Poltnlna plačana v gotovini.	Céna — Ara 125 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i X/f 1 f ¥5 A\ 7TT^U 17 5 Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik.	1*1 U f\ A V II J I\ kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.	Márkisevci, I926. május 30.	Broj 22. Szám.
szabóiéra zvézati pogodbe, kí bi ♦üdi i tö zagvtisale nasim delav-com, té bi du'zna bíla nasa vláda sze szkrbeti za tó delavsztvo, tóda dati bi mogla delo v domovini, ka pa sze — 'zalosztno ali isztina — nezgodi. Ka vecs, tiszte institucije, ki bi za taksi po-szel potrébne bilé, na priliko „Börze dela" reducéra prinász v Prékmurji, gde pa za isztino dnesz mámo nájvecs brezdelni lüdi. Csi je tó né vecs kak krivica, te nevérno ka sze za krivico racsúnati more.
Priszkrbljenoszt delavsztva
je vá'zno pítanye zmo'znésega prebiválsztva, ergo obcsinszki dácsnikov, záto je neobhodno potrébno, da sze za delavsztvo obcsine szkrbijo, tóda zanyí posz-redoválnice z pomocsjóv pritrű-dijo, csi 'ze vláda, ali miniszter-sztvo szociálne politike nema telko szociálnoga csűta podpérati tó institucijo, i témbole né nasem prékmurji, gde telko zmo'znoga polszkoga delavsztva mámo, vendar pa dnesz brez zaszlű'zka zmo'znoszti, stero bode mogócse tüdi i nam, csi ne direktno, pa indirektno, keszné na skodo.
Vsem občinskim uradom v Prekmurju.
Nase delavsztvo.
Brezdelavnoszt, krűhzaszlű'z-ka pomenkávanye med delavnim lüdsztvom i szploh pri csloveki, ki je na szvetá mantro obszojen, rodi nezadovolnoszt, dáva voló do najhüdobnésega sztopája, dáva prilike za té najszlabése míszli, po sterom pridejo néednók grozna csinénya, ki škodijo po-szameznim liidem i po razširitvi té nezadozolnoszti vesz národi. Dr'záva, kak táksa, dokecs csűti telko energije vu szebi, ka vesz puntanye z ro'zjom v nezadovo-len národ ieko vdüsi, sze vendar nema bojati, ali csi 'ze tá bolezen národa masse prehodi, szlű-'za i tak krűha 'zelnoszt vecsína národa trpi, té je tüdi i vesz ro'zje zaman, glád sze niti szmr ti nebojí, né bajonetov bliszke-tajócsi osztricov.
Ka delavsztvo néednók i vecsinoma od kapitále komande viszi i trpi tö sze szamo odszé-be razmi - Reducéranye plács, navzocsnosžt politicsne zahrbt-noszti, szo vsza tiszta szredsztva kí delavnoszt ponücajo vö kak skér. I csi szvojemi nezadovol-sztvi glaszno znaménye dávajo, pri táksi prilikaj, je zapecsátijo za „revolucionáre, kommuniste" itd, je pred szódni sztolec posz-távijo i kastigajo.
Pri Vszé té prilikaj pa moremo povedati, ka je v nájvéksoj nevóli v denésnyem vrémeni tiszto delavsztvo, kí je zagrajeno z dvé sztráni granicami, z sterimi sze nyim zapréjo tiszte poti i prilike, kama szo delo poiszkati doszémao vajeni bili Mcdtémi pa nájdemo nase prekmurszko delavsztvo na prvoj sztráni, i v nájvéksoj bedi záto, ár je vecsinoma szezonszko polszko delavsztvo.
Nas prekmurszki národ je kak dober delavec i pascslivi szvetovno znáni. Ali má z-toga kaksi haszek ? Nikaksega né. Pri szvojoj pascslívoszti je v denésnyem vrétneni prisziljeni domá szedeti — brezdela. Nasi vláda-jócsi nemajo tisztoga szociálnoga csüta, ka bi priszkrbeli zanyega delo. V pretecsenom vrémeni szo né potrébni bili poszredüvanya, dokecs je vogrszka vláda dovolila nasim delavcom idti na szezonszko delo na vogrszka vele-imánya, zdaj pa gda je tó odnyé sztráni prepovédano szamo z-po-liticsni vzrokov, ár nasa dr'záva
V Murski Soboti je obstojala že od leta 1920 državna borza dela. S 1. aprilom letos pa je bila ta borza dela ukinjena. Delavska zbornica za Slovenijo v Ljubljani je začasno prevzela vzdržavanje borze dela in sicer za dva meseca. Za daljšo dobo je pa sama ne more vzdržavati, ker nima za to potrebnih sredstev. Pripravljena pa je prispevati za nadalje vzdržavanje borze dela pod pogojom, da prispevajo polovico prekmurske občine. Stroški za vzdrževanje borze dela bi znašali letno okoli 40.000 Din. od katerih bi odpadlo polovica vse občine v Prekmurju. Če se upošteva, da je v Prekmurju 174 občin, bi odpadlo na vsako občino okoli 150 Din, oziroma več ali manj po številu prebivalstva. Podpisani odbor se obrača na vse prekmurske občine s prošnjo, da se izjavijo na uradne pozive, ki so jih dobile, alih jih še bodo od srezkih poglavarjev v Prek-
Borza dela v Murski Soboti razglaša sledeče : „Francosko društvo za imigracijo" pošlje prihodnje dni v Prekmurje svojega zastopnika, ki obišče nekatere občine v svrho dajanja informacij glede poljedelskega dela v Franciji in to po sledečem vzporidu:
V	četrtek, dne 3. junija, ob 10. uri v O. Lendavi (gostil pri cerkvi).
V	četrtek, dne 8. junija, ob 15. uri v G. Petrovcih (gostilni pri kolodvoru).
Je vsze mogőcse?!
Nova politicsna sztranka sze je osztanovila v D. Lendavi, ki sze ime-nűje »Vjedinyena Prekmurszka Sztranka.« Tá je !ze nigda bila i je po ne-pozarazmetoszti politike nasi tűdi, i po privlecsenyé demagogije lUdsztvo szploh v drügo linijo potégnola, po sterom je stranka razisla. Pa je ideja pametna
murju, da so pripravljene soprispe-vati k vzdrževanju borze dela.
V Prekmurju je okoli 10.000 delavcev, ki iščejo vsako leto delo in zaslužek. Že samo to ogromno število jasno kaže, da je borza dela za Prekmurje neobhodno potrebna. Zato se obračamo na vse občinske urade, da se, zavedajoč se važnosti te inštitucije, odločijo priskočiti na pomoč s prispevki za njeno vzdržavanje. Prepričani smo, da bo prihodnje leto država spet sama prevzela vzdržavanje borze dela,, ako bo videla njeno neobhodno potrebo, ki bo dokazana s tem, da smo si jo sami vzdržali.
Murska Sobota, dne 15. aprila
1926.
Josip Benko, Štefan Sukič, Ludvik Brumen, Dr. Robič, Dr. Farkaš, Josip Turk, Dr. Glančnik, Dr. Vesnik, Štefan Kühar, Ljudevit Wolfart, Ferdinand Celeč.
V	petek, dne 4 junija, ob 10. uri v Murski Soboti (gostilni pri kolodvoru).
V	soboto, dne 5. junija, ob 10. uri v Dolnji Lendavi (gostilni pri kolodvoru).
Poljedelszki delavci, ki želijo iti na delo v Francijo, naj se v navedenih dneh in času zglasijo v omenjenih lokalih, kjer se jim bodo dale vse potrebne informacije glede dela na Francoskem.
bila i je escse i dnesz. Szamo csi bi tüdi i tiszta miszeo vsze lüdi obhodla, kak te zacsétnike. Kak neodviszen liszt vszáki dober námen podpérati scsémo, obélodnéviti pa vsze szkriv-noszti, stere vszebüjejo dvojega razmé-nya punktomi nikaj né povédanoga programa. Záto pitamo ka naj zname-nüjejo recsí :„ ... naj zemlé aren-dáska nezagvüsenoszt lasztnisko rešitev
zadobí". Je tő 'zelénye v lüdsztva skodo i v haszek laszínikov grofov, stere g. dr. Némethy zasztőpa ? Národ, kí bi pametno pót pri toj sztran-ki najseo, je toga razlo'zenyá potrében i !zelen, szamo té szi zná premiszliti
sztopája prísesztnoszt,
* *
*
Odte nőve politicsne sztranke bi cslovek doszta léko gúcsao i piszao, szamo ka proti dobrim námenom zá-vora neszmemo nücati, dokecs nevémo popolnoszt cila. Vendar pa telko vszeedno léko pitamo klerikálszki tábor, kak je tő, ka té plébánoske-kanonocke, kapláni i kateheti sze nebojijo ka bi »vera v nevarnoszti bila« csi oni ne-bodo v klerikálnoj sztranki, ka vecs, osznővali szo edno nővo sztranko, ki je trn v péti klerikálizma. Ali mogőcse té nepoznajo tak cérkevni zákonov kak gg. okőli klerikálne sztranke? Mogőcse escse bole, záto pa nescsejo szle-piti národ v politicsnom deli z versz-kov zapelívosztjov, Mogőcse zdaj pre-vídi te zapflani národ, ka je zvéida klerikálizma né szamo v Prékmurji, nego i tüdi v céloj szloveniji flehnola. Ka je v prékmurji tő nájbole, tő posz-vedocsi prisesztnoszt, z pomocsjőv té nőve sztranke.
* *
*
Kak je tő mogőcse, ka je v Ber-kevscskoga bivšega gerenta familije nagloj szmrti nikaksega preiszkávanya né bilő i ne exhumátije? Né szmo competentni tő zahtevati, niti naocsi vrcsti mogőcse oblásztam, vendar pa je natelko szumnivo tő célo delo, ka za pomirjenyé lüdsztva, ki odtoga telko gucsí, bi potrébno bilő tő vcsiniti. * *
*
Nevémo kak sze je tő moglo zgoditi, ka szo agrárni interessenti v Küpsinci i okolici né znali odtoga gda sze bőde odávao marof v Küpsinci, na stere funduse szo natelko racsúnali té okolice agr. interessenti, pa sze je dönok tak tájno ődao — edem lépi dén — té marof, z zemlőv i z hrambami vréd, za edno szramőtno nizko céno táksemi, kí je bogátec — né agrárni interessent. Kaksa protekcija, da nemo pravli provizija, je igrala tü zmesz ? Ali competentna obiászt, ki je zatö v nikelkoj meri tüdi odgovorna, má odtoga znánye, i csi má je narédi-la potrébne sztopáje, da sze zacsasz-nomi agrárnomi zákoni v céloj meri zadoszti i sze vszáka táksa krivica kastiga? Ali szo sze narédili potrébni sztopáji, da sze agrárni interessentom zadoszti? Nescsemo »korrupcijszko in-terpelácijo« dati na competentno obiászt, vendar pa v iméni interessentov szmo gotovi obélodnéviti vsze krivice, csi sze na hitroma nepoprávijo.
Poljski delavci!
Egy a szerencsénk,
nekünk Prekmurjeiknek, hogy béketűrők, kitartóak és szívósak vagyunk, hogy saját árnyékunktót nem igen szoktunk megijedni, s hogy a jobb jövő reményében ei birjuk viselni a ránk rakott igát, mit a fent elsoroltak hiányábae ember elviselni képtelen volna. Ha mindez bennünk nem összpontosulna, s ha idegzetünk és gyomrunk nem volna oly edzett, mely mindenegy döfést, mely társadalmi, kulturális és gazdasági életünkön ejtett sebet kibirja, illetve a sok Ígéretet tartalmazó zöld kotyvalékot, tulfüszerezett politikai utógondolatot bevesz : akkor már több mint hetven százalékának Prekmurje lakosságának az agyonvámolí kenderkötélen kellene lelnie halálát akkor, mikor nekünk szószólónk egyáltalán nincsen, mikor mi nem állunk egyáltalán holmi hatósági védőszárnyak alattt, mint Radics és társai szombori gyűlésén állottak, és mégis megzavarták felelőtlen elemek a gyűlést, mikor nem véd bennünket a karhatalommal rendelkező rendőrfőkapitány parancsoló tekintete, mint szomborban Radicsot, s el sem látogat hozzánk belügyi államtitkár, ha az árviz egész Prekmurjét elsodorná is, mint ott Szomborban állott Radics jobbján az államhatalom képviseletében, — és mégis odaférkőzhetett Radics közelébe egy „Orjuna" jelvényes fiatalember, ki a nála talált bombával akarta elnémítani Radicsot — örökre.
Mi prektnurjeiek, kik ily védelemhez nem folyamodhatunk, s mégis még kínlódunk, félig élve emez a politika bűzös levegőjétől romlott földi világon, önkénytelenül is felvehetjük a kérdést :
ki és mi az oka annak, hogy a törvény megszemélyisitői jelenléte sem félemiitette meg a felelőtleneket a törvény tiszteletbentartására, rendzavarást produkáltak és gyilkolni akartak. Nem önön erejükben bizva cselekedték ezt. Volt, mert kellett lennie valakinek, ki erőt öntött beléjük, ki igéretét tette, hogy bántódásuk nem történhetik, mégha Radicsot is meggyilkolnák. Kellett működnie pártnak, ki a jövőben teljes támogatását Ígérte volt meg ugy a rendzavaróknak, mint az esetleges gyilkosnak. S mi ezt elitéljük, mert ez stréber politikusok szaba-badalma, mit levezethetjük odáig, hogy ne kényszerítsék a hivatalnokot aktív politikai tevékenységre, mert ez indítja neki a gonosz-tetre, csak kapjon Ígéretet, hogy az ígéretet tevő párt hálás lesz érte, majdha hatalomra kerül, ellenségeinek kipusztitásával.
A felelőtlenek erkölcstelen viselkedésének az erkölcstelen stréber politika az utmutatója, azért ennek lehetőségével történik meg, h~gy oly sokan fütyülnek a törvényre és az aikotmányadta jogokra. S ha ez megtörténik, az államhatalom képviselőinek jelenlétével Szomborban, akkor mit csodálkozunk mi itt Prekmurjéban, ha létünk annyagí rugóját minden töivény és szabály nélkül feszitik tul, ha az emberi jogoknak még csak a legparányibbját sem éreztetik velünk, mikor ezt minden külön védelmünk nélkül tehetik meg. Hogy gazdasági összeroppanásunk elé oly türelmesen nézünk, fent említett jeiemző voltunknak köszönhetjük. Jogot, törvényt és szabályt olyant alkalmaznak milyet akarnak, de sohasem a mi javunkra, nem Prekmurje felvirágoztatására.
Abd el Krim megadta magát.
Abd el Krim szerdán jelentkezett a francia parancsnokságon és megadta inagát a franciáknak. Abd el Krím közölte a franciákkal, hogy valamennyi francia és spanyol hadifoglyot szabadon bocsájtotta.
A francia parancsnokságról Tazzaba vitték Abd el Krimet, ahonnan Franciaországba fogják szállítani. Abd el Krím kapitulációjának hire nagy örömet okozott Franciaországban és a harcoló katonák körében.
Az uj görög kormány visszaállítja a sajtószabadságot.
Paraskevopulosz tábornok, akit Pangalosz köztársasági elnök visszahívott Parisból és felajánlotta neki a miniszterelnökséget, kedden megérkezett Athénba.
Paraskevopulosz még ezen
a héten megalakítja kormányát és leteszi az esküt Pangalosz kezébe. Az uj kormánynak legelső feladata lesz a sajtószabadság teljes visszaállítása.
A bunyevác-sokác párt a horvát parasztpártban.
A vajdasági bunyevác-sokác pártnak a horvát parasztpárthoz való csatlakozása, amelyet Radics szombori gyűlésén mondták ki, bizonyos eltolódást jelent a vajdasági politikai pártok erőviszonyában. A legutóbbi választásokon a kettészakadt bunyevác-sokác táborból alakult uj pártok közül sem a Rajics Balázs vajdasági néppártja, sem dr. lljkovics Ivandékics Imre bunyevác-sokác pártja nem tudott mandátumot szerezni a szuboticai kerületben és hasonló volt a helyzet Szomborban is. A bunyevác szavazók közül csupán az úgynevezett zemljodelski-csoport szavazatai eredményeztek képviselői mandátumot a — radikális pártnak. Most érdeklődéssel várható, hogy a Radics-pártba olvadt bunye-vác-sokác párt milyen eredményeket fog felmutatni a többi csoportokkal szemben.
A formális egyesülést egyébként még nem vitték keresztül és ma még külön-külön működnek Szuboticán a horvát pararasztpárt és a bunyevác-sokác párt önálló szervezetei. A két pártszervezet technikai egyesítése, a közös vezetőség megválasztása a közeljövőben fog megtörténni.
POLITIKA
Radič szombori nagygyütóséaek-
beszédjét a politikai élet nagy figyelemmel kisérte. Ettől tették fügővé ismét a koalíció fennmaradását Ez azonban jó! sikerült minden tekintetben, kivéve a felbérelt orjunisják rendzavarását. — Parlament elé különféle sürgős elintézést váró törvényjavaslatok kerülnek, többek között : egységes adótörvény-, egys. községi törvény- So egyébb sürgős javaslatok. — Francia kor mányt izgatja a frank rohamos zuhanása, melyet még Morgan amerikai kölcsöne sem képes megállítani —
A Gűgyu.
(Rajz az alföld lakodalmi népszokásaiból.)
Irta : K. J.
Ezalatt a gügyü csakúgy »sep-pögve« beszéli el a szomszéd meg komaasszonynak, hogy milyen jóravaló legény ez az özvegy Barnáné Jóskája, a kire boldogult apja után is (isten nyugossza meg) maradt ám vagy tíz lánc föld s híjába' is hívják a faluházára „kancelistának", nem megy az ; mert hát Taljánországból hozott ám szépecskén I — Hogy mennyit, azt egy kézmozdulat, meg egy jelentőségteljes szemhunyorintás mondja el.
A gügyű jól informált, meg vannak elégedve. A leány kendőt ad, jeléül, hogy a legény szerettire való.
A gügyü agioja emelkedik. Most a lányos háznál nyert informatiók alapján egy kis toldás-foldással Özvegy Barnánénak mondja el, hogy van ám a Sáriéknál is mit aprítani a a tejbe; meg aztán az Annuska egyetlen leány, a házat se viszik el a másvilágra. Nem ám 1
Milyen ügyes, milyen dolgos 1 A magamosta ruhája olyan fehér, mint a hó ; olyan kenyeret süt, mint a csöppentett rózsa, a dolog meg csak ugy ég a keze alatt 1
Megered aztán az ellenpletyka is, miként a szélmotolla, ágálnak, ácsánkodnak ; ugy a legény, mint a leány ellen, de mint hiába, a gügyű szava szent: tudja ö a mit tud, aztán meg van la!
Meg is van I Sáriné másnap elviszi a kendőket Barnáékhoz, a „gügyü" is megkapja a szép piroscsikú selyemkendőt s harmadnap a legény s a leány a gűgyüvel elmentek a paphoz »szömre«, a hol gyűrűt cserélnek s már a jövő vasáriap ki is hirdetik őket, ahoz két hétre pedig fölpántlikázott, virágos, rozmaringos vöfények cifra ringmusokban hívogatnak a hétfőre terminált lakodalomra.
A gűgyü mindenütt ott van, a leány anyjával együtt vásárol kaca-bájt, pántlikákat, virágokat, tulipántos ládát, (most ugyan már a „flodé-ros" láda meg a négy fiókos cifra almárjom a divat) a legénytől ő viszi el a jegypénzt (néhány ezüst forint) melynek társai otthon peniszlőd-nek az öreg almárjom fenekén, lévén
Barnáné asszonyomnak egész strimp-fliszárral a „piniszlős" Máriatrézsia húszasokból.
Az idő nem áll, a harmadszori hirdetés is meg volt, mos már aztán — „Kis angyalom, mikor tartunk menyegzőt ?"
Hát biz ott akár holnap, vála-laszolt a gügyü, a minthogy hétfő is volt kitűzve a várva-várt esküvő nap jául. A vőlegény, násznagy és a vő-fény a gügyü vezetése alatt elmentek vasárnap este a lányos házhoz, aztán szépen kocsira rakják a „fészket" a tulipántos ládával egyetemben s ha valami gazkopé a kocsikerék szögét ki nem vette, pisztolylövések, kurjon-gatások és a falu kíváncsi népének bámészokdása közben elszállítják a legényes házhoz. Itt aztán fölrakják a tornyos-nyoszolyát, elhelyezik a tuli-pántost, sütik a fontos ..fonyott" kalácsot, öldösik a szárnyas állatokat, egyszóval készülnek a holnapi lakodalomra, a melyre már hivatalos az egész retye-rutya.
Másnap van az esküvő (hogy ez miként történik tudtuk, aki nem tudná, kisértse meg!), mely után, még mindig más uton, mintha nem is egymásé; volnának, tér haza a vő legény és a menyasszony-
Délután „összeszödelődszköd-nek" aztán az asszonyok, s most már a vőfény vezetése, de még mindig a gügyű fönhatósága alatt igyekszenek el a „lányért".
A vöfény búcsúztató rigmusára megindul a sírás-rívás ; de a gügyű csakhamar megvigasztalja a síró gyöngyvirágot, hogy islen röndöiésén ne sírjon, hiszen nem őzökre hagyja el az apai hajlékot. Végre megvigasztalódik az Annuska s a menet — ijjuju viszik a menyasszonyt — sikoltozás rikoltozás között megindul Barnáék felé, a hol ugyancsak járták a láncot s várják a menyasszonyt.
A gyerekhad sikoltozása végre aztán belehallik a táncrobajba ; a primás hátra néz s a zavar között megindul a banda a menyasszony elé. A kíipufélfánál rázendítik az üdvözlőt s bekísérik a menyasszonyt a násznagy elé, hol a szót már a vőfény veszi át, s az eddig oly nagy szerepet játszott gügyű ezután már csak annyit ért itt, mint a régi két-garasos.
ngyelországban helyre állt a rend, Uj kormány mégis az esetleges idzavarások ellensúlyozására dikta-át kiván élcíbeléptetni. — Litvániáit, oroszországtói kiszakadt szovjet, ázadt hat katonaezred, kik köztár-lági elnököt kívánnak szovjet helyé-Ez keresztény-szociálisták által írvezett államcsíny akart lenni.
I ás z i—H i r e h.
-	Növi gerent. Doszpdásnyi gerent Gerlinci, Hau!zer Jo'zef je od ge-atszke s/lü'zbe odsztőpo i je na nye-
meszto imeniivani za gerenta Keréc nos krcsmár v Gerlinci. [— Martjanci. Qaszilszka 'zupa Mar-nszke prirédi dnéva 27. junija 1926. ^íavzöcsnoszti 11 obczinszki kotrig, szilni društev, szkiipno gaszilszko o z sprickancami. Po vaji bőde v srni Vezér gaszilszka veszelica. Sto j nővoga scsé viditi, zagviisno té n nenihá vö ka bi szi tő pogledno.
Szenye v Püconcí, kí je bilő 28. m, obdr'záno, jo prav dobro bilo szkano. Qoriprigüáno je bilo szkiip-984 falátov, ődalo sze ji pa 275 átov. Céne szo sze gibale za krave 1000—4500 Din biki in telice pa 8—8-75 Din za kg. zíve té!ze.
-	'Zivinozdravniskj glász. Q. Samec 'zef, ivioozdrávnik, vodja veterinar-roga oddelka pri szrezkom pogla-rsztvi v M. Soboti je pozvani k >ldacsiji. Kak 'zivinozdravnik bőde triga komissije za popiszávanye 'zí-ie, ki sze bőde tüdi i prinasz zvr-rala prísesztni mészec.
Specialiszt za ocsni bolezni, ki büo imenüvani za vracsitela traho-b v M. Soboto, je tő szluzbo, zavo-mále plácse, povrgeo i odisao na-v spitao v Ljubljano.
-	Püconcí. Za notárosa sztanüva-e kancalijo od peti vesznie posztáv-ío hrambo, stere hrame szo té vészre szklenoli oddati, veliki 'zupán ne->voli oddati. Za ze oddáni invental »blene péneze obesine tüdi neszmejo ri ponüeati, nego je szhrániti za küplenja nővoga inventála prísesztne tárosije.
Murska Sobota. Kot vsako
0	se vrši tudi letos dne 20. junija parku grofa Szaparija sokolski jav-nastop združen z ljudsko veselico srečolovom, Sokolsko društvo v
urski Soboti prosi vsa društva v urski Soboti in okolici, da na ta tn ne prirejajo nobenih drugih ve-ilic. Pridite vsi in pomagajte sokol-emu društvu pri njegovem težavnem idealnem delu. Da delo pri sokol-[em društvu ni zastonj nam kaže ijnovejši uspeh sokolov. Pri med-irodnih telovadnih tekmah v Lyanu
1	Francoskem, ki so se vršile na nkoštne praznike je jugoslovanska kolska vrsta dobila drugo mesto, t najboljšega telovadca pa je bil »oznan izmed vseh narodov, ki so
te tekme udeležili sokol Peter Šu-i iz Ljubljane. Tako so sokoli spet ed celim sverom našemu narodu ilali čast.
Szebeborci. A helybeli önk. tiiz-tóság junius 6-án szinielöadással ybekötött táncmulatságot rendez.
Szinrekerül „Sztári in mladi" cimü négy felvonásos népszínmű. Szives megjelenésre felkéri a n. é. közönséget a
Rendezőség.
—	Gyilkosság. Zagh János Trimlin-i lakos, D. Lendava szöllőhegy hegyőrét a héten a szöllőhej/yen halva találják, Sérülései után itélve gyilkosságnak esett áldozatul.
—	Vigyázat munkások. Gazdasági Munkások szerződtetésére Franciaországba egy ügynök fog megérkezni. A Prekmurjében tapasztalható munkahiányra való tekintettel természetes, hogy kapva kap minden munkás az alkalmon. Jóhiszemüleg figyelmeztetjük azonban derék munkásainkat, hogy szerződés kötésénél legyenek figyelemmel arra, hogy a francia frank jelenlegi esési folyamata majd később ne károsítsa meg munkásainkat mégjobban Tehát vagy dinár alapon, vagy frankban a mai értéknek megfelelően kössenek szerződést. Erre különben a hatóságnak is ébren kellene ügyelni, hogy munkásaink kárt ne szenvedjenek.
—	Két uj újság Prekmurjéban. Az újonnan Dolnja Lendaván megalakult „Egységes Prekmurjei Párt" két uj hetilapot jelentetett meg, egyet magyar nyelven »Néplap«, másikat »Nase Novine« cini alatt szlovén nyelven. A két lap kizárólag az uj párt politikájának támogatására indult meg. E két lap megindításával Prekmurje öt hetilappal rendelkezik, azaz minden 19.000 la-kósra egy hetilap kiadása esik. Ha még közelebb érünk a választásokhoz, talán a számuk még két-három kiadással szaporodni fog. Ha nincs képviselő szószólónk, legyen hát — újság.
—	Lótenyésztők, kik kancáikkal fe-fedeztetésre a Márkisavcén állomásozd menteiepre járnak, értesíttetnek, hogy a fedezteiési idő iunius 1.-től kezdve reggel is d. u. is 6 órakor történik! Kéretnek ezt tudomásul venni.
—	Dekležovje. újonnan engedélyeíett vasúti megállóhelyének kiépítése serényen halad előre ugy, hogy még a nyár folyamán megnyitható lesz.
—	Japánban kitört egy olyan tűzhányó, melyet már régen kialudtnak vélték. A kitört lava több falut maga alá temetett. Több száz emberélet is odaveszett.
—	Nők is lehetnek ügyvédek A parlamenthez most benyújtandó ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat szerint, a jogvégzett nők minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal s igy a nők is lehetnek ügyvédek.
—	Egységes adórendszer. Perics pénzügyminiszter kijelentése szerint az egységés adótör-vényjavasiat szerint mely legközelebb parlament elé lesz benyújtva, az egész országra érvé-nyes egységes adózási rendszert fog biztosítani minden adózónak.
—	Fegyveres orosz banditák megtámadták a román határőrséget. A Dnyeszteren kedden egy kétszáz főből álló, géppuskákkal és kézigránátokkal felfegyverzett banda átkelt román területre és megtámadta a határ-
őrséget. Az őrség a túlerő elől visszavonult, mire a támadók kifosztották az őrházat és onnan az összes feljegyzéseket elvitték. A rablókat a negyedik vadászezred egy zászlóalja üldözőbe vett.
—	Oroszország pénzzel támogatja a kínai nemzeti csapatokat. A Daily Mail sang-haií jelentése szerint Feng tábornok eltávozott Moszkvából és Kalgan felé indult, hogy ismét átvegye a nemzeti csapatok parancsnokságát. A tábornok a szovjetkormánytól százezer font sterlinget kapott, mert a szov-jetnék az az álláspontja, hogy Oroszországnak elsűrendü érdeke hogy a kínai nemzeti csapatok véglegesen fel neoszoljanak.
—	Műtrágyagyár Szombor-ban. Szabó Tivadar okleveles gazda a Vármegyei Gazdasági Egyesülethez beadványt intézett, melyben azt javasolja, hogy szövetkezeti alapon az egyesület állítson föl műtrágyagyárat. A Gazdasági Egyesület legközelebbi választmányi ülésén foglalkozik Szabó Tibor javaslatával és valószínűleg magáévá teszi az életrevaló tervet.
—	A román választások a kormány abszolút győzelmével végződtek. A román választások a beérkezett első eredmények szerint a kormánypárt abszolút győzelmével végződtek. Averescu pártja a szavazok 60-80 százalékát kapta. Különösen Besz-arábiában nagyarányú a kormánypárt győzelme, ahol átlagban a szavazatoknak több mint 8 százalékát nyerte el.
CfPORT.
■
MAZEMA.
V nedeljo in pondeljek bi se morala vršiti hazena tekma med Zag-rebačkim športnim klubom „Viktorija" in Mura.
Viktorija je brez vsakega obvestila izostala. Tako postopanje enega kluba najstrožje moremo obsoditi, in je že naš klub zavzel potrebne korake, da naj se ta športna nedisciplina eksemplarično kaznuje in stroški našega kluba vsled te tekme — povrnejo.
Nameszto te tekme se je vršila hazena tekma med našo 1. hazena družino in moško družino. — Naše punce so pokazale lepi napredek od zadnje tekme.
A pünkösdi ünnepekre lekötött Zagrebi hazena csapat „Viktorija" minden előzetes értesítés nélkül távol maradt. Az egylet vezetősége megtette a kellő lépéseket, hogy az említett klub az elítélendő fegyelmetlen eljárásáért megkapja a megfelelő büntetést és az okozott költségeket térit se meg.
Az említett mérkőzés helyett a női hazena I. csapata játszott a férfi hazena ellen. A leányok igen szép előrehaladást mutattak a legutolsó mérkőzés óta.
NOGOMET.
Junior futbal tekma med Ljutomerom in Muro so končala z zasluženo zmago Mure 5:1.
Az ifjúsági futbal mérkőzés a Ljutomeri futbal klub és Mura között a Mura fölényes győzelmével végződött 5:1 arányban.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: május 29.
100 kg.	Pšenica—Buza Din. 300—325
»	'Zito—Rozs »
»	Ovesz—Zab »
»	Kukorica
»	Prosző—Köles »
»	Hajdina	»
»	Szenő—Széna »
»	Qraj—Bab csres. »
»	zmésan—vegyes bab
»	Krumpli	»
»	Len. sz.—Lenmag » —*—
»	Det. sz.—Lóherm. » 2500-2800
BENKO: május 29.
210-170— 175— 210— 200 — 60-370-150— 60—
Bikőv. Telice Krave Teoci
1 kg.
III.	II. I. prima
Bika ) 6 -	7-— 8-— 8*50
t Üsző U 5-—	6 — 7 — 7 50
3 Tehén j o 1-50	3-— 5- - 6 —
Borjú ) Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
9-50 10-13- 1350 22 — 30-— 30-25-— 0.75
Pénezi
Pénz.
1 Dollár . . . .	= D.	60-15
100 Kor. Budapest .	= »	0.079
1 Schil. Becs . = »	8-02
1 Kor. Praga . .	— »	1-684
1 lira.....= »	2-27
Zürichben 100 Din = 9 11 sfrk.
Tislopszhi vajenec
z-bógse ht'ze sze gorivzeme pri WORELL JO'ZEFI v Murszki Szoboti (Zvezna vilica.)
Opozorilo.
Podpisana nisem plačnica za noben dolg, katerega bi napravil na kateri način moj sin Ludvik Huber ali pa moj mož, Alojz Huber.
Vse eventuelne dosedanje terjatve naj se prijavijo najkasneje do dne 1. julija 1926 pri Josef Kühar v Beltincih št. 33. Beltinci, dne 30. maja 1926. VERONA HUBER,
posestnica in soproga gostil. Beltinci.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dárek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopfszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posllajo :
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnakfvissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C I br. 20. posta A'.URSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :- j —: Postatakarék számla száma 1:2980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési negyedévre belföldön l"> Dinár, kölfölt 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ként: szövegközt és nyilttér 1 50, ren< aproh Mietés 0-70' Din és az illeti Többszörinél engedmény.
GAZDÁ_LKODÁS.
Téli és nyári trágyázás.
Az istálló trágyát nem szabad túlságosan beérletni, mert akkor nitrogén tartalmának legnagyobb része ammoniak alakjában elgőzölög, pedig az az istálló trágyának legértékesebb növényi tápanyaga. Arra kellene tehát törekedni, hogy az istálló trágya pár havi érés után, az év minden szakában kihordassék. Ez azonban bajos dolog, mert a tavaszkor kihordott istálló trágya száraz, szeles időben csakhamar tőzeggé szárad, értékét veszti, őszkor pedig a nagy munkatorlódás miatt nem érünk rá a trágya hordásra.
Marad tehát a téli és nyári időszak, Télen, kitavaszodásik tengeri és csalamádé alá kell a fagyos ősszi szántásra a szalmás trágyát kihordani és jól szétteregetni, hogy mindenhol egyenletesen takarja a földet. A téli esőzés és hólé e trágyarétegbői annak hatékony alkatrészeit a talajba mossa, a visszamaradt szalmát elrothasztja és földszinére sulykolja, ugy, hogy alatta a talaj vetésig nyirkos marad és sekély szántással is tisztán letakarható.
Nyáron a kora tavaszi kapások u. m. takarmány répa, burgonya és esetleg zabos bükköny alá a gabona behordása után hordjuk ki az ekkor mát jól fél -érett istállótrágyát, amennyiben azt ősziekkel nem vetjük be, és pedig ha a föld elég nyirkos, ugy közvetlenül a tarló földre, hol minél előbb leszántandó, ha ha pedig a föld nagyon száraz és igy rendesen meg nem szántható, akkor az erősen megtárcsázott vagy ekével sekélyen lebuktatott tarlóhantásra, hogy a talaj átázása megkönyittessék és igy a trágya közepes mélyen minél előbb leszántható legyen. A nyáron leszántott trágyás föld őszig felgazlik, a mely őszi szántés a kikelt gazt elpusztítja s a már félig elkorhadt istálló trágyát a szántás egész mélységében egyenletesen elkeveri, ugy, hogy az tavaszra már teljesen elkorhad, a főidet vetés alá csak mélyen fogasolni vagy legfeljebb extirpátorozni kell.
Az igy végrehajtott téli és nyári trágyázás esetén a vetőmag nyirkos és egyenletesen tömődött talajba kerül, abban egyenletesen kikel, gyorsan fejlődik és a netalán bekövetkező szárazságot is sokkal jobban kibirja, mintha téli trágyázásba-vetettük volna a takarmány répát, vagy pedig tavasziakba a tengerit.
Az istáló trgyázás hatásának .fokozására répa alá ősszel vagy télen 200—300 kg. szuperfoszfátot ajánlatos kat. holdanként kiszórni, vagy pedig tavasszal a vetéskor 10U— 120 kg. al sorba trágyázni. Ez átlagosan 50-60 mmázsával fokozza a takarmány répa és mintegy 100 kg.-al a répára következő tavaszi gabona szemtermését. Tengerinél a szu-perfoszfátozással szintén igen szép eredményeket érnek el, de itt ajánlatosabbnak látszik mégis az, istállótrágyázott tengeri után következő gabona elé szórni 150—2d0 kg. szuperfoszfátot.
Az igy végrehajtott istáló és műtrágyázás után az eddigi termésátlagok tetemes gyarapodását remélhetjük.
Hizlalási idő. Miután minálunk az állatok hizlalási idejét különbözők a nézetek, szolgáljon eme pár sor irányadónak a középút kijelölésénél. Mindenek előtt jegyezzük meg, hogy hizlalásra várasszuk ki olyan állatokat, melyeknek csontozata finom, bőre puha, törzse széles és mely nagy övméretü. lábai pedig rövidek legyenek. A kiváló tejelő tehenek rendszerint rosszul híznak. Az állatok hizlalási ideje alatt azon időt azon időszakot értjük, amelynek elmultával a hizlalást már haszonnal nem lehet folytatni, vagyis az állatok ezen az időn tul már nem gyaraponnak annyit, illetve gyarapodásuk nem képvisel oly értéket, mint amennyit megesznek. Minél rövidebb ideig tart a hizlalási idő, annál több hasznunk van a hizlalásból és azokat tartják a legjobb hizófaj-táknak, amelyek legrövidebb idő alatt meghíznak. A hizlalási idő általában véve szarvasmarhánál 3 - 4 hónap, a legrosszabb esetben 6-8 hónap, mig a sertéseknél három hizlalási időszakot különböztetünk meg, és pedig : 6 — 8 hetet amig húsban a legnagyobb súlyt érik el, ez az első hizlalási időszak, mig a másodikban 3 -5 hét alatt a zsir képződése megy végbe és a harmadikban ujabbi 3 5 hét alatt az egész állat, teljesen elzsirosodik.
Ha a sertésnek nincsen étvágya, rendesen elrontott gyomor az oka. Pedig ennek oka az, ha sürün vagy tul etetjük. Az étvágytalanságnak elejét vehetjük, ha adunk a sertésnek sózott zabot. Tegyünk egy edénybe zabot és sót, és pedig egy liter zabra két kanál sót. Erre öntsünk rá anni vizet, hogy a zabot ellepje, s takarjuk le azt egy ócska zsák-
kal, két óra alátt a zab magábaitta a vizet is meg a sót is Ezt a vegyüléket aztán osszuk el azon sertések etetővályuiban, melyeknél étvágytalanságot észrevettük. Ez a legjobb szere annak, hogy sertéseink visszanyerjék étvágyukat.
Eszközök rozsdásodását legjobban ugy akadályozhatjuk meg, ha azokat 50 százalék ter-pentin és 50 százalék fehér viaszk oldatból alló keverékkel egy rongy segítségével bekenjük a megóvandó eszközt.
Mlinarszki vajene
mocsnési i dobroga ob-násanya sze gorvzeme:
MLIN PÜCONC
egy erősebb és szorgalmas fiút molnár inas-:-: nak felvesz. :—:
Zahvala.
Podpisani Erjavec Martin iz občine Bratonci h. štev. 7 sam bio pri zavarovalnici „UNION", francoski zavarovalni družbi zavarovani proti ognji. Ta družba mi je moj kvar, Šteroga mi je napravo ogenj pred par meseci, kak najboljše plačala in zalo to driižbo jako priporočam našemi liidstvi.
Z ednim se tem potom tudi družbi najlepše zahvalim.
Bratonci, dne 25 maja 1926.
ERJAVEC MARTIN.
r
i i i
L
SENO,
Superfosfát, Portland Cement, Papir za zid, Papir za pokriv, Karbolineum, Ter, Kovačko vogelje, Steinkol, Drva, Les — se dobi pri
VIKTOR CZIPOT
trgovci
v M URŠKI SOBOTI.
PERGAMENT
PAPIR
olcsón kapható I. H A H N papirkereskedésében M. Sobota
lili
1

LOCOMOBIL
használt jókarban levő, malom meghajtásra alkalmas, esetleg részletfizetésre is, kedvező áron eladó. Érdeklődni lehet
HARTNER cégnél Murska Sobota.
Eladó
egy Drössler gyártmányú cséplőszek-rény 1 m. széles dobbal 6250 Din. és egy uj gyári olajkészitő berendezés. Bővebbet GYÖRKÖS PÉTER malomtulajdonosnál Lut-revci p. G. Radgona.
Óddá sze edna hi'za
v Nediliscsi zidana v nájbógsem sztáni v steroj sze nahája krcsma na obracsájnom kraji, z stirami hišicami, dve kühnyi, pivnica krcsmeni ogracsek, stale itd. itd, Vecs sze zvé pri STJEPAN MUŽEK Nedeliscse p. Čakovec.
Vsáki práznik, nedelo, čet tek in soboto koncert. Sv ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasári úgyszintén szombaton és csü tökön koncert. Játszik BARAN^
VELIKA Mnnlir NAG> KAVARNA InEulllKAVEH
Ne sajnálja az id
se a fáradságot és győződjön személyesen, hogy a legsz Párisi és Bécsi kalapmodelok kalapujdonságok legjutányosii árban csak A. KIRÁLY diva kereskedésbe kaphatók. Sza kalapok backfischok részére 120 Din -ig, szalma kalapok gyek részére 75—175 Din Szalmakalapok gyermekek rész 40—65 Din.-ig. Gyászkala rendelésre 24 óra alatt elkés; nek. Míndenemü kalap alakitá ugy mint formáztatás, átvarás festés a legpontosabban és legolcsób árban készítetik. U itt nagy választék Női és ^ mek harisnyákban, kötények, zok pipere czikkek mindene kötöt áruban. Állandóan választék megtekinthető, mint vételkényszer nélkül.
Szolid árak.	Pontos kiszolgé
A. KIRÁLY
trgovina s klobuci, perilo in kratko bi
M. SOBOTA (Berger-féle h