Poštnina plačana v gotovini.
f f
Cgna — Ara 1-25 Din.
SZKA KRAJI
VersztVeni, politiesm i Kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
„ét. V. Evf.
Márkisevci, ig26. junius 13.
Broj 24. Szám.
Malo hladim
V našem politicsnom zivlé-li, razmi v Prekmurszkom, v idnyi dnévaj nikaj poszebno in-ifeszantni dogodkov lehko csü-:mo, vidimo i cstémo. Vszáki pita, „ka znás kaj od té no-onasztávlene politicsne sztranke; rgo csüjes odnyé csi tri gosz-6de vidiš vkiiper v M. Szoboti, pores i viditi tő, ka szamo od nőve politicsne gruppácije raz-bvárjajo, morejo razgovárjati; si do rők dobiš Kleklnove „Notne" ali „Népújság" i té nőve jtranke „Naše Novine" ali „Nép-ap", té pa vsze léko estés i vés tak od té nőve kak od té táré politicsne sztranke, tőda z dne obecsávanye prísesztnoszti, té drügi pa zakrivanye nikaj redne preminyeno§?ti, od oboji >a nelübézen 'eden prőti drűgo-ii, csirávno od obé sztráni naseli vodsztv* szo diihovniki.
v té nőve ,ztranke prisztnoga dela-obecsá-ranyi, tröstamo sze v kleklnove Tztranke povrnényi, vendar pa :si mednyimi néga lübézni do íli'znyega: te je vsze to delo zaman, ár je li tő tiszto stero bi üdí escse nikelko vküper dr'za-o, i stero je od vervanya i trős-:a vecs vrédno.
Z té piszáreny doszta kaj áksoga zvémo, za stero je doszémao vszáki zemelszki prőszti vandrar né znao. Tő nam je znati tüdi dobro, ár szi tak pre-miszliti známo politicsne prísesztnoszti sztopáj, né ka bi nász pri dánoj priliki negotvoe najsla Gda pa obednim vidimo tiszto medszebojno nelübézen, simfa-nye, blatenyé i prepricsávanye, te pa míszlimo nam doszta niti premislávati né trbé, vganyeni i je prísesztnoszti sztopáj : med dvema szkiibécsi'vima, te trétji obláda.
Telko je trpo 'ze v szedmi létaj nas Prekmurszki národ, piék telko te'záv je mogeo ze prídti i trpi escse i dneszdén zavolo nedelavnoszti, korupcije, i szaboteranya nase politike i sztrank, ka bi 'ze ednok reszam prisao csasz, csi bi sze szamí medszebov razmeli i bratinszko übili. Kak nam je doszémao né prineszlo nikaj csi szmo sze med szebov szkiibli, nam je tő escse na vékso . skodo poetomtoga.
ni, lübézen do bli'znyega, tak bőde národ vervao, tembole pa csi sze zanyega zaisztino kaj dobroga i pametnoga vcsiní. Sztára vrba rédno zgobové, nyé prlázen i pomocsi dáva lüdem sztráh z szvojov neszmernov szvetlőcsov, záto naj sze dá mlá-
doj hasznovitoj drévi presztor, da ga bőde z lübeznívim szrcom gledao vszáki cslovek. Tá prlá-voszt naj preminé i z nasega politicsnoga zjvlénya, naj kralíije lübézen, záto delajte, csi sze ze za Prekmurszke patriote krsztite, — mérnése, hladnése.
Poslopje pošti! . . .
Naprošeni smo, da priobčimo naslednje vrste!
Spoštovani gosp. urednik !
V zadnji številki Vašega tednika je bil priobčen uvodni članek, sličen klicu vzbune, ki je imel brez dvoma namen, da izrecno opozori ministrstvo za pošto in- brzojav na brezpogojno nujnost zidanja baje obljubljenega poštnega poslopja.
Nikogar ne bi bolje veselilo kakor mene, če bi pošta faktično gradila, in tisti, ki je bil v zadnjem času hišni gospodar erarja, ta lahko verjame, kako odkritosrčno je moje veselje. — Bojim se pa, da se ne bom imel čemu veseliti, kajti iz močnih pretiravanj v dolgem in ponavljanj polnem članku se da sklepati, da upanje na izpolnitev obljube ni preveliko in pisatelj članka upa, da s pretiravanji o nedostatkih sedanjega prostora zanesljivo pridobi mnenje višjih oblasti za gradbo.
Jaz, ki razpravljam sedaj že več, kakor leto dni s pošto, in še vedno nisem mogel priti do končnoveljavnega dogovora, bi se zelo veselil, če bi država v resnici gradila, že zaradi ne-hanja negotovega položaja. Silijo me pa kljub temu neresnice in pretiranja v članku, da reflektiram na javno mnenje in popravim tiste neresnične trditve in pretiravanja, ki jih je pisatelj članka spravil med svet v svrho dosege svojih namenov.
Predvsem ne odgovarja resnici, da mi plača pošta mesečno 5075 Din. najemnioe. Vsa najemnina znaša mesečno le 1000 Din. za veliko dvorano, za poleg ležečo šefovo sobo in dva velika prostora poslopja na dvorišču.
Z najemninskom davkom zmrc-varjeni hišni lastniki vedo, da 65% teh 1000 Din., torej 650 Din. gre za davek !
Pošta je zasedla moje prostore dne 3. II. 1922. ne da bi me vsaj vprašala, kakšna naj bo najemnina ?
Po ponovni vložitvi prošenj in po lübili. Kak nam je doszémao né dvakratni pritožbi so končno dne 3. i« :	a 0kt0bra 1922. določili mesečno 375
Din. najemnine. Zapadle obroke sem n a vcftau woi^uuu puciumiuga. dobil šele v začetku decembra istega Záto popűs^ívoszt od obé sztrá-1 leta. To malenkost je plačevala pošta
dve leti in en mesec, vse do 1. marca 1924.,{ od takrat naprej pa je sodnija določila na mojo prošnjo najemnino na 1000 Din.
Jaz pošte in brzojava nisem zval v svojo hišo. Kar rekvirirali so prostore, in na streho moje hiše so spravili kable, na podstrešje pa kontrolne naprave na samo proti mojemu ugovoru, temveč judi z asistenco orožniške sile. Nekega prostora pa, ki ni bil niti nakazan za pošto, so se polastili na ta način, da so ga odprli z odpirače--^.
Pošta se je polastila z nasilj^i moje strehe in podstrešja, sklicujoč ^i* na ogrski zakon in ker sem se jaz popolnoma zaman obrnil s svojo prošnjo na razne oblasti, sem vložil tožbo dne 24. novembra 1922. pod štev. C 227. pri okrajnem sodišču v Murski Soboti proti poštni upravi radi odstranitev brezpravno instaliranih naprav in povrnitev škode.
Ko mi je petem dal zakon priliko, da sem mogel razpolagati zopet s svojo lastnino, sem dne 1. maja 1925. pošti prostore odpovedal.
Začetkom pogajanj, ki so nastale vsled te odpovedi med menoj in delegati ravnateljstva pošte in brzojava, sem izjavil, da sem pripravljen nadalje v najem dati svoje prostore edino v tem slučaju, če se bo moja vsa tirja-tev zoper poštno upravo honorirala.
Zastopnik erarja je sprejel moje pogoje, jaz sem pa bil prisiljen vzeti na znanje, da bo pošta plačevala mojo tirjatev 48.900 Din. v mesečnih obrokih.
Dotičnik, ki je tako natančno informiral pisatelja članka o nedostatkih prostorov, gotovo tudi dobro ve, da dobim jaz te 48900 Din. ne kot najemnino, temveč kot posledice protipravnega in protipostavnega postopanja pošte, v mesečnih obrokih po 4075 Din.
Kar se pa Še tiče napak prostorov, ki : „niti za živino niso več pripravni," moram navestiti, da raste na tleh res goba, da tu pa tam curja skozi plafond deževnica, ker je ploščata
lesenocementna streha slabo napravljena. —
Na te nedostatke sem pa opozoril znatno pred zasedbo prostorov gospoda nadpoštarja, še celo pismo sem dostavil dne 3. februarja 1922. ne samo njemu, ampak tudi ravnateljstvu pošte in brzojava, v katerem sem nedostatke naznanil in sem tudi vso odgovornost preložil na poštno upravo zato, ker mi je preprečilo uveljavitev mojih iz pogodbe izvir&jočih odškodninskih zahtevkov, s tem, da je od prejšnjih stanovalcev izpraznjene prostore takoj zasedla.
Na svoje pismo sicer odgovora nisem dobil, toda resnična je tudi okol-nost, da se proti že obstoječim nedo-statkom prostorov ni nič ugovarjalo od strani ravnateljstva, dokler nisem imel odpovedne pravice.
Šele pri pogajanjih, ki so se vršile vsled odpovedi, so Še omenili nedostatki. Na prošnjo ravnateljstva pošte in brzojava sta ugotovila g. nadinžener Fišer in g. zidarskf mojster Mesarič nedostatke, katerih celokupna temeljita in vseobsegajoča poprava ne bi stala tudi po proračunu tukajšnjih podjetnikov več nego 36000 Din.
V tem znesku je všteta tudi na-reditev novega poda velike dvorane na ta način, da bodi pod tlakom iz desk, primerna debela plast betona, katera izključuje tvorbo gljiv in mokroto.
Vsebujejo se tudi v tem znesku stroški za novo kritje strehe in nabavo velike peči.
Podatki programa popravil in končni propračun morejo še celo ne-izvedence prepričati o tem, da ta, leta 1911. sezidana zgradba ne more biti tako slaba, da niti za hlev ni uporabna. Istotako je neresnična tudi trditev članka da so vse komisije ugotovile brezpogojno potrebo izselitve in gradnje novoga poslopja. — Merodajni krogi so smatrali sedanjo namestitev pošte tako primernim vsled veličine prostorov in vsled centralne lege poslopja, da so dali potom gospoda velikega župana mariborskega ukrepati tudi po gospodu glavaru pri meni, da bi mogla ostati pošta v tem prostoru, (ki povzroča uradnikom bolezni) tudi nadalje.
Delegati ravnateljstva pošte in brzojava so vednole popravo in popravke želeli, — da še celo pogodili so se v tem vprašanju z menoj pod pogojom odobritve g. ministra.
Misel, ki tvori vročo željo gosp. nadpoštarja, namreč, da bi se zgradila nova, mogočna poštna palača, sestoje-ča iz več dvoran in nadpoštarjevega
stanovanj«, je šele od februarja 1926. zadobila določeno obliko.
Takrat je bil namreč tukaj delegat poštnega ministrstva iz Beograda, ki je dospel tri dni pred evakuacijo in s katerim nisem bil pripravljen razpravljati radi njegovih protizakenitnih izjav.
Zahvalujem se iskreno gospodu uredniku za priobčitev teh vrstic in beležim z odličnim spoštovanjem
Dr. JANEZ CZIFRÁK
hišni lastnik
Kivándoroltak földje.
Prekmurjének tulnépesedett-sége s ennek folytán a földhiány volta köztudomásu. Az is tudott dolog, hogy a meglevő teimőföld-nek is legnagyobbrésze kötött birtok, három négy egyén kezén van, vagy legalább is volt eddig, mely következetes oka volt az oly nagymérvű amerikai kivándorlásnak. Mennyi szorgalmas munkás kéz veszett igy kárba nemcsak Prekmurje, hanem az ország részére is, azt jobban hangsúlyozni felesleges, legjobban megérzi azt a köz.
Itt tulajdonképp azt akarnók fejtegetni, hogy a föld hiánya kergette ki amerikába a sok dolgos kezíi prekmurjei íöldmivest és földmunkást, kit ha számunkra vissza akarjuk nyerni, ha egyálta Ián van szándékunkban egeszsé-séges kisgazdaságokat alapítani és nem majd az élet nehézségei
Prekmurjéból kivándorlottak SHS. honpolgárok s igy prekmurjei községeikben birnak illetőséggel. Természetes dolog, hogy bármennyire is még ma megelégedettebben élnek odaái, idővel mégis csak szülőföldjükre jönnek haza. Eltekintve attól, hogy talán egyik-másik némi összeggel tér vissza, mégis mint idevalósiról, gondoskodni kell róla, mint nincstelenről. mert hisz ez űzte őt el otthonáról. S ha rendelkezik bi zonyos összeégd, melyért ott épp ezért küzdött, legalább fizetheti a neki jutatott földet, kis gazdaságát felszerelheti ahoz ülőén, nem kell tartani attól investáció nélkül a tőke is es vesszen s a végén — mint polgárát az — állam tartsa el.
Ez közérdtk is meg államérdek is, hogy igy történjen. A/. uj agrárreform törvénytervezetnél tehát gondoskodni kellene azokról a nincstelenekről is, kik ma nem kopoghatnak nyakra-főre a földet osztók ajtainál, d<j ez részükre is jogosan kijár. Köteles
hogy
sége tehát "az államnak, de elsősorban kötetességük ezt hangoztatni a parlamentben, szővátenni az uj tervezet tárgyalásánál azoknak a képviselőknek, kik ezért fizetve vannak s kik oly annyira szeretik hangoztatni képviselői voltukat
Ha errői most mikor alkalom fog nyiini megfeledkeznek, s ezek részére tartalék föld nem hagya-tik, akkor örökös bünt követtek el velük szemben megbocsáthatlan bünt, melyért még az utókor átka sem marad el. Különben pedig ne csalogassuk, ne hívogassuk őket haza, mert jóban részük ugy sem lehet. Ha nem dolgoznak a pénz elfogy. Ha földet nem kapnak, munkanélkülirik pedig rna is vagy tízezrünk van itt Prekmurjéban, tehát kereset lebe-hetősége sincs biztosítva, akkor bizony kár haza jönnie, ha más irányban arról ő maga vagy hozzátartozói nem gondoskodtak. Szociális érzék ellenben csak azt parancsolja, hogy földet a ki-vándorlottaknak.
Újjáalakult a Briand-kormány.
A francia közvélemény idegessége a frankválság miatt napról-napra növekszik. Briand mi-nistereínököí szerdán Párisba várják amikor a minisztertanács összeül és megtárgyalja az ujabb intézkedéseket.
vei küzködő törpe birtokokat, A A Journal azt irja, hogy ko-akkor rájuk gondolni és rólukfc nolyan beszélnek a Briand-kor-gondoskodni ma, mikor a föld- ,'mány gyökeres újjáalakításáról, reformot keresztül akarjuk vinni, i A terv az,' hogy egy nemzeti az államhatalomnak elsősorban j kabinet létesüljön, melyben jobb-köttlessége. Ezek a kivándorlot- j oldali politikusok is résztvesznek, tak ha ma még nem is lépnek j fel az ily forma követelésekkel,!
mert hisz onnan ezt már csak aj	POLITIKA
nagy távolság miatt sem tehetik i
meg, de még nincsenek is tisz- j A parlament, tekintve hogy tában azzal, hogy van-e ehezj anyag nélkül van, (pedig beh s*k az joguk egyáltalán, helyettük fel anyag 1) nem gyűlésezik. Az egyes kellene lépnie másoknak.	bizottságok most készítik elő az anya-
A baloldal részéről három képviselő aláírásával felhívás jelent meg, hogy a pártok alkossanak egy parlamenti csoportot, mely a frank szanálásának programmját kidolgozná.
Peret' pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Morgan-kölcsön deviza-tartalékja még nincs kimerítve és szükség esetén a kormány mozgósítani fogja a jegybank aranykészletét.
got. Annál jobban gyűléseznek a pártok. Egyik politikus űzi a másikat, egyik faluról a másikba, hogy egyik a másikat mázolja be a nép előtt,
r\
A vőfériiy.
(Rajz az alföld népies szokásaiból.)
Irta : K. J-
Ezután sorba ejti a sógor, koma, nász, kisebbik, öregebbik, szomszéd, sat. uraimékat, közber.-közben egy leányt is meghiv, mert szokásos, egyik-másik kinőttebb leányt is meghívni a lakodalom fényesebbé tételére. Ezt meg is várják a leányok, hogy legalább »lányul« meghivassanak barátnőjük lakodalmára ; ilyenkor, de meg az egész farsangi évadban, nem is igen szoktak az „eladók" falangé-rozni, hanem otthon várják a gügyü-ket, illetőleg a vőfényeket.
Sokszor persze mindkettőt hiába 1 Ha a vővény beh'vogatta a lag-zira az egész szögről-végről való atyafiságot, ezzel szerepének első részét befejezte ugyan, de már kedden ismét helyt kell állnia a gáton ; mert csakis az ő hathatós szónoklatára ad-
ják át az „ágyat", meg a tulipántos ládát, vagy a flódéros négyfiókos al-márjomot, a melyet rengetek kurjon-gatások és lövöldözések közt szállítanak el a vőlegány lakására.
Szerdán reggel aztán módosan „kicsipi" magát a vőfény. A leárxy-csábitó bajusz pötykén ki van kencefélve, a csipkés-kendő kackiásan kandikál lő a mándli-zsebből s a pántlikás bokrétás kalap kissé félrebillentve olyan jól ál neki ; csizmája tükörfényes s rajta az ezüsthatosból készült tarélyos sarkantyú lépésre peng, a diszpántlikával hullámozva játszik a szél. Délcegen lépkedve siet a menyasszonyos ház felé s mit sem törődve a kerítések meg az utcaajtók kiváncsilag kandikáló fehér cselédeivel benyit a lakodalmas házhoz, a hol már a fölkoszurozott menyasszony meg a fölpütytyent nyoszolyólányok és az egész násznép, a nap jelentőségéhez illő diszben vártak a vőfény-
re, a kinek jövését az ntcaajtoból hangzó lövés már előre jelzé. S a mint belép, rögtön kadenciára gyújtva szól :
Szerencsés jó regeelt adjon az Ur
[isten !
Hála, hogy a napra fölviradtunk épen.
Megjött már az óra, melyben magzatjuknak
Oltárhoz kell lépni, mint szép menyasszonynak
Kérjük azért szépen az édes szüléket
Eresszék ez útra kedves szüllöttüket.
Ezekre az ékes szókra megindul a köny és ömlik zápor módra. A leány még egyszer szüléje keblére borul, alig tud onnan elszakadni ; hogy ne, mikor ez annyira fáj, pedig hiába, válni kell, de az édes fájdalomban nem tud szóhoz jönni, helyette hát a vőfény önti szavakba érzelmeit :
pedig egyik se jobb másikánál, 1 feljebb jellemükben különböznek. Az egységes adótörvényről sz javaslat most vam bizottsági tárg lás alatt s ha igaz lesz, ugy még nyári szünet alatt be leszen távgyal Ugyan a javaslat szerint, ha igy 1 törvényre emelve s nem talál elte állásra és józan észre azon képvi lők és pártok között, kik a válás; sok alkalmával oly .jó" barátai kisgazdáknak, még sokkal nagyo lesz a föld és jövedelmi adó m volt eddig, pedig most is ez és iparcikk teszi tőnkre*« • kisgaz< Hogy az adónak még azért is ti gasnak kell lennie, meit a megá pitott összegnek össze kell gyütt Szerbiában és Montenegróban pe nincsen telekkönyv és földkataszte annak megcsinálását a törvény szel még két sőt több évre is kitolhatj tehát a kivetés csak a mi rovásun történhetik, hol földkataszter i megvan. Ez a részrehajló politika hát rossz politika. — Jugoszli Olasz kereskedelmi szerződést a f lament jóváhagyta. — Népszövets most tartja ülésezéseit Qenuáb melynek napirendjén többek köz Magyarország és Ausztria pénzű ellenőrzése is szerepel. Ausztriá szemben az ellenőrzést megszűnteit mig ellenben Magyarországot n egy évre meghosszabbították, tekin tei a külö't-böző véleményekre. Ér kes az ügyben az, hogy a Francia Cseh sajtó ezt a döntést arra ha nálja fel, mintha ez' Bethlen korm ellen a frankhamisitási ítélet miatt t tént volna. Pedig magától értetődő, Austriával szemben megszűnt az lenörzés Magyarországgal pedig n< hiszen Ausztriában az ellenőrzés at nyivsl e'öbb is vette kezdetét.* Pašič Nikola a radikális párt vei vasárnap Karlsbadba elutazott.
Glász i—Hirel
Premesz'iíev. Komisar g. Iv Frčešin ie od srezkoga poglavars va v M. Soboti premesztseni k v( kijmi 'zupáni mariborszke oblászti.
Obészila sze je< Kutos Terez 32 lét sztara !zena trgovca z belici i kokősami v Vescsici sze je v tek, 4. t. m. obészila. Po'zandarsz prijavi je szodniska kotnissija sla ki je zagotovila znaménya od v<
Elmondom tehát én, mit elméje
[goni
Ilyenformán szólna, látom bus
[arci
Örömmel iidvvözlém ártatlan sziví
[m
De most keblemet nagy bánat
[fogja
Mert ma váitozik meg életemnek
[
Vagy holtig örömre, vagy örökös
[bűi
Azért, oh islenem ne hagyj el,
[íégy veteti Elbúcsúztatja aztán a zoko| menyasszonyt szüleitől, testvéreitől nevébe fölhivja őket :
Kisérjetek ti is az Isten házába S kérjétek az Istent értem imádkoa Bő áldását adja szent házasságom!
cov, kí szo dalé szuinneti, da bi jo sto drügi bujo i obeszo. Zavolo toga je aretirani nyé mő'z, vendar pa sze dá zagotoviti, da szta sze szamo zbila, po sterom sze je 'zena v zaloszti obészila, Zaszledüvanye dale tecsé.
— Krcsmárje. Dogája sze, ka nis-terni krcsmárje nazáj posílaio v Celje od „Zvéze gostilničarjev" poszláne novine „Gostilničarski list", gorinapi-šzavsi „Ne sprejme". Ár je té liszt sztrokovni i za krcsmárov interess, sze' pozávlajo vszi krcsmárje, naj prevzemejo té novine i tö témbole, ár je napréplacsilo za té novine »GosUničarska zadruga v M Soboti« 'ze ptácsala, vszi krcsmárje pa kak kotrigle cslanarino itak morejo plácsa-ti zadrugi, kelko sze nyim predpise. — Gost. zadruga.
—	Tečaj za krojače (sabole) i šoštare priredi „Skupna obrtna zadruga" v M. Soboti. Tečaj de julija meseca t. leta. Na tečaji do se kroj^čje i šoštarje včiii fi-noga zrezavanja, oblek i črev-lov. Opominamo mojstre i pomočnike, naj se priglasijo pravočasno, ar je mogoče, da sledkar ne dobijo prostora. Priglasijo se naj pri gori imenüvanoj zadrugi.
—	Skarlat, nevarna bolezen je "ze prišla tüdi i v nas kraj. Dnévno sze nájdejo deca v tom szmrtno nevar-nom betégi i dönok sztarisje szo na-telko nepa~livi, ka zanemarjajo pokazati deco vracsiteli, mogőcse z sza-me sparavnoszti, bole povedano ne-péneznoszti.
—	Instalacija. Püconszke gmajne ednoglászno odebránoga inspektora Kühár Stevana v Márkisevci, šzo g Kováts István sinyőr, v navzőcsnoszti inspektora Prekmurske ev. sinvoríje g. Benka, öszvetno instalerali premi-nőcso nedelo 6. iunija v nvega csésrt. Po cérkevnoj ceremoniji je büo ősz-vetni gyűlés, potom banket v krcsmi Kühár Jánosa.
—	Letosnya zrébeta. Céna kmetski pridelkov po céloj liniji ideio doli. Tő sze je pri kmeti zacsnolo, trpeti moremo. Rávnotak szmo bili z kony-szkov 'zívinov. Nikelko sze je pa konyszka céna pobőgsala letesz, rávnotak tüdi zerbét. Ka na tiszto céno, kak je bila pred 2 —3 létmi nepríde-mo nazáj, tö sze razmi, ali ka dnesz ianuárszko zerbé od 450 do 600—700 Dinárov kosta, tö je né za zavresti valón té, gda nam dnesz bőgse pride edem 1000 koronás, kak pred 2—3 lőtmi 1000 Dinárov. Pobőgsanje cen je natö racsünati, ka je poménkanye plemenszke živine, ki sze bőde jdrűgo leto escse bole poznalo, pomenklívoszt pa dopunyávati trbé.
—	Ljubljanska drama v Murski Soboti. Vsled nepričakovapoga podaljšanja gledalisčne sezone v Ljubljani za dva dneva se predstava v Murski Soboti ne vršila dne 15. in 16. junija temveč „Anatol" dne 17. in „Duše" dne 18. junija t. I. Za rezervirane sedeže se bodo vstopnice prihodnje dni
L naročnikom proti plačilu vstopnine dostavili na dom.
—	Megszökött rab — Prekmurec. Miilt hó 28 án meglógott a maribori fegyház munkásosztagából, mely Maribor mellett volt munkán, két fegyenc kik közül a egyik Prekmurec. Szarai Ignác a neve, 23 éves csrensovcei születésű munkás, kit a ljubljanai esküdtszék lopás miatt három évi fegyházra ítélt.
—	Öngyilkosság vagy mérgezés . . . F. hól-én halt- meg a m. szobotai kórházban Süvegjártó Rózsi, a m. szobotai Árvái család házikisasszonya, ki-
nek hirtelen halála különböző szójárásra adott okot. Grázból érkezett meg . . , de csakhamar be kellett vinni a közkórházba, hol azonban már segíteni rajta lehetetlen volt. még kevésbbé az odahívott birói kihallgatást foganatosítani. Oda jött vissza meghalni, hol gyöngyharmattal telt élet örömeit tanulta megismerni. Orvosi boncolás megállapította, hogy a fiatal leány higany mérgezésnek eset áldozatul. Ki, hol és hogyan mérgezte meg, alapos bizonyíték hiányában nem állapítható meg, annál kevésbbé, mert őt személyesen kihallgatni nem lehetett.
—	A tolatás nem veszélyes . . . Nyilván igy gondolkodik az a vasúti bakter aki a lendvai országúton levő sorompót kezeli, mert különben nemcsak a menetrendszerűen közlekedő vonatoknál, hanem mindig leeresztené a sorompót valahányszor a gőzös arra jár. Ahol a murska sobota—ormoži vasúti vonal a nagyon forgalmas raki-csányi országutat szeli, a vasút — igen helyesen — sorompót állított fel. Ennek kétségtelenül az a célja, hogy elzárja az utat s vissza tartsa az emberi és állati forgalmat az országútnak a síneken átfutó részén akkor, amikor azon a mozdony közlekedik. E célját azonban a szóbanforgó sorompó csak részben éri el mert csak akkor eresztik le ha rendes, a menetrendbe beállított vonat jön. Ellenben tolatáskor — mint azt már több izben tapasztaltuk — amidőn a mozdony néhány kocsival az állomástól egész a temető végéig terjedő vonalrészen ide-oda jár, a sorompó nincsen leeresztve. Igen helyén való volna, ha a bakter felsőbb-sége megmagyarázná ennek a derék férfiúnak, hogy nemcsak a rendes, a menetrendbe beállított vonatok mozdonyai gázolhatnak hanem képesek erre a tolató masinák is.
Dalestely. A múlt szombaton a celjei orgonistákat képző iskola növendékei jártak Murska-Sobotában s a Dittrich mozi színpadán koncerteztek. 15, 10 és 5 dináros helyárakkal hirdették a nem jótékonycélu hangversenyt, amelynek feltűnően kevés közönsége épen nem volt megelégedve az ifjú kántornemzedék ének productióival. Á minden jobb hanganyag nélkül való egyébként jó igyekezetii társaság még nagyon messze van attól a hangbeli és ér.ekíudásbeli nivesutól, amellyel hangverseny körútra lehet indulni.
—	A vörheny. Egészen bizonyos volt, bogy a hónapok óía vigan garázdálkodó járvány, a gyermekek legszörnyűbb réme : a skarlát elérkezik M. Sobotába is. Még ugyan sem a községben sem a sobotai orvosi körben nincsen hivatalosan bejelentett megbetegedés, de a veszedelem már a küszöbön van. Az illetékes körök most végre megmozdultak. A ljubljanai közegészségügyi főnök járt itt s a helybeli orvosokkal folytatott tanácskozás eredményekép elhatároztatott, hogy a betegeket az egész vidéken összeszedik s a helybeli közhórház fertőző pavillon-jában helyezik el őket szigorúan elkülönítve a külvilágtól. Ha két-három hónappal ezelőtt megcsinálták volna ezt az egyedül célravezető helyes intézkedést, már régen vége is volna ennek az ezúttal igen rosszindulatú sok áldozatot követelt járványnak. A közönség pedig a saiát jól felfogott érdekében legyen segítségére az orvosoknak és a hatóságnak, ne titkolják hanem jelentsék az eseteket és ne méltatlankodjanak hanem örüljenek ha a gyermekeket elviszik kórházi kezdésbe. — Az iskolák azonnali bezárását nagyon kár volt el nem rendelni, amikor a szorgalmi időből ugy is csak pár nap van hátra. Nagyon üdvös és hisznos dolog volna a vásároknak, búcsúknak s egyéb ily sokadalmaknak Prekmurje egész területére való betiltása is.
CTPORT.
HAZENA
Prvenstvena hazena tekma I. S. S. Maribor —Mura bo ponovno odigrana dne 13. t. m. v Ptuju. Sodil bo sodnik iz Zagreba. Ker sta obe družini v dobri formi in ker se gre sa prvenstvo v Mariborskem okrožju, bodo obe družini napale vse sile, da se častno odrežejo, vsled tega tekma bo zelo zanimiva.
*
* *
A Maribor—Mura bajnoki bazena mérkőzést folyó hó 13-án, ugyancsak Ptuj-ban újból le fogják játszani. Bíráskodni fog Zagrebi szövetségi biró.
Tekintettel arra, hogy mindkét csapat jó formában van és az elsőségért megy a játék a Maribori kerületben a mérkőzés igen érdekfeszítőnek ígérkezik. —
Tárgyalásokat folytat a klub e hó 27 és 28-ra két barátságos hazena mérkőzés lejátszására Murszkában több elsőrangú hazena klubbal, többek között egy Olaszországi (Trieszt) klubbal is. Az eredményről majd idejekorán értesítjük az olvasókat.
ODDA SZE
za trgovino pripravna hi'za z potrébnov hrambov i 4 pliigov zemliscsom. Vecs
KOGÉN JÁNÖS-i
MARTJANCI 52.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Ápu.
LJUBLJANA: iunius 11.
100 kg.	Pšenica—Buza Din.	312—350
» »	'Žito—Rozs »	200—
D 2>	Ovesz—Zab »	170—
» »	Kukorica	145—
» J	Prosző—Köles »	210—
» »	Hajdina »	255—
I t	Szenö—Széna >	60-
t »	Graj—Bab csres. »	370 —
» J	zmésan—vegyes bab 150—	
> »	Krumpli »	60—
i »	Len. sz.—Lenmag »	—•—
> >	Det. sz.—Lóherm. »	2500-2800
BENKO: junius 11.
Biköv.
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
1 kg.
Bika ) ^ ?Üsző 1,-3 Tehén || Borjú r Sertés
Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
III. II. I. príma
6-— 7-— 8-— 8-50 5-— 6'— 7 — 8-75 1-50 3 — 5-- 5 — 9-25 10-25 12— 13-50 . 22-— 30-— 30-. -• 25-— 0.75
Péneasi
Pénz.
1 Dollár . . . .	= D.	5615
100 Kor. Budapest .	= »	0.079
1 Schil. Becs .	= ,	8-02
1 Kor. Praga . .	— »	1'684
1 líra.....= »	2-27
Zürichben 100 Din = 9.11 sfrk.
Hirdessen a
Kraka Hrajiná-ban
ODA1EM■
jedem mlatilni stroj 5 HP. Magyar Gazdasági Gépgyár fabricat u dobru stanu. Cena 40.000 Binar. Upitati
JULI O HOFFMANN
Čakovec	Medjimurje
|
I
í
i
i
f	lil. !!■ ■! mm ■■ 1»
K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa a z 4 szobe, kühnya, spajz i i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri $
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci € Z 1 P O T M V1K T O R kereskedőnél
Murska Sobota.
nrrr —■ bi —......———— —————	i»—imihi«»»h—ii	■■waw i——
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1*50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
MÁRKISEVClbr. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak "vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinír, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
GAZDÁLKODÁS.
A burgonya permetezése kékgáliccal.
Mindnyájan tudjuk, hogy milyen károkat okoz évről-évre burgonyákon a peronospora. Dacára ennek azonban semmi alaposat még nem tettünk ennek a veszélyes betegségnek a leküzdésére. Hogyha bortermelőink a szőllő peronosporája ellen küzdenének oly nemtörődömséggel, mint ahogy mi a burgonyaföldjeinket hanyagoljuk el, akkor már régen termésük felmondta volna a szolgálatot, de a tőke is kiveszett volna már. Éppen ezért szőllőtermelöink évről-évre szorgalmasan permeteznek és terelik el ezt a vesztességet hozó betegseget.
Ilye fáradságot a burgonyánál se sajnáljuk, hogy a veszélyes peronosporától megmentsük, mely minél tovább jobban veszélyezteti és támadja burgonyaföldjeinket. Az idén, tekintettel az eddigi nedves időjárásra, kétsseresen kell tartanunk, hogy a peronospora ezen ültetvényünket el-száritja. Tőlünk függ, hogy ezen veszélyes betegséget elhárítsuk. Ez pedig az eddigi tapasztalatok szerint csak ugy lehetséges, hogy a burgonyát idejében megpermetezzük kék-gálic oldattal és mész keverékével, ugy mint tetszik azt a szőllőnél. Az első és fő permetezésnek meg kell történnie még mielőtt a betegség látható volna, jelentkezne, tehát a virágzása előtt, még mielőtt megtöltöget-ttük. Szép időjárás melett ez elegendő is volna, ha azonban rossz időjárás következik rá, a permetezést meg kell ujitani. Permetezés éhez éppen olyan keveréket veszünk, mint a szőllő permetezéséhez. 100 liter vizre veszünk 1 kg. kékgálicot és 1 és fél meszet. A permetezést aztán úgy végezzük, ahogy azt a burgonya bokro-sodása, terebélyessége, illetve nagysága kivánja, hogy azt mindenütt ellepje az oldat.
Sürgősen tanácsoljuk gazdáinknak, hogy burgonya permetezését foganatosítsák. A burgonya más betegségeknek is ki van téve, mint pl. le-vélfodrosodás, szárrothadás s i. t., melyek ellen eddig nincsen jobb védekezésünk, mint éppen a permetezés kékgálic és mész oldatával.
Kékgálic helyet vehetünk csak u. n. „bosna pastá"-t is, mégpedig 100 liter vizre 1 és fél kg. bosna-pastát (gazdasági egyesületnél kapható Szerk.), tehát valamivel többet mint a gálicból. Az ily permetezés nemcsak hogy ártalmas a babra," a burgonyába ültettük, hanem ellenkezőleg, még hasznára is vállik, ha különböző betegségek megtámadnák. Ajánlatos ily permetezés az uborkának és paradicsomnál is. („Kmeto-válec"-ból.)
A csikókehe, mirigykór.
NEMES MIKLÓS M. Sobota.
Irta
Az ilyen csikó<cehes lovakat nem szabad egyféleképen gyógyítani sablonos receptekkel. A gyógyszerek adagját, faját, a segitő (társ) gyógyszerek minőségét és mennyiségét a betegségi módosulatok az állat súlya, kora, lázmagassága, stb. stb. szerint
kell gondosan összeállítani. A beteg ség ellen azonnal gyakarlott állatorvossal kell küzdeni.
Minden késés, habozás, az állat halálát okozhatja.
Az állatok sokfelé változatos gyógyítási módjait nem árulom el, mert nem végeznék hasznos munkát. Nem is lehet laikusnak a komplikált ismereteknek hijján levőknek mindent meg magyarázni. Az eféle tanácsok észnélküíi kuruzslásra vezetnek, melyek mindig a gazdák kárát okozzák. Annyit mégis felemlítek, hogy a hideggel való kezelést a többi sokféle kezelés mellett csakis a betegség kezdetén, jó kondícióban levő, trös állatoknál szabad megkísérelni, de azonnal melegre kell áttérni, ha a láz hirtelen nem enged.
A dagadt részeket masszáhi, nyomkodni nern szabad, még akkor sem, ha a tályogok felmetszettek vagy felfakadtak. Nem tanácsos folyadékokat nagy erővel fecskendezni a kis nyílású tályegürbe, mert a megszűnt nyomás miatt kinyílt és átrágott erekben levő genyt nem lehet kimosni, kinyomni. Ellenkezőleg, ha egy keveset ki is préselünk — amely magától is kifólyt volna, elég -genyt bepréselünk a nyomkodással, a nagy nyomású folyadékkal az áramló erekbe a vérkeringésbe.
Hasznosabb szolgálatot teszek, ha leirom, hogyan lehet megvédeni az egészséges csikókal.
1.)	Valahányszor az istállóba megyünk, mossuk meg kezünket, cipőnket, ha a községben avagy a szomszédos községek egyikében lovakra veszélyes ragadós betegség uraíkodik.
2.)	Kerüljük a beteg lovakat. A gyógykezelőjükkel ha csak lehet, ne fogjunk kezet De ha kezet fogtunk, mossuk meg lehetőleg azonnal kezünket, a vizet öntsük trágyalébe, gödörbe.
3.)	Fertőzött helyről származó istálló eszközt szerszámot, pokrócot, eleséget ne kérjünk kölcsön.
4.)	Ha csikainkkal hosszabb útra megyünk, az abrakos ládát és az itató vödrött otthon ne felejtsük. Ne etessünk korcsmai istállóban, hordozható korcsmai jászolból, ne itassunk idegen vödörből.
5.)	Járvány esetén, ne fárasszuk ki a lovakat és ügyeljünk hogy meg ne hűljenek. A fáradság, a lehűlés gyengíti az állatok ellenálló erejét.
6.)	Fokozzuk az ellenálló erejüket gondosabb és kiadósabb tisztogatással, etetéssel, itatással. Az orrlyukakat naponta puha nedves ruhával kell kitörölni. A friss heves levegő, a szabadban való tartózkodás előnyösen hat a csikókra.
Ha ennek ellenére a fertőzés mégis megtörtént még megállilh'tjuk a kezdet kezdetén a betegséget, avagy lényegesen gyengithetjük romboló hatását bizonyos szérumokkal, tej befecskendezésekkel, stb. módon.
Félig beteg állatokat vagy láb-badozókat munkába fogni nagyon veszélyes. Mielőtt ezt megtesszünk kérjük az állatorvosi vizsgálatot és annak véleményét. Ritka a csikókehes kétszeri megbetegedés ellenben egyszer a lovak 40—50°/o-a megbetegszik.	(Vége.)
Iz Zagreba stiže vijest
[da je izašao bogato ilustrovani cijenik največe trgovačke i op-remne kuče, koji se šalje kupci-ma u pokrajini besplatno. (Oni koji su več jednom primili katalog ne trebaju ga zatražiti.) Ogromna skladišta! Veliki ex-portni poštanski odio I Nenad-mašivo niske cijene 1- Evo jedan mali izvadak: Žvnski ogrtač iz vnnene tkanine Din, 190. Ukup-na kučna oprava Din. 52. Suknje Din. 48 Bolje vrsti Din. 60. Lijepe bluze Din. 29. Kučne pre-gače Din. 19. Ženske košulje Din. 25. itd. itd. Najbogatije moderne konfekcije za dame, gospode in djecu, manufaktura, kuhinjske i kučne potrebščine. Najvnča trgovačka in otpremna kuča u S. H. S.
SENO, -
Superfosfát, Portland-Ce- I ment, Papir za zid, Papir za I pokriv, Karbolineum, Ter, ™ Kovačko vogelje, Steinkol, I Drva, Les — se dobi pri
VIKTOR CZIFOT
trgovci
= v MURSKI SOBOTI.
mm
i
u«!
i OEHLER,
Zagreb Ilica
Gőzcséplőgép
5 HP, Első Magyar Gazdasági, 4 éves, teljes felszereléssel azonnal eladó. Bővebbet STEFANEC FERENC nél Sálovci.
Műhely áthelyezés.
Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy bádogos műhelyemet a volt Bác-féle házból a Vüjec-féle házba helyeztem át (Ledavska ulica), mikor is kérem b. rendelésükkel ott felkeresni.	Tisztelettel
JUO JÓZSEF
bádogos mester M. Szobota.
Cséplőszekrény
használt, Clayton—Schuttlewort gyártmányú és 1 hibanélküli formás, 164 cm. magas fekete (Furi-oso ivadék) 4 éves mén kedvező áron eladó. Bővebbet URADALMI INTÉZŐSÉQNÉL Tišina.
Óddá sze edna hi'za
v Nediliscsi zidana v nájbőgsem sztáni v steroj sze nahája kresma na obracsájnom kraji, z stirami hišicami, dve kühnyi, pivnica kresmeni ograesek, stale itd. itd, Vecs sze zve pri STJEPAN MUŽEK Nedeliscse p. Čakovec.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mftfilir NAGY-KAVARNA llIEUllL KÁVÉHÁZ
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győződjön, meg személyesen, hogy a legszebP Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonságok Iegjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésbe kaphatók. Szalma kalapok backfischok részére 50 120 Din-ig, szalma kalapok höl-j gyek részére 75—175 Din.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40—65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészül] nek. Mindenemü kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és 4 legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy választék Női és gyer-| mek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindenemü kötöt áruban. Állandóan nagjí választék megtekinthető, mindet] vételkényszer nélkül.
Szolid árak.	Pontos kiszolgálás,
A. KIRÁLY
trgovina s klobuci, perilo in kratko blag«
M. SOBOTA (Berger-féle házj
PERGAMENT
PAPIR
olcsón kapható I. H A H P papirkereskedésében M. Soboti
I !