka bila, szsino zagotoviti pa moremo, ka nam pri tom deii potréb- Broj 9. Szám. na inteligenca domácse vrszte nédc na pomőcs v tisztoj meri, kak bi tő 'želeti mogli odnyé té, gda bi tak kmeta z té vér-sztvene krize vőpomocsti nyim duznoszt bila, Jesztejo i násli szo sze pa lüdjé mednyimi vszeedrio, ki cíl i namen toga dela preraz-mijo i szo sze zavzéli tüdi zaíő, da do pomagali kmeti na pravo pót pridi i i szo sze posztavili na eselo toga vaznoga dela. Tak sze je 22. febr. 1925. z sésztdeszetimi zacsétními kotrigami z velkov navdüsenosztjov osztano-vila : 'Podružnica Krnetiszke drü'z-be za M. Soboto i okolico v M. Soboti« i taki odebrála szvoje vo-ditele, ki do vodili delo za naprépomőcs vérsztvenoga našega sztána, po szledécsem: Predszednik: Vértes Sándor vp. vucsitel v M. Soboti. Podpred-szedniki: Osterer Károly M. S. i Kühár István Markišavci 20. Tajnik: Samec Josip dr'z. 'zivi-nozdravnik M. Sobota nameszt-nik Dr. Zv. Zemiič dr!z 'živino zdravnik M. Sobota. Odborniki: Vojsk Franjo dr'z. ekonom Beltinci, tüdi tak vért drü!zbe, Lains-esek Franc M. Sobota kak blagajnik (peneznik) družbe, Flegar Ivan Brezovci, Kovacsics Stevan Mlajtinci, Vlaj Franc Predano/ci, Kühar József Tešanovci, Titán Józsvf Cernelavci, Martinec I. Satahovci, Györek I. Rakitsan, Bencik János Moravci, Heklits Kalman Nemčavci. Delegati za centralo: Samec Josa dr'z.'zivi-nozdr., Kühar Števan Markišavci 20. Revizori: Vezér Géza Mar-. tjanci, Szecsko Ivan Markišavci. Ergo sze je druzba oszta-novila, 'ze obsztoji i dela Za vrédnosztno delo szo nam garancije oszebe voditelsztva, z-ste-ri poszebi zdignemo vő g. Vér-íesa, koga nam je za predszed-nika, csirávno pri nyí viszikoj sztaroszti i né povszemszega zdrávji, pridobiti szrecsa bila témbole, ár kak pod predszednik bivšega „Gazdasági egyesületa" né szamo z toga nego i 'zívlenya prakszov do nam ká'zi pót i düsa za napredüvanye toga nemesko-ga cila i dela Né pa je zadoszta tő, kabi sze szamo na voditelsztva delo gájali, csirávno známo, ka nyí navdüsenoszt z-osztáti nemre Csi je zacsétek rze tü, te nam trbé vszem tisztim vküper prijéti, za kí hasznovitoszt je druzba i nyé delo namenjeno, tóje vszáki grünt-ni vért more prisztőpiti i delati za razsürjenyé družbene miszli tak, ka kemvecs nász bőde tém-vecs doszégnemo léko. Ár, kak nam je znáno, na vszáki stiride-szét podrü'znicsni kotríg mámo jus ednoga delegáta poszlati na velke gyűlése v Ljubljano, té prevídimo léko i tő, ka kelko-krát nasz jeszte stirideszét kotríg, telkokrát nász Prekmurce eden delegát za nas haszek zasztőpa léko. Povémo ka nász bőde ko-trig oszemsztó, kakso vlogo de igralo nasi dviszeti delegátov, da tüdi bi v szredíni odlocsilno recs meli v Ljubljani. V tom mislényi pozdrávlamo tő mládo drü'zbo, ná napreduje ná eveté, na haszek vszé nász. Lemondott a török kormány. A török kormány kedden Kemal pasa köztársasági elnöknek írásban benyújtotta lemondását. A török kormány iemondása egész váratlanul jött Fethi bej miniszterelnök személyében sikerült leszerelni a kormányt alkotó többség, a köztársasági néppárt kebelében a dohánymonopólium terve körül felmerült ellentéteket. A kurd felkelés azonban ismét kritikus helyzetet teremtet, mert a kormánypárt nagyrésze azt kívánta, hogy kerüljék a testvér háborút v és igyekezzenek megegyezni a felkelőkkel. A párt kisebbsége, amelynek élén Enver p;ssa áll, viszont a kurdok kíméletlen letörésére szólították fel a kormányt. Súlyosbította a helyzetet, hogy az ellenzék a többségi pártban támadt éles válságot a köztársaság ellen próbálta kihasználni oly módon, hogy ismét napirendre hozta a kalifátus visszaállításának kérdését. A Fethy-kabinet lemondását Kemal elnök elfogadta. Az uj kormány élére valószínűleg a néppárt baloldalának egyik tagja kerül. Je vsze mogócse!? Sztarisje vucsenikov na reálni gimnáziji sze prito'züjejo, ka nisterni professorje od decé 25 J0in zahtevajo poednom za naküpivanye za sőlo potrébni i menkajőesi potrebsesin. I ka vecs, csi toga nevcsiníjo, je z-klűcsijo z-solszki predávany. Kak sze znati more, náimre te szirmaskése vrszte deca, tömi zadosztiti szo ne-mogöcsi bili i tak od predávany z-klücseni. Dotégamao bi tak vrédi bilő, szamo edno zagotoviti moremo. Re-álna gimnázija je dr'závna, za naküp solszkí potrebsesin sze dr'záva tém le'zé pobriga léko, ár jo je poszlopje niká né kostalo. Pa csi bi jo kostalo rávno. ali sze za potrebsesine, potrebne za vcsenyé dece né ona dú'zna priszkrbeti? Ka je šolnina brezplács-na tő nemre bídti fundament za tő, ka bi med letom neznánokrát mace-rérali starise z ráznimi zahtevami. Ali sze ná dolőcsi rédna šolnina, z sterim vszáki sztaris 'ze vnapre racsunati zná, né pa medletom vszeli buzerérati sztarise z ráznimi velicsíni dinarov, escse bole pa zavolo té krivice delati deci pri vcsenyé škodo — z klücsit-vov od predávany. Tő je k-dvászeto- mi sztőletji nedosztojen dokáz . . . * * * 'Železnica M. Sobota—Hodoš je dobila, kak szi lüdjé guesíjo, nikse golobinyeke, ki sze za obracsáj részan nücajo, csirávno na szramőto civivfe-lizácije. Té »golobinyeki« szo né drügo, kak oszebni vagőni z-tisztoga vrémena, gda szo 'železnico gori násli. Csi bi né csüli ednoga 'z. szpre-vodnika (kalauz) ka je pravo: »Té szo za Prékmurje premoderni,€ té "bi szi racsúnali, ka je té vagon namenjen za potüvanje okőli dr'záve, da ná sze predsztávi, kak forma 'zeleznicske zacsétne dőbe, i medtém je tüdi v Prékmurje priso. Szamo gda právijo nikáki gornye recsí, té szi more misz-liti ka je né tak, nego kak té vagon, tüdi vsze drüge náprave i potrebsesine je — dobro za Prekmurje. * * * Zdá pa 'ze da odtoga gues jeszte, moremo povedati tüdi i tő, ka szmo Prekmurci né tak v kulturi za-osztányeni kak pa tiszti, ki nam tő escse i z táksim vagőnami scséjo do-ka'züvati. Né, natelko né, ka szi escse i na tom premislávamo: köríti vagonaj do 15. aprila more, tfl pa nemre ár cévi nema té vagon; dveri szo brez varr i záporov, neszrecsa je pri náménsoj priliki zagvüsna. — Sto-stécs czi scsé szpravití pri toj priliki zahválnoszt, je jo pa nevréden, ár vékse bede sze zgoditi né moglo escse. * $ g Dőbili szmo edno prito'zbo z M. Sobote, ali ár sze v vszebine ce-Iőtov ne szoglásamo, dámo 'z-nyé szamo z-vlecsek, stero priobesimo brez komentára i je szledécse:»,. bilő. Csüdno je pa, ka tüdi ceszté, kí szo dr'závne, sze kelko telko poprávlajo, ali Grajska u. (Bácova), csirávno mí tak placsüjemo primerno dácso, dok-láde i cesztni davek kak vszi drügi, tü sze pa 'ze od pét metercentov véksa bremena voziti nemre, ár sze pogrozí z kőli vréd, tákse blato je ze tü. Niti nam guesati né trbé od toga ka v toj nábo'znésoj vesznici néga gnojá na ceszti, kak v toj vilici (glej gr. stale), stere „dobro i zdravo" szagoszmo dén od dnéva mí, ki szmo tű hoditi i voziti prisziljeni, snofati ob-szojeni. Kak tevi dvé priliki rávno tak ove prvle popíszane bi !ze ednok energicsno vracsenyé 'želele i te'zko —te'zko csákamo vszi prizadeti csi...« Megalakult a „Gazdasági egyesület." A rég óhajtót terv végre sikerre vezetet, a r Gazdasági egyesüier" megalakult, f ho 22,-én végre nyélbe üttetett. Dacára a rossz időnek, mégis nagyszámú érdeklődő rész vételével az alakulás megtörtént, amit annál nagyobb megelégedéssel közöljük mert a kezdet kezdetjén is már hatvanon felüli olyan tagja van az egyesületnek, kik a tagsági dijat (20 Din.) befizették. Milyen lelkesedéssel érdeklődött nem egy gazda az egyesület iránt, époly lelkesedés mellet folyt le az alakuló gyűlés, melyet az előkészítő bizottság nevében Kühár István nyitotta meg és vezette. Az ülés megnyitása és a napirend tolmácsolása, nemkülönben az egyesület céljának rövid ismertetése után Vojsk áll. gazd. szakelőadó bővebben ismertette az egyesület múltját jelenét és a jövő feladatát, Vérles Sándor ny. tanitó, mint a régi gazd. egyesület volt alelnöke ismertette a régi egy. munkálkodását, amely már hosszabb ideje nem működik, azért felszólít mindenkit, hogy a nemes célt szolgáló intézményt mindenki odaadóan támogassa, lépjen be tagnak minden egyes gazda, aki csak érdekeinek támogatását elérkezetnek látja. Ezután Kühár a napirend második pontja értelmében felkéri a jelenlévőket, hogy válasz-szanak kebelükből vezetőséget s egyúttal elnöknek Vértes urat ajánlja. A jelenlevők egyhangú ily határozata alapján, bár betegségére és öregségére való hivatkozással Vértes ur az elnöki tisztet magáról elakarta hárítani, Vértes ura az egyesület elnökének megválasztatott. Dr. Zemlič áll. állatorvos további javaslatára a gyűlés által megválasztattak: Osterer Károly nagybérlő és Kühár István Márkisavci (Mőrszka Krajina szerk.) alelnöknek, Samec és dr. Zemlič áll. állatorvosok titkár illetve helyettes titkárnak. Lainscsek Ferenc M. Sobota pénztárnok, Vezér Géza Martjanci és Szecskó Iván erdész felügyelő bizottságba, Ljubljanai központba: mint kiküldöttek Samec állatorvos és Kühár István Márkisavci, választmányi tagok: Vojsk Franci áll. gazdasági szakelőadó, egyúttal mint az egyesület gazdája is,! Flegar Ivan Brezovci, Kovacsics Stevan ! Mlajtinci, Vlaj Franc Predano/ci, Kiihar i József Tešanovd, Titán józsJ Čer-; nelavci, Martinec I. Sátahovci, Gyö-rek I. Rakitsan, Bencik János Moravci, Heklits Kalman Nemčavci. Miután az egyesület igy megalakult, most már a napirend harmadik pontja, az esetleges indítványoknál több felszólalás történt, melyek mindegyike csak a nagy érdeklődésre vallott. Más tárgv hiányában az ülés avval rekesztetik be, hogy a válaszrnány ülése minden külön értesítés nélkül március 1-én a Benkó-féle korcsmában d. e. 11 órakor tartalik meg. Igy az alakulás végleges, most már csak a tagok minél nagyobb számú jelentkezése szükséges, hogy a minden negyven tag után számítandó egy központi kiküldöttel a központban annál több eredményt érhessünk el. Mindnyájan az egyesületbe ! Háromezer láda dinamit felrobbant Rio de Janeiróban. Több ezer halottja van a katasztrófának. LONDON. Rio de Janeiro-1 egy otthon horganyozó szállítóból érkező hír szerint, az ottani hajón tüz ütött ki, amely azután kikötőben borzalmas tüzkatasz- j átcsapott más hajókra és raktár-trófa történt. Egy petróleuinraktár| telepekre is. A raktárakban nagyégése során dinamit robbant fel j mennyiségű petróleum, benzin és és ez mar az első jelentések sze-! dinamit volt. Egyik robbanás a másikat érte és óriási pusztítást okozott. A katasztrófát azonban az okozta, hogy a hatalmas dinamitraktárra csapott át a láng és háromezer láda dinamit felrobbant. A hatás borzalmas volt. Az elpusztuit rengeteg sok emberéleten kívül még borzalmasabbbá teszi a dolgot az, hogy sokezer ház is összeomlott. A rio de ja-neiroi szinház, amely meglehetős távolságban van a robbanás színhelyétől, szintén reijesen elpusz-tnlt. A városban lévü összes orvosok a katasztrófa színhelyére siettek, a katonaság is a tüz színhelyére vonult és igyekeznek a sebesülteknek segítséget nyuj-anyam" kár többmilió font •/ o rint is háromszáz embernek h<-.lá lát okozta, tübb mint hatszáz ember súlyosan megsebesült, több ezer ház pedig teljesen összeomlott. Ujabb londoni jelentés arról számol be, hogy a rio de janei-| roi katasztrófa sokkal borzasztóbb és arányaiban sokkal nagyobb, mint ahogy azt az eiső jelentések föltüntették. A halottak száma többszáz, ezekhez járul még hi-hetlenül nagyszámú súlyosan sebesült is. Égy eddig meg nem erősített jelentés már arról is szól, hogy a hallottak száma többezerre rug. A katasztrófa előzményeiről a következőket jelentik; Délután öt óra feié a város; tani. A/ közeiében lévő szigetek egyikén, j sterling. U >, III 1925 Velika, Kavarna Sztára 'zena m Iád i mő'z. (národna popevka). Sztárt; 'zena, mládi mő'z, Tő je bogme tú'zen tő'z!— Eden drügoga razlácsi Prído z toga szarni jocsi. — „Deco mojo mi pregánya, Mené' gori z-mojga sztánya" ! Na ' ő nesz mim nika rtcsti: Britko sze jőcsem pri pécsi. — Mi veli: „Idi babaszpát! Nacsi dobís na glavő bát!" — Na tő neszmim nika recsti, Britko sze jőcsem pri pécsi! Prími brátec kupico. (indasnya szlovenszka popévka odhája-nyi vszi sztojécs szpévajo i píjéjo po-rédi, kupice szpráznivsi) Prími brátec kupico Szpí szi jo na zdrávjico, Bőg zná jeli kleti, bodemo na szvéti Vküp 'ziveli? Vöszmo szpíli, vő szmo szpíli Bőg nam dáj na zdrávje Vöszmo szpíli, vó szmo szpilí Bode nam na zdravje! Sto vö neszpijé: Né szíe szpilí, né szte szpilí, Nede vam na zdrávje. Né szte szpilí, né szte szpilí, Nede vam na zdrávje! Glászi — Hireh. — Vszáko nedelo ob 11 vöri je v lokali Kmetiszke drü!zbe (Benko) vérsz-tveno razgovárianye, z-steroga szi vszáka kotriga tao vzeme léko i szvo-je mnénya, predloge ali tu'zbe tam v zatö priprávlene knige léko zamerka i sze na prisesztnom gyűlési odbora, ki de v mészeca vszáko prvo nedelo, na-prédá i szklepalo böde. — Veliki strof. Kak je ze nisternim znáno bilö, je Fartély Károly pallér z Martjánec med potjőv z Slavonije v M. Soboti v kavarni od szvoiega paj dása Gáspára z Prosečkavesi 2d.000 Din. pénez vkrádno ze pred po letom Gáspár je delo k szodniji dao i 5. t. m. je bila szódba pri okro'znom szo-disesi v Maribori, gdé slo Fartélya na 16 mészecóv zápora i na povrnitev Elbeszélés. Irta: B. J. Falun nevekedvén, újság volt előtte a kép, mely számtalan változatban tarkállott a liget tágas gyepén. Puha karját a Béláéba öltve, olykor sötétig is elbolyongott a nyüzsgő sétányokon. Gyermekies kíváncsisággal bámult meg mindent; a hintát, melyben ábrándos szobalányok repülnek, hátravetett nyakkal: a megyvizest, ki rekedtségig orditja magát portékája mellett; a vén koldust ki egy huru, rokkant hegedűjén kalapjába rijja a krajcárokat. Mig ő gyönyörködött, észre sem vette, hogy ő benne meg gyönyörködnek. A visszaforduló férfi arcck, a meglepetés egy-egy önkénytelenül kiszaladt h angja-észrevétlenlil maradtak előtte. Csak egyszer ütődött fülébe ez a szó: gyönyörű. És Ada mosolygott, jobban simult Bélához, ránézett és két ragyogo szeme azt mondta: tied vagyok. Fürödtek a boldogságban, mint két őutudatlan gyermek a nap sngaraiban. Az élet örömét, kéjét mámoros ajakkal szücsőlték; a hetek, hónapok röpke szárnyon illantak tőlük. Béla egy percre sem hagyta el kis otthnukat, pedig hozzá volt szokva a társasághoz. Most nem ment sehová, őket sem látogatta senki. — Nem vágyódói valahová menni, Bélám? — Nem édesem. — Pedig te szeretted a társaságot és a férfinak talán szüksége is van reá. — Legboldogabb vagyok itthon. — Szemrehányást tennék magamnak, ha miattam nékülöznél valamit, a mihez szokva vagy. Légy őszinte. Talán megfordítva áll a dolog s Ada unja már magát. — Te csúf ember. Hogy mondhat maga ilyet? - ɧ meglegyintette az arcát finom mutató-ujjával. — Ez is azt bizonyítja, hogy igazam van, hogy . . . — Ne beszéljen ... és szájára nyomta puha, kis kezét.— Hanem mondanék valamit, ha ki nem nevetne érte. — Mit? — Igérjd meg, hogy nem nevet ki- — ígérje meg, hogy nem nevet ki. — ígérem. — Még csak nem is mosolyog. — Nem is mosolygok' — Jol van. Hát tudod kedves Bélám ugy-e, hogy én falusi lány voltam. — Tudom. — Aztán minden vasárnap elmentein a templomba imádkozni. — Azt nem tudom. — Itt pedig még nem voltam egyszer sem. Ezt tudom. — Hát visz el engem ma templomba ? — Készen vagyok. Temérdek nép ácsorgott a temp lom ajtajában, mikor oda értek, szenthely belseje még üres volt, csak a viaszgyertyák lobogtak a csendes félhomályban s a góth-ives ablakok párkányán néhány galamb turbékolt. Az első padokban foglaltak helyet, a fényben u;zó oltár előtt, melyre a megváltó szelíd arca nézett alá. Ada lehajtott fővel imádkozott. Nemsokára mély, hosszú zsongás töltötte be \ templomot, selyemruhák uszálya suho s aki esi škode i sztroskov obsződili. Sumo je té taki povrno szamo 2000 Din je zápüo. — Purim-zabava. vrši se letos v torek, dne 10. t. m. v Veliki kavarni (Meolic). Početek ob 8 uri zvečer. — Pošteni „pofon". Filipič Franc hlapec je szlü'zo pii Filipič Miháli kmeti v Starano'a as (pri Sv. Kri'zi). Prišlo je mednyima zavolo nikse fa-miliszke afiere do s/.pöra, medsterim je g. Fiiipič hlapca lak drapno v obraz ka nyerni je csaliiszt vö z-szklép vdaro. Pripelali szo ga 4. III. v spiiao v M. Soboto. — Márc I5.-ga v M, Soboti v dr-'závnoj sőli ob 11. vöri vérsztvena anketa bőde obdr'zána, od sztráni >Kme-tiszke drü'zbe« na stero tüdi vszáki ne kotriga drüstva príde" léko esi ga inte-ressera. Qúcsalo sze bőde od polszki skodlivcov, v prvoj vrszti pa od misi, i predlaganye za zakonszko reguléra-nye za vnic-;enye té. Pridite vszi! — Denaturirani špirit, prodaja. Qre-mij trgovcev za Prekmurje v Murski Soboti naznanja vsem svojim članom-interesentom, da je Finančno okrajno ravnateljstvo v Mariboru z odlokom z dne 8. II. 1922. št. 1005 točilcem alkoholnih pijač podaljšalo rok za prodajo v zalogi se še n;hajajočega dena-turiranega špirita do konca meseca aprila 1^25. Omenjeno ravnateljsto je pripomnilo. da tega roka vnovič ne bo več podaljšalo. — Radičova partéja, i Hrvačka za-jednica, ki je Radičov program tiidi za szvoje vzéla, szta szklenola, ka z-bri-seta z-programa „republiko" i odszé-mao sze za monarhistiesni sztális zav-zemejo. Scséjo takso monarhijo kak je Angleška. — Falési bode tobák ? Uprava monopola je zni!zala szirővoga tobák« céno za 50°/o-ov. Pitanye je zdá 'ze, ali popüsztí tüdi i pri gotovom tobáki? — Radič párt programon álló s a vele egy programon ailó Zajednica vezetőinek határozata értelmében a párt programját oda fogják helyesbíteni, hogy az eddigi köztársasági követeléseikből engednek s az angol-formáju monar-hista alapra fognak helyezkedni. Ez a határozat a legközelebbi népgyűlés elé kerül. Itt jegyezzük meg, hogy Radič mindkét mandátumáról lemondani szándékozik. Az utóbbi oka és valódisága még megerősítésre szorul. — Tisztességes pofon. Filipič Franc kocsis szolgálatot teljesített Filipič Mihály Starariovavasi (Stájer) jómódú gazdánál, versenyló és mén tulajdon-nosnál. A napokban kettőjük közt, állítólag valami családi aifér miatt, szóváltásra kerüit a sor, miközben a gazda oly hatalmas pofont mért a kocsisnak, hogy annak álkapcsát kiütötte helyéből. Behozták 4. III, a M. Sobotai kórházba. — Dohány termek árát a termeiőknél a jövedéki igazgatóság 50 szá/alékkal leszállította; kérdés, hogy a kész dohány árát is fogja-e annyival leszállítani. Görögország átadja a szaloniki szabad kikötőt. A jugoszláv- görög szövetségi tárgyalások tiz napon belül befejeződnek. A szerződés tervezetét Oavrilovics Pante, a jugoszláv delegáció elnöke a tárgyalások után Beograd-ba viszi jóváhagyás végett. Előrelátha toan ezzel egyidőben a s/.alonikii szabad zónát a görög kormánv végleg átadja a SHS királyságnak. — Pú-im-estély az idén folyó, hó 10 én lesz megtartva (Velika kavarna) a Meolic féle kávéházban. Kezdete e.-te 8 órakor. — Egy elromlott autóbusz maga alá temette utasait. Egy autóbusznak, melyben tizenöt személy ült. egy lejtős uton a város közepén elromlott a fékje. Az autóbusz óriási sebességgel rohant lefelé, beleütközött egy vasúti híd korlátjába, azután felborult és összes utasait maga alá temette. Ezek közül ő:őt haldokolva, a többit pedig igen súlyos sebesülésekkel húzták ki az auío alol. A lejtőn való lefelé haladása közben elütött az autó egy gyermekkocsit, amelyet a gyermek apja tolt maga előtt. Á gyermek apját halálra zúzta a kocsi, a kisgyermeknek pedig koponyáját zúzta össze. — Bikavizit M. Sobotában f. hó 4-én nem a leglátogatottabb volt, de még az az anyag is eléggé silány volt. Díjazva összesen csak két darab volt egyenként 500 Dinral. — - Egyesüíeti hírek. A M. Sobotai vendéglős egyesület értesiti tagjait, hogy hivatalos ügyeket csak minden szerdán d. e. 9—.12 óráig intéz el a Turk-féle vendéglőben levő irodában. — Egyben felkéri tagjait, hogy tagdij hátralékaikat haladéktelanul küldjék be zárlat miatt, esetleges panaszaikat pe- dig tegyék szóvu a jövő közgyűlésen. — Az újonnan alakult „Gazdasági egyesület" értesiti választmányi tagjait, hogy választmányi gyűlés minden hónap első vasárnapján 11 órakor a Benko-féle vendéglőben fog megtartatni. — Denaturált szesz, el dás. Prekmurjei kereskedők egyesülete M. Sobota értesiti t. tagjait, az érdekelteket, hogy a maribori pénziigyigazgatóság 3. II. 1925. évi 1005 számú rendeletével a szeszkímérőknek meghosszabitotta a határidőt a még készletben lévő denaturált szesznek kiárusítására 1925. április végéig. Az ig. egyben megjegyzi, hogy ezt a határidőt többé nem fogja meghosszabbítani. — Ebért német közt. elnök ki nyerges műhelyből ült bele a királyi trónt helyettesítő kötársasági elnöki székbe f ho 2 án reggelre rövid betegeskedés után meghalt. A haláleset nemcsak Németországban kelt nagy aggodalmat, hanem a szószoros értelmében az egész világon, de különösen Angol és Franciaországban Temetése szerdán d. u. nagy pompával meni végbe. Utódját, mely előreláthatólag április 26.-án lesz megválasztva, még nem emlegetik. — Bevezették a próbaházasságot egy amerikai álamban. Dalaware államban Dupont Ridgley szenátor törvényjavaslatot terjesztett a parlament eié a próbaházaságról. A javaslat szerint minden házasság csak ugy válik végérvényessé, ha a felek egyévi házasság után kijelentik, hogy tóvábbra is együtt akarnak élni. A javaslat az ilyen véglegesen megkötött házasságoknál a válást lehetetlenné teszi. Ridglev törvényjavaslatát valószínűleg el is fogja fogadni a parlament arra való tekintettel, hogy Delaware államban a válások rendkívül elszaporodtak. Murski ® Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 1 11 V NEDELJO 8. marci»sa popold. ob 3., in zvečer ob 8 uri Na santama leda in života Drama u 2 dijela. — Dio II. 5 činova Máedchenlos. U glavnoj ulozi: Lilian Gish. VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. TRIJE SIVÁCSI (moški sneidri), szamo bőgsi delavci, sze z dobrov plácsov taki gori vzemejo v A. HIRSCHL trgovina z oblekov M. Sobota. Három szabósegéd, csak jobb munkaerő, jó fizetéssel felvétetik A. HIRSCHL kész férfi ruha üzletében M. Sobota. Trztvo. Kereskedelem. Bíágo — Áru. NOVISAD: febr. 22. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 450—475 —400 —400 190-265 -335 270-320 —80 -400 'Zito—Rozs Ovesz—Zab > Kukorica Prosző—Köles i Hajdina 3 Szenö—Széna j Qraj—Bab csres. > zmésan—vegyes bab —330 Krumpli » —150 Len. sz.—Lenmagi —700 Det. sz.—Lóherm. » 3200 8- t 8- 6"- BENKO: febr. 22. 1 kg. III. Bíkőv.] Bika Telice l g Üsző Krave 'gTehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona Belice—Tojás 1 drb H. I. prima 9 - 10-10-50 9-- 10-- 10-50 8-- — 13-- 13-5-15- 16 — , 30 —38 — 80-. 30-— Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . 1 lira . . . . Pénac. 60-75 0-0857 0.0878 1-845 2-519 Zürichben 100 Din = 8-40 sfrk gott végig a márvány kockákon a Ada folytatta csendes imáját. Mikor elmélyedéséből halkan fölomelte fejét, tekintete egy női alakra esett; a tiszta fehérbe öltözött sugár lányka az oltár zsámolyán térdelt, koszorús feje hoszu fehér fátyollal volt letakarva. Az Ada szive megdobbant, fehér arcát erős pír futotta el s fejét csendesen lehajtotta. Az orgona méla édes hangokba olvadt, fohásza lágyan emelkedett az ég felé, a csillárok kigyúltak és fénynyel borították be a szent helyett. Jött a lelkész az orgona elnémult s az ifjú pár térdelve fogadta álldását, mit a gyülekezt felállva hallgattot végig Csak Ada nem emelte fel szép szőke fejét, s remegő keze arcára huzogattale kalapja fátyolát. A fényárban, a templomi csendben csak a pap érces szava hagzott; festette az emberi életek, melynek göröngyös utain csak a szeretet fakaszt virágokat. S mikor végső áldását mondotta az ifjú párra: az Ada két szeme átnedvesült; nem látta a sugár lányka boldog arcát, a mint remegve nyújtja karját ifjú vőlegényének ; nem hallotta a selyem suhogását, a hosszú zsongást, mely halkan elhalt a templom ajtajánál és néma, csendes lett a tágas szent csarnok újra. Mozdulatlanul, lehajtott fővel ült helyén. Csak arra eszmélt fel, mikor egy kéz gyöngéden, megérintette. — Menjük Ada. Felállt és kimentek a templomból. — Milyen szótalan lett az én Adám ; nagyon meghatotta annak a vén papnak a beszéde. Pedig fogadom, hogy minden alkalommal ezt mondja el; rendkívül dohos szaga volt. Ada nem szolt rá semmit. Mikor haza értek, némán borult a férfi nyakába a szivéhez ölelte melegen. Azntán átment kis szobájába és Iecorult varró-asztalkájára. Zokogott. III. Béla nem tudta mire vélni hosz-szas időzését a szobában s csendesen benyitotta az ajtót. Lábujjhegyen, lopózkodva ment hozzá, lehajolt s mindkét karjával átölelte szőke fürtös fejét. Ada felkelt s mosolyogva tekintett a férfira. — Mi bajod édesem ? — Semmi. — Te sírtál, Ada ? — Nem, nem sirtam. — Ne tagadd, kis bokóm. Miért sirtál ? — Gyermekség az egész, — Nem mondod meg ? — Az jutott eszembe, hogy ha te egyszer engem nem szeretnél .... Ugy-e bohó vagyok; nevess ki érte. — Többet teszek : haragszom. — Adtam-e rá okot, hogy ily gondolatokkal tépelődj ? Évekig vártam az édes órák utan, melyeket most veled tölthetek. Adhatja-e férfi több bizonyságát meleg vonzalomnak ? szerethet e mélyeben, odaadóbban, mint én ? . . . Ada hozzá simult és arca egészen felderült a boldog mosolytól. De azért a lelke előtt folytonosan ott lebegett a templomi jelenet. (folyt, köv.) ! < V •ifit' 2-hája r«7.áko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao Jeta v domovini: 15 Din. zvfln SHS., IS Din t Ameriko 20 Din. Céna anonc aa O cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogaszi 0-70 Dm i dávek. Pri vecskrát popűszt. Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posílajo : küldendők : Reditelsztvo i Oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ári negyedévre belföldön 1"> Dinár, külföldn 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár l; cm: ként: szövegközt és nyilttér J 50, rende: 1-—, apróh '