Kézíratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexán viro v a c. :-: 202. szám. :-; :-: Postatakarék szám i a szém« 1298Ö. Laptulajdonos : KÜHÁR ISTVÁN VIII. É vi. ^ttPska Sobota, IqZq. február 17. Ara 1" Megjelenik minden vasárnap. Előfizetés? ára negyedévre belföldön 15 dinár, kfilföldre 18 Din. Amerikaba 20 Din. Hirdetési ár □ cm -ként : szövegközt és nyllttér 1*50 dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. 7. Szám. M. Sobota, 1929. febr. 15 Spanyolországból, Kolumbusz hazájából, új forradalmi hír terjedt el, Primo de Rivera d k tátorsága ellen. A forradalmat szitó tüzérségi tisztek ez alkalomkor angazsálíák az uioisó parlamentáris rezsim miniszterelnökét Garcfa' Prieto-t, aki miru a lázadás vezére elérkezettnek vélte az időt, a®parlamentariziTU3 v'ssza-állitására. Primo de Rivera a forradalmat most is, mint 1926 és 1927.-ben könnyűszerrel leverte. Ezelőtt 5 évvel, a korona megbízásából, Rivera generális a hazug parlamentárizmust megbuktatta, amely az állandó pártharcok miatt munkaképt.len volt s az országot a tüzérségi junkta befolyása révén a tönk szélére juttatta. — A diktátor radikális eszközökhöz nyúlt, — progresz-sziv munkaprogrammot hajtott végre. Mindenekelőtt egy csapásra a káros pírtharcokat beszüntette, véget vetett a marokkói vérengzésnek, rendbehozta az ország pénzügyét, közgazd sági helyzetét, iparát s kereskedelmét, szociális helyzetét s felszabadította az országot a káros junkta befolyásától, a nép helyzetét pedig ily módon a helyes mederbe terelte, útat nyit-tt a műnk? és a tudás érvényesülé ének. A marokKÓi harcok óriási áldozatokba k-rültck úgy morá! s mint anyagi szempontból s a kihasznált nép, aki a h ucmező helyett a szántóföldre térhetett, a marokkói és amerikai kény szerkiváidorlás helyét pedig a boldog szülői otthnn cserélte fel, — hálával és késséggel fizd a diktátornak. A diV taturát tehát a heíyts munka t'rtja fem, miért is min en forradalmi kísérlet csődöt mond, mert a most e légedetlen s a volt kizsákmányoló osztály a nép közö'.t a talajt elveszítette, előbbi pedig ».fősen meggyökerezett. A diktátor új évi beszédében kijelentette, hogy uralma rrég legalább 5 évig fog tartani, mely idő szükséges az állam ügyeinek végleges rendezésére. Az elvégzett munka alapján a múlt év folyamán parlamentáris kormányt neveztet ki, akinek egyedüli íény-kedése a tanácsadásban merül ki, 3 ily módon úíst nyitott a parìa- Adóügyi tudnivalók. Házaló ipar adója. Az olyan ipar, mely nem állandó helyiségben, hanem házalással és faluról falura járva bonyólittatik le, mini pl. vásárosok, cirkuszosok, házalók stb. kötelesek az adótörvény 42. § ánfik, más dik csoportjának 3. pmt-ja szerint, kereskedelmi utazók és utazó ügynökök pedig u. a. tórvény 42. §., 2. csop rt 1. pontja érteimében kereseti adót fizetni és pedig az elsők évi 60 Din. t mint adókötelesek és minden segéd után évi 30 Din.-t; az utazó ügynökök és keresk. utazók pedig évi 1000 Din. t ha bel- ha külföldiek. Felhivatnak azért az érdekeltek, hogy a külömbeni büntetés elk rülésével, ez^n adókot lezsttsé-güknek azonnal eleget tegyenek. Adófizetési határidők. Az adótörvény végrehajtási utasítása (§. 14«—VI) értelmében a házadó, tőkekamatadó, egyesületi adó, forgalmi adó, mely átlagosan fizettetik és katonai sdó évi négy egyenlő részletben — előzetesen fizetve — esedékes, még pedig: jan. 1., ápr. 1., uli 1 és okt. 1.-én. A fenti adók első részlete, mely jan. 1.-én vált esedékessé, legkésőbb 1929. febr. 15.-ig fizttendő be, miután az uj kivetés múlt évi alap n még ntm vettetett ki. Azon adókötelesek, kik az esedékes adóiukat ezen napig be nem fizetik, az erre eső részlet után évi 6°/o-os (a fizetés napjáig) késedelmi kamatot fizetnek ezen kivüi az adót. kés. kamataival együtt, végrehajtás utján hajtják be. A földadó 1929. évre két egyenlő részletben, sug. 15. és nov. 1.-én válik esedékessé. Adóvallomások kötelezettsége. 1929. febr. 2H.-ig az ?dó*allo-mást vállalati, ipari és önálló foglal-kf zás után (kereseti adó) való adó kivetése -'égett be kell nyújtani vagy a községi birónál, vagy az illetékes adóügyi hatóságnál, melynek benyújtásáról igazolványt kapnak. Aki ezt a határidőt elmulaszt1« 3%, s ha irás beli felhívás után 8 nap sem teljesiti, az adóalapnak 10% át fizeti büntetésként. Az újonnan megkezdett vállalat, illf-tv® ipart, nem különben annak megszüntetését ugyanezen határidők betartásával kell bejelenten1. — Ugyanez a határidő érvéüycs a f rgalmi adó be-allása ügyében. Politikai szemle. A politika legutóbbi eseményeinek köséppont:ában, a franciákkal kötött kereskedelmi szerződés és a parlament likvidálásánál tapasztalt egy millió* hiáay van. Egyébként a Kormány közgazdasági kérdések intézésével és törvénye aslst^k elöké°2Íté'-é''et, nemkülönben a közigazgatás áisiervezésé^el van eroseti elfoglalva. Hogy ß szomszéd álhmekkfll valö ;ó vipzony megalapozás iék, nem kisebb g-'adiát képezi e kormánynak. Látóik abból is hgy kereskedelmi és hniófási és áll ti fertÖJŐ bftegség'ő! Sró'ó koo-venc'ó törvénye szentesítést nyert, Bulgáriával szemben a határok szabaddá tétették. Ha tekintetbe vtsszük, hegy a kormány majdnem minden egyes tagia « mag« tárcájában szakember, vagy legalább is már volt fárcá!ának minisztere, akkor az alkotó munka gyers haladásán csodálkozni nem, de elismerően nyilatkozni lehet. S ha ehez még hozzáadjuk, hngy rrindsn egyss tervezethez meghallgatták az érdekelt szakszervezetek és körök véleményét, a munka anná! szr-kszeriibb és gyorsabb befejezést nyerhet. Földnives részről csak egyst kellene sajnálattal megegyezni, (ds annak szükségét annál nyomntákosabban hang»úlyozni): a földmives kamarák hiányát. M nden foglfilk'-zásnak megvan a maga védbásfyája, orvosi,-gyógyszerészi,- kereskedelmi,- ipari,-gyári,- és rouakás kaniprák törvényesen elismert és védett intézménye alak. jában, csak az áilnmnak összlakosságát nyolcvan százalékig képviselő ős- rnentáriimus fokozatos visszatérésének. Ig^n természetes, hogy hatalmát csak akkor fogja átadni, amikor ar ország szanálása befejezést nyer s vele egyidejűleg az igazi és alkotó parlamentáriz-mus ideje megéteti. Sz. E. Egységes büntető törvény. A kormány uj és m^dim egységes bü«tetőtö" ényt hozozott, de maid a velejáró többi törvénnyel együtt lép élftbe. termelőnek nincsen, akitől az ország .földmives állam' nevét kapta. Ma, amikor az új helyzet alkotó munkájából annyi új törvény és rendelet kerQl ki, elsősorbaa lenne szükség, egy ga-ricces tagokból álló földmives kamarának, hacsak ad hoc, felállítása és törvénybe iktatása. Mert a földmives-séget egyedül képviselő földm. minisztert a mai sok törvény alkotásánál, a sok mértékadó szakintézmény javaslata és előterjesztése több évre szóló kihatással megtévesztheti, a többséget képező földmivesség rovására. Téli estén. Folyó partján északi szél, Ajakiuiról bus nóta kél. S tova száll a sik határon, Borús téli éjszakában. Kandallónál melegedve, Mély gondokba elmerülve Barna kislány édes kincsem, Te vagy az én reménységein. A lobogó tűz szikrája. Halvány fényt vet a szobára. Arra kérlek édes szívem, Hogy reményed el ne vesszen. Minden este egy-két percre, Gondolatid szálljon messze. Könny peregjen szem pilládon, Én egyetlen szép virágom. KÖNYE DEZSŐ. Politikai hirek. Ausztriában a kormány az esküdtbíróság átref ^rmálásáról tanácskozik. Az utóbbi időben történt két gyilkos vádlottnak felmentő Ítélete adta meg az r>kot arra, hogy komolyan tárgyalténak p.z esküdtbirófág megszüntetéséről. Oroszország kezdi elismerni a cári adósságokat és feloldja zár alól a lefoglalt idegen vagyont. Afganisztánban a volt király és az önjelölt új király csapata közt elszáat küzdelem folyik. Afganisztánban ma, egy testvérháború véres színhelye, mely az ang->! politika rovására írandó. Oroszország, Románia és Lengyelország kiküldöttjei megegyeztek, h gy a keleti garancia szerződés aláírásával várnak, amíg a re-vali birodalmi döntés megérkezik. Szombati nap első perceiben megjött a távirat, hogy azt eszt kormány felhatalmazta moszkvai követét, hogy a y f ' i/ í L c- i-t többi hatalmakkal együtt irja alá Eszt-ország^nevében a Lítvinov-paktumot. A lett kormány ugyanígy tett. A moszkvai francia nagykövet rá akarta ▼enni az orosz és román delegátusokat,* hogy birják rá kormányaikat arra, hogy^mielőbb vegyék fel a normális diplomáciai kapcsolatot. A vatikáni állam- A szerződés, amely a Vatikán és Qirinál között köttetett hétfőn lesz aláírva. A pápa nevében Gáspárri államtitkár, a ki-rály'helyett Mussolini irja alá. Az állam területének nagyságáról még biztosat nem tudnak a lapnk. Külön pályaudvara lesz, az bizonyos. A tengerhez vezető kijár&t követelésével úgy látszik nem lehetett egyezségre jutni ; elejtetett. Hir szerint a pápa korlátlan jogot kapott az országbeli püspökök kinevezésére. A gyermekek tanításába, nevelésébe az egyház kívánságai teljesülni fognak. Az egyházi esketés házasságoknál újból kötelezővé válik. Talán az államok is külön kö'/eteket fognak küldeni a vatikáni államba. Oroszország. A szovjet kormány félhivatalos lapja közfigyelmet ébresztett azzal, hogy ,«z orosz-len-gyel-román garancia szerződésjbeve-zető részét félreértik,^ mert Szovjetoroszországnak a besszarábiai kérdésben elfoglalt elvi álláspontja a szerződés aláírásával semmit sem változott.« Vagyis Oroszország elvileg ragaszkodik Besszarábiához. „Bál a jégen." A párisi, londoni,ftewyorki, pesti, berlini, vagy akár beegrádi, zágre-bi és egyéb fővárosok tehetős hölgyei és arai vígan báloznak a jégen. Kecses korcsolyatáncot járva »piruettez-■ek" fél és egész köröket nyolcaso- kat irnak le. Vagy ügyes »cirkuszi" mutatványokat végeznek. Az irigy bá-mulók — a szegényebb csztályhoz tartózok — pedig, megmaradnak didergő, rongyos-irigy bámulóknak. Bál a jégen . . . Különösen hangzik ez a mondat — és mégis „Bál a jégen" csak annyiban különbözik a „Bál a teremben-től", hogy ott a rongyos irigy bámulók még nem is bámulhatnak. Mert a terem vakitó fénye, az előirt frakk, klakk és lakk beszerzésia kadályai visszatartják a rongyosokat attól,'hogy odaálljanak irigy bámulóknak. „Bál a jégen" „Bál a teremben", tehát egy kutya volna. Nincs is benne semmi különös, hiszen farsang van. Csak álljon a „Bál". Járjon is oda, akinek telik. De nekem fkülön véleményem van ugy az egyik," mint a másik fajta bálról. Külön véleményemet ime bejelentem. Az én szerény külön véleményem pedig abban áll, hogy amíg itt egyeseknek olyan, kutya-kutya farsangoló jókedvük van, h ,gy „bál" van a jégen, bál van a termekben, sőt hegyenvölgyön lakodalom, addigién fűtetlen szobában alszom, (nem "passzióból) szellős ruhában járok, (nem hanyagságból), cipőim is régen voltak ujak. Ilyen állapotban bálba sem járhatok. Azt a jégbott>i munkaközvetítő ir< dában. — A murszka-szobotai szreszki poglavar ur, 1127/1 sz. a. f. é. febr. 6-i kelettel mindenkit figyelmezttt, ht gy a vasuttöltésen átjárni, az alagút, n áthaladni, a sinek mellett menni, a töltés oldalán legeltetni szigorúan ti-1 s. A síneken átmenni vagy jármüvet áthajtani csakis ott lehet, »hol erre a célra külón a vasuttöltéssel keresztező utak vannak éoitve Legeltetni a va.»uti töltés közelében csak azon esetben szabad, ha az, aki az állatokra vigyáz, felnőtt ember Tehát a töltés oldalán lfgeltetni egyáltalán tilos; a töltés közelében legeltetni csak felnőttnek szabid. Ezen rendelet ellen vétők szigorúan lesznek büntetve. Mezei munkásoknak! Ki hinné el, hogy a járásonk legészakibb részén miben törik a fejűket a ml jó embereink ; kuriózomképen leközl6m a levelet úgy, amint azt megírták. Nem jól fujt a farsangi szellő. Konkolics Mátyás hamar megérezte. Olvasdel Sándor megvoltam Folyó é ben a belfei állami birtokra, munkára alkalmas kb. 300 emberre lesr, szükségem, kiket Prekmur-jéből szeretnék megfogadni, részben azért, hogy senki szememre ne vethesse, hogy nem a saját embereinket helyezem első helyre, hogy mi prek-murjeiek nem tartunk össze. Prek-murjei munkásunknak Belje ismerős. Eddig ugy szokott lenni, hogy a munkások nem törődtek a munka közvetítővel és ennek az lett a következménye, hogy az előzetesen beszegő-döttek induláskor átvétettek, persze a le nem szerződöttek boszusan haza mehettek ; pedig ők maguk voltak okai lemaradásuknak. A munkások azt hiszik az idén az nem ugy lesz. A munkásokat huzigálni f gják mindenfelé így gondolják ők azt. Se ide se oda nem jelentkeznek s végre is kapkodni fognak és oda kell majd menni, ahol munkát kepnak, ha le nem maradnak. Bárki bármit mond: Belie csak Belje m?rad, az első hely, ahol a prekmur-jeiek kenyeret, biztos segítséget kaphatnak. Ezért akarok ón már most munkásokat felf gadni. hogy a legjobb helytt magunknak lefoglalhassam. Megrövidítve itt senki nem lesz. Mindenki megkapja a szerződés másolatot, ha más vagy több munkát ki-ván bárki, nem muszáj elvégazni, mert a szerződést immutati» az, aki nincsen atra a munkára elszcrződve. Tehát már most teli jelentkezni, később nem kaphatok jó helyet V 1-tak talán rly«n rrunk'közvetítők, akik a munkások ellenségei v itak. Azt mc ndták, a vállalkozók ettek, ittak és munkátok zsebét kiszedték. Nilim ilyen panasz nem volt. Vegyék tekintetbe, Ingy nagy külörabségek vannak. A pipaszár és a kémény is füstöl de nem egyformán. E fenti hib« miatt a becsületes vállalkozó is le vtn nézve. Ezek az okai, hogy oly sok munkanélküli volt és a prekmurjei vállalkozóknak volt alkalmuk válogatni ax emberekben. Veszteségük csak maguknak lesz, ha már most nem szerződnek, mert jövő évben biztosan osale azok lesznek magfogadva Beljén, akik ez évben ott leszuek, kizárnak bennünket. Garantálom, hogy az én munkásaim hazajövetelükkor nagyon meglesznek velem elégedve. Ne higyék, hogy a vállalkozók csak a saját zsebükre dolgoznak és a munkásokat félrevezetik, nem igaz. Természetes, hogy nekem is kell megkeresni a becsületes kenyeremet, de ha én az emberektől fognám el, magam alatt vágnám el a faágat, jövőre senkire sem számithatnék. Sok munkás van máshol is. de azok nem prekmurjeiek. Én meg csak a mi embereinknek akarok szolgálatot tenni. Ha nem jelentkeznek maguk, akkor én kényszerítve leszek máshonnan embereket szerezni. Siessenek beszegődni I A keresetük haza szállításának lehetőségéről gondoskodni fog k. Az már csak okosabb, aki inkább Bel.ére megy, mint máshova. A major cime : Kneìevó Zeleno polie, Brest"ivac, Jasenovac, Mirkovac. A többi jelentkezzék G A SPAR JOSIP-nál PROSEČKA-VAS. Pošta Mačkovci, Prekmurje. ijedve szép. Farsang kezdetében körül néztem a szép magas eget. Kicsike falumba nun marad kedvesem hó-boritot kis házikómban. Nem jön ide senkisem, Járnak a legény kérők körülölöm szerte széllé megvannak ij«d-ve a mostani legények. Hogy lányok járnak kérőben Szerdahelyi községben ere a niegb szült legények mennek a lány kérőben mikor már meglenne, hitvesse hátat fordítván ott hagyján őket mert járnak a házassági kortesek. Bükkaljáról Szerdahelyre Domonkos-fai legények lányké'öbe egy;k az egyes-ségre másikat meghi <á< nézőben igy a lány nem tud vállasztani melyiket szeresse igy hijában a cukor vevő kortes nem jár sikerrel mjrt a Szerdahelyi lányok. R gán Farkast f gtak. Olvasdel Sándor nem látta ezt iónak ióra való mostani derék legények. Szerdahelyi lányoktól tisztában nyugodtan legyetek, jövő farsangban dicsőséget nyertek, nem kell akkor vagyonotok, szépségtek mégis h'tves társat nyertek. O. S. (Folyt, köv.) = v MURSKI SOBOTI g BBIHIIM1IIBBIIH J V NEDELJO 17. februarja " I popoldn« ob 8, zvečer ob 8 uri = Meghívó. A helybeli Mura sportklub f. é. február hó 16. án este 8 órakor a BENKO féle vendéglő külünszobájá-ban tartja évi rendes közgyűlését a szokásos tirgyrenddel Határ zatképtelenség esetén egy órával később fog megtartani a köz-gyütés tekintet nélkül a jelenlévő tagok számára. Az alapszabályok értelmében szavazati joggal bírnak mindazon tagok, akik tagsági dijukat az 1928. évre megfizették. ISIHETSKI POKOL] I 11914-1918 „„, VeliCastvena drama u 9 činova ■ I™ iz krvavih godina svjetskoga razbojišta. U gl. ulogama : George O'Brien, I S Margaret Lìvinston. Madge Bel- I z v NEDELJO 24. február I I IZLAZ SUNCA ] Pjesma d vaju biča u 8 činova. U gl. ulozi: JANET GAY-NOR, GEORGE O'BRIEN. IIBMMHII Z VSTOPNINA: 1. prostor 12D., S — II. prostor 8 D., III. prostor 5 D- - IAkumolátorokat töltésre elfogad. S Lastnik kina L GUSTAV D ITT RI C H. I BIIHIMIHIM i í TORMA. Vendéglőben. :> „Kérek, valami harapni valót I" Hoznak a vendégnek egy oly kemény rostélyost, amit sehi gy sem bir elvágni. „De hiszen ez oly kemény, hogy nem lehet elvágni I" »Igen kérem, ez harapni ■aló U * * * Nagyságos Asszony ! Az az úr van itt, aki ha az úr itthon van, a nagyságos asszony unokafivére. * * * Egy 5 éves gyermek tágra nyilt szemmel nézi ahogy a dajka szoptat ; végre megszólal: »Szabad annak a tis gyeretnek az egész nagy gombócot megpápizni ?< GAZDÁLKODÁS. Gyümölcskertészet. Folytatás. Hogyan ültessünk gyümölcsfa csemetét? A megvett gyümölcsfa csemetéket szabályszerűen kell elültetni és később is megfelelően ápolni. A helytelen ültetésből csak nagy kárunk szár-mazhatik, mert pénzt dobunk ki, tönkretesszük a fát és ezen felül sok időt pocsékolunk el. Ki eredményes munkát akar végezni, az tartsa szemelőtt a következő tanácsokat: A fát" (csemetét) jól előkészített gödrökbe ültessük, melyek ugy készi-tessenekgelő, ahogy azt legutóbb ci-kflnkben leirtuk. A gyökerek komposztba, vagy tápdus földbe, — de soha friss trágyába — ne ültessük, mert külömben penészednek és száradna]^. Ültess mindig megfelelő magasságban, vagyis, à csemeték állandó helyükön olyan magasságba kerüljenek, amilyen magasságban azok a faiskolában nőttek. Tul mély ültetésnek terméketlenség a következménye. A gyökerek komposztál jól legyenek betakarva, és csak erre jöjjön egy réteg trágya (2 kosár vagy talicskányi mir.den csemetéhez). Az egész trágyáiismét földdel takarjuk be s az egész földből, a gödör fölött, aztán tálhoz hasonló halmot (koszorút) készítünk, amelyben az erőviz összegyűlik és a rétegeken keresztül szűrődve, a trágyaértékét lemossa az alsó rétegbe, hol azt & gyökerek táplálásukra fordítják. (Folyt, köv.) Ellenvélemény István gazda takarmányprtlékok foszforsavas mész cimü cikkére. (Folytatás.) Ez a feltétele annak, hogy az állatok a mészforgalom nézőpontjából kellően legyenek ellátva. Másik példa. »Ilyen fogalmazásban a takarmány ffildaikálicitásán értjük azt a gram- mákban kifejezett ezer gr.-ra voisstkoz-totett »zénsEVBS irész m»>«ryifég«t, mely szüksége s ahhor, hogy a hamu kémhatását mészoxid, magnézitimaxid és foszforpsntoxydm nézve *Pir»leges»é legyen (a kövstkwökben ezt értjük főid a!kálicitáson.)c Azt hiszam ked.es olvasóimnak s mutatvány mondatok ugy tűnnek fel mintha kináuí irtani volna valamit. Aztáü. jönnek a képletek a száfjiitásük pld zabnál bükkönysíétxa. malátacsira stb.-rs a sok képlet két hosszú táblázat, amelyből ki lebtt végeredményben számítani hány gr. kell ebben, abban, amabban az esetben, ilyen, olyan, amolyan állatnak. Mi a tanulság. Egészséges marhának ne adjunk meszet, se másféle szert, a mig egészséges ; de amint valamilyen betegség mutatkozik, nem a foszforsavas mészért ksll menni, htinem egy jó állatorvosért, aki majd megmondja, kiszámítja az állat vizsgálat és takarmány vizsgálat alapján van-e mészhiány, sz'lkség«s-e valamilyen mészfcészitciény, és minden egyes állatra meg fogja mondani menynyi kell. Ami a nyalfikodás és elléa előtti elgyengülést illeti, hogy emelgetni kell a marhát, a legritkább esdbsn a mész hiánya okozza. Ezeket igen-igen sokféle itt fel nem sorolható betegségek okozhatják. Marek tanár figyelmezteti «z állatorvosokat, hogy a takarmány, különben kielégítő földalkáii alkálicitása mellett, alkáli fémtartalmának elégtelensége is veszélyezteti az állat egészségét; nevezetesen a nyalakodás néven ismeretes betegséget okozhatia. Kel! ennél több? Ebből látható, hogy az efféle régi gazdasági köny vekben leirt »igazságoké teljesen egyealők a semmit nem érő kuruzslásokkal. Ha a Petfär gazdának a vak tyúkja véletlenül szemet talált, ilyen-olyan jónak fogja dicsérai a mészkanslazásí, István és Qyuri gazda az ellenkező t«pesz-takttal lesz, tehát egyik sem iga?, mert az eredmésy változó. Kár a pénzért, amit foszforsavas mészr« a gyártó uíiDutatásx szerint Hübcls Baiázs módjára kidobnak. KÖZGAZDASÁG. A közgazdasági élet nehézségei, Általáeos igazság, hogy a tőke a gazdasági élet rugójy. A tőke elhelyezése, kiaknázása és forgatása képezi a mindennapi életet. Ext teszi a gazda, az iparos, a kereskedő, a gyáros, stb., mert mindenkinek hivatása munkát végezni a társadalom javára s amennyiben ez korlátozna vac, akár mesterséges vagy természetes okokból. - - a közgazdaság hanyatlik, nehézségek tá madnak s ezek hatása általános. Az utolsó érek különösen a gazdát és a kisexisztecciát eoyészti, mert a munka s értéke fordított arányban ál! a lét-minimummal. Ugy értsm, hogy a munka nem lesz ugy értékelve, hsgy abból meg lehessen éiai. A gazda pa- naszkodik a termények csakély értéke, a kisexisztencia nyög e munka elértéktelenedése miatt. A termelés menete megakad és ez lassan, de biztosan nehézségeket garj«sí,zt. A mai helyzet az, hogy óriási nehézséggel küzd mindkettő, mart a be;ék] csekély, a kiadás meg nagy. A konjunktura rcsz. Köztudomása tény, hogy a háború következménye e rumlás. Tartama filstt a rendszeres termelés megnk&dt. A háború s/ámcs helyen nagy értéket rombolt, az ujabbi idők J periig nehézségüket és bizalmatlaüságot oltottak az emberekbe. Egyes ipar és gazdasági ágazatokban a fellendülés, mig másutt e hanyatlás nyomai kezdtek mutatkozni, vagyis a normális visEony'.niegszünt. A normális helyzet visszaállítása, képezi a rejtélyt, mert itt sem a fóto-zásnek, sem pediglen az injekcióknak helye nincsen. Tiz év múlott el a háború óta és h béke mégis kevés eredményt mutaí. A közgazdasági alaiaku-latokaak főcélja a rendszeres termelés biztosítása s az egészséges filep meg teremtése, minek kebelében «gysdiìl csak az «lkcfó manka érvényesülhet. (De csak akkor, ha a termés, a gyártmány kellőtin értékesíthető, kifelé ; ki" felé ; az export fellendíthető. Szerk.) A háború utáni évek főjellemvonása a politizálás. Mindenki politizált, akár értett hozzá, akár nem, mert vitatkozni és kritizálsi sokkal könsyebb, mint dolgozni és alkotni. Politizált a hivatott és nem hivatott személy vagy testület, mindenki többetakart mutatni, de sajnos — minél kevesebbet alkotni. A mult idők különösen ezt bizonyítják I Az országban annyi apró-cseprő párt keletkezett, hogy a választók óriási tömege a hosszú ládika ser előtt tudatlanul állott, politizált az egyesület, a testület, a szövetkezet, «miből kifolyólag csak a közgazdasági élet szenvedett. Mindenek ülőtt szükséges a káros foglalkozások illetve űzésük megakadályozása, ott, hol dolgozni és slkotni kell, érvényesüljön a munka, a tudás, ott pedig, ahol politizálni kell, politizáljanak a közjó és — rozsz figyelem-be vételével. Alapos és szakszerű munkára van tehát elsősorben szükfége a társadalomnak « fca ez bekövetkezik, a rendes helyzet vissza fog térni s megfogja találni mindenki s m;«ga helyét, ahel bőven akad alkalom az alkotó munkára és e mult h'báinek kiküszöbölésére. SZABÓ El "MÉR Szerkesztő iizeneie. K. L. Z. Anyagiak ügyében téoy-ksdési köröm, hatásom nincsen. Kívánságait közvetíteni fogom. Hosszú hallgatása nincsen viszonyunkra befolyással. Üdvözlöm k. tisztelettel. Nőtlen molnársegéd felvétetik GŐZMALOMBA Oenterovci. I Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik drága, jó Anyánk elhunyta alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek — ezúton mondunk hálás köszönetet. M. Sobota, 11. II 1929. Sokál nővérek. KERESKEDELEM. Áru s M. SOBOTA, február 15. 100 kg. Buza Din. 255- » » Rozs » 255— » » Zab » 250— » * Kukorica » 250- 300 » » Köles » 225— 5 » Hajdina > 200- » » Széna > 110—150 > » Bab cseres.» 600— í » vegyes bab » 450— » » Krumpli » 85—100 » » Lenmag > 500— » > Lóhermag » 2800— M. SOBOTA február 15. J kg- III. II. I. príma Bika Üsző (1 7-— 8*— 8-50 8-75 7-— 8-— 8-50 8-75 Tehén [2 Borjú i 3.— 4-— 5- - 6-— ---.- t- - — I2-— Sertés ••..'. 15 — 16-— Zsir I-a — 32-— Vaj 85-45 Szalonna .....25 — 23-— Tojás 1 drb..... 1-25 Pénz. 1 Dollár • ■ • . = Din. 56-— 1 Peso (S) Uruguay = > 55-— 1 "«árka Berlin . . = » 13-20 1 Frank Páris . . = » 2-15 I Pengő Budapest . = 9.98 ! Schil. Bécs . — 799 ! Kor. Praga . . 1-67 Zürichben 100 Din — 9.1275 sírk. mum mumm 1 i I Rádiók Rádióalkatrészek Lámpák, Battériák Puch Biciklik Motorkerékpárok S jutányosán kaphatók lüemeGZ Jánosi Ivas és gépkereskedésben j Murska Sobota, | Vsakovrstne sirove in svinjske kože kupuje po najvišji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota Cerkvena ulica 19J.