Poltnlna plaíana v gotovlni	Céna — Ara 1*25 Ditt.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politcisni i X/f T"D A\7TTM717 Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik.	J^l U K /\V I I Jl^ IA kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.	Már-kisevei, 1q27. január 16.	Broj 3. Szám.


Komi dámo voutum?
Dén odlocsítvi sze pribl'-'záva, oblásztne volítvi sze za edem tjeden od té nedele v cé-loj dr'závi obdr'zijo predvidöcsim mocsnim volilnim bojam jan. 23-ga konec bóde. Tiszti dén mo 'ze znali pribli'zno sto bődo nász zasztópali z nasega Prekmurja i nász prekmurce. V naszlédnyem dnévi pa znali bödemo kak bődé zasztőpana céla mariborszka obiászt v oblásztnoj szkupscsini, ki edem mészec keszné, tője 23-ga februára ?ze szvoje prvo szprá-viscse more meti.
Dén odlocsítvi bóde, odlo-csítev prekmurszkoga prebivál-sztva kakse zasztőpnike naj pos-le v oblásztno szkupscsino. V káksoj meri szi naj tao vzeme z-té volítev i na koga naj dájo vttum, tü^i zakaj szi mí ne-vzememo aktivnési tao z-té volítev, nász je 'ze doszta lűdi _pitalo. Persze, esi vídimo tiszta sztrankarszka-politicsna dela i bője, nemiltivajöcs ta najzamázané-sa szredsztva, da szvoj 'ze dáv-no dolőcseni cíl doszégnejo, té nász tak parlamentárne, kak oblásztne volítvi hladno interessé-rajo. Né pa da bi koga odvrnó-ti steli, gda scsé národ z vötum dávanyom 'ziveti z edino nyerni dánov pravícov vendar opísemo mí nase objektivno mislénye od prednami sztojécsi volítev.
Z votumdávanya pravicov, csirávno bőde v zádnyem tjédni velki boj i mocsna agitácija (ráv-no záto), bőde — primerno k parlamentárnim volítvam leta 1924 — obcsűtlivo menye lűdi 'zivelo. K tomi vzrok bőde tildi tő, ka lüdsztvo neszimpatizéra z edne sztráni z lisztami sztrank, z ' drűge sztráni pa z lísztin osze-bami.
Na koga üá vbtum dámo? Tő povedati je te'zko delo. Tő pítati, je prinasz szamo edna szlaba návada. Csi bi nas národ szamo edno iszkro poiiticsnoga briganya noszo vu szvojem ta-lentumi, bí tő pítanye visesnye bi'ő. Známo pa, ka je zaman praviti i naydüsávati lüdí, za edno ali drügo partájo, csintio bőde po szvojem mislényi, stero bőde tanácsi rávno naszprőtno. Záto brez vszákoga nagovárja-nya, pressionéranya poká'zemo edem objektíven kép oblásztni kandidátni liszt i tó brez zámer-
je, brez vszáke zahrbtnosti, kí naj bóde direktiva za prevá'zne oblásztne volítvi.
Né szamo pri té, tüdi i pri drügi volítvaj moremo biti na sztáliscsi. da dobímo za zasztőpnike tákse líidí, kí szo zavü-pani, agilni, podjétni i na-telko inteligetni (razmeti), da znájo szamosztojno premislá-vati, predlagati i delati, da szo v popunom poznányi te'zkócs tisztoga národa, steroga zasztó-pajo, i steroga neszméjo z szvo-jov poteknyenosztjov pred sirsov jávnosztjov blamérati, kí bi tak escse i zavolo toga mogao trpeti skodo. Trbé lüdí postene, prestí-mane med národom, kí z szvo-jim osztrim vidnim kíőgom lü-dem szamo ne haszek léko de-lajo.
Na liszti eden more imeti zgoraj popiszane lásztnoszti, tá sze zové lisztanoszilec. Vszi drügi, kí szo zanyim na liszti, né trbé da bi sze té lásztivnoszti meli, naj szo szamo posteni kme-ti i natelko rázumni da zarazmi-jo ka je dobro za kmeta, za národ i za krajino. Csi nili tő néma, i csi néga mednyimi táksega lis-tonoszilca, kí bi je vodo, nego szo na tühinca-tanácsnika pri-sziljeni, té je 'ze dávno bo'zno za nyé, escse bole pa za tiszti národ, steroga zasztőpajo. Skoda je vszáki vőtum, ár vszáki voli-lec zaszébe kopa jamo, za vsze navóle szebé léko kriví.
VszáVa ta nájménsa politika je tüdi occultusticsna, csi szmo vu nyé kolicskáj neszpoz-nani, szmo nalehci prevárani. Záto trditi moremo, ka né velke lampe szo pamet, ár dosztakrát tiho bidti je zlát, gúcsati pa szrebro.
Csi odkriti scsémo bidti, té od denésnyi volítev, tőda od vlo-'zeni liszt szledécse moremo povedati :
Nikaksa Zagorski-lista jeszte vlo'zena i tő szamo v M. Szo-botskom okraji, gde je pár G. Petrovcsarov zgrabo za kőla-rivácse. Tó je edem cslovek, ne-poznáni, kí bi szi rad v szedlo vszeo z-nasov pomocsjóv. Né v nájbógsem glászi sztojécsi. — Hartnerova liszta sze kmetska imenüje, ali lisztanoszilec je né kmet. Sárkány bívsi notáros je lisztonoszilec. — Radikálci ni-ednoga kmeta nemajo na liszti, lisztonoszilec je Péterka 'zelezár. — Szocialiszti prinasz nemajo teréna. — Radiőova liszta néma lisztonoszilca domacsína, kí bi meo zgoraj napíszane lásztnoszti i kí bi je vodo v prekmurszkom interessi, prisziljeni do tam na tühince, kí nase bolezni necsűti-jo. — Lisztonoszilce szo szi nájszrecsnése demokráti klerikálci zébrali. Godina evangeticsanszki dühovnik na demokrátskoj i Faf-lek plébános na klerikálszkoj liszti szo lüdjé, kí szo v punom poznányi te'zkőcs Prekmurja, znájo szamosztojno miszliti, predlagati, delati i posztópati, gúcsati i grajati. Skoda je szamo tő, ka szta ne oba na ednoj neod-visznoj liszti, nego na táksi par-táj lisztaj, kí obé pri Prekmurja národi szlabe i 'zalosztne szpo-míne nihájo z-preminócsi lét.
Volilni boj mocsen bóde. Tó pa szamo záto, naj poká'ze edna i ova partája pred vládov, v sterom okraji kak mocsno sztoji. I toga boja bridko 'zupo szam národ more pojeszti. — Csi vecs vötumov bőde doli dá-no, vecs bőde mogao meti kan-didát kruglic eden po ednom. Odviszno je vezdaj od lűdi v kaksoj meri naj votírajo i na koga. Vszáki je szvoje szrecse kovács.
Olasz-magyar barátsági szerződés.
Bethlen István gróf magyar miniszterelnök római utja nagy feltűnést keltett Beogradban. Beavatott diplomáciai körök szerint a magyar miniszterelnök római utja a következő kérdésekkel van összefüggésben:
1. Szabadkikötő létesítése Fiumében Magyarország számára.
2.	Barátsági szerződés Olaszország és Magyarország között.
3.	A magyar királykérdés rendezése, kapcsolatban Albrecht főherceg és Ilena olasz királyi hercegnő közeli házasságával.
Bethlen római tárgyalásait nagy érdeklődéssel kiséri a jugoszláv politikai élet.
Je vsze mogöcse ?!
„Zveza gostilnifarski zadrug v Celji", je té mészec 11-ga méla obcs-ni zbor. Ka b? nebi delala doszta v haszek kresmárszkoga obrta, tő nem-remo praviti. Vendar pa zatő je ne-mogőcse placsüvati 45 Din. cslanarine od vszáke zadru'zne kotrige té, gda zadruga povprécsno dobi telko (od 8-100 Din). Naimremi prekmurszki kret-ma'rje nemremo plácsati, ár szmo mí né celjszki i tnariborszki hoteliri. Csűd-no sze nam pa vídi tiidi, ka je vod-sztvo né stelo odsztöpiti té, gda je vecsina za nőve volitve bíla, za stero szo pravico meli, ár je predszednistvo szamo na tak dugó vrémen bilő za-szedeno (dopunyeno), kak dugó bi mo. gao bidti predszednik pokojni g. Boiiő. Pravila dájo takse direktíve, tüdi je tő szplosna návada. Ali je tii né tirana
sztrankarázka politika ? . . .
* *
*
»Distolc, zdravila prőti ízivinsz-koj metelícsnoszti céna je prinasz 10-Din. V Hrvacskoj kosta rávno tiszto zdravilo szamo 6 Din. Persze je tő né trgővszki „svindli", visesnye oblászti. Nájmre v minisztersztvi je eden gosz-pőd, kí je toga ravnitel. Té goszpőd je (na tihoma povedano) po plemeni hrvát. Persze, vszáki cigan szvojega konya escse, i té g. tüdi szamo szvo-jim rojákom dovoli tő dr'závno po-mőcs, mí szmo fotívje. I glej, po vő-tume pa prídejo k nam, ne dájo nam pa nikaj.
* • •
Na ja, zamerja záto néga. Vszáki v prvoj vrszti szebé naj bole lübi. Pri-porőcsamo pa tisztim radicsovim kan-didátom, nasim domacsínom, kí szi tő priliko nevéjo i nezarazmijo vöponü-cati, ka naj tő 'zeléjo od szvoje sztran-ke, ovak naj nedo v volilni boj. Csi sze toj groznoj epidemiji koncsibár tak zagradí sirjenyé, z ménsimi sztros-ki, sze je dála pomőcs národi, i obcs-nomi versztvenomi sztáni, ki v Prék-
murji itak zaloszten kép ká'ze. * *
*
V beltinci nevémo je tak velike epidemija — med ravniteli obcsine — zaosztányenoszti, ali pa ji je sztranka-rija tak globoko v temnico vtopila-Naimre zafurali szo 'zeleznico (posztájo v Bratonci májo), vezdaj szo sze pa né mogli poglihati zavolo elektrike, tüdi mímo nyí be'zí. Vsze sze je cent-rilizéralo v M. Szoboti, esesse Kralj-ovi kekszi, csirávno M. Szoboto szo té varasanci decentralizérati steli.

valasztasi hét!
A megyebizottsági tagok választási harcának előhete, mely izgalmasabb lesz a képviselő választásoknál is, elérkezett. Ami oly nagyon fontos az egyes politikai pái toknak, a megyebizottsági választások eredménye, az éppen oly hidegen fogja hagyni a választókat. De meg fog történni, mert meg kell történnie. Bár már csak túl lennénk rajta, s jönne az előirt határidejű járási bizottság választása és utánna a községi választások, hogy igy megújhodva politikai jogaink birtokában, a közjóért, elöbről kezdve, hatványozott munkakedv mellett pozitív eredményt tudjunk felmutatni.
Szerény nézetünk szerint, mindazért, ami velünk a meg-J szálás óta és ma igazságtalanság történik, — elsősorban magunkat okozhatjuk. Igaz ugyan, hogy tüz esetén a tulajdonos sem tudja hol van legértékesebb tárgya, mit mentenie elsősorban kötelessége volna. Így volt a nép akkor, a megszállás idején és után, 1919. évben. Ki akarta lebélyegeztetni pénzét? Gsak az, kinek kötelezettségei voltak, vagy ki nem akarta feltüntetni azt, hogy a hatósággal szemben helyezkedik. Ez történt felső Prekmurjéban, déli részén máskép cselekedtek, oda nem ért el a lebeszélő „ize-net", de jobban is jártak, hogy felülbélyegeztették pénzüket.
Megszállás után 1920-évben jöttek az első képviselő választások. A jött „izenetek" miatt felső Prekmurje nem, illetve alig szavazott azért, mert „ez népszavazás lesz, hogy hová^ tartozzon Prekmurje."
Ámbár annak s a mi inteli-genciánknak tisztábban kellene lennie azzal, hogy Prekmurje sorsa miként intéződött el a párisi nagyhatalmi konferencián s később a trianoni békekonferen-
cián, alkalmazkodásunkat az adott helyzethez tárgyilagosan és komolyan kellett volna megszabni, nem a nép kárára, mégis nem úgy cselekedte. Akkor is mi voltunk azok, ki a felülbélyegzés és a kepviselői szavazás mellett foglaltunk állást, bár sajnos újság nélkül, de annál kevesebben, avval az érveléssel: „pénzfelülbé-lyegezéssel csak nyerhetünk, képviselői szavazással pedig, ami nem tényleg népszavazás, csak segíthetünk magunkon és vidékünkön addig is, ha változás is állana be" (mert evvel érveltek). S mint már sokszor hangoztattuk, aszerint állítjuk most is, hogy a falusi ember jövőbe látása, megfontoltsága és elhatározottsága felér egyes adott esetekben a tanultember tudományával. Ez az ő természetes esze, mely a természet sok ezer változatosságának figyelésével, felváltva az ekebarázdák szimetrikus fekvésével, vetemények fejlődésének, hiányosságának és előnyeinek tanulmányozásától és szaklapok olvasásától épp úgy csiszolódik, s ha
még egyébb tapasztalatokkal is rendelkezik, mint sok tanult embernek a könyv hűlt betűitől. Ha akkor is a természetes ész kerekedne felül, nem a kemény kalap kopogása s vasa't nadrág vitorlaszerű csapkodása, ma nem mondhatjuk, hogy kitűnő, de sokkal jobb helyzetünknek örvendhetnénk.
Ha már akkor helyezhedtünk passiv resistencia álláspontjára, mikor sokat menthettünk volna meg javunkra, akkor ebből a tétlenségből vegyük ki részünket mindaddig, mig majd alulról kezdhetjük, a községi és járásbizottsági választásoknál kezdjük, s mutassuk meg mit és hogyan lehet dolgozni. Ma, amikor a már meggyökeredzett pártoskodás minden nemes gondolatot csirájában elfojt, csak egy lehetőség nyillik: alulról felfelé, pártkülömbség nélkül, magunknak magunkért, Prekmurje jövőjeért, tettel az eredményig. Prekmurje részére azok lesznek csak a valódi választási hetek.
Amerikai arányú trösztök alakulnak Németországban az angol szénsztrájk és a frankrizis következményeként.
A május elseje óta tartó angol bányászsztrájk véget ért, miután hónapok óta az egész világgazdaságban éreztette hatását. A vas- és fémiparban is észrevehető volt e világjelen-tőségü sztrájk nyoma.
Legjelentősebb hatása azonban az angol bányászok sztrájkjának a német gazdasági 'élet volt. Németország az elmúlt hat hónap alatt gazdaságilag döntően megerősödött a sztrájk által megteremtett konjunktura kiaknázásával.
A tavaly előtt veszteségre dolgozott német bányák fellendültek és a kontinensen legraciónálisabb termelési módszerük lehetővé tette, hogy úgy-
szólván máről-holnapra megjelenjenek azokon a szénpiacokon, melyekről az angol szén kivonulni kényszerült. A termelés minden vonalán hatalmas fellendülés mutatkozik Németországban és e fellendüléshez az első hatalmas lökést az angol bányászsztrájk szolgáltatta, de hozzájárult a francia és belga frank válsága is, ami a németek előnyére rendkívül befolyásolta a versenyfeltételeket. Legjellemzőbb erre az, hogy a német ipar exportja csak szeptemberben negyedmilliárd aranymárkával emelkedett, mialatt Anglia exportja 10 millió font visszaesést mutat.
Mialatt Anglia a sztrájk utolsó
A Vél} cigány.
Irta: Z. M.
— Mit jár a szátok? Mit tudtok ti?
Ezt kérdezte Ihók, a vén cigány, a fegyházi cellában két rabtársától. Hangosan, lármásan beszélt, felváltva magyarul és oláhul. Az egyik rabtársa ugyanis magyar volt, a másik oláh. Ihók nagyapjuk lehetett volna. A hivatalos akták hetvenöt esztendősnek mondották. De csak ugy találomra. Abban a* útszéli sátorban, ahol született, nem volt anyakönyvvezetés. Életkorát épp bajos lett volna pontosan megállapítani, mint egy vén farkasét.
Még a közömbösítő rabdarócl-ban is érdekes tipust mutatott ez a vén cigány. Százados viharok cseriéz-ték ki piszkos, sötétbarna arczbőrét. Mélyen fekvő fekete szemei megőrizték villogd fényüket. A böitön-levegő patinája nem tudta megsápasztani a bőrét, mely makacsul ellentállott a ráncz-
képződésnek. Pedig hosszú életének jő harmadát börtönben töltötte. Csekélységekért. Annyit sem lopott egész életében, amenyi a kulturembernek egy esztendőre kell. De a vén cigány, az ősembernek ez az időnkbe szakadt maradéka, beérte vele. Ami a büntetést, a börtönt illeti, azt olybá vette, mint a nyavalyát, vagy a fergeteget, vihart, szelet, záport, amit el kell szenvedni. Ez az élettel jár. Világnézete az ősemberé volt: atavisztikus. A tulajdon azé, aki elfoglalja, Ö is foglalt: lopott. Amihez éppen hozzájutott, amennyi éppen kellett. Mit tudta és főleg mit bánta, hogy a judika-tura a maga kacskaringós idiomájá-val az ilyesmit anyagi és eszmei bün-halmazat-nak nevezi. Ami kulturát maga körül tapasztalt, azt megbámulta. Ugy, ahogy mi az érdekesebb természeti jelenségeket megbámuljuk. A mellett élt benne a sátorlakó emberek józansága és gondtalan vidámsága. Az utóbbi oly egészséges volt, mint a gyomra, a vasat is megemésztette.
Most is ő tartotta derűvel rabtársait, kik a börtönélett fölött panaszkodtak.
—	Mit tudtok ti ? Hát az én ibőmben, mikor a deres állott I He-hej 1 Az volt a valami 1 Magunknak kellett kihozni az udvarra. Hehej! Aztán jött a huszonöt. Piff, paffl Volt ne mulass. Mit tudtok ti?
Fölényesen, dicsekedve szólott, mint aki hőstetteket beszél. Mert a dicsekedés az ősember természetrajzában is benne van.
—	Hát a láncz, a vasgolyó — folytatta hunyorgatva. Csirr, csárr. Mikor a vármegyeház udvarát sepertük, egész farsang volt. Hebej! Mit tudtok ti? Aztán hónapokig éltünk kenyéren és vizén. Mit jár a ti szátok?
A beszédet a börtönmester belépése szakította meg. Egy fekete táblát akasztott az üres ágy fölé.
—	Nini, vendéget kapunk! — örvendett a vén cigány.
—	Igen, a tekintetes ur jön ide.
hónapjaiban hatalmas szénexpor helyett átlag havi 4 millió tonna szí behozatalra kényszerült, Németorsz idei szénkivitele az év első kilenc h napjában a tavalyinak háromszorosé emelkedett és ^szeptember végéig í millió tonnára rúgott, ami a bérli tőzsdén a szénpapirok rohamos em« kedésében is kifejezésre jutott.
A német rendszeresség a term lé3 tudományos organizálása teri amerikai nivót ért el. A nagy vállal tok tucatjai csak az elmúlt hónapo ban közel 200 millió aranymárkás tt keemelést vittek keresztül.
A német hajótér ma már kert félmillió tonnával több, mint az uto só békeévben volt, a vagongyárak, réz- és alumínium feldolgozó nag üzemek trösztjei szorítják le a termi lés költségeit, teszik lehetővé belfé dön a fogyasztás emelkedését és k felé a német produktumok versenyk pességét.
A német kormány
megalakítására Stegerwalt ke pott megbízást.
Hindenburg köztársasági el nőknél hétfőn kezdődtek meg a audienciák a kormányválság meg oldásával kapcsolatban. Valósziní hogy Curtius dr. nyer megbízás kormány alakításra, vállalkozás azonban csak kudarccal járhai mert a centrum vezetőlapja, Germania vasárnapi számábai kosarat ad Curtiusnak, a cent rum nélkül pedig Curtius nen^ tud kormányt alakítani.
Ilyen körülmények közöt Stegerwald volt porosz minisz terelnök, a keresztény szakszer vezetek vezére jutott előtérbe mint kancellárjelölt, hogy azonban az ő vállalkozása sikerre fog-e járni, még bizonytalan.
Hindenburg elnök hétfőn el sőnek Löbe-t, a birodalmi gyűlés elnökét fogadta, akivel hosszasan tanácskozott, majd Westarp gróf a német nemzetiek vezére jelent meg audiencián Hinden-burgnál.
Á fegyencek tudták, hogy van a fegyházban egy tekintetes ur. Uri rab, akit a hivatalos séták alkalmával láttak. Az is, mint minden hossabb időre e'itélt az első esztendőt magánzárket-ban töltötte. Néhány perez múlva belépett. Köszönt.
—	Jó napot 1
—	Adjon isten!
Szívesen fogadták. Az oláh fel is kelt. Az urat meg kell .emberelni, még ha rab is. A vén czigány élesen szemügyre vette. Zömök, jóképű ember volt, horgas orral és sötétkék szemekkel. Sűrű, szénfekete haja tövig le volt nyirva.
Megint a vén cigány kezdte a beszélgetést.
—	Jobb igy, mint magánosan, — ugy-e tekintetes ur?
—	Nekem mindegy — hangzott a kurta válasz.
—	Nono! — mondotta Ihók kétkedően.
(folyt, köv.)
16. január 1927.
MORSZKA KRAJÍNA - MURAVIDÉK
sztrán 3
Olászi—H i r e h.
—	Növi gerent. V Krfzevci je na-meszto sztároga gerenta imeniivani za gerenta g. Dsuban Jó'zef vucsitel, vez-dásnyi nacselnik gaszilszke !zupe i vodja poszojilnice.
—	To'zbe oköli elektrike v M. Szo-bóti. Komaj ka je minölo veszeljé, ste-ro je prineszla elektrika, szo 'ze prisle prito'zhe zavolo nyé. Taki v zacsétki je pa tő szlaba rekláma] za Falszko elektrarno. Náimre sze Iüdjé prito'zii-jejo, ti edni, ka célo nöcs szvéti elektrika, ali vgojdno ob peti, gda je (vez-daj) najvéksa tmica i gda lüdjé na de-lo, pőtniki pa na vlák morejo idti, té vecs elektrika ne szvéti, tők je za-préti. Persze, obcsina je pa karbid lampase 'ze tá lilcsila, prezavüpavsi v elektriki, lüdje morejo slatati i tak boditi po tom méhkom „flasteri". — Elektricsnoga tőka dnevnoga tüdi né-g£. Ki szo na pivnicaj szamo zavolo pridócse eífcktrike sparaü pri őknaj, szi premislávajo ka szo naj ciinécsi, ali naj predvecsérom neidejo v pivni-co, ali pa naj dájo őkna naréditi. Szmo radovédni, bete'zník, ki sze je gájao na Röntgen — pregléd po dné-vi, ali naj pccsáka vszeli na vécsar, kakstécs je szilno ?
—	Odvetniska vest. Dr. S. Vesnik, odvetnik v Murski Soboti se je s svojo pisarno iz dr. Czifrakove hise v Cerkveni ulici préséül v hiSo gos-pe dr. Geigerjeve v Aleksandrovi ulici St. 110. v Murski Soboti.
—	Vabilo na redni letni oböni zbor S. K. Mure v Murski Soboti, ki se vrSi dne 1. februarja t. 1 ob 20 uri v posebni sobi hotela Slon (Btc) z obiőajnim dnevnim redom. V slu-íaju nesklepőnosti se vr§i eno uro kasnejeje obíni zbor ob vsakem Ste-vilu navzocih. (§ 14. dru§t. prav.).
ODBOR.
—	Nujni poziv! Kdor se Se ni pri-javil kot ílan »Vodnikovi Druzbi< za leto 1928, a to namerava storiti, naj se hitro oglasi, da no zamudi termina. Za prihodnje leto pokloni druíba svojim őlanorn zopet 4 knjige, in sicer vélik »Vodnikov Koledarc 1928, dve pripovedni in 1 pouÉno knjigo. Öanarina za vse 4 knjige, ki stanejo v knjigarni najmanj 60 Din, zna$a le 20 Din; kdor pa'zeli vezane knjige, doplaía za vsako knjigo Se 8 Din za veznino. Prijave sprejema poverjenik za Mursko Soboto In oko-jico, Anton Novak sodni nadoficijal v vpok. v Murski Soboti.
—	Vabilo. Mursko-Sobcíko prosto-voljno gasilno druStvo priredi dne 29. januarja 1927. plesno veselico v vseh prostorih hotela g. Dobray-ia, na katero vljudno vabi vse prijatelje DruStva.	ODBOR.
—	Udruzenje vojnih invalidov, vdov in sirot v M. Sobott prosi svoje
i őlane na redni obíni zbor, ki se bo \ vráo dne 2. februarja v gostilni Fli-jsar. Pridite vsi. Na tajniátvi udruzenja íse dobijo knjige Invalidni zakón s Ipravilnikom po 13 Din. Knjiga bo cdobro dojíla zupnim uradom, gg. ddrzavnim zdravnikom i uradnikom,
ki imajo kakSe opravke z ínvalidi. — Odbor.
— Ukinitev teíegrafske in telefonske sluzbe ob nedeljah in praznikih popol-dne pri poSti v Murski Soboti. Svoje" íasno izdano izjemno odredbo, po kateri se mora pri poáti v Murski Soboti telegrefska in telefonska sluz-ba vráiti tako kakor ob delavniKih, to je nepretrgoma do 21. ure, je di-rekcija poSte in telegrafa s svojim odlokom z dne 3. I. 1927, D- §tev. 80.006/IIIa-1926, ukinila in odredila, da se ima vrSiti telegrafska in tele-fonska sluzba tako, kakor doloía za celo dríavo 81. 25. telegrafskega in 51. 2. telefonskega pravilnika za tu-zemstvo, to je: ób delavnikih . . . nepretrgoma do 21. ure, ob nedeljah in praznikih pa samo od 8 do 12-ure. — Upravnik: J. CuS m. p.
—	Meghivó. A murska-sobotai Önkéntes tűzoltó egyesület 1927. január hó 29-én a Dobray szálló összes termeiben zártkörű táncmulatságot rendez, a melyre a tűzoltóság minden barátját tiszteletid meghívja a
RENDEZŐSÉG.
—	Dr. Czifrák János ügyvéd iródá-ját házának emeletéről annak földszintjére a Dav5no Okrajno Oblastvo volt helyiségeibe helyezte át.
—	A Mura sportklub f. évi február 1-én este 8 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Bác szálló különtermében.
—	Uj vasúti fuvarlevelek, úgy teher mint gyorsárura vonotkozólag, léptek január 1.-vel életbe. Ezen idővel fegyúttal érvényüket veszítették a régi fuvarlevelek, melyeket ujakra kicserélni március 31.-ig lehet.
—	Drágább a virzsina. Január 1.-vel egy koronával vagyis 25 párával megdrágult a hosszú virzsina szivar. A »kalbászc nevű pipadohány is megdrágult. Lám azt mondják mindennek olcsóbnak kell lenni, s az állam, mely a dinár értékét mesterségesen tartja
I
életben, épp^n az nem hisz benne, | azért napról-napra drágít jövedéki cikket, mint pl. sót, petroleumot, cukrot, dohányt stb.
—	Uj postaautó. A M. Szobota— D. Lendava között közlekedő nagy személy szállító póstaautobusz legalább egyenlőre megszűnt közlekedni. Helyébe egy könnyű négy utas elhelyezésére alkalmas postaautó került, mely főkép pósta forgalom lebonyolítására szorítkozik. Utasokat négy személyig szintén felvesz az autó, de csak úgy, ha van üres hely. Jegyet utazásra előre le lehet foglalni 5 Din illeték lefizetése ellenében, ami természetes — az utazást megdrágítja. Érthető az utazó közönség e tekintetbeni elégedetlensége, ki a közbeeső állomásokon már nem kaphat helyet, s a hosszú utat gyalog vagy drága fuvarral kénytelen megtenni. Remélhető, hogy jobb nyári utak mellett az utazási lehetőség újból a régi lesz.
—• Halálozás. Pollák József m. szo-botai közismerj pékmester elhalálozott, f. hó 9.-én helyezték el nagy részvét mellett örök pihenőjére.
—	Vendéglős egyesület f. hó 9.-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Évi jelentések és zárszámadásokon kívül tixzutiió tárgya is volt a napirendnek. Elnöknek három évi időtartamra újból Türk József eddigi elnök választtatott meg, míg állásáról lemondott Kühár István, eddigi titkár helyébe Szocsics Ferenc kávés választatott meg titkárnak. Pénztárnoki állást továbbra is Kühár vállalta el. A választmány kevés változással a régi maradt.
—	Hodos. Marhaállományunknál terjedően fellépő máj mételyes megbetegedések folytán, a kösség költségén kihivattuk Nemes állatorvost, a betegség megállapítása végett. A kösség 350 drb állatja között 85 darabnál állapította meg a máj métely betegség fennforgását. „Distol" nevü gógyszer-rel való kezelés a nem elhanyagolt állatot kigyógyítja. (Elég szomorú példaként áll előttünk ez az eset, mikor a kösségnek magának kell gondoskodnia arról, miről az államnak magának gondoskodnia kutya kötelessége volna. Különben pedig Hodos kösségtől vegyünk példát és okoljunk. Szerk.)
RMPIIH
ÍK
IIIIII
III
1
NO
v MURSKI SOBOTI
V NEDELJO 16. januara popoldne ob 3.zve£er ob 8 uri
jN A N O N|
5 Komedija u 6 őinova po is- 5 j| toimenoj komiönoj operi. |
U glavnoj ulozi: | Grofica Ágnes Esterházy, | 5 Hanni Weisse i Harry Liedke. 5
LniminmiifiJj
E VSTOPNINA : Gornje lo2e £
112 Din., spodnje loie 10 Din., ■ in II. prostor 5 Dinarjev.
Lastnik kina QUSTAV DÍ1TTRICH.
iimiMmii
J
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo -
LJUBLJANA jan. 15.
Apu.
Psenica—Buza Din. 290—800
'Zito—Rozs » Ovesz—Zab » Kukorica	»
Proszö—Köles » Hajdina	»
Szenö—Széna » Graj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab
205— 165—
200— 250— 300-75—95 300 100—
III. II. I. príma
7-— 7-50 8-— 9-50 7 — 7-50 8— 850
ZAHVALA.
Po smrti nepozabnega soproga, oőeta, tasta i sta-rega oőeta, je od naáe strani nemogoőe nebrojne izraze dobrodejne ljubezni i soőutja posebej zahvaliti.
Za to prosimo vse sorodnike, prijatelje in znance, ki so z venci, s prisrCnimi besedami in udeleibo pri pogrebu sotutno te§ili na§a po teíkom udarcu usode razboljena srca, naj tem potom prejmejo na§o zahvaLo.
Zalujoca druzina KARDOS.
köszönetnyilvánítás
A felejthetetlen férj, édes apa, após és nagyapánk elhalálozása alkalmával lehetetlen részünkről a számtalan jóleső szeretet és együttérzés megnyilvánulását egyenként megköszönni.
Ezért kérjük mindazon rokont, barátot és jóismerőst, akik koszoruküldéssel, szívélyes soraikkal és a temetésen való megjelenésükkel a súlyos sorscsapástól megtört szivünk fájdalmát részvétükkel enyhítették, fogadják ezúton hálás köszönetünket.
A gyászoló KARDOS család.
Krumpli	» 100—150
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. » —•—
BENKO: jan. 15.
1 kg. Biköv.i Bika ] ^ Telice (o Üsző
Krave ígTehén Uo 3 —	—•— 1 —
Teoci j Borjú J^	9'50 10-—
Szvinyé—Sertés	15'50 16*—
Mászt I-a— Zsirl-a. .	$ 22-— 28-—
Zmöcsaj—Vaj , . .	. 30- — Spé—Szalona .... — * 25"—
Belice—Tojás 1 drb. .	. 0.75
Pénezi — Pénz.
Dollár .... — D. 06 — Pengő Budapest . = » 10.— Schil. Becs . = » 7-99 Kor. Praga . . = » 167
líra.....= » 2-46
Zürichben 100 Din = 9.13 sfrk
Terjessze és olvassa a

------, -

Jörszha ffrejinát".
Rókopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze zposflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ crti: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
SPORT.
Crno-bela reduta S. K. Mure v Murski Soboti se bo vráila dne 5. februarja t. 1. v prostorih hotela Dob-rai. Na to íe sedaj opozarjamo vse prijatelje Sporta, ker bo to gotovo ena najlepéih prireditev v tej sezoni.
A sportbarátok figyelmét, már most felhívjuk a Mura sportklub f. é. február 5-én este 8 órai kezdettel a Dobrai szálló termeiben megtartandó álarcos báljára. A mulatság kétségkívül az idei szezon legsikerültebb mulatsága lesz.
Obcine
Gasilna drustva
za poloviőno ceno so napro-daj generalno reperirane
3 brizgalne
na 4 kola. Fabriáka garancija. To so varoéke brizgalne zame-njane z motornimi. Edina prilika da si fal kupite garatirano dobro brizgalno. Pitajte pri IVAN ŐEGA Murska Sobota nasproti zidovske cerkve. Tam dobite vse gasilske potrebSőine po fabriá-kih cenah.
Vsáki práznik, nedelo, őetvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA nlSr NAGY-KAVARNA MUHI KÁVÉHÁZ
RÉGI
magyar regények
kapható
I. HAHN könyvkereskedésében Murska Sobota.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
Vszi ljüdje sze csüdijo, kak to da szo najfalejsi slvácske.szamo
RAST & GASSER
kí szo pa tüdi najbogse. Tüdi sze dobi na 2 teti ráte. Pogléd-ne sze lehko pri
ivan Sega m. Sobota
naszproti zidovszke cerkvi Tam sze dobijo tüdi právi
STYRIA potácsi
steroga scse vszaki küpiti, kí sze je le ednok pelo na ayem. Dobi sze tüdi na ráte.
bll.	II	t
Aluirottak, mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, apa és nagyapa
Fóliák József
f. hó 8-án rövid szenvedés után 66 éves korában elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. hó 9-én adtuk át az anyaföldnek.
Egyben hálás köszönetünket nyilvánítjuk mindazoknak, kik ez alkalomból résztvétükkel fáidalmunkat enyhítették.
Kivált képen a helybeli pékmesterek, Katonai parancsnokságnak és mindazoknak kik résztvétüket szép kivitelű koszorúkkal fejezték ki hálás köszönet.
Fájdalomból megtört szívvel POLLÁK család.
Minden külön értesítés helyett!
Vsem svojim cenjenim kli-jentom si dovoljujem sporoőiti, da sem se s svojo pisarno izdr. Czifrakove hi§e v Cerkveni ulici
préséül
v hiáo gospe dr. GEIGERJOVE, Murska Sobota, Aleksandrova cesta §t. 110.
Z odliínim spoátovanjem
Dr. SLAVKO VESNIK
odvetnik Murska Sobota Aleksandrova c. át. 110.
Nehogy egészséges vagy más be tegségben szenvedő állatját „Distol", — az egyedül hatásos, — métely ellenes kezelésben részesítse, tudnia kell állatja
valöban mételyes-e?
Az állatnak és bélsarának szakértői vizsgálatával, a mételyesség kétségtelenül megállapítható. Ha az állat klinikai vizsgálata bármi okból nem lehetséges, küldjön annak pár napon át gyűjtött bélsarából vízhatlan papirossal csomagolt gyufa skatulyában keveset póstán >Minta érték nélkül* NEMES MIKLAU2 állatorvosi laboratóriumába Murska Sobotá-ra. Mételypetevizsgálat válaszbélyeggel 11 Din.
(Elvállal olcsón egyéb állatorvosi vizsgálatot, műtétet, ragadós betegség elhárítást. Tanácsot ad állatvételhez, állat adás vételi perekhez, stb.)
Hamburg-Amerikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba v Hamburgból—Kubába Hamburgból -Mexicóba Hamburgból—Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba. TTlindennemii útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség 5, H. S. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Ko-lodoorska u. 30., nemkűlönbon Susak, Spllt, TTíetkowlí, Gruz, Makarska, Cetlnje, Vellkl Beíkerek, Pan£evo, Osijek, Sombor, Subo-tlca, Növi Sad, Bltolj és Dolnja Lendaván.
SZNEJÉ
i mláde zenszke!
Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za°szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej priiikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i lázno traletno in drobno blágo.
Szolidna posztre'zba ! Niszike céne !
A. KIRÁLV
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Qlávni trg.	Bergerova hisa.
HIRDESSEN A
Mörszka Krajiná-ban
Trgovina
CEH in GASPAR
sze je preszelila v novozídano hi'zo (prék Hartnera, poleg nóve poste.)
V té nóvi presztoraj szva trgovino preci povéksala, záto sze odszémao vszefelé blágo v escse véksem obszégi dobi kak doszémao, kakti: vszefelé specerijsko blágo kak najfinésa káva, ri'za, disave, petroli, spiritusz, liköri, rum, tee i vsze k tomi szlicsno; nadale vszáke vrszte kühinjszka poszöda, navádna, Sphinx, cinana, alu-minijszka itd. Kameno vogelje, drva, masinszki i jedilni oli i vszevrszte materiái za zídanye. Szkladiscse Kme-tijszke drüíbe.
CEH és GASPAR
kereskedése újonnan épült helyiségbe költözött (Hartner átellenében, az uj posta melletti.)
Az uj helyiséget nagymértékben kibővítettük azért ezután mindennemű áru nagyobb választékban lesz kapható mint eddig, és pedig: mindennemű fűszer- és gyarmatáru mint legfinomabb kávé, rizs, cukor, petróleum, ét- és gépolajok, spiritnsz, likőr, rum, és ehez hasonló ; közönséges, cinezett, Sphinx jegyű és alumínium konyha felszerelések. Kőszén, tűzifa s mindenféle épület anyag. Gazdasági egyesület lérakata.


K odaji je
v Murski Soboti
lepa zídana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.	____
■■ ■ ■■ . "*