MÖRSZKA
Vérsztveni, politiesrsi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
\L,ét. IV. Évf.
M árki s evei, I925. deeember 6.
Broj 43. Szám,
Nasijdob'zeloszloh
Prisli szmo do csaszov, gda je previdlo célo politicsno 'zivlé-nye i faktorje, ka je dávek pre-visziki, steroga ze té zemelszki vandrar prenásati je'vecs nemo-gócsi. Tá zagotovitev^je resznics-na, vendar pa zadoszta keszno pridöcsa, ár je]|mínolo 'ze vecs vrémena od tisztoga*csasza, gda je böo zacsétek büo sztaranya med dácseplacsilcami. Vendar je pa itak bőgse csi je tá zagotovitev keszno prisla.^kakTpa ka bi je nigdár né bilő.
Kak je tő znáno, v Bácski i Bánáti;szo rávnotak pretirani dávki.fkakjkoli prinasz v Sloveniji. Tiszta nepoznanoszt lokalni razmer, te'zkőcse kmetskoga národa i szploj dácsoplacsilcov, odkrito nanikojszprávlanye národa, je 'ze na višek prišla tüdi i prinasz, rávnotak kak v Bácski i Bánáti. Obdácseni cslovek szi'ze niti zdrav zrák nemre brez dácse v'zívati, od terha nyerni pa sza-pa ze itak henyáva. I gda tő, te zádnyi moment rešiti vendar vidijo ti kompetentni, szi záto zmíszlijo na rešilno pomőcs.
Tak sze je tő zgődilo tő od sztráni poszlancov Banátski i z-Bácske, vszi kotrige radikálsz-koga kluba. Zvün ednoga posz-lanca, ki pa je tüdi moráino podpérao tő akcijo, szo vszi té poszlanci energicsno sztőpili gor v szvoje partáje klubi ptőti vi-szikim dácsám v toj krajini, oszt-ro protestérali prőti tak prevecs v nébo kricsécsim krivicam, zavolo neednákomerno navr'zenim dácsám i ekzekváciji dácsne za-osztányenoszti, ki szhája z-nepé neznoszti pri lüdé.
Né szo vsze doszégnoli, ka szo namenyávali, vendar pa-vsze-edno telko, ka je zatő pokrajino v zdá prinesenom zákoni dvanáj-szetin (büdzsét) preci olajsav dá-ni, dőbili szo pa tüdi dacsníki moratorium za placsüvanye za-osztányene dácse. Kak szo sze izjavili té poszlanci v k-kluba predszedniki poszlanom píszmi, sze zacsaszno odpovéjo od osz-trésega sztopája, vendar pa vmis-lényi i v-pricsaküvanyi, ka sze nyim nadalnya 'zelénya szpunijo v interessi tisztoga národa, ki je zavüpnoszt do poszlanszke csészti v nyí vlo'zo. Csirávno ka je tüdi i g. Pasics i Stojadinovics tő pravo, ka sze zni'zati dácsa ed-
noj szamoj pokrajini nemre, nego sze'vszi dávki zednácsiti morejo, ali szo pa pőt dönok tüdi vtrli do toga, ka szi od zednácsenya dácse, po vesz dr'závi na glí, premislávati zacsnejo. Od vszega je pa vecs vréden nyí oszter sztopáj, steroga szo naroditi vü-pali za dobróto národa szvojega, ki nyim je zavolo toga zavűpa-nya dao, negledőcs na na ma-mutno partájszko disciplino.
Tem poszlancom szamo gra-tuléramo léko, ár szo na kocko vrgli renumé pred vodsztvom sztranke, tő pa szamo za národ, pred sterim szo zadőbili vecs postenyá, kak bi ga tam zgűbili, csi bi nyí proteszt nebi opravi-csen i ednoten büo.
Ka szo pa nasi poszlanci delali tá hip? Ali oni nevéjo (isztina ka nemarno radikálne sztranke poszlancov! Op.) ka szo prinasz rávno tiszte nevőle, ne-vejo ka tüdi i mi neprimerno našemi ládányi placsüjemo dávke i ka tüdi i prinasz ekzekválivajo vszáki zaosztányeni dácse dinar?
O ja! Znájo, pa tüdi i tő znájo, ka je té nasztőp vojvodinszki poszlancov opravicseui büo, aji ka bi steri meo récs k-tomi nasz-topi, tisztoga je né bilő, szamo na v parlamenta gangi szo med diskussijov potrdjávali klumajőcs z glavőv, kak nigdásnyi Dobzse László král, kí ie predimé »dobzse" záto dőbo, ár je na vszáko pítanye i predlaganye té odgovor dao: dobro je, persze ár je slo-vaskoga roda büo, je nyega odgovor v slovaskom narecsji sze „dob'ze" glászo.
Pa bi nasi poszlanci tüdi meli jus napré prinásati te'zko bremen nase szlovenszke dácse, poszebno pa Prekmurszke. Ali dokecs mo mi takse dob'zelász-loje meli za poszlance, ki do nase zavüpanye szamo zavolo lépi dnevnic v'zívalí, tecsász sze trős-tati bőgsi cajtov nemarno. Bojdi národi na szpőmenek taksi za-viipnikov posztőpanye, kakse má-mo mi v Sloveniji, za prisesztnoszt.
A francia sajtó támadja Loucheurt.
Az Elyséeben szombaton miasz-tertanács volt, a melyen végleg megszövegezték a kormánynyilatkozatot. A kamarában Briand fogja a nyilatkozatot csütörtökön felolvasni, a szenátusban pedig Renaul igazságügyminiszter. A kormánynyilatkozat a pénzügyi programra nézve nam tesz konkrét kijelentést, a külpolitikai részben hangsúlyozza, hogy a kormány a locarnói paktum alapján áll és Angliával, valamint Amerikával újból felveszi az adósság-tárgyalásokat. A legjelentősebb része a kormánynyilatkozBtnak az a paz-szus, amelyben bejelenti, hogy a kormány a kerületi választási rendszert fogja bevezetni és gondoskodik szociális reformokról.
Loucheur vasárnap vette át hiva-
talát és első dolga arra irányul, hogy kiszemelje azokat a pénzügyi és gazdasági szaktekintélyeket, akikből megalakíthatja a pénzügyminisztériumon belül felállítandó szakértő-bizottságot. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem gondol a kötvények konszolidá-sára és az infláció kérdésében is csak akkor fog dönteni, ha a kérdést a szakértő bizottság már tanulmányozta.
A sajtó a kommunista Humanité tői kezdve a royalista Aktion Fran-caise-ig Loucheur ellen foglal állást és a lapok egyértelműen támadják Briandot, hogy Loucheurt választotta pénzügyminiszternek, akiben mindenki a nemzetközi bankokrácia képviselőjét látja.
Lemond a spanyol direktórium.
A Journal madridi tudósítójának híradása alapján az a kissé szokatlanul hangzó értesülést közli, hogy a spanyolországi katonai direktórium december 8-ikán lemond és polgári kormánynak adja át a helyit. Arra vonatkozólag, hogy miért éppen decemaer 8-ikán fog távozni a katonai direk-
tórium, a Journal semmiféle felvilágosítást nem ad.
Az újonnan alakuló polgári kabinetből a jelenlegi direktórium tagjainak legnagyobb része kimarad, J ellenben Primo de Rivera tábornok miniszterelnök lesz és a hadügyi tárcát is megtartja magának.
Je vsze mogőcse?!
Zgődilo sze je, ka je edem pör-gar v M. Soboti pétjezero škode po-vedao notri pri obcsinszkom urádi,
ki nyerni je nasztála zavolo popláve, v resznici je pa n émeo vecs skode, csi doszta povémo, pétszto dinárov. Drűgo sze nyemi racsúnati nebi moglo, kak pa tiszto edno vöro trpécse delo, v sterom vrémeni szo z-nyega
pevnice vő vodö pumpali, v pevnici je pa tak né bilő kakse poszebne vrédnoszti, ki bi škodo trpeti mogla, povemo pa dönok, ka vsze navküper je bilő skode pétszto dinárov.
Nemremo povdárjati zadosztno takse nepremisleno i necslovecsan-szko poszfőpanye, toda tak nedüsno-vészten napovéd, ki je na škodo szamo tisztim, kí bi pri odskodüvanyi részan v postüvanye prídti mogli. Kaksi more bidti tiszti cslovek," ki tüdi i pri táksi 'zalosztni prilikaj iscse szebicsnoszti haszek, gda bi veszéli mogao bidti ka je né skodüvani, telko, kak drügi nyega 'zivlenszki bratje i szöszedje, tő neverno, Vendar je pa tü né takse szilé bilő ka bi szi né cajta meli zmiszliti ti kompetentni nato, ka je vszigdár prvle potrebno pri táksi prilikaj nasztaviti edno skodo-cenilno komissijo, kak pa priporocsá-vati podporo ali pa szploj tálati podpore. Tá komissija bi mogla na lici meszta oceniti vész nasztáto škodo, né pa vervati szamim napovedom. To sze razmi szamoodszébe, ka je vszáki natom, náj kak nájvecs napove, ár sze sztem vecs podpore trősta. Nato pa nemremo dati, ár dr'záva niti tő szilno podporo nebode dála v tisztoj meri v steroj bi 'želeti bilő, né pa csi sze escse i z taksim delom povéksa neszmerne skode suma. Száma dr'záva sze more zoszagati od takse sume i dá escse i menye, ali pa nikaj ne, poleg toga pa odpádne od potrébne podpore tiszti, ki jo je pa zaisztino potrébni. I tő sze zgodi zavolo neprevidhoszti i zavolo brez-dűsnevésztni lűdi.
V szrédo sze je tálaló nikelko zivisa na obcsinszkoj hizi v M. Soboti. Csloveka nega sto bi mogao nagoditi té tálanye csakajocse i sze dá dosztakrát tüdi i taksim, ki szo obtálanya zaisztino né potrebni, ali csi szo ga potrebni rávno, popravici nyim tő darüvanye nede.
Zgődilo sze je pa rávno tiszti dén, ka szta dvé instituciji tüdi tak dobile obtálanye z 'zívísom, kak pa steristécs szirmák. Nemo pravli i nes-csemo niti naocsi vrcsti tem institu-. ciam, da szo je mogoče nevrédni, ; ali trditi pa moremo ka nyim néde, ár szo na trgővszkom fundamenti na-sztávleni, dokecs sze sztem drügi
szirmácke prikrátijo. . . .
* *
• *
Tak je vőzgrüntano v M. So-botskom parlamenti, ka sze prvle more naidti edem tak pameten zemel" szki cslovek, ki bőde mogőcsen vő z-fundati edem taksi zákon na steroga podlagi bi sze obcsinszke volitve v Prekmurji zvrsávati mogle. Dokecs' toga csloveka nebőde, tecsas z volitev nikaj nebőde. Ja csi sze niscse' nebriga za tiszto, ka bi potrébno bilő, te nam tak ide.
£
a legmesszebbmenő progressivi-tás elve alapján.
Az alkotmány nem tür csorbát szankciója révén. A munka kezdetén nem szabad tétovázni és ujabb nehézséget teremteni, éppen ezért a radikális iniciati-vum: „előbb látni akarjuk az álkormányt gyakorlatban s ha rossz oldalai lesznak, — szives-sen révidiáljuk."
Teli vagyunk szociális, társadalmi, knlturális és politikai rendetlenséggel. Ezeknek alapos tárgyalása könyveket ölelne fel —■ miért is ebbe nem bocsátkozunk — de mivel a munka kezdetén vagyunk, közbeszólunk.
A múltnak végzetes hibája a rossz administráció volt. A horvátok és szlovének ügyeit — javarészt — a háttér nélküli független demokraták intézték, a kik nem voltak képessek a nép szi-véba furakodni. Mindenüt önmaguk feletti emberek szerepeltek, a kiknek több volt a párt, mint a nép érdeke. Ennek bizonyítéka az elégedetlenség.
Az uj kormány a hivatalnokság redukcióját szintén végre akarja hajtani. Világos, a redukció nem lehett csupán kvalifikációs és pénzügyi jellegű, hanem politikai hátterű is. Ez utóbbinak kell a nép érdekét alaposan támogatni. El kell tüntetni a fájdalmak és szabálytalanságok emlékeit és be kell hozni a normát.
Prekmurjei érdekű lap vagyunk, annak szolgálunk. Mi szorossan határ-vidék vagyunk, miért is különös gondot követelünk. Tudott dolog, hogy minden állam külőnössen határ-vidékeit szereli fel elsőrendű hivatalnoksággal és mi szomorúan, de bát-rün állítjuk — tisztelet a kivételnek — iossz az adminisztráció Annyi önfeletti egyén sehol sincs
—	illetékes beismerés szerint is,
—	mint minálunk. Szép szerrel nem ment, erőszakoskodtak. Az egész indokloás a „magyaronságba" olvadt, ez volt az utolsó ütőkártya.
Örvendetes a tény: megszűntek uralkodni. Prekmurje nemzetiségű vidék és ha ugy tetszik valláskérdésü is. A demokraták válaszolhatnának, mily irányban tettek hasznos intézkedést ? . . . A rosz tapasztalaton kivül, nem láttunk egyebet. Azok, a kik a prekmurecot a „magyaronság, -— a megbízhatatlanság" szégyenjegyével megbélyegezték, megjegyezhetik maguknak, hogy a Prekmurec anyanyelvével nem koreskadett soha, egyedül és kizárólag elégedetlen volt — jogos-san ! A mi pedig a megbízhatóságot illeti : ezen az alapon tartották magukat felszínen, máskép már régen elvitte volna őket a radikálisok sújtó keze. „Lassan, de biztossan !"
A megegyezés.
„Lassan járj, tovább érsz!"
—	mondja a közmondás. Az ember a veleszületett egoizmus folytán, minden téren keresi jó-voltát s csak a természet temperamentjétől függ annak irama.
Országunkban a politikai élet, rózsás változása révén, a küzdelem kulminációját érte el. Hét év alatt tizenhárom kormányunk volt és most a „megegyezés" szellője lobogtatja a zászlót.
—	Az eddigi küzdelem az alkot--mány revíziója körül forgót, a melyből a radikális párt került ki győzelmessen. Ezt látjuk, — a Radics part a megegyezéshez részleges programm-revizió révén jutott. Igen természetes és alapos: a megegyezés csak programm-revizió után válhatott valóvá s ma minden igaz ember örül — nem ellenségeskedik — a változásnak és ha a pártküzdelmet a a munka váltja fel, álmaink teljesülnek.
Az uj kormány a munka az alkotmány keresztül vitelén alapszik. Természetes, a kezdet nehéz, kemény dió. Ezen nehézség a legkevésbbé függhet a kölcsönös bizalomtól, cordensi-csomója a helyességben rejlik. Minden államnak elsőrendű érdeke a megelégedettség. Hét szük szük esztendő után következik a hét bő esztendő és tulajdonképpen ez kell az országnak. A helyesség alapköve a norma. Normalizát és végtelenül normalizát követel az ország.
Az uj kormány feladata is uj : rendezni a zavaros viszonyokat és a békét megteremteni. Logikus, az alkotó erő áldását minden rétegnek kell megérezni nemzetiségre való tekintet nélkül,
Tekintetes Konyáry István ur.
Irta: V. A.
(Folytatás.)
Nem találják.
—	Mondtam, hogy vigyázzatok reá, ne ereszszétek csavrogni, — mérgelődik a tekinetes ur.
Egy durcás kébő cseléd oda szól :
—	Rákapott a Kövi urék konyhájára. A legkisebb kisaszony mindig etette. Már most bottal se tudják elhajtani. Kiszedi á hust a fazékból. A sza kácsné szidta a minap is, hogy elvágja a lábát, ha mág egyszer oda* megy.
—	El ám én a bestiának a nyakát 1 — fakad ki a tekintetes ur.
S lelkében újra föllobban mindaz a gyűlölet, a mi annyi év óta egymásra halmozódott e bitang család s annak mindenféle perputya iránt.
E pilanatban keserves kutyavonítás hallatszik az utcáról. Három lábon sántítva jön a fecske, a negyedik lába csupa vér.
Konyáry István urat megszállja a düh Minden csepp vére reszket és ég. A rajta elkövetett sok méltatlanság, mint
Mussolini nem
Az olasz miniszterelnök fogadására az angol hatóságok minden előkészületet megtettek és hetek óta olasz titkosrendőrök tartózkodnak az angol fővárosban, hogy az ott élő gyanús állampolgárokat a londoni rendőrség engedélyével ellenőrizze. Az olasz kormány egyuttel átiratot intézett a brit
az árviz, elborítja szivét, eszét. Nem tudja mit csinál. Berohan a szobába, lekapja a falról a dubla puskát.
—	Agyonlövöm valamennyit, hogy magja se maradjon, — ordit bőszülten.
Fia remegve ragadja meg karját:
—	Apáml
Eressz I hörgi az öreg s eltaszítja a fiút,
De az újra nyakába esik:
—	Apám 1
Hallásápadt az arca, szemoit a földre süti s halkan mormolják ajkai:
—	Ne bántsa őket, apám I
Bámulva tekint rá az öreg:
—	Kit ne bántsak ?.
A fiu nem felel.
Kit ne bántsak?Hallod?— hüledezik az öreg z jéghidegség kezdi szivét környékezni. - Mi közöd neked az átkozott fajhoz ?
Szemei ijedten tapadnak fia sápadt arcára. Zűrzavaros gondolatok keringnek agyában. Sejt valamit, de nem meri elhinni.
—	Ne átkozza őket, édes apám — szól a fiu tomfán, a nélkül, hogy szemeit fölemelné a földről.
—	Ne átkozzam ? Miért ne átkozzam ?
f
megy Londonba.
kormányhoz, hogy f: mennyiben tudja Mussolini személyi biztonságát garantálni. Az átiratra az angol kormány most válaszolt és hivatalos válaszában teljes mértékben garantálja Mussolini biztonságát londoni tartózkodása idejére, azonban nem hivatalos formában arról értesítette az olasz kormáoyt,
" "'..... " "*.....— i— ..........ri..-.i-..i. ,i —	i
—	Mért 4 . . .
Az ifjú hangja elakad.
Az öreg ember hangja is remeg:
—	Mért ?
—	Mert az átok vissza száll én rám .... mert van ott valaki, a kinek hacsak egy hajaszála meggörbül, szászoros kínnal hasogatja szivemet .
. . mert . . . mert .... nem tehetek róla, édes apám, de nagyon szerencsétlen vagyok 1
Az öreg ember arca is olyan sápadt most mint valami halotté. £l«jti kezéből a fegyvert, feje alá hanyatlik, lábai tántorognak.
—	Apám ! — sikolt fel a fiu s támogatni akarja a roskadozó öreget.
Konyáry Iotván ur eltolja magá-
—	Hagyj engem — hörgi rekedtem — ; csak szaladj a cifra szajha után s hagyj engem itt megdögleni.
—	Ne bántsa azt a lányt, apám/ — kiált a fiu s hangja inkább fenyegető, mint könyörgő.
Az öreg nem szól, csak halántékaira szorítja két öklét, mintha be akarná törni vén koponyáját, Ugy megy be tántorogva a hpzba.
Fia nem meri követni. Remegve várja, míg apja haragja lecsilapul-
hogy az angol munkásság hangulata nem teszi ajánlatossá a duce számára a londoni látogatást. Ez a bizalmas átirat utal arra, hogy bár a kormány mindent meg fog tenni Mussolini védelmére, előre nem látható események mindig bekövetkezhetnek és ezért az olasz miniszterelnök jobban teszi, ha szépen otthon marad.
Mussolini, a retentthetetlen fasiszta-vezér megszívlelte a bizalmas tesitést és értesítette az angol kormányt? hogy egyébb halaszthatatlan teendői miatt le kell mondania tervbevett londoni látogatásáról. Mussolini helyett Chia-loja külügyi államtitkár utazik Londonba és ő fogja aláírni Olaszország nevében a locarnói egyezményt.
POLITIKA.
Parlament ülésezéseit megszakítás nálkiil tartja egész héten át. Tekintettel a költségvetési tizenkettedekről szóló javaslat sürgősségére, az ülés a késő éjszakába is elnyúlt. A költségvetési vita során sok szó esett a megegyezésről, az adók egyenetlenségéről, mire vonatkozólag a. kormány képviseletében jelenlévő előadó kijelentette, hogy nem fog beletelleni egy hónap, hogy egy, az adóra vonatkozó egységes törvényjavaslat lesz a parlament elé terjesztve Ezen kijelentés nagy helyeslésre talált az egész parlament előtt. — Pribičevič és Radič közt a költségvetési vita során nagy szóvitára került a sor, mely igy élénkké tette a parlament ülésezéseit.'JA tizenketted törvényt általánosságban és részleteiben is elfogadta a parlament. — Vatikán ésjkormányunk közt e felmerült ellentét már elsimult egészen. — Községi választásokat dalmáciában kitólták tavaszra, melyek a kerületi választásokkal egyidejűleg lesznek megtartva. És ha ott lehet azt megtartani, nálunk nem-e lehetne? Ja persze, itt még valami törvényt
Fölteritnek vacsorára, de az öreg nem jön ki szobájából. Az ifjú sem nyul semmihez. Ugy érzi, mintha torkát fojtogatná valami láthatatlan kéz annak a gyászos végzetnek keze, mely családjára nehezedett. A szegénységhez kísérőül jön most a meghasonlás.
Ez az első viszály az apa és fia között. Először történik, hogy az a nyájas öreg arc hiányzik ott az asztal túlsó oldalán s nincs biztató szó, mely kkiálgassa:
— No hát egyél már Pistikám. No még ebből 1 Még egy kanállal !
Beletömte volna az apai szeretet a világ minden ételéi. Hisz egyebök ugy sjnes már, legalább lakjanak jól.
Lehet hogy e szeretet máskép is nyilvánulhatott volna Az ifjú elméjében nem egyszer fölmerült a gondolat, hogy tanulhatott volna valamit, lehetett volna belőle valami, nem kelett volna fiatal éveit parlagon elvesztegetni evés ivás, kutya, ló, kártya, dőzsölés és henyélés közt. Felnőt mint a dudva ott künn az udvaron, tengődni fog egy darabig mint az, aztán elvesz a szemét közt mint az.
kell kifundálni mint forma alapot! — Pribičevič is a községi választások kiírását sürgeti! Érdekes, ministersége és pártjának kormányon levü ideje alatt egy szóval sem emiitette a községi választások kiírását, pedig akkor jobban módjában állott volna nemcsak sürgetni, de egyenesen végrehajtani, de akkor ezt egy szóval sem említette. Na és most, most evvel akarná a kormány munkakedvét aláásni! . . . — Pribičevič mint a nacionalisták vezére, nem szólt egyet sem az olasz inkvázió ellen, ellenben Radičot támadta ljubljanai élles olasz ellenes beszéde miatt. Na ja, ez is a nacionalizmushoz tartozik! — Németországot februárban veszik fel a népszövetségbe. — Locarnoi paktum aláírására az egyes államok kiküldöttei már megérkeztek londonba. — Francia kormányválság hosszú ideig húzódott. Herriot volt ministerelnök kormányalakítása is kudarccal végződött s a kormányt Briand alakította meg. — Csicserin orosz külügyi népbiztos európai körutat tesz s legutóbb Párisba készül tárgyalni a francia kormánnyal, mely szerint a szovjetet Európában akarván fedezni, Franciaországgal barátságra akarván lépni, mellyel azután a szovjet ázsiai politikáját békésebben folytathatná. — Csehszlovákiában a választások lezajlása után megalakult a kormány. Ez pedig csak azért történt oly sürgősen, hogy Benes ne mint designált minister, hanem már mint aktiv minister Írhassa alá a [ocarnói egyezményt. Ministerelnök mint eddig, most is Svehla a földmives párt vezére lett. Ministerek létszámát 17-ről 15-re apasztották, s közülök 11 a képviselők, 4 pedig a hivatalnokokból került ki. (Érdekes itt apasztják a ministerek létszámát, nálunk pedig szaporítanák is, ha már úgyis nem volna elegendő belőlük. De vannak nálunk rendelkezési álományu ministerek is, mint a régi Habsburg hadügynél tisztek. Valyon mennyi adót emésztenek fel ezek és a nyugdíjas ministerek ? . .. (Szerk.) — Magyarországi nyugdijasok be akarnak lépni a szociálista pártba, miután a kormányzó pártok mostohán bánnak velük.
Glászi—Hirek.
—	Premesztitev. Pesadijszki major g. Obradovič Živan, komandant esete 36. pp. v M. Soboti je premesztsen v Debat (albanija). Za sztálno szo pre-mesztseni.
—	Szodniski glászi. Dr Tomšič Rihard za szodnika i pred-sztojnika, dr. Sfiligoj Josip i Cepuder Alfonz za szodnika v D. Lendavo, gde tüdi i dosemao
zvrsávali szvolo szlü'zbo. — Dr. Dolin ar Andrej szodnik je k szodniji v M. Soboto vtálani.
—	Kmétskoga drüstva odborov gyűlés bőde 6 deceinb. v kresmi Benko obdr'záni. Gyűlés je vazen, ár je obednim priprava za velki gyűlés v Ljubljani, ki sze bőde 17 decembra obdr'zao i kama do sli trijé delegáti.
—	Izredni občni zbor Prekmurskega lovskega društva, vrši se dne 19 decembra t. 1. ob 6 uri popoldne v Murski Soboti, gostilne Turk, s sledečim dnevnim redom: Poročilo odbora, Sprememba pravil §. 8. Eventualije.
Odbor.
—	Sanatorium v Maribori. Zse nis-terno leto sztoji gori Maribora jedini szanatoirum, 'dőnok eden veliki tál lűdsztva nevé, ka je znamenitoszt i cll toga privátnoga spitála. Vu té sanatorium sze razlőcsnega betega i bo-leznoszti betezsnicke jemlejo gori. Cene szo gli tiszte kak vu obcsini spitálaj; vu prvom i drűgom zlocsi pa escse nizsise, 3.-ga zlőcsa bete'z-niki 30 2-ga 60 i 1-ga zlócsa 90 din. placsajo na dén. Pöleg toga sze té sanatorium vu tam lőcsi od obcsni spitálov, ka szi tü vszáki betezsnik szlobodno odeberé szebi sterogakoli vrácsa z med mariborszkimi i zvün Maribora bivajőesimi doktori, z sterim zselej szvoj beteg vrácsiti ka je vu obcsni spitálaj né dovoljeno. Vu szanatóriumi betezsnik szam plácsa szvojega vrácsa. Za volo lüdnoszti sanatoriuma szo vrácsi tak nlsziko plácso szkoncsali, ka to eden vszáki bete'znik z lejka plácsa. Sziromaskim betezsnikom neracsunajo nika. Csi be-te'znik pride obszebi vu sanatorium, tak szi tam z imenika, v sterom sze nájdejo iméni vszej i vszáke bolezni vrácsi, vrácsa lejko odeberé. V Mariboru jeszte vszake szirani teliko znameniti vrácsov, da je zaisztina né potrébno vu tűhini iszkati. Drzsmo sze toga, ka mámo domá, vüpajmo sze i podpérajmo szvoja szpráviscsa, stera szo falejsa i tüdi nej szlabejša. Te sanatorum na lepom meszti Maribora, od Kalvarie nad poldné lezsi Tő szpráviscse nezselé vőponücati szvoje betezsnike, nego njih odzdrav-lénye. Prőti tömi, ka té szanantorium 'ze vecs lét sztoji i sze je vrácsilo ino operéralo zse nezracsunano teski i nevarni bolezni, sze komaj pripetila szmrt. Tak, da bi kaksa visna mőcs obarvala betezsnika toga sanatoriuma i dela nazáj zselno zdrávje. Betezsnike zato od blüzi i dalecs poisesejo gori to meszto, siero vu tak obilnoj meri szprevaja szrecsa.
—	'Železnica Ormož—M. Sobota ze rédno vozi. V pon-delek 7. dec., pri priliki szenya v Soboti bode poseben vlák vozo med Ormo'z—Hodoš.
—	Elektrifikacija M. Sobote je prišla őmurno fázó, ár je na-pelave elektriesne mőcsi z-Fall-a (pri Maribori) perfektucirana i bode leta 1926 'ze narejena. Ka pa szoszidne vesznice bi szi né premislávale malo od toga znamenitoga vérsztvenoga pí-tanya?
—	Szenye v M. Soboti bőde 7 dec., ár 6 decemb. na nedelo szpádne. Kmeti povzdignimo konyszko szenye i nemilűmo csasza, pri'zenimo konye vszi na szenye.
—	Gyüiés odbornikov kres-
márszkoga drüstva bode v nedelo 6. dec. ob (tocsno) 10. vöri pred-podnévom obdr'záni, z vá'znim dnevnim rédom, záto sze odborniki zagvüsno pricsaküjejo. Poz-ványa szo razposzlana.
—^On^osijTir. Dr. Geiger Ernő, néhai dr Geiger Vilmos m. szobotai kórház főorvosának fia, a budapesti m k. Erzsébet tudomány egyetemen az anyagcserebetegségek kórtanából magántanári képesitést nyert. Gratulálunk !
— Áthelyezés. Obradovič Živan őrnagyot, a 36. gyalogezred m. sobotai századának parancsnokát áthelyezték Debar ra (Albania).
—	Bírósági hirek. Az eddig D. Lendava-i járásbíróságnál beosztott dr. Tomsics Rihard ve-zetőjárásbirónak dr. Sfiligoj József és Cepuder Alfonz pedig jbirák-nak véglegesen kineveztettek. — Dr. Dolinár András jbiró a M. Sobotai járásbírósághoz beosztatott.
—	Miklós vásár M. Sobotában f. hó 7.-én hétfőn tartatik meg. Ez alkalomra Ormož-Hodoš közt külön vonat közlekedik. Lóvásár fellendítésére gazdáink ne sanjnálják a fáradságot, lovaikat hajtsák fel a vásárra.
—	Gazdasági egyesület naggyülése Ljubljanában f. hó 17-én kezdődik M. Sobotai fiókegyesület három kiküldöttje is részt vesz a gyűlésen, azért a 6-án megtartandó válaszmányi gyűlésen javaslatokat lehet tenni
Köszönetnyilvánítás.
Mindazoknak, kik pároz vagy bármily adakozással a legszükségesebb pillanatban segítségünkül siettek, a M. Sobotai árvízkárosultad nevében ezúton mond leghálásabb kMzönetet
PÖRS fcYÖRQY fiakkeros.
k'No
v Murski Soboti.
V NEDELJO 6. dec< popoldne ob 3, zvečer ob JTjfri
Udar
e
TOREK Mü^embra
Strašna osveta ille
Pustolovjfa drama u 5 čin.
kestojn kotf ognjožerec
ry/áala u 1 činu.
VSft/PNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., tn II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru.
LJUBLJANA: dec. 20.
100 kg.	Pšenica—Buza Din.
»	'Žito—Rozs »
*	Ovesz—Zab »
»	Kukorica
»	Prosző—Köles »
»	Hajdina	»
>	Szenő—Széna »
>	Graj—Bab csres. » »	zmésan—vegyes bab »	Krumpli	» »	Len. sz.—Lenmag » »	Det. sz.— Lóherm. >
268-50 200— 170-— 130—
215— 2*75— 72-50 300-200— 68-500— 2000
BENKO: dec. 20.
1 kg.
Naznanilo.
Z-postüvanyom naznányam, p. obcsinsztvi, ka szem vörarszko delavnico z 1. decembrom 1925 v dvorisesi g. Cipot trgovca z platnom znovics zaesno. Sztenszke, zépne, kak tüdi büdilne vöre sztálno Ár szkla-discsi. Cíl mi je, da z fái dinami i z vugodnim obszlü'závanyoln p. ob-csinsztva podpéranye pridqpim. Rázne popravila pievzemem
P. obcsinsztva pod/éranye pro szim z postüvanyom:
vörar
Pável tfliszar
órí
M. SOBOTA Aleksandrova v.
értesiti a n. é./ közönséget, hogy órásmühelyét iíec. 1.-vel, a Cipot rőfösáru keresk/dés udvarában újból megnyitotta. Ófák javítását vállalja; fali-, zseb- és ébresztő órák állandóan raktáron. A cél az, hogy szolid árakkal és pontos kiszolgálással a n. é. közönség szives pártfogását kiérdemelje,
Bikőv.l Bika Telice S Üsző Krave jÜjTehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt 1-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
111. II. I. prima
6 50 7 - 7-50 8-—
f 6 — 6-50 7-— 7-50 o 2-50 4 — • — *	•— 8-75
— — 15 -. 28 — 35 — 30--. 25'— 1.50
Pénezi — Pénz.
1 Dollár ....	= D.	57-—
100 Kor. Budapest .	= >	0.078
1 Schil. Becs	= >	800
1 Kor. Praga . .	—: >	1-66
i lira.....	= »	2-26
Zürichben 100 Din	== 9,17	sfrk

Licitácija lovine.
Lovina lászt/besine Polana posta Puconci, bőde 28/Decembra 1925. ob 14 vöri (2), na j/vnoj licitáciji dávana vö na sészt letrjp dőbo, v 'zupáná hi'zi, Polana, 5/dec. 1925.
PREDSTO J NI ST VO

Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta r domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Dúl. * Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : m»d textom i izjave i poszlano V50 Din rekláme I— mali oglaszi 0"70 Din. ■i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopíszi, kis ze neszhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön l"< Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1'—, aproh Kietés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Tengeri termésünk fokozásáról.
A buza és a rozs mellett legfontosabb piaci növényünk a tengeri. Legnagyobb tengeri terméseket az amerikai gazda ér el, a hol kat. holdanként néhol 100 métermázsányi tengeri termést is felmutatnak. Ezzel szemben nálunk az átlagos évi tengeri termések alig haladják túl a 15 métermázsát. A majdnem csodával határos termést a téren az amerikai gazda a tengeri földek kitűnő táplálásával s a tengeri fajták szakadatlan nemesítésével tudta elérni.
A tengerinek két főtápszere a nitrogén és a foszforsav. Állatállományunk csekély száma, s ennek folytán a kevés istállótrágya mellett a tengeri nálunk vajmi, ritkán jut istálló trágyázás utján elegendő nitrogénhez, s igy az amerikai tengerimivelési rendszerre kellene fokozotabb figyelmet fordítanunk. Ott ugyanis a tengerinek rendszeres előveteménye a nitrogéndús pillangós virágú növényzet, s első sorban a nálunk is kiválóan bevált fehér csillagfürt. (Természetes herefelék általában jók, mert pillangós virága gyűjti a nitrogént.) Ezenkívül még a tengeri sorok közé is a nitrogénban bővelkedő lóbabot vetik. A műtrágyát a tengeri előveteménye a pillangós virágú csillagfürt vagy egyéb rokon növény kapja, még pedig kat. holdanként 2—3 métermázsát szuperfoszfát alakjában. Ilyen módon a tengeri egyaránt megkapja a két főtápszerét u. m. a nitrogént és a foszfort.
A tengeri alá a talaj előkészítés az ősz középmély szántásból áll, altalaj lazítással kapcsolatban.
J^FORT-
HAZENA.
Naše hazenašice ko dosegle v kratkem, obstoju odseka take lepe uspehe, da se moramo z njih spomeneti na tem mestu. Hazeca-odsek je bil nastavljen šele meseca avgusta preminulega leta. V preminulem letu niso nastopile javno, tamveč le trenirale za letos. V letu 1925 so odigrale z tujimi družinami 10 javnih tekem in sicer 5 v Murski-Soboti 5 pa na zunanjih igriščih.
17. maja SK. Mura : Čakovečki SK 4:10 31. »	» : >	5:7
1. junija > : »	3:3
21. »	» : Maribor SK. 10:3
19. julija » : »	9:3
9. avg. SK Mura : Dol.-Lenda^a 19:2 15. » „ : Ilirija Ljublj. 10:9 U. okt.	> : Maribor SK- 10:3
18. „	» : Merkur Marib. 13:0
25. „	» : Maribor 3:2
Od 10 tekem so si pridobile zmago 7 zgubile so 2 tekmi (prvi) in ena je bila neodločena. Najlepšo zmago so pridobile dne 15. avgusta, kadar so porazile družino S. K. Ilirije, prvaka Slovenije. Na tekmah so zabile naše hazenašice 86 golov dočim so dobile le 39.	_
Helybeli hazenánk rövid fennállása óta oly szép eredményeket ért el, hogy érdemes róla egy kis statisztikában megemlékezni.
Mult év augusztusában alakult meg az S. K. Mura hazena alosztálya Qyőry Margitka úrhölgy vezetésével. Tavaly még nem játszottak idegen csapattal szemben, ellenben szorgalmasan trenírozták és készültek a jövő évre. ' Qyőry Margitka eltázozásával az alosztály vezetését Siftár Pista majd Keresztury Kálmán vették át. Mindhárman igazán szívvel-lélekkel dolgoztak hazenánk érdekében s fáradságuk meg is hozta a várt sikert.
Hazenánk 1925-ben 10 mérkőzést játszott idegen csapattal szemben, mégpedig 5-öt helyben és 5-öt idegenben.
május 17. SK. Mura : Čakovečki SK 4:10 „31. „ : »	5:7
június 1. „ : „	3:3
»21. „ : Maribor SK. 10:0 julius 19. » : „	9:3
aug. 9. » : Dol.-Lendava 19:2 „15. „ : Ilirija Ljublj. 10:9 okt. 11. » : Maribor SK. 10:3 »18. >» : Merkúr Marib. 13:0 » 25. » : Maribor SK- 3:2 A 10 mérkőzésből 7-et megnyertek 2--őt elvesztettek (a két legelső mérkőzés) és 1 maradt eldöntetlen. A mérkőzéseknél 86 goolt adtak és 3° kaptak. Legtöbbször szerepeltek: Qyőry Didis, Osterer Médy, Jónás Erzsike és Cvetko Annus (10-szer). Nemes Qini, Faschinger Bözsi, (9-szer) Kardos Ga-by (5-szor). Sočič Paula, Pintér Marika, Kardoš Katica (5-szőr) és Kardos Piroska (4-szer). Qoolt dobtak a következő csatárok: Cvetko Annus 42, Kardos Qaby 21, Jónás Erzsike 21, és Kardos Katica 2.
A legnagyobb sikert kétségkívül augusztus 15.-én aratták, amikor megverték a szlovén bajnokcsapatot. Az ifjúsági serlegmérkőzésnél bejutottak a döntőbe, s ha nem jönne közbe a bő havazás, ugy az egyik vásárnap Ljubljanában szerepelnének az ifjúsági kupáért. E szezonzáró mérkőzéshez jogosan füztünk szép és nagy reményeket, hiszen az első csapatból 5 leány szerepelhetne.
— 0 Dužnost žene prema ženi donosi broj 8 obljubljenóg „Ženskog lista" vrlo zanimiv i poučart članek, koji če pobuditi veliku pozornost u svim društvenim slojevima naše žene. Nadalje donosi novi broj tog časopisa osim vanredno opširnog in bogatog ilustriranog modnog dijela : kao nastavek »Kako da ostanem mlada i lijepac, uputa za njegu zdravlja i ženszke Ije-pote, sa prekrasnim ilustracijama. Novele: Rendez-vous od Zagorke, Urve-nokosi Bring od Mladena Horvata. Kazalište i kino. Pomodne novosti. Ženski budoár i modne sitniče. Doma-čica.—Kuharica. Šaljivi kutič Zago-netke.— i, t. d. Nadalje imademo i u tom broju vanredao lijepih ilustracija od naših priznatih umjetnika. Pretplata na „Ženski list" iznaša na četrt godi-ne samo Dinara 40.-. Uprava i uredništvo nalaze se u- Zagrebu, Samostanska ulica broj 2. I. kat.
Vsáki práznik, nedej^četvr-tek in soboto kon^ft. Svira ciganska godba bakanya.
Minden ürtpép- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncol Játszik baranya.
kavaj^na MBOIÍC kávéház
RAZGLAS.
Veleposestvo grof §^apary ima v Mačkovcih, v Salámoncih, v Vučji Gomili ter ny skladišču v M. Soboti lepa dc^a naprodaj. Trda drva stanejo/ v šumi na mestu 80 din, ni dom postavljene 130 din. IMava zamenja drva za žito. V Spamoncih se dobi lep stavbei/les (ploji).
RAVNATELJSTVO.
Zongora
tulajdono-soknak
szives tudomására adom, Jfogy december hó közepe'táj^/ személyesen jövök M. Sob/tába, az árvíz által vagy különben is meg rongált zongorák Kijavítására. Kérem az előzetest jelentkezéseket „PREKMURSKA TISKAR-NÁBA/ leadni :-: :-:
BHHNDL&E Maribor
gIasovira;
v szredípi meszeca decembra oszebn/ pride v M Soboto zavolo />prave, drügacsi ali od povfípni poskodüvani klavirov. Pre/ priglaszitvi sze naj dajo v .P^EMURSKO TISKARNO."
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodetok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Mindenemü kalap alakiiások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din -tői, bársony kalapok 160 Din.-től kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, ha-j risnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és felnőlek részére,! pipere és rövid áru czikek nagy vá- j lasztékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Bcrger-féle ház).
Sasolid Fontos ki-árak I saoigálás© I
nsi^ig«	flWiilüi
	
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajiná"-ban
Stevan h-Stevani!
Stevan: János zima sze pri--bli'záva, kak kaj sztojíte z oblékov f János :*Eh Stevan ka s/i escse od zíme premislávtfte, vjfrn je tő escse dalecs, mámo ^szi csasz za obléko priszkrbeti. /
Stevan: -.(Ali nevét/ Vi János, ka je zdaj tiszti cají, gda szi vsze nakűpitifrmorenfo ka nam na zímo trbé, ár je zda/alése?
János: Na, na tak /je, ali gde szi pa te naj kupim/?
Stevan: Ejnye paf te escse tő tüdigpítali ? Vem p i moreta znati ka Stevan k-Ste»ani, nasi pa k našim morejo idil küpüvat. Jesz szam zadovoiei z našim Májerom, pa bodem /daj pá tá sö, tő te szolidna fjfma pa ie dönok nas cslovek. /
János: Ja Srevan csi je za vász dober, te je za/iász tüdi m-'sz-lim, szamo kak je /yegov adress ?
Stevan: T i je szebolija i tr'zovina z goto*> obléko, sto-fami i cájgom : JMÁJER STEVAN v M. Sojoti Radgonszka cesi-ta. Tü dobié po fái céni dobro i trplívo mlágo.
Jánós: Jlvála Stevan za tanács. Zbögc
t