MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, poiitfesmi i kulturni tjčdnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális* hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo: Vs leta 24., V* 12., meszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1/z évre 24, V4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reriitelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posilajo í sze ne vrnéjo. — Kéziratok ' idekül-dendők s nem adatnak
vissza.
Kak je bilou pred dvejjezero lejtmi i zdaj?
Dvejjezerolejt sztaro píszmo, stero je Sallustius Crispus escse pred Krisztusa rojdsztvom piszao k-Julius Cézári k-tisz-toga vrejmena nájvéksemi voji nam szve-docsi, ka je tiszti cajt k-vezdásnyemi vrej-meni jáko glíhni bio.
Velika szvetovna bojna sze je i te dokoncsala v-steroj je vise dvej millionov lűdi vesznolo. Sallustius je za volo lübézni domovine piszao Cesári pisziflo, vu sterom sze nyemi je touzso i preszvejtiti steo nyéno túzsno sztávo i tanácsivao nvemi je, kakda bi mogoucse bilou escse i zdaj mentiivati i oszloboditi nyou od vékse pogübeü, od razpádanya. Znamenito szve-docsansztvo je eto piszmo na tou gledoucs, ka sze prigoda, história, ponávla; lüdjé szo rávno táksi, kak szo bili pred dvejjezero lejtmi; zgrablívi, jální, neszmileni, szebicsni i nika nouvoga sze negodí pod nébov.'
V-tom píszmi Sallustius doj szpíse, ka je vszagdanésnyi zsítek szploj gorpreme-nyeni i zgrouzsani „nepozváni lüdjé májo v rokaj obiászt, steri cejla moucs i znánye vu glasznom jeziki sztojí, za hűdi nepo-bozsni lasztnoszt volo szo neprípravni na tou, ka bi országa ravnanye szpunyávali. Ti indasnyi nemesnyáci, plemenitásje szamo z-sztrankanyem zaprávlajo tá vrejmen, nika dobra neznásajo, zvön titulusov nika nemajo, rávnotak szo brezi vszega, liki sztebri".
Potom doli szpíse, ka pejnezlahkov-noszti i bogásztva zgányanye láda ober düs i szkumnejo po lehkoj pouti szi, brez trüda vrejdnoszt szpraviti.
1 rávno za toga volo, na tej prepráv-lanye oumorno opomina Cézára. „Bojdi-kaj níscsesztni lüdjé szo szi vu bojni na drügi škodo i kvár vrejdnoszt szpravili, naf szvoj blek naszitsávajo i szvoje gnüszne náklanoszti, pozselejnya zadovolijo. I tak szo tej na szramoto obládnoszti i ti szrdcsni vitézov díko zamázsejo i orúzsijo. ÍVelki je oni racsűn, steri szo vu bojüva-nya ravnanyi szamo zsivlensztvo, hotlívoszt i vtepeno lehkoskoszt iszkali i zganyali" „Zgrablívoszt, tá zvirína je neszmilena i netrplíva. Gde kama ona notri vderé: várase, vesznice, cerkvi, hrame opüsztí; ta bozsícsna i cslovecsa premejsa. Nemrejo nyej prouti sztáti ni vojszka, ni mocsíne, ka bi sze nej notri pritísznola, vsze opüsztí od iména, szpoumenka od szremezslívoszti, oddecé, domovine i roditelov. Ali kak zselnosztpejnez vmorís preci obládas zgrablívoszt i z-jákosztjov i pobozsnosztjouv".
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma I 50., réden veliki 1— máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 1-50, rendes hirdetés I-—., Apró hirdetés 070 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
Nezgovorni haszek szprávis domovini, národi, szebi i cejlomi cslovecsansztvi: csi pejnez zselnoszt vösztrejbis, ali — na-keliko je mogoucse — poménsas. Brez toga ni laszne, ni drzsávne dela, ni domá, ni na bojiscsi szpelávati je nemogoucse. Ar gde Sze pejnez zselnoszí vkorní i k-obládnoszti príde, tam ni diszciplína, ni hasznovito rédno, ni dühovno delo vecs necveté, tam sze prvle, szledka vsze znícsi. Ár gde ti pošteni vidijo, kaj sze te nepošteni za bogásztva volo bole postűje i prestíma: tam za vré nevoscsénoszt i dűse sze zburkajo. Gde dvojüvanye postenoszt, bogásztvo jákoszt, bole i bole zametávajo: tam sze szrdcé od pravicsnoszti odtűhi i k-zélnosztvzsívanyi pridrűzsi. I da díko, pascslivoszt gáji: csi tou zgűbís; tam i jákoszt zbrigne ino szkíszne. Gde je bogásztvo to nájvecs5 tam je vsze drügo málé vrejdnoszti: vernoszt, poníznoszt, szremezslívoszt, csisztoucsa i vsze, vsze, stero csloveka sznájzsi. K-jákoszti ednáka i szrtmna pout pela — k-pejnezam je vszáka skér dobra, stero eden po ednom pri rokaj má, náj szamo k-cíli' príde, i zsnyouv nyé zadobí. Tak predevszém pej-nezzselnoszt trbej dojpotrejti: teda ni oszobe, ni csészt, ni bogásztvo nebode niscse bole postüvao *naj szi bode on prejdnyi i vu kaksté viszikom meszti, nej za té volo, nego za dühovne vrejdnoszti volo de postüvani.
Sallustius sze i z-tém touzsi vu szvo-jem píszmi, ka Senátus tüdi vu málom prestímanyi jeszte. Ka oni orszacski ocsevje, ki szo szvojim tanácsivanyem vszigdár po-trdjávali grüntdrzsáve, dneszdén vu sztran-kársztva bojdikaj boji zaprávlajo tá inocsí i vrejmen szvoje, gde etaksa, gde ovaksa szkoncsanya prinašajo, kak tou ober nyí kralüvajoucse sztranke za szébe bougse szpoznajo, pouleg tej szebicsnoga zse-lejnya szoudijo, ka je dobro i ka hűdo. Tanácsivajo sze (liki rávno dneszdán) od szfcrivnoga, ali ocsívesznoga odebéranya pos?lancov i tak míszlijo, ka püsztna forma pobougsa bívoszt eti zblodjeni i zburkani vezdásnyi szmecseni sztális.
„Ár iejpe zidíne, palacse pozdignoti, nyé z-sztebri, ali z-kakoli sznájgov okincsati i vu tiszti roposzt, veszeljé ráj isz-kati, kak vu dűse osznávlanyi szkrblív bidti: tam je bogásztvo nej sznájzsnoszt, nego gnűszuosztf neszrámnoszt. Kí szamo szamo szeresz dnéva szvoj trbűj napu-nyáva i ceje nocsí vu nemertücslívom razveszeljávanyi tátrosi, dűso szvojo vu zla robsztvo vtopí: té táksi je neszpodo-ben blájzseni mir naprej pomagati i szpra-
viti.'
posztáne, i mentüje domovino, nebodejo boja áldovi brezi názhaja, da réd pravde-noszt potrdi i sztrankarszko prevrávi.
„Rimlanszka drzsáva preidti more i nyé konec sze príblízsáva, csi sze sztan-csarje eden z-tim drűgim borijo, ár tak szlabivsi, tühincom na porob szpádnejo. Csi do pa vküpdrzsali i edno razmili, csi vszi sztancsarje zemlé prouti nyej sztánejo, je obládati nebodo mogli. Zatoga voló szpravi vküprazmejnye, prépravi sztran-karsztvo! Tou de pa li tak mogoucse, csi vísesnye vődávanye, zaprávlanye i zgrablívoszt z-korenyom vréd vöpreprávis." *
Zoubszton i nej je zadoszta sze na-indasnye, sztáré návade i násztave zezá-vati , té szo zse dávno zavrzsene i ospo-tane, nego brezi zadrzsávanya príszíliti trbej vszákoga na sparavnoszt, na pošteni zsítek. Vejm je návada grátala, kaj mtádo pokolejnye nezadrzsávajoucse sze, od tejla-vzsívanya gnáno, zaprávla szvoje, nepostűje to drügo — neprestíma nika szvétoga: i tou drzsí za jákoszt, za virtus — po-bozsnoszt, poníznoszt za spot i szmejh drzsí. Tak zabloudíjo na pogűbelni hűdi dűs pokvarjeno sztezo, gde nyim je zsítka návadni réd nej zadoszta — nego právdé i réda ládnoszt zburkavsi, na sztárí dúg neszpametno nouvoga rédijo i pod szebom prepaszt kopajo v-stero sze prvle, szledkar pogrozijo. Na prísesztnoszt konec vcsíni uzsori, naj vszáki szvoje varje ino sze z-tém zadovoli. Na tou je pa jedina zdrava pout tá: da naprej hodécsi, csestníci, nej bankokrácie; ti poszojitelov, nego národa, lűdi interesse, haszke szlűzsijo i naprej pomágajo i szvoje mocsí na drzsáve bláj-zsensztvi, naprejidejnyi i nej nyé oszlab-lenyi aldűjejo".
^ Nadale opomina Cézára naj verosztüje obr'i mladézni: „mladézen má bidti ponižna, delavna i nej zapravlászta i bogásztvo zgányajoucsa. Tou je pa vsze mogoucse doszégnoti, csi pejnezlahkovnoszt i molenyé, stero je vszega hűdoga vretina, vösztrejbi. Csi szi zbrodjávam i premislá-vam, kakda szo znameniti mouzsje po-sztanoli velki i szebi postüvanye szpravili, kak szo vcsínili národe szrecsne i zmozsne, ali pa zroke, za steri volo szo ti náj-zmozsnejsi národje nanikoj prišli, vszigdár na ona iszta dobra i hüda pridem i náj-dem, Niscse sze nemre na visziko sztubo pozdignoti, nemrtelen szpoumenek szi szpraviti, sto za pejnez obilnoszt szkumnej i tejla pozselejnyi povouli hodi. Li on do-szégne velikoszt, sto dűsi zslűzsi i nej telovnoszti, sto sze vu delavnoszti, vu trplívoszti, vu lübéznosztirédax i vu dobri delaj vrsení i flísza".

piisztí, ka bi bojne szád táksi vzsivali, steri szo nej vzéli v-nyej tál. „Te nisterni je v-treszeti bitji vzéo tal, te drűgi ni v-ednom nej" tak vrejdnoszti goritálanye (zemlo) med tisztimi trbej gori raztálati, ki szo sze bojüvali za domovino.
Kak nájvecs trbej produktejrati, pou-vati : pri drzsávni vödávanyaj sparati, na nepotrejbna, zobsztojnszka, fiilejra nej trositi: zsivlensztvo, zobsztonszke troute prepravifi i liidém delapriliko poniiditi ino sze poszkrbeti. „Poszkrbeti sze trbej, da liidjé, steri szo z-obcsinszkoga hrányeni i pokvarjeni, od dela sze odtűhili, naj dobijo priliko, gde sze je nazáj k-deiav-nosztii povrnéjo".
Cézár je ete dobre tanácsé nej mogao doprineszti. V-márciusi je vinorjeni. V-Rimlanszkoj drzsávi je pokvarjenoszt rászla prejk sztotin, pod Tiranuse, krvizselce je prišla i k-kovcovi razpádnola. Zsnyé veii-koszti szo szamo zsaiosztni rűsi osztali. Drűgi národje i országi szo sztoupiii na nyé meszto. Prejk sészt sztotin je divji bojn tla bila Európa.
Vezdásnyega pokoíejnya zmenkanya szo rávno táksa, kak je Saiiustius pred dvej jezero iejtmi píszao Cézári i opo-mínao ga, naj zinenkanye hűdé náváde z-národa vösztrejbi i mentűje domovino od znícszenya, stero je té dobroga dűha moouzs zse naprejvido, kak Jezus Jeru-zsálema bogübelnoszt. Tak sze je godilo! Vu vezdásnyem vrejmeni je rávno tiszti sztális, escse má bidti hűsi. Jeli zdaj opomina stoj obláiszt, ravnitele, nase ocseve országa, poszlance, ki zse strti mejszec brezi niksega haszka, zaman trosijo vrej-men i plácso vzsívajo z-zobsztonszkim sztrankarsztvom. Jeli opomina stoj ravnanye v rokaj majoucse csesztnike na pravicsno, na nesztranno nücanye szvoje moucsi? Jeli opomina stoj mladézen na sparavnoszt, na delavnoszt, na poníznoszt i pobozs-noszt? Dühovni pasztérje verosztűjte! Jeli opomina stoj szebicsnoszt zgányajoucse na obcsinszko szkrb? Gde vszáki szamo na szébe gléda je k-zviríni giíhni, on grob
kopa szebi i drzsávi, v-steroga sze ednouk, kak Roma vszi pogrozímo! Nase hödottbe szo rávno tékse, kakse szo bilé oni vrej-menov pokoíejnya, tak tüdi na* táksi sors tnámo pridti.	F.
Az adóemelés és kényszermunka
törvénybe iktatása, nemkülönben a tisztviselők fizetésemelésének kilátásba helyezése mindmegany-nyira ujabb terheket jelent a gazda vállaira, melyek egyike közvetlenül, másika pedig közvetve érinti a gardát, de vég^edményben mégis súlyosan. Ha bár abban a tudatban cselekedték és cselekszik a honatyák »mert a parasztnak jól megy s a terméskilátás kitűnő«, mégis jobban kellene mérlegelni ezt, ha tényleg a gazdák, mint a többség érdekében dolgoznának. Vagy nem ismerik vagy nem akarják is..terni honatyáink azt a kétség beejtö helyzetét a gazdáknak, amelyben már jó ideje szenvednek, mert ha akarnák ismerni, akkor nem jönnének ily borzasztó törvényekkel elő, amelyek kell, hogy a gazdát a csőd felé vezessék. Épp a' gazda van kiszemelve a legnagyobb áldozatnak, amikor a földadót 500 százalékkal emelik fel szemben a többi közvetlen adó 30 százalékos felemelésével. Hát ez az a kisgazdapártolás, amelyről annyi zengzetes hangzású szóban szoktak megemlékezni az egyes pártok emberei itt közöttünk, mig ellenben ott, hol tényleg lehetne tenni és kellene beszélni, ott bölcsen hallgatnak.
Még a rozsdafoltos, beteg kalász kasza alá sem került, de a farkas bőrére máris előre megitták az áldomást. Tehát fizess paraszt! Hogy a gabona kivitelének tilalmával annak árát lenyomják, az iparcikk ára pedig ellenőrzés nélkül aránytalanul megyen felfelé, -ebből biztosan fo^ telleni a felemelt adót megfizetni, mert ha a gazda olcsón ad és drágán vesz, ez biztosan megadja annak lehetőségét — ugylátszik.
De ez még mind semmi. A java a kényszermunkára vonatkozó törvényben rejlik. E törvény szerint ininden polgár 17—50 éves korig évente tavasszal 7 és ősszel 7 napot köteles állami (útjavítási) munkát végezni. Egyben felszólításra az előirt pontos időben fogatos etöt is adni. Tavasz és ősz, e kettő a gazda legsürgősebb vetési munkájának évszaka. Ilyenkor legjobb a gazdát meg-
vonni emberi és állati munkaerejétől, legalább ne termelhessen semmit, tjogy igy jobban tudja megfizethetni a nagy adót. Nemde? S ezen javaslat mellett rtagyon meggondoltan — a Korosec-párti képviselők csak akkor szavaztak, amikor a javaslatot annyiban módosították, hogy „vagyontalanok nem kötelesek kényszermunkát teljesíteni, gazdagok pedig megválthatják". Igazán hálásak lehetünk nekik is ezen ténykedésükért Koroseccel az élén.(l)
Tehát megint a kisgazda az érintett. Ő nem vagyontalan ahhoz, hogy mentes legyen, viszont nincs anyagi tehetsége sem annyi, hogy megválthassa magát akkor, amikor a szorgossabb munkával többet kellene termelnie, hogy a nagy terheket megtudhassa fizetni
Nem mondjuk, hogy adó nem kell, de legye-gyenek ugyanakkor az illetékesek azon, hogy an nak látszatja is legyen. Nem mondhatjuk azt sem, hogy a kényszermunka hozott törvénye nem helyes, de ugyanakkor hozassék törvénytárrá, hogy katonáskodás csak két havi kiképzésből áll, fegy-gyakorlat nincs. A kényszermunka áldásos munkáját évi 14 napban, a háború rettenetes rombolásával szemben mindenki szivesebben teljesiti, vele mindenki meg lesz elégedve,«,de míg ez "meg nem történik, ugy érezzük, magunkat, mintha Szibériában volnánk.
GLÁSZ
"T >1».
Beogradi vélemény Radicsról és Korosetcről. Ez alatt a cim Slatt a »Der Morgen« ez a nagy eltgrjedettségnek örvendő német nyelvű tekintélyes zágrebi újság a következő bennünket érdeklő hirt közli: Azon élénk tevékenység, amelyet a sloveniai parasztpárt az utóbbi időben kifejtett, beogradi radikális körökben külömböző kommentárokra adott alkalmat. A két imperiailalista irányzatnak, a horvátoknak és a slovenoknak érdekösszeütközését vélik Beogradban konstatálni s ezt a feltevés} megerősíteni látszik Dr. Korosetcnek celjei beszédje, melyben a többek között ezeket mondotta: „Mi nem akarunk szerb uraltnat, de nem akarunk horvát uralmat sem mi a magunk auto-nomiját akarjuk ezért a legerélyesebben nyilatkoztatjuk ki, hogy mi nem vagyunk hajlandók
TÁRCA.
A kis Kohn.
Ernő, a dorbézolok királya, egy dúsgazdag zsidó gyárosnak volt a fia. Tanulmányainak eredménye — mert iskolákat járt — csupán az volt, hogy megtanulta atyjának megszámlálhatatlen millióit két kézzel elverni, eldorbézőlni. Bor és szerelem, e kettő kell nekem, — szokta volt mondani — úgyis rövid az élet, élvezni kell, fel kell tudni azt használni. A dal, vagy zene már kevésbé érdeklé, hacsak nem valami kupié paródia volt, a legaljasabb fajtákból.
Természetes, hogy a jobb fajtájú zene elsuhant füle mellett, mert hisz' mit tudott volna Kohn Ernő úrfi egy Wágner vagy egy Liszt árián értékeset találni. Éppen ugy nem, mintha egy siket ember előtt énekelne Slezák, ő sem érti .meg. Csak az a külömbség, hogy a siket ember a szépét sem hallja és érti, meg az aljasat sem, tnig Kohn úrfi csak a szépet és erkölcsöset nem hallja, ellenben minden profánt, erkölcstelent meghali és megért, sőt másokkal is meg akarja értetni.
— Csak mulass fiam, élj, élvezd az életet I — szólt az öreg Kohn fiának — hisz kerül a kasz-szából, ne mondja senki, hogy a gazdag Kohn fia
is rajt ül az erszényen, vagy talán apja a kasszakulcsokon.
Ernőnek nem volt szüksége atyja bölcs tanácsára, tudta ő anélkül is, hogyan kell az életet kiélvezni hisz unalmai is arra ösztönözték, mert hisz nem értett semmi máshoz, mihez sem kezdhetett, tehát és igy csak kávéházból-kávéházba járt folyton a világi nők társaságában. Hol Ernő ott volt, bizonyára nem^finatkozott senki. Folyt ott mint a patak, pezsgő és bor: és mikor kedve, a
•v,
tetőpontját elérte, vágjátok a falhoz, kiáltással verdeste a falhoz a poharakat, üvegeket. A tükröket öklével verte be és ha ilyetén'kitombolta magát, fizetett mint a köles.
Ez volt az egyetlen, amit az öreg Kohn helytelennek talált kedvenc Ernőjénél. »Hogy lehet ilyesmiben élvezetet találni,« — szokta volt mondani az öreg.
—	Ti nem értitek atyáffv, — felelt Ernő — ez igy divat most, mióta egy pmerikai Junker rmszutja alkalmával a hajón mindent össze tört és a tengerbe vetett. Ti azelőtt ezres bankókkal gyújtottatok szivarra. Lásd eképpen változik a divat, változnak a szokások.
—	Meglehet no I Hát én nem értem, szólt ilyenkor az öreg Kohn, de ez már mégis fele sem tréfa.
—	De hisz már volna mulatozásinknak más tárgya is — mondta Ernő hirtelen — naponta látom itt ki- és bejárni nálunk, magas, szőke, kékszemű. Szóval elég jó képű tyukocskát. Mit szolnál ehhez ?
—	Aha I már tudom kit gondolsz — mondá az öreg Kohn — egy kis gépirólányka, a négyesben dolgozik. Egész jó Ízlésed van kölyök, de ab-, ból aligha eszel, előbb kitörj^a fogaidat, semmint valamire mehess vele.
—	Bizd csak rám — mondá Ernő — hiába jártam volna ki az effajta iskolát? Megfőzöm én a kis tyúkot, ha még olyan kemény lenne is, mo-solygot, fogait vicsorgatva.
Három hét telt el e párbeszéd óta, amely ; az öreg és fiatal Kohn közt lefolyt és a fiataL Kohnt már ott láthatta az ember naponta a szép szőke gépirólány oldalánál. Útjában hazafelé, már mint a lánynak, amikor a gyárból hazafelé tartott, a fiatal Kohn sok mindentv susogott, beszélt neki szerelemről, gazdagságról, ékszerről, autóról és pezsgőről és hü kisérö társává szegődött. Addig, addig kisérte esténként haza Kohn úrfi a szép gépirólányt, \it egyébként Juliskának hivtak, mig a lányka hajlani látszott, a sok hizelgő és nag zoló beszédekre. Ehhez értett Kohn úrfi, hisz atyjának is mondta, dicsekedett vele (Folytatása következik.)

a mi Trekmurjénket, ezt a mi éléskamránkat átengedni. És aki közülünk a sloveniai politikát illetőleg más nézeten van, az a slovén népet annak a veszélynek teszi ki, hogy az önálló- j ságaért fplytatott küzdelmet nemcsak a szerbek de a horvátok ellen is fel venni kényszerül". (Tehát a slovén politika vezére Dr. Korosetc energikusan kijelenti, hogy Prekmurjét nem engedi át. Ebből a kijelentésből okszerűen az következik, hogy valaki, el akarta venni. Ugy látszik másnak is tetszik ez a szép Prekmurje. De ha Korosecék annyira ragaszkodnak ehhez az az élés kamrához, hát miért nem becsülik meg jobban? Miért nem teremtenek itt olyan állapotokat, hogy ez az éléskamra is meglegyen elégedve azzal a gyomorral amely belőle táplálkozik 1? A szerk.)	y — Fontos, hadirokkantaknak. Dacára a többszöri figyelmeztetésnek, hogy a hadirokkantak szervezkedjenek, illetve járási szervezetükbe tago-Ikul belépjenek, mindmáig kevés foganatja volt. Hivatkozással az erre vonatkozó törvényekre (rokkant törv. 25. szakaszára; Hiv. lap 1222. évi 14. sz.) figyelmeztetjük a hadirokkantakat, árvákat és özvegyeket, hogy szervezkedni kötelesek s ha bárminemű védelmet és segélyt elérni óhajtanak, azt csak ugy érhetik el, ha a szervezetnek rendes tagjai. Kerületi hatóságok is a jövőben csak kerületi tagok kérvényeit fogják tekintetbe venni. Hadirok. szerv. M.-Sobotai fiókja.
Uj fürésztelep. Vogler Károly vashideg-kuti nagykereskedő tulajdonát képező batyándi téglagyárban a tulajdonos egy modern fűrésztelepet létesített, melynek munkájával és számításával a gazdák általánosan meg vannak elégedve. Igazán örvendene ez a nép, ha több ily, a nép javát szolgáló vállalkozó akadna
; *— M.-Sobotában nem egy ember és nem egyszer panaszkodnak arról, hogy hol itt, hol ott erős a bűz, mely kevésbbé lehet az egészségre ártalmatlan. Igazán furcsa tapasztalat ez az egyes hatóságokra vonatkozólag, hogy noha egész ártatlan kicsiségbe beleütik az orrukat, a nagy bajt edig látva, érezve nem veszik észre.
—	A mi vasutunk. Már igazán nem tudunk eligazodni azon, hogy hol lehet a bibi. Vagy a szlovén területre eső hivatalnokok akarják lejáratni
horvát vasúti igazgatóság renoméját vagy pedig a horvát igazgatóság nem törődik a szlovén területre eső és igazgatása alatt álló M.-Sobota—Hősi vasúttal. Mert ez már mégis abszurdum, logy Prekmurje egyetlen vasútja is bármikor csütörtököt mondjon. Habár akárhol és bármely állomáson js shippereket kell fürészelnie a személyinek, de ebben az igazgatóságot kell okolnunk liért nem gondoskodik egy tartalék mozdonyról, itni feltétlenül kellene.
—	Óriási robbanás Kragujevácon. A kra-gájeváci aizenal hadianyag raktára óriási robbanások következtében a levegőbe repült, mely a lakosság közt nagy riadalmet okozott s sok ember életét vesztette. Hogy a robbanást mi okozta, még [eddig nem tudni.
I — 39 gyermek apja. Svédországban él egy 10 éves Mámét Molson, aki háromszor nősült s összesen 39 gyermeke. Első házasságából ran 15, a másodikból van 12 és a harmadikból 12. Az idősebb gyermekei már házasok s már iszép számú saját gyermekük van.
—	H7 év múlva sok lesz a nép. Statisz-tkusok számítása szerint, ma az egész yilágon
milliárd 650 millió ember él. Számításuk rint a népesség annyira el fog terjedni, hogy 2100. évben a 6 milliárdot fogja elérni. Azt ndják, hogy a föld nem fogja birni eltartani oly rengeteg embert s az emberiség kénysze-ritve lesz egy óriási háborúra, hol 100 millió emir fog életet veszíteni. Az a szerencse, hogy ad-j még 117 évünk van. A 2000. évet még uno-ink sem érik meg. különben pedig a természet iga gondoskodik a népsokasodás ellen, mert idő alatt sok ember fog elpusztulni nemcsak egymásközti harcban, de a járványos betegsé-:k által is.
Az aratási eredmény nálunk nem az,
azt vártuk. Hol a rozs nem dült me<.', ott g lehet várni valamelyest, de a buza, az bizony :g rossz. A sok esőzés után egyszere az erös
I
nap jött. amitől inkább megégett, mint megérett. Szalmája fekete, szeme ráncos, kevés liszttartalmu és könnyű. Vaunak kivételek, de kevés, ami a mai alacsony ára! fel fogia srófolni.
— fiatármente. Mi érezzük csak igazán az uj határt. Malmunk, fürésztelepünk nincs s ha kell, mert a gazdálkodáshoz tartozik, gabonát őr- , lésre, rönköt fürészre, átvinni Magyarország telepeire, bízony ;iz egyszerű átvitelért csak 50- 70 dináros igazolvány kell. Még most türjük, csak azt nem tudjuk meddig kell várnunk, hogy a hatóságok ennek a könnyítésére is gondoljanak.
Oszebni glász. G. Gáspár Lipovsek okr. glavár je enomeszecsnoga dopűszta nazáj pri-doucsi prejkvzeo voditelsztvo okr glavársztva. Kak szmo zse na tom meszti píszali, ga víses-nya obiászt imenüvala za definitivnoga okr. gla-vára i tou lehko z veszeljom pozdrávlamo, ár je isztiua szamo na dobrouto nasemi národi, steri vszigdár, kak podgovorne szlüzsbe puno zsivlejnyapráve mouzs zná posztaviti z nedúzs-nim lüdsztvom. Zatou ga tüdi honorejrala vísesnya obiászt, ár i tá zná preszouditi delo ednoga rédnoga csloveka, pa nej tak, kak tou eden neszrámni dopisznik »Orjune« preszoja v 29. štev. od 8. jul. 1923. o g. glavári. (Csi mo po oszebni jeznoszti sli, po neszrámnoj pouti mo sli! Red.
Policijszki oddelek v M. Szoboti je raz-pusztsen i trijé nyé csláni szo premescseni, kakti Kodelja v Maribor, Vatovec v Celj, Sável v Ljubljano. Dvá prviva kak nej nasiva domacsina szta sze szeglih velkom radíivanyí veszelila med našim lüdsztvom.
Od granicsne vészi. Mi csütimo za isztino to nouvo granico. Mlina zsagé nemarno. Ali pa prejk pelamo na Ogrszko^nász pa kosta 56 60 Din izkáznica- Trpimo, ali kak dugo mo escse trpeli ka szi doticsna oblászt szmilüvala bou^e nad nami — tou nevejmo.
Važno za voj žrtve: Kljub temu, da se je še mnogo krat razglasilo, da vsaka vojna žrtev združiti v njeno krajevni (kotar-ki) udru-ženje, vsled tega opozarjamo vse one ki še ni uoruženi, da naj za radi lastnih interesov se čimpreje priglasijo, ker mora biti na podlagi zakona invalidih i. t. d. člen 25 (Uradni list št. 14 22) organizirana vsaka vojna žrtev, to so one osebe, ki prejemaju po tem zakonu državno pomoč, o kratkem času ako se bo izkazalo, da je kateri izmed preomenjenih eorganiziran, se mu bo nastavilo vsako nedelnjo izplačevanje. Istotako se ne bode več pri državnik oblastih upoštevalo prošerfj onih, ki so neorganiizirani. Udruženje vojnih invalidov podružnica M. Sobota.
V M. Soboti sze nej szamo eden cslovek i ednouk touzsi, ka gdé tü gcfé tam nezdrava I vonyüsa jejszte, Zaisztino je neverjéjno ka nis-terne oblászti tou nevzemejo napamet, vcsászi szí pa na kaksnoj maleukoszti vecs iscsejo kak trbej.
Zseleznica na Ogrszkom je od 15. jul.
1923. za 100 o/o podraksana, záto sto sze tam vozo bode, naj szi sztém racsúna.
Priszilna delavnica. JVliniszter právde je pod štev. 34, 744 dnéva 26. 1923 odrédo, da v zsenszkoj temnici v Begčuji do vsze tiszte zsenszke tüdi namescsene, stere do na priszilno delo obszojene.
M. Sobota Hodoš ka zseleznice lokomotiv je tecsasz na popravili, za steroga volo tie vozi. Prvlé kak ]?i v popravilo sou, ka naj szegli nikak veszetyé má, szi je edno miszlo, sztano je v Márkisavszkom lougi. Márkisav-csarje szo sze veszelili, ár tak szamo tam fücska i ide dale; zdaj pa ednouk tüdi »sztáno«.
Beogradszko mislejnye od Radicsa i Korošca. Pod tem iménom „Der Morgen" iména prestímani i razširjeni Zagrebecski nemške piszáve liszt szledécso — tüdi i nász inteszera-joucso — novico prinása. Tiszto zsívo delanye, stero szlovenszka lüdszka sztranka doprinása, je tüdi v beogradi dalou zrok v razlicsni sztrankaj za rázlocsne komentáre. Te imperaliszticsnoga mislejnyna dvojice, kakti szlovenszkoga i hor-vacskoga, interessov naszproutja vidijo v Beogradi constatírati i tou zagvüssno porditi, da g. Dr. Korošca Celjszki govor, med sterimi^je etak zravo : „Mi nescsemo szrbszko kralíivanye,.tüdi nej horvacskoga, mí scsémo szvojo aötonomijo. Zatogavolo najenergicsnejse izjávlamo, ka mí nedovolimo Prekmurja, kak nasega jedinloga magazina prejkdati. I Ki je med nami gledoucs Slovenije drűgoga mislejnya, tiszti szlovenszko lüdsztvo tisztoj nevamoszti dene vö, ka za ne-odvisznoszt delamo trplejnye nej szamo prouti nego i prouti horvátom razsüriti priszíli. (Ergo hzlovenszli politicsni voditel Dr. Korošec ener-gicsno právi, ka je za Prejkmurja ne prepiiszti. Z toga izjávljanya sze conzekverati dá, ka je za Prekmurje nikák szégao. Kalí je viditi niká-komi drűgomi sze tüdi dopadne Prejkmurjel? Ali csi šze Korosecovi tak prevecs kelíjo za Prejkmurje zakaj je te bole ne postüjejo. Zakaj ne sztvorijo tüdi tü takse razmere, ka bi jedilni magazin tüdi zadovolen büo sz tisztim zsaloud-com, steri z- nyega zsivé!? Red.
Práva zsena. Stibler József petajnszkoga kmeta zsena je vecskrát v szne zbíla mozsá, ali jo nej mogao touzsiti ár je nej szvedokov meo, Zadnjics je tüdi tak vcsinila, ali da szo szvedoki i vékse vidoucse rane bilé je mouzs touzšo i 19 t. m. szo jo obszoudili na 8 dni zápora. Gda je szoud zgláseni bio, vöidoucs od birovije je zsena proszila od mozsá naj nyéj odpüsztí. Mouzs eresé: zsé je prekeszno, pa tüdi tak dobro dönok szi malo pocsinés v tej 8-mi dnévaj.
Invalidi kí scséjo trafiko dobiti naj precstéio „Uradni list" 64. štev. tam jeszto. iména tiszti trafik, stere szo mogoucsi zadobiti ese med ednimmesecom prošnjo vlozsijn
Pejrtezi
I Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 líra ....
Zürichben 100 Dinar
Féli«.
= Kj 364 --= » 412 = » -50 16-6-0
KLADO
EGY .1ÓKARBAN LÉVŐ NŐI KERÉKPÁR KOCSVARA ISTVÁN LAKATOSNAL M.-SOAOTA
Eladó
elköltözés miatt Kisszombat határában lévő 20 holdas jö minőségű
birtok, amely ali szántóból, 2*étbŐi és M'dőből, azonkívül egy iakóház minden gazdasági melléképülettel. Érdeklődni lehet Titán József gabonakereskedőnél & . sszombat, posta Murska Sobota.
Gazdálkodás
Sertéstenyésztőnek néhány fontosabb tudnivalója a sertésorbáncról.
Irta Nemes Miklós, volt Járási m. kir. állatorvos M.-Sobotán.
A sertésszaporitási és hizlalási ismeretekhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy ismerjük a betegségeket is, melyek között, —- ez idő szerint, •— a sertésorbánc az első helyet foglalja él. A sertés betegségek a mai drágaságot fokozni képesek, mert az élelmi cikkek drágulásával, minden kézi munka és a gyártmányok megdrágulnak. Bár a sertés, szapora volta miatt, hamar kiegyenlíti a veszteségeket, de mennyivel jobb volna, ha a sovány kényszeröltek és hizott elhullottak is élnének. Az előbbiek szaporodnának, híznának és az utóbbiakkal együtt csillapítanák éhes gyomrainkat. És lenne mindenkinek, még a legszegényebb embernek is pár sertés izletetes sonkája, szalonnája a szelős padlásán.
Emberek fogjunk össze és irtsuk ki ezt a gyakori sertésorbáncot innen Prekmurje*jből! — A mostani elzárt voltunkat, amely a kereskedelemre káros, fordítsuk a hasznunkra! — Kiirtották a magyarok egy emberöltővel ez előtt a hasított körműek és ezek között főleg a szarvasmarhákat pusztító „keleti mai havészt", pedig a szomszédos országokkal köröskörül szoros érintkezésben voltunk, hogyne tudnánk mi ezt is innen kirtani. A murántuli vidékről ide sertést ritkán hoznak, a német- és a magyarországi határ pedig zárt; különben is ott olyan az állategészségügyi rend, hogy nem kell tartani a ragály behurco-lástól. Ha betartjátok a jó tanácsokat, melyeket én ide leirok, e területen meg fog szűnni az orbánc. — Egészen kihal az a gomba, amely ezt a betegséget előidézi. — Azon kell lenni ezután, hogy ne hozzunk más területről ide sertést mielőtt azt jól meg nem fürösztöttük, be nem oltottuk, szóval orbáncmentessé nem tettük. De mert a vásárolt sertés bélsarában is lehet az orbánc gombája, amely az erősen edzett sertésnek nem ártott, de a mi kényesebb, uriasabban nevelt és ezért finnyás malacainkat megbetegíthetné, ezért zárjuk el a vásárolt sertést egy jól tisztitható és fertőtleníthető helyre, 10—14 napra ugy, hogy a mi teljesen egészséges sertéseinkkel össze ne jöhessen. Ha a 14 nap eltelt és semmi baj nem mutatkozik a vásárolt sertésen, csak akkor tegyük a többi közé. — Azt felesleges említeni, hogy a sertésgondozást mindig a biztosan egészséges sertéseknél kezdjük és csak azután megyünk a vett sertéshez, amely külön van. Soha sem fordítva, nehogy mi magunk vigyük a vásárolt sertésnél esetleg lappangó kórságot a régebbi saját sertéseink közé! — Mihelyt a különzárt sertést megetettük, gondoztuk, azonnal mossuk meg szappannal kezünket és cipőnket (csizmánkat, lábunkat).
No most térjünk rá erre az üldözendő ragadós sertés betegségre.
A sertésorbáncot 0 001 millimter hosszú, tehát csakit erősen nagyító úgynevezett „mikroszkóppal" látható, rövidke fonál, hajszál, pálcika alakú gombák „bacillusok" milliói okozzáK, a melyek az elhullott és a súlyosan beteg sertés minden cseppjében, az egyes szervek szerint különféle mennyiségben feltalálhatók. — Ezek
a bacillusok, mint a penészgomba, mindenütt taláhatók. Az egészséges sertésekben és más állatokban is megvannak, de csak elvétve, nem nagy számban, és betegséget mindaddig nem okoznak, amig az állat ellenálló ereje, mondjuk edzettsége, valamely ok miatt meg nem gyengül; avagy e gyenge, betegséggyujtásra képtelen bacillusok, valamely ok miatt meg nem erősödnek. Ezt ugy mondják: hogyha a bacillusok növekedésükre, erősödésükre, szaporodásukra alkalmas talajra találnak az állat testében«.
Ugy látszik a 'nyári nagy melegség, a fü, a lóhere zöldetetése, a betegség fellépésére előnyős és ilyenkor járványszerüen pusztítja a 8 hetestől — a 3 éves korig terjedő elpuhult sertéseket. Ha a beteg állat vérét vagy valamelyik szerv nedvét szürke egérbe vagy galambba (a bőre alá) fecskendezzük oltjuk, az 2—4 napon belül elhal.
(Folyt, köv.)
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Apu.
100 kg. Pšenica—Buza .... K	1750 —
» » Zsito—Rozs ... »	1400 —
» » Ovesz—Zab.....»	1400"—
» » Kukorca—Tengeri ...»	1400*—
>	> Proszou—Köles . . .. • »	1200-
>	» Hajdijna—Hajdina ...»	1200 — » » Qraoka—Bükköny ...»	2000 — » » Otroubi (psen )—Korpa (buza)»	1150-— » » Szenou—Széna ..-.,»	300-—
» » Qraj—Bab.....»	1600-
» » Krumpise—Burgonya . . »	340 —
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag ...»	—•—
>	» Detelcsno sz.—Löhermag » —•—
III.
-Bika
» » » »
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a Zmoucsaj
o
>
g —Üsző
Spej—Szalona Belice—Tojás
-Tehén -Borjú -Sertés Zsirl-ő. Vaj , .
i 40-
1 40-26'
3
U1
=o
11. I.
45 — 50-— 45 — 50 — 30 -40 — 54 - 60 — , 85-90 -» 180-— » 140— » 160— 4--
NEMECZ JÁNOS
vaskereskedő
M.U.R.S.K.A S.O.B.O.T.A.
Nagy raktár: ÉPÜLETVASALÁS TÁbLAÜv/EG VARRÓGÉP SORVETÖGÉP és
GŐZ CSÉPLŐGÉPEKBEN
Lejsz
za cimper
sze lehko' naroucsi pri trgourci leszá CSÁSZÁR Alexander M. Sobota, po niszikoj cejni. Zglásziti sze pri NOVAK zid. podjetniki M. Sobota Kolodvorszka ulica.
NAZNANILO
Králes'zki notárus goszpod KRIŽAN FERDO, vljudno dájo naznánye vszem obcsinarjem, da szvojo notárszko kanczalajo z 13. julijom t. 1. preszelijo v obcsinszko (varasko) Iflzso.
ÉRTESÍTÉS
KRIŽAN FÉRDO? mursfci sobotai kir. közj. tisztélettel értesiti a n. é. közönséget, hogy közjegyzői iradáját f. évi julis 13-val MURSKA SOBOTABA a városh. épületébe helyezte át.
FERRUM D. D. ZAGREB
nove parne
MLATILNICE Gőzcséplőgépek
v zalogi pri
Nemec János trgovci Murska-Sobota.
Legjobb
Portland cement
Kátrány papir
Kátrány
Karbolineum
Szigetelő asfaltpapir
Beton nedves pincék ellen
Műtrágya ' -
Kőszén
Kovács faszén Tűzifa.
Kapható: CZIPOTH VIKTOR
fa- szén és cement kereskedése MURSKA SOBOTA, (Prekmurje.)
Előfizetések és hirdetések a murska tiskarnában is felvétetnek.
Prek-
Proda se
edna gostilna s poslopjoi
vret, meri 8 johov ali plugov, zidana hiša, stoji pri veliki cesti. Zrasté vsako leto do 18 polov-njakov jabolčne, 4 polov-njake vina, 4 polovnjake sliv in všakega sadja.
Stane 2 milijon kron na naslov JAKOB HOLC
v Črešnjevci pri Gornji Radgor
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt	<*
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTÁRA GASZA)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNY/ MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYI LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-„JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-/