Poštnina plačana v gotovini.
f r
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
CSna — Ara 1 25 Din.
KA KRA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevci, lg26. március 2
ö.
Broj 13. Szám.
Dok né réda,
tak né méra!
Prekmurszke evang. sinyori-je preminőesega leta obdr'zánoga szpráviscsa (gyülésa) opiszanye je v „Düsevnoga Liszt"-a 4. bro-ji dokoncsano. Nebi radi kritizé-rati toga szpráviscsa szkoncsáva-nya, ár tak právijo ka je bo'zen vtics, ki vu szvojo gnézdo gnűszi. Vendar szmo pa tüdi zagvüsani vu tom, ka nebi bili vréle kotri-ge ev. szv. matere cérkvi, csi ^ nebi obüdjeni i vréli piszátelje bili cérkevni zákonov i nam idő-cse pravice nebi zagovárjali, ali nebi živeli z nam v cérkevnoj | usztávi (alkotmány) zagvüsanitn jusom. Nescsemo pa edno ali ovo I falingo z-materiálnoga vzroka, nego tembole zavolo szkrsenyá i gmajnarov pravice obsződiti, záto ; edem pár récsi szi dopüsztímo i povedati k zapíszniki sinyőrszko-, ga szpráviscsa z-Ieta 1924 i 25, tőda k-tőzadévnomi artikulusi v j „Düsevnom Líszti."
1924. leta obdr'záni sinyőr-| szki gyűlés je tak szkoncsao, ka sze dühovnikov valrizérana plácsa na vszáko leto obdr'zánom sinyörszkom szpráviscsi bőde va-lutárno potrdjávala tőda szpre-menjávala. Tő bi bila edna pra-vicsnoszt te, csi bi tő valorziéra-nye po zákonszkoj pőti od gmajn sztráni potrdjeno bilő. Tá pravica í sze je pa na 1925. leta obdr'zá-í nom sinyörszkom szpráviscsi tüdi j v kőt vrgla, tőda sze je prvésega leta szkoncsanye né respektiralo. Kak? Nasa valuta sze je 1925. [leta prőti 1924-tomi leti za 30%-| ov zbőgsala, tá podignyena dü-' hovniska plácsa sze je pa vendar nihála v prvésega leta 40 krátnoj visini, csirávno ka szo sze céne vuvszemtáli za 50%-ov ponižale. Kak more edno szkon-| csanye tő driigo v takso láz t posztaviti, szploh pa te, csi je od I cérkevnoga dela gucs, kak od | pőtikazácsa morálé.
V 39-tom punktumi toga i zapisznika nam z vfilkov zado-[volscsinov naznányajo, ka od g. I sinyőra po „krátkom" (!) szpoz-[ návanyi, Kühár Stevana i tüvári-I sov prito'zba zavolo vszebine i \forme szlaboszti i pomenkávanya fje zavrzena. Radi bi znali gde i : na kaksoj sztráni je vszebine alí forme szlaboszt?! Ka sze mogő-| cse naj v jávnoszti nerazmi na-
pácsno, moremo té prito'zbe prigodo n.íkrátci znővics opíszati.
Püconszka gmajna je szkon-csávala predlog naj bi sze dalő v Püconszkoj sőli nasztávlenomi dr'závnomi vucsiteli, Titán Józsefi, vucsitelszko sztanüvány? Te predlog je dao g. dühovnik, naj déte imé má zavolo toga, ka bőde g. Titán grnajnszke racsune szpelá-vao. Predlog je büo na glaszü-vanye dáni, i je z málov nav-zőcsnosztjov, z escse ménsov vecsínov szprejéti. Po tisztom szklepi je pa bilő ne szaim sztanüvanye nego preci zemlé dáno, na škodo gmajne, g. vu csiteli, tüdi sze je zapísznik tak glászo. Csirávno to célo delo znájo vszi navzocsi bodőcsi gmaj-narje ovacsi i né tak, kak sze je tő v prakszi zgodilo, sze pod diktature mocsjőv, doszémao niká né zgodilo szpremembe. Radi bi pa znali, kak dalecs vszéga de-lokrőg ednoga dühovnika, ali szamo je du'zen 52 nedeli i pár szvétkov predgati i za péneze Bogá moliti (ár szo v zádnyetn vremeni za dohodka vretino tüdi tő gori najsli), ali szo pa du'zni tüdi i gmajne pisz-mena dela tá oprávlati, pa né na gmajne bremen szi' piszácsa zrendelüvati. Vsze tő je med gtnajnarami zburkanve narédilo, 1925. februára 26-toga obdr'záni gmajnszki gyűlés je záto falingo korrigérati zélo i gda szo g. dühovnik Luthár od vszákoga, kí je prőti tomi obszolutizmi récs vü-pao zdignoti récsi pravico kak predszednik odtégnoli, inspektora zagovornika pa je né bilő, je ve-csína gmajnarov gyűlés zapűszti-lo, i apellácijo dalő tüdi prőti
d
odebnnyi inspektora i kurátora.
Tő je je bio vzrok apellá-cije i tő je prišlo pred sinyör-szko szpráviscse. Nameszto toga pa, ka bi sze dugoványe tam isztinszko razprávlalo, szo apel-lácije niti né goriprecsteli, apellácijo podpiszane gmajnare niti na gyűlés né pozvali, nego za govárjali szo tiszto krivico, stera je navzocsim neznána bíla. Nameszto toga, ka bi prito'zbo v gmajne krőgi résili, dáli szo jo na jávnoszt, tüdi na siny. szpráviscsi je obládala krívoga dühovnika récs z podporov oproseni zagovornikov, né pa g. sinyőra, kí je predlagao ednők komissijo za pregléd dela.
Tak sze je zgődilo, i tak naj povno'závajo odürnoszt, rájsi predgajo práznoj cérkvi, kak pa ka bi zeiénye gmajne na oblád-noszt pűsztili; po vsze szili scsé-jo v abszolutizma rokáj dr'zati, niti tő nedopüsztijo ka bi szi gmajna inspektora odebrála, ár kak szo tő pravli: „nescsem ka bi sze inspektor na mojem si-nyeki gezdo'. Nevémo kak sze má sto na drűgoga sinyeki gez-diti, csi vsze delo po rédi tecsé. Niká drűgo sze nemre zgoditi, kak vő sze more z-trébiti abso lutizem, vpelati réd, ár szamo tak léko oszvedocsimo pred celim szvétom, ka v ev. verevad-lüványi demokratizem i autono-mia kralűje, na steroj podlági sze ginajnarje szarni ravnajo léko, né pa p~d diktaturov dühovnika. V tom pa dühovniki z lépov példov morejo napré hoditi. Dokecs pa toga ^zküszili nebőmo, tecsasz náj vfezi prednami motto: Dokecs né réda, tecsasz né méra.
Nincsics külügyminiszter április közepén Bécsbe utazik.
Beavatatt helyen ugy tudják, hogy Nincsics külügyminiszter április 20-án Bécsbe érkezik és tárgyalásokat kezd az osztrák kormánnyal egy olyan jellegű osztrák-jugoszláv döntőbírósági szerződésről, amelyhez hasonlót Austria már kötött Csehszlovákiával. Hivatalos helyen Nincsics bécsi útjáról még nem adtak ki jelentést, ezek ellenére a sajtó biztosra veszi~a jugoszláv külügyminiszter útját és azt irja, hogy Nincsics bécsi látogatása összefüggésben van azokkal a tanács-
kozásokkal, melyeket a kisantant államok Genfben lefolytattak.
Az osztrák-jugoszláv döntő-birósági szerződés politikai körök szerint nagyjelentőségű diplómo-ciai lépés lesz, mely a két ország közti viszonyt szorosabbra fűzi.
Je vsze mogőcse?!
Z május prvim sze zacsno növi !zelezniski vőzni réd, vozila bőde vecs-krát i hitre. Tö nász veszelí, poszebno pa tiszte med nami, ki vecs nücamo
'zeleznico za nase őpravice, i ki szmo 'ze od szame té pu'zove voz'nyé na !zivcaj bete'zni pösztali. (Nevémo zakaj pišejo telko od denésnye hitroszti, csi mi toga nepoznamo.) Edno pítanye pa osztáne escse i potom tüdi odpréto, ka csi sze tícse té növi vőzni réd nasega „expressa" M. Szobota -Hodos tüdi ali pa szamo oni modernési linij? I Mí szmo natom meszti mislénya, ka je tő ednok nemogőcse. Hitro voziti je szamo na tisztoj Vzeleznici mogőcse, gde je proga v tisztom sztáni, kak sze tő dosztája za 'zeleznico, i stero rávno pri nájbőgsoj volé nemremo trditi od nase proge. Pri denésnyoj j puzovoj hitroszti je prisziljen sze cslovek szakulérati dati prőti !zivlénya nevar-noszti, ár nevé/slovek zavolo svelarov szprehnyenoszti gde i gda ga doszégne neszrecsa, zavolo nerédno posztávleni siny nevémo v sterom momenti léko cslovek mrtvec posztáne. Kak sze tá nasa proga v növi vozni réd vposztávi, predsztávlati szmo szi nemogőcsi ! Ali je v merodájni^krőgaj izda tiszta kon-zer.'ativnoszt, ka je to za »Preknorce« dobro, ali pa ze kralüje nikaksi soci-álen csüt i sze dá telko kredita i delavne mőcsi za tö 'zeleznico, ka sze koncsibár do növoga vőznoga réda v potrében réd vposztávi ta proga ? Szmo radovedni.
Obcsinszke volitvi — praj — 7-ga mája bodejo, tak sze izjavo niki miniszter, szamo ka ne prinasz nego v — Dalmáciji i té pridejo drugi i trétji na vrsto, tak pridejo kőla za szmeti i potisztomtoga pride Prekmurje na vrsz-to, gda nász ze obcsinszki abszoluti-zem na »drog« szprávi. Kak je tő csűdno. Bosznija i Dalmácija szo rávno tak prikapcsene k Jugoszláviji kak Prekmurje i dönok sze tam léko obdržijo obcsinszke volitvi, tű pa né. Szmo radovedni kak mo mogőcsi tö
escse edno dugse vrémen odnásati ? *
* *•
V M. Szoboti, csűdno ali isztina, nájvecs sztanűványszki to'zb jeszte i med térni to'zbami je 30 procentov pröti drzávnim urádom, tőda proti dr'závi. Kak je tő mogőcse, ka bi dr'záva tak brezi racsúna vértüvati mogla, gda csi szi kalabájsz i papér vu röke vzeme te drzávni racsűnszki szvet-nik, ali miniszter, te vözracsűna léko ka dr'záva falé pride vö, csi szi dá za szvoje uráde zidine naréditi, kak pa csi drágo árendo placsüje privátnikom. V treh-stiraj létaj, pa náj bode csi v deszeti létaj, sze pa vszeedno amorti-zéra z tisztov sumov, stero dnesz kak árendo more dávati. Ka pa csi szi escse na szvoje szlü'zbence zmíszli, sterim zavolo takse zanemárjenoszti sztanü-ványszko mizerijo narédi i tak podragsa sztanüvanya nyim, kí szo zavolo szla-be plácse itak !ze tüdi i v pre'zivleny-szkoj mizeriji. Kelko bi sze pa olejsalo nisternim szirmákom I ?
Gi.ffra nyomorúság.
Röviddel ezelőtt foglalkoztunk e helyen azzal a csúf váddal mellyel bennünket Prekmur-jeiket az egész szlovén közvélemény illet, illetve visszautasítottuk azokat a szépen hangzó de csak rovásunkra jrandó szavakat, hogy „szép és gazdag Prekmur-je". Néhányan talán büszkék erre az elnevezésre, talán nem is tetszik egyeseknek, hogy mi az ily címzéseket visszautasítjuk, egynéhánynak hiúságát bántja talán, ha tiltakozni merünk az ily cimek ellen, de bizony isten mi még akkor is tiltakozunk ellene, mert a szegénygazdagság sohasem vált senkinek hasznára s éppenugy nem vállik hasznunkra ez a címzés sem, mert ez csak nekünk kerül pénzünkbe annál merésszebben vágnak bele a nagy adószámokba a mi ter-hünkre. De még amúgy is, mi tagadás, egyes hadimiliomosok kivételével szegények vagyunk, mint a templom egere. Tiltakoznunk kell azonban azért is a „gazdag" melléknevek ellen, mert a hivatalos kimutatásokból ők látják a legjobban odaát, hogy szegények vagyunk, napról napra jobban csuszunk a borzalmas lejtő felé, a uyomoruság tanyájához. Az a szó annál inkább látszik csufnévnek, s hizelgésnek a terhekért. Hogy beszéljenek a számok, íme ide állítunk^ egypárat belőlük, állitásunk fényes bizonyítékaként.
Mikor Ljubljana százhúsz százalékkal több adót szolgáltatott be Beográdnak, mint azt Beográdban előírták, s Prektnurje adóügyi hatósága többet szolgáltatott be Ljubljanának, mint követelte, akkor mondtuk meg mindjárt és nyíltan, hogy mindkét részről ez volt a legnagyobb tévedés, ha ugyan tévedésnek lehet ezt minősíteni, mert ezek-
után kizárt dolog lesz kevesebb adót leszállítani, sőt emelve lesz. Ez be is következett, sajnos de való. Mikor az ut megvolt adva, akkor a többi utánna könnyen jöhet, de a mi megkérdeztetésünk nélkül, s mi türjük mint a szelíd bárányka kést.
Valamikor még Prekmurjé-ban is volt pénz, ez azonban csak addig tartott, míg reánk is ki nem rótták a súlyos adókat. Most azonban, mikor minden gyalog lépésünk is ado és tak-sza alá esik, most már csak váltókkal tartjuk fennt életét a cifra nyomorúságnak, azaz az előbbi, még pénzes voltunkat, ma már idegen pénzzel fedezzük, hogy még ideig-óráig tartsuk magunkat azon a nivón, amilyenre emelték akkor, mikor még pénzünk is volt.
Hogy hogyan haladunk azonban a tönk széle felé, azt csak a holt betűk igazolhatják, melyek nem titkolnak el semmit, nyiltan állanak a szemlélő elé. Tehát nem mind arany a mi fénylik, hatványozva hazugság az ís, hogy wgazdag Prekmurje," mikor
ott látják a számokat azok, kik minket e csufnévnel illetnek. Vagy talán nem igaz, az hogy Prek-murje a mult év folyamán kerekes harminchárom ezer dinárral több váltót használt el mint az 1924 évben? Vagy nem igaz az, hogy Prekmurje népe a kényszer és szegénység hatása alatt a mult évben hatvankétezer dinár értékű váltót volt kénytelen venni az állami monopoliumtól, melyből magára m. szobotai járásra ötvenháromezer esik? Vagy talán ezt el lehet tagadni, s el lehet tagadni azt is, hogy erre nem a rossz gazdasági viszony kényszeritette s az állam rossz gazdaságpolitikája? Bizony mindez tagadhatlan, éppúgy az adó igazságtalanságának volta is! Tehát ne a „gazdag Prekmurje" alapján, hanem a nagyiváltóforga-lom alapján tessék igazodni az az adókivetésnél, törekedve annak redukálására. Ha redukálva lesz, ex kisebbedik a:-nyomor, s boldogul a nemzet. Adó könnyítés, nem csúf név kell, ha tudjuk, hogy ciffrranyomoruság az egész.
Kivégeztek két rablógyilkkost Mariborban.
Szombaton reggel kettős kivégzés volt Mariborban. Zslah-tics Ferenc és Csisz Ferenc rablógyilkosokon hajtották végre a halálos Ítéletet, ame'yet a maribori esküdtszék mondott ki, mert Zslahtics és Csisz Studenci községben meggyilkolták és kirabolták Miclil cipészmestert és feleségét.
A kivégzés végrehajtásának különös érdekességet ad, hogy a rablógyilkosok, amikor kihirdették előttük, hogy az esküdtszék Ítélete jogerőssé vált, bevallották, hogy ők gyilkolták meg Rosenfeld kereskedőt is. A kereskedő meg-
gyilkolása miatt egy Pollák Adolf nevü egyént Ítéltek halálra é* Pollák büntetését később kegyelemből huszévi fegyházra változtatták.
Általános volt az a vélemény, hogy a bejelentés következtében, a halálos ítélet végrehajtását felfüggesztik és Rosenfeld meggyilkolása ügyében uj nyomozást indítanak. Valószínűnek látszott, hogy a rablógyilkosok is azért tették meg a beismerő vallomást, mert azt remélték, hogy ezzel az ítélet végrehajtását sikerült elha-lasztatniok, Azonban a bíróság ugy döntött, hogy a jogerős Íté-
letet feltétlenül végre kell hajtani és annak elhalasztására nincs ok.
Bár a kivégzés hirét nem hozták az újságokban nyilvánoságra, már a kora hajnali órákban nagy tömeg lepte el a törvényszék környékét és reggel hét órakor a közönség feszült érdeklődése mellett kisérték le a törvényszék udvarára a két halálraítéltet Csisz rendkívül nyugodtan viselkedett, az éjszakát is nyugodtan töltötte, sok bort ivott és sok cigarettát kért. Zslahtics ezzel szemben teljesen összetört és egész éjjel nem aludt. Először Csiszt vezették a kivégzés helyére és miután rövidessen ismertette előtte az Ítélet rendelkező részét, az ügyész átadta a elitéltet Mauzer Flórián hóhérnek. Csisz nyugodtan lépett a bitófa alá és a hóhér három perc - alatt végrehajtotta az itétéletet.
Amikor az orvosok a beállott halált konstatálták, a holttestet fekete lepellel borították be, majd előhozták Zslahticsot. Zslahtics alig vánszorgott a bíróság elé, a fogházőrök támogatták és amikor a bíróság számára fentartott asztalhoz értek a halálraítélt összerogyott, ugy kellett talpra állítani a hohérnek és segédeinek, akik ezután végrehajtották az Ítéletet Zslahtics Ferenc négy perc alatt halt meg. Az orvosok konstatálták a halált és a gyászos aktus véget ért.
Glászi—H ri eh.
—	Detelcsno szemen za kotrige kme-lijszke družbe sze dobi pri Čeh i Gá§pár-i za 25 Din. za nekotrige pa po 28 Din. edem kilogram.
—	Vabilo. Andrejsko prostovoljno ogenjgasilno društvo priredi dne 5. aprila 1926. v prostorih gostilne gospe Kata Gergorec v Andrejcih plesno veselico.
élfyetetlei].
Irta: K- V.
(Folytatás.)
Adórján ur bizon ma-holnap megneheztel már a kis ördögre, ha még sokáig vezeti öt orránál fogva. A kis kigyo; — könyöriilettel lehetne már égö szenvedélye iránt s illenék, hogy egy este theára meghívja őt.
—	Hozzávalóról majd gondoskodom én! teszi utána szellemesen és nagylelkűséggel.
—	Adorján ur, mit gondol ? Késő este lakásomon ?
—	Pedig én ezt igy álmodtam. Hiszen olyan pásztori volna az! A kandallóban lobog a tűz, kint fütyül a szél, a thea gőzölög, s mi »karba kar — ajkra ajke. Na? Há? Ugy-e ?
Elvira rá se figyelt. Merően szegezte tekintetét egy sötét pont felé.
—	Jó éjszakát. A viszontlátásra!
—	Hát elkerget?
—	Viszontlátásra ; holnap I
Adorján ur még a zárt ajtónál is suttog egy-két esdő szót ; aztán mélyebbre húzza kalapját, felgyűri kabátja gallérját, tova'siet, s mig a vendéglőbe ér, a hol barátai várnak reá, — még igen sokszor elmondogatja magában biztató mosoly mellett, hogy „az^rt mégis az enyém leszesz te picikém" ! »Tetszem neked, tetszem, kár tagadni is, csak rátartósak vagyu.ik még, hogy a portékának nagyobb ára legyen, Megadjuk, s aztán egyszer, kétszer, senki többet: háromszor. Adorján ur haza viheti a kis angyalt s kedve telhetik benne, a mig meg nem unja.c
Hűvös öszi este van. A szél pirosra csipi az ember arcát ; az utcák olyanok, mintha kihaltak volna. Szerencsére, mert ha valaki meglátná, bi zony nagyot bámulna rajta, hogy a bálványozott primudona nem félve attól, hogy meghüti magát, földszinti lakásának egyik ablakszárnyát lázas si-etséggel s minden óvatosság nélkül nyitja fel, hogy kitekintsen rajta.
Egy pillanat, s az az ifjú, kinek az álfalak között néhány szótt súgott, ablaka alatt terem. Borotvált arcú, szép fiu. Szinész collegája Elvirának. — Nemes, komoly vonásai rokonszenvesek, s hangja, melyen a művésznőhöz szól, lágy s reszket a meg-indálástól.
Csak sietve mondhat pár szót, pedig annyi mondani valója volna; de abban a pár szóban benne van forró szerelme, hűsége, meg.'egy kis méltatlankodás is. — Hát hogyne?
Elvira csak őt szereti, hát nem öt illetné meg az a szerencse, hogy kísérgesse.: E helyett azonban neki, mint valami árnyéknak, etrejtve, kullogva szabad az imádott nőt követnie, s jól ügyelni arra, hogy valahogy vonzódásukat emberi halandó meg ne tudja mert akkor a művésznő könnyen komp-romitálva lenne. Egy színésznőnek szabad, sőt kell U Q Va rlót tartania, egyet-tizet, vagy a mennyire éppen szüksége van, hanem sohasem szabad annyira megfeledkezni magáról, hogy egy közönséges szinészhez leereszkedjék. »Ez nem elegáns.* Sőt mi több, ez
felségsértés volna azokkal szzmben, kik a művésznőt, színésznőt, vagy ko-médiásnőt azzal tisztelik meg, hogy kegyeikkel elhalmozzák.
Mivé lenne a közönség és színésznő közötti solidaritás, akkor ha maholnap egy eredménydús kalandot sem lehet kezdeni, mert a'hösnek attól kell tartania, hogy egy jött-ment komédiás kiüti öt a nyeregből.
Vági Aurél, az a fiatal szinész, tudja az nagyon jól, hogy igy gondolkodnak, s bármenyire fáj is neki, de imádott Elvirája jó'vöje érdekében titkot tart. Bocsásson meg neki Elvira, ha olykor mégis ajkára jön a méltatlankodó szó, de ő érzi, hogy az alárendelt helyzetbe belenyugodni annyi, mint sarokba dobni férfiasságát, s a mások jóakaratáért s önző pártfogásaért feláldozni nyugalmát, s bérbe adni azt a boldogságot, melyet szerelme kinál. — Bocsásson meg neki Elvira, de ö nem kalandhös, ö igazán szeret; s a szerelemnek ezernyi vágya van ; bizon az ember néha akarata ellen is kifakad.
(Folyt, köv.)
vecs kolekov za to'zbe. Pa dö-nok právijo „bogato Piékmurje", né sziromáki národi menye por-cije (dácsc) ....
—	E hó 28 -án vasárnap d. u. 2 órakor az e\ang. templomban, az istentisztelet keretében vallásos délutánt tartunk énekszámokkal és szavalattal. Az érdeklődőket ezúton hivja meg az evang. nőegylet.
—	Csempészek boszuja. A még emlékezetes Kuzdobljanai eset, mikor egy fiatal csempészt agyonlőtt a finánc, megboszulta magát. Egy ismeretlen de már sejtett csempész Trdkova magyar határán 24 kg. cukorral megrakottan kelt át, hol az egyedül szolgálaton teljesítő Jug Antal fináncra akadt. Mikor a finánc megállította, az ismeretlen csempész késsel a finánc hasába és lábába szúrt, bizton a du-
—	Vmoi jeni financ. Na vogrszkoj granici szlü'zbo szpu-nyávajőcsega finánca Antona Jug doma z-Razgorja Žabjck v sziü'z-bi pri financsnoj kontroli Marti-nje, 24 lét sztar, je edem doszé-niao escse neznáni svércar, kí je 24 kg. cukra svérco prék, náj-prvle z no'zicom szmekno v cservo i v bedro, potem odvzeo odnyega szluzbeno pűkso i ga sztrélo v cservo. Zgodilo sze je tő 21-ga t. m. na driigi dén szo ga pripelali v spitao v M. Szo boto, gde je tüdi v težke' rane vmrö i szo ga 25 ga od doszti vencov okro'zenoga, z velikim táljemányoin szvoji kolegov pokopali
—	Obeszo sze je v Dugo-
veski goricaj 36 leten Végi Pál.
Vzrok je neznáni, gucsi sze pa,
ka je vcsíno tő v verszkoj blod- , , ......
noszti. Deco, v nazáj nihánom lakodas kozben- 8 amikor »'gy tehe-
piszmi proszi naj nyerni odpüsz- tetlenné tette> elvette szolgálati fegy-
tijo, dale je ze né mogao vzdr- verét 8 azzal szintén a finánc hasába 'zatj	lőtt. Ez történt vasárnap f. hó 21 én,
0	.	r,A I másnap beszállitolták a M. Szobotai
—	Szneg t zanyim pndócsa * hol kiszenvedett. Temetése
sztána, ki ]e v zadnyi dneva, f hó 25,én kartársajnak nagyserege
és koszorúk zömével körülvéve temették el. Az elhalt 24 éves Razgorje Žabljak (Poljčane) születésü, Martinje finánc szakászhoz tartozott.
kralüvala, rávnotak prvési mraz, miszlimo ka je né v ednom meszti vnicso ráno poszéjano detelcsno szemen. Záto sze nez-pozábimo preglednoti széjanye, event. vnicseno znövics szé-jajmo, gledőcs pa na kész-noszt, jo povlácsimo notri, szetvi nebode škodilo tüdi csi nyé malo friskoga zráka püszti-tno, rávno tak kak nisternim lü-dem „haszni" na 'zílo székanye.
—	Heimer Oszkár je szvoj zobni atelier premesztil v Hart-nerovo hiso.
—	Dr'závni dohodki z-vekszInoV i kolekov v Prek-murji v létaj 1924—1925 szo szledécsi bili: Murszko Szobofski davcsni urad je ődao: menic (vekszlinov) leta 1924 v vréd-noszti Din. 26.963, leta 1925 pa v vrédnoszti Din. 53.068, tője za 28.000 dinárov vecs kolekov (stemplinov) pa leta 1924 v vrédnoszti 1 milijon 46 jezero 306 dinárov, leta 1925 pa v vrédnoszti 1 milijon 237 jezero 167 dinárov, tak cca za 200 jezero vecs kak leta 1924. D. Lendav-szki dávcsni urád je pa ődao: leta 1924 menic (vekszlinov) v vrédnoszti za Din. 3.941, leta 1925 pa za 8.955 Din. ergo za 5.014 dinárov vecs kak leta 1024. Kolekov je ödano tam leta 1924 v vrédnoszti za 697.040 Din. leta 1925 pa za Din, 720. 1q2, tak vecs prőti leta 1994 za Din. 23.062. Tak je razvidno ka z-ce-loga Prékmurja je dr'záva na takszni vrednosztnicaj leta 1Q25-ga za frtao milijőna dinárov vecs dohodkov méla, kak pa leta 1924. Pöleg toga je pa tüdi razvidno, ka je sziromastvo za 130 procentov vékse pősztalo lajnszko leto kak pa leta 1924. Vecs ne-vől vecs to'zbe, vecs vekszlinov
—	Heimer Oszkár fogászati műtermét a Hartner féle házba helyezte át.
—	Megkéselte feleségét. Zelko János macskovcei gazda dulakodás közben késsét felesége bal kezébe szúrta s súlyosan megsértette. Zelko Tereziját beszállították a M. Szobotai korházba, vad férj ellen pedig megindult a yizsgálat.
—	Gyilkosság. A D. Lendava melletti Velika Polana községben Persa Annát meggyilkolva találták. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte férjét, kire legtöbb a gyanú, hogy ő gyilkolta meg, mert vadházasságban él egy más asszonnyal.
—	Kazaltüz. F. hó 20-án d. u. ismeretlen okból kigyulladt Györek M. Szobotai gazda szalmakazalja, melyet azonban a gyorsan a helyszínén megjelent tüzóltóság elóltott.
—	Megbüntetett hintótulajdonosok. A dolnja lendavai járás területén több hintótulajdonos lett megbüntetve, mert
akkor a fejtendő jutaléka elesik s nem volna snmmi alapja. Ha tehát törvényesen kötelező ez a takxa fizetés minden évben, akkor nem szabad a beszedését elhanyagolni s háromnégy évenként késedelmesen külön följelentések után beszedni. Ez egy cseppet sem demokratikus eljárás, hiszen még a felebaráti szeretet is tiltakozik ellene. Közöljük a hintótulajdonosok kedvéért, hogy vigyázzanak, nehogy károsodás érje őket. Horvátországban sokkal humánusabban megy az ilyen dolog!
—	Az aprópénzről. Sokan nem tudják, hogy mitfcsináljanak aprópénzükkel? Pedig van egy 285—1922 szn. p. ministpri rendelet, mely szerint az állampénztárak a 25 párás pénzekből 20-, a 10 párásokból 10; és 5 párásokból legfeljebb 5 dinár értékűt fizetésül vagy beváltásául kötelesek efo-gadni. Ugyancsak ezen rendelet szerint a régi osztr. magy, veretű 10 és 20 fill. nikkel vagy pak fong pénzek egyenlő értekuek a megfelelü szátnu jugoszláv parásokkal.
—	A koronás nyugdijak. Bizonyára sokan vannak Prekmurjében is még, akik koronát alapon lettek nyugdíjazva. Ha lehet a felsőbb Ígéretekben bizni. Ugy ez az állapot nemsokára megszűnik. Ugyanis Radics minister, s az összes párt vezérek ígéretet tettek az állami tisztviselők küldöttségének, hogy ezt a sérelmes helyzetet megszüntetik, s ezután mindenki dináros alapon lesz nyugdíjazva.
—	Meglepett csempészek. A napokban a beltincei pénzügyörségnek tudomására jutott, hogy egy nagyobb számú csempésztársaság fog Gomili-cai községbe érkezni Ausztriából. Két pénzügyőrnek sikerült is éjszaka éppen a megérkezés után 7 tagu társaságot meglepni s a hozott gyufát és cukrot elkobozni. Azonkívül a csempészeket még feljelentették.
—	Uj megállóhely építését engedélyezte a vasutigazgatóság a M. Sobota — Ormozsi vasútvonalon. Dekle-zsovje község kérelmezte a megálló helyet, melyhez földet és munkaerőt a község adja, a vasutigazgatóság pedig engedélyezte és felépiti.
— Párizsban lesz az Interparlamentáris Unió jövő évi konferenciája. A mult évi washingtoni konferencia fanácsa el-
k«N0
v Murski Soboti.
V NEDELJO 28. márciusa popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
INGE LARSEN
Drama u 5 činova.
U glavnoj ulozi:
HENNY PORTEN, PAUL OTTO.
INGE LARSEN

VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo.- Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: marc. 27. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 280-^300
225— 175— 1S0— 210— 260— 72 50 300-200— 76— 500—
Det. sz.—Lóherm. » 2550-2800 BENKO: marc. 27.
'Žito—Rozs Ovesz—Zab » Kukorica
Prosző—Köles » Hajdina	>
Szenő—Széna > Graj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab Krumpli	»
Len. sz.—Lenmag »
1 kg.	III. II. I. prima
Bikőv.i Bika |	7-- 7-50 8-— 8*50 Telice [SÜsző (3 !•— 750 8 — 8 50
Krave j g Tehén j«	150 3 —5-— 6'—
Teoci j Borjú J'"	7-— 9'50 10" —
az u. n. taxát évről-évre nem fizették határozta, hogy az idén csak abbé rendesen, s igy most egyszerre ban az. esetl?en tart interparla-
3600 dinárt kell fizetniök. Ugy látszik, ezek a takxák nem birnak a közadók jellegével, mert az illető hátralékosokat személyenkint sem nem figyelmeztetik sem pedig meg nem intik évenként, hanem a tartozást engedik felszaporodni s azután egyszerre több évre teszik esedékessé mindjárt büntetés kiszabásával súlyosbítva. Eddig azt hijük, hogy a hivatalok és a hivatalnokok azért vannak, hogy a közönséget kötelességére kioktassák s érdekeit megvédjék. A büntetés csak azoknak a részére való, kik a törvényes rendet nem tartják be. Minden brachiálís eljárást megelőz a felhívás és a megintés. Ámde
Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
14- 16 — . 28 — 35-— 30--. 25-— 0.75
Pénz.
= D.	5669
= »	0.08
= >	804
= »	1-68
- »	2-27
= 9.145	sfrk.
mentáris konferenciát, ha valamelyik tagállamtól kifezet meghívást kap. Az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottsága március 13-án tartott ülésében megállapította, hogy ilyen meghívás az Unióhoz nem érkezett és azért elhatározta, hogy az Unió az idén nem tart konferenciát Ehelyett — mintegy a konferencia pótlásául — a tanács évi összejövetelével párhuzamosan hívják össze az Unió állandó bizotságait. A tanácskozás helyéül Genfet jelölték ki, időpontját pedig ez év augusztus utolsó hetében állapították meg.
?!
TV
Polskim delav-• com naznanje.
Na Vogrsko se jih sprejmle več sto na razna mesta i vrejmena pogoditi se je lejko samo do 5v. aprila pri delovodjama ANDR1Č ŠTEFAN-u v Pečarovci in SABOR ŠTEFAN v Odrancih, ter pri delavskimi nadzorniki Magyar i Németij v Čentibi. Vsak delavec mora meti pri pogajanji dva svojva kejpa i delavsko knižico.
Odgovorni delo prevzematelj GAŠPAR JOŽEF Prosečka-vas.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-lao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 D.n. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textoni i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme I — mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S F, V C 1 br. 20. posla MURSKA SOBOTA. Kostni esekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelel ik minden vasárnr.p Előfizetési ára negyedévre belföldön Dinár, külföldre 18, "Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1'—, apróhirdetés ü-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS
A kertinövények
műtrágyázása.
A kertinövények csak ugy, mint egyéb kultúrnövényeink főbb tápszeranyagaikat a termőtalaj tápanyagkészleteiből fedezik, még pedig ezek sorából is legfőként a foszfort, kálit és nitrogént, igénylik leginkább. Ha a kihasznált terméketlen földet az imént emiitett három tápanyagot tartalmazó trágyafélékkel megtrágyázzuk, terméshozamkor tüstént megállapíthatjuk azt, hogy kertiföldünk is a háromféle tápanyagtól hasonlít hatlanul nagyobb termést ad mint az esetben, ha azt csupán istálló trágyával, avagy épen semmiféle trágyaszerrel sem trágyáztuk volna.
A mi talajnemeink legfő!<ént a foszforból, homokos vidékeken pedig a káliból is kifogytak; ezt pedig a műtrágyák, szuperfoszfát és kálisó alakjában ma megfelelően visszaadjuk a talajnak, minélfogva az imént említett mü-trágyafélék nagyon is megérdemlik azt, hogy a konyhakertészet azokat minél szélesebb rétegekben igénybe vegye.
Sajnos a mi gazdáink bár mely termelési ágban gazdálkodjanak is, még mindig nem abban az arányban vásárolják és alkaz-zák a szuperfoszfátot a hogyan azt termőtalajaink foszforsav hiányának pótlása megkívánná. Éppen a konyha, gyümölcs és virágkertészet terén sok itt a mulasztás A kertgazda ugyanis inkább vesz pár fuvar nem is mindig elsőminőségii istállótrágyafélét, a melyért elfizet 50 Din szekerenként, holott ha beérné Vs résznyi istállótrágya alkalmazásával, a többit pedig potolná holdanként legalább 2 métermá-zsányi gyorsan oldódó szuperfoszfáttal, hasonlíthatatlanul bő vebb és jobb minőségű terméseket tudna elérni. A csupán istálló trágyával táplált konyhakerti vetemények nagy lombozatot mutatnak ugyan, de hüvely, belső virág és egyéb szem vagy megter-inési'tk silány marad, jeléül annak, hogy foszforsavban szegény talajból táplálkoz'ak, holott ha két évente nem sajnáljuk kertiföldeinktől a métermázsánként 100 dinárnál többe nem kerülő szuperfoszfátot, ugy csekély kiadással is képesek leszünk az eddiginél sokkalta kedvezőbb terméshozamokat felmutatni.
KÖZGAZDASÁG.
Ausztria felmondja a magyar csehszlovák és jugoszláv gazdasági szerződéseket. Az osztrák kormány, hir szerint, elhatározta, hogy felmondja a jugoszláv, magyar és csehszlovák gazdasági szerződéseit, amelyek nem kedvezők Ausztriája i;ézve. A három szomszédos állammal fennálló egyezmények felbontása összefüggésben van azzal az uj gazdasági politikával, amelyről az osztrák kormány már hettek óta tárgyalásokat folytat az osztrák ipnr és kereskedelem képvise lőivel. Az osztrák kormány állítólag azért akarja felbontani a Jugoszláviával kötött szerződést, mi^cl megnl'apodás ellenére a jugoszláv vámhatóságok olyan nagy nehézségeket gördítenek az osztrák behozatal elé, hogy egyre több osztrák cég szünteti be a Jugoszláviába irányuló txuor-tot. Beográdban semmit sem tud nak arról, hogy Ausztria fel akarná mondani a kereskedelmi szerződést s a liirt nem is tartják valószínűnek, mert az osztrák gazdasági élet nem nélkülözh ti sem a jugoszláv importot, sem az ide irányuló exportot.
Konjerejci !
Najlepši žrebci belgijske pasme se spuščajo proti odškodnini 75.— Dinarov na pris--:-: : tavi NEMŠČAK -:-:-:-
veleposestva Beltinci

Zidárszko delo.
poszebno pa ziddnye növi domá-csi pécsi za krűh pecsli, sparherdé i vsze v zidárszke poszle szpáda jöcse delo dobro i po fái céii prevzeme :
NOVAK MIKLOS
zidárszki mojszter - kömives mester MURSKA SOBOTA, Lendavska cesta 38. Miodeneniii kőműves szakmába vágó munkát, különösen kenyér-süiö kemencék, takaréktiizhelyek stb. pontosan és szolidan vállal.
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajiná-ban"
Szabó Íj ej szab nI i cg
kí znájo šivati ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sívanya i k-coj rézanya navesiti isztinszko scsé jo, po n á j m o d er n és em szisztemi, naj sze priglászijo pri: RÁJBAR LACI i ERZSI v Nemcsavci p Marijanci, kí szta po vecs lé'.noj prakszi vezdaj prisla z-Grádca. Pla-csilo po dogővori.
LEGJOBB
w
magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók.
Családok
részére szórakozásnak
Uj idők
és
BORSSZEM 3ANK0
kapható: I. HAHN
papirkereskedésében MURSKA SOBOTA.
Blanye late, stafline, váp-no, cement, kaktüdi vsze-felé kolonialno i specerij-szko blágo po nájfalésoj cé--: :-: ni oddáva :-: :-
HEIMER SAMU
v MURSZKI SZOBOTI
(na vőgli, kak sze na 'zeleznico ide.) Kolodvorszka vilica.
ZSUPÁNEKOVA
kresmav ANDOVCI sze 5-ga aprila na jávnoj licitáciji vucsenomi cslo-veki na tri leta vödá. Vecs sze zvé pri: Zsisko János
tutori.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnnlir NAGY-KAVARNA Ml UH t KÁVÉHÁZ
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féie ház).
Szolid Pontos ki-árak ! szolgálás!
Makulatúra papír
(régi újság)
olcsón kapható I. H]A H N papirkereskedésében M. Sobota.
Dbí
ODDÁVAM:
$1! 25 rázni Norvéski márk za Din. fc.—, 50 rázni Törszki pa za D n. 20. Vszáki kupec dobi veliki cénik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z márkami (stemplinami) BROD n/S.
Fizetőpincér
D. Lendava legforgalmasabb vendéglőiében azonnal felvétetik. Jelentkezni lehet:
KÜHÁR ISTVÁNÁL Márkisevci.