P0§tü!*T<* ^'a?™* v coto Kéziratok, amelyek nem adatnak vissza ide küldendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. 16. szám. Postatakarék számla száma 12980. Kiadó-tulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. IX. Évff. Murska Sobota, 1930. január 19. Ára l 25 Din. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1-50 dinár, rendes 1— Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. 3. Szám. Őfelsége Mária Királyné születése napját nemcsak a Mura vidékén, hanem önként értetődően az egész országban megünnepelték. A királyi család iránti szeretet az ország lakosságánál impozáns módon nyilatkozott meg. A házakat fellobogózták, a templomokban istentisztelet tartatott, amelyen a hivatalnoki karokon kívül számosan részt veitek. Az osztatlan öröm a születésnap alkalmából mindenhol érezhető volt. Mindenki azt kivárna a királyné Őfelségének, hogy a természet hatalmas ereje tartsa meg sokáig erőben, egészségben, boldogságban a szerető családja és a népe örömére. Ugy legyen! i)z alkoholizmusról. Szilveszteri körlevél a nőkhöz: Szilveszter után. Ha máskor nem, talán ilyenkor évfordulóra érdemes megállni és gondolkozni a fölött, mit müvei az ördög bor, pezsgő, sör, pálinka vagy egyéb "közkedvelt" alkoholos italok fenekére bújva. Az alkoholizmus egyik Szilvesztertől a másikig öl, pusztit, romból olyan széditő méretekben, amelynek arányai a gondolkozó ember előtt megdöbbentőek. Ha végig nézzük sápadt, ideges, hülye, satnya áldozatait ennek a pokol levének, akkor föl kell hogy ébredjen bennünk a jobb érzés. És az emberméltóság szent nevében dörgedelmesen kell odakiáltanunk az államnak, egyháznak, társadalomnak bedugult füleibe: Hol vannak? Mit müveinek? Miért nem emelnek gátat a piszkos ár rombolásának? Miért nem mozdulnak, mire várnak ? De ki meri ezt megkérdezni ? Hát tömörültünk-e már mi nők, egy egységes harci frontba, halálos megfélemlítetten elszántsággal? Mert csak akkor, és csakis akkor vonhatnánk felelősségre az illetékes köröket, ha ez igy volna. De ami késik, nem múlik. Szerintem ütött a tizenkettedik óra. Itt a cselekvés ideje, föl tehát nők! Alakítsunk alkoholellenes hadi frontot. Mi nők! Mert nekünk áll leginkább érdekünkben és kiáltsuk világgá. Éljen az alkohol elleni háború. Az újvilágban Amerikában e Politikai hirek. Egy esztendeje múlott január hatodikán annak, hogy Őfelsége Alekszander király egy szózattal fordult az ország népéhez, amelyben egy uj rendszer életbe lépését adta tudtul. Az a dátum, egy uj korszakot jelent Jugoszlávia történetében. Akkor csak Őfelsége a Király bölcseségének lehetett köszönni, hogy az ország népét ki tudta vezetni abból a zavart helyzetből, amelyet a régi parlamentáris rendszer teremtett meg. A király akkor nem tehetett mást, meg kellett mutatnia az ország népének azt az utat, a melyen haladva szorgos munkával el lehet érni az ország boldogulását. A király bölcsessége megtalálta azt a legmagasabb elhatározást, amelynek segélyével kivezette az ország népét a pártharcok forgatagából s sikerült megtalálnia azt a szilárd alapot, amelyen Jugoszlávia szebb, jobb jövőjét fel lehet épiteni. A nevezetes évfordulóról érdemes megemlékezni, mert Jugoszlávia jövőjének szempontjából sorsdöntő. A magyarok trónjelöltet keresnek. Bécsből terjedtek el olyan hirek, hogy a magyar kor- mány némely tagja Olaszországba utazott oly célzattal, hogy fasiszta vezető körökben tájékozódjék, vájjon lehetne-e az Aostai herceg magyar trónjelöléséről tárgyalni. Magyar legitimista körökben, hol még most is a Habsburgok trónjelülélésére gondolnak — ezek a hirek feltűnést keltettek. A tengeri leszerelési konferencia. E hó közepén összeül Londonban a tengeri leszerelési konferencia, amely a legutóbbi idők legfontosabb érdeklődést keltő tanácskozása lesz. A japán delegátusok már Londonban vannak, az amerikaiak 16.-án érkeznek, mivel már uton vannak. A konferencián a tengeri hatalmasságoknak sok és nagy érdekeket kell összeegyeztetniük s első sorban mindegyik hatalom szemelőtt tartja a saját országának védelmét és hatalmának csonkitatlan főnmaradását. Az amerikai Egyesült-Államok elnöke eleve is kijelentette a Londonba induló delegációnak, hogy a reájuk váró megoldandó feladatok nemcsak igen nagyok, de fölötte nehezek is s azért azok megoldásával sietni nem lehet. Nagyon jó lesz, ha a konferencia 3—4 hónap alatt be tudja fejezni munkáját, amelynek tekintetben is praktikusabban gondolkoznak az emberek a vén Európánál, mert ott minden emberit elkövetnek, hogy ennek a gyalázatos és allattomos méreg pusztításának gátat vessenek. Itt is a nőké volt a harc oroszlánrésze. (Igaz, hogy ott választójoguk is van a nőknek.) A sok tragikus végű eset közül egy szilveszteri tragédiáról akarok a lapok jelentései nyomán beszámolni, és ebből az egy esetből mint hiu tükörből megláthatja ez a vén Európa saját arculatát. A „Zeta" nevü norvég hajón szilveszteresti mulatságot rendeztek. Ez alkalommal három norvég diák halálra itta magát. A rotterdámi kórházba szállították őket, ahol alkoholmérgezésben meghalt mind a három. Eddig a jelentés! Lásd az alkohol száz és százezer áldozatai közül ezt a három ifjút. Ki tudja kit ölt meg bennünk a te tunya nemtörődömséged? Talán a világ legnagyobb tudósát, művészét, bölcsét. Kik életükkel talán hasz- náltak volna az emberiségnek. De most ott porladnak a fekete földben, ennek a fekete kórnak az alkoholizmusnak áldozataiként. Vén Európa ébredj míg nem késő! Szilveszter esti mulatságot azonban nemcsak a „Zeta" nevü norvég hajón, hanem az egész világon rendeztek. És nemcsak e három ifjú itta magát halálra, hanem emberek ezrei tízezrei isszák magukat; hülyére, satnyára, púposra, vakra, némára. Mégis csak ezt az egy esetet hoztam föl és ha hallgatok a százezer másikról; azért teszem, mert már itt ez a mákony; ez a nárkotikum, ez az önpusztitás az idők szükségletei közé tartozik. Itt már minden mindegy!! Mégis az alkoholizmus által, százezer összerombolt családi boldogság szent nevében kérem nőtársaimat jöjjenek az Alkoholellenes _ Női Liga harcos táborába. „Éljen az Alkoholellenes Női liga!!'' Zágreb január havában. BORS RÓZA. eredménye hosszú időkre nagy hatással lesz a világ tengeri politikájára. Albánia királya Zogu aggasztóan beteg. Beteg ágyához orvos speciálistákat hivtak meg. A király tüdőbajos s gége rákja van. India angolellenes politikája nagy gondot okoz az angol kormánynak. Ugylátszik, hogy Amerika szimpátiával kiséri az indiai törekvéseket s azokat támogatja is. flmint már jeleztük a helybeli Mura sportklub Szlovénia és Drávai bánság bajnoka február hó 1.-én tartja meg sport-táncmulatságát a So-kolski dom helyiségeiben. A jőhirnevü cigányzene és kitűnő jazz elég biztositéka annak, hogy a hangulat rózsás lesz, mindenki jól érezheti magát rang és osztály-külömbség nélkül. A mulatság kimagasló érdekessége a „Miss Prekmurje 1930." választása lesz. A meghívók szétküldése a jövö héten történik. Aki tévedésből nem kapott volna meghivót, forduljon a sportklub vezetőségéhez. Különben is a belépés nincs a meghivó felmutatásához kötve, azért sportmulatság, hogy azon mindenki résztvehessen. Természetesen nincs előírva a ruházat sem. Vadvirágos tavasz. Óh! Mily nehéz várni, Várni a szép tavaszt, Mely a fehér télre Zöld rügyeket fakaszt. Tavaszt, kikeletet Sok szép virágával, Csokorszedő lányok Hangos kacajával. Tán' a sok csokorból, A szebbet én kapom. Ki adja ? Neki én, A szivemet adom. Jöjj el te szép tavasz, Már nehezen várlak. Sok szép vadvirágért Én örökké áldlak. — DANTES. — Igen Tisztelt Szerkesztő Un! Becses lapjuk január 6.-i számában „Újesztendő" cimen cikket Írtam. Nagy örömömre szolgált, hogy az igen tisztelt szerkesztő ur a cikk végén saját nézetének is kifejezést adni szives volt. Annál is inkább, mert e nagy horderejű problémával ma a falusi lakosság még nem foglalkozik. Minden esetre nsgyon örvendetes volna, ha a falusi intelligenciával meg-kedveltethetnők a társadalomtudományokat. Hiszen a vallás után ez az az egyedüli terület, amely mindenkit a legközelebbről érint. Sajnos, ennek a tudományágnak nem tulajdonítanak ott, olyan fontosságot, mint amilyen elsőrendű helyet foglal el a tudományos világban. Hiszen a szociológiának (társadalomtudomány) egymagában nagyobb irodalma van a müveit nyugati államokban, mint az összes többi tudományágaknak együttvéve. Ez az a tudomány, amely megismerteti velüuk a társadalmi élet keletkezéséi kialakulását fejlődését a barlanglakók korától napjainkig. A társadalmi élet megnyilvánulásaiban éppen ugy törvényszerűségek alá van rendelve, mint akár a természettudományokban a fizika törvényei. A társadalom él és fejlődik. A természetben ugyanígy van. Minden mozog I Nincsen anyag mozgás nélkül és nincsen mozgás anyag nélkül. Minden ilyen fizikai megnyilvánulás azonban szigorú úgynevezett „vas" törvények korlátai közé van szoritva. Semmisem akadályozhatja meg a napot, földet vagy a többi égi testeket, hogy szokott utjukat pályájukon meg tegyék, de ugyanakkor semmi sem kényszeritheti arra őket, hogy ellenkező irányban mozogjanak, mint amit a természet számukra kijelölt. Egyszerűen követik a vonzás vagy nehézkedés törvényeit; engedelmeskednek a gravitáció, vagy esés törvényeinek stb. stb. A földobott kő a földre esik, tehát követi az esés törvényét, és semmi néven nevezendő erő nem kényszeritheti őt az ellenkezőre. A társa- dalom fejlődésében is ilyen törvényszerűségek nyilvánulnak meg. Az ősember barlangokban lakván őserdőben. A lét fenntartás nehéz küzdelmeit egyedül nem volt képes megvívni. (Miután az ember természet gyermeke, a kölcsönös segítség törvénye mint természettörvény őt is uralta és uralja it,a is). Arra kényszerült, hogy embertársaival társuljon: például a mindennapi élelem halálos veszedelmekkel járó, megszerzésére a vadállatokkali küzdelemre, vagy hogy a barlang nyílásához óriási követ közös erővel hengerítsenek stb. stb. A kölcsönös segítség természeti törvénye később a család, a Klán; a a falu közösség kialakulására vezetett. Igy született meg a szorosan vett emberi társadalom és vele a falu, város: és világuralmi szervezete. A barlanglakostól a 75 emeletes felhőkarcolókig való fejlődés alatt kétségtelen számos fejlődési fokon esett át a társadalom, mig mai formáját elérte. Mai társadalmunk tehát a tökéletlenből fejlődött a mai modern tőkés termelési renddé. A kézműipart felváltotta a gyáripar. Menjünk migyárt Tho nas angol miniszter beismeréséhez, mely igy szól: „A munkanélküliség problémáját nem oldottuk meg." Ezzel Thomas miniszter nem mondott egyebet, minthogy elismerte azt, hegy a földobott kő leesését nem akadályozhatja meg. Mert a munkanélküliség megszüntetéséhez magának a tőkés termelésnek kellene megszűnni. A munkanélküliséget és vele az elnyomorodást a modern nagyipari, tőkés termelési rend hozta a világra oly képpen, hogy a vele versenyképtelen mezőgazdasági törpe termelési rendből mindegyre több munkaerőt von el, k/k a nagy városokba tódulván, nem tudnak elhelyezkedni. Odahaza pedig a család egyre nagyobb, a föld pedig egyre kevesebb lesz tehát, vissza sem mehetnek. Ellenben belőlük rekrutáló-dik a tőke tartalék serege, a munka nélküliek. Az igazi diagnózis tehát a következő: A tőke az ő „vas" törvé nyei szerint csak ugy állhat fönn, ha folytonosan és minél nagyobb mértékben szaporodik e cél érdekében nem, lehet tekintettel másra csupán a profit (nyereség) növelésére. Ezért tehát a termelést ennek megfelelően irányítja. Nem annyi kenyeret termel, mint amennyi éhes száj van, nem annyi cipőt, mint amennyi lábak vannak, nem annyi kalapot, amennyi fej van, nem annyi ruhát és miegyebet, amire az embereknek szükségük van. Szóval nem a közszükségletnek megfelelő árut termel, hanem azt nézi, hogy mennyit keres azon. Ebből ered a kizsákmányolás ténye. Ebben rejlik a betegség csirája! Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ennek igy kell lenni, éppen a fönti törvényszerűségek szerint. Előbb volt a halászat, vadászat, aztán földmüvelés kézmivesipar, aztán lett gépipar, nagyipar, tőkés termelési rendszer, amely már majdnem minden termelési ágat központosít. Ez a tőkés termelési rend hajnal hasadása fénykora, és egész biztosan el fog jönni az alkonya is. Még pedig a fejlődés kérlelhetetlen törvényei szerint. „Hogyan lehetne a bajon háború nélkül segíteni?" Kérdi Ön. Azt hiszem forradalomra tetszik gondolni. Forradalmat nem lehet sem csinálni, sem előidézni. De ugyanakkor, ha a forradalom társadalmilag megérett, semmilyen erővel sem lehet megakadályozni. Forradalom a szó igazi és tudományos értelemben véve is az, ha valamely eddigi tökéletlen dolgot gyökeresen megváltoztat és helyébe jobbat állit. Nem forradalom a politikailag megszervezett fegyveres fölkelés, ha a politikai fölső építményt ideig-óráig való tartamra meg is változtatja, de az alap építményt a gazdasági termelést magát érintetlenül hagyja. Forradalom volt a gőzgépnek a föltalálása, mert a kézmivesipart megszüntette és helyébe a jobb, tökéletesebb termelési rendet a mai nagyipari termelést állitotta. Forradalmi ténykedés vo\t a jobbágyság fölszabadítása 1848-ban a főurak részéről, mert az már arra teljesen megérett. De nem volt forradalom az 1848/49.-iki magyar szabadság harc, mert bizonytalan ideálokért szált sikra, ezért el is bukott. A Föld mégis mai képében hasonlít egyrészt az őserdőhöz, ahol az állatok kölcsönösen fölfalják egymást, másrészt hasonlít egy nagyon ízlésesen berendezett virágos parkhoz, ahol örökös napsütés, virágillat és gyönyör uralja a tájt. fl virágos pariiban sétálók b kivételes kevesek az őserdőben lakúké az óriási többség. Ez a nagy igazságtalanság baj ugyan de következmény. Aki ezeket Játja és rámutat állandóan az segít a természetnek az ő munkájában, hogy a fejlődéssel előbbre és előbbre vihesse az emberiség haladását a boldogulás felé| Vagyok híve és őszinte tisztelője. — SAS. — Fényesen sikerült a csakoveci tiszti bál. A csakoveci helyőrség tisztikarától rendezett bál Őfelsége a királynő születésnapja alkalmából fényesen sikerült. Kilenc óra előtt kezdett a közönség érkezni, akiket a csakoveci helyőrség tisztikara, Velebit ezredes ezredparancsnok parancsnoksága alatt fogadott a terem bejárata előtt, és vezette helyre a vendégeket Pár perccel kilenc óra után megérkezett a csakovecen állomásozó Beli-Markovics ezredes brigádparancsnok, családja kíséretében. A brigádéros belépésekor a kirendelt varazsdini katonazenekar egy üdvözlő indulót játszott. Majd az üdvözlések után Beli-Markovics brigadéros — Velebit ezredparancsnok nejével a szerbijanka kólóval megnyitotta a táncot. Rövidesen a megérkezett Draskovics varazsdini brigádtábornok, ugyancsak családja kíséretében, csakhamar rá Dubenik Stefán varazsdini inspektor érkezett. Közben még sorban érkeznek az elkésett Csalódás. Irta: Bántornyai Lajos. (Folytatás.) A cimborák Ígéretükhöz hiven: Gyuszi, Feri és Peti, elmennek a lányokért, akik már a kirándulásra készen várják őket. A kölcsönös üdvözlések után a kis sereg útnak indul. Elsőnek megy: Manci és Gyuszi, ugy látszik az utóbbinak a lányka nagyon megnyerte a tetszését, utánuk pedig közrefogva Ilust, megy a másik két cimbora. Vidám hangulatban, kacagva az elmés tréfákon sétálgatnak felfelé a lombkoronákkal tetőzött szűk hegyi uton. A lombok résein áttör néha a ragyogó napsugár játszadozva. Ma-dárcsicsergés hallik, pillangók röpködnek kergetődzve. A természet fen-ségessége, az élet öröme körös-körül. A társaság Feriék pincéjéhez ért, ahova betérnek, de most nem a isteni nedű izlelésére, hanem a gyümölcsös zöld pázsitjára leheverésznek. Majd a két cimbora és Ilus, élvezhető gyümölcsért mennek. Feri feltornázza magát az egyik körtefára, lajhártól is irigylendő lustasággal és nagy erőlködve rázni kezdi a fát. Egyszerre csak nagyot ordit és Ilus Petivel ijedten felnéznek a fára. Hát uramfia a Feri képén szétmállott egy érett körte. Erre aztán kitört a nevetés a fa alatt. A szenvedő cimbora pedig lemaszatolja ábrázatáról a szétmállott körtét és egy jó keménykörtét kézbevéve, jólirányozva a hahotázó Peti kóku-szára liferál: — Nesze pupák, most somologj I Erre a zsivajra odajönnek Manci és Gyuszi is, akik a barátságos mérkőzés részleteit hallva, szintén jól mulatnak. Vigan majszolja a társaság a körtét, főképen pedig Peti. — Csak tömd a fejedet, úgyis elég nagy! — kiáltja Feri. — Ebben van ész, de a tiedben csak viz 1 — kontrázza vissza Peti. Erre aztán már Gyuszi is megszólal : — Jó, jó, csak haggyátok abba, mert még hajba kaptok 1 — Gyerünk fiuk, sétáljunk egyet még, — mondja Manci. Gyuszi Mancihoz siet. A másik két cimbora pedig Ilussal megy. Beszélgetnek erről-arról, de a két koma néha-néha muló haraggal egymásra pislantgat. Ilus pedig magában kuncog rajtok. Eközben pedig Gyuszi melegedik a beszédben és Manci többször elpirul. Ugy látszik kezdik egymást jól megérteni. Leértek a hegyről, s haza kisérték a lányokat. A búcsúzásnál Gyuszi már hosszasabban szorította meg Manci kezét mint a többiek. Amint a három koma ballag, az epés Peti meg is jegyzi: — Ugyláts>;ik nagyon a szemébe néztél Mancikának, te vén kópé. A végén még egymásba habarodtok! — Mondasz valamit. Igazán elbájoló, kedves és okos lányka! Majd meglátjuk! — mondja Gyuszi. — Hát szervusztok gyerekek! — búcsúzik Gyuszi, — célnél vagyok! Kezetnyujtanak egymásnak és Peti Ferivel elbaktat, már teljesen megfeledkezve a körtehistóriáról. * A három barát igen jól töltötte az idejét a lányokkal együtt. Manci és Gyuszi között pedig, Peti jóslata szerint tényleg nemes érzelmek fakadtak. De itt volt már az aranyszabadság vége, s a kötelesség visszaszólította a három cimborát a könyvek mellé. A búcsúzás ;igen nehéz volt, különösen pedig Gyuszinak Mancitól. Két szerelmes szakadt el egymástól. * Megnyíltak a tudás csarnokai. Megkezdődött a munka: az életre. Gyuszi ,és a két cimbora azonban mégis találkozott egymással. Mindent elmondtak egymásnak, bút, örömet. Egy napon Gyuszi örömmel újságolta cimboráinak, hogy Mancitói megkapta az első levelet. A cimborák örültek, hogy Manci is szereti Gyuszit, s nem hiába eped utána szegény fiu. Messze voltak egymástól, s a betűk utján érintKeztek. S jött a várva-várt vakáció. De Gyuszinak hiába jött, nem mehetett szerelméhez. Majd jött a második, jött a harmadik vakáció és 6 még mindig nem mehetett. Há- rom esztendő és nem találkozhatott a két szerelmes. Mégis volt igaz romantikájuk, mint régen aimikor egymástól elzártak két szerelmet valami lovagvárban. Mily' hosszú idő ez A szerelmeseknek meg egyenesen három évtized. Kitartott mind a kettő egymás melleit hűen, igaz mély szerelemmel. * Kifürkészhetetlen a sors. És három év multán Gyuszi találkozott egy ismeretlen lánnyal. Találkoztak és ő lassan feledni kezdte Mancit, bár szerette, de az uj leánynnk közelsége mégis megtörte ellenállását és levelet irt Mancihoz, hogy a sors igy akarta, hogy útjaik elváljanak, de az okot nem irta meg, csak, hogy a sors . . . a sors . . . * A levél megjött, Manci örömmel bontotta fel, de amikor olvasni kezdte, elsápadt, kiesett kezéből a levél és összeroskadt, mintegy félálomban lett volna. Való vagy kegyetlen tréfa ez? Nem ! Való! Itt a levél, az utolsó. Mély fájdalom nyilait a szivébe, összetörte. Sajgott, fájt, szenvedett, s előtörtek a könnyek, zokogott, a lelke, a szive. Vége mindennek, megrabolták a szivét, összetörték a lelkét és fohász kél ajkán mély szent áhítattal: Értei Szörnyű a fájdalma, örökké tartó, de megbocsát neki, mert tisztászivből, mélyen és igazán szerette. vendégek. A meghívott női hölgyvendégek, kivétel nélkül a legújabb divatú hosszú ruhákban jelentek meg. A koránérkezők sorban gyönyörködhettek, a szebbnél szebb és elegáns ruhákban. A mulatság a legjobb hangulatban, a reggelű órákban ért véget. A három órai vonattal eltávozó varazsdini zenekar utolsó táncszáma után a közönség nagyrésze a „Royal" és „Zrínyi" kávéházkan mulatott tovább. HÍREK. HETI NAPTAR 1930. JANUÁR hö 31. nao 4 hét. Hó és hét napjai Róm. kath. Protestáns 1W 20 21 22 23 24 25 Vasár. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. V. sz. Z Haaut Fáb. Seb. Ágnes szt.vt Vince vt. B. a. eljöv. Timot pk. Pál ford. Sara Fáb. Seb. Ágnes Vince Emerentia Timoth. Pál ford. Időjárás: Borús, havas, enyhe hideg, a hét végén fagyok. Vásárok: 20. Beltincén. Kereskedelmi árak: 100 kg. Buza Din. 180-200 » ft Rozs 180— 99 Zab 200— 99 ■ Kukorica 175-200 y> Köles 200— fi n Hajdina „ 180— n * Széna „ 80—120 » Bab cseres. „ 450- w Vegyes bab „ 325- 99 Krumpli „ 50-75 99 Lenmag 450-500 r> Lóhermag „ 1100—1300 Bika 7-50 8-50 9-— 10. Üsző 2; 750 8-50 9-— 950 Tehén cn e. 4-— 4-50 5-— 8- Borjú _•— —•— 14-— 15-— Sertés 15-— 15-75 Zsir I-a........29'— 30-— Vaj.......... 35-40 Szalonna.......23'— 25"— Tojás 1 drb......... 1'75 Valuta: Zürichben 100 Din = 9-1275 sfrk. 300 Doll. (E. A.) adnak itt 5617 Din-t 100 Pezoért (Urug.) „ „ 4900 „ 100 Márkáért „ „ 1349 „ 100 Frankért (Páris) „ „ 221 100 Pengőért „ 990 „ 100 Schil. (Bécs) „ „ 798 „ 100 Cseh kor. „ „ 168 „ — Telefon megnyitás Mur-szka Szobota—Wien között. A m. szobotai posta, telegraf és lelefon hivatal 140. sz. a. 1930. január 14,-i kelettel arról értesít bennünket, hogy 1930. jan. 16.-tál kezdve Murszka-Szobotáról Mariboron át Bécsbe (Wienbe) lehet közvetlenül beszélni. Egy egyszerű beszélgetés 37 Din. 95 parába kerül (azaz 3*45 arany frank). Ha sürgős, azaz a Mariborban vezetett sorrendi jegyzék szerinti beszélők beszélgetésük utáni összeköttetésért az egyszerű dij háromszorosa fizetendő. Há a pedig oly sürgős a beszéd (eclair), hogy még a folyamatban levő beszéd is meg lesz szakítva, hogy az illető azonnal beszélhessen az egyszerű dij tízszerese fizetendő. A felhívási dij az egyszerű rendes alapdíj egy harmada. Ez alkalommal érdekes az a körülmény, hogy a volt fennálló Gornja Radgonán át tervbe vett összeköttetés reaktiválásáról, még nem határoztak. — A „Murszka Szobotai Gazdasági Referenst", akinek neve Ing. Wenko Benedikt, a felek M. Szobotán minden szerdán, Dolnja Lendaván minden hónap második és negyedik péntekén felkereshetik, gazdasági kérdésekben felvilágosításokat kérhetnek a hivatalában. (M. Sobotai sresko naőelstvo 546/1 sz. közleménye folyó év január 13.-án kelt.) A Rokkantak egylete M. Szo-botában meghívja a rokkant társait és társnőit a rendes évi közgyűlésre vasárnap február 2 di-kán 10 órakor a vasúti resterá-cióba. Jöjjenek valamennyien. — Táncmulatság. Derék tűzoltóink szokásos téli mulatságukat 1930. február hó 8-án esti 8. órai kezdettel tartják meg a Dobrai szálló összes termeiben. Már is igen nagy az érdeklődés, a mi természetes is, hisz ha akármelyik, ugy leginkább ezen egyesület érdemel pártfogást. — Krajevni odbor udruie-nja voj. invalidov v M. Soboti ima v nedeljo, dne 2. februarja ob 10. uri v restavraciji „Pri kolodvoru" svoj redni obéni zbor, ter prosimo vse tovariáe in to-variáice, da se obénega zbora udeleíe. — Elhalálozás. Friskits Ist-vánné szül. Jónás Zsuzsi életének 79. évében Predanovcin csendesen elhunyt. A halottban özv. Kardos Józsefné édesanyját gyászolja. Fogadják részvétünket. — Otvoril sem nov sanatorij v Maribori, Gosposka ulica 49. (tik gimnazije), tel. 2358. Sanatorij je moderno urejen, zlasti za operativne sluéaje, ima centralno kurjavo, vsaka soba toplo in mrzlo vodo. Diatermija, vtéinsko solnce, ultra-rdeéa zarnica, toni-zator. Izbira zdravnikov povoljna. Cene zmerne. PrimaPÍj dP. [BMiÉ. — Rogagevci—Sv. Jurij. Folyó hó 19-én d. u. 3 órakor a Prosvetno druátvo „Ledavski Glas" Roga§evcin, .szini előadást tart. Szinre kerül: „Tri maske" tragédia és „Priljudni komisar" komédia. Mindegyik egy felvonásos. — Baleset. Magdics Mihály bakovcii lakos napszámos 1930. január 10.-én a szecsavágó géppel dolgozott. Elővigyázatlanság-ból jobb keze a gép rúgos hengerei közé szorult, azt elég erősen összezúzta, összemarcangolta. A murszka-szobotai kórházban nyeri gyógyítását. — A murszka-szobotai evang. nöegyletf. é. jan. 11.-én megtartott mulatságán a kövétkező felülfüzetések folytak be: Dr. Sömen Lajos 324-60 Din, Szinic Lajos Oszjek, Dr. Skrilecz Mihály, Árvái Vince, Nemecz János, Dr. Vályi Sándor, Dr. Goljevscsek Jo-sip, Vezér Géza Martjánci 100—100 Din ; Dobray János 130 Din, Kardos család 60 Din, Dr. Bölcs Gyula 55 Din, Titán István Radkerszburg, Hirschl L. Ferid, Lipics József, Darvas Aladár Kri'zevci, Siftár Károly trg., Ben-kó József, Czvetko Lajos, Hirschl Kálmán özv. Plöchlr.é, Dr. Vucsák István, Ssruga Fülöp, Heklits István, Benkó vendéglős Hidvég 50—50 Din; Sável János Csernelavci, Siftár Imre Maribor, Kolossá József 40 40 Din. Vértes Sándor 35 Din, Koltai Stefán, Krancsics Janez, Siftár Lajos molnár, Dr. Roth Lázár, Meszarics István, Májer Johann, Siftár Lajos kereskedő, Vukán Géza, Stevancsec Ferdinánd, Szecskó Iván, Szersén Iván 30—30 Din; Stern Arnold Puconci, Kováts István, Darvas Ferenc, Dsubán József, Krizsevci, Vérter Aladár Hodos, An-tauer József, Koder Anton, Benkics János, Rúzsa Ferenc, Pollák Rozina 25—25 Din, Fiiszár József szabó, Norcsics János bognár, Kollárs István, Vukán István, Vályi Zsiga 20-20 Din; Lovsin noiár, Hahn Pál, Titán József, Gülub Ludvig Morávci, Pau-csics Franc Tesanovci, Pintarics János Bogojina, Gáspár József, Fiiszár János, Luthár Ádám Puconci 15—15 Din; Jarnevics Péter, Czvetits Janez, Norcsics Béla, Jug József, Mencej tanító, Czipott József G. Lendava, Kü-hár Puconci, Osvat Sándor Puconci, Bakó Károly Sztrükovci, Skrabán J. Puconci, Bencsecz Franc, N. N. Ku-czován László,, Paurics Máté, Rituper Alajos, Dr. Sumenjak, Dr. Gregorc, Weiss Konrád G. Lendava, N. N. Szecskó Iván Martjanci, Csenár Franc, Nóvák István, Bácz Ludvig, Lehár 5-5 din; Skalics Dezső Moravci 6 D. Minden egyes felülfizetőnek, valamint a rendező uraknak, kik az tst fényét és sikerét emelni segítették, — a vidéki vendégeknek, kik megjelenésükkel érdeklődésüket a nemes cél iránt megmutatták, ez uton is hálás köszönetet mond az evang. nőegylet vezetősége. Az estély tiszta jövedelme 3075 50 Din. — A községi elöljáróság felhívása a háztulajdonosokhoz. A csákoveci elöljáróság elrendelte, hogy a háztulajdonosok a házuk előtt levő gyalogjárót a téli fagyok beálltával, mindig a kellő időben tisztitsák meg a hótól és jégtől, mert sok panasz érkezik, hogy a gyalogjárókon a napok óta tartó fagy miatt veszélyes a járkálás. Minden házigazda köteles a jégréteggnl borított gyalogjárót fürészporral, homokkal, vagy más hasonló anyaggal beszórni. — Hamis ezerdinárosok a Muravidékén. A rendőrség figyelmezteti a közönséget, hogy Ljutomerben, Mariborban, Ormodban és a Muravidéken hamis ezerdinárosok kerültek forgalomba. Azért az ezresek, átvételénél a számokat fel kell irni, hogy az esetleges kellemetlenségeket elkerüljék. A hamis pénz terjesztőit egyelőre még nem sikerült elfogni. Hirdessen a Jupavidérbenü! — Fontos tudnivalók a Délamerikába vándorlóknak! A zágrebi kivándorlási komisszáriátus néhány fontos redeletet közölt, amely 1930. január l.-étől kezdve érvénybelépett: Mindentéle okiratot csak az illetékes kerületi kapitányságtól szabad megszerezni. Az okiratokat (mind) két nyelven kell kiállítani. Pld. Az orvosi bizonyítványt, erkölcsi bizonyítványt stb.-t. A hajózási társaságtól eddigi szokásból kiállított igazolványok 1930. január l.-étől kezdődőleg érvénytelenek. Az érdekeltek az ehhez szükséges nyomtatványokat az illetékes kerületi kapitányságtól a rendes hivatalos órák tartama alatt darabonként 20 páráért kapják. KINO v M. SOBOTI V NEDELJO, 19.Januara popoldne ob 3 url in zveter ob 8 uri Prosjak stolne crkve Kriminalna drama u 7 tfnova. U glavnim ulogama: Henry Stuart, Hanni Weisse, Carl de Vogt. vstopnina: I. prostor 12 Din., II. pros-tor 10 Oin. in III, prostor 5 Din. Lastnik: DITTRICH GUSTAV. Eladó egy uj lakóház gazdasági épülettel és földdel, esetleg föld nélkül is, szabadkézből aznnal. A ház üzletnek is megfelelő. Bővebbet: GYURICA ISTVÁN-nál Peteáoycén. Molnár* tanoncnak felvétetik azonnal is egy jobb fiu. Jelentkezni PREKMURSKA TISKARNÁBAN. Jobb házból való fiu tanulöna k felvétetik HORVÁTH JANEZ géplakatos gépésznél Murska Sobotában. Torma. Várjon! A vizbe fuló kétségbeesetten sikoltozik segítségért. A parton véletlenül egy fényképész jár, aki igy szól a szerencsétlenhez : „Ne kiabáljon, kérem 1 Várjon, mig előbb leveszem a jelenetet, azután majd beszélhetünk magáról is." Hit keres! „Mit keresel, Anyukám?" „Egy dinárom esett le, kis fiam, azt keresem, de nem találom." „No és mit csinálsz azután, Anyukám, ha nem találod meg?" „Kis csacsi! hát akkor nem keresem tovább 1" „Hála Istennek!" „Miért ,HáIa Istennek', kisfiam! ?" „Mert már a zsebemben van, anyukám!" * * * „Anyukám! Délután a társaságban én is szeretnék ám valami okosat mondani!" „Jól van, édes lányom! Akkor legjobb lesz, ha hallgatsz ! Hl a baji „Miért futsz, te gyerek? — Mit sirsz, mi bajod?" „Kérem, egy asszony kerget!" „Miért? Ki az az asszony?" „Az ides anyám!" Az orvosnál. „Doktor ur, kérem, mondja meg, sokáig fogok szenvedni ?" „Legyen nyugodt, barátom ! Ha én fogom kezelni, akkor nem szenved sokáig!" Közgazdaság. Jugoszlávia vasúti parkja 1930-ban Németországtól és Magyarországtól jóvátétel címén 110 mozdonyt, 1100 nyitott vagont, 600 teher vagont és 9 furgont, valamint 1730 kes.vágányu vagont és 4 mozdonyt fog kapni. — Általában véve pedig a közlekedési minisztérium mindent el fog követni, hogy kedvezőbb közlekedési viszonyok alakuljanak az ország minden részében. A világ alkohol fogyasztása. Hol isznak legtöbbet s hol isznak legkevesebbet ? Az antialkoholista szövetségek nemzetközi szervezete statisztikát adott ki a világ alkohol fogyasztásáról. Az első helyen áll Franciaország, ahol minden lakósra évenként 17'6 liter szeszfogyasztás esik. Spanyolországban 15-8, Görögországban 13 9, Németországban, mely most a tizenegyedik helyre jutott, csak négy liter szesz jut. Németország a háború óta ötven százalékos csökkenét mutat. A két legjózanabb állam Jugoszlávia 1-2, Finnország pedig 02 fogyasztással. Amerika nincs a kimutatásban, lévén ott szesztilalom. De ha benne volna, nem tudni, nem állana-e az első helyen. A népek munkateljesítménye. A Kolumbiai egyetem egy tudós tanára kimutatja, hogy a föld kerekségén végzett összes munkateljesítmény fele az Egyesült-Államokra esik, pedig a Egyesült államok lakossága a föld népének mindössze egy tizenhatod része. Azután következik a sorrendben : Anglia, Belgium, Németország, Ausztria, Csehország, Franciaország, Japán, Kanada, Olaszország, Oroszország, India, mig legutoljára Kina. Eszerint tehát a legdolgosabb népe a földkerekségnek az amerikai, mig a leglustább a kinai. A Szokolok katonai kedvezményei. A katonai szolgálatot teljesítő szokol egyesületi tagnak, ha legalább öt éven át gyakorolt valamelyik szokol egyesületben és sikerrel végezte az előkészítő tanulmányokat igen előnyös katonai könnyítésekre van igénye. A kedvezményeket a sorozó bizottságok a szokol szövetség által benyújtott lista alapján, valamint a Szokol fényképes igazolványai alapján már a sorozáskor megállapítják. Az 1930 évben sorozásra kerülő szokol tagok akkor részesülnek kedvezményekben, ha legalább három évet töltöttek az eddigi jugoszláv horvát Szokol kötelékében, esetleg a jugoszláv Oraonál, vagy Dusán Szilni szerb szokol egyesületnél. A kötelező káder szolgálatot teljesítő újoncok a következő kedvezményekben részesülnek : A szokolokat a teljes szolgálati idő letelte előtt három hónappal előbb bocsátják el. Negyvenöt nappal kevesebbet szolgál az a szokol, kinek rövidített szolgálati idő van megállapítva. Tisztek, tartalékos tisztek előléptetésnél előnyben részesülnek, ha szokolok, vagy azok voltak. Szabadságolásnál a szokol mindig előnyöket élvez. Hadzsics Szteván tábornok, hadügyminiszter minderre vonatkozólag a szokol törvény 10. szakasza alapján rendeletet adott ki. Közegészség. Szenvedélyes dohányzóknak injekció. Egy münheni orvos feltalált egy olyan szert, amelyet a szenvedélyes dohányzók vérébe kell befecskendezni. A szer hatása abban van, hogy az igy beoltott ember alig néhány óra múlva olyan undort fog érezni a dohányzás iránt, hogy nem lesz képes egy cigarettát sem a szájába venni. Ezen állapot azután el fog tartani pár hónapig. Addig meg le-leszokhatik a dohányzásról az illető. A szer neve: Transpulmin. Rádió. A rádió feltalálója meghalt. Nussbaumer Ottó. mérnök udvari tanácsos, a rádió feltalálója ötvennégy éves korában meghalt. A mult évben megtartott rádió jubileum alkalmával még nagy ünneplésben volt része. Rádiót hallgatott nyolcvankét órán át egyfolytában egy marshaltow-ni amerikai. A kitartós ember fülkagylóval hallgatott s kitűnő gépe nemcsak Amerikából, hanem a világ minden tájáról szórakoztatta ezen idő alatt. Közben persze evett, ivott is; de a hallgatót nem tette le a füléről. Gazdálkodás. Építsünk. Az ablak. Sok építkezőnek nagy hibája, hogy az ajtó és az ablakok elkészítésére a legcsekélyebb gondot sem fordítja és csak a falak felhúzása utá-jut eszébe, hogy az ajtót és ablakokat is el kell helyezni. Igaz ugyan, hogy "z ajtót és ablakokat készen vesszük, mégis szoros összefüggésben van az építkezés többi részével, sőt mondhatnám, hogy egyik legfontosabb kérdése a vidéki építkezéseknek. A A legtöbb gazda csakhogy a meleg ki ne menjen, a lehető legkisebb ablakokat — ha ugyan ezeket a lyukakat ablakoknak nevezhetjük — teszi fel a házára. Pedig az ablak nagyságán alig múlik, hogy megy-e ki meleg, vagy sem, hanem ez attól függ, hogy az ablak egyes-e vagy dupla (kettős). Hogy a meleg ki ne menjen, kettős ablakokat kell használni. Itt a két tábla közti levegőréteg egyáltalán nem engedi a meleg eltávozását. Tehát ne kicsinyítsük el ablakainkat, azért, hogy ki ne hűljön a szoba, hanem mindenkor kettős ablakokat építsünk be. Az ablakok nagysága természetesen függ a szoba nagyságától, mert kis szobába nem való nagy ablak, viszont nincs visszataszitóbb valami, mint mikor eg-y szép nagy tágas szobában alig tenyérnyi ablak szégyenkezik a falon. Ez fett jegyezzük meg jól, hogy az összes ablakok területe egynyolcadát kell, hogy kitegye a padló területének. Általában egy középnagyságú helyiség számára legalább két darab 0-80-0 90 méter széles és 1-20-1-40 méter magas ablak kell. Mig a lakószobák ablakai ezzel el is vannak intézve, addig sokkal több gondot kell fordítanunk az istállók ablakaira. Az ablakok lehetőleg keletre nyíljanak és ugy legyenek elhelyezve, hogy a fény sem elülről, sem hátulról ne érje az állatokat, hanem oldalról. Mindezt szem előtt tartva az ablakokkal itt se takarékoskodjunk, mert a világosságnak és friss levegőnek igen fontos szerep jut az állatok életében .és egészségében. Tanult gazdák és gazdászok pontos kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy van-e valami külömbség az olyan állatok között, amelyek sötét, illetőleg világos istállóban tartanak. Az eredmény az volt, hogy mig az egészséges, világos istállóban nagyszerűen tejeltek a bentartott tehenek, addig a sötét, kevés ablakú istállóban teljesen elsatnyultak az állatok és feleannyi tejet sém adtak, mint az előbbiek. Tehát ha valami csekély összeget meg is taksritunk azzal, hogy kevesebb ablakkeretet veszünk az istállónk számára, ezt százszorosan elvesztjük állataink satnyasága és állandó betegségeik révén. Ezenkívül a sötét istállót korántsem lehet olyan tisztán tartani, mint a világosat és éppen ezért a bacillusok milliárdjai pusztítják állataink szervezetét. Az istállóablakok területe elég, ha egytizenket-ted része az istálló alapterületének; (szomorú dolog, hogy vannak gazdaistállók, melyekben az ablak csupán egynegyvened-egyötvened része a helység alapterületének.) Magukat az ablakokat magasan helyezzük el, hogy a nyitásakor beáramló levegő ne érje közvetlenül az állatokat. Ezt már a nyitás irányával is szabályozhatjuk, ha az ablakot ugy nyitjuk, hogy a beáramló levegőt ez felfelé eressze be. Igen ajánlhatók az u n. „Reform" istállóablakok, melyek praktikusságuk és nagyságuk révén a legkeresettebb istállóablakokká váltak. Hogy az ablakok télen szokásos izzadása ne tegyen kárt a falban, ajánlatos az ablak alsó részét az úgynevezett ablaktalpat, kőből, műkőből, vagy cementbe rakott téglából lejtősen készítenünk és egyszersmind kijebb is ugratni a falból, hogy igy a viz a padlóra és ne a falra csepegjen, amelyet igen könnyen átáztat és tönkretesz. (Folyt, köv.) Kihirdetés. Kihirdetem, hogy a következő két házasuló egymással házasságot szándékozik kötni. Vőlegény Szabó Pál, nőtlen, fiu, r. kath., 30 éves Szi-jártóháza, Szabó Pál, Mausecz Anna. Menyasszony: Szórni Anna, hajadon, háztartásbeli, r. kath., 28 éves, Rad-mozanci, néhai Szomi József, néhai Kovács Magdolna. Felhívom mindazokat, akiknek a nevezett házasulókra vonatkozó valamely törvényes akadályról vagy a szabad beleegyezést kizáró körülményről tudomásuk van, hogy ezt nálam közvetlenül vagy a kifü-gesztési hely községi elöljárósága illetőleg anyakönyvezetője utján jelentsék be. Kelt. Rédics, 1929. dec. 28.-án. TOPLÁK anyakönyvezető. Előjegyzési és faii- naptárak az 1930. évre kaphatók HAHN IZIDOR papirkereskedésében -: MURSKA SOBOTA. :- Egy három olcsón lámpás íavllO eladó. Bővebbet PREKMURSKA TISKARNÁ-BAN Murszka Szobotán. C Vsakovrsftne ^ I surove in svinjske I ! köze I | küpüje po najviSji dnevni ceni I FRANC TRAUTMANN Murska Sobota CBPhveina öl. 191. Legjobb herekpofoli valamint alkatrészeit jutányosán kaphatók Nemecz János vas- bs Murska Sobota. Terjessze és olvassa a „Muravidékéét!