december 2000, letnik I, št. 1
I.Évfolyam, 1.Szám, 2000. december
Vsebina:
-predstavitev občine -društveno, duhovno življenje -kmetijstvo, gospodarstvo -vrtec in šola
Tartalom:
-Hodos község bemutatása -egyesületi és egyházi élet -mezőgazdaság, gazdaság -óvoda és iskola
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Spoštovane občanke, dragi občani!
Koledarsko leto se počasi izteka, čas neusmiljeno teče in zdi se nam, da bi v tem letu še lahko marsikaj storili, pa vendar se moramo sprijazniti, da je tu konec leta in tega tisočletja.
Pred Vami je prva številka našega glasila.
Ker je to prva številka, zajema dvoletno delovanje občine in naših društev, smo prispevke strnili. V bodoče načrtujemo izdajo štirikrat letno in potem bomo zaprosili za določene predstavitve, tako bodo dobili tudi samostojni podjetniki in obrtniki svoje mesto na straneh našega glasila.
Letos smo prvič praznovali občinski praznik. Prireditve ob tej priložnosti so bile dobro obiskane, kakor tudi vse prireditve čez celo leto. Strokovno so bile dobro organizirane in pripravljene. Ob tej priložnosti bi izrazil hvaležnost vsem organizatorjem, nastopajočim, kakor tudi vsem prisotnim na prireditvah.
Božični in novoletni prazniki so priložnost, ko se največkrat srečujemo. Ob stisku rok drug drugemu zaželimo vse najboljše in pozabimo na neprijetne dogodke, v upanju, da bo prihajajoče leto boljše.
Ta čas pa je tudi primeren, da začnemo analizirati, vsak pri sebi, kaj smo storili čez celo leto.
Ob iztekajočem se letu in ob bližajočih božičnih praznikih, Vam in Vaši družini želim blagoslovljene božične praznike in mirno, zdravo ter uspehov polno novo leto
Vaš župan Ludvik Orban
Tisztelt lakosok !
Lassan múlik az év, az idő könyörtelenűl szalad és úgy tűnik, hogy ebben az évben még sok mindent megtehetünk, de bele kell törődnünk abba, hogy itt az év és egyben az évezred vége.
Önök előtt van hírlapunk első száma.
Mivel ez az első szám, ezért községünk és egyesületeink két éves munkájának eredményeit tartalmazza, szűkített formában. Az elkövetkezőkben évente négy ízben tervezzük a hírlap megjelentetését és ekkor aprólékos bemutatkozást fogunk kérni, így a válalkozók és az iparosok is majd meglelik helyüket hírlapunk oldalain.
Az idei évben először ünnepeltük községünk ünnepét, amelyre sok ember látogatott el épp úgy mint a többi rendezvényünkre. A rendezvények szakmailag jól voltak megszervezve. Ez alkalommal köszönetet szeretnék mondani minden szervezőnek, fellépőnek és minden látogatónak.
A karácsonyi és új évi ünnepek alkalmat adnak a találkozásokra, amikor a kézszorítások közepette egymásnak a legjobbakat kívánjuk és elfeledjük a kellemetlen eseményeket abban a reményben, hogy az elkövetkező év jobbat hoz.
Ezen időszak alkalmat ad arra is, hogy elemezzük az elmúlt évben történteket.
Engedjék meg, hogy a karácsonyi és új évi ünnepek közeledtekor önöknek és kedves családjuknak áldott karácsonyi ünnepeket, békés, egészségben és eredményekben gazdag új évet kívánjak.
Az önök polgármestere Orbán Lajos
INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ
Izdaja občina Hodoš - Hodos község jelenteti meg
Naslov uredništva - a szerkeztőség címe:
Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos
Uredniški odbor-szerkeztőség:    Ludvik Orban,     odgovorni urednik Rozalija Totić,	pomočnik urednika
Helena Roman,	lektorka
Liljana Gal,	lektorka
Johann Laco,	računalniška obdelava
- felelős szerkeztő - szerkeztő helyettes - lektor - lektor
-technikai szerkeztő
Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: Solidarnost d.d. Murska Sobota
Naklada-példányszáma: 200 izvodov-példány
Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno.
A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez.
Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@
siol.net
2
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Delovanje Občine Hodoš
Po spremembi zakona o reorganizaciji občin v Sloveniji, smo imeli željo za ustanovitev samostojne občine Hodoš. Tako smo jo leta 1994 zglasovali z 91%, kar je bilo največ v slovenskem merilu. Vendar pa se ta želja ni uresničila, saj so takratne poslanke in poslanci državnega zbora izglasovali občino Hodoš-Šalovci, s sedežem v Šalovcih. 01. januarja leta 1995 je začela delovati občina Hodoš-Šalovci. Ker smo se počutili prikrajšani v tej občini smo se vedno bolj zavzemali in si prizadevali za odcepitev dela občine. Vedno bolj smo bili prepričani, da če želimo nekaj pridobiti, potem moramo usodo vzeti v svoje roke.
Po štiriletnem delu nekaterih posameznikov in s podporo poslanke madžarske narodnosti smo uspeli stvari pripeljati tako daleč, da so poslanke in poslanci v državnem zboru dne 19. julija 1998 izglasovali samostojno občino Hodoš. Novembra istega leta so bile izvedene lokalne volitve, na katerih so občani izbirali izmed treh kandidatov župana in izmed 17 kandidatov člane občinskega sveta. Za župana je bil izvoljen Ludvik Orban - neodvisni kandidat, za člane občinskega sveta Dušan Bočkorec, Otto Gal, Ede Kerčmar kot neodvisni kandidati, Franc David - SLS, Ludvik Nemec -predstavnik madžarske na-rodnosti, Kazimir Sukič in Karel Škodnik -predstavnika slovenske na-rodnosti. Prvo sejo, ki je bila 14. decembra 1998, je sklical predsednik Volilne komisije Robert Stojko, sejo pa je vodil naj starejši član občinskega sveta Karel Škodnik.
Uradno je občina začela delovati s 01. januarjem leta 1999.
Na drugi seji občinskega sveta je bil izvoljen podžupan Ede Kerčmar.
Kakor otroci začnejo prve korake po štirih, smo tudi mi začeli tako in seveda imeli smo precej dela, če smo želeli držati korak z ostalimi.
Občinski svet je v skladu z zakonom imenoval več komisij in odborov, kot svoja stalna ali občasna delovna telesa. Komisije so:
- Komisija po zakonu o nezdružljivosti opravljanja javnih funkcij s pridobitno dejavnostjo, ki jo sestavljajo: Ede Kerčmar -predsednik, Karel Škodnik in Vilijem Peilschmidt ml.;
- Komisija za vloge in pritožbe: Dušan Bočkorec-predsednik, Franc David in Rozalija Totić;
- Komisija za izvensodno obravnavo: Karel Škodnik - predsednik, Dušan Bočkorec in Sándor Balaic;
- Komisija za narodnostna vprašanja ter mednarodne odnose: Ludvik Nemec -predsednik, Karel Škodnik in Bojan Bočkorec;
- Komisija za pripombe in predloge pri izgradnji železnice, ki jo sestavljajo: Ludvik Orban, Ludvik Jonaš in Karel Škodnik.
Odbori so:
- Odbor za proračun, finance in občinsko premoženje, ki ga sestavljajo Dušan Bočkorec - predsednik, Ede Kerčmar, Kazimir Sukič, Helena Roman in Manuela Magyar;
- Odbor za razpolaganje s sredstvi požarnega sklada:	Otto Gal ml.-
predsednik, Franc David, Ludvik Nemec, Ludvik Jonaš st. in Franc Könye Krplivnik 56;
- Odbor za kmetijstvo, gospodarstvo, turizem, komunalo, urbanizem, varstvo okolja in gospodarske javne službe: Franc David-predsednik, Otto Gal ml., Kazimir Sukič, Geza David in Oskar
- Odbor za komasacijo, ki ga sestavljajo Franc David, Kazimir Sukič, Gabrijel Roman, Sándor Balaic;
- Odbor za razpolaganje z dodeljenimi sredstvi požarnega sklada občine Hodoš: Gal Otto - predsednik, Franc David in Franc Könye Krplivnik 56, kot člana, Ludvik Jonaš, kot predstavnik PGD Hodoš in Ludvik Nemec, kot predstavnik PGD Krplivnik.
Na željo zbora občanov so bili imenovani Vaški odbori za naselji Hodoš in Krplivnik.
- Vaški odbor Hodoš sestavljajo: Bojan Abraham-predsednik, Ernest Abraham, Štefan Abraham, Štefan Časar in Gabrijel Roman.
- Vaški odbor Krplivnik pa sestavljajo: Arpad Kerčmar ml.-predsednik, Dejan David, Evgen Jošar, Arpad Pongrac ml. in Franc Šipoš ml.
Občinski svet je imenoval tudi Nadzorni odbor, ki ga sestavljajo: Johann Laco-predsednik, Liljana Gal in Boris Abraham.
Nekatere komisije in odbori se sestanejo večkrat, nekateri pa manj, odvisno od potreb in obravnavanja zadev iz svoje pristojnosti. Svoje predloge podajo v obravnavo občinskemu svetu.
V lanskem letu so bili sprejeti na sejah razni Odloki in sklepi:
- Statut občine,
- Poslovnik Občinskega sveta in Nadzornega odbora,
- Odlok o organiziranju občinske uprave,
- Odlok o taksah za priključitev na vodovodno omrežje,
- Odlok o določitvi pomožnih objektov, - Odlok o oskrbi s pitno vodo,
- Odlok o proračunu občine za leto 1999,
- Odlok o ravnanju s komunalnimi odpadki,
- Odlok o komunalni javni službi,
- Pravilnik o financiranju pospeševanja proizvodnje hrane za leto 1999,
- Sklep o določitvi povračil uporabe cest za kmetijske traktorje,
- Pravilnik o plačah,
- Sklep o določitvi javne infrastrukture na področju kulture,
- Odlok o ustanovitvi Lokalne turistične organizacije, - Odlok o pokopališki in pogrebni dejavnosti, o urejanju pokopališč na območju občine Hodoš,
- Odlok o varstvu virov pitne vode.
V letu 1999 smo se zavzemali za ureditev zadev predvsem tistih, ki so bile odprte še iz prejšnje občine, kot so cestna infrastruktura.
V tem letu smo imeli 2 redna zbora občanov in 2 izredna.
Sanirali smo plaz na gozdni cesti Šatan, most Nagyszél - Krplivnik, most na reki Krki (Domaföld).
Vzdrževali in urejali pokopališča ter gozdne ceste.
Seja občinskega sveta - A községi tanács ülése
3
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Kosili travo okrog vaških objektov. Začeli smo z izgradnjo protipožarnega bazena na Krplivniku in nabavili smo cevi za povečanje požarne vode na Domaföldu.
Uredili zemljišča in sanacije melioracij v dolini Dolenjskega potoka Uredili okolico vodovodnega zajetja. Zaradi pregleda inšpekcijskih služb smo morali izdelati načrt za adaptacijo Osnovne šole in vrtca.
Izdelali so počivališče z igralnico za turiste pri akumulacijskem jezeru. Naročili smo izdelavo projekta za Dom starejših občanov.
Organizirali smo sprotni odvoz komunalnih odpadkov, letno enkrat kosovnih in ostalih nevarnih odpadkov, spomladi smo imeli čistilno akcijo v občini.
Poskrbeli smo za sprotno čiščenje in pluženje občinskih cest in javnih poti po potrebi.
Javni delavci so odmetavali sneg in pomagali pri raznih delih starejšim občanom.
Nabavili smo osnovna sredstva za nujno poslovanje občine, saj smo prostore imeli prazne.
V mesecu decembru smo nabavili še osebni avtomobil.
Z delno urejeno delitveno bilanco z občino Šalovci, smo lahko šli na samostojno financiranje z 01.12.1999. Kot je razvidno smo imeli prvo leto precej izdatkov, ki pa niso vidni, kot so naprimer razni projekti, vendar brez takšnih projektov ni mogoče začeti z nobeno investicijo, še manj pa se prijaviti na razne javne razpise.
Zaradi preoblikovanja občin, smo morali imenovati Štab CZ s pripadniki, zaradi tega smo nabavili nekaj opreme. Poveljnik CZ občine Hodoš je Frane Könye st., Hodoš 83, namestnik poveljnika Geza Tamaško, v štabu je še Franc David.
Poverjenik za naselje Hodoš Otto Gal ml., za namestnika Gabrijel Roman, za naselje Krplivnik pa za poverjenika Evgen Jošar, za namestnika pa Aladar
Služba za podporo: Zdravko Kovač in Ernest Abraham.
Samostojna ekipa prve pomoči: Elizabeta Abraham, Ella Bočkorec, Jolan Gal, Hajnalka Gorza, Elizabeta Orban, Marjeta Toth.
Služba za podporo-ekipa za zveze: Karel Škodnik, Marjan Gorza, Rudolf Bunderla st., Franc Bedič, Ida David, Evgen Orban, Franc Könye Krplivnik 56.
Služba za podporo-ekipa za informativno podporo in administra-
tivno delo: Alenka Jonaš, Brigita Abraham, Erika Jošar Služba za podporo-ekipa za prevoze in kurirji: Sándor Balaic, Ede Abraham, Tibor Eöry, Lantalina Takač.
Tudi za društveno dejavnost nismo pozabili v občini, saj smo v letu 1999 prispevali celo več na tem področju, kot pa je to bilo do sedaj.
Pravtako smo poskrbeli za obdaritev šolskih in predšolskih otrok ter za srečanje upokojencev in občanov na začasnem delu v tujini.
Pred novim letom smo sprejeli proračun za leto 2000.
Tudi v letu 2000 smo nadaljevali z delom, da uspešneje zaigramo svojo vlogo med občani in državo. Dokončno smo uredili delitveno bilanco z bivšo občino Hodoš-Šalovci. Med občinama je bil podpisan sporazum, v katerem so navedeni kriteriji delitve, po prebivalstvu 16,35 % pripada sedanji občini Hodoš, po finančni izravnavi pa 19,80 %.
Občinski svet je sprejel zaključni račun za leto 1999. Podali smo tudi pismeno poročilo o zaključnem računu, proračunu in delu občine vsakemu gospodinjstvu.
Tudi v letu 2000 sta bila dva redna zbora občanov in štirje izredni. Letos februarja smo na zboru občanov obravnavali predvsem gradnjo kanalizacije za naselje Hodoš (pogodbo je podpisalo 50 gospodinjstev) in modernizacijo cest. Na novemberskem zboru občanov smo obravnavali uvedbo samoprispevka za območje občine Hodoš. Predlog za uvedbo je bil sprejet. V prvi vrsti smo si za letošnje leto začrtali izgradnjo kanalizacijskega omrežja za naselje Hodoš. Vendar pa z investicijo še nismo začeli. Prijavili
smo se za javni razpis nepovratnih sredstev za izvedbo investicije.
Za obnovo osnovne šole in vrtca smo se prijavili na javnem razpisu za nepovratna sredstva Ministrstva za šolstvo in šport.
Izdelan je projekt vodovodnega omrežja za celotno občino.
Dali smo izdelati projekt za zaščito vodnih virov.
Na občinskem vodovodnem zajetju smo postavili avtomatstko klorirno napravo za pitno vodo.
Dozidali smo mrliško vežico na Krplivniku. Priklopili smo električno energijo in položili vodovodno cev. Uredili smo avtobusno postajališče na zgornjem Hodošu (Hodoš III).
Postavili smo avtobusno čakalnico (Hodoš II., in III.) in pozdravne panoje. Redno smo vzdrževali občinske ceste, javne poti in gozdne ceste. Kosili jarke ob občinskih cestah in javnih poteh. Uredili okolico muzeja in postavili letni
Modernizirali ceste Domaföld in Krplivnik.
Smo začeli adaptacijo in dozidavo kulturnega doma Hodoš.
Na nogometnem igrišču smo uredili ograjo in delno slačilnice.
Začeli smo urejati igrišče na dvorišču
Uredili smo okolico pokopališča na Hodošu II. (parkirišče).
Prijavili smo se na javni razpis za izvedbo komasacije dolenjskega potoka, vendar pa se ne bo izvajala, zaradi izpada na javnem razpisu. Nabavili smo nekaj osnovnih sredstev za košnjo trave in urejanje okolja. Dokončali smo protipožarni bazen na Krplivniku.
Polaganje temeljnega kamna železniške proge - A vasút alapkőletétele
4
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Svečana seja ob prvem občinskem prazniku - Az első községi ünnep ünnepi ülése
Odkupili smo gradbeno parcelo, za morebitno gradnjo stanovanj.
Nabavili smo še nekaj osnovnih sredstev za finačno poslovanje občine. Prijavili smo se na javni razpis v okviru PHARE programa in tam tudi uspeli pridobiti 12.000 EUR, s katerimi smo nabavili nekaj osnovnih sredstev za otvoritev zasnove Telehiše na Hodošu. Nabavil smo tudi pohištvo za posamezna društva in stole za Vaško-gasilski dom Krplivnik.
Položili smo kabel za ulično razsvetljavo ob regionalni cesti.
Uredili smo tlake v sejni sobi in na hodniku občinske stavbe.
Nabavili smo prometne znake.
V teku gradnje je čistilna naprava za naselje Hodoš PE 600.
Tudi naše območje je prizadela suša, zato je bilo potrebno ustanoviti komisijo, ki je glede na stopnjo poškodovanosti določila procent škode na posameznih kulturah. Vendar pa izračunov po stopnjah poškodovanosti podane s strani naše komisije na Ministrstvu za kmetijstvo niso upoštevali. Izračune smo popravljali trikrat, saj je Komisija za trajne sanacije z ministrstva stopnje poškodovanosti zmanjšala trikrat in kulture na katerih je bila škoda do 30 % tudi izločila iz obračuna. Končno po tretjem izračunu smo dobili prvo akontacijo v višini 2,627.313,00 SIT, nato pa še drugo v višini 3,813.982,00 SIT. Zneske smo razdelili glede na procent od skupne škode po suši med vse oškodovance, ki so vložili vlogo.
V teku so začetna dela odpiranja ponudb javnega razpisa, izbira izvajalcev za kanalizacijo in za komasacijo Hodoš 2 - železnica.
Letos smo prvič praznovali tudi občinski praznik, in sicer 19. julija. Za ta datum se je odločil občinski svet, saj
je pred dvema letoma točno na ta dan bila izglasovana v Državnem zboru samostojna Občina Hodoš (19. julij 1998). V sklopu občinskega praznika so bile razne prireditve, med njimi tudi otvoritev cest na Domaföldu in Krplivniku. Ceste so odprli župan Ludvik Orban, podžupan Ede Kerčmar in Dušan Bočkorec. Vse odprte ceste je blagoslovil tudi duhovnik Vilijem Kerčmar. Na tej svečanosti sta se nam pridružila tudi poslanka DZ Maria Pozsonec in poslanec Geza Džuban. Pravtako je bilo organizirano nogometno srečanje in občinsko gasilsko tekmovanje na Krplivniku.
Ob prvem občinskem prazniku smo na svečani seji občinskega sveta podelili tudi občinska priznanja, vsem najbolj zaslužnim članom odbora za ustanovitev samostojne občine Hodoš ter poslanki Mari-i Pozsonec. Priznanja so še prejeli: Ernest Eőry, Albert Abraham in zadnji predsednik KS Hodoš Rudolf Bunderla ml.
V letu 2000 so bili sprejeti:
- Odlok o finančnih intervencijah programa za pospeševanje proizvodnje hrane v letu 2000,
- Odlok o proračunu za leto 2000,
- Odlok o komunalnih taksah,
- Odlok o ustanovitvi javnega glasila. Nekaj odlokov pa je še v obravnavi.
V tem poročilu smo Vas želeli obvestiti predvsem okvirno o dogodkih in o delu v naši občini, saj za vsako leto prejme vsako gospodinjstvo podrobno delovno in finančno poročilo.
Hodos község működéséről
A községek átalakulásáról szóló törvény módosítása lehetőséget adott az önálló Hodos község megalakulására. Így 1994-ban a szlovén viszonyok közt legmagasabb, 91 százalékos arányban
szavaztunk az önállóságunk mellett. Azonban ez csak kívánság maradt, hiszen az akkori parlament képviselői a Šalovci székház Hodos-Šalovci község mellett döntöttek és 1995 január 1-vel megkezdte a munkáját a Hodos-Šalovci község.
Mivel beláttuk, hogy az ilyen szervezettségi forma számunkra hátrányos, hamarosan megkezdődtek a szétvállási előkészületek, ugyanis meggyőződésünk volt, hogy céljaink elérése végett kezünkbe kellett venni saját sorsunk irányítását.
Néhány személy négy évi tevékenysége és a magyar nemzetiségi képviselőasszony támogatása folytán elértűk, hogy a parlament 1998.július 19-ki ülésén megszavazta az önálló Hodos község megalapítását.
Még az év novemberében a helyhatósági választásokon, a 3 polgármester és 17 tanácstag jelölt közűl a polgárok Orbán Ludvik független polgármesterjelölt mellett döntöttek, a községi tanácsba pedig megválasztották Bočkorec Dušan, Gál Ottó, Kercsmár Ede független, Dávid Ferenc, a Szlovén Néppárt, Nemec Ludvik, a magyar nemzetiség, Sukič Kazimir és Škodnik Karel, a szlovén nemzet jelöltjeit.
Az első ülést 1998. december 14-én a választó bizottság elnöke, Robert Stojko hívta össze és Škodnik Karel legidősebb tanácstag vezette.
Hodos község hivatalosan 1999. január 1-vel kezdte meg a munkáját.
A községi tanács második ülésén Kercsmár Edét választottuk meg alpolgármesternek.
Négy év után álltunk lábra és az első lépésektől, hogy követni tudjuk a többieket, sok munka várt ránk. Összhangban a törvénnyel, a községi tanács több komissziót és bizottságot nevezett ki állandó vagy időközti munkatestületi jelleggel.
A következő komissziók alakultak:
-a köztisztségviselés és a hasznothajtó tevékenységek folytatásának összeférhetetlenségét vizsgáló komiszió, elnöke Kercsmár Ede, tagjai Škodnik Karel és ifj. Peilschmidt Vilmos;
- az inditványozási és felebbezési komisszió, elnöke Bočkorec Dušan, tagjai Dávid Ferenc és Totić Rozália;
- a békeltető komisszió, elnöke Škodnik Karel, tagjai Bočkorec Dušan és Balaic Sándor;
-a nemzetiségi és nemzetközi kérdéseket vitató komisszió, elnöke Nemec Ludvik, tagjai Škodnik Karel és Bočkorec Bojan;
5
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
-a vasútépítéssel kapcsolatos javaslatokat és hozzászólásokat elbíráló komisszió tagjai Orbán Ludvik, Jonaš Ludvik és Škodnik Karel.
Bizottságok:
-községi költségvetési, pénzügyi és vagyonbizottság, elnöke Bočkorec Dušan, tagjai Kercsmár Ede, Sukič Kazimir, Román Ilona és Magyar Manuella;
-tűzvédelmi alapot igazgató bizottság, elnöke ifj. Gál Ottó, tagjai Dávid Ferenc, Nemec Ludvik, Jonaš Ludvik, Könye Ferenc (Kapornak 56); -mezőgazdasági, gazdasági, idegenforgalmi, közrendezési, környezetvédelmi és közgazdasági bizottság, elnöke Dávid Ferenc, ifj. Gál Ottó, Sukič Kazimir, Dávid Géza és Orbán Oszkár; -komaszációs bizottság, tagjai Dávid Ferenc, Sukič Kazimir, Román Gábor, Balaic Sándor;
-a hodosi község tűzalapnak jutatott anyagi keretekkel rendelkező bizottsága, elnöke Gál Ottó, tagok Dávid Ferenc és Könye Ferenc (Kapornak 56), Jonaš Ludvik-hodosi ÖTE és Nemec Ludvik-kapornaki ÖTE képviselői.
A polgárok közkívánatára Hodos és Kapornak településeken falubizottságok alakultak:
-a hodosi falubizottságot az elnök Ábrahám Boján vezeti, Ábrahám István, Ábrahám Ernő, Časar Štefan, Román Gábor a tagok,
-a kapornaki falubizottságot pedig az elnök ifj. Kercsmár Árpád, Dávid Deján, Jósár Jenő, ifj. Ponrác Árpád és ifj. Sipos Ferenc tagok alkotják.
A községi tanács által kinevezett felügyelő bizottság elnöke Lacó Johann, tagjai Gál Liljana és Ábrahám
Egyes komissziók és bizottságok igénytől függően többször vagy kevesebbszer hívtak össze üléseket. Javaslataikat a községi tanács elé terjesztik.
Az elmúlt évi üléseken több rendeletet és határozatot fogadtak el:
-községi statútum,
-a községi tanács felügyelő bizottsága ügyviteli rendelete,
-a községi hivatal megszervezéséről szóló rendelet,
-a vízvezeték - hálózat rákapcsolási illetékről szóló rendelet,
-a kiegészítőobjektumokról szóló rendelet,
-az ívóvízellátást szavatoló rendelet,
-a község 1999-es évi költségvetési rendelete,
-a közművesítési hulladékokról szóló rendelet,
-a közművesítési közszolgálatról szóló rendelet,
-az élelmiszertermelés öztönzéséről szóló szabályzat,
-a mezőgazdasági vontatógépek úthasználati térítéséről szóló határozat,
-a bérekről szóló szabályrendelet, -határozat a közinfrastruktúra meghatá-rozásásáról a kultúra terén,
-rendelet a helyi idegenforgalmi szervezet megalapításáról,
-Hodos község temetőkről és temetkezésről, valamint a temetők karbantartásáról szóló rendelete,
-az ívóvízforrásokról szóló rendelet.
Az 1999-es évben az előző közös község befejezetlen ügyeit, főleg a rendezetlen útviszonyokat próbáltuk megoldani.
-Ebben az évben két rendszeres és négy rendkívüli közgyűlést tartottunk. -Orvosoltuk a Sátán erdei útnál a földcsuszamlást, Kapornaknál a Nagyszél hidat és Domaföldön a Kerka hidat.
-Rendeztük és karban tartottuk a temetőket és az erdei útakat.
-Kaszáltuk a füvet a középületek táján. -Kapornakon megkezdődött a tűzvédelmi medence prototipusának kiépítése. -Domaföldre csöveket vásároltunk a felgyülemlett tűzvédelmi vízre.
-A Dolenci patak völgyében szanáltuk az alagcsövezést.
-Rendeztük az ivóvizet szolgáltató kút környékét.
-Az inspekciós szakszolgálat útasítására elkészítettűk az általános iskola és óvoda épületének adaptációs tervét.
-A gyűjtőtónál a turisták számára elkészűlt a pihenő és játszótér. -Megrendeltük az idősebb polgárok otthonának tervét.
-Állandósítottuk a közművesítési hulladék és az évente egyszeri darabos hulladék elszállítását, tavasszal pedig tisztításái akciót szerveztünk.
-Télen gondoskodtunk a hó eltolatá-sáról a községi és közútakon.
-A közmunkások az idősebb polgároknál hótakarítási és más munkákat végeztek.
-A községi hivatal üres helyiségeibe a tevékenységünknek megfelelő eszközöket vásároltunk.
-Decemberben pedig megvásároltunk a gépkocsit.
- A osztozási mérleg alapján 1999.12.1-én önállósult a pénzelésünk.
Ebből is kitűnik, hogy az önállósulásunk utáni első évben sok kiadásunk volt, bár ennek nincs meg mindig a
látszata, hiszen több projektumot kellett rendelni, mert ezek nélkül nem pályázhattuk külömböző eszközökre és nem vehették kezdetüket a beruhá
A községi átalakulással ki kellett nevezni a Polgárvédelmi vezetőséget, tagságot és párhuzamosan néhány felszerelést is beszerezni.
A PV alakulat parancsnoka id. Könye Ferenc(Hodos 83) helyettese Tamaskó Géza, a stáb tagja Dávid Ferenc.
Hodos település bizalmi embere ifj. Gál Ottó, helyettese Román Gábor, Kapornak településen a bizalmi személy Jósár Jenő, helyettese Balaic Aladár.
-A segélyszolgálat tagjai Kovač Zdravko és Ábrahám Ernő.
-Az önálló elsősegély csoport tagjai Ábrahám Erzsébet, Bočkorec Ella, Gál Jolán, Gorza Hajnalka, Orbán Erzsébet és Tóth Margit.
-A segélyszolgálat - összekötetési csoport tagjai Škodnik Karel, Gorza
Otvoritev cest - Útmegnyító
6
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Marjan, id. Bunderla Rudolf, Bedič Franc, Dávid Ida, Orbán Jenő, Könye Ferenc(Kapornak 56).
-A segélyszolgálat-információs és adminisztrációs csoport tagjai Jonaš Alenka, Abrahám Brigita, Jošar Erika. -A segélyszolgálat-szállítási futár csoport tagjai Balaic Sándor, Ábrahám Ede, Eőry Tibor, Takács Lantalina. Községünkben az egyesületekről sem feledkeztünk meg, hiszen az 1999-ben az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb anyagi támogatásban részesítettűk őket.
Az iskoláskor előtti és iskolás gyerekeknek, az idős polgároknak és a külföldi vendégmunkásoknak is nagy figyelmet szenteltűnk.
A 2000-es évre vonatkozó költségvetést közvetlen az év végén fogadtuk el.
A 2000-ik évben folytattuk a polgárok és az államközti közvetítő szerepünket. Sikerült teljes egészében kiegyensúlyozni a volt Hodos-Šalovci község osztozkodási mérlegét. A két község egyezményt írt alá, amelyben fel vannak tüntetve az osztozkodás részletei és tekintettel a lakosság számára az elosztásra kerülő jövedelmek 16,35 százaléka a jelenlegi Hodos községet illette meg, a pénzügyi kiegyenlítés szerint pedig 19,80 százalék.
A községi tanács elfogadta az 1999-es költségvetést. A község területén minden háztartásba eljutattuk a költségvetésről, a zárszamadásról és a tevékenységről szóló beszámolókat.
A 2000-es évben 2 rendszeres és 4 rendkívűli közgyűlésre hívtuk össze a polgárokat. Az idén februárban elsősorban a szennyvízcsatorna kiépítéséről tárgyaltak Hodos település polgárai( eddog 50 háztartás írta alá a szerződést), valamint az utak korszerűsítéséről. A novemberi közgyűlésen a Hodos község területére vonatkozó önkéntes helyi járulék bevezetéséről szóló javaslatot helyeztük előtérbe, amit a polgárok támogattak.
Az idei évre Hodos település szennyvízhálózati csatornájának kiépítését terveztűnk, de a beruházás elmaradt. Megpályáztuk a meghirdetett nem visszatérítendő beruházási eszközöket.
Az oktatás és sportügyi minisztrérium keretében megpályáztuk a vissza nem térítendő eszközöket az általános iskola és óvoda felújításához.
Elkészült a község ívóvízhálózatának teljes kiépítési terve.
Elkészültek a község területén lévő ívóvíz források védelmét szavataló tervek.
A községi vízkúton felszereltettük az önműködő klórozó-berendezést. Kapornakon épülőben van a halottasház, rákapcsoltuk a villany-hálózatra, a vízvezetékcsöveket pedig laraktuk. Felső Hodoson (Hodos III) rendbehoztuk a buszállomást.
A Hodos II és Hodos III buszmegállóknál várótermeket, a falu bekötőútjainál dísztáblákat állítotunk fel.
Karbantartottuk a községi, köz-és erdei utakat és kaszáltattuk a községi és közúti árkokat.
Rendbehoztuk a Tájház környékét és szabadtéri színpadot építettünk.
A domaföldi útat 335 m, a kapornakit 190 m hosszan korszerűsítettük. -Elkezdődött a hodosi falu és művelődési ház adaptálására és a terem bővítése.
A labdarúgópályán a korlátokat és az öltözőket javítottuk.
Megkezdődött az óvoda udvarának rendezése.
A temető (Hodos II) mellett rendeztük a parkolót.
Megpályáztuk a Dolenci patak völgyében a komaszáció kivitelezését, de ez a pályázat hiányosságok miatt érvénytelen.
Kaszálási és környzetrendezési alapeszközöket vásároltunk.
Befejeztük a kapornaki tűzvédelmi medence építését.
Lakásépítési célokra telkeket vásároltunk.
A községi pénzviteli szakszolgálat tevékenységére alapeszközöket vásároltunk.
Megpályáztuk a PHARE programot és 12000 EUR nyertünk, amiből néhány alapeszközt biztosítottunk a leendő hodosi Teleház megnyitásához.
Az egyesületek számára bútorokat és a kapornaki tűzoltó és faluotthonba pedig székeket vásároltunk.
A regionális út mentén kábelt raktunk le az útcai világításra.
Rendeztük az ülésterem és a folysók padlózatát.
Forgalmi jelzőtáblákat vásároltunk. Folyamatban van Hodos PE 600 tisztítóberendezés építése.
Térségünkben is károkat okozott az aszály, ezért bizottságot alapítottunk, amely százalékban becsülte fel a károkat a mezőgazdasági kultúrákon. A bizottság által felbecsűlt károk összegét az illetékes mezőgazdasági minisztériumban elvetették. A károk végösszegét háromszor módosítottuk, hiszen a minisztérium tartós károkat felmérő szanációs bizottsága háromszor csökkentette a károsodási mércét és
azon kultúrákat, amelyeken 30 százaléknál kisebb kár keletkezett, levette a kártérítési listáról. Végűl a harmadik kármeghatározás alapján első átutalásban 2.627.313 talárt kaptunk, majd ezután még 3.813.982 SIT-et utaltak át. Az összeget az elszenvedett aszálykárok százaléka szerint osztjuk el azok között, aki igényt nyújtottak be.
Az idén először, éspedig július 19-én, ünnepeltük a községi űnnepet. A községi tanács választása azért esett erre a dátumra, mert 2 éve a szlovén parlament ezen a napon (1998. július 19.) szavazta meg Hodos község önállóságát. A községi ünnep keretében számos rendezvényre került sor: a domaföldi és kapornaki utat Orbán Ludvik polgármester, Kercsmár Ede alpolgármester és Bočkorec Dušan adták át. Az ünnepély keretében Kerčmar Viljem lelkész felszentelte az utakat, Pozsonec Mária és Džuban Geza országgyűlési képviselők pedig jelenlétükkel tisztelték meg a rendezvényt. Az ünnep része volt a labdarúgó turné és a kapornaki tűzoltóverseny is.
Az első községi ünnep alakalmából a községi tanács diszülésén kiosztottuk a községi elismeréseket mindazoknak, akik az önálló Hodos község megalakulási bizottságában dolgoztak, továbbá Pozsonec Máriának, Eőry Ernőnek, Ábrahám Albertnek és ifj. Bunderla Rudolfnak, a helyi közösség utolsó elnökének.
Folynak az előkészületek a Hodos 2 vasút csatornázási és komaszációs munkálatokra (pályázatkiírás a kivitelezésre, 2000. december 14-én a beérkezett pályázatok áttekintése).
A 2000-es évben elfogadtuk:
-az élelmiszertermelés pénzelésére irányuló 2000-es évre vonatkozó intervenciós pénzelési rendeletet,
-a 2000-es évre vonatkozó költségvetési rendeletet,
-a közművesítési illetékről szóló rendeltet,
-a községi újság megalapításáról szóló rendeletet.
Néhány községi rendelet pedig még vita tárgya.
A beszámoló körvonalakban, részletek nélkűl tálja önök elé a tevékenységünket, hiszen évente minden háztartásba eljuttatjuk a részletes tevékenységi és pénzügyi beszámolókat.
Orbán Lajos
polgármester
7
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Gasilska zveza Hodoš
Po ustanovitvi lastne občine Hodoš pod motojem: »Vsak narod naj si sam kroji svojo usodo!« so nastali novi pogoji za delovanje lokalne samouprave. Pokazala se je potreba po povezovanju prostovoljnih gasilskih društev na območju občine Hodoš. Gasilska zveza Hodoš (GZ H) je bila ustanovljena leta 1999, z namenom, da povezuje Prostovoljna gasilska društva (PGD) na območju občine Hodoš, prevzema dogovorjene skupne naloge in izvaja naloge, ki so predpisane z Zakonom o gasilstvu, v skladu z akonom o društvih, s statutom Gasilske zveze Slovenije, s Pravili gasilske službe ter izvršuje obveznosti in pravice iz sklenjene pogodbe za
opravljanje javne službe. V našo zvezo sta vključeni PGD Hodoš in Krplivnik.
Organi zveze so:
Skupščina zveze je najvišji organ zveze in sestavljajo jo pooblaščeni delegati članic zveze;
Predsedstvo vodi delo zveze in je operativno-izvršni organ skupščine. Predsednik je zakoniti zastopnik zveze, vodi delo zveze, jo zastopa in predstavlja ter je odgovoren za delovanje zveze. Predsednik je za svoje delo odgovoren skupščini in predsedstvu zveze; njegov mandat traja pet let. Trenutni predsednik je Ludvik
Poveljstvo je kot oblika dela operativni organ za opravljanje strokovno tehničnih nalog zveze, delo poveljstva
je določeno v Pravilih gasilske službe. Poveljnik je odgovoren za izvajanje strokovno tehničnih nalog gasilstva na področju gasilske zveze.
Poveljnik je za svoje delo odgovoren skupščini in predsedstvu ter predsedniku zveze in je po funkciji član predsedstva. Trenutni poveljnik je višji gasilski častnik Ludvik Orban. Nadzorni odbor spremlja in nadzoruje delo organov in funkcionarjev zveze in skrbi, da ti delujejo v skladu s statutom, programom dela in z drugimi pravili
Častno razsodišče odloča o sporih med zvezo in njenimi člani, med društvi in pravnimi ter civilnimi osebami in o disciplinskih kršitvah funkcionarjev
Funkcije v organih zveze, izvoljeni na Ustanovni skupščini gasilske zveze dne, 12.02.1999 s trajanjem mandata do leta 2004.
Predsedstvo:
Predsednik:
Podpredsednik:
Blagajnik:
Poveljnik:
Ludvik Jonaš Hodoš 6 Bojan Bočkorec Krplivnik 27 Alenka Jonaš Hodoš 6 Dušan Bočkorec Krplivnik 27 Ludvik Orban Hodoš 30
Poveljstvo: Poveljnik: Podpoveljnik: Sekretar operative: Pov. PGD Hodoš: Pov. PGD Krplivnik:
Ludvik Orban Franc David Johann Laco Leopold Könye Ludvik Jeneše
Hodoš 30 Hodoš 37 Hodoš 2 Hodoš 83 Krplivnik 7
Nadzorni odbor:
Predsednik:	Aleksander Balaic
Člana:	Karolina David
Arpad Kerčmar
Krplivnik 43 Hodoš 37 Krplivnik 29
Častno razsodišče:
Predsednik: Franc Könye Člani:	Evgen Jošar
Ludvik Nemec st. Otto Gal Geza David
Hodoš 83 Krplivnik 37 Krplivnik 32 Hodoš 82/a Krplivnik 9
Člani zveze:
Sk.štev.članov 82 PGD HODOŠ	Hodoš 52
Sk.štev.članov 18 PGD KRPLIVNIK Krplivnik 30
Naša želja je, da se v prihodnjem letu organizacijsko okrepimo in da bomo nudili društvom solidno strokovno osnovo za strokovno delo na področju požarne varnosti. V to nas sili tudi perspektivni razvoj tega kraja z izgradnjo železnice na našem področju. To enkratno priliko ne bi smeli izpustiti.
Ob prihajajočih praznikih prijetno praznovanje in obilo sreče ter zadovoljstva v Novem letu vam želi Gasilska zveza Hodoš.
Za gasilsko zvezo Hodoš predsednik, Ludvik Jonaš
Kapornaki ÖTE új ruhákban
Kapornaki ÖTE már több mint 70 éve tevékenykedik, hogy a faluban és környékén minél kevesebb tűzeset legyen. Az elmúlt idő alatt az egyesületünk több jó és rossz időszakon ment át. A kilencvenes évek második felében kívülről és belülről felújítottuk a tüzoltó otthonunkat, s új garázst építettünk a tűzoltóautónknak. Az 1998-as évben változások következtek be a tűzotóság szervezeti felépítésében és a helyi önkormányzatok szerveődésében is. Felbomlott a Muraszomati Tűzoltó Szövetség és 1999. január
1-én elkezdett működni az újonnan megalakított Hodos község. Néhány megbeszélés után megalakult a Hodosi Tűzoltó Szövetség, melynek a ÖTE Kapornak és ÖTE Hodos a tagja.
Az újonnan megalakított község és tűzoltó szövetség keretében a munkánkat tovább eredményesen végezzük. Az elmúlt időszakban bővítettük szakmai tudásunkat, javítottuk tűzvédelmi felkészültségünkön és megszerveztük az első községi tűzoltóversenyt.
Az idén sikerült befejeznünk a víztárolót, melyet már régen terveztük, de csak tavaly sikerült megkezdenünk az ásását. A víztárolóban kb. 40.000-
45.000 liter víz van, ami tűz esetén nagy segítséget jelent az oltásnál, mert más vízforrás, mely elég vizet tudna nyújtani hosszabban tartó oltáshoz, a faluban nincs. Ezzel a víztárolóval csak a minimumot biztosítottuk, mert a telyes tűzvédelem érdekében a közeljövőben még kell a falu alsó részén is biztosítani egy víztárolót, mert objektív okok miatt nem lehetett megcsinálni a víztárolót a falu közepén. Julius 16-án megszerveztük az 1. Nyitott községi tűzoltóversenyt. A verseny eredményes volt minden szempontból, hiszen 12 szereplő csapat közül a szomszéd falukon kívül Muravidék más részéről és
8
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Magyarországról is jöttek csapatok s ezt, a falu lakosságát nézve, szépszámú közönség tekintette meg. A győztesnek három versenyszám összetett eredményében kellett legjobbnak lennie, staféta futásban, gyakorlatban a motorfecskendővel és a régi kézi tűzoltófecskendővel végzett gyakor-
latban. A versenyt Korovci csapata nyerte meg Grad és Čepinci előtt. A hazai csapat negyedik lett, s csak egy hajszálon múlott, hogy nem álltunk a dobogón. A hazai csapat jó szereplése nem véletlen, hanem napok és esték sorának eredménye. A versenynek nem csak a hivatalos része volt ilyen eredményes, hanem az azt követő megvendégelés is, ami annak
köszönhető, hogy a falu apraja és nagyja besegített a munkába, függetlenül attól, ha tűzultó vagy nem, mert egy egyesület csak akkor lehet eredményes, ha a környezet ahol működik, vele lélegzik.
A lelkes gyakorlatozásnak a nyár folyamán született még egy eredménye.
Korovcin, egy nagyszabású tűzoltóversenyen, ahol fél Slovéniából felléptek csapatok, Kapornak és Hodos csapata, mely Kapornak néven szerepelt, mert a csapat gerincét a Kapornaki ÖTE tagjai alkották, 12-ik helyezést ért el több mint 30 csapat mezőnyében. Arra fogunk törekedni, hogy ilyen eredmények ne maradjanak magányosan.
2000-ben egyesületünk 9 új ünnepi ruhát vásárolt, s ezzel telyesítette hosszúéves tervét, hogy ne legyen a környéken az egyetlen ÖTE, melynek még nincsen új ünnepi ruhája. A következőkben pedig tervezzük, hogy megvalósítjuk egyesületünk sokéves tervét, hisz a környék egyetlen ÖTE tűzoltó egylete vagyunk zászló nélkül. Az új ruha megvásárlása már nem várathatott magára, mert 1999-ben Dolányon egy idősebb tűzoltóbácsi megkérdezte tőlünk, hogy melyik határon jöttünk át, Martinj én vagy Hodoson. Már elfelejtette, hogy hogyan néztek ki a régi tűzoltóruhák, s azt hitte hogy magyarországi tűzoltók vagyunk.
Egyesületünk 18 tagot számlál és ezzel a szerény tagsággal mindezt sikerült elvégezni, mert az egyesület munkáját támogatja mindenki, hisz a tűz kiszámíthatatlan.
A Kapornaki ÖTE jelenleg a következő vezetőség vezeti:
Elnök: Bočkorec Bojan Alelnök: Kerčmar Arpad Parancsnok: Jeneše Ludvik Parancsnokhelyettes: Bočkorec Dušan Pénztáros: David Géza Titkár: Könye Géza A felügyelő bizottság:
David Dejan Abraham Geza Takač Štefan
Bočkorec Bojan ÖTE elnöke
Ob 70. obletnici PGD Krplivnik - A kapornaki ÖTE 70. évfordulója
Prostovoljno gasilsko društvo Hodoš
Zgodovinsko gledano je Hodoš spadal v tako imenovano »Stražno pokrajino« Őrség. Te pokrajine so bile namenjene za obrambo pred turškimi napadi. O nastanku in razvoju Hodoša imamo zanesljive pismene vire iz 13. stoletja. Mogoče, ima gasilstvo v naši vasi prav zaradi tega tako dolgoletno tradicijo. Slavili smo že 100 letnico obstoja našega društva.
Na podlagi obstoječih zapiskov iz našega arhiva lahko trdimo, da je že leta 1850 v vasi obstajala organizirana gasilska straža. Spomladi leta 1894 so se napredni vaščani Hodoša odločili, da ustanovijo lastno gasilsko društvo z namenom, da so organizirani in bolj učinkoviti pri požarni zaščiti. V arhivu imamo prvi ustanovni zapisnik društva kjer je razvidno, da je naše društvo bilo ustanovljeno 11. marca 1894. Ne morem mimo, da ne bi omenil
spoštljivega odnosa članov do društva, saj so se s podajo roke predsedniku zaobljubili, da bodo tri leta verni člani društva; iz zapisnikov je razvidno, da so se zaobljube dosledno držali. Ustanovni člani so bili: predsednik Rigó János, poveljnik (glavni poveljnik) Kercsmár Lajos, sekretapisar Fenyves Károly, blagajnik Toth Lajos, orodjar Scehk György, poveljnik moštva Sheck József, vodni poveljniki Ábrahám Sándor, Kalamár József in Danes Lajos, člani Szukicz István, Román Ferencz, Könye Gábor, Román Dani, Ábrahám Vilmos, Ábrahám Ferencz, Péntek Mihály, Könye Kálmán, Lacó Ferencz, Dávid Mihály, Bakos József, Scehk Lajos, Kerczmár Mihály ifj (ml), Viszontai Mihály, Nagy Farkas, Könye János, Fodor Sándor, Peilscmidt János, Dávid Péter, Jenese Dani, Lacó Sándor, Forjan
Sándor, Szukics Ferenc in Császár Ferencz. V našem fotoalbumu imamo dragoceno sliko ustanovnih članov. Delovanje društva je finančno podprl znani advokat iz Kermendina (Körmend) gospod Dienes. Uspeli smo vzpostaviti stike z njegovimi nasledniki.
Kronika društva je zapisana 1.500 straneh zapiskov. Važnejši mejniki v 100 letnem razvoju društva so:
-1850 formirana požarna straža;
-1894 ustanovljeno gasilsko društvo in nabavljena ročna gasilska brizgalna; -1910 nabavljena nova večja ročna gasilska brizgalna;
-1944 nabavljena motorna brizgalna 400 1/min.
-1951 izgradili gasilski dom;
-1969 nabavili novo motorno brizgalno 800 1/min;
9
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
-1982 nabavili novi gasilni orodni avtomobil; in
-1995 nabavili močnejšo motorno brizgalno 1.200 1/min.
V sto letnem razvoju društva moramo s spoštovanjem omeniti tudi nekatere tovariše, ki so bistveno pripomogli k obstoju in postavili solidne temelje sedanjega društva: Eőry Jenő, Heiner Géza-duhovnik, Dancs Lajos, Avas Kálmán, Vilko Fram-učitelj, Kercsmár Ferencz, Könye Zoltán, Róka Gyula, mlajši tovariši Ábrahám Feri (Kis Feri),
Ábrahám Árpád, Ernest Eőry, Páti Zoltán, Könye Feri, Franc Könye, Vlaj Jancsi, Tamaskó Géza, Zsoldos Otto, Kercsmár Géza, Franc David in mnogi drugi neimenovani člani društva. Trenutno šteje naše gasilsko društvo nad 70 članov, od tega je aktivnih dobra polovica in ti tvorijo jedro operativnih desetin za člane in članice. Zelo aktivne so mladinke, ki se uspešno borijo za dobre uvrstitve na tekmovanjih po celotnem Pomurju.
V zadnjih letih smo veliko skrb posvetili strokovnemu usposabljanju operativnega članstva. Bistveno se je spremenila na boljše strokovna struktura članstva; imamo zadostno število formalno usposobljenega strokovnega kadra. Nagel razvoj te vrste tehnike zahteva nenehno učenje in izobraževanje za uspešno delo.
Trenutno vodstvo PGD Hodoš: Izvoljeno na občnem zboru dne 18.01.98 in konstituirano 23.01.98, dopolnjeno 27.03.99.
Upravni odbor:
Predsednik:	Ludvik Jonaš	Hodoš št. 6
Podpredsednik:	Franc Könye	Hodoš št. 83
Poveljnik:	Leopold Könye	Hodoš št. 83
Podpoveljnik:	Franc David	Hodoš št. 37
Pp. in v.mladine:	Otto Gal	Hodoš št. 82/a
Blagajnik:	Evgen Jošar	Krplivnik št. 37
Sekretar:	Alenka Jonaš	Hodoš št. 6
Orodjar:	Kazimir Sukič	Hodoš št. 64
Sekretar operative: Ernest Tamaško		Hodoš št. 22
Član:	Karolina David	Hodoš št. 37
Član: Nadzorni odbor:	Franc Abraham	Hodoš št. 15
Predsednik:	Franc Könye	Hodoš št. 61
Član:	Geza Breszkots	Hodoš št. 68
Član:	Aleksander Balaic	Krplivnik št. 43
Naše gasilsko društvo je bilo celo stoletje aktivni kreator društvenega in tudi političnega življenja v naši vasi in lokalni samoupravi (spomnimo se: kulturnih prireditev, folklornih prireditev, vaških veselic, prva shajališča vaških aktivnosti itd.).
V bodoče bomo še naprej strmeli k dobri strokovni usposobljenosti in dobri materialni opremljenosti našega društva, da bomo opravičili zaupanje delovnega človeka naše občine. V to nas sili tudi perspektivni razvoj tega kraja. Bistveni vpliv bo imela izgradnja železniškega prometa. Tako je nujno posodobiti obstoječa tehnična sredstva. Naša dolgoletna želja je, da bi uspeli nabaviti vozilo za prevoz gasilnih sredstev-cistemo za prevoz vode tako v slučaju požara, kot v slučaju druge nesreče-suše. Številni rezultati v razvoju in nenazadnje sto letnega aktivnega dela društva nikakor ne bi bilo, če ves čas ne bi nesebično pomagali krajani. Ob tej priliki se ponovno zahvaljujem za izkazano zaupanje.
Sto letni obstoj in razvoj gasilstva je dokaz ter porok, da se nam kljub družbenim spremembam še ni treba bati za gasilstvo na našem področju. Tako je tudi prav, saj nuditi pomoč v nesreči, je humano človekoljubno dejanje.
Na koncu mi še dovolite, da vam zaželim vesele božične praznike, da bi vas sreča, zdravje in uspeh spremljali tudi v prihajajočem letu 2001, vam iskreno želi
vaše Prostovoljno gasilsko društvo predsednik, Ludvik Jonaš
Ob stoletnici društva - A százéves évforduló emléke
10
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Hodos község MNÖK
Hodos községben működik Hodos község Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közössége, melynek alapvető célja a magyar nyelv, kultúra és a nemzetségi kissebbség megmaradása és fejlődése érdekében megteremteni az alapfeltételeket kis községünkben. Ez a közösség folytatja azt az eredményes munkát, amelyet már megkezdett a Hodos-Šalovci községben működő MNÖK.
E közösség munkája során figyelemmel kíséri a változásokat az oktatás, a kultúra, a gazdaság és az élett többi terén. Hibák vagy rossz eljárás esetében figyelmezteti a felelős szerveket és javasolja a problemák megoldását. Községünk MNÖK szoros kapcsolatai vannak az anyaország központi szerveivel és közvetlenül a határ túl oldalán működő önkormányzatokkal.
Hogy a munka könyebben follyon, a közösség 1999-ben elfogadta a közösség
statútumát és ügyrendjét. Ez évben tanácsunk 13 rendszeres és 2 rendkívüli ülést tartott.
Szorossan közreműködünk az „Őrség” művelődési egyesülettel és több nemzetisegi jellegű szervezettel. Az idei év tavaszán irtuk alá a Hegyek Vándarai Turista egyesülettel a közreműködési megálapodást. Az idei év júniusában már 5. alkalommal szerveztük meg az Őrség-Goricskó gyalog és kerekpárturát. Az idén először a gyalogosok a zöldhatáron léphettek be országunkba.
A közösség fontos szerepet vállalt a néprajzi gyűjtemény létrehozásánál is, amely a Skerlák felé házban található meg. Az idei évben a Tájház elavult villanyhálózatát újíttatuk fel és muraszombati könyvtár segítségével több régi könyvre tettünk szert, amelyekenek szekrényt is készíttetünk, hisz fontos feladatunknak tartjuk a gyüjtemény gazdagítását és a Táj házzal összekötött programok bővítését.
Így a már hagyományos Kapornaki találkozások mellé az idei évben már szakmai előadásokat is szerveztünk. Sikerült időben még a hagyományos találkozó előtt felállítani az útjelző táblákat is. Az év vége felé televíziót, videolejátszót és ezek részére szekrényt vásároltunk.
A Hodos község MNÖK tanácsát a következő tanácstagok alkotják: Bočkorec Bojan - elnök, Orbán Lajos - alelnök, Gál Ottó, Eőry Tibor, ifj. Kercsmár Géza, Könye Leopold, Orbán Oszkár, Nemec Ludvik - tagok.
A felügyelő bizottságnak viszont három tagja van, éspedig:
-Totić Rozalija -Balaic Sándor -Abraham Brigita
Hodos község MNÖK elnöke Bočkorec Bojan
Az “Örség” művelődési egyesület bemutatkozik
Az “Őrség” művelődési egyesület 1950-ben alakult éspedig Frám Vilmos tanító úr és Heiner Géza evangélikus lelkész kezdeményezésére. Azóta már 50 év telt el, amit november 11-én méltón meg is ünnepeltünk. Visszaemlékeztünk a színdarabok címeire, a legaktívabb tagok és persze az eddigi elnökök nevére, mint Frám Vilmos, Fickó Sári, ids. és ifj. Orbán Lajos, Totić Rozálija, Seruga Ana. A kezdetek kezdetén a színjátszó csoport volt a legtevékenyebb, hisz számtalan egy vagy több felvonásos színdarabot tanultak be tagjai és mutattak be falunkban,	vagy a környékbeli
falvakban. Hogy csak néhány címet említsek:	Tépett rózsa, Kidőlt a
májusfa, Piros bugyeláris, A cigány, Sárga csikó, stb. Időnként működött a tánccsoport is. Minnél előbb szeretnénk feleleveníteni úgy a színjátszó csoport, mint a táncsoport működését. 1980-ban alakult meg művelődési egyesületünk népdalköre, amely még most is aktívan működik.	A tarsolyukban 22
népdalcsokor van, ami közel 100 népdalt tesz ki. A népdalkor szakmai vezetője Anduska Jánosné. A népdalkor 1997-től gyakran szerepel közösen a Magyarszombatfai citerazenekarral is. E három	év leforgása alatt 4
népdalcsokrot tanultak be. A Citerazenekar szakmai vezetője Sebők Lívia. Az 1999-es évben 25 próbájuk és mintegy 17 szereplésük volt itthon és a határon túl. A 2000-es év is programokban volt gazdag, hisz: Januárban megtartottuk a Magyar kultúra napját.
Márciusban a Nemzeti ünnepet.
Régiók találkozója Budapesten - Srečanje regij v Budimpešti
Április 30-án májusfát állítottunk. Május végén ki is táncoltunk.
Júniusban megszerveztük a Kapornaki napokat, amelyek keretében volt szakmai megbeszélés és kultúrműsor is. Szerepeltünk az Őrségi vásáron. Júliusban Hodos község első ünnepén vettünk részt.
Augusztusban három napon át szerepeltünk Budapesten a Régiók találkozóján, ahol egy régi népszokás került felelevenítésre és bemutatásra, éspedig az úgynevezett“ rönkhúzás”. Augusztus végén községünk apraja és nagyja a régi laktanya mellett gyűlt össze a már hagyományos Családok találkozóján. Ezen rendezvények mellett még augusztus hónapban az egyesület vendégszerepeit Magyarszombatfán és Sandon a Milleneumi zászlóátadással kapcsolatos ünnepélyeken és Lendván a Szent István
szobor avatóján.
Szeptemberben ellátogattunk a szlovákiai Hodosba.
November 11-én pedig megünnepeltük művelődási egyesületünk fennállásának 50-ik és népdalkörünk fennállásának 20-ik évfolrdulóját, ahova meghívtuk egysületünk idősebb és ifjabb tagjait, kiosztottunk néhány oklevelet és elismerést és minden idősebb - ifjabb tagnak egy szál virágot nyújtottunk át. Oklevélben részesültek: idsb. Gál Ottó, Seruga János, Kercsmár Lili, Totić Rozalija, Anduska Jánosné és a Magyarszombatfai citerazenekar. Elismerésben részesültek ids. Kercsmár Géza és a népdalkor azon tagjai akik több mint 10 éve aktívan közreműködnek a népdalkor munkájában: Seruga Ana, Anduska János, Könye Leopold, Könye Ferenc, Magyar Manuela, Dávid Karolina, Dávid
11
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Marika, Jonaš Alenka és Škaper Olga. Decemberben megkezdődött a már rég tervezett népdal és hagyomány gyűjtés, amelynél Orbán Irén, Tamaskó Margit és Kercsmár Lili segítségével Horváth Károly és Anduska Jánosné kezdték gyűjteni, egyesületünk részére, a már feledésbe menő népdalokat, mulatósokat, balladákat és népszokásokat.
Decemberben a Mikulás is ellátogatott községünk gyerekeihez a községi fenyő
díszítése közepette és megajándékozta
Engedj ég meg, hogy bemutatóm végén
bemutassam önöknek művelődési
egyesületünk vezetőségének tagjait:
elnök: Román Ilona
alelnök: Seruga Ana
titkár: Totić Rozálija
pénztáros : ifj. Gál Ottó
tagok: Jonaš Alenka és Könye Leopold,
Kercsmár Lili
Felügyelő bizottság: Bočkorec Bojan, David Zsuzsanna és Roman Silva
Fegyemi bizottság: idsb. Gál Ottó, Seruga János és Bočkorec Dusan.
Végül szeretnék községünk minden lakosának, de még külön egyesületünk tagjainak békés ünnepeket, egészségben és eredményekben gazdag 2001-es esztendőt kívánni.
Az “Őrség” művelődési egyesület elnöke: Román Ilona
Kulturno društvo “Örség” Se predstavi
Kulturno društvo “Őrség” iz Hodoša deluje že od leta 1950, ki sta ga ustanovila takratni evangeličanski duhovnik Geza Heiner in učitelj Vilmos Fram. Ta jubilej smo v letošnjem novembru dostojno proslavili. Obudili smo spomin na vse dosedanje predsednike, ki so bili Vilmos Fram, Šarika Ficko, str. in ml. Ludvik Orban, Rozalija Totić in Ana Šeruga. Na začetku delovanja društva je najbolj aktivna bila dramska sekcija, ki je naštudirala nešteto več-ter enodejank. Igre so predstavljali doma in po okoliških vaseh. Trikrat je v tem času delovala tudi folklorna skupina, a je žal delo vedno zamrlo. Leta 1980 se je ustanovil pevski zbor ljudskih pevcev, ki še dandanes deluje aktivno. Po teh dvajsetih letih šteje njihov repertoar 22 spletov narodnih pesmi, kar je približno 100 narodnih pesmi. Od leta 1997 pa pevski zbor občasno nastopa skupaj s citrarji iz Magyarszombatfe. V tem času so se naučili 4 splete. Strokovni vodja pevskega zbora je Anduska
Jánosné, citrarjev pa Sebők Lívia, obe iz Madžarske. Pevski zbor je v letu 1999 imel 25 vaj ter 17 nastopov. V letošnjem letu smo opravili 25 vaj ter imeli naslednje nastope ter organizirali naslednje prireditve:
Januarja smo organizirali prireditev ob madžarskem kulturnem prazniku.
Marca smo bili organizatorji ter obenem tudi nastopajoči na proslavi ob madžarskem narodnem prazniku.
30. aprila smo postavili mlaj.
Maja smo ta mlaj tudi podrli.
Junija smo organizirali prireditve z naslovom Krplivniški dnevi, kjer so bile tako strokovne razprave, kot kulturna prireditev. Obenem smo nastopili tudi na sejmu v Őriszentpétru. Avgusta smo tri dni gostovali na Budimpešti na srečanju regij, kjer smo prikazali “ borovo gostüvanje". V istem mesecu smo na stopili na treh milenejskih prireditvah, in sicer v vaseh Sand in Magyarszombatfa na Madžarskem ter v Lendavi.
Septembra smo odpotovali Vidrany-
Hodos na Slovaškem.
11. novembra smo priredili proslavo ob 50. obletnici delovanja kulturnega društva ter 20. obletnici obstoja pevskega zbora. Ob tej priložnosti smo podelili ter prejeli nekaj priznanj in diplom. Diplome za dolgoletno aktivno delo so dobili: Otto Gal str., Lili Kerčmar, Rozalija Totić, Janez Šeruga, Anduska Jánosné in citrarji iz Magyarszombatfe. Priznanja so prejeli Geza Kerčmar str. ter vsi tisti člani pevskega zbora, ki v njej sodelujejo več kot 10 let in to so: Ana Šeruga, Karolina David, Marija David, Manuela Magyar, Franc Könye, Leopold Könye, Alenka Jonaš, Olga Škaper in János Anduska. Kuturno društvo in pevski zbor pa sta prejela nešteto čestitk, daril in priznanj od občine, Zavoda za kulturo madžarske narodnosti ter prisotnih gostov.
Decembra je naše otroke med krašenjem občinskega božično-novoletnega drevesa obiskal Miklavž ter jih obdaril.
Na koncu bi vam še rada predstavila člane vodstva kulturnega društva. To
predsednica: Helena Roman podpredsednica: Ana Šeruga tajnica: Rozalija Totić blagajnik: Otto Gal ml. člani: Leopold Könye, Lili Kerčmar in Alenka Jonaš
Nadzorni odbor:	Bojan Bočkorec,
Žužana David in Silva Roman Častno razsodišče: Otto Gal str., Dušan Bočkorec in Janez Šeruga Dovolite mi, da Vam zaželim mirne praznike v krogu svoje družine ter obilo zdravja in delovnih uspehov v letu 2001.
Predsednica kulturnega društva “Őrség” iz Hodoša: Helena Roman
Pevski zbor deluje že 20 let - A népdalkor már 20 éve működik
12
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Prvo leto turističnega društva
Na redni letni seji smo v okviru kulturnega društva „Őrség” in v okviru občine ustanovili turistično društvo. Ker hočemo v korak s časom, smo se vključili v projekt, tekmovanje in izbor najbolj urejenih krajev pod geslom:”MOJA DEŽELA - LEPA IN GOSTOLJUBNA” Z namenom, da prispevamo h kakovosti življenja ljudi, urejenosti okolja, pomoči turizma in razvoju turistične in ekološke zavesti prebivalstva. Tekmovanja so potekala na občinski, regijski in državni ravni. Tekmovali so kraji, zdravilišča, šole, bencinski servisi, železniške postaje, mejni prehodi, trgovine, gasilski domovi, kmetije, bolnice in še mnogo drugi. Tekmujejo ljudje v svojem in skupnem interesu, predvsem zato, da bi živeli v urejenem in prijaznem okolju. V okvir tekmovanja so sodila tudi pomladanska urejanja in čiščenja okolja v katerem živimo, praznujemo in se srečujemo s svojimi gosti. Ta del smo v
spomladanskem času uspešno izvedli na celotnem območju občine, predvsem pa nas je razveselila številčna udeležba mladih. V drugi del tekmovanja so sodila izbira naj lepšega kraja, zdravilišča in šole. V ta del smo se vključili na občinski ravni. Občinski svet je imenoval tričlanski odbor, ki si je naredil načrt izvedbe tekmovanja. Določil je tri kategorije in sicer:
1. Najlepše urejena domačija, ki se ukvarjajo s kmetijstvom 2. Najlepše urejena domačija, katere vir preživljanja ni kmetijstvo 3. Najlepše rože
Kljub temu, da je bilo celotno območje občine nekakšno gradbišče, saj so okna, balkoni, terase, vrtovi, dvorišča bila zaprašena od prahu, ki so jih povzročili tovornjaki in delovni stroji. Urejeno življenje so nam zmotili ropot, brnenje, prah in v veliki meri tudi suša, saj je pustila posledice tudi na dvoriščih. Kljub temu pa so ljudje tukaj pripravljeni skrbeti prvič za svoj ožji in potem za širši bivalni prostor. Odbor je imel izredno težko in odgovorno delo.
Ocenjevanje je poskušal izvesti z očmi turista, ki je na obisku v naši občini. Lahko rečemo, da skoraj ni bilo domačije pri kateri ne bi imeli kaj občudovati. V tem poskusnem tekmovalnem letu nismo podelili priznanje za najbolj neurejeno domačijo.
Nagrajenci so bili po kategorijah naslednji:
1. Ella Bočkorec - za najlepše urejeno območje, ki se ukvarja s kmetijstvom 2. Elizabeta Sheck - za najlepše urejeno območje, katere vir preživljanja ni kmetijstvo
3. Rozalija Róka - za najlepše rože O programu tekmovanj in ostalih tekmovalnih kategorij za leto 2001, bomo občane pravočasno obvestili.
V letu 2001 želimo veliko cvetočih rož, lepo, skrbno urejenih domačij, bogato letino in veliko prijateljskih srečanj.
Pri KD „Őrség” zadolžena za turizem Rozalija Totić
Az idegenforgalmi egyesület első éve
Az „Őrség” művelődési egyesület rendszeres évi közgyűlésen magalakítottuk, az egyesület és község keretében, az idegforgalmi egyesületet. Mert mi is az idővel szeretnénk haladni, ezért csatlakoztunk „AZ ÉN HAZÁM SZÉP ÉS VENDGESZERETŐ”-címszó alatt folyó versenyehez, amely országos szinten folyt. E verseny alapján választják ki a legszebb vidéket, tájat, falut, várost, gyógyfürdőt, iskolát, azzal a célal, hogy az emberekben felébredjen a természet és embertárs iránti szeretetet és becsületet és hogy mindenki becsülje és ápolja azt a helyet ahol él és pedig úgy, hogy rendben és tisztán tartsa szűkebb és tágabb környezetetét.
Versenyeztek tájak, üdülők, gyógyfürdők, iskolák, vasútállomások, háztartások, határátkelők, vállalatok, boltok, tűzoltóotthonok, posták, kórházak és még sokan mások. Az emberek versenyeztek saját és közös érdekükben, hogy szebbé és kedvesebbé tegyék lakóhelyüket. A
verseny első részéhez tartoztak a tavaszi rendezgetések, takarítások, amelyet mi is jól elvégetünk, hisz a sok fiatal segítségével szebbé tettünk minden olyan helyet a községünkben, ahol találkozni szokunk és vendégeinket szokjuk fogadni. A verseny második részéhez tartozott a legszebb vidék, gyógyfürdő és iskola kinevezése községi, régiói és országos szinten. E részhez mi csak községi szinten csatlalkoztunk. A községünk tanácsa kinevezett egy háromtagu bizottságot, amely összeálított egy programot amelybe meghatározta, hogy mit fog osztályozni. Ezek a kategóriák a következők voltak:
l.A legrendezettebb otthon, amely földművelései foglalkozik 2.A legrendezetebb otthon, amely nem födművelésel foglalkozik 3.A legszebb virágok
Annak ellenére, hogy községünk egész területén robogtak, poroztak a gépek, a teheratók, mert majdnem mindenhol építkeztünk, meg az aszály is ott hagyta a körmét az udvarok táján, nagyon
nehéz dolga volt a bizottságnak, hisz nem volt lakóház , amely ablakán vagy udvarán nem lehetett volna megcsodálni valami szépet. Mindezt a bizottság idegen szemmel próbálta megfigyelni és mind községünk látogatója. Díjazásra pedig végült a következő családházakat választotta ki, kategóriákként:
l.Bočkorec Ella - legrendezettebb otthon, amely földművelései foglalkozik 2.Schek Elizabeta - a legrendezetebb otthon, amely nem födművelésel foglalkozik
3.Róka Rozálija - a legszebb virágok Az idei évben nem osztályoztuk a legrendezetlenebb otthont.
A 2001-és év versenykritériumairól és kategóriáiról pedig a lakosságot majd időben értesítjük.
A 2001-es évben szép virágos ablakokat, rendezett otthonokat, bő termést és sok baráti találkozást kívánunk.
Az „Őrség” művelődési egyesület idegenforgalmi felelőse elnöke Totić Rozálija
13
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
NK Hodoš
NK Hodoš je bil na pobudo nekaterih ljubiteljev nogometa in takratnih nogometašev ustanovljen leta 1984. Za prvega predsednika je bil izvoljen g. Škodnik Karel, za trenerja pa g.Magyar Franc. Še isto leto je bil klub s člansko ekipo vključen v tekmovanje na območju MNZ M.Sobota. Zaradi spremenjenega sistema tekmovanja je čez nekaj let bilo ustanovljeno tudi mladinsko moštvo.
NK Hodoš je svoj največji uspeh dosegel v sezoni 1997/98, ko se je uvrstil v 1. MNL M. Sobota, kjer je tekmoval dve sezoni, pod vodstvon predsednika g. Geze Toth.
Na letošnji redni volilni skupščini je bil za predsednika izvoljen g. Aleksander Abraham, za trenerja pa g. Rudolf Bunderla ml. Cilj vodstva je bil obstanek v ligi, v čem na žalost ekipa ni uspela tako, da ekipa od jeseni spet tekmuje v 2. MNL. Razlogi za izpad iz lige so predvsem v pomanjkanju igralcev, saj je kar nekaj mladincev
moralo redno dopolnjevati ekipo prvega moštva.
Tako je na zadnji seji upravnega odbora bilo dogovorjeno, da bo cilj ekipe uvrstitev tik pod vrhom lige in da bodo začeto obnovo športnega objekta
nadaljevali. Predvsem bodo obnovili slačilnice, tako da bodo te primerne tudi za druga društva in organizacije ob raznih prireditvah.
Za NK Hodoš Edi Kerčmar 1. r
Srečanje med člani NK Gleisdorf in NK Hodoš Gleidorf-i LK és a hodosi LK közti találkozó
Krajevna organizacija rdečega kriza Hodoš
Po večletnem pavziranju smo uspeli 25. marca letošnjega leta sklicati redni volilni občni zbor krajevne organizacije Rdečega križa Hodoš.
Na zboru je bilo podano poročilo dolgoletnega predsednika Štefana Benčec. V nadaljevanju je bil izvoljen sedemčlanski upravni odbor in
Erika Könye Irma Orban Franc Abraham Milena Tamaško Emil Könye Štefan Kerčmar Geza Tamaško
predsednica
podpredsednica
blagajnik
Sprejet je bil tudi letni načrt:
Organizacija krvodajalske akcije Predavanja o poklicnih boleznih in o bioprehrani Vključitev v humanitarno akcijo - "Sosed sosedu" - Izlet za člane KO RK Hodoš
Letos je bila organizirana krvodajalska akcija dvakrat: spomladi se je akcije udeležilo 19 članov, v jeseni pa 10 članov. Podeljenih je bilo tudi 10 paketov območnega združenja RK. Za konec leta smo načrtovali podelitev jubilejnih priznanj, vendar zaradi časovne stiske moramo podelitev preložiti na drugo leto.
Predsednica KO RK Hodoš Erika Könye
Atletinja Sonja Roman iz Hodoša - tretja športnica Pomurja letos
Večkratna državna prvakinja, naša rojakinja in študentka v Ljubljani, Sonja Roman, je znanka vseh občanov Občine Hodoš. Vsi, ki jo poznamo, stiskamo za njo pesti takrat, ko se na štartu požene v želji za čim boljšim rezultatom.
V letošnji tekmovalni sezoni je spremenila sistem treningov, to pa je verjetno vplivalo tudi na njene rezultate.
Ker študira v Ljubljani ima poleg dosedanjega trenerja Tiborja Lebarja v Ljubljani še trenerja Slavca Černeta. Z rezultati na krosih in uličnih tekih je zelo zadovoljna, saj je zmagala na državnem članskem prvenstvu v krosu in na mednarodnem krosu Dela. Kljub temu pa ni dosegla rezultatov, ki jih je načrtovala na stezah, saj je na državnem prvenstvu v teku na 1500 m zasedla drugo mesto, na 800 metrov pa četrto
Prihodnje leto bo namenila posebno skrb pripravam na evropsko atletsko prvenstvo do 23 let, ki bo v Amsterdamu in univerziadi, ki bo v Pekingu. Pričakuje, da bo na tekmovanja dobro pripravljena in da bo izboljšala svoja rekorda v teku na 800 in 1500 metrov.
Ludvik Orban
14
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Strnjen pregled delovanja ECO Hodoš v letu 2000
Cerkev na Hodošu - A hodosi templom
Evangeličanska cerkvena občina (ECO) Hodoš, je ob koncu leta 1999 štela 382 članov, od katerih za njen materialni obstoj in napredek skrbi nekaj manj kot 350 članov. (Preostali so člani, vendar ne poravnavajo svojih materialnih obveznosti).
Gmajno sestavljajo verniki iz Hodoša in Krplivnika ter iz Šalovec, Dolenec in Budinec. Za duhovno-verske potrebe so namenjene nedeljske in praznične božje službe, ki so vsakokrat ob 9,30 uri, ter razne priložnostne.
Osrednja skrb je bila v iztekajočem se letu namenjena dokončanju renovacije cerkve. Od začetka leta do Velike noči, so bile v cerkvi položene keramične ploščice, obnovljena je bila električna napeljava, v celoti so bile tapicirane vse klopi, prebarvana celotna notranjost cerkve. Končano je barvanje zunanje fasade cerkve in stolpa; še letos bi želeli položiti tudi drenažo in odtoke. Obnovitvena dela, ki trajajo že tretje leto, so s finančno pomočjo omogočili opraviti: Ministrstvo za kulturo RS, Svetovna Lutheranska Zveza, Gustav Adolf Društvo, z manjšo pomočjo Občini Hodoš in Šalovci, še največ pa verniki sami. Ti so opravili nad 3500 ur prostovoljnega dela na sami cerkvi in pri pripravi lesa, ter že četrto leto z namenskim zbiranjem sredstev.
Poleg obnove cerkve, je bilo delno pripravljeno novo, večnamensko igrišče ob župnišču. V zgradbi župnišča, ki služi tudi kot Mladinski dom Evangeličanske Cerkve v Sloveniji, so bile urejene štiri nove tuš-kabine in dvoje sanitarij na podstrešju.
V »domu« sta potekala dva delovna veroučna vikenda za otroke iz domače in še dveh župnij, pod vodstvom učiteljev iz Ljubljane. V mesecu avgustu je prostore doma koristilo več kot 70 študentov iz več kot 30 držav iz vsega sveta, ki so tu imeli del svojih delovnih počitnic.
Dva mlada vernika sta se udeležila srečanja mladih evangeličanov na Švedskem. Dve skupini mladih fantov sta sodelovali na turnirju za pokal »Štefana Küzmiča« v malem nogometu, ki se prireja vsako prvo soboto v mesecu juliju v Križevcih. Prihodnje leto naj bi bil z mednarodno udeležbo.
Nadaljevala se je izmenjava vernikov iz hodoške gmajne in Őrimagyarósd-om
na Madžarskem. Aprila smo bili gostje mi, obisk pa je bil vrnjen na velikonočno soboto, ko so mladi iz Madžarske v naši cerkvi nastopili z »Passionom«- dramatizirano priredbo Jezusovega križanja.
Posebna božja služba (2.adventna) je bila namenjena ostarelim in bolanim, ki so bili tudi skromno pogoščeni in obdarjeni z darili, ki so jih v adventu pripravile članice delujočega Ženskega društva.
Ob gornjepetrovski gmajni je hodoška zaenkrat edina, kjer so vsako nedeljo posebne otroške božje službe, ki jih ločeno od glavnih vodita Helena Roman iz Hodoša in Danica Nemeš iz Šalovec.
Posebna svečanost je vsako leto konfirmacija, ki je že tradicionalno vsako drugo nedeljo meseca maja.
V gmajni delujeta dva pevska zbora: madžarski in slovenski, ki ju vodi g.kantor Nemec Ludvik. V obeh nastopa lepo število mladih, v madžarskem pa tudi zakonski par iz Madžarske.
Obiski božjih služb se gibljejo med 12-15% ob navadnih nedeljah, kar je v primerjavi z drugimi gmajnami zadovoljivo, lahko pa bi bilo še boljše. Zgledno je sodelovanje z Občino Hodoš, na čelu z g.županom Ludvikom Orban. Edino, kar moti, so prireditve -še posebej nogometne - v nedeljskem dopoldnevu - neposredno pred ali celo med potekom božjih služb, na kar še posebej opozarjajo številni tuji gosti.
mag. Viljem Kerčmar
Mladinski dom - Az ifjúsági otthon
15
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Kmetijstvo v letu 2000
Precejšen delež prebivalstva v naši občini se preživlja s kmetijstvom, zato sem se odločil, da raziščem trenutno stanje v kmetijski panogi nasploh, zanimalo pa me je tudi, kakšno je konkretno stanje kmetov v naši občini. Ker se na kmetijstvo bolj slabo spoznam, sem se odločil, da bom o kmetijstvu spregovoril s predsednikom Odbora za kmetijstvo Občine Hodoš, z gospodom Francem Davidom. Najin pogovor sem strnil in tako so nastale naslednje vrstice.
V kmetijstvu se zadnje čase pojavljajo različne težave, zato trenutno stanje prav nič ni rožnato. V letošnjem letu je bila ob vseh teh težavah še suša, ki je povzročila veliko škode. Največ škode je bilo na travnikih (70 %), sledita krompir in pesa (50 %) ter pšenica in koruza (30 %). V določenih območjih občine je bila škoda celo še višja. Župan je imenoval komisijo za ocenitev škode v sestavi Maja Lazarević, Jože Verner in Franc David. Komisija je svoje delo opravila, žal je pa država njihovo delo v precejšnji meri razvrednotila, saj je procentne deleže škode posameznih kultur v treh fazah močno zmanjšala. Za kmete je neugodno tudi določilo, ki pravi, da morajo 30 % škode kriti sami. Tako je v naši občini škoda v vinogradih ocenjena pod 30 %, zato tudi nihče ni dobil odškodnine za to panogo, čeprav oškodovanci ocenjujejo, da je škoda veliko višja.
Izplačilo odškodnin poteka tudi zelo počasi, saj so oškodovanci do zdaj prejeli le približno polovico odobrenega zneska. Po trenutno znanih podatkih, bi kmetje drugo polovico dobili izplačano šele naslednje leto.
Zamuja tudi izplačilo subvencij za vzpodbujanje kmetijstva iz državnega proračuna. Subvencioniranje vseh kultur je zaživelo šele v letošnjem letu, čeprav so že lansko leto subvencionirali določene kulture (pšenica, sladkorna pesa). Država delno subvencionira tudi govedorejo. Vsak začetek je težak, zato je vzrok za zamudo izplačil tudi veliko nepopolnih vlog, ki jih je bilo potrebno dopolniti. Dogajalo se je, da kmetje niso pravilno vpisali velikost parcele, za katero so uveljavljali subvencije. Zaradi nerazumevanja določb se je zgodilo tudi, da sta tako lastnik kot najemnik uveljavljala pravico do subvencije. Vse te nesporazume je bilo
potrebno razčistiti in to seveda nekaj časa traja. Upamo, da bo teh nesporazumov v bodoče čim manj, kmetje si pa želijo, da bi bile subvencije v bodoče izplačane vsaj do konca septembra. To je namreč čas, ko kmetje veliko vlagajo v jesensko setev in takrat bi jim bile subvencije dobrodošle. Letošnje subvencije je država začela izplačevati sredi novembra in obenem obljubila, da bo izplačevanje končala do sredine decembra.
Razen subvencij lahko kmetje iz občinskega proračuna uveljavljajo regres za:
-	semenske žitarice
-	semensko koruzo
-	trsne cepljenke
-	plemenske telice
-     nakup plemenske svinje -     zdravljenje mastitisa -	sadnih sadik
-     apnenec za apnenjenje tal -     setev sladkorne pese -	analizo krme
-	raziskovalne naloge
-	testiranje škropilnic
-     zavarovanje poljščin -	analizo zemlje
Izjemoma, zaradi suše, občina letos regresira tudi nakup semena krmne rastline in strniščnih posevkov v vrednosti do 30 %.
Odbor za kmetijstvo je v letošnjem letu zasedal štirikrat. Obravnavali so tekočo problematiko, dajali pobude za regresiranje in pregledovali vloge za regresiranje. Veliko dela je bilo tudi v zvezi s sušo. Odbor za kmetijstvo, pa tudi Občinski svet so se trudili, da bi bilo regresiranje enakomerno razporejeno in bi tako enakovredno podpirali vse panoge kmetijstva.
V kmetijstvu predstavljajo velik problem tudi nizke odkupne cene pridelkov in živali. Tako se koruzo sploh ne splača prodati, kmetje jo v bistvu pridelujejo le za potrebe živinoreje. Močno je upadlo število govedi v občini. Vzrok za upad je v nizki odkupni ceni in v plačilnem neredu na tržišču, saj kmetje včasih mesece čakajo na izplačilo. Na tržišču je veliko prekupčevalcev z živino, ki močno prispevajo k temu neredu. Kmetje, ki prodajajo živino takim prekupčevalcem niso upravičeni niti do premije. Kljub vsemu pa moramo tukaj povedati, da so se nekatera podjetja, ki odkupujejo živino, zdisciplinirala in izplačujejo v dogovorjenem roku.
Upamo, da bo takih kupcev vse več, saj kmetje želijo čimprej do svojega zaslužka.
Z odkupno ceno mleka so kmetje kolikor toliko zadovoljni, so pa predpisi zelo strogi. Analiza mleka vsebuje analizo števila bakterij in somatskih celic ter vsebnost beljakovin in maščob. Zelo pogosto se dogaja, da imajo kmetje prepoved prodaje mleka za določen čas. Občasno se pojavljajo tudi dvomi v verodostojnost analiz, za kar seveda nimamo nobenih dokazov, saj analize opravlja kupec.
V gozdarstvu so odkupne cene lesa tudi nizke. Lansko leto so imeli kmetje predavanje in praktični prikaz o vzdrževanju gozda. Letos 6. decembra pa je bil v Domanjševcih tudi za občane Občine Hodoš praktični prikaz varne uporabe motorne žage.
Tudi divjad povzroča v naši občini veliko škodo, odškodnina pa je ponavadi zelo nizka.
Na Hodošu že dolgo čakamo tudi na komasacijo doline dolenjskega potoka. Letos se je občina prijavila na javni razpis za ureditev komasacije. Vlogo so zavrnili kot nepopolno, saj občina ni uspela dobiti na Zemljiški knjigi v Murski Soboti vseh potrebnih zemljiško knjižnih izpisov.
Komasacija parcel med novo železniško progo in cesto Hodoš -Šalovci bo izvedena v prihodnjem letu. Postopki komasacije so že sproženi, stroške bodo pokrile Slovenske železnice.
Ker se bližamo koncu leta, takrat namreč ponavadi analiziramo preteklo leto in načrtujemo za naprej, lahko zapišemo, da so imeli kmetje letos še posebej težko leto. Obeti za naprej niso nič kaj boljši. Vemo, da se trg vse bolj odpira, konkurenca pa bo s tem vse hujša. Kmetje se bodo morali prilagoditi novim razmeram. V naši občini je zagotovo možno izkoristiti tudi tukajšnjo semenarno in sušilnico "Agranta". Kljub vsej iznajdljivosti kmetov, pa le ti pričakujejo pomoč države in lokalne samouprave, da bo čas prilagajanja za njih čim manj boleč. Da pa ta zaključek le ne bo tako črnogled, naj zaželim vsem bralcem tega časopisa, skupaj s svojim sogovornikom, mirne božične praznike ter srečno, uspešno in zdravo novo leto 2001.
Johann Laco
16
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Kratka predstavitev podjetja Agranta -Semenarstvo, d.o.o.
Podjetje AGRANTA SEMENARS-TVO d.o.o., je bilo ustanovljeno dne 26.1.2000. Edini ustanovitelj in družbenik podjetja je bilo podjetje ABC POMURKA Skupina podjetij d.o.o. Zaradi načrtovanega hitrega razvoja hčerinskih podjetij, je ABC POMURKA Skupina podjetij d.o.o. pristopila k oblikovanju poslovnega sistema, katerega vrh predstavlja podjetje Agranta d.o.o. S
prenosom lastništva v hčerinskih podjetjih na Agranto d.o.o. in hkratno dokapitalizacijo le-teh, smo do sedaj uspeli razviti poslovni sistem Agranta z
osnovnim kapitalom matičnega podjetja Agranta d.o.o., v višini 140 mio SIT. Osnovni kapital Agrante Semenarstva trenutno znaša 75 mio SIT, osnovni kapital Agrante Gobarstva pa 100 mio SIT. Z nadaljnjo dokapitalizacijo bomo osnovni kapital Agrante d.o.o. in Agrante Semenarstva d.o.o. povečali še za dodatnih vsaj 600 mio SIT. Dejavnost podjetja Agranta Semenarstvo je proizvodnja in prodaja semen žit, koruze, krmnih rastlin, vrtnin, trav, travnih mešanic, gomoljnic in sadik okrasnih rastlin. To dejavnost izvajamo na treh
lokacijah:	Uprava - Murska
Sobota, obrat Hodoš in obrat Puconci. Podjetje ima dejavnost organizirano v naslednjih programih: SEMENA, VRTNA
SEMENA, OKRASNE RAST-LINE, HUMUS, ZELENICA, VRTNINE in MERKANTIL.
Dne 31.1.2000 je podjetje s stečajnim upraviteljem PANONKE - SEMENARSTVO, d.o.o., g. Milanom Korenom, podpisalo pogodbo o najemu vseh zemljišč (200 ha), proizvodnih objektov, za proizvodnjo potrebne opreme in odkupu vseh zalog gotovih izdelkov, polproizvodov, surovin in materiala. Z vsemi kooperanti PANONKE -SEMENARSTVA nadaljujemo poslovno sodelovanje. K semenarski proizvodnji smo tekom leta 2000 uspeli pridobiti lepo število novih kooperantov, tako da sedaj Agranta Semenarstvo organizira proizvodnjo na več kot 1.200 ha obdelovalnih površin (ob začetku poslovanja podjetja na 400 ha).
Leto 2000 je bilo v znamenju investicij v razvoj tehnologije in novih izdelkov. Vrednost vseh letošnjih naložb skupaj znaša približno 60 mio SIT. Za leto 2001 načrtujemo intenzivna vlaganja v trg in prodajo naših izdelkov na domačem in tujih trgih.
V Agranti Semenarstvu je zaposlenih 18 ljudi, ki so visoko strokovno usposobljeni za svoje delo in razpolagajo s širokim agronomskim znanjem, pri čemer je posebej v obratu Hodoš opazen precejšen delež pripadnikov avtohtone madžarske narodnostne skupnosti.
Rezultati in dosežki v podjetju so posledica prizadevanj in delovanja vseh zaposlenih, še posebej pa naše skupne odločenosti, da zastavljene cilje ne le dosegamo, ampak celo presegamo, zato smo lahko na naše delo in rezultate v letu 2000 upravičeno ponosni, saj smo načrte za to leto več kot presegli.
Murska Sobota, 06.12.2000 Direktor:
Zvonko Rebrica, univ. dipl. ekon.
Razstava EXPO v Budimpešti - A budapesti EXPO - ról
Po več kot 30. letih spet železniška povezava
Nova proga, od Murske Sobota preko Hodoša do Zalalövőja, dopolnjuje sistem evropskih koridorjev in pomeni dograditev petega koridorja, ki je pomemben evropski prometni koridor skozi Slovenijo.
Pomeni najkrajšo prometno pot med severnojadranskimi pristanišči in severno Italijo na eni strani in Madžarsko ter vzhodnoevropskimi državami na drugi strani.
Skupna dolžina proge v Slovenije je 24,5 km in na Madžarskem še dodatnih 19 km. Je ena od najsodobnejših prog v Sloveniji, zgrajena za hitrost 160 km/h. Operativna hitrost je za zdaj 120 km/h. Največji vzpon je 10 promilov. Mejna postaja Hodoš in izogibališče Dankovci imata postajne tire uporabne dolžine 750 m, kar omogoča križanje in srečanje tudi najdaljših vlakov. Na progi so vsa križanja cest z železnico zavarovana z zapornicami (6), oziroma so izvennivojska (16). Proga je grajena za 22,5 ton osnega pritiska. Prvič v Sloveniji pa so na betonske pragove tudi kretnice.
Predor je dolg 320 metrov z objestransko galerijo v skupni dolžini 305 metrov.
Polaganje tirov - Sinek lerakása
Po neuradnih podatkih naj bi vlaki začeli voziti še v tem letu. Uradno odpiranje železniške proge naj bi bila v januarju leta 2001.
Ludvik Orban
17
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Utrinki iz vrtca in šole v letu 2000
V mogočni stavbi sredi vasi, ki so jo začeli graditi leta 1938 ter jo dokončali nekje po II. svetovni vojni najdemo lahko Vrtec Hodoš in Podružnično šolo Hodoš. V tej stavbi je nekoč bila osemletka, ki se je pozneje skrčila na nižjo stopnjo ter nekoliko pozneje na kombinirani oddelek 1. in 2. razreda. Vrtec in šola Hodoš spadata pod Dvojezično osnovno šolo Prosenjakovci. V šolskem letu 1999/2000 so nastale korenite spremembe v našem vrtcu. Združili smo dve starostni skupini v en kombinirani oddelek. Ta oddelek obiskujejo otroci vseh starostnih obdobij, to je od 2 do 7 let. Z malčki, ki jih je 15, se ukvarjata dve vzgojiteljici in 4 ure dnevno varuhinja. Šolo je v letošnjem šolskem letu obiskuje 5 otrok, ki jih poučuje ena učiteljica, ki jo tedensko trikrat po dve učni uri dopolnjuje še učiteljica z matične šole. Poleg običajnega vsakdanjega dela se odvijajo tudi zanimive dejavnosti predvsem na področju sodelovanja s starši, matično šolo, občino Hodoš, KD »ŐRSÉG« in z drugimi društvi, vrtci in ustanovami. PRAZNUJEMO: prihod vseh letnih časov rojstne dneve otrok teden otroka prihod novega leta
kulturna praznika materinski-družinski dan zaključek šolskega leta Otroci našega vrtca in šole nastopajo tudi izven ustanove na različnih prireditvah kot so: dan upokojencev, 15. marec-madžarski narodni praznik, postavljanje in podiranje mlaja, občinski praznik...
Vrtec sodeluje tudi z mediji kot je Pomurski madžarski radio, v programih „Szia Pajtás” (letno 4x) in „ OVISOK TOP-LISTÁJA” (tedensko ix). Na račun tega sodelovanja so že štirikrat dobili darilo od radia: slikanico, CD ploščo, flomastre, barvice, domine, badminton...
Izvajamo tudi projekte z zunanjimi sodelavci kot so:
-Ob mesecu požarne varnosti obisk gasilcev v vrtcu in šoli, seznanitev otrok s poklicem gasilec; sodelovanje na občinskem likovnem natečaju -Gasilci na pomoč-kot nagrado je vrtec dobil 10.000 tolarjev, učenka šole pa
prejela knjižno nagrado. V okviru tega projekta je vrtec sodeloval tudi na republiškem natečaju za »Plakat dimni požar« in dobil pohvalo za sodelovanje. ŽIVLJENJE POZIMI-Lovec se nam predstavi- projekt namenjen spoznavanju življenja ljudi, živali in rastlin v zimskem času in medsebojni povezanosti teh.
Moja prva slikanica-spoznali poklic knjižničar, ter pomen knjižnice kot objekta. Vsakih 14 dni so otroci obiskali vaško knjižnico, izdelali svojo prvo slikanico, ki so jo sami ilustrirali, izmislili besedilo in naslov zgodbe; vzgojiteljice pa so uredile vezavo in obliko slikanice, ki jo je vsak otrok odnesel domov, šolarji pa so sami izdelali slikanico o svoji naj ljubši pravljici.
PROMET-Otroci v prometu-podrobne informacije so dobili od policista, ki nas je obiskal in podal pomembne informacije otrokom ter jih demonstriral.
Sodelujemo na likovnih razstavah in se prijavljamo tudi na likovne natečaje. Skrbimo za zdravje in nego zob, saj letno obiskujemo zobozdravnika in vsakodnevno si malčki po kosilu, šolarji pa po malici umijejo zobe. Posebno skrb posvečamo sodelovanju s starši v obliki:
-klasičnih roditeljskih sestankov, -pogovora v skupini in individualni obliki, ( v ta namen imamo v šoli vsak drugi ponedeljek v mesecu govorilne
-uvajanje in razvijanje predbralnih sposobnosti,
-delovnih akcij (urejanje in lepšanje okolice)
-pomoči pri izvedbi različnih izletov, obiskov, predvsem pri prevozu otrok -prinašanju različnih materialov Skupaj z učenci hodimo na sprehode, prirejamo skupne prireditve, se skupaj igramo, skupno pripravljamo različne solate, peciva, skupaj slavimo zaključek šolskega leta s piknikom. Izmenjavamo izkušnje z učiteljicami.
Sodelujemo tudi z otroki izven naše domovine. Saj se dopisujemo z otroki in vzgojiteljicami ter učiteljicami iz vrtca in šole na Hodošu, na Slovaškem. Zelo pomemben dan za nas je bil 10. maj 2000, saj smo s starejšimi otroki iz vrtca prvič odpotovali v drugo državo, to je na Madžarsko, in tam obiskali vrtec Bajánsenye, kjer so nas z veseljem sprejeli, tako otroci kot vzgojiteljice. Poleg skupne igre,
spoznavanja, navezovanja prijateljskih stikov, smo se seznanili z delom lončarja in z oblikovanjem gline. Vsak otrok je z lončarjem izdelal en izdelek. Lončar jih je tudi izžgal in ob vrnitvi obiska otrok z Madžarske v našem vrtcu, so jih tudi izročil našim otrokom. Tudi mi smo naše prijatelje z veseljem sprejeli in jim pripravili zanimiv dan. Od hišnika, Kolomana Kozica, so izvedeli veliko o življenju čebel, poskusili med z različnimi okusi ter izdelovali različne sveče in obeske iz voska. Izdelke so odnesli s sabo. Šolarji so oktobra obiskali OŠ Fokovci, kjer so ob tednu otroka ogledali lutkovno predstavo. Z ostalimi učenci šol občine Moravske Toplice smo spoznavali na športnem dnevu, ki smo ga zaključili s kostanjevim piknikom, kjer so se nam pridružili tudi malčki iz vrtca. Spoznavanje in ohranjanje starih običajev-obisk pri Galovih, kjer smo od gospodinje in gospodarja izvedeli marsikaj o bučah, predvsem pa to, kako se pobirajo semena iz buč in čemu služijo ter za opravljeno delo bili nagrajeni s pecivom, poticami in sladkim domačim sokom, tako kot se je to nekoč delalo.
Pester, vesel december-obisk Miklavža, izdelovanje okraskov skupno s starši za božično-novoletno jelko, gledališke predstave za otroke, veselje z dedkom Mrazom, otroški živ-žav na DOŠ Prosenjakovci,	vsakodnevno
pripovedovanje pravljic otrokom, s strani vseh zaposlenih v vrtcu in šoli ter enkrat obisk vzgojiteljice iz Domanjševec ter obratno.
Jejmo dobro, jejmo zdravo-otroke seznanjamo s pravilnim in zdravim prehranjevanjem, z vlogo zelenjave in sadja v prehrani in še posebno poudarjamo higieno pri tem. Tako velikokrat kakšno hrano pripravimo skupaj z otroki (vitaminske solate, sadje ali zelenjavo, spečemo medenjake in podobno)
Vzgojni pristop je odprt in dinamičen, v prvi vrsti je odprt otroku, njegovim interesom, odprt staršem, njihovim željam in potrebam ter sprejemljiv za pobude iz okolja. Izhajamo iz konkretnega okolja, upoštevamo spremembe letnih časov, vsakodnevna aktualna dogajanja in otrokove želje ter interese.
Rozalija Totić vodja podružnice
Ob izteku leta vam želimo, mali in veliki iz našega vrtca in šole, mirne in zadovoljno preživete praznike ter mnogo uspehov in zdravja, ter veliko osebne sreče v letu 2001.
18
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Szikrák a Hodosi óvoda és iskola munkájából
Hodos központjában található azon régi, vonzó épület, amelyet 1938-ban kezdtek építeni és a II. világháború után fejezték be és amelyben valamikor tanítói lakás és a kezdetek kezdetén 8 osztályos iskola, majd csak alsó tagozat
és végül összevont tagozatban az 1. és 2. osztály található együtt karöltve az óvodával.
A Hodosi óvoda és Területi Iskola Hodos a Pártosfalvi Kétnyelvű Általános Iskola keretében működik. Jelenleg az óvodát 15 gyerek, az iskolát pedig 5 tanuló látogatja. Két óvónő teljes és egy dada fél munkaidőben foglalkozik a csöppségekkel. Az iskolában egy tanítónő tanít. Az 1999/2000 iskolaévben nagyobb változások történtek ami az óvoda szervezettségét illeti. Az előbbi két csoportból egy csoport alakult amelyben jelenleg 15 Külömbőkorú gyerek van. A mindennapi megszokott munkán kívűl még sok tevékenységet végzűnk, közösen a szűlőkkel, Hodos községgel, az „ŐRSÉG” művelődési egyesülettel és más egyesületekkel, óvodákkal, intezményekkel karöltve. Megünnepelyük:az évszakok érkezését, a gyerekek születésnapjait, a gyermekhetet, az új év érkezését, farsangot,
mindkét kultúrünnepet, anyák napját és az évzárót.
Gyerekeink sok rendezvényen szerepelnek az óvodán és iskolán kívül is. Ezek az idősebb polgárok vagy a nyúgdíjasok napja, március 15-ke, a májusfa állítása és kitáncolása és a község ünnepe.
Az óvodások rendszeresen szerepelnek a Muravidéki Magyar rádióban, a „SZIA PAJTÁS”című gyermekműsorban, éspedig évente 4-szer, és az „ÓVISOK TOPLISTÁJA”című műsort is figyelemmel kísérik, amely hetente
egyszer	van	műsoron.
Közreműködésükért már sok ajándékot kaptak (meséskönyveket, festéket, CD-lemezt, dominókat, tollas labdát). Munkánkba bevonjuk a környékünkben élő szakembereket is, akik foglálkozásaikkal,	tanácsaikkal
ismertetnek bennünket.
Ezeket projekt munka formájában szokjuk végrehajtani.
A 2000-es évben a következő projekt munkákat végeztük el:
A tűzvédelem elleni	hétben-
TŰZOLTÓK AZ ÓVODÁBAN ÉS ISKOLÁBAN-a tűzoltók	életével,
küldetésükkel, fontoságukkal ismertette meg két tűzoltó gyermekeinket. Közreműködtünk a gyerekek rajzaival a „Tűzoltó segíts” című községi szinten kiírt pályázaton és díjként az óvodások 10.000 tollárt kaptunk, amelyet különböző festékek, színes papírok, ragasztók vásárlására fordítottunk, iskolánk egyik tanulója pedig könyvjutalomban részesült. Ezen kívül az óvisok még rajzaikkal egy országszos	pályázoton	is
közreműködtünk amelyen köszönetét és dicséretet kaptunk. A pályazat a „Kéménytűz” cím alatt folyt.
Az élet télen-Bemutatkozik a vadászcímű program keretében a gyerekek megismerték az emberek, állatok és növények telelését és egymástól való függésüket.
Az első meséskönyvem-című program keretében a gyerekek a könyvtárral és a könyvtáros munkájával ismerkedtek meg. Két hetente rendszeressen ellátogattak a könyvtárba. A kikölcsönzött könyveket pedig otthon szüleikkel olvasgatták. A gyerekek kitaláltak egy adott kép alapján egy történetet, amelyet elmeséltek, lerajzoltak és címet adtak neki. Az óvónők a meséket leírták, lapokat összeköttették, majd minden gyerek haza vitte a saját meséskönyvét. Az iskolások pedig saját maguk készítettek képeskönyvet a legkedvesebb meséjükről.
A közlekedés terén a GYEREKEK A KÖZLEKEDÉSBEN-cím alatt konkrét információkat, fontos tudnivalókat szereztek a rendőrbácsitól, aki a rendőrkocsi mellett az udvaron oktatta a gyerekeket.
A rendőrök is meglátogatták iskolánkat és óvodánkat Obisk policije v vrtcu in šoli
Iskolánk tanulói - Naši šolarji
19
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Egészségesen táplálkozunk - Zdravo jemo
keretében próbáljuk a gyerekeket megismertetni és rászoktatni a helyes és egészséges étkezésre, különösen a zöldségek és gyümölcsök fontosságára és a tisztaság fontosságára helyezzük a hangsúlyt.
Régi szokások és megörökítése-keretében ellátogattunk Gálákhoz, ahol a gazdasszony és a gazdaúr tökmagozás közben meséltek arról, hogy mire jó a tök és a tökmag. Munka után megvendégelték a gyerekeket süteménnyel, kaláccsal és otthoni gyümölcslével, mind azt régen szokták. Zengő dallal búcsúztunk el.
SZÍNES, VÍG DECEMBER-Mikulás látogatás, fadíszek készítése a szülőkkel , vígság a Télapóval, három színházi bemutató, dínom-dánom a Kétnyelvű Általános Iskolán Párosfalván, a gyerekek számára, mesemondás-mesélés minden nap, ezen kívűl minden, az óvodánkban és iskolánkban dolgozó felnőtt mesél egy mesét. Rajtuk kívül egy nap mesélt gyermekeinknek a domonkosfai óvónő, amely mesélést viszonoztunk. Közreműködtünk különböző képzőművészeti kiállításon is. Évzáróként rendeztünk egy egynapos kiállítást közösen az iskolásokkal, amelyen kis művészeink nagy műveit állítottuk ki a szülők részére.
Kölön figyelmet szenteltünk a szülökkel való közreműködésnek, hisz rendezünk klasszikus szülői értekezleteket, elbeszélgettünk velük egyénileg (az iskolában fogadóóra keretében a hónap második hétfőjén) vagy csoportban. Közösen készítjük fel gyermekeinket az olvasásra és írás tanulására. Együtt rendezgetjük és szépítjük óvodánk és iskolánk környezetét. A szülők segítenek a gyerekek szállításában ha kirándulást, óvoda- iskola látogatás, városlátogatást szervezünk. Épp úgy nagyon sok anyagot gyűjtögetnek számunkra.
Tehát közreműködésünk nem csak azon múlik, hogy egy intezményhez tartozunk és egy épületben vagyunk. Közösen szervezzük ünnepélyeinket, az iskolazárót, sétákat, játékokat, ételkészítéseket, közös napokat. Szakmai	kérdésekben	is
közreműködünk. Fontosnak tartjuk a tapasztalatcserét, ami nem okoz gondot, hisz legtöbb programot együtt valósítuk meg.
Nagyon fontos számunkra az is, hogy közreműködünk a határon túl levő óvodásokkal is és az elkövetkező évre tervezzük az iskolások közreműködését
Az egyik a Hodosi óvoda és iskola Szlovákiában, amely gyermekeivel és
Együnk jót és egészségeset program óvónőivel és tanítóival levelezés formájában barátkozunk. Különös nap volt óvodánk számára pedig május 10-ke, amikor elutaztunk Magyarországra, a bajánsenyei óvodába. Ott nagy örömmel fogadtak bennünket, úgy a gyerekek mint az óvónők. A közös játék,	barátkozás	melett
megismerkedtünk egy kerámikus művésszel, akivel minden gyerek egy agyagedényt készített. Az edényeket kiégette és amikor októberben viszonozták látogatásunkat át is adták őket. Ekkor mi is kedveskedtünk nekik, hisz házmesterünk megismertette őket a méhek életével, megkóstoltak többfajta mézet, majd viasszgyertyákat és díszeket csináltak. Így tőlünk sok élménnyel és ajándékokkal távoztak a bajánysenyei pajtások. Az iskolások pedig Moravske Toplice község még két	iskolájának	tanulóival
ismerkedhettek meg a gyermekhét keretében rendezett bábszínházlátogatón Fokovcin és a közös sportnapon Párosfalván, amelyet gesztenyepiknikkel zártunk és amelyere az ovisok is velünk tartottak.
Nevelési hozzálépésünk nyitott és dinamikus, elsősorban nyitott a gyerekek iránt, a szülők iránt, ezek kívánságai és személyisége iránt és átveszi a környezetből indított inditékokat is.
A konkrét környezetből indulunk ki, szem előtt tartva az évszakokban történő változásokat, a mindennapi aktuális történeteket és a gyerekek kívánságait, érdeklődését.
Az év vége közeledtekor kívánunk mindenkinek csendes, nyugodt ünnepeket és mindenben gazdag 2001-es esztendőt!
Totić Rozalija a fiókegység vezetője
Naši otroci v Prosenjakovski šoli
Učenci, po končanem drugem razredu na Hodošu, nadaljujejo šolanje na matični Dvojezični osnovni šoli Prosenjakovci.
Šestindvajset učencev se s šolskim avtobusom zjutraj odpelje in v popoldanskem času se vrača domov. V Prosenjakovcih sklepajo prijateljstva z učenci iz drugih vasi in ob koncu osemletke je slovo težko za vse.
Naši učenci so aktivni v interesnih dejavnostih, ki so na šoli. Vključujejo se v razna tekmovanja in natečaje. Skratka vzgajajo se in izobražujejo ter se tako pripravljajo na pot, ki ji pravimo življenje.
Kajti citat pravi:
»Življenje je boj, nenehen boj za obstanek, toda, ti se ga ne boj, ne kloni njegovim udarcem, kajti le z dobro voljo in vero v svoje moči, boš premagal vse, zato ne obupaj!«
Liljana Gal
20
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Gyermekeink a Pártosfalvi Iskolában
A tanulók, miután befejezték Hodoson a második osztályt, a pártosfalvi központi Kétnyelvű Általános Iskolában folytatják tanulmányaikat.
Húszonhat tanuló reggel busszal utazik be a központi iskolába, délután pedig haza. Pártosfalván a többi tanulóval barátságot kötnek, így a nyolcadik osztály befejezése után nehéz a búcsú.
Tanulóink a szakkörökben is igen aktívak, különböző vetélkedőkön és pályázatokon vesznek részt. Tanulnak, nevelkednek, így készülnek fel arra a nagy útra, amit életnek nevezünk.
Idézni szeretnék:
»Az élet küzdelem, végtelen küzdelem a megmaradásért, de te ne félj tőle, ne törjön meg kegyetlensége, hiszen csak jókedvvel
és azzal, hogy rendületlenül hiszel magadban, fogsz legyőzni minden akadályt, ezért ne add fel, ne csüggedj!«
Gal Liljana
A hodosi kultúregylet múltja és jelene
Ebben az évben ünnepelte a hodosi kultúregylet 50. évfordulóját, az énekkar pedig 20 éves lett. Ez alkalommal a falumban ünnepélyt rendeztek.
Az ünnepély alatt sokat megtudtam az egylet múltjáról. Az egész először egy színjátszócsoporttal kezdődött. Ez a színjátszó csoport több színdarabot is bemutatott. A csoportban egyaránt voltak fiatalok és idősebbek is. Abban az időben még nem volt kultúrotthon, ezért az első színdarabokat pajtákban mutatták be. De akárhol játszodtak, az előadásoknak sok látogatója volt. A lelkes színjátszók pedig sosem okoztak csalódást hűséges közönségüknek. Múltak az évek és elkezdték építeni a kultúrotthont. Az elkészült új kultúrotthon még több nézőnek adott helyet és az egylet munkáját is megkönyítette. A tagok száma évről évre gyarapodott. A színjatszócsoport munkájának abbamaradásakor létrejött az énekkarunk, amely már munkája kezdetétől szép eredményeket ért el és így sokszor hívták vendégszerepelni. Énekkarunk sikerei közé számíthatjuk a szlovákiai és magyarországi szereplé-
Az énekkar tagjainak száma váltakozik. Voltak akik falunkból elköltöztek vagy megöregedtek és ezért énekkarunk újabb tagokat keresett a helyükre. De vannak köztünk olyanok is, akik kezdettől fogva hűek az énekkarhoz, amelynek remélem még én is sokáig tagja leszek.
Büszke vagyok, hogy HODOS az én falum is.
Orbán Mateja 8. osztály
A hodosi vasút
Az első világhaború előtt, valamikor az 1910-es években Hodosra is eljutott a vasút. A munkálatok hosszasak és nehezek voltak. Nem voltak gépezetek, ezért minden munkát kézzel végeztek. Szerszámok: ásó, csakány, lapát és a talicska volt. A munkásokat kubikosoknak nevezték. Talicskával hordták meg a töltést.
Ez a vasút Muraszombatot Pesttel kötötte össze.
Az első világhaború után a vonat csak Hodosig közlekedett. Autóbuszok nem jártak, az autók is igen ritkák voltak, sőt még kerékpár sem volt minden háznál. Az emberek vonaton utaztak, és az árút is vonattal szálították. Stanj eveinél hatalmas emelkédes volt, még alagutat is kellett fúrniuk. Itt bizony nagyon nehéz volt a munka a feltörő víz miatt. A vonat a parton mintha ezt mondta volna:”csihi-puhi, csihi-puhi.” A második világháború alatt közlekedett a vonat. Hozta-vitte az embereket, a katonákat a frontra, vagy a frontról haza. A háború után a 60-as évek elején megszüntették a járatot azzal az okkal, hogy a vasútnak vesztesége van. Akkoriban építették meg Hodos és Muraszombat között az utat. Azt is mondták, hogy erre már úgysem jár soha többet vonat. Elmaradt a vonatfütty, az égen sem gomolygott a füst. Évtizedek teltek el azóta, hogy ismét beszélni kezdtek a vonatról. Az irányok többféle változata szóba került. Végül is a magyarországi vezetőséggel megállapodva, a vonat Hodoson át vezet majd Budapestig és tovább kelet felé. Nálunk jóformán két év alatt készült el a vasútvonal és az új állomás. A táj kicsit megváltozott. Megépült a nagy állomás, a vámterület, leraktak öt vagy hat sínpárt, megépült Hodos és Kapornak között egy új felüljáró védő korlátokkal. A vasútállomás közös
épület Magyrországgal, ahol kb. 160 alkalmazot fog dolgozni. A munkálatokat ma már nem kézzel, hanem különböző gépezetekkel végezték. A töltéshez nem kellettek kubikosok, mert hatalmas teheratókkal hordták a földet, a kavicsot és a vágott követ. Az újságban olvastam, hogy talán már december második felében megindul a próbaforgalom. Talán február elején meglesz a hivatalos átadás is. A nemzetközi forgalom majd június elejével indúl. A szerelvényeket most nem füstöt okádó mozdonyok huzzák, hanem dieselmotoros mozdonyok. Füttyszavuk majd messzire hallatszik.
Kívánom, hogy a vasút hozza vissza az életet a faluba, ha nem is lesz már olyan csendes és nyugodt a légkör mint az útóbbi évtizedekben.
Peilschmidt József 8. osztály
Moje prvo daljše potovanje
Lansko leto, proti koncu šolskega leta, smo folkloristi prestopili mejo z Madžarsko in se za dva dni z avtobusom odpeljali v Körmend.
Tudi citrarji so šli z nami. Mi citrarji smo izstopili v vasi, kjer je bil naslednji dan glavni nastop. Bili smo z učiteljico Gabrielo. Nestrpni smo bili zaradi nastopa. Pred nastopom pa smo skupaj z učiteljem še enkrat vadili. Nato je sledilo tisto, uh. Na naš nastop je čakalo občinstvo. »Ne smem in ne smem se zmotiti,« sem si ponavljala sama v sebi. Vendar je bilo vse dobro. Nihče se ni zmotil. Po nastopu je sledilo kosilo. Po kosilu je naju s Tamaro čakal avto, s katerim so naju odpeljali k drugim folkloristom. Tam sva nastopali. Bilo je na prostem. Med plesom na vročici in sveže obarvanim odrom, je Tamari postalo slabo in morala je zaključiti ples. »Ne zdaj
21
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
Tamara,« sem si rekla. Vsi smo se počutili utrujeni in nemočni zaradi prevelike vročice. Za Tamaro je učiteljica poslala po pijačo in po zdravnika. Ni bilo nič hudega, le zaradi vročice je omedlela. Vsi smo se zelo prestrašili. Za odrom pa je nek gospod prodajal sladko sadno peno, s katero smo se vsi posladkali. Prišli so naši vrstniki in drugi otroci. Izbrati smo si morali pri kateri družini bomo prespali noč. Izbrala sem deklico z imenom Eva in v roke sem ji podala svojo potovalko. Čakal nas je avtobus, s katerim smo se odpeljali v Könnend, kjer smo opravili sprehod po mestu. Najprej smo se seveda morali preobleči. Ker sem imela debele žabice, so me čevlji tiščali. Bilo je zelo lepo in zabavno. Sledilo je tisto najhujše, morali smo k družinam. Vendar je bilo lepo. Z Evo sva se spoznali in bilo nama je zelo lepo. Naslednji dan smo imeli še zadnji nastop. Za tistega se nisem več bala. Saj je bil slovenski ples in zelo lahek. Ko smo z nastopom zaključili, smo se z učiteljico odpravili na sladoled. Tam je bilo skoraj najlepše. Nato je sledil odhod. Poslovili smo se in odšli proti postaji. Prtljaga je bila težka. Ko smo bili že vsi na avtobusu, smo si oddahnili.
Potovanje je bilo kratko, a zelo lepo. Bili smo veseli, da smo lahko nastopali.
Sanja Nemec 7. razred
Hodos ünnepelt
Novemberben Hodoson nagy ünnepély volt. A helyi kultúregylet megalakulásának 50. évforduóját és az énekkar megalakulásának 20. évfordulóját ünnepeltük meg.
Az évfordulók fontossága miatt nagyon sokan jelentek meg az ünnepélyen. Eljöttek a falusiak, de sokan megjelentek a közeli és távoli falvakból is. Az ünnepélyen a sok fellépő közt bemutatkozott a zsitkóci énekkar, a pártosfalvi iskola néptánccsoportja, a lendvai néptánccsoport és Szőke Krisztina versmondó. Vendégek érkeztek a szlovákiai Hodosból is. Először a hodosi énekkar lépett fel. Majd Orbán Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követte a pártosfalvi iskola néptánccsapartja és a zsitkóci énekkar fellépése, valamint Szőke Krisztina szavalása. Befejezésül az ünnepelt énekkar lépett újból színpadra. Ekkor kérték fel az énekkar régi tagjait is, hogy csatlakozzanak az énekkarhoz és
együtt énekeljenek. Szép sikert aratott minden résztvevő csoport.
Ezután következett az ajandék átadása. Ezek között volt egy kép is, amely ezentúl a kultúrotthon falán fog diszelegni és emlékeztetni arra az időkre, amikor a falusiak még színdarabokat is tanultak. Ezekben a színdarabokban öreganyám is játszott és még ma is büszkén mesél nekem azokról az évekről.
A kultúrműsor nagyon szép volt. Nagyon büszke voltam magamra is (hiszen én is tagja vagyok az énekkarnak) és a falumra is, mert ilyen sokáig életben tudták tartani kultúregyletünket.
Toth Anita, 8. osztály
Moje prvo daljše potovanje
Moje prvo daljše potovanje sem imel, ko sem bil star sedem let. Z družino smo se odpravili na morje na Hrvaško. Že zjutraj ob pol petih smo se odpravili, saj je bila pot zelo dolga. Takrat sem se tudi prvič vozil po avtocesti. Ko smo bili že malo utrujeni od vožnje, smo se ustavili in spili kavo ter sok. Ko smo končno prispeli do hrvaške meje, sem vedel da ni več daleč in tako je tudi bilo. Prišli smo do hotela. Tam smo še kako uro ali dve čakali pri recepciji, da smo dobili ključ od sobe. Takoj, ko smo dobili ključ, smo šli pogledat sobo. V njej sicer ni bilo televizije, vendar smo se vseeno počutili dobro. V naslednjih dneh smo skoraj ves čas preživeli na plaži. Voda je bila prekrasna. Nekega dne pa smo se peljali z ladjo skoraj pet ur. Bilo je lepo, vendar nekoliko dolgočasno. Tako se je iztekal zadnji dan in odpravljali smo se domov. Ko smo bili že skoraj v avtu, pa smo zaslišali krik. Neka ženska je bila v vodi in se utapljala. Tudi drugi ljudje so to zaslišali. Ko smo pritekli tja, je ženska že bila pod vodo. Dolgo smo tam čakali in gledali, a nihče ni upal skočiti v vodo. Potem je nenadoma neznanec skočil v vodo in se potopil, da bi rešil žensko. Skoraj deset sekund ga ni bilo, ko je spet prišel na površje, a na žalost ženske ni imel v roki, potem je poskusil še enkrat in takrat mu je uspelo. Vsi smo si oddahnili. Ženska je bila v slabem stanju, vendar je takoj prišel rešilec in jo odpeljal v bolnišnico. Tako smo se tudi mi končno odpravili. Domov smo prišli hitro. Spraševali smo se še, kako je z žensko, ki je bila skoraj na pragu smrti in spominjali smo se tistega junaka, ki jo je rešil. Po nekaj
dneh smo to že vsi pozabili in se veselili, kaj vse lepega smo na morju doživeli.
Andrej Novak 7.razred
Zakaj se odločam za življenje brez alkohola
Riba brez vode ne more živeti.
Ravno tako človek brez tekočine.
Kako je z alkoholom in sužnjem njegovim?
Tak človek brez alkohola ne more preživeti.
Alkoholizem je en velik ribolov, vse si upa kot bonton.
Kaj sploh je alkohol in alkoholizem? Alkohol poznamo predvsem kot pijačo. Na žalost pa vsi vemo, kje in kako vpliva na naš organizem oz. kaj so njegove posledice. V alkoholnih pijačah je alkohol pomešan z vodo, največkrat pa z raznimi drugimi snovmi.
Alkoholizem je stanje človeka, ki je od alkohola odvisen, torej ga mora prekomerno uživati, da se s tem pomiri. Alkohol na vsakega človeka deluje različno, saj smo ljudje različno zgrajeni in v nas so lahko ob uživanju različne koncentracije alkohola.
O posledicah uživanja alkohola... Uživalci alkohola ne bi radi pritrdili, da so alkoholiki, vidimo pa njihovo odvisnost. Pitje alkohola ne sodi k zdravemu življenju, kajti začno se kopičiti težave, množijo razočaranja in življenje alkoholika postaja puščobno, sprevrže se lahko celo v neznosno in nečloveško. Človeku se poruši zdravstveno stanje in sposobnost
uspešnega presojanja....
V prvotni stopnji alkohol razdraži človeka, nato pa se začne presnavljati v njem in s krvjo kroži po celotnem organizmu. Najhujše je dejstvo, da prizadene tudi živčni sistem, ki pa ukazuje celotnemu organizmu. Pijan človek se lahko zahvali obrambnim mehanizmom telesa, ki povzročijo zaspanost ali bruhanje. Vendar pri kroničnih alkoholikih ti lahko odpovedo, kar ne smemo kriviti človeškega organizma, kajti človek ga je pripravil do tega. Še več alkohola vodi v smrt!
22
Glasilo Őrség - Őrségi hírlap
O razširjenosti uživanja alkohola.... Večina mladih se ne boji nevarnosti uživanja alkohola, saj jim majhna opitost povzroči le veselje in sproščenost. Na svojih srečanjih se posebej pripravljajo na zabavo ob alkoholu, ki povzroči prijetno vzdušje, ko se skrbi in obveznost za nekaj časa umaknejo nekam v pozabo. V ljudeh
povzroči opitost spremenjeno vedenje, naenkrat se sprostijo čustva, poveča se njihov pogum, lahko celo zapoje,
objema, zmerja, pretepa..
Da bi poiskala odgovore na vprašanja o uživanju alkohola sem oblikovala vprašalnik. Deset vprašaj za odrasle, naslednjih deset pa za osnovnošolce, in
sicer sem vprašanja ponudila sošolcem v našem 7. razredu. Ugotovitve sem uporabila zgolj za lastno analizo o razširjenost in odnosu do alkohola.
Štefania Takač 8.razred
Izlet upokojencev
Septembra 1996. je bila podpisana listina o pobratenju s takratno Krajevno skupnostjo Hodoš in občino Vidrany-Hodos na Slovaškem.
Od takrat, pa do danes smo izmenjali že veliko obiskov in nastopov.
Za letošnje leto pa smo se dogovorili za ogled pobratene občine Hodos z upokojenci.
Tako smo se 30. junija odpravili v zgodnjih jutranjih urah z avtobusom proti Slovaški.
Prek slovensko-madžarske meje smo nadaljevali pot po Madžarski. Polni pričakovanj smo prispeli na mejni prehod Vámosszabadi-Medvedov, na madžarsko-slovaški meji, kjer so nas pričakali vodiči:	pobudnik za
ustanovitev sodelovanja g. Bela Győri, predsednica tamkajšnjega Društva upokojencev in podžupanja občine
Z mejnega prehoda smo se najprej odpravili na hidroelektrarno Bős pri Dunajski Sredi. Tu smo se zadržali
skoraj največ časa, saj se večina ni mogla načuditi tej čudoviti posebnosti na Donavi. Po ogledu le-te smo se odpravili na ogled samega mesta Dunajska Sreda.
Nato je sledil odhod v gostujočo občino Hodos. Na sedežu te občine so nas zelo lepo sprejeli. Po pozdravnem govoru obeh županov so nam postregli z zelo dobro pripravljenim kosilom.
Po obedovanju, okrog 14.00 ure je sledil ogled samega naselja in znamenitosti, kot so: osnovna šola, pravoslavna cerkev in pokopališče. Po mestu smo hodili peš kar nekaj časa, mnogi so zraven tudi peli, mimoidoči pa so nas z veseljem pozdravljali. Vodiči so nam vsako znamenitost zelo lepo predstavili. Še posebej pa smo si z zadovoljstvom ogledovali pravoslavno cerkev, ki nam jo je predstavil tudi sam duhovnik.
Potem smo se odpravili na avtobus, s katerim smo se odpeljali do starega mlina ob reki. Tam nam je zdajšnji lastnik povedal nekaj o zgodovini mlina in o kruti usodi prejšnjih lastnikov.
Po celodnevnem ogledovanju zanimivosti smo imeli tudi čas zase in za nakupe. Na obrazih večine je bilo čutiti zadovoljstvo in veselje, saj je takšno druženje nekaj posebnega. Pozabili smo na vsakdanje skrbi in se predali užitkom ob ogledovanju zanimivosti.
Vendar je v poznih popoldanskih urah prišel čas za slovo. V upanju na ponovno snidenje smo se okrog 17.00 ure poslovili in se odpravili proti domu. V avtobusu je bilo zelo živahno, saj smo vsi bili dobre volje in polni novih doživetij. Da bi nam pot čimprej minila smo tudi kakšno zapeli in pripovedovali razne šale.
Ko smo prišli na Madžarsko smo pričakovali naslednjo postajo, saj smo se dogovorili, da se bomo blizu Szombathelya ustavili na večerji.
Po opravljeni večerji, pa nam ni preostalo nič drugega, kot da smo se vrnili domov.
Sandra Pucko
Izlet upokojencev na Slovaško - A nyugdíjasok kirándulása Szlovákiába
23
Béke szálljon minden házra, kis családra, nagy családra! Karácsonyfa, fenyő ága, hintsen bekét a világra
Szerkesztőség
Toplo ognjišče in smeh v očeh Iskreno želimo vsem v prazničnih dneh, da zdravja in srečnih trenutkov nešteto v obilju nasulo bi novo leto!
Uredniški odbor