MŐRSZKA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo: Vs leta 24., V* 12., meszecsno 4.. V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: évre 24, '/4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCl p. M. SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, posziano, odprta písz-ma l'50., réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 1-50, rendes hirdetés í—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
Kakse je nase obcsno-ravnanye
tou nájbole mí známo, kí vu takzvánom Prejkmurji zsivémo. Doszta kritike, norcsá-renya i spoutanya moremo gorvzéti od drűgi národov i krajin nedúzsno.
Mogoucse je jedína krajina Jugoszlá- ; vije kak taksa, vu steroj korupcija, bürokrá-cija tak mocsno korányé pognála — vu ithéni demokrátie — kak v Prekmurji. Mo- ! goucse je jedína-^[dé bi sze národna vola i národ tak premalo postiivao, kak prinasz. 1 gda vsze tou tüdi dotícsni faktorje morejo priznati, je nej tezsko prídti do kon-[zekvence, ka je národ Prejkmurja z-rnáliin vöjeinányom, v lojánoszti trden, i varnosz-tno miren, posten, trplivi i delaven, szamo krivica edna je tá, ka je národ nevajen nouviin zákonom, steri szo vezdaj na nyega prisziljeni.nepravicsno pa prvejsi vösztrebleni Znáno je, ka bi v Prejkmurji mogli escse prvejsi zákoni valati i náimre politics-nogra obcsnoravnanya zákoni, z-sterimi j sze vu zsítki nájvecskrát nájdemo. I valati ' bi tak dúgo mogli, kak dugó sze drzsáv-ni zákoni pezednácsijo. I ovo! Gdé pride v postüvanye szamo eden prvejsi zákon? Jeli nindri nej. Povszédik sze nájdemo z ausztríszkimi zákoni, stere pa nas národ nevej, nerazmi i tak pride do sztroskov, do kastige tü i tam, gda i gdé bi po pr-vejsem zákoni nej mogao prídti do.tisztoga. j
Kak pride nas národ do toga, ka bi nyerni tiszto mogli vkraj vzéti, za stero pa
placsüvati more na haszek drűgi krajin ? Kak sze more zanicsiti tiszto prinász, stero v-drűgi krajínaj — po vogrszki zákonaj nasztávleno — escse vezdaj obsztalo. Krivica sze zgodila té gda je prinasz vpelani austríszki zákon i krivica od tisztoga ki ga je prvics vpelao. Záto tou zapecsatiti moremo kak krivico, na škodo našega národa.
Nej je malenkoszt pozábiti. Tiszte ni-sise faktoré ki szo z-prousztiu> cslovekom v-prvoj vrszti i neposzrejdno meli dotike i prvi tanács, preszvetsenyé szo z národa prousztov recsjouA oni dáli ti zevcseni, práve düsnevejszji lüdjé — notárosje. Ali je mámo vécs? Nej Pa bi mogli bidti, ár bi valáno moglo bidti prvejse obcsnoravnanye.
Ka je nasa pravica, tiszto bi escse zdaj mogla v cejloj veljávi bidti. Odvrzse-nyé pörgarszkoga zdávanya (politicsni zákon), szamoupravna obiászt je nasa lászt, zatou bi jo denésnye oblászti postüvati mogle. Zavrzseno vsze, pobougsano pa ni-kaj nej. Ali Belgrád nezvej tou? Ali sze vsze naopácsno poroucsa tá ? Mogoucse, ár poroucsa í posztoupa edna i tiszta adini nisztrácija, za.kí volo szo nase pritozsbe. Gga pride sto od Beográda sze zagvüsa od isztini ? Ali príde gda? . . .
Ti halottak,
kik isteni kegyelemnek köszönhetitek megszabadulástok e züllött világ tespedő színéről, ti, kiknek nem kell többé a le-alázás nehéz bilincseit érezni s még a rátok nehezedő föld súlyát is könnyebben
elviselitek, mint az élőkre nehezedő anyagi és erkölcsi teher súlya : hozzátok mentünk ki mindszentek napján, oda a falu végén felállított örök tanyátokra, hogy magunkba szállva, hálaimát rebegjünk a mieinkért, ti érettetek ...
Ti, kik földi halandók számotkérő sokaságától, mint lidérctől szabadultatok meg s immár az örök Mindenségnek vagytok alárendelve csak, kik meglpny-nyebülten viselitek a sorsnak ekkénti intézkedését : nektek fonattak a hála koszorúk, nektek tündököltek a kegyelet gyertyalángjai.
Mindszentek napja ...	?
S a mikor igy, egy évben egyszer a népözönlés a temetők néma sírjai felé tart, a komoly külsejü élőktől mintha a halottak is kérdeznék: „Mi lett belőletek és hová fogtok jutni, ha ez még sokáig eltart igy."
Nem is kérdés a valóban, hanem a magábaszállónak önmeggyóntatása, ön-kénytelen gondolatmenete; még többnek pedig, kik az élet nehéz küzdelmeit megszokták, irigy fantáziája a halottak békés pihenése felett.	■ n<.t>
Mi is halottak vagyunk, e züllött világ zajos sírjának — élőhalottai. Reánk nem nehezedik a földnek nehéz súlya, földi létünket nem jelzi a tömör kereszt s nekünk nem fonják a hála koszorúját, > nem gyújtják a kegyelet gyertyalángját: reánk a létnek küzdelme nehezedik, létünk szappan buborék s a hálakoszoru, a kegyelet gyertyafénye — a törvény szigora, az adminisztráció írott korbácsa.
PODLISZTEK.
Edni máli csrejvli.
—	Kapa z-Krízsom bode? — pita Bicó z-moutnim glászom.
—	Vküper bos ga kelo? Nej jasz 1 — odgovori zidár. — Ka je Boug
potro, tiszto neszmi cslovecsa rouka nazáj vküper posztávlati. Bogme vász je zadoszta prigledno ocsa nebeszki . . .
Bicói szo zobjé drgetali v-lampaj i pravo je isalosztno: — Vejm da bi me szamo prigledno bi iscse tá bilou, ali on sze zse celou primeni drzsi. Trpeti morete bogme goszp. szouszed! Vis Stevan pa szem jasz rávno nej tak la-cslovek.
f Hja ví szte Bico ocsa trnok szkoupi, nesz-íileni i zviseni cslovek bili. Na szvejti szte sze za iájprednyejsega stímali. I naj vam nede prouti, ka um pravico vöpovém, szvojo vrejdooszt szte szj isvékse z-uzsorov szpravili.
—	Zse jo tak za nikoj ne postűjem — je fravo. Mrzlo mi je, mraz me trouszi. Nikse hüdo ibcsütejnye me davi. Tak da bi mi nika szklejscsi izrdcé sztiszkávalo. Zagvüsno me pá niksa nesz itcsa doszégne ... Oh ti lűbeznivi Boug z-kém temam zmiriti?
Vö szta sla z-brűtiva.
—	Hej ni — szkricsí ednouk gori. — Kak sze vidi té pojbics nama je nesztanoma pri petáj! Kak repécse litke má od mrazi! Poberi sze taki od etec lí vozgrívec!
Ne tiraj vkraj toga pojba Stevan. Tak mi dobro szpádne, ka ga eti pri nama vidim. Blizse hodi moj szin !
Te sztrári je tak miszlo, ka vcsaszi grum doj vdári z-oblácsne nébe — csi toga pojbára nede zse tü.
No hodi li blizse!
—	Náj szamo ide domou — právi Stevan — pozebéjo nyerni nogé!
Zakaj szi sze nej obüo ? ga pita Bico ocsa krotko.
—	Jasz nemam csrejvlov, — odgovori poj-bár zsalosztno.
Zakaj, ti ji nedá zasiti ocsa ?
—	Jasz nemam ocso ! — odgovori nemáratno.
Tá nemaratna Vejcs je obhodila Bicó ocso.
Kak sze more té szirmacsek gori sztepszti, da niti nepozna lübéznoszti?
Za rokou je prijao máloga Andraska i pe-lao ga je szebom po vélkoj ceszti do cérkvi.
Tam szta notri sla v-edno hizso, na stere dveri szta dvá csrejvla bilá góri namálaniva z-osztrogvmi i z-zlátiin povitjom Z-naszledüvajou-csim napiszkom : „Filtsik Stevan, csizmár."
—	Zmerte etomi pojbári edne csrejvle na mojo kontó ! — právi Bicó ocsa.
Fiitsík poglédne pojbára i odgovori: •: • *h---'
—	Edni etaksi máli csrejvli rávno gotovi jesztejo. Sztaviti sze szmém, ka do nyerni dobri.
Naprej szo j^ prineszli i rávno szo nyelni dobri bili, tak da bi nyerni na nogé zraszli.,
Pojbár sze nyim je jáko radüvao, z-veszéjim obrázom je sou vö na ceszto i skrofao za sztárkom po trnáci.
Vönej sze je néba razvedrila. Qda je Bióő ocsa vö na dvoriscse sztoupo szunca tráki sžb nyerni preszvejtili nyegov zsaloszten obráz i néba sze je prijaznívo szmehála na nyega Escse i trá-va i v-mlakicaj sztojécsa voda tüdi.
Tak da bi nouvi zrák potégno v-szébé, sz-ploj dobro sze je obcsüto.	, ■,.■•.,.
Eszi daj rokou moj szin! Da toplo róícou más. Jeli bos sou z-menov?
Pojbárec je csrejvle glédao ino sze nyim ra-düvajoucs etak pravo:	»
—	K-lekvára kühanyi bi rad sou !
—	Nej! ti bos z-menov sou. Vís zse. szya domá, eti sze drzsímo v-etoj zidíni.
Medvrátami ga je zse kocsis csakao z-etiftl glászom, ka szo vkrádnyeni konyi ttapréj prišli f szinej je zse natetiko bougse, da sze nej trbej vecs nevarnoszti bojati.
Bicó ocsa sze je zahválno zgledno prouti nébi, govorécsi: kak visziko je i dönok, kak blűzi. .
Z-ednimi málimi csrejvli je mogoucse obhoditi v-ednoj vöri.
Konec.
Ha az évnek ezen az egy erre kitűzött napján is tudnánk veletek beszélni, sem jutna idő arra, hogy hogylétetekről érdeklődjünk, alig jutna idő panaszaink elő-sorolásáía is. Elpanaszolnánk tinéktek, hol és hogyan vagyunk nii, hogy mi szóhoz sem juthatunk, panaszainkat senki sem hallgatja meg. Nincs ember, kinek érdekében volna bajainkat megvizsgálni. Ha megmoncjanók nektek, ókori halottak, hogy újra kell robotot szolgálni, nem csodál-' koznátok, de az újkoriak még azon is, hogy a földet elkótyavetyélik, az adót már ezer százalékhal emelték, iskoláink többé nem a miénk, tanult jegyzőink, polgári házasság eltörültettek s a népnek semmibe sincs beleszólási joga, a mi nyelvünk pedig csak tájszólás lett.
Ez a mi sorsunk, az élőhalottaké, bizonyára sokkal jobb a tiétek, ti Istenben megboldogult, békében nyugvó — halottak.
Terjed a német szeparatista mozgalom.
A franciák szabadságolták Kruppékat.
BERLIN. A »Volkszeitung« értesülése szerint Kruppot, valamint a Krupp gyár három igazgatóját a düsseldorfi fogházból egy hétre szabadságolták. A foglyok csak Essenbe utazhatnak és ideiglenes szabadonbocsájtásuk küszöbön áll. Hétfőn állítólag tárgyalások kezdődnek a többi politikai fogoly szabadonbocsájtása ügyében.
A >Petit Párisién* irja, hogy Coblenzban Maltter megalakította az ideiglenes köztársasági kormányt.
Beszüntetik a ruhrvidéki bányaüzemeket.
Beográdból jelentik: Berlinből érkezett szikratávirat szerint a tárgyalások a német bányatulajdonosok és a francia belga bizottság között nem vezettek eredményre. A bányatulajdonosok bejelentették, hogy hétfőn valamennyi bányát bezárják és munkásaikat elbocsájtják.
Seipel közvetít Németország és Franciaország között.
Budapestről jelentik : Seipel osztrák kancellár és Stresemann német birodalmi kancellár tervbevett találkozása már több izben elmaradt. A »Magyarországának Bécsből érkezett jelentés szerint a találkozás mégis mégtörténik Bregenzben. A találkozáson hir szerint Seipel ajánlatot tesz Stresemannak, hogy elvállalja a közvetítést Németország és Franciaország között.
Párisból jelentik : A jóvátételi bizottság mára kitűzött ülését elhalasztották. A francia külügy-l minisztérium az elhalasztás okául azt hozza fel, hogy a bizottság kést vezető tagja, az angol és az olasz delegátusok elutaztak, hogy kormányaiktól uj utasításokat kérjenek. Ez a körülmény arra vall,, hogy az államok nagyfontosságot tulajdonítanak az ellenőrző bizottság tervezetének. A francia delegáció állásfoglalásáról a sajtónak megtagadtak minden információt.
Önálló pfalzi köztársaság — francia rendeletre.
Müncheni jelentés szerint Demetz francia tábornok Stejerben kikiáltotta az önálló pfalzi köztársaságot. A tábornok gyűlésre hivta össze a pártszervezeteket és ó munkások szakszervezeteinek vezetőségst, a gyűlés azonban csak formalitás, mert Demetz tábornok elhatározta, hogy a gyűlés ellenkezése esetén is keresztül viszi a pfalzi területeknek Bajorországtól és a birodalomtól való elszakadását.
Berlinből jelentik : A birodalmi rendőrség megszállta a drezdai r^ndőrfőnökség épületét.
Berlinből jelentik : Keletporoszországból érkezett hírek szerint a szeparatista mozgalom ott is kitört.
Masaryk terve az európai népek együttműködésére
A csehszlovák köztársasági elnök nyilatkozata az angol sajtóban
Londonból jelentik : Oxfordba való utazása előtt Masaryk elnök fogadta az angol sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy utazásának célja egyebek között kifejezést adni annak a kívánságának, hdgy az antantot meg kell őrizni, hogy sikerrel dolgozzék nagy céljai megvalósítására a háború után épen ugy, mint a háború alatt. Keleteurópában, ahol annyi a kis nemzet, erősen érzik egy nemzetközi autoritás szükségességét.
Az újságírók kérdésére, hogy ez a tekintély a Népszövetség, vagy pedig a nagyhatalmak csoportja legyen-e, azt válaszolta az elnök, hogy. mindkettőre szükség van. Európát a háborn kissé demorálizáltar Csehszlovákia a Népszövetség mellett áll, de ez még nem tudott szert tenni a szükség.s tekintélyre és ezért az antant támogatására szorul. A nagyhatalmak egyetértése szükséges, mert ha a nagy államok marakodnak, akkor a kisebb államok is azt teszik.
Masaryk elnök a beszélgetés további folyamán azt mondotta, hogy kész terve van arra nézve, hogyan lehetne az európai együttműködést megteremteni, de ezt még nem ismertette senkivel, mert meg akarja várni, hogyan alakulnak az ügyek. Ami Németországot illeti, nem gondolja, hogy a teljes szétesés veszedelme fenyegetné. Bajorország és Szászország mindig többé-kevésbbé független volt és most csak ezt a függetlehségüket erősítik meg, mert Berlin elgyöngült.
Grcski revoiucionárje szösze poudali.
Med nyimi trídvajszeti oficejrov vsztreljeni.
Athén: Po szlüzsbeni porocsilaj je re-volucionárov szlednyo grupo vladna voj-szka zagrnoula. Poudali szo sze brez vszáki pogojov i brez krvi prelejvanya. Gargali-des i Leonardapulus generala szta sze tüdi poudala vládnim pogojam. Vszi oficerje sze brez pogojov podávajo, rédni, prouszti szoldácje pa, ki szi orozsje pridrzsijo, brez kastige je zsenéjo nazáj v-kaszárne.
Po novin porocsilaj je pri zadüsenyej revolucije jedíni poneszrecsenec eden bataljona komandás od sztráni vladne voj-szke. Po drűgoj sztráni sze zvej, ka szo revoiucionárje med szvojimi voditeli trídvajszeti oficejrov dojsztrejlili. Zselezniski obracsáj sze je po vesz grcskoj zsé pá zrédoma zacsno.
GLAS ZI. — HÍREI
— Mrtelnoszt. Velika zsaloszt je doj-sla obcsnopoznánoga krcsmára g. Türk Jozsefa v M. Szuboti, kí okt., 27.-ga zgű-bo szvojo prelűideno tüvárisico, po dugom nyénom betégi vu mládi lejtaj. Pokápanye je v-navzoucsnoszti velike mnozsíne lüdi v nedelo 28. ga bilou. Naj pocsíya vu méri!
—	Motorbiciklin je vkradno. Men cingár sloszar v M. Szoboti je próba prinyem na popravili bivsi motorbicikli je sztano v restauráciji na eden sör, od zvüna püsztívsi biciklin. V ednom meg nyeni na pamet vzeme ka biciklina neg tam kama ga djao. Ide ga z-ednim bicik« linóm iszkat i zgrábi touvaja v ednoj má loj vilici té, gda té preklinya motor zakí nyerni sztano (benzin je zaprejti büoj Mencingar popádne poiinéni Nemec Jáno kovacskoga szinű z Macskuuvec i ga pel! z motorom vréd k-zsandárom ki szp<>z najo ftícska' kak dobroga „znanca" i szc ga zvézanoga prejk gnali v zápor k szod níji, gdé szi lehko premisláva kak bi mo-j gao csednejsi i postenejsi posztáti.
—	Nouvo lokomotivo i v.'.gounei dobi zseleznica M. Sobota —Hodos. Tá nouva lokomotiva i pét vagounov je zsé signerano i da vkrátkom pride je gvüsno,! ár zsé v Körmendi csáka na transzportá-cijo. Zádnyi hip je da dobimo lokomotivo v rezervo, csirávno zdaj nemremo meti tozsbe prouti funkciji lokomotive.
—	Kemal pasa predszednik Turskej republike. Zvünejsnye minisztrsztvo v Beográdi je z-Carigrada obvejcseno, ka je Kemal pasa národni vočlitel za Turške republike predszednika odebrám. Izmed pasa je doubo pooblasztilo za posztavítev vláde.
—	Nas tobak. Ár je letina pripouvi tobáka dobra bila, je monopolszka uprava szklenola, ka sze tou leto 300.000 kg. ne-predelanoga tobáka lehko vöpela v-tühíno. Mogoucse mo pá zatou tak dober (?) to-bák mogli mí tü domá kaditi.
—	Louvszka szrecsa. 28 -ga oktobra na sekvestrejranom grünti, vlougi csákany-
szkoga grofa na hodosi je velka Iovina bila obdrzsana na divje szvinyé, pri sterom szo med drugimi navzoucsi bili g. okr. glavár Lipovšek, g. Heiner ev. düh. Hodos, g. Benko vel trgovec, Krivic nadgozd. itd. Vcsaszi pozacsétki lovine je na sztrláj prišla edna 150 kg. tezska divja szvinya stero szta g. Lipovsek i g. Benko vszáki z-ednim sztrlájom bujla. Tüdi sze je sztrejlilo szedem závcov edna liszica i edna szloka.
—	Bonar Law prestimani angliski politiki i bivsi miniszterszki predszednik je oktobra 30--ga vmrou.
—	Stojan Protič vmrou. Jugosslávije eden nájbole postüvani politik, ki sz pre-vidnosztjov i zdravim programom je meo nakanenye poravnati poti na zadovolnoszt vszej naszprotnikov je okt. 28.-ga vmrou< Drzsáva ga za szvojega mrtveca vzéla i ji pokopani na drzsávni sztroskaj. Kra( Alexander h ga obiszkao na szmrtnoj posz teli. Národne mensíne zsalivajo zanyim je z-nájvéksov treznosztjov sou nanyé pc moucs.
—	Popravek. T. leto v 37. broji M. Krajine je napod'agi napacsne informácije med novicami „Öröküvanya naszilnoszt" imé noszecsa novica zsla, stera je kompromitirala g. Franca Pelcar gerenta v Küz-dobljani. Ár pa novica ne odgovarja resz-nici, i imenüvanoga mati escse zdaj prinyem zsivé, z zsalüvanyom dementirano novico i tem potom popravimo.
— Siftár Géza nar. poszlanec z kleri-kálszke partáje v-radikálszko partájo presz-toupitev trdécse glászi v ..Novinaj" de-mentira i z lásztnoroucsno podpiszanov izjávov za návadno lázs právi. Tüdi izjávla, ka je za tákso posztoupauye nikoga nej zavüpao. Sto má té zdajzsé isztino ?! Na sto
—	Halálozás. Súlyos csapás érte az általános közkedveltségnek örvendő murskasobotai Türk József vendéglőst, kinek szeretett felesége okt. hó 27-én hosszú betegség után elhalt. Temetése 2;'-án délután óriási tömeg részvételével ment végbe. Őszinte részvétünk!
—	Motorbiciklit lopott. Murska Sobotán október 31-én Mencingar lakatos egy nála javításban levő motorkerékpárt próbálva ki, a vasúti vendéglőbe tért be s e biciklit kint hagyta. Az egész egy pillanat müve s a irrtor már nincs ott. Hamarosan biciklit kerit s keresésére indul, mire a tettest egy mellék utcában akkor csipte el, mikor az szidja a motort, mert megállt neki (a benzincsap el volt zárva). Mencingar a tettest Nemec János mačkoci kovács személyében átadta a csendőrségnek, akik régi „ismerősükkel" álltak szemben. Megkötözve bekísérték a járásbíróság fogdájába.
—	Uj mozdonyt és személykocsikat kap a M. Sobota—Hodosi vasútvonal. Az uj mozdony és öt uj személykocsi már jelezve van s állítólag már Körmenden vár a rövid időn belüli trans-porálásra. Igazán már a legfőbb ideje, hogy j legalább egy tartalék mozdonyunk legyen, habár
a legutóbbi időben semmi panaszunk nem lehet a vonat működésére.
—	Vadászszerencse. A csákányi uradalom közel 600 holdnyi Jugoszláviába eső és zárgondnokság kezelésében lévő hodosi erdőben október 28-án vadászatot rendeztek vaddisznóra. A vadászaton töbtx%k—kéaott résztvettek L i p o v š ek kerületi főnök, H e i n e r ev. lelkész, B e n k ó gyáros, Krivic főerdész urak is. Röviddel a kezdet után lövésre jött egy 150 kg. sutyu vaddisznó, melyet Lipovšek és Benkó urak egy-egy lövéssel leterítettek. A zsákmány még hét nyul, egy róka és egy szalonkával bővült.
■ — A mi dohányunk. Tekintettel a dohány bő termésére, az S/H. S. dohányjövedék igazgatósága elhatározta, hogy a jövőben ílOO'OOO kg. fel nem dolgozott dohányt fog kivitelre engedélyezni. Meglehet azért fogunk mi idehaza oly jó ( ? ) dohányt szívni.
v— Két tiires politikus halála. A halál a legigazságosabb ítélő biró, mert nem válogat s nem tekinti, szegény-e vagy gazdag, egyaránt arat. B o n a r Law, az angol politika tekintélyes jtagja, volt min. elnök, október 30-án meghalt.— któber 2i-án pedig Jugoszláviának egyik leg-mertebb politikusa, Protics Sztoján zárta le ■szemeit örökre. Higgadt és józan gondolkodású politikája miatt, mellyel az átmenet és kibékülés iszméjéért harcolt, közkedveltté tették. Kisebbnek erős támasza volt s halálával sokan yesz-ittek. Hdálos ágyán a király is meglátogatta.
Helyreigazítás. Lapunk f. év 37,-iki szám i-in egy téves információn alapuló „késsel akart Tökölni" cimü hír jelent meg, mely kompromi-ilta volt jóhirben álló Pelcar Ferenc kuzdob-janai k.-birót. Miután e hir a valóságnak nem ilel meg, az illető anyja pedig ma is nála van, ijnálkozásunk mellett a hirt ezennel helyre-zitjuk.
- Billiárdverseny. M. Sobotában a Legenstein-e »Korona« kávéházban f. hó 5-én veszi kéz-tét a billiárdverseny, melyre az érdeklődés iási. Mint értesülünk a helybelieken kivül több' :gen is jelentkezett s a versenyben nők is szt fognak venni.
— Siftár Géza orszgy. képviselő a klerikális pártból a radikális pártba való átlépéséről elterjedt híreszteléseket a »Novine« cimü lapban megcáfolja s hazug rágalmazásnak mondja. Kijelenti, hogy ő senkit ebben az ügyben eljárni is — meg nem bizott. A dolognak most, már igazán furcsa színe van. . Kinek van most már igaza?! Na kinek?
Felmentették a pécsi hazaárulási per vádlottjait.
Ellenállhatatlan kényszer alatt cselekedtek.
Pécsről jelentik: Ismeretes, Hogy a baranyai szerb megszállás idején Pécset Lin der Béla, a Károlyi kormány volt hadügyminiszterének vezetése alatt közigazgatás rendezkedett be és megalakult a törvényhatósági bizottság is. Az egyik bizottsági ülésen Linder Béla, Pécs város akkori polgármestere, beszámolt a szerb kormánynyal folytatott tárgyalásairól, Berky György indítványára ezt a jelentést tudomásul vették s a hozott határozatban kimondották, hogy a kisantant külügyminisztereihez feliratot intéznek, amelyben azt kérik, hogy a baranyai megszállást tartsák fönn addig az ideig, míg Magyarországon a jogrend uralma helyre nem áll.
Tóth Antal indítványára pedig a dinárvaluta behozatalát sürgették meg. A város vezetősége ezután felhívást tett közzé, a melynek a következő részei miatt indított a királyi ügyészség bűnvádi eljárást felségsértés és hűtlenség elkövetésére irányuló szövetkezés miatt.
„A jugoszláv kormány támogatást nyújt abban az irányban is, hogy a megszállott terület dolgozó népét nem fogja kiszolgáltatni a keresztény kurzusnak csúfolt Horthy-uraloin vérengző martalócainak. Jelen törvényhatósági bizottság minden alkalommal tiltakozott a Magyarországon pusztító fehér terror ellen és ezt az alkalmat is meg kell ragadni annak kijelentésére. hogy a magyar kormányzatot és nemzetgyűlést, mint a fehér teror alatt létrejött alakulásokat törvénytelennek tekinti és annak eltávolítását követeli."
Hatvankilenc vádlott ellen induit meg az eljárás, akik valamennyien tagjai voltak a pécsi törvényhatósági bizottságnak. Negyvenhárom bizottsági tag a magyar csapatok bevonulása elől elmenekült Pécsről s igy a bünpör tárgyalásán csak huszonhat vádlottat lehejett felelősségre vonni.
A tároyalásori>valamennyi vádlott azzal védekezett, hoyy őket akaratuk ellenére és megkérdezésük nélkül választották be a törvényhatósági bizottságba. • A megbízás elől, részben az akkori teror, másrészt pedtg a megszállóktól való félelmükben nem mertek kitérni,
A biróság Ítéletében a vádlottakat felmentette. Az Ítélet megokolásában kimondotta, hogy a vádlottak ellenállhatatlan kényszer hatása alatt állottak, életüket és vagyonukat komolyan veszélyeztetve láthatták és ezért őket a vádbeíi bűncselekmény nem terheli.
Vsoboto zvečer svira ciganskagodba
KINO
v Murski - Soboti
V soboto 3. nov. ob 8 uri zvečer, v nedeljo 4. nov. popold. 3, in zvečer 8 uri :
Prezir smrti
pustolovina s predigrom i 5 činova U glavnoj ulozi H A R R I P l E L
Der veraechter des todes
„Takav otac takav sin"
šala u 2 čina

Vstopnina:
K Gornje lože 8'— Dinár, spodnje -1 lože 7-— Din, in 11. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV, D1TTRICH
Bei d?r Samstag-Abendvorstellung Koncert der Zig-einerkapelle. (Baranja)
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza ....	K	1300 —
» » Zsito—Rozs ...	>	1100-
» » Ovesz—Zab.....	7>	1100 —
» > Kukorca—Tengeri . .	»	1100 —
» » Proszou—Köles . . ..	»	1100-
» » Hajdijna—Hajdina . . .	*	1000 -
» » Graoka—Bükköny . . .	»	—•—
» » Otroubi (psen ) —Korpa (buza	»	900 —
» » Szenou—Széna . . . ,	»	400 —
» » Graj—Bab.....	»	2400 —
» » Krumpise—Burgonya .	>	300 -
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . .	»	22 —
» » Detelcsno sz.—Lóhermag	»	—•—■
III.		II. 1.
»	»
>	»
»	»
>	>
Bikovje
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
—Bika —Üsző ' —Tehén « — Borjú £ —Sertés Mászt l-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás . .
i 40 — 46 — 54 — o 40 - 46- - 54 -
í24-
30-—38--60-70 -80-90 -» 216 — » 140 — » 176-— 7-—H
Zahvala.
Vsem tistim, ki so mi izrazili sožalje ob priliki izgube moje drage žene, ki so mi na pomoč bili v teh mukepól'nih dneh, darovateljem vencev in vsem tistim, ki so drago pokojno spremljali na njeno zadnjo pot, v mojem in v imenu moje rodbine izrazim najvdanejšo zahvalo.
Josip Turk, gostilna Murska Sobota.
Köszönetnyilvánitás.
Mindazoknak, kik felejthetetlen drága nőm elvesztése alkalmából részvétüket fejezték ki, kik a megpróbáltatások e nehéz napjaiban segítségemre voltak, a koszorú adományozóknak s mindazoknak, kik a drága halottat utolsó utjáia elkísérték, ugy a magam, mint pedig a családom nevében leghálásabb köszönetemet fejezem ki.
Turk József, vendéglős Murska Sobota.
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Igy vagyunk az ebdühvel. A többi háziállatnál előforduló veszettséget nem irom le, mert azok ritkák és inkább szakembert érdekelnek, ellenben az ember veszettsége jobban érdekelheti a kedves olvasót.
Magyarországon régebben 50—55 ember halt meg évente veszettségben és ezek rendszerint az arcon vagy a kézen lettek megmarva. Embernél a betegség a harapástól számított 13—90 nap között lesz látható. Leggyakrabban a 20—26-dik nap között jelentkezik. Azért kell azonnal oltani veszettség ellen a megmart embert, mert a be-oltások is időt vesznek igénybe, a tizenharmadik napon már kiüthet a betegség. Azt megvárni nem ; szabad, mig az állatorvos megállapítja a maró állaton, mely akkor még a legegészségesebbnek i néz ki, meg fog-e veszni vagy nem. A 21 napi megfigyelés sem nyújt teljes bizonyosságot! Legtöbbször agyonlövik vagy agyonütik a veszettnek vélt kutyát. Ez a legrosszabb, mert a boncolásból csak gyaníthatjuk a betegséget. A Negri-féle tes-tecskék kimutatásához laboratóriumi berendezések szükségesek, amellyel nagyon kevés állatorvos rendelkezik. (Nem fizetődik ki) Igy tehát az agv-részeket el kell küldeni egy laboratóriumba.
Az embér veszettségének tünetei nagyjában olyanok, mint más állat veszettsége, a különbség csak abban áll, hogy az emberek megmondják, mit éreznek és hogyan érzik a betegséget, továbbá hogy azok köpködnek, dohányoznak. E tünetek " igen jó támpontok a diagnózis felállításához. Az állatok mindezt nem teszik.
Ébereknél j kedélyállapot igen változó lesz. Néha lehangoltak, buskomorak, szótlanok, máskor bőbeszédűek, jókedvűek, élénkek, fütyörészők. A megszokott dohányzást fokozottabb kívánsággal végzík. A nők éneklő, táncoló kedvűek. A bekötött, megmart helyet vakarni szeretnék mindketten. Később sokat köpködnek, szorongó érzések, félelem, nyelési nehézségek, akadozott beszéd, rövid időig tartó nehézlégzések csatlakoznak. Étvágytalanság és a bőséges nyálzás igen gyakori jelenség. A víz ivást kerülik, sőt csakhamar iszo nyodnak tőle. Görcsös rohamok, álmatlanság, dühöngést' rohamok, érthetetlen beszéd, kiabálás, sőt harapási vágy is tetézheti a kóros jelenségeket. Hosszabb, rövidebb idő múlva a bénulások a szemeken, az arcon, állkapcson és a végtagokon zárják be a tünetcsoportokat. Az állandó fekvés és lesoványodás, a gyors elerőtlenedés még a dühöngés nélküli betegeknél sem marad el. Végre a teljes kimerülés és a légzési központ hiidése zárja le az életet. Amint látjuk, a veszettség embereken egészen olyan, mint az állatokon.
Az embereket és az állatokat híres tudósok: Pasteur, későbben Hőgyes, igyekeztek — mindenik a maga módszere Szerint - - megvédeni e veszélyes betegségtől. Meg is védték őket, ha azonnal a harapás után az intézetükbe küldettek.
Hogy a megmart emberek ne féljenek ezekbe az intézetekbe menni, leirom mi történik ott velük: Bizonyos időközönkint beojtják őket. Az ojtás abban áll', hogy egy vékony kis tűt szúrnak a bor alá, amely nem fáj semtji.it. Csak olyan az érzés, mintha egy szúnyog csípné meg az embert. A tünék igen vékony csatornája van. Ezen át fecskendővel a bőr alá sajtolnak kevés oltóanyagot. Semmi más nem történik velük! Nem lesz
ott metélve, égetve senki sem. Szóval ezek a vádő oltások semmiféle fájdalommal, de még kellemetlen érzéssel sem járnak.
Hogyan készítik az oltó anyagot? A tudósok észre vették, hogy a kutya agyából kivett veszettségokozók, ha majomba oltatnak, a majom is megveszik, de ha ebből (a majomnak az agyából) ismét egy majomba oltják a veszettséget, a veszettséget okozó gomba gyengül. Minél több majomba ^átoltva, végül annyira meggyengül az a gomba, bogy nemcsak hogy az oltott majom életben marad, hanem ha kutyát beoltunk, az sem veszik meg. Egészen bizonyos, hogy a majmok idegrendszere, agya nem tetszik a veszettség gombájának. Nem adja meg a nekivaló táplálékot éppen ugy, aminthogy vannak szántóföldek, amelyen nem terem meg a rizs vagy a lencse; ha meg is terem, de évről-évre satnyább lesz, végre kihal egészen Ezzel szemben, ha a veszett kutya agyából egy keveset házi nyúlba vagy tengeri malacba oltjuk és igy folytatjuk az oltásokat: a veszettség gombája mindig jobban és erösebben fejlődik, a nyulat vagy tengeri malacot mindig rövidebb idő alatt öli meg. A huszonötödik megveszett nyúl agyvelője már annyira erős gombákat tartalmaz, hogy azok állandóan a nyolcadik napon betegitik meg az állatokat. Az 50-dik nyúlból a 7-dik, a 90-dik nyul agy velője mindig a 6-dik napon idézi elő a veszettséget. Hőgyes tanár még szebben tenyésztette őket, mert fiatal nyulakban még erősebbek lettek a gombák és ezek már az 5-dik napon betegitették meg az állatokat. Ezeket állandó erősségű gombáknak nevezték- el.
Most még csak azt kell tudni, hogy az agyvelő szárítása is gyengíti a gorpbát annyira, hogy a 14 napig száradó állandó erősségű, gombát ártalom nélkül mindenki elviseli. A megharapott ember az első napon ezzel lesz beoltva.# A máso dik napon a 13 napig száradóval (állandó erősségű gombákkal beoltott nyulaggyal). A harmadik napon a 12 napig száradóval és igy megy ez tovább, naponta erősebb és erősebb oltóanyagot kap a megmart ember.. (Né felejtsük el, olyan veszettségi gombákból készített az oltóanyag, a mely gomba már és minden esetben állandóan, pld. a 8-dik napon megbetegíti a vele beoltott [állatot] embert,) Így lesz hozzászoktatva a szerencsétlen megmart ember téste a legerősebb méreghez is. Tehát amig a harapási veszettség, amit »utcai veszettségnek< is neveznek, n legrosszabb esetben a 13-dik napon megbetegítené az embert, addig az oltott ember már sokkal erősebb veszettség iránt érzéketlenné, immúnissá lett oltva. A gyengébb ebdüh-gomba, amely későbben betegit, már nem okozhat semmi bajt.
(Folyt köv.)
Na debelo l
Na drouvno!
Naznányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O
VEREN STEVAN, MÁRK1SAVCI.
Po najvišjo] ceni
kűpim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-sejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodoš 53.
Legmagasabb áron
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemű gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfos/-fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
RED STAR LINE
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi
„BELGEN AND-'
, najnovejši, največji in najhitrejši parobrod Wed Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjordjeva lica broj 91. Z4QREB, Trg I. broj 16. LJUBLJANA, Marijin trg št 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.
V—

r
vol
V-BREZOVCI
SZE EDNA ZÍDANA HIZSA ODA, STERE LASZTNIK JE V-AMERIKI. BLÍZSISE NAZ-
NANENYE SZE DOBI PRI FLISZÁR JÁNOSI v MURSZKOJ SZOBOT1
j^uszA
)TI I
J
1 I
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
HRANILNICA v
Prej
MURSKI SOBOTI
— Ezelőtt
URA SZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTÁRAGASZA)
s: M
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL
§tampano v ,,Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti
, : y J V •„. ... ;j V- '..'/-y ' * ' '