Murska Sobota, 1929. november 24. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1-50 dinár, rendes 1— Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. 47. Szám. Kéziratok, amelyek nem adatnak vissza ide küldendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. 16. szám. Postatakarék számla száma 12980. Kiadó-tulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. VIII. Évf. Miért van az amerikai tőzsdekrach ? Ezen régen várt jelenség okát területünk gazdáival azért ismertetjük meg, hogy kissé bele lássanak a közeli jövőbe. Némi elgondolás után azonnal feltűnik, hogy mesterséges árcsökkentésről u. n. tőzsdei manőverről, nem lehet szó. Tudni kell, hogy a volt háború Amerikában a vállalatok megnagyobbitását, üzemeknek fokozását követelte. Izgatottan, lázasan ment minden munka. A nyers anyagok termeléséhez, a gyári produktumok előállításához idő kell. Ámde háborúban minden mindjárt kellett, mert a felgyújtott, tengerbe sülyesztett anyagokat (ruhákat, liszteket, konzerveket, autókat, számos gépeket sőt a pénzt) azonnal kellett pótolni. A pénzt könnyen lehetett készíteni, mert papiros meg gép volt. Csináltak papiros pénzt. Csakhogy a papiros pénz értéke annyival kevesebbet ért, amennyivel többet nyomtattak, mert nem volt rá friss nemesérc fedezet. Sőt sok európai az ércpénzét, de a még értékes papirospénzét is amerikai vállalatok részvényeibe fektette, nagy osztalék elnyerése céljából. A hadakozó államok fegyverekért aranyat adtak. Ennek az lett a következménye, hogy a megcsappant értékű pénzért senki sem adott annyi árut, mint háború előtt. Az a látszat lett közismeretessé, hogy az áru lett drágább, holott a pénz lett olcsóbb . . . mig végre — úgyszólván — semmit sem ért. Másrészről az anyagok, áruk utánpótlása nem bírt lépést tartani a fokozott szükséglettel. A kereslet nagy volt, a kinálat megfogyott s végül megállott (bizonyos áruk nem voltak kaphatók) ezért az áruk aranyértékükben rettenetesen megdrágultak. A gyárak egyre serényebben dolgoztak és ezt a fokozott tempót megtartották jó pár évig. (Egyesek a mai napig.) Igy került ki az európai pénz, arany, ezüst mind Amerikába. A gyengébbek kedvéért megemlítem, hogy mi az értékpapír és milyen azok árfolyam- és bei-értéke. Minden vállalat, (bank, gyár stb. sőt egy-egy ország sem más) adós leveleket ad ki, hogy készpénzhez jusson. Ezzel a pénzzel tartja fenn a vállalat vezetője a vállalatot, (bankot, gyárat stb.-it országot.) Ezek az adóslevelek különféle nevüek (vannak kötvények, sorsjegyek, járadékok, részvények stb.-k) és kisebb nagyobb hasznot, irjuk, kamatot hozók (az adó egészen más valami — nem tartozik ide). Ezek a különféle adóslevelek kétféle értékkel (árral) rendelkeznek. Az egyik a valódivagy belérték (az árfolyam érték legmélyebb pontja). Ez az az összeg (pénzben kifejezve), amelyet a vállalat szőröstül-bőröstül megér. Ezen összeget elosztva az adóslevelek számával, adja egy-egy adóslevél (pld. részvény) bei-értékét. Ezen értékpapírok eladhatók, másra átruházhatók; tehát van forgalmi értékük, azaz árfolyamértékük is. Ha egy vállalat terményeit jó áron eladhatja, a vállalat nemcsak a kiadásait tudja fedezni, hanem nyeresége is marad. Ezt a nyereséget, ha becsületes, tisztességes emberek vezetik az üzemet, a résztvevők (a részvényesek, kötvény-járadéktulajdonosok) között szétosztják, kisorsolják vagy újból befektetik a vállalatba annak nagyobbitására, szóval a résztvevőké marad. Ha a részvényesek (mivel a könyvekbe betekinthetnek, de egyébképen is) megtudják, hogy a vállalat jól jövedelmez, vagyo-nosodásra van kilátás, a részvényeiket csak akkor adják el, ha jó árat, a belértéknél jóval nagyobb összegeket kapnak. Ezt az összeget árfolyam értéknek nevezzük. Az árfolyamérték azonban eshetik is, ha nincsen kilátás nyereségre. Ilyenkor az értékpa-pirtulajdonos eladja azt a (haszonnal nem kecsegtető) papirost azon az alacsony áron, ahogy tudja, sőt a mélypont alatt is, hogy a befizetett pénzének legalább egy részét visszakaphassa. Most már ezen alapismeretek utján, rátérhetek az okokra, amelyek Amerika értékpapirait levágta, elértéktelenitette. Minden vállalkozás akkor jövedelmező, ha van vásárló közönség, azaz van olyan néptömeg amelynek pénze van. Mit ér az olyan vevő, aki hitelre vesz és a végén nem bír fizetni ? Amerikai gyártmányok vevői Európában voltak, ámde mint e közlemény elején irtam : Európa minden pénzét Amerikába vitte. Európában nincsen pénz, sok árut hitelre kaptak. A hitelezett összeget nem birja Európa megfizetni. Amerikában a forszírozott munka megtöltötte a raktárakat, tehát rettenetes felesleg van a gyártmányokból. A néhány gazdag, aki a pénzén kénytelen ülni, mert rentábilisán belefektetni semmibe sem birja, vehet tiz tizenöt öltözet ruhát, de két-három autóval megelégszik. A nagytömegű szegénv két három évben vesz egy öltözet ruhát, antót nem bir venni mert a vagyoni nivója alacsony. (Az autó, a ruha csak példa, de igy van ez mindennel, hússal, liszttel is.) Ebből következik, az autók megolcsóbbodnak, a szövetek még egy ideig megtartják áraikat. Az autógyárak kénytelenek voltak fölös munkásaikat elbocsátani. (A munkanélküliek szaporodása.) Azután megpróbálták külsőre szebb, de anyagra nézve rosszabb gyártmányt előállítani, hogy az áru hamarabb elkopjék, ujat kelljen venni („Amerikázás"). Ez sem használt, mert a gazdagok száma kevés az ilyen rengeteg gyárak fenntartásához. Az európai, de amerikai pénzhiányt is fokozza a háborúra való heves készülődés. Mindenik állam nagy adóval beszedi a 'pénzt, mert a katonát etetni, ruházni, felszerelni kell. A pénz megkevesbedik, a pénz drága lesz, a-mig a fordulat be nem áll. De melyik vállalat birja ki azt addig? E bajok természetes következményei már most jelentkeznek de mi lesz még ezután ? feltéve, hogy nem lesz gyorsan segitve a bajon. (A rablások, gyilkosságok, betörések, a népvezetők, politikusok elleni merényletek az egész földön napirenden vannak, fokozódnak. A háborúk is megindultak egyes országokban. Csak az alvaélők nem látják miféle bajok előtt állunk.) Ebből most már mindenki megértheti, miért volt most, miért van és miért lesznek a vállatok munkaképtelenekké téve. Még egy ok van. A legtöbb vállalat az utóbbi négy évben mivel raktára tele volt, friss pénzhez nem tudott jutni hitelképességét használta ki. Kötcsönt vett igénybe, hogy a munkásokat fizethesse, nyers anyagot vehessen. Az adósság kamatos kamattal rohamos növekedése folytán akkorára nőtt, hogy a vállalat u. n. belértéke (titokban) esett, még akkor is, ha a gyártmány értékesíthető volt, mert a telek, az épületek, a gépek stb. szóval szőre-bőre a pénzdrágulás miatt esett. Az ilyen titkok (elég lelkiismeretlenség) csak akkor pattannak ki, ha már a végső fonál szakad. Egyik vállalkozás magával rántja a másikat, gyárak, pénzintézetek, bankok, kohók, bányák értékpapírjai egy éjszaka százával elértéktelenednek. Annak a megforditottja történik ma, ami háborúkor volt : akkor a pénz volt olcsó az anyag drága, most az anyag lesz olcsó, a pénz drága. E bajon ugy akarnak segíteni, hogy mint a bankoknál, ha rosszul állnak, fuzionálnak. Az országokkal akarnak most ilyen fúziót (Páneurópát) csinálni. Aki jól megértett láthatja, hogy az magában csak részleges segítséget hoz, mert az államvezetőktől a háborúra visszatartott pénz a néphez kerülhet vissza. — N. - Politikai hirek. Megszűntek működni az önkormányzati szervek. November hó 16.-án az önkormányzatok megszűntek működni. Ugy a maribori, mint a ljubljanai ko-miszáriátus minden hivatalos ügyét átadta a Drávai Bánságnak Ljubljanába. E naptól kezdve tehát minden ügyet, amely eddig a maribori vagy a Ijublanai törvényhatóság hatáskörébe tartozott volna, a Drávai Bánság elé kell beterjeszteni Ljubljanába. (Hivatalosan is közölve van.) Őfelsége a király aláirta a pénzügyigazgatóságról szóló törvényt, a melynek értelmében az eddig 14 pénzügy igazgatóság helyett ezentúl csak tiz lesz. még pedig minden bánság székhelyén és Beográdban. A szociálpolitikai miniszter szabályozta a bánságok osztályaiban alkalmazandó napidijasok számát. Ezen állásokra átveszik a tartományi napidijasokat. A Szerb—Francia banktól százmillió dináros kölcsönt vesz fel a monopoligazgatóság. Jugoszlávia és Bulgária között ujabb tárgyalások kezdődnek. A tárgyalásokat Szófiában fogják megtartani s "november 15.-én kezdik meg. AZ összes vitás kérdésekben megállapodásra van kilátás. Mexikó. Az elnökválasztás közeledik s a lakosság nagyon izgatott. Rubio és Vasconello jelöltek hivei között véres harcok folynak. Már több halottja és sok sebesültje van a választási küzdelemnek s a katonaság folyton készenlétben van. — Az olasz király látogatása XI. Pius pápánál. A látogatás december 5.-én lesz s ez a nap ünnep lesz egész Olaszországban. — Az olasz lapok nagy cikkekben méltatják a látogatás jelentőségét. Hervadáskor. Szomorúan zug az erdő, Mert lehull a lombja, A süvőltő őszi szellő Messzire el hordja. Lombja fosztott sudár gallyak, Nyúlnak föl az égnek. Itt is — ott is, kilátszanak Tépett madár fészkek. A lakói már elszálltak Arra, messze délnek Ahol t'án most újra megint Zöld erdőben élnek. Bár csak én is, elszállhatnék E szomorú tájról Hogyne tudnék, soha semmit A nyár elmúlásról. DANTES HÍREK. NETI NAPTAR NOVEMBER 30 nap. 48. hét. Hó és hét napjai Róm. kath. Protestáns 24 Vasár. F. 27. Her. tan. F. Z6 Era- 25 Hétfő Katalin vt. Katalin vt 26 Kedd Berch. Ján. Milos 27 Szerda Ermes szt. M. Virgil 28 Csüt. István ap. vt. Stefania 29 Péntek Szaturnia vt. Noé 30 Szomb. András aps. András Vaj.......... 35—40 Szalonna....... 23-— 25-— Tojás 1 drb......... 1-25 Valuta : Zürichben 100 Din = 9-127 sfrk. 100 Doli. (E. A.) adnak itt 5610 Din-t 100 Pezoért (Urug.) „ „ 4900 „ 100 Márkáért „ „ 1320 „ 100 Frankért (Páris) „ „ 215 „ 100 Pengőért „ 990 „ 100 Schil. (Bécs) „ „ 798 „ 100 Cseh kor. „ „ 168 „ Vásárok : Nov. 25. Csakovec, Ptuj ; 28. Prosze-njakovci ; 30. Kotoriba. Időjárás : Herschel sz. A hó végéig kellemes. Tapasztalás sz. A hó végéig hóesés és zord hideg. Kereskedelmi árak: 100 kg. Buza Din. » Rozs Bika Üsző Tehén Borjú Sertés . Zsir I-a Zab Kukorica „ Köles Hajdina Széna Bab cseres. „ vegyes bab „ Krumpli „ Lenmag Lóhermag „ 8-— 8-50 § 7-50 8-50 I 3-50 4— 195 — 165-190-180-185— 200-60—80 380-280-60-350-1300—1400 9-50 10. 9— 10-5— •— 14-15; 29 15-15-75 30-— — Halálozás. Kühár Ferenc puconci születésű, a budapesti m. k. póstatakarékpénztár főelle-nőre f. hó 16.-án, 45 éves korában, Puconcin, a szülőházban, örökre lezárta szemét. Temetése f. hó 17.-én ment végbe nagy részvét mellett, a teteme a puconci temetőben helyeztetett örök nyugalomra. Kiterjedt rokonságán kivül Budapesten lakó özvegye gyászolja, kivel második éve élte boldog házasságát. Pihenjen békében ! — A Prekmurszka tiszkar- na M. Szobotában teljesen renoválva, bővitve és a modern kor követelményeinek megfelele-lően berendezve áll rendelkezésére az azt igénybevenni akaró közönség részére. A négy nyomdai gép mellett négy-öt nyomdász, könyvkötészet három személye, még a legsürgősebb munkát is pontosan elvégzi s a legkényesebb igényeket is gyorsan kielégíti. Éppen azért furcsá- nak tetszik, hogy némelyek nem az itthoni ipart pártolják, hanem a vidéki nyomdák utazóinak adnak rendeléseket, kik a járás köz-terheihez adójukkal egy dinárral sem járulnak hozzá. Hogy jobb munkát sem adnak, az meg egészen bizonyos. Valamikor a grófok hordták itthon szerzett pénzüket máshová, most mi utánozzuk őket? — Uj alakulat. Prekmurjében működő gazd. egy. fiókok tagjai már annyira felszaporodtak, hogy az adminisztrátios munka pontos véghezvitele nehézkes. Külömben pedig a szétszórtság és a nem egyöntetű fellépés sincsen a gazdák érdekének hasznára. E kettőt szemelőtt tartva, a m. szobotai fiók kezdeményezésére megtörtént a prekmurjei fiókok tömöritése ,Prekmurjei gazd. egy. fiókjainak szövetsége m. szobotai szèkhety-lyelu cim alatt. Az alakulás f. hó 17.-én mégis történt, s a választmány tagjává a következők választattak meg: Samec I. áll. állatorvos elnök, Šega földm. isk. ig. alelnök, Babič Fr. gazdász ügyvezető, tagoknak Bacsics Ferenc G. Lendava, Eőry Jenő Hodoš, Hári János Krizsevci, Jakiša Sándor Fokovci, Ifj. Kercsmár Sándor G. Petrovci, Kühár István Puconci 30, Ing. Mikus oki, gazdász Beltinci és Skrilec József Ivanovci; póttagok: Antalics Vince V. Gomila, Bencik János Mo-rávci, Bratkovics István Bakovci, Megpróbáltatások. Irta: Bántornyai Lajos. A csatamezők véráztatta földjén gőzölög az embervér, keselyük serege vájkál a holtak tetemén. Pusztulás mindenütt. Itt-ott fegyverek hevertek szanaszét, ruhadarabok, lövegek, s különféle maradványai a duló csatáknak. A közeli falu üszkös ledőlt falai az ég felé merednek, bizonyságául a nagy pusztításnak. Némaság köröskörül. A kastély tornya is ledőlt, a nem rég történt pokoli rombolásban. Az emberek elmenekültek a szélrózsa minden irányába, otthagyva mindé nüket, a szülőföldet, az éltető anyaföldet. Hontalanokká váltak, amijük volt, az mind elveszett. Nyomor üldözi őket, s betevő falatjuk sincs, a nélkülözések szörnyű kálváriáját járják. Pusztulás mindenfelé. Rom és romhalmaz. Nemrég még büszkén állt a gondozott park közepén Donghy kastélya. Körülötte letarolt nagy pusztaság, pedig előbb itt gyönyörű búzakalászok lengedeztek. Ma pedig leta-roitan, mintha az elemek szabadultak volna fel és itt ropták volna haláltáncukat. S kié volt mindez? Donghy Dániel uramé ! Hol van most ő, merre vitte a kifürkészhetetlen sors? Hosszú vagónsor áll az állomáson kivül. Emberek, — aggok, ifjak, nők és gyermekek tanyáznak itt. Jajveszékelés hallik mindenfelől. Itt-ott sirás hallatszik, az egyik elvesztett szülőit siratja, a másik fiát, kik a csaták harci zajában lelték halálukat, támasz nélkül hagyva családjukat. Hullanak a könnyek, a keserűség könnyei. Tanyázik itt a fájdalom, bánat, mint a dudva. Az egyik vagon ajtajában, deresedő szakállal és kopasz tar fejjel egy tisztes, fájdalmas tekintetű öreg bácsi üldögél. Néha-néha feltör egy nagy sóhajtás kebléből. Az arrajárók tisztelettel tekintenek reá és megilletődéssel köszöntik. Ruházatán látszik, hogy nem kontár kézből került reá, de most olvasni lehet róla, sok vihar nyoma maradt rajta. Lám még az aranyóra a mellényen díszeleg, — de meddig? Kis fiúcska tart az aggastyán felé és köszönti : — Kezét csókolom Apám 1 — Szervusz fiam, — mondja az apa rezignált hangon. — Mikor megyünk már vissza Dongra ? Mély sóhaj tör az agg kebléből, hisz' ez fáj neki, hogy folyton csak áltatja fiát, mert a valót nem meri megmondani, hogy tán' többé soha! Nagy nehezen válaszol a kérdésre. — Ne tudom fiam ? De majd csak egyszer elmegyünk, csak legyél jógyerek. — De te Apa azt mondod mindig, hogy talán egy-két nap múlva s már azóta hány nap telt el 1 — Tudom fiam, de most már ugylátom, hogy hosszabb ideig leszünk ennek a vagonnak lakói. Bízzunk csak, ennek is csak vége lesz mittf annyi másnak. Bizony szegény Donghy uram, — mert ő az, — másként gondolta. Azt hitte, hamarosan sikerül majd visz-szatérni az ősi fészekre. Pedig most már pár hónapja, hogy távozni kellett az ősi házból, a biztos halál elől. S most itt van kis fiacskájával, aki most tölti be éltének első évtizedét. Úgyis árván maradt szegényke, édes anyja életével fizetett az ő világra jöttéért. Donghy uram minden igyekezete pedig arra irányult, hogy gyermekével feledtetje az anyja hiányát. Pótolni is igyekezett, amennyire ez már tőle telhető volt. Sikerült is ez némikép. Neki is egyetlen vigasza gyermeke volt. Bár már öreg napjaira adta ezt az örömet neki az Isten. Laci, — a kisfiú lement a kocsiból és a többi apró emberkékkel elment játszadozni. Elfeledkezett már a parkról, szobájáról, kis lovacskájá-ról, s mindenről, ami az ő otthoni birodalmát képezte. A helyzet egészen más Dpnghy uramnál, könnyek törnek elő az aggastyán szemeiből. Fájó szivvel gondol portájára, s már kétségek mardossák, hogy visszatérhet-e még valaha oda, a régi falak közé, amelyek a régi időkről regélnek. Ha csak egyedül volna, — Isten neki, valahogy csak eltengetné már a hátralévő napjait, hisz' már élte alkonyánál tart. De itt egyetlen kincse, gyermeke, Lacii Mi lesz ezzel a gyerekkel? Eddig jólétben nevelkedett, megvolt mindene. Ma pedig megfosztva mindentől itt állnak mind a ketten. Pénzecskéjük, ami még van, egyideig elég lesz a betevő falatért, de ha ez elfogy? Mi lesz akkor?! Borzadállyal gondol a sivár jelenre és a kietlen jövőre. Mindent ott kellett hagyni, s ez az ellenség prédájává vált. Amit nem cipelhettek el, azt elpusztították. Bárhogy is van, csak visszakerülhetne, lassacskán majd csak kiheverné a pusztulás következményeit és gyermekének jövőjét biztosítaná. Mert a gyermeket már a középiskolába kel- lene adni, de hova és főképen miből? A rokonság? Arra még csak gondolni sem lehet! Tépelődéseiben a postás zavarja meg, köszöntve az öreg urat átad néki tgy levelet. — Köszönöm, — mondja és zsebébe nyúlva pár fillért ád a postásnak. Nézi az írást, ismerős az, s remegő kézzel bontja fel a levelet. Nem csalódott, tényleg volt gazdatisztje Halmos Jenő irta. De hát mit akar? És tovább olvassa figyelmesen. Örömsugár vonja be az utóbbi időben a szenvedések fájdalmát tükröző orcát. Ez az ember, aki nem tartozik neki semmivel sem, legfeljebb hálával, hogy jól bánt vele. Értesülvén volt gazdatisztje, hogy milyen siralmas helyzetbe került, megtudta hol van, hát levelében arra kéri jöjjön fiacskájával együtt hozzája, illetve családjához. Ez volt a napsugár, amely a megpróbáltatások hosszú láncolata után behatolt szivébe, ismét életerőt csiholva, a már lankadó, reményt vesztett lélekbe . . . Halmos Jenő az egykori döngi gazdatiszt, elkerülve volt urától, időközben megnősült. Uj gazdájának leányát vette nőül, s ma már két apróság is lábatlankodik körülötte. Pár napra Halmos levelének elküldése után megérkezett Donghy uram Laci fiával együtt. Mikor az állomáson várták Hal-mosék, kiszállva az aggastyán a vonatból, a meghatottságtól szólani sem tudott, csák megölelte egykori gazdatisztjét és azt mondtat Frankó József Markišavci, Kelemen György Krizsevci, Kovacsics István Mlajtinci, Nemes Vince Tesanovci, Walsch Frigyes Raki-csan, Vezér Géza Martjanci és Zsizsek Mihály Izsakovci, Tagsági dij az 1930. évre 21 Din. lesz, mert minden tag után egy Din.-t a zveza kap készkiadásainak részbeni fedezésére. — Amint értesülünk, dr. Šernec drávai bán f. hó 12.-én a „Ljubljanai Slovén Gazdasági Egyesület"-et az ösz-szes fiókjaival együtt feloszlatta s kormánybiztosul Detela Ottó volt főbírót nevezte ki. Egyelőre tehát a fenti szervezet jövője bizonytalan. — M. Sobota-Ljubljana vasúti menetrendje. Miután azuj állami beosztással bánságunk, vagyis nekünk számításba jövő hivatalok székhelye Ljubljanában van bizonyára érdekelni fogja a Ljubljanába utazókat, hogy a jövőben hogyan érheti el legkevesebb időveszteséggel azt. F. hó 15.-én Knezsevics vasutigazgató elnöklete alatt az 1930.-31. évre szóló vasúti menetrendről megtartott ankét a minket e tekintetben érdeklő menetrendet a következőképpen állapította meg: Azon vonatoknak, melyek Ljubljanába 14, 22 és 7'30 órakor érkeznek, összeköttetésük lesz Csakovec, M. Szobota, Ljutomer és G. Radgonyáról, mig a Ljubljanába 10 órakor érkezőnek csak Csakovecről lesz üsszeköttetése. Ljubljanából pedig Csakovecre, M. Szobotába, Ljutomer és G. Radgonára 0.55, 7-30 és 13*50 órakor lehet indulni, mig 18 órakor csak Csakovecre van összeköttetés. — Knezsevics vasutigazgatót Ljubljanából Suboticára, Borko suboticai, volt ljubljanai igaztót pedig Ljubljanába helyezték át. Reményünk lehet arra, hogy Borkó igazgató Ljubljana—Hodos vonalon egy motoros vonat beállítását javasolja, melyet szuboticai ig. területén oly nagy sikerrel már kipróbált, s amely nekünk oly nagy időnyerést jelentene ljubljanai uta- (ásunk ajkalmából. — Rituper Juliska balesete. { mult szombaton 16.-án Rituper uliska egy hordót akart elszállítani, befogta két tehenét és felült a szekérre. Hogy hogyan történt, nem lehet pontosan meg- llapitani: a hordó a kisleányt a zekéről lenyomta, a leány a ke-ekek alá esett, melyek jobb térdét nagyon összezúzták. Csekélyen múlott, hogy lábait el nem törte, mert a küllők közé kerül- tek. Szerencsére egy asszony látva a veszélyt, a teheneket kellő pillanatban megállította. — Halálozások. Fischer Al-ber, a csakoveci „Fischer Testvél ek* cég beltagja, az önk. tűzoltó egylet pénztárnoka és a hitközségi testület tagja 50 éves korában hirtelen elhunyt. Sírjánál a tűzoltóság nevében Sztrahonya főparancsnok búcsúztatta el megható szavakkal. — Rogin Drago egyetemi joghallgató 26 éves korában hosszú szenvedés után csakovecen elhunyt. Sírjánál a tanítóképző intézet énekkara énekelt, melyet Kolarics Mirkó negyedéves növendék vezényelt. — Uj gyógyszertár Murska-Sobotában. A közegészségügyi miniszter engedelme és rendelkezése folytán Murska-Sobotában megnyílik a második gyógyszertár. Az engedélyért a maribori ins-pektorátushoz kell folyamodni december 15.-éig. — Az Agrárhivatal Mariborban megszűnt. Az egész hivatal mindenestől átköltözött a kerületi felügyelőséghez : Maribor levi breg. — Tolvaj tyúkok. Egy ren-kovci-i tyukász a napokban este betért az egyik turniscsei vendéglőbe pihenni. Katrócát kivül hagyta nyolc darab frissen vásárolt tyúkkal s mivel esős idő volt, a nyitott esernyője védelme alá helyezte őket. Rövid idő múlva — este lévén már — kinézett s meglepődve tapasztalta, hogy mind a nyolc tyúkja elment, sőt még az ernyőt is magukkal vitték. Az üres ketrec azonban ott maradt. (No, hát ! Még a tyúkokban sem lehet megbízni, azok is lopnak !) — Bokalics Franc helyett Koszedná* Josip lett Murszka Sobotán községi képviselő testületi tag. — Edzsfid Janez saját kérelmére a gederovei-i községi elöljárói teendői alól felmentetett, helyébe Gibicsár Stefán került. — A kereskedők murszka szobotai egyesülete a ljubljanai bán úrhoz kérvényt terjesztett be, melyszerint az építészeti hivatal, amely Mariborba van elhelyezve M. Szobotán ha-gyassék, ahol már tiz éve működik. E kérésüket nagyon nyomatékos érvekkel indokolták meg. Ugyanezen egyesület az állami vasutak igazgatóságához is Ljubljanába menesztett kérvényt, hogy tekintettel a báni hivatal Ljubljanába való helyezésére, egy személyvonat állittassék be, amely Ho-dosról, illetőleg M. Szobotáról indulva a Ljubljanába 10 órakor érkező vonathoz Ormozson 7 órakor össze- köttetést kapjon. Ezzel a lakosságunk két nap alatt oda-vissza e hosszú utat beutazhatná. További kérése, hogy az ormo-zsi vonat ugy indittassék, hogy ösz-szeköttetést kapjon a Prágerszkóból 21 órakor induló vonathoz. Ezzel gyorsabb haladás biztosittatik az Or-mozs, Radgona és Hodostól északra elhelyezkedett lakosságnak. A 8712 számú Ormozsról-HodoSra irányított vonatnak ugy kellene beállítva lenni, hogy Murszka Szobotára 8 órakor érkezzék. Megindokoltatott azzal, hogy a gimnáziumban járó tanulók és a hivatalba érkezők alkalmasabb időben jelenhessenek meg. Ugyanezen okok miatt a 8731 számú Hodos-M. Szobotai vonat érkezése ugyanazon órára kéretett. A 8734 M. Szobota-Hodosi vonat ne indittassék 15 óra előtt M. Szobotáról, mert számos hivatalban 14 óráig tart a hivatalos szolgálat. Végül a grémium a tagjain kivül az iparosokat és vendéglősöket figyelmezteti, hogy 20 dináros bélyeggel ellátott adókivetés elleni panaszukat (ha azt magasnak vélik vagy ha az nem a beadott adatok alapján lett megállapítva) az átvételtől számitott 30 napon belül beterjesszék. Az adókivetés ellen egyetlen panaszbeadvány akkor is elégséges, ha a jövedelmi adónál és az l°/0-os forgalmi adóról van szó. Az 1930-ra kivetendő házadó végett az adatokat f. é. nov. 20.-tól dee. 20.-áig kell beterjeszteni. Ebben felsorolandó a szobák és egyéb helyiségek száma és az az összeg, amelyet kapni lehetne, ha a szobák stb. bérbe adatnának. Az ehhez szükséges nyomtatványt Čeh és Gáspárnál, továbbá minden községi elöljárói hivatalban lehet egy Din.-ért beszerezni. Aki a fenti időben e jelentését be nem szolgálja, 10%-ig menő büntetésben részesül és a házadó, béradó önkényesen lesz megállapítva. E jelentésről mindenki a konceptust őrizze meg, a jelentés benyújtásának megtörténtéről pedig elismervényt kérjenek, amellyel hibás bejegyzés esetén igazolhassák magukat. Szeretlek. Jaj de nagyon sok lányt ismertem már, Szeretni nem tudtam, be szép volt bár ; Mert tiszta szivekre nem lelhettem, Én meg csak az igaz lányt szeretem. Egynek mélyen néztem a szemébe, „Szeretlek", — azt súgtam a fülébe. E kislánynak oly tiszta a lelke, Mint a gyémánt, melyen a napfénye Ezer szinben ragyog, — szive szerény, Aranyat ér, azért imádom én. Eper ajka, tündöklő a szeme, Hangja olyan, mint hárfa zenéje. Megmozgatta a lelkem húrjait, Eggyütt zengik szivünk szép nótáit. Igy szólitom : „Szivem tulipánja, Te vagy éltem legszebb virágszála. A szivemnek minden dobbanása, Tégedet hiv, Te édes, Te drága!" KÖNYE DEZSŐ. — Agyonlőtték a trieszti rendőrfőnököt. Egy alantasa, egy rendőrfelügyelő abban a pillanatban lőtte agyon két revolverlövéssel, midőn hivatalából az utcára lépett. Valami rendelet miatt volt köztük összeütközés s igy a tett boszu müve. — Letartóztatott román alezredesek. Két román alezredest letartóztattak, mert egy német hadseregszál-litó cégtől províziót fogadtak el. — Egy ujabb csodálatos repülőgép. Németországban a Junkers művek ismét égy csodálatos repülőgépet hoztak forgalomba, amelyről azt mondják, hogy még a vonatnál is biztosabb. A próbát már megtette s az kitűnően sikerült. — A repülőgép ma a világon a legnagyobb és háromszáz utas számára van rajta hely. — Szárazon és vizén egyaránt fel tud szállani s legközelebb már utasokkal fog hosszabb útra kelni. Értesítem a n. é. közönséget, hogy elvállalok javításra hócipőket, (galocsnit) és mindenféle gummicipőket, úgyszintén készítek rendes bőrcipőket gummi-talppal. KOLOSSÁ JÁNOS uri és női cipész Murszka Szobota. KINO v M. SOBOTI V NEDELJO, 24. novembra popoldne ob 3 uri in zveter ob 8 uri PANIKA Senzacionalna pustolovina u 10 činova. Dozvoljeno mladeži. Režija : HARRY PIEL. vstopnina: L prostor 12 Oin.* II. prostor 10 Oin. in III, prostor 5 Oin. Lastnik: dittrich gustav« KARACSONYI ES UJEVI AJANDEKOK Imakönyvek, Emlékkönyvek, Albumok, Aktatáskák, Levélpapírok, Penkala arany-töltőtollak (14 karátos aranyból) stb. stb. leglutányosabban kaphatók HAHN IZIDOR papirkereskedésében M. Sobota Miért ! Miért irják sokan e szót igy: „Felebb" ? Mert még nem gondoltak arra, hogy le-lejebb, ki-kijebb, be- beljebb, fel-feljebbet mond a szó. * Miért van Jugoszlávia minden részében marhasó lerakat, csak épen Prekmurjéban nem lehet kapni ? Kinek kezében van a monopol cikkek raktára, hogy Prekmurje állattenyésztőinek még ezt a cikket is nélkülözni kell ? A takarmanyhiány miatt az istál-lóztatásra és száraztakarmányra kényszerült állatoknak sóra van szükségük, s mert az idei télben sóból különösen sok fog kelleni, ajánlatos lesz a gazdák emiatti panaszának eleget tenni, nehogy a panasz tovább hallható legyen. Torma. Az orvosnál. •» t Anya : — Orvos Ur, kérem ! Ezek az én gyermekeim. Állj egyenesen, kis fiam ! Hadd lássa a doktor Ur, hogy milyen görbe vagy ! Klvdnja-et — Kívánod, hogy a feleséged a te halálod után férjhez menjen? Kérdi valaki a barátjától. — Óh, hogyne 1 Legalább valaki sajnálkozna fölöttem I A derék ember. Májer ur igazán derék egy ember. A szive mindig a kezén van, — mondá egy ismerőse. — Igen ám ! Csakhogy a keze meg mindig a zsebében van, — mondja a másik. „De szép uj kabátod van Snudi — mikor vetted ?" „No, most nemrég vettem egy boltban !" „És volt valaki a boltban amikor vetted ?" Közgazdaság. Német jóvátételi szállítmányok. Mivel Jugoszlávia a harmadik helyet foglalja el azoknak az országoknak sorában, melyek német jóvátételi szállításban részesülnek és amely szállítmányok összértéke 145,965 000 márka, üdvös dolog lenne, az illetékes helyeken Prekmurje részére egyet mást kérni. Nevezetesen Jugoszlávia főleg gépeket és talpfákat kapott, az előbbiek értéke 56 és félmillió, a talpfák 9 millió 513 ezer márka értékűek. Kémiai áruk közel 2 millió, a papir és papíráru másfél millió értékűek voltak. Igy tehát a jóvátételi szállítmányok értéke eléri az összállit-mányok felét. És mi itt még mindig cammogva járunk vasutainkkal, az elkorhadt talpfák miatt. Kérjünk ! Hogy néhány csepp nekünk is jusson a milliókból. Jugoszláviában a munkanélküliség — mint mindenütt — július és augusztus hónapokban kicsit enyhült. Juliusban 5517 férfi 2135 nő, augusztusban 4405 férfi 1385 nő vott munka nélkül. Rémületes aggodalom fogja el a jólelküeket, ha az ilyen szerencsétlenek számára tekint. És nincsen rá mód, hogy ezeken segíteni lehessen ! ? Gazdálkodás. Építsünk. (Folytatás.) Ezért a gyakorlatban a leghelyesebb eljárás az, ha a feloldott mésztejbe addig öntünk homokos kavicsot, mig az körülbelül olyan nedves nem lesz, mint a frissen ásot kerti föld. Igen kell vigyáznunk azonkívül arra, hogy az összekevert masszában ne forduljanak elő fehéres mészcsikok, vagy mészcsomók. A mészpizé-falnak igen nagy előnyére szolgál, hogy nem síükséges vakolni, hanem elég fasi-mitóval lesimítani azt. Viszont nagyobb elővigyázatosságot igényel az építésnél, mert a kiugrásokat, dudorodáso-kat nem lehet olyan könnyen eltávolítani, mint a sokkal egyszerűbb munkát és készítési módot igénylő vályogfalnál. Eiőnye továbbá még az, hogy a kéményeket nem szükséges téglából készíteni, hanem elegendő a falazásnál egy 15—20 cm.-es lyukat hagyni a falban. Ezt mintafával készítjük, amit a fal elkészítése után egyszerűen kiemelünk a falból. Ugyancsak eltér a vályogfal készítésétől az ajtók és ablakok elhelyezése, amenny ban a mészpizé falnál a nyílásokat már előre kell kihagyni, mivel ez a fal nem vágható. Itt, mikor a csömöszöléssel a nyílásig érünk, az ablak- és ajtókereteket behelyezzük a falba és tovább csömöszölve, sokkal pontosabb ajtó- és ablakilleszkedést kapunk, mint a vályogfalaknál. Ezt a megoldást különben a vályogfalnál is megtehetjük. Gyárak, szeszfőzdék, fűtőházak közelében igen gyakran salak áll az építő rendelkezésére, de sokan nem tudják, hogy milyen előnyösen lehet felhasználni az itt veszendőbe menő ^alakot. Egyre azonban mindig vigyázzunk, hogy a salak ne legyen friss, mert ez később egészségtelenné teszi a szobák levegőjét. Legjobb az építkezés helyére szállított salakot szétteregetni, hogy az eső jól kiáztassa. Négy rész salakhoz egy rész meszet adva a legnagyszerűbb falanyagot kaphatjuk. Sok helyen igen nagy használatnak örvend a vályogtéglából emelt házak építése. Itt igen előnyös nemcsak a falsarkokat, hanem bizonyos távolságokban az egész fal magasságban téglapilléreket alkalmazni. Áll ez különösen a fontosabb gerenda felfekvéseknél, ahol fontos, hogy a gerendák és a héjjazatsuly lehetőleg ne a gyenge vályogra, hanem a sokkal nagyobb teherbírású téglára nehezedjék. Àllatmegbetegedések esetère különösen a lovak úgynevezett kolikájára vonatkozó tanácsok. Amint egy állat megbetegszik, ne kérjük ki a szomszédok, jóbarátok orvoslási tanácsát, mert azt úgyis előre tudhatja mindenki, hogy a legöregebb legtapasztaltabb emberek sem érthetnek a rendes tudományos gyógyításhoz. Azt se gondolja senki sem, hogy könyvből (afféle könyvekből, amelyeket az állatorvosok nem közérdekből, hanem magánérdekből a saját hasznuk elérése céljából írtak) lehet gyógyítani, mert, ha az olyan egyszerű lenne, akkor nem kellene öt évig tanítani az egyetemi főiskolai hallgatókat az állatok gyógykezelésére. Azt is tudni kell, hogy a betegség egészen olyan mint a tűzvész, ha nem gyógyítjuk azonnal és nagyon szakszerűen, leég a ház, oly változások állnak be az állatok szerveiben, amelyeken segíteni egy másfél napi várakozás vagy pláne kuruzslás után nem lehet. E betegségek között első helyen áll a lovak kólikája. A lovakon a fájdalom nyilvánítás, legyen az mellkasban vagy hasban, nyugtalanságban, hempergésben, izadással járó szaporább szívműködésben, légzésben nyilvánul. Az állat e magatartásából nem szabad mindjárt kizárólag bélbajra gondolni, mert hashártya-, melihártya-szivburok-, gyomor-, vese-, máj-, epehólyog-, bél-, hugyhólyog bántalmak, vérerek stb. megbetegedései is lehetnek jelen és e megbetegedések sokféleségei, holmi dohányfőzet stb. beadásával nem gyógyíthatók, hacsak önmaguktól el nem múlnak. De arra sohasem szabad számítani, mert ezzel az állat élete lesz kockára téve. Ne felejtessék, hogy egy nem javitó gyógymód, vagy gyógyszer, rendszerint káros hatású. Már az is káros lehet, ha egy kólikás lovat előzetes gondos orvosi vizsgálat nélkül megfuttatunk, vagy dohánylét, petrezselymes levest, fekete olajat, foghagy-tüás tejet, meg a jó Isten a megmondhatója, hogy mi mindent öntünk a beteg lóba, hogy kólikáját meggyógyítsuk. Különösen óvatosaknak kell lennünk a hashajtó szerekkel. Néha-néha nagyon ritkán, ha a szakember nem vizsgál elég körültekintően, még az is hibát követhet el. Azt a sokféle kólikát nem lehet, nem szabad sablonosán gyógyítani ; mint a kaptafára a cipőt húzni. Nem szabad pld. még állatorvosnak sem szivgyengeséggel járó kólikák esetén pilocarpán, eserin vagy arecolinos stb. kezelést végezni, mert megbénul a sziv. Erős vesegyu-ladásoknál még a keserű só is fokozza a bajt stb. Efféle hibát sokat tudnék felsorolni, bár nem tartoz'k ide ezek felsorolása, de teszem azért, hogy Önöknek hasznot hajtsak vele, hogy belássák, miszerint nem lehet a gyógyítást, holmi falusi kuruzsolókra bizni, mert ráfizet a gazda. Legőszintébb és legjobb tanácsom : Adjon a beteg állat alá bősé ges, puha, tiszta almot s figyelje meg egy ideig a beteg állat viselkedését. Azonnal menjen a megszemlélt tünetek ismeretével esetleg magával vitt bélsár, vizelet, evesség stb.-vel anélkül, hogy bárkinek a beteg állatjáról egy szót is szólna, egy állatorvoshoz, akihez legnagyobb bizalommal van és meglássa igen ritkán fog károsodni. NEMES Szerkesztő üzenete. J. Casar Bogojina. Kiadó úrral történt megbeszélésem szerint tisztelettel tudatom, hogy díjmentesen a hirek között sem lehet közölni a bolt megnyitását, mert az illetéket és a többi költséget akkor is beszedik a laptól. Tessék irní vagy megbeszélni a laptulajdonos úrral ezt az ügyet. Bármikor szívesen állunk rendelkezésére. K. Zagreb. Miért van e hosszú hallgatása ? Egy beltisztitö inas kerestetik azonnali belépésre. A murszka szobotai béltisztitó vállalat. Gyermekjátékok Naptárak - Karácsonyi díszek T kaphatók : ^ Erdösy Barnabás papir és játék kereskedésében Murska Sobota rom. kath. templom, mellett. is Q).(D cj.O 0).O Gíd é>; <3l0.t£> Gfö G).(£> 6ic> o)l Malomtulojdonosoh figyelmébe ! Raktáron tartok príma garamszentkereszti tót-köveket minden nagyságban a legolcsóbb áron. SAMUEL EPPINGER DOLNJA LENDAVA. Legjobb kerékpárok valamint alkatrészek jutányosán kaphatók Nemecz 3anos Murska Sobota. Vsakovrstne surove in svinjske küpüje po najvišji dnevni ceni FRANC TRAUTMANN Mupsbs Sobota Ctphveiia ul. 191.