Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1922. deczember 10.
Lejtnik I.
numera $.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do nouvoga leta: Domá	Din. 4.
V	zviinsztvo Din. 14.
V	Ameriko Din. 17.
lnserati za Q c v. '/,, D. Pri vecskrát popüszt.
Vérsztveni, poHticsni i
AJINA
kulturni tjédnik.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1'— na 6 sztráni Din. 1'50
Rokopíszi sze ne vrnéjo.
Mirovnoszt nasega sztána.
Gda szi te delajoucsi i za titrásnyi vszagdanésnyi zsívis szvoj sze szkrbécsi cslovek, od hice s/pecsenoga obráza szvojega brise vrejli znoj szvoj, te vu dülii pokvarjeni i na hűdo ppuí zablojeni zlo szin cslovecsi, vu szénci vtegüvajoücsi — szeszmejé z toga, kí /.-poštenim delom scsé szebé i te szvoje gori drzsati, i inrezse naplejtse vu hüdom szrdci szvojem, kakda bi najsao pn'iiko toga delavnoga trűdov szád oszvojiti i nyega pri nyegovoj vrejd-noszti prekrátiti? Vu szvojoj moutnaj glávi brodi prilike, rédi piedpravke, pouleg steri bi szvoje hűdo nakanejnye k dobromi mestri priszpodnim tálom, kak nájprílicsnej mogao vöszpeLti i doprineszti, i szád nyegovoga cejloga leta trűdov, táksega liípa, gda on po dobro dokoncsanom deli na pocsinek nagne trűdne kotrige szvoje, v-ednom krátkom lu'pi, brezi vszegá tes-kejsega trp!ejnya szebi naporob szpravili
Kém bule sze pribüzsávamo k-trdoj zimi, tém nagosztej csűjemo i kebzüjemo, kaj gde eti, gde tam sze godi po etaksoj vragometnoj pouíi vö zbrodjena i dopri-nesena íovajíja, stero delo sze zse dnesz-dén nej szamo med vszagdenésnye zgo-ílotke racsűna, negö, kak neodrlnyeno ste roga sze zadoszla, varvati nemoremo : vu szvojoj groznoj sztrahsnoszti vszigdár bole i bole prikazsűje. Zadobimo, dnesz dén i tou, ka de sze tát vu táksoj gvüsnoszti obcsűto, ka csi nyerni glih nede potrejbno, edno, ali to drügo, li szamo zavo'o sálé bode sou v-hrambe nase i doj potégue znász odetel naso i poszvedocsi nam, ka je tam hodo na spot nam i paziívo csúva-joucsim goszpoudom tüdi. Vsze tou de pa trpelo tak dugó, kak dugó de pazécsa obiászt z-tak mílov rokouv — gládila etakse razbojnike i zsivlence; dokecs mero-dájni faktorje bole pouleg omurnoga ob-csütejnya neprerazmijo i nes^punijo poz-ványa szvojega
Tajiti niscse netnre, ár je ocsividno, ka je mirovnoszt prinász v-jáko szlaboj sztávi i zapüsztsena.
I kaj tou vadlüjemo i batrivno vö-povejmo, nam zameriti i za hűdo vzéti nemre niscse, ár je tou bogme tak! Tou nam kázsejo od dnéva do dnéva naprej sze kázajoucse tatíe, vlomi, razbojniksztva. I nebi sze najsló prouti toini vrásztvo?
Vadlüvati inámo, ka je Prejkmurje escse dnesz dén edna speciálna zenila, stere opozitelje, csúvarje, meszto szvojega pozványa politiko szlűzsijo i kak od oblászti vözravnani politicsni zavűpniki jesztejo. Dnesz dén zsandár nema cajta szi do toga premislávati, kak bi mogao edne tovajíje delo zselno vöodmotati, nyega zlocsincze vöpoiszkati, tém menye, ár je na tou nej szpodoben, ár nema na tou csasza, ár drűge poszle má, steri sze politicsni zavüpniksztvov dosztájajo. Vevidencii more drzsati etoga, ali ovoga prebiválca zsivlejnye, csinejnye, znásanye; jeli je za-doszta ponízen, jeli je vugibki, kak gucsi, kelko dohodkov má? Jeli sze nyerni ne szenya vcsászi takse, kákse je szenyati prepovejdano? Szomou odszébe sze razmi, kaj vsza eta zadoszta poszla dájo, expe-dierati té vnouge brez zdrzsétka bodoucse akte, notri glásziti, vöglásziti, naznanyü-vati, potvárjati, szpravicsávati, vsze, vsze tou vísesnyoj oblászti tüdi vísesnye delo povnozsávati szo tákse oupravice, pouleg steri szo razbojniksztva i tovajíja, tak inála dela, stera sze niti napamet nevzemejo. Jeli je tak csüdo, csi razbojnici i táti na škodo ti mirovni lűdi batrivno csiníjo tak, kak sze nyim vídi? Nede trbelo dugó csakati, ka sze vcsákamo, da vudné pri szveklom szunci szlecséjo mirovno potü-vajoucse poutnike i odgvanta je szprávijo. Nej je zse dalecs vrejmen, kaj Prekmurje na k Medzsamurskomi zsalosztnoga s po-menka „zelénoga" kádéra sors pride !
Gda stoj poumli, kaj bi ete krajine sztancsarje i nyí vrejdnoszt v-táksoj ne-varnoszti bila, kak rávno zdaj, da na vszáksi 5—6 máli vesznie eden orozsni posztáj szpádne. More bidti sze v-Balkáni tovajíja med rédne onpravice drzsí, stero je nísterni famíl zsítka temel, ali prinasz sze je do etiga mao, kak hüdouba ra-csúnala!
Ka mámo tak csiniti?
Zsandár naj bode zsandár i nej nye-gove krajine vesznie, notáros, szodec, sztanoványbiztos, komisár i. t. v. nego na pozványa szvojega temel posztávlieni táksi szlüzsbeník, kí vu prvoj vrszti naj vrejd-noszti i lűdi ogvüsanye obszlüzsáva i varje. K-tomi persze bi potrejbno bilou, nyé szamo vu szvojem pozványí niháti, k-deli primejrno placsüvati i szamo tou od nyih zseleti, naj té eden poszel szlűzsijo na stero szo odprebiválcov dácsni koron posztávleni. Zsandár naj bode táksi, za-kaksega szmo mí nyega poznali i drzsali: trden, pravicsen, neodvíseni i vu szlűzsbi netrűdaven. Naj bode táksi, na koga vi-dejnye sze escse i te pravicsen száhszi i escse nyegov od drűgi vojákov odlocseni gvant i posztáva, naj postenyé i prestí-manye pobüdí vu szrdcáj laikosni lűdi. Naj má k-szlűzsbi szvojoj primerno zev-csenoszt i k-pozványi szvojemi nágibnoszt. Szomou sze odszébe tak razmi, ka je nej zadoszta tou csi s e stoj v-zsandárszki gvant oblecsé, patrontásko na hrbet vrzse, ka je on zse i vu dűhi tüdi zsandár, csi glíh kaksté velko csrvou noszi. Szamou od szébe sze ra mi ki bi hűdodelce z-véksov uszc, • /sztj >v trbelo ladeljávati.
Obdrü^i.ii birovíja pr, jásí hűdo-delníkaj naj neiscse polehsaiv paragrafusé i naj ti oszodjeni drzsávi na oremen ne-zaprávlajo zobsztom sztros<a, nego je naj obiászt k-deli prisziljáva i s trosek zaszlű-zsiti dá zsnyiini. Eti je nej potrejbno za
PODLISZTEK.
Káva nescse méhka grátati.
MPrlgodna pripovejszt. Qodilo sze je pred IMMim letom v Dolinszkom vrehi.)
Szobotska goszpoda szo eden lejpi jeszénszki Sdén na gyajo sli, vu krajino Moscsanszke i I Dolinszke vészi, gde szo ti edni tüdi gorice meli [i da je zse po brátvi bilou, z-ednim tüdi most [kostávat, steri je zse dobro rezen grátao i po [trüdavnoj lovíni prav szpádne za szülie guté. Neszfii szo szebom vecsféle jeszti tüdi, ár je v-onom rvrejmeni vu táksi máli vesznicaj, kak szo te ime-nüvane, nej doubo cslovek ni krülia, ni meszá — lescse i vszigdár niti jajca nej. Záto csi szo gorícsni vértovje vu vrejhe sli, szo szi vszigdár z-szebom mogli neszti zsívis.
Med vecs drügim sztroskom szo sztári Augus-tich nika nouvoga stelí tüdi szvojim gosztomi (ár je tak dogúcsano, kadite" pri nyihovoj vancaríi obed) ponuditi. Od toga szo nikomi nika nej pravli, kupili szo pou fünta szirouve káve escse, gda szo v-Szombalhely na gyülejs hodili. Tou kávo szo zdaj goszpodi notri šteli pokázati dobro znajoucsi, ka po dobrom jeli i pili prav szpádne csarna káva. V-tisztom vrejmeni je escse niti pri prednyejsi
goszpodszki hizsaj nej bilou v-návadi po jesztvini csarno kávo piti, kak zdaj. Tou je te escse ne-znáno i za predrági i nepotrejben szladcsec drzsáno, brez steroga je zdrav zsaloudec lehko. Nasi pre-hodniki szo bogme doszta zdravejse i náturnejse hráne vzsívaü, kak zdaj mí méhko i cácavno po-kolejnye, i záto szo tüdi zdravejsi i dugsega zsítka bili, kak mi.
Augustich szo zapovedali vancarci naj proti poldnévi zakuri i szegreje hizso, naj szkrb má na prineseno jesztvino, ár okoli edne vere vszi sze pridejo obejdivat. Escse nvej prejk dájo v-staniclini nika táksega, kak n i k s i nouvi grah i pitajo jo : »Jeli znás kávo szkuhati«? »Kabi je pa nebi znála«! z-jezíkom sze ubleznovsa, odgovori frisko. No dobro je, eto más, pazi nezsezsgi je, da bos jo prázsila, szkühaj .jo i li te jo prineszi notri gda ti povém. Tou más kcoj tüdi cuker! »Razmila szi«? »Kabi pa nebi razmila« I odgovori frisko, roubec szi naglávi poprávi, z-jezikom sze malo oblezne i z-jankov svigajoucs v-künyo ide. Poglédnola je kávo i tak míszlivsa, ka je tou kákse nouve fajte grah, nisterno zrno vkraj vzeme i tá dene, ka de ga ona tüdi probala szaditi. Tou je zse pozábila, ka szo nyej pravli, ka bi jo szprazsiti trbelo. Okouli deszéte vöre zácsa küriti, kávo cejlo dene kühat, liki grah, notri vrzse cuker, malo prpra, ka do goszpoda lezsi pili, oszoli jo i k-koneovi
dobro zafriga. Mászt je nej sparala — dobro je štela negoditi, naj ne právijo ka nevej kuhati . . .
Ali, kak je vrági tou, ka káva nescse méhka grátati? li rogácse po piszkri, da jo mejsa, tak da bi kaménycsecje bili, pa zse kak dugó vré I Escse bole zakuri I
Na povejdano vrejmen pridejo vlovci. Trudni i escse bolé lacsni i zsédni. Vancarca nyim porédi naprej znoszi, ka szo szi prineszli i vsze szo 'zmajno potrosili. Rezen most je tüdi nej szamo zsgao si'ühe guté, nego je odvézao jezike i fejszt szo zácsali hrabucsiti. Oda szo zse to prineseno
potrosili, právijo Augustich: »nika nemas vecs naprej dati«? »Kabi pa nej mejla« obleznovsa sze z-jezikom i odgovori frisko, szamo proszim naj malo pocsákajo, ár je escse nej krédi. Qoszpoda csi szo glih zse nej bili lacsni, szo dönok nálezsni bili, ka májo escse dobiti? Augustich szo nej šteli naprej ovaditi. Pou vöre pretecsé i escse je itak nej prineszla notri. Oodina petrovszki farar, (vez-dásnyega sztrico sztric) ki szo tüdi, kak dober jáger pozvani bili na tou gyajo, szkrivomá vö-odídejo v-künyo k vancarci zvedávat ka szprávla escse? »No jeli je pa escse itak nej krédi«, pitajo vancarco? »Proszim nikak nescse méhka grátati«! »Ka pa kűhas, ka nescse méhka grátati«? »Kávo«! Bár jo naj poglédnejo escse je itak taksa, kak da
szociálisni zrokov volo taté milüvati, ár je razbojniksztvo i roblenye nej zsívisa szlűzs, nej opravica sztána — nego brezi dela zsivlencov i manvákov na ti delavni skod-lívo zsivlejnye.
Obtrétjim i tíi sze zezávati mámo na okrozsnoga glavára, steri tiidi vu velikoj meri zná na pomoucs bidti vu tom, da sze na teliko razsürjeno i vkornyeno hüdo-delsztvo potihsa.
Vu prvejsem rezsimi je zsandárom trdna zapoved bila dána, csi vachtare nenáidejo na ceszti, nego indri, naj je notri zglászijo, steri szo trdno pokastigani. Dnesz dén szmo tákse escse nej csiili i csi gli sze denésnye nocsno vachtarsztvo, ognyagaszilcov csúvanye imenűje, ki szo znábidti uprav dvej, tri vöre vszlű'zbi — za nyihovo volo lehko zgori pou vészi — ali pa rávno telko sze lehko porobi — ali vrouke nepride ni eden z-hüdodelníkov! Vu vesznicaj je nej szamo paziti na ogen-nego prouti touvajsztvi tiidi.
Záto z-postüvanyem proszimo krouzs-noga glavára naj zrendelűje i zapovej orozsníkom, naj nocsno csúvarsztvo v-tou doub kontrolerajo.
Za poszebne obrambe zroka volo, bi tanácsno bilou engedüvati hizsnoga rozsjá, pűks, drzsánye, stere szo li detecse zmejne skéri toga, od steri sze obiászt nateliko boji i nyé drzsati nedopüsztí.
Té obhod bi prilicsen bio ete „nocsne" delavce v-nyihovom deli prekrátiti, odev- j csiti i k-postenomi deli privaditi i tak bi sze varvanye mirovni, delavni lüdi sztan vtrdo i pobougsao. Stero bi nej szamo rédnoga drzsánya prebiválcom, nego v-prvojvrszti drzsávi na nezrecseno veliki haszek bilou i obiászt, kak visna mocs bi pri prebiválcaj prestimana bila.
Bojimo sze zse naprej, i malo trousta mámo, kaj bi sze v-tom táli kaj zboug-sanya vcsakali. Vsze tesko gré!
Közbiztonságunk.
Mikor a dolgozni akaró és a holnapi betevőfalatért küzdő egyén napbarnitotta arcáról törölgeti verejtékét, a züllött erkölcs gyermeke árnyékban heverészve neveti a tisztességes munkával élniakarót, szövi terveit a mások munkája gyümölcsének
szem jo kühat djála. Zse szem jo zabejlila, po-cukrala, zaprprála, drügo bi nyej nebi trbelo, naj bi sze szamo zmécsila. Qodina vküp poucsi zro kami, zaszmejé sze, — ali hopp, po lampaj sze vdári — nej sze trbej preszíliti z-toga* lejpi hecc narédi. Tou je prevido, ka je nej tomi zrok van-carca, stera je nigdár nej kühala káve, nego, kí je tou na nyou zavüpao i nej ji je raztolinacsao. Ka naj nede vancarco szram i goszpodi szmeh naprávi, eresé nyej: »Tou nika nedene, csi je nej méhka, zse je záto kühana i pojeszti de dobra, szamo jo vövlej v-eto velko szklejco i neszi jo pred goszpodo, doj jo deni na szto, zdejvaj nyim kcoj zslice«. Ona notri neszé szkledo káve, Qodina za nyouv ide i zácsa sze szmejáti i praviti, steri vasz dobre zobé má goszpoda k-coj sze drzste i jejle Augustichovo trdo kávo. Vszi szo sze sztrah-sno zácsali szmeháti, sztároga Augusticha je malo nej guta vdárila od szmeha. Vancarco je sztrahsno szram bilou, ali záto szo jo pomirili (ár je nej kriva bila) ali dugó szo sze szmejáli z-Augustisch ove trde káve. Szledi csi ga je stoj szvaditi steo, náj je szamo naprej pnneszao, te sztári ga je tak pogledno, ka je dobro naprej mogao poglédnoti, gdetá lezsi mekne?
elsajátítására. Gondolataiban tereprajzokat készit, mérföldeket tesz meg úttalan utakon, hogy csak a lopás, betörés mesteréhez illően hajthassa végre piszkos munkáját akkor, a mikor amaz egész évi fáradalmainak kipihenése végett, — mint aki jól elvégezte dolgát, — nyugodtabban tér alvásra.
Minél inkább közelgünk a zord télhez, annál sűrűbben kell hallanunk, tapasztalnunk, hogy itt is ott is egy-egy ily előre kiszámított terv alapján lopni, betörni vagy csak megpróbálják, vagy a jól sikerült próba után koinlyan meg is cselekszik, a mely ma már nemcsak, hogy mindennapivá vált, de határozottan ijjesztő formát ölt Ma-holnap oly biztonságban a betörő, hogy ha már nem is fog kelleni neki a holmi, de per hecc is el fog menni házainkba ugy, hogy csak a párnát alvásközben húzza le rólunk annak jeléül, hogy ott volt s bolondot csinált nem csak belőlünk, de a közbiztonság tisztes őreiből is Tartani fog pedig ez egész addig amig a közbiztonság hivatottai oly anyira keztyüs kézzel bánnak az ily könnyen élni akaró jó madarakkal, s a mig nem lesz szigorúbban véve általában az cz elleni intézkedés is.
Tagadhatatlan, a közbiztonság maradi, elhanyagolt. Ezt az őszinteséget rossznéven nem veheti senki, mert tényleg igy van ez. A nap nap után előforduló lopások, betörések stb. csak erre vallanak. Vagy nem volna ez ellen orvosság?
Igaz, hogy Muravidék még ma is — sajnos, hogy igy van — egy speciális terület, a melynek közbiztonsági őrei hivatásuktól eltérőleg inkább a politikai biztonság, szolgái s a közigazgatási hatóság vidéki kiküldöttei szerepét játszák. Ma a cseirdőr nem ér rá elmélkedni azon, hogy hogyan tudna egy jó „tolvaj fogást" csinálni, ma nem ér rá, hogy egy alapos nyomozást folytasson le és kézrekerithessen a sok közül is egy ily sehonnait, mert a hiányos gyakorlata mellett is állandóan megbízatásai vannak egyesek politikai megbízhatóságát, illetőségét, jövedelmeit, becsületsértési ügyeit s az ehez hasonló semiintéző ügyeket nyomozni, nemkülönben ezek aktáit intézni és expediálni. Vannak aztán esetek, hogy maga a csendőr is némi tekintetben felettes hatóságainak kedveskedni akarván, oly csekélységekbe kapaszkodik és bejelent, a mely ismét neki is, feletteseinek is csak hiábavaló munkát és időpazarlást jelent, idejét a komoly munkától megvonja. Igy bizony a tolvajok garázdálkodhatnak, mert nincs mitől tartaniok; s még megérjük azt, hogy uton-utfélen szedik le ruháinkat is.
Hogy ezt meg ne érhessük, többoldalú eréjyes fellépés és haszontalan munka elvetése szükségeltetik, 'különben Muravidék egy, a még emlékezetes Muraközi „zöld-káder" .mintájú színhely lesz.
Mit kellene tehát tenünk?
A csendőr legyen csendőr és nem körzete községeinek jegyzője, birája, lakás-biztossa, komiszárja stb. hanem állva hivatásának magaslatán és szolgálatában, teljesítse és gyakorolja elsősorban is a közbiztonság pontos és nehéz kötelességét. Ehez azonban nemcsak tőlük megkövetelni, de a nehéz szolgálatukhoz mért fizetést is megkell adni, épugy, mint Szerbiában és Macedóniában ezt megkapják, de még többet, legalább annyit mint a mennyit a kevésbé fáradságos és felelőségteljes hivatalban levő más hivatalnokok kapnak, mert csak igy
dolgoznak buzgón azért a népért, a mely népnek adókorouáiból kapják a tisztességes megélhetést. A csendőr legyen az, mint a milyenek 'mi azokat ismertük, szigorú, erélyes szolgálatában senkit nem-ismerő. Legyen olyan, hogy még a nem-bünös is szivdobbanást kap jon megpillantására, de ehez közönséges katonától megkülönböztető ruházaton és annyagi függetlenitésen kivül szolgálatához mért képzettség kell. Természetes, hogy több jogot is kellene adni neki, mert a gazembereket csak vasmarokkal lehet gaz munkájuktól leszoktatni.
Másodszor a bíróságok ne a tövény-könyv enyhébb paragrafussait alkalmazzák, hanem a legszigoruabbakat s akkor ne hagyják haszontalanul henyélni, Ihanem az államikosztot négyszeresen dolgozza le, a legnehezebb munkával. Itt netn kell szociális szempontokból kímélni a zsiványt, mert a rablás nem megélhetés, nem kenyérkereset, hanem az ily sihedereknek mmnkanélkiil tetsző élés és henyélés biztosítása.
A harmadik pedig, s itt a kerületi főnökségre kell appelálnom az, mely szintén némileg segíthet azon, hogy az annyira elterjedt lop'ásokat csökkentse. T. i. a régi rezsim alatt szigorúan meglett hagyva aj csendőröknek, ha éjjeliőrt nem az uton! találják, hanem valahol kiunyhóban, vagy egyébb helyen, be kellett jeienteniök és alaposan meglettek büntetve. Ma az még nem fordult elő, s habár éjjeliőrség tüzőr-ségnek is van minősítve, de vagy csak egy-két órát vannak szolgálatban, vagy pedig leéghet miattuk a fél falu is, ha „szolgálatban" is vannak. De falusiaknak az éjjeliőr nemcsak a tűz miatt kell, mi megkívánjuk tőle, hogy emellett házainkat a tolvajok ellen is figyelje.
Tisztelettel felhívjuk a kerületi főnök ur szíves figyelmét erre, hogy ebbeli rendeletével utasítsa a csendőrségeket az éjjeliőrség ilyeténtnódi ellenőrzésével
Tanácsos volna szintén, ha a fegyver^ tartás joga nem volna oly szigorúan véve,]
Mindmegannyi eljárás az éjjeli „muii kások" működését korlátozná, illetve meg akadályozná, ergo közbiztonságunk megfelelő volna. Ennek hiányában azonban az idei tél nagyon kétes rennénnyekkel ke-j csegtet.
olaszi. — hireg.
Szama vmorsztvo je steo doprineszti Benko Perenca 22 lejt sztár szin z-Zenkovec ki jeza voí jásztva volo na vogrszko odszkocso i zdaj ka je nazáj domou prisao, sze boja^vsi kastige — takj steo rejsiti ka szi je sinyek vrezao. V-spítao je: prineseni.
Redárszki glászí. V-Macskouvci na állomási 26-toga novembra szo neznáni Ihüdndelníci vkrad-^ noli 7000 kron vrejdnoszti blága i pšenice. —i V-proszenyakovci pri Szolár Ferenci csrevlári szo neznáni zlocsnici v kiejt vdrli i odneszli do 6000 koron vrejdne obiiteli i ledra. — V-Márkovci z-j Horza Qyüria kiejti do 2000 koron vrejdnoszti mele i pšenice.
Szíromáka sztarca. 68 leit sztaroga Horváth Jánosa z-Küp.sínec, koga je ml. Zrinszki Ferenc mladénec, pred nisternimi dnévmi szmekno, da szo sze nyerni rane pohűsale v-Szobotski spitao pripelali. Hüdodelnik brezi garancie szlobodea hodi. Qvüsno ka csi bi meszto té hüdoube eden »éljen« szkrícsao, bi szi zse na hladnom meszti premislávao, ka tá nadúzsna rejcs znamenűje. |
Szekolejranye,
stera szo prvle pri : „Első Magyar", „Hazai" i pri „Nemzeti" druzstvaj zvézana je „HERCEG—BOSNA" jugoszlovenszko drüzstvo vzelou prejk. Za steroga volo sze postüvane sztranke opominajo i proszijo, naj naobarvanye szvoji dosztojnoszt, obvéznice (kötvényeket) pri toga drűzstva zavüpniksztvi pri
Ascher B. i Sin-i v Murski Soboti, kak náj prvle notri pokázsejo.
„Herceg-Bosna" Orszacsko Szekolejranya drűzstve Zagrabecské podríizsnice ravnitelsztvo.
Drzsávni cesztárov namesztítev, na drzsávni, vármegyővszki i vicináliski cesztáj je na 26 mejsztaj razpíszano v nasoj krajini, po 2200 koron me-szecsnov plácsov. Za zadobítev tej mejszt sze more do 15. decembra prosnya vlozsiti. Szlo-venscsino v rejcsi i v píszmi proszilec more znati. Vecs v oglászaj dnésnye »M. K-«
Braszko meszou je fájna pecsénya. Vüjec Józsefa krinlemka szo neznáni touvaji preminoucse dni vöpüsztili i odegnati namejnili, Szrecsa ka je asztnik napamet vzéo zse vönej naceszti kröfka-oucse bravé, vö je sou i nazáj je je notri zápro -i na drügi dén doj dao vmoriti. Touvaji szo mek-noli. Zsandárje je szledíjo (?) szamo ka je szlejd zse mrzel za nyimi.
V-dolnyoj lendavi vu hercegovoj gousztsi sze je zacsnolo leszá szejkanye. Delavci szo tühinci, prejkmörec tű nedobí dela. Na haszek valón vesz lejsz sze tá zvozi, szamo drobís osztáne tű, more bidti z-toga za dráge pejneze, kaj dobimo za kiiijavo (?) ka, ka bode nadale za drv volo, je celou drűgo pítanye. Vértivanye porédi gré!
I A munkásleány tragégiája. F. hó 3-án ér-jkeztek haza 8 hónapi távollét után azok a munkások, akik Poroszországban voltak nyáron át mezei munkán. Közülök Koczifer Verona lipai 19 léves leány útközben betért Skáfár Márton beltinc"' lakos házánál s az éjszakát is ott szándékozott 'tölteni. Kiséretében volt vőlegénye is, ki muraszombati legény. Este 7 óra felé, miközben a szobában beszélgetnének, az ablakon át valaki be-flőtTs^Koczifer Veronát lőtte meg oly szerencsétlenül, kogy a lövés mellkasán át a tüdejét átfúrta s életveszélyes sérülést okozott. A sebesültet azonnal testi és lelki segélybeu részesítették, 4-én reggel pedig nagy vérvesztés közben eszméletlen állapotban szállították be a muraszombati kórházba, ahol 5-én meghalt. A szerencsétlen és nagyon szegény családból való, de igen becsületes munkás leány tragikus sorsa igazán szánalomra méltó, mert 8 havi munkájával a szerencsétlen német valutáris viszonyok miatt semmit sem keresett, sőt a haza utazásra még adósságot csinált s most otthonában éri ezen borzasztó szerencsétlenség. — A szigorúan megindított vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy ki volt a merénylő és kinek volt szánva a lövés, mert többféle verzió van a merényletről forgalomban.
A Herceg Esterházy féle dolnjalendavai uradalomhoz tartozó erdőségek letarolása már megkezdődött. A munkát idegen munkások végzik, prekmurec itt nincs foglalkoztatva. — A litermelt összes haszonfát a most készülő ipar-vasut fogja innnen elszállítani mig a hulladék vissza marad. Talán edből jut nekünk is egy kis igetni való! — De azután niilesz a fűtéssel, az már nagyon más kérdés ?
Öngyilkossági kísérletet követett cl 22 éves Igazdálkodó fia Benkó Ferenc Zenkovcéról. Kato-Ináskodás helyett annakidelyén átszökött Magyar-iprszágba s most, hogy visszatért az emiatti büntetése félelmében átvágta a nyakát. Behozták a M. Sobotai kórházba.
A biztositások, (elemi) melyek régente az Első Magyar, a Hazai és Nemzeti Biztosító Társulatoknál köttettek, a
„Herceg-Bosna" [jugoszláviai intézet tulajdonába mentek át. A [tisztelt felek felkéretnek, hogy a kötvényeket saját [érdekükben a társulat M. Sobota-i főügynökségénél
Ascher B. i Sin [cégnél minél előbb mutassák be.
„Herceg-Bosna" Országos Biztosító Intézet (36—2	Zagreb-i fiók igazgatósága
Rendőri hirek. Mátyásdombi állomáson f. hó 26-án a vagonból ismeretlen tettesek kiloptak 7000 kor, értákü árut és búzát. — Pártosfalván Szolár Ferenc cipész műhelyébe ismeretlen tettesek betörtek s elloptak onnan 6000 kor. értékű kész és bőrárut. — Marokréti Horza György kamarájába betörtek s elvittek belőle 2000 kor. értékű lisztet és búzát.
A szegény öreg, 68 éves Horváth János Halmosfői kisgazdát, kit ifj. Zrinszki Ferenc megszúrt, sulyosobodott sebével behozták a Murska Sobotai kórházba. Ilyen a sors, de azért a garancia nélküli vádlott szabadon mozoghat. Bizonyos, hogy ha e gonosztett helyet egy »Éljent« talált volna kiáltani, eddig már hövösön elmélkedhetnék ez ártatlan szócska jelentőségéről.
Utkaparói állások betöltésére, vidékünk állami, megyei és vicinális útjaira 26 helyre van pályázat hirdetve havi, 2200 kor. fizetéssel, Eme állások elnyerésére f. hó 15-ig lehet kérvényezni. Szlovén nyelv tudása írásban és szóban megkívántatik. Bővebb a mai hirdetésben.
SPARAS EMMUSKA
és
STERN ARNOLD jegyesek Puconci, 1922. december 4.
Minden külön értesítés helyett. 45—1
Szlüzsbena naznanila.
Razpis.
V področji gradbene sekcije v Murski Soboti, touje za Prekmurje, sze gori vzeme za szltižbo
26 drzávni cestarov z mesečnov plácov od 15 do 17.5 Din, pravico dov osem štiriletnice po 10°/o temeljne pláce mesečno ino prispevkom k stanüvánji v letnom zneski 25 Din. za tiste ki ne stanujejo v drzávni cestar-skoj hiži. Pouleg té pláce dobijo cestarje dra-ginjsko dokládo zasébe po 14 Din. za obitelj po 3 Din. dnávno maksimirano v smisli naredbe minist, z dnéva 8. IV. 1922 do preklica.
Pravilno (z Din. kolekom) kolkováne prošnje za te mesta je vložiti pri okrožni gradbeni sekciii v Murski Soboti. (Prošnja more bidti adresirani na »Gradbena direkcija v Ljubljani«)
do 15 decembra 1922.
Prošnji trbej priložiti:
1.)	Rojstni (krstni) i domovniski list;
2.)	spisi od državne vojaške slOžbe;
3.	uradno zdravniško spričevalo (bizonyítvány) da je telovno zmožen prosilec tou službo spunyávati;
4.)	nravstveno (erkölcsi) spričevalo ;
5.)	dokázanye da je prosilec slovenščine znánec v pismi i v rejči;
6.)	dokázanje da je prosilec dovršo osnovno
šoulo.
Prosilci, včeni v kakšoj mestriji, nadale tisti ki so bili že pri vzdravanji cejst zaposleni kak stalui delavci, dobrovolci, vojni invalidi ki so ovak zmožni za takso sliižbo i taksi, šteri majo zagvü-sana stanüvanja kre tiste ceste, za štero prosijo, májo prejdnjost pri toj cestarskoj službi.
Vse té mesta se dájo. do orejenja autonomni sejstni zastopov, le provizorično.
Gradbena sekcija za Slovenijo,
v Ljubljani, dne 11, nov. 1922.
Vérsztvena.
Polodelca zimszke oupravice.
Gda sze z-jeszena dokoncsétkom polszko delo dokonesa i szklene; i da ono zdaj na dugse vrejmen gori hejnya; sze polodelca oupravice tiidi k-hizsí pritisznejo. Csi glih sze je to zvonejsnye delo na dugse vrejmen doj záprlo, polodelec ne-osztáne záto brez nyega; — má on povouli szvoje sztáve sze doszégajoucse oupravic, stere szo z-zsnyegovim polszkim delom vküp prikap-esene i stere v-zimszkom vrejmeni, csi je glih dúgi cajt, sze gedrno more obraesati, csi je po-
polnoma scsé odpraviti do onoga hipa, gda ga nyíva pá vöpozávajo. Kak v-leti, tak zdaj v-zímí nema dober vért manyükivati, vszáko minuto má povouli dela, stera csákajo na tá odprávlanye. I szkrben vért sze tiidi nenihá brez táksega, ár szo nyegove oupravice, liki lanca verige edna k-toj drügoj prikapesene i csi sze ta edna zapüsztí tou cejlomi skoudi i tou zaosztányeno jé nájvecskrát nejmogoucse doprineszti i pobougsati.
Ka kakse oupravice má vért vu zími: szo nam Mihály ga_zda eto nizse szpíszano csetenyé i tanácsé poszlali, naj je v-Mőrszko Krajino notri denemo, stere naszledüvati oni porácsajo. 1 mí je tüdi szrdcá porácsamo, tejm bole, ár toga imenü-vanoga oszobno tüdi poznamo , koga tak szouszedje, kak cejle krajine sztancsarje za razmetoga, szkrb-noga, dobre voule bodoucsega i pobozsnoga kmeta poznajo, visziko prestímajo i postüjejo. Od koga tou právijo, kaj vsze, zakoj On prímle »v-nyego-voj rouki z-zlátom posztáne«. Tou je tou, kaj je szrecsno vö szpela.
Jáko zapripravno szpoznamo, csi kmetje szvoje szpoznanye tim drügim tüdi naznanijo. Vcsiti sze je nigdár nej szramotno i tüdi vu tom do konca prídti niscse nemre. Sztári vértje, ki do je esteli, na szébe nájdejo v-nyem, ár oni tüdi zse od vecs lejt mao tak csinijo ; ti mládi pa nájdejo v-nyem zadoszta návucsnoga. Nej szamo od szkrb-noga, nego i od zbozsnoga sze tüdi nika nav-csímo. Od dobroga i oszkrbnoga tou, kak trbej kaj csiniti, od zbozsnoga pa, kak nejtrbej csiniti ? 1
(Nadaljávanye pride.)
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. dec. 7.
Blágo — Áru.
100	kg.	Pšenica —Buza . . . .	K 1550'—
»	»	Zsito — Rozs.....	» 1400 —
1>		Ovesz—Zab.....	» 1100-—
2>	»	Ku'.'"rca—Tengeri	» 1000--
»	T>	Pro ii—Köles	» 1000 —
	1>	H.ijd' a— Hajdina	» 1000—
»	»	G rao kri—Bükköny .	» 1400- —
t)	»	O.roubi (psen ) — K»>rp (bu '	<.) » 900-—
7>	»	S/enou—Széna	» 1000 —
»	»	Graj —Bab ...	» 1400'—
" »		Krumpise —Burgonya .	» 400'-
1 kg Lenobo sz—Lenmag
Deteicsno sz—Loherm^iJ			» -
Bi k. i v je	S —Bika	u <XJ	» 20-26
Telice	S —Üsző	O	> 20-26
Krave	0- Tehén		» 10-ltj
Teoci	J - Borju	'Ji	» 26-32
Szvinyé.	.g —Sertés	■4)	» 50-55
Mászt I-	a—Zsir I-ő.		, » 130
Zmoucsaj--Vaj , .			. » 110
Belica	Tojás . .	,	» 3 i
Pej nézi -
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Pénz
= Kj 280'— = » 13-50 = » —-44
Hallói	Hallói
Znás ka novoga ?
Nova trgovina sze odprla :: v MURSKI SOBOTI ::
Aleksandrova cesta 70.	Bergerova hisa.
DOBI SZE PO FAL CEJNI:
Zsenszki krscsáki od 600 k naprej, Zsenszke hoube od 400 k naprej, Zsenszki bluzi flanel, batist i grenadin
od 230 k naprej, Zsenszke hlaese od	160 k naprej,
Förtoje iz glota od 160 k naprej, Zsenszke szrakice od 200 k do 300 k. Vsze vrszte modiske potrejbesine ! Sz postüvanyom:
A. KIRÁLY 44-i
m
y^NavelkoI Ma málo T
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolnite!
Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro.
Napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
Nagybani	Kicsinyben I
Hust, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elegedve I	^
UŽL
Steinkol esarers pa erjávi Bükovo vogelje za kovácsé Drva vszáke vrszte
Portland cement sze dobi po fái cejni pri
CZIFOTH VIKTOR-i
trgovina z leszom drvarni in premogom v MURSKI SOBOTI
21—5
Sipfier
Singer
njasíiji za síVar^ye
Amerikanszki Singer masini za sívanye sze dobijo za Prekmurje v trgovini
RATA RUMEN
I MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192. (Pouleg birovije.)
Dobijo sze tüdi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co New-York.
m «■ m	4—8
t
€J ŠMARJE!
Sztáro, od leta 1921 belo sztolno i rizling vino, tüdi I vrszte Lötmerszko novo vino sze dobi po
nájnizsisoj cejni v vinszkoj peovnici. 24—4
29-3
Mádai József, M. Sobota.
Dobro blágo!
Fái blágo! § Jó áru!
Olcsó áru!

Naznányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szem oudpro baoto v Püconci (gde je prvlé posta bila) i na velko prebéranye gyeszte: vszefelé moški i zsenszki stofi, vunat, cájgi, právo lenovo plátno za blazine, szrakice, parhet, drukano, belo i vszefelé drügo -plátno. Dobi sze tüdi: gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti, gyűnye, roubci, „Anker" konci i. t. d. : : : : po nájfalejsoj cejni. : : : :
Skrabán Iván,
Tisztelettel értesítem
a n. érdemű közönséget, hogy Battyán-don (a posta helyén) üzletet nyitottam s nagy választékban raktáron tartok mindenféle női és férfi szövetet, ceigot, delint, valódi lenvásznat párnáknak, ingeket, flanel, barhet és kékített vásznat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők „Anker" cérna stb. a legolcsóbb árban.
Puconci (Battyánd)
(gde je prvle posta bíla — hol a posta volt.)

Rédna dvorbal
Pontos kiszolgálás!
38—1	Üzemben lévő
mechanikus műhely
teljes berendezéssel azonnal eladó. Ugyanott eladó egy drb cséplösze krény összes szijjazattal és rostával teljesen jó karban. Bővebbet Prekmurska Tiskarnában.
Velka zaloga pohištva!
Vsakovrstnih spalnic, jedilnic, sob za gospode, salonskih garnitur, kakor kompletnih garnitur za pisarne Vam nudi po fal ceni Produktivna zadruga mizarski mojstrov Maribor z. z. z. z.
20—",	Telefon 341.
Solidno blago !	Cene zmerne !
Vszefelé lejsz za ruste
i za nüc sze gdasté po dnévnoj cejni dobi.
Mindennemű épületfa
azonnali szállításra, napi áron kapható.
39-1
ÁBRAHAM ELEK, Hodoš.
Máli glászi,
Vörar H
Pavel Fiiszár pouleg
Ttirlkove ostarije v M. Sobioti Poprávla vöro po ináiménsoj cejni, pa tüdi oda'vle batríje zá lektricsne lampase. ]
I
Brivec
Konrád Donko pou-leg Turkove ostríje v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Eden	Egy
z bougse liizse pojep, jobb házból való fid za kelnarszkoga inasa pincér-tanoncnak fel« sze gorvzeme v Lena 40—1 vétetik a Lenaricsí rics-ovoj ostaríi v D. féle vendéglőben D, Lendavi.	Lendaván.
41-i	Karácsonyfára
cukorkák és sütemények ugyszirntén esküvőre vaa bálra torták a legjutányosabu n api áron kaphatói Nóvák Szidónia cukrázdájábain Murska Sobota!
42-i	Na odajo je
5 (pét) plügov logá v Márkisevci. Loug sztojí debeloga z mesanoga leszá i dvakrat lejtno s: lehko vnyem koszi. Vecs sze pozvej pri Koloss Stevani v Murski Soboti.
43-i	2 piüga príma trávnik i edne hüte 16 un dug 8 m siirki cimprane v dobrom sztáni, na vesznici. — Edi hrami, za máloga vérta pripravni v Murski Sobo po fái cejni szo na odajo. Sztojijo: z dve hi kiihnye, spájz, kiejt, stala, velike hüte, peovnk pét levov, vsze szkoro nouvo, pou pliiga szado nyaka. Vecs sze pozvej pri: Kühár Istvá
v Márkisevci, (v krcsmi.
37-2
Popolna strojna oprava za parno žago skoro novo, dobiti se more takoj.
v
Jugoslovansko importno in eksportno podjetje inž. RUDOLF PECLIN.
Maribor, Trubarjuva ulica A:	aU	Telefon: Interurbán 82.
Podružnica MURSKA SOBOTA,
v
zastopstvo CEH & GASPAR Telefon: Interurbán 2.