ÖRSZKA KRAJINA lersastveni, politiesni I kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Ga*»polltlkai éB kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. tprej placsilo: V2 feta 24., 112., meszecsno 4., V zvün-tvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: x/2 évre 24, \U évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M--S0B0TA Rokopiszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendőh s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., reden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és haWhlók 150, rendes hirdetés !•—., Apró hirdetés 070 Din. és az illeték. TőbbszBrinél engedm A háború eszélye ismét fenyegette az emberiséget csak egy szálon függött, hogy az el-apatottság állati ösztöne erőt vegyen a lividlátókon s a maszát, a pórnépet, az jgyszerü emberiséget a „nagyok" vágóhídira hajtsa. Kérdjük: nem volt elég z embermészárlásból több mint négy évig? fagy mégis voltak kik számoltak a nép »sszujával, mely a magasra röpködést a megalázkodásig sülyesztheti ? ! Bizony lég volt, ha nem a hatalmon levőknek, le a népnek, a sok árvának, özvegynek 5 rokkantoknak; de leginkább azoknak. ;ik ezek láttára megriadnak a „háború" imlitésétől is, kik négy évi szenvedésüket, reszélyt és nélkülözést maguk elé vará-solják, mint egy fekete rémet. Bolgáriának., a inár elmúlt rendszer áltozása, mely csak véres forradalom utján frYénhetett, Jugoszláviát is határainak meg-rösitésére kényszeritette Biztosításul ez ilindenesetre szükséges volt. Azonban az egyes forróvérű követelésé, mely nem egyszer nyilvánult meg heves kitörésben a parlamentben, hogy ultimátum jellegű Jemarsot küldjön a kormány Bolgáriának, mely a háborút ellene elkerülhetetlenné lenné, csak saját céljaik elérésére alkalmas eszköznek bizonyult, melyet a zavarosban ikarnak halászni. Ez a veszély azonban a kormány ígfontoltságán — elmúlott. A kormány 5 szövetséges államok rájöttek arra, hogy Bolgár rendszerváltozás speciel az ő tlső ügye, melyet még csak ürügynek m szabad felhasználni ugy, hogy háború »vetkezzék be. A kormány számolt avval, iogy neki van még belső ellensége is, lát mé g külsőt is fog keresni ? De zámolt avval is, hogy a nép javarésze háború viselés gondolatát is megveti, a líboru ellen van, mert már éppen elege 'olt belőle; kivált ha nincs állandósítva lég az általános rend és megelégedettség. A kormány tehát helyesen cselekedett, likőr a háború veszélyét a népről elhári-Ita. Gondolnia kell azonhan arra is, hogy ok a háborusviszketegségben szenvedő rlamenti kiabálóknak az uszályhordozói provincon nem egyszer csinálnak háborút atlan emberekkel szemben szóval, tettel, »fonnál, bottal és fegyverrel, gránáttal is. i lesz a felelős azért, ha ily szervezetek lapról napra növekednek a velejáró helyi óborukkal s majd egyszer véres zavarosok színhelyévé teszi pl. vidékünket is. A mi népünk béketűrő, de ha a húrt ilfeszitik, elpattan s esetleg a hegedüláb eltörik. Azért gondoskodjék a kormány irról, hogy az ily sehonnai bitangok ne garázdolkodhassanak, mert elégedetlenséget szül a népben nemcsak az állain, de tehetetlensége cimén a kormány ellen is. El innen az iiy elemekkel, de mielőbb! Nase ceszté i mosztouvje. Po málom racsuni őszem lejt lehko dámo tisztomi vrejmeni, vu sterom sze nase ceszté i mosztouvje szamo voscsijo brez vszákoga, ali zsé véksega popravila. Ka sze tícse té porcije je sztálna, tou je da vszáko leto véksa i véksa, nyé namen pa v — inegláj. Blűzi pét lejt, tou je bojnszko vrejmen známo, ka je tüdi i tou porcijo pozsrlo na drűge cíle, ali ka zakaj zdaj placsüjemo i kama idejo zdaj tej pejnezi, nevejmo. Ka szo tej dokládi escse véksi, kak szo bili, tou je g.Ií tak znáno, kak pa cejszt i mosztouv zanicsenoszt, stero szhája od zanamárjenoszti. Za vszáko placsilo zselej placsiiec nikaj protizasziűzska, rávno tak tüdi pri tom. Ali szeglik, nezadolejmo zadoszta piszárivati odtoga, ka nájbole zapüsesene moszfé i ceszté Prejkmurje má. Nej nam trbej dalecs idti szamo v szouszidno Stajerszko, tno vidli tam i etam lejpe po-práve cejszt, delanye nouvi betonszki mosztouv, prinasz pa vsze szpi. Miszlimo ka je tü nej tak drzsáva vzrok, kak bole mehkoszt, nebriganoszt lokálni oblásztev, ki z od drzsáve v Szloveriijo dánoga kritja ne zahtevajo zneszek v tisztoj tneri i z ták-sov energijov, kak bi sze tou nyim do-sztájalo za Prejkrnurja interess. Tiszto vrejmen, stero nej szamo te nevolen kmet, nego i drzsáva z nyé or-gánomi vküper zsmetno csáka, — zsétva je tü. Obcse goszpodáranye zselej, ka naj kak náj prvlé sze tüdi vő zmláti tou szilje. Nej pa szmo v tisztom sztáni, zaosztánye-noszti, ka bi tiszte recsí naszledüvali, stere je pred krátkim poszl. Divac tak nouro povedao v parlamenti, „meo bi volou pri-pövedati dati vszej kmetíjszki masinov delo, naj delavec lezsej do dela pride", nego delamo i scsémo delati z modernimi masini, tüdi i mlátimo z mlatilnlmi masini. Te masini szo ali szamoidoucsi, ali vpre-zsni, zsmetni pa vszeedno zadoszta. Mla-tídev je tü v krátkom, ali sze escse nikaj nej vcsinolo za tou, ka bi sze za vozsnyo tej teski masinov mosztouvje pripravili. Csi sze kaksi kvár zgodij sto de odgovár-jao? Dnesz szo zse nej bojnszki csaszi, ka bi nej odgovornoszti bilou. Kak je dúzsnoszt porcijo plácsati, tak je dúzsnoszt i drűgo*ali pa té edno nej. Záto proszimo competentne goszpoude, da sze zatou dugoványe kemprvle pobrigajo. Uradnikov nezadovolnoszt i zsivlejnya boj. Tak bratje I Vecs previdejnya, vecs pre-razmejnya, doj lücsiti Austrie odüren copf ino isz-kati ka vküp prineszé brate z-brati, nej ka je loucsi. Te mocsnejsi toga szlabejsega naj pod-péra, naj postüje nyegove národne obcsütnoszti, návade, naj neprávi, ka je nyegov jezik grdi, záto ka je szlovenszki, naj ga nepotvárja, ka jé prouti drzsávi záto, ka nescse naj ti drűgi gejzdijo na nyegovi plécsaj. Tak po vrejfneni (ár naed-nouk nebode grelo) sze v-nasoj mládoj drzsávi vöosznové on szlovenszki düh med vecsféle plemenmi, brezi toga ka bi te véksi národ toga ménsega pozsrejti steo, stero je szamo na kvár drzsávi i szlovenszkomi pozványi. Teda sze nede trbelo bojati, ka :tá drzsáva na pokojne Austrie sors príde, stera je nej bíla dozorjena na tou, ka bi prejk vnougi sítotin vu njrej zsivoucsim národom ednáko dobrobodoucsnoszt i zadovolnoszt szprávila. Teda nyé sztancsarje do zaisztino eden vu drfigotn szvojega brato vidili, teda páver, trzsec, mesterszki cslovfck, csesztníke nedo edén drügoga skrlécs glédali, nego kak edne drzsine kotrige, stera je cejle drzsáve eden-eden orgánum i neszmi faliti z-cejle náprave, kak neszmi faliti z-ednoga mak-sína nieden srajf nej, ár vszáki szvoje pozványe odprávla. Pouleg vezdásnyega násztaja sze sztranke zse naprejbojíjo od uradov, csi nyim tá trbej idti — uradniki pa, kí sze vönepoznajo, od ne-mirovni sztrank. Záto je uradnikov i sztrank dotíkanye jáko nevugodno. Mlácsnoszt i ne-osteria csi sze szrécsata, z-toga li hitro zbur-kanye i nezavüpnoszt zhája. Uradnik zse mrzlo prímle gori sztranko, i nevfdi sze nyemi, ka nyemi sztranka delo dáva, prouttomi sztranka nemre prerazmiti zrendelüvany, nepoanani zá-konov, szmecseni pouti i mrejzs. Vesznicski cslovek z-neviipaznosztjov, z-sztrahotov ide v-kancellajo, ár ga tam z-vnougim csákanyem gátíjo vu nyegovom deli. Dosztakrát za máloga nícseszt-noga dela volo eden cejli dén more zamüditi. Za nícsesza volo ga z-dalecs kraja notri zselejo, gda müdí szvoje delo t trosi. Csi nepríde ga pokastigajo, obgedávajo sze na nyega. Narejtci sze namejri, gda nyegovo delo z-potrplivosztjov i dobrovolnov nágibnosztjouv odprávijo. Záto je nej csüdo, csi sze prouszti cslovek nezpozna vö pri szmecsenom odprávlanyi szvojega dela i boji sze od urada, od uradnika, gde vsze drügo, kak pa dobrovolne priátele vidi. Zagvüsno, ka je v-dűgi lejti uradnikov znásanye ezebé pred sztrankami za odfirne vcsí-nilo. Isztina ka sze náidejo, stere vö moremo vzéti — ali malo. Isztina, ka szo tomi nej uradniki, nego ona soula z-stere szo vöprisli kriva, gde szo sze za tákse osznouvili. Hodmo példo denem v-eden bank, ali v-edno bauto, v-steri neszedíj 0 z-nasi dáesni filiejrov plácsani uradniki. I dönok vszáki zsnyíh je prijaznívi, na szlüzsbogatov, ár je tak navcseni, i privadjeni. Tej prevídijb, ka z-tej sztrank zsi-véjo, stere szé zsnyimi doticsejo. Tak je tou nej zahvála csi szi goszp. uradnik zsnyiin prijaznivo dene, nego nyegova dúzsnoszt. I v-eti bankaj, kak-sté szo velki, med vnougimi aktami li hitro nájdejo ono akto i preci jo v-nisternom rnegnenyi naza-dovolnoszt odprávijo. Geto v-ednom drzsávnom uradi, gde doszta uradnikov jeszte, dosztavecs vrejmena trbej, dokecs sze kakse málo delo odprávi. Tak vu uradaj, kak vu bankaj zevcseni lüdjé jesztejo. I dönok vu ednom je prijaznívi, vu ovom pa zapovedávajoucsi glász, steroga sztranka csüje. Zagvüsno bi vö sztirali z-banka, ali z-baote táksega csesztníka, kí bi szi z-sztran-kami po grobianszkom djao! — Prerazminio, ka te uradnik nemre od toga, csi sze je k-grobians-csini za mláda, od szvoji naprejhodécsi k-coj privado. Záto sze uradnik naj necsüdűje, csi je pá-ver nyerni nej navdüseni i gda csüje nyega sztaranye, tozsbo, ga nemilűje, kak i uradnik neobcsűti pávra teskoucse. Tou je 'zrok, csi vszáki filíer pponoszi, steri sze na uradniko^ plácse obrné! Nega tü drűge pomoucsi, kak uradni dejl odprávlanye na razumnejši i prosztejsi funda-mentom posztaviti. Nazáj sze trbej povrnouti na primitivejse odprávlanye, brezivszega cifra, copfa i bürokratcie. Tá trbej zbriszati te vísesnye, nepo-trejbne forume Na pripravnejsi temel trbej posztaviti te szpoudnye forume — Csesztníkov racsun poménsati i szamo te potrejbne obdrzsati i té pošteno plácsati i teda tüdi lehko csákamo i zathejvamo odnylh, lübéznoszt dela, na szlűzs-bogotovnoszt, odvísenoszt i neprisztoplenoszt. Tak do dácsoplacsilci lezsi noszili bremen pla-csila, i tüdi radi plácsajo, csi vidijo, ka sze nyihova dela, nemüdno, vugodno i prijaznivo odprávijo; csi do vidli, ka je uradnik nyim na szlüzsbo ino pomoucs za nyegove pejne e. Ali ka bi za bürokrácie teskoucs volo vísesnye csesztnke drzsáva hránila, stero je nikomi nej na haszek i nema nikse vrejdnoszti, szamo pod-lozsancov britkoszt i nezadovolnoszt rédi. Po cejloj drzsávi je med uradniki velika nezadovolnoszt, tak je neodlásano potrejbno vládi tou nezadovolnoszt pravicsno zvrácsiti dati i poszkrbeti sze naj uradnik za szvoje delo pošteno plácso dobi, naj on brezi szkrbi szvoje pozványe drügim tüdi nazadovolnoszt szpunyáva, ár de drzsáve maksin li tak tekao dobro, csi de vszáki nyegov srajf vrédi. Te de szmejla drzsáva tüdi csakati dobro rédno delo. Naj sze ednouk tak odprávi uradnikov plácse vréd vzétje, pouleg stere do vu vezdásnyem drágotn vrej-meni mogoucsi zsiveti i nede trbelo vszáke kvatre plácso pobogsávati, stero szamo imé noszi, ali nezbougsa nika. Ali je tou zbougsanye, kak je pred etim nerédjena ka, kí szo bougse plácsani, szo doubili na dén 5—6 dinárov, ti bozsnej plácsani pa eden dinár, tak da bi ti m ménsim nebi tak drágo bilou zsívlejnye i gvan-tanye, i kí menye dobi, bi nyerni vu baotaj fa-falej dáli, i mestri falef delali? Szirmaskejsega zsaloudec rávno tak potrebuje, kak toga pré- j mocsnejsega. Pouleg pejnezne plácse morejo uradniki dobiti, kak v drügi drzsávaj v-natu-ráliaj tüdi: melo, mászt, zsivlejnye, drva, gvant, obfitel itv. i tou pouleg pravice ednáko na oszobe gledoucs, brezi prebéranya. Tou po-vísanye plácse, ali dnévnice morejo glihne bidti nej ka bougse plácsani na visisoj sztopnyi bo-doucsi, vecs dobi, kak te bozsnej plácsani, tned rédnov plácsov tak veliki rázlocsek jeszte, naj bode záto med dnévníci ednákoszt. Naj zse ednouk vidimo i vzsivamo demokrátcie szád, naj ga szamo z-lampami neglászijo; naj on demokrátni minister, steri doszta palács má, szvojo veliko plácso med sziromaske csesztnike püsztí, steri eden poednom vecs delajo i trpijo, kak on, ki sze v-zoszebnom vláki i v-automo-bili vozi. Pouleg uradnikov na oszlablene prvej-se uradnike, na penzionátuse tüdi je potrejbno eden máli pogléd vrcsti. Zselni szmo znati ka nam prineszé Vidov dan ? ! (Konec.) Szoldákov zsétveni dopüszt. Po odrédbi ministra, sztári szoldácje, touje lajnszki regruti, steri szo zsé vö navcseni, morejo dobiti zacsaszni dopüszt za pomáganye pri zsétvi i pri mlatídtfL Prizadeti sztarisje naj (po naszledüvajoucsoj forrni) napiszano (brez-stemplina) -prosnyo na prosenoga komando (rekomanderano) posíejo. Rítar more prosnyo potrditi, priporocslívo podpíszati i pecsat gor djáti. katonák aratási ós cséplési szabadsága Hadügyminister 4942. sz. rendelete alapján a tavalyi első újoncoknak (öregkatonáknak) aratás és cséplési munkáknál való segédkezésre ideiglenes szabadságot kötelesek adni; de a kiképzési időtartam alatt nem kaphatnak. Az érdekelt szülők alanti minta szerint megirt és községbiró által igazolt, véleményezett, aláirt és pecséttel ellátott (bélyegmentes) kérvényüket küldjék (ajánlva) közvetlen a kérvényezett szolgálati századjához. Minta: »Komandanta 1. četa 1. bat. 186. pukau Kriva Palanka. Podpisani Štefan Kovač imam silno mnogo dela z žetvijo in mlatidvo, a mi manjka delavcev. Prosim, da mi blagovolite dati mojemu sinu Ivan Kovač, ki služi pri 1. četa 1. bat. v Kr. Palanki enomesečni delavni dopust, da mi bo pomagal opraviti najnujnejša dela ob žetvi in mlatidvi. Želim, da se mu podeli dopust v času od 6. julija do 6. augusta. (Itt kivánt idő irandó). Sklicujem se na reešnje g. ministra vojne in mornarice z dne 9. rnája br. 4942. Prosim nujne in ugodne rešitvi. Markiševci, dne 30. VI. 1923. Štefan Kovač. Goraj navedenih resničnost potrjujem in za ugodno rešitev priporočam. Markiševci, 30. VI. 1923. (Pečat.) (Podpis.) gerent (župan) Merénylet Pasič ellen. A ministereinökre négy revolverlövésí tettek. — A sebesülés könnyebb. — A merénylő elfogva. A jun. 27-i déletőtti gyűlés után Pašič mi-nisterelnök zártautójába ülve távozott a parlamentből haza. A közmunkaügyi minister palotája előtt egy fiatalember négy revolverlövést tett az autóban ülő Pašičra, melyektől balkönyöke külsején és arcán könnyebben megsérült. A merénylő Miljutin Rajič, bemondása szerint Budapesten 1897. született, tettét horvát érzelme miatt követte el s mert Radics barát, annak politikáját helyesli, Pa- j siőét pedig épp azért gyűlöli, azért végezni akart vele. A merénylő, anyját és bátyját is letartóztatták. A nyomozás a szállakat Budapestre véli vezetni. (?) , __—————— Szerencsétlenség munkaközben. Derva-rics Ferenc 43 éves Zankovci-i lakós fát faragott, miközben a fejszével oly szerencsétlenül sújtott, hogy belevágott a lábába. Súlyos sebével beszállították a M. Sobotai kórházba. Budapesten is bolgáriázn akartak Kormány pucs volt előkészülöben. — 65^ kg. ekrazil és több bomba. A bolgár eseményektől felbuzdulva Magyar-j országon is pucsra készültek, de szerencsére ide] jében rájött a rendőrség. Számtalan egyént tárj tóztattak le eddig s házkutatásaiknál eddig összej sen 65 kg. ekrazitot találtak. Honnan eredt, méíE eddig nincs megállapítva, de hogy a kormánjn ellen irányult az tény. Aktiv vezetők Kovácsi testvérek voltak, A nyomozás teljes erővel tovább; folyik. Radics és Pasics háborúja. Betiltották Radics 24 i gyűlését. — Radics hadat izent a kormánynak. Radics pártja jun. 24-ére nagygyűlést hivot össze Zágrebbe, de előző nap a kormány betil totta. A gyűlést azonban zárt helyiségben mégi megtartották, hol Radics a legélesebben támadtí a kormányt. E gyűlésen Radics hadat izent kormánynak, melynél a szakadást nem tudta eléggi hangsúlyozni. A ielek Radics Belgrádba elmenetelét igazolják, melynek célja a kormány megbuktatása. BLABZI. — HÍREK. Imenüvanje. Po objavi generalne direkcije neposzrednyi dávkov szo posztávleni za dávcsne praktikante pri dávcsnom urádi v M. Soboti Per-kies Franc z Gradiscsa i Koltai Stevan Proszenyakovec. Nouvi gerenti. Nameszto odsztopívsl gerentov Josár Jánosa v Genterovci je imenüvaiv Jerebics József; nameszto Kercsmár Stevana v Gornji Petrovci pa Szmodis József. Nouve stelinge boudo kak sze csüje me-j szeca julija v cejloj drzsávi za rojene leta 1903,J tüdi za rojene 1900. 1901. i 1902. Pregledani) boudo tüdi tej lejtniki, ki szo zacsaszno ne-: szposzobni (alkalmatlan) bili. Vszi, kí bodo po-] trdjeni, do oktobra rukivali. Za M. Sobota Ormož zseleznicsno delanye je ministerstvo z nouvics dovolilo péti millión Din. kredita. Tak na ráte boude zsnyé kaj! Ljudje kateri mislijo vejo, da negovana, zdrava koža pospešuje zdravje in naredi pred prehla-jenyem mánj občutljivo. Za pravo telesno negovanje so preiskušena čes 25 let priljubljena prava negovanja lepote: lekarnarje Feller: Elza-obrznaa. j|l kožo obvaruječa pomada (2 lončka s pakovanjem in poštnino 25 dinarjev); Elza-pomada za rast lasi (2 lončka s pakovanjem in poštnino 25 diaarjev),j Elza-lilijno-mlečno milo (4 kosi s pakovanjem in i poštnino 35 dinarjev); najmočnejša Elza-kolonska! voda 15 dinarjev; Elza-voda za usta 12 dinarjev}; Elza-lilijno mleko 6 dinarjev in drugi Elza-pre-1 parati ispolnijo vsi svojo dolžnost! Adresirati; EUGEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DOL Elzatrg št. 305 Hrvatsko. Neszrecsa pri deli Dervarics Ferenc lejt sztár vért z Zankovec je pri lejsz teszany tak neszrecsno szekao, ka nyerni szekera v nogou vszekla i tesko ranila. Pripelali szo ga v spitao v M. Soboto. Atentat na Pašiča. Junija 27-ga sze jd Pašič min. predszédnik z parlamenta domou seseo pelati z automobilom, gda eden mladé-1 nics, po iméni Miljutin Rajič z revolvereov štiri sztrláje dao na nyega. Na rouki i lici je lehko! ranjeni ;csinitela szo aretirali. V Budapesti szo puccs priprávlali prouti vládi, steroga szo pa prvlé zvedle oblászti i doszta lűdi aretirali. Pri aretirani szo najsli doszejmao 65 kg ekrazita i vecs bomb. Robota! Minister za jávna dela je pred-lagao zákon z sterim bi vszáki cslovek od 17. do 50 lejt sztaroszti vszáko leto 14. dni drzsávi ceszte mogao delaiti i tou navékse v Szrbiji, tou je gde nejga dobri cejszt. Óh ti zaosztányenoszt pa izdak mas klice stere pozsenéjo!? Egyházmegyei hirek. Lejkó István Qornja Lendavai és Berdén András Dolnja Lendavai káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. — Krepsz Á. Tesanovci-i ujmisés julius 1. fogja első szt. miséjét a mártonhelyi templomban bemutatni. Küzmics ünnepély Striikócón, Junius 29-én d. u. nagyszámú közönség s a hatóság hivatalos kiküldöttei jelenlétében impozáns keretek között folyt le. A műsor s Bakó tanitó fáradha-tatlansága csak emelte az ünnepély sikerét. Prek-murjei szlovén nyelvünk ezen csiszolója és istápolóját szép szavakban ecsetelték lelkészeink, a melyekről jövő számunkban bővebben emlékezünk meg.* A börtönben. O b á 1 Ferenc Frankovci-i korcsmárost a M. Sobotai kir. járásbíróság fogdájának lakójává tették, mert állítólag azt mondta volna, hogy »a szlávok mindent dinárban követelnek és koronában fizetnek, tehát három koronát nyernek ; adó nem fizetésre izgatta a népet s hatóság ellen agitált.« Ez volna ellene a vád; hogy ugy van-e, azt majd a bíróság határozza meg — elfogulatlanul. Hódos. Julius 1-én minálunk felszenteljük a ctbáboruban elrekvirált harang helyébe Sopronból rendelt uj nagy harangot. A felszentelést szép ünnepse'g keretében He'iner Qéza lelkész ur segédletével Kovács István esperes ur fogja végezni, melynél közrejátszik a hodosi énnekkar. Ünnepély után a hodosi nőegylet színjátékkal egybekötött táncmulatságot rendez, Skalics Mátyás vendéglőjében. Hidvégiek határrendezése. Furcsa eset adta magát elő az elmúlt héten' Hidvégen, a hercegi rétek bérlői és a magyar hatóság közt. Hidvégiek egynéhánya 15 hold rétet bére! a hercegi uradalom földjéből, a melyből 7 hold már magyarországi területre esik. Az okos hidvégiek, hogy a 7 hold rétet is lekaszálhassák maguknak, egy szép éjszaka elindultak »határ kiigazításra« s a határcölöpöket a hét hold rétnek megfelelően átplántáltatták. Mindjárt neki is fogtak a kaszálásnak az »uj« határmezsgyének erányában. A magyar határőrség azonban semmit nem szólt, hanem mikor a széna már boglyába volt rakva - elvitték. Másnap a hidvégiek elakarták volna hozni a szénát, de csak a helyét s rendes helyén a cölöpöket találták. A határrendezés nem használt. Slabost? Slabo spanjej? Nervoznost? Neveselje do dela? Ali se večkrat pojavljajo različne boli? Dober prijatelj v takih slabih dneh je pravi Fellerjev Elzafluid ! Dobro služi za umivanje in obloge, ravno tako kot kosmetikum za usta, glavo, kožo! Močnejši, izdatnejši in bolj delujoči kakor francosko žganje ! S pakovanjem in poštnino 3 dvojnate ali 1 špecijalna steklenica 24 dinarjev; 36 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 dinarjev in 5 % doplatka razpošilje: lekarnar EUGEN V. FELLER, STUBICA DONJA, Centrala. Elzatrg. št. 305. Hrvatsko. Hivatalos kivonatok. Szapáry birtok eladását Pucincon, Mlaj-tincon és Vanecsán az igazságügyministerium Ljubljanai zárgondnok osztályának 1923. VI. 23. kelt 9616/20—123 számú végzése alapján az illetékes igazságügyifiinister nem hagyta jóvá, az ily engedély megadásáig tehát azt eladni nem szabad. Az ezt illető szerződések, az ellenséges alattvalók vagyonáról szóló rendelet 4. pontja, az 1920. jun. 21-én kelt 284. sz. hív. lap 21. pontja tiltja a zár alávett vagyonnak ministeri engedély nélkül való tulajdonbavételét, semmisek és érvénytelennek. (Okr. glav. 638. pr.) Ebzárlat. Jun. 20. Mártonhelyen,f 22-én pedig Morávcin lett egy—egy kutyának a veszettsége hiv. megállapítva, melyekkel az idén ez a tizedik eset. Több személyt és ebet haraptak meg, azért az ebzárlatra vonatkozó 371/2-vet 1923. V. 23-án kiadott rendelett egész Prek-murjére megszigorítva továbbra is hatályban marad. (Okr. glav. 936/1 vet.) Austria betiltotta a lovak bevitelét Jugoszláviából, mert újólag megállapittatott, hogy az igy behozott egypatások ragályos bőrbetegek voltak. A bevitel csak kivételes esetekben és kölön adott engedéllyel lesz megengedve. (Okr. glav. 449/1-vet.) Gazdálkodás. A visszamaradt magzatburkokról. Irta: Nemes Miklós volt m. királyi állatorvos M. Sobotán. 3. Vannak sejtek, melyek a nedvkeringésbe került első méregtői azonnal elpusztulnak, vagy legalább működésűkben meg lesznek akasztva. — Ekkor áll elő az a nevetségessé tett komoly természeti jelenség a gyors halál, amelyet a német azzai humorizál: „Ja, ja hat er g'sagt und dann ist er g'storb'n".. Ugyanis ha ezek*a mérgezett- sejkek, pld. a sziv mozgását, a lé§ző mozgásokat végzik, de: a sziv megáll a légzés megszűnik, drthető, hogy az ember vagy állat néhány perc alatt meghal. \ 4. Lehét az az eshetőség is, hogy a sejtek egy része egyféle, nem mérges anyagot választ ki magából, amely anyag egy másik sejtcsoport ugyancsak nem mérges természetű váladékával vegyülve, egy harmadik sejtcsoportra avagy az első kettőre is rendkívül mérgező haláthozó vegyületté iesz. •5. Maguk az elhalt sejtek tömege is okozhat mérgezést. Ilyenek az égések, fagyások, baktérium pusztulások, száj- és körömfájás, difteritisz, heves tuberkulózis, és a többi közvetlen és közvetett okok miatti sejtelhalások. 6. Minden sejtbántalom, ha az állat miatta azonnal el nem hal, kezdetben gyuladásban nyilvánul. A környező és a beteg sejtek működése megváltozik és pedig, ha a mérgezés állandó és egyforma erősségű a megváltozott működés is állandó lesz. Hetekig, hónapok, de nem ritkán évekig eltarthat. Ekkor mondták és ma is mondják a betegséget idősnek, idült- nek, krónikusnak. A sejtek ezen abnormális működésük miatt, az alakjukat is megváltoztathatják és külső befolyásokra vagy anélkül is, daganatokká szaporodhatnak, amelyek, ha roszindulatuak, az állat halálát okozzák. — (Nem gyakori, de töbször előfordult, hogy bizonyos vegyi anyagok, amelyeket másfále betegségnek egyazon állaton való megjelenése, csatlakozása létesített, a daganatot elmulasztották, a sejteket elfolyósitották, szóval az idős baJ gyógyult. Pld. Infuenzás megbetegedés, meggyógyította a patarákot.) A gyuladás az elhalt sejteket a szervezetből kiküszöbölni igyekszik. A gyuladások tehát gyógyító folyamatok. Ugyanilyenek a genyesedések, a köhögés, a nyálfolyás, a hasmenés, a bőséges vizelet-elválasztás, az izomremegés, a test hőjének emelkedése, a szapora érverés és égzés, a visszamaradt burkoknál, a méhhólyag- és végbélbántalmaknál az erőlködés, stb. stb. • (Folytatás.) Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. K 100 kg. Pšenica—Buza . . Zsito—Rozs . . . Ovesz—Zab .... Kukorca—Tengeri . . Proszou—Köles . . .. Hajdijna—Hajdina . . Qraoka—Bükköny . . Otroubi (psen )—Korpa (buza) Szenou—Széna . . . , Qraj—Bab..... Krumpise—Burgonya . . I kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » s Detelcsno sz,—Lóhermag III. 1750 — 1400 — 1400 — 1400 — 1200-1200 — 2000'-1150 — 300 — 1600 — 340 — » » » > » » » » » » » » > » > » Bikovje | —Bika Telice Š —Üsző Krave 0- —Tehén Teoci « —Borjú Szvinyé % —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj—Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás . . II. I. £ 44-— 50-— 56 — o 44-— 50 — 56 — ^32-— 40 -45 — = 55-64— 2 95—100-— . , » 200 — . . » 140 — . . » 160 — , . » 4 — Pejnezi — Pénz. 1 Dollár. . . . = Kj 356 -100 Kor. Budapest — » 412 100 Kor. Becs . . = > — 50 1 lira.....—. » 16-— Zürichben 100 Dinar = 6-20 NEMECZ JÁNOS vaskereskedő M.U.R .S, K. A S.O.B.O.T.A, Nagy raktár: ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜV/EG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és G ŐZ CSÉP LŐ GÉPEKBEN H li A N IX, IGA v MUESII SOBOTI Prej — Ezelőtt URASZ0M8ATI TAKARÉKPÉNZTÁR (SZTÁRA GASZA) Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN Z-„JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL, Dobro obuvalo je Sutinerievo obuvajo! Ne nadkriljivi v trajnosti in primerni obliki so črevlji za gospode iz močnega finega usnja! Elegantni in moderni črevlje za gospe in dekleta! Dobri in komot niski črevlje in sandale! Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte sze dobi po dnévnoj ceni pri Czipoth Viktor trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—9 Bogata izbira srajc, poramenic (hosentreger) športnih, kap tiudi vam ilustrovani Suttnerjev cenik, v katerem bodete našli različno namizno orodje, škarje, žepne nože, doze na svalčice in tobak, aparati za^brijanje in nažigače, verižice, krstne obeske in vse, kar želite za sebe ali za darila. Tudi pravi Elza-preparati lekarnaja Eugen V. Feller v Stubici, kako Elzafluid, Elza-lilijno-mlečno milo se morejo priložiti radi udobnosti odjemalcev. Zahtevajte kraszni katalog, za kote-rega je treba poslati samo 2 dinarja za poštnino Odpošiljalni tvrdki ur H. SUTTNER, Ljubljana št. 866. 19—8. Slovenija. FERRUM D. D. ZAGREB nove parne MLATILNICE Gőzcséplőgépek v zalogi pri Nemec János trgovci Murska-Sobota. Naznányam visziko postiivanim goszpam, da szam odprla moudni salon — v hizsi g. Prahics, — z nájmodernejsim blágom,k steroini proszim obilno podpéranye M. Sobota, 1923. junius 23. Szpostüvanyom: EMIL SIMONOVA. NORDDEUTSCHER LLOYD, BREMEN. (SEVERNONEMSKI LLOYD.) Vsem amerikancem najboljpoznano parobrodnu društvo. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: HRV. SLAV. GOSPODARSKO DRUŠTVO V ZAGREBU. Brzojavi: NORDLLOYD ZAGREB Poslovnica v Zagrebu: Viator. konačište, pri državno kolodvoru. Podružnica v Beogradu: Obiličev venac 10. Podružnica v Ljubljani: Eduard Tavčar, Miklošičeva ulica. Podružnica v Vel. Bečkereki: Johan Graf, Cara Dušana ulica. O m —lBHi .6 00 cd a *o o o. cc O O o .$£, «« o C d, tf * >o o .o o op o co u 3 iS 13 >N U. T3 X> O O S) i—I D .o jo o d) C tj 0 O. J* 73 O 01 B.« « J CN £ O) QC O CŰ N Z >u QQ O Z O cS 00 O) C T5 QC Z < > N a, CA S C/5 ca "O E QJ -O « > cs KJ CD -a co > C/3 co iS a3 iS •O O o o. crS E o 1— 'n o «s •o o & M* ti > © s > o C rt >0 S j= 0 (U C > >o -a o. a; .5 Ín ^ S ^ 1 O N O M s 3 « C/3 C D — »5 «3 —. O * XI N rt C a a M KJ c >o cö 4/ X> >N 3 O a> M C a> .52 >. O. 4> cs N >N O O Ž Ő O > —' cg -S iS S O ° rt C/3 W ro T m co CN O) i—• •S, 'S .2. D C ■c « o XI o C/3 cö J4 co b 3 S rt ** - a w g ^ M > a =3 2 -tű -o > « £ K "S E W a - Q -o > Z o. < m DJ -J < rt Si si ^ — p z « o ^ z < 5S ifiüa NAJVEČJE TRANSPORTNO PODJETJE SVETA EURÓPA, CANADA, AMERIKA Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija: - Jurišičeva ulica broj 30. C A N A D I A N PACIFIC, ZAGREB ■BBHXnHH Lejsz za cimper sze lehko naroucsi pri trgouvci leszá CSÁSZÁR Alexander M. Sobota, po niszikoj cejni. Zglásziti sze pri NOVAK zid. podjetniki M. Sobota Kolodvorszka ulica. Mindennemű vonós hangszer javítását a legolcsóbb áron elvállal HORVÁTH IVAN zenész ČERNE-LAVCI p. M. Sobota. Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.