Pogtfltnft plaCana v gotovlni Ára 1.25 Din. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkes?tősége Murska Sobota, Alexandrova c. :■: :-: 202. szám. : : :-: B3 S3 S3 Postatakarék számla száma 12980. ! KUH 93 £3 SS Laptulajdonos: ÁR ISTVÁN. Politikai-gazdasági és társadalmi hetilap Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön )5 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikaba 20 Din. Hirdetési ár □ cm-ként; szövegközt és nyiittér 1 50 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0^0 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. VI. Evf. Murska Sobota, lg27. junius 12. 21. Szám. A sajtó és a közvélemény. Lépten nyomon hallunk elégedetleneket kik semmiféle sajtó törvénnyel sincsenek megelégedve. Vagy tul liberálisok a reakciósoknak vagy tul reakciosok a liberálisoknak. A legliberálisabb sajtótörvény is illuzióris lesz azok részére, kik az igazság kimondását, , világnézetek eszmék vallások vagy | bölcseleti irányoktól teszik függővé, kik, az abszolút igazságot vagy nem képesek fölismerni, vagy nem bátrak őszintén és minde-; nektől függetlenül kimondani. Pedig semmi sem könyebb' mint [ az igazságot fölismerni. Az abszolút igazság, matematikai törvényen alapszik és csak egyféle, ; sohasem kétféle. Lényege szerint csak akkor igazság az igazság, | ha mindenre való tekintet nélkül | szabadon nyilatkozik meg. Van-; nak dogmák melyeket igazságok-[ nak hirdetnek (Mózes-féle kinyilatkoztatás) és vannak igazságok, melyeknek felismerését a nép tömegeinek lehetetlenné teszik. (A Darwin féle fejlődés elmélet). A matematika példájára hivatkoz-| va, Mózes szerint 3x1 — 1. Tud-I valevő dolog, hogv ez matematikailag lehetetlen, de éppen a | számtani csalhatatlanság érzékelteti velünk az igazság lényegét; I azt, hogy lxl és nem 3x1 = 1. Európa valamennyi egyete-í mén az 1x1=1 -et tanítják Lama-i rek, Darwin, Hackel, lxl ^=-1-ét a természettudományokat illetőleg, i A biológia ilyen értelembe való ta-f nitása nélkül például az orvostudomány egy lépést sem tehetne előre. Az összehasonlító bonctan alapelveit a fönti lxl=—1 esek fektették le. De azért Európa valamennyi államában (kevés kivétellel) az alsóbb népiskolákban a 3xl-=l-et tanítják igazság gyanánt. De legszigorúbb sajtótörvények és abszolút uralkodók szabad gondolkodást meg nem tűrő tilalmai ellenére is kimondták az igazságot a bátor emberek. Például az őszinte szdkimondást a pápák sem szerették, de azon ugy segítettek, hogy meg szólaltatták a szobrokat. Az igazság kimondását az ursini palota egyik szobra Rodiö-párt bomlása. Vajdasági radicsisták elszakadtak a horvát anyapárttól, s önálló vajdasági para?7pártot alakítottak, ezért Radics a radicspárt két vajdasági vezérét a pártjából kizáratta. Hercegnvina és Boszniában, nemkülönben Horvátországban magában is a párt — súrlódás és bomlás napirenden van. Krizevcei demokraták a radikális pártban. Tudott dolog, hogy krizevcei (Tot-keresztur község némi anyagi előnyök fejében Dsuban tanitó vezetésével a Pribiőeviő-féle demokrata pártba szer-veztetett. Ez a szervezet, mely 249 tagot számlál, a vezetőséggel együtt mult hó 29 én átlépett a radikális pártba. Tettüket azzal indokolták, hogy Prek-murje csak ugy boldogulhat, ha politikailag ezt a pártot követi. teljesítette oly módon, hogy erre tűztek föl egy kérdést s a vele-szemben álló szoborra a feleletet. V. Sixtus idejében, ki nővérét; egy mosónőt hercegnővé emelte, azt kérdezte Pásquino szobra: „Miért van ma piszkos inged?" „Mert hercegnővé lett a mosónőm felelt rá a másik". A „szent atya8 lelkére jellemző, aki 80.000 aranyat igért a guny szerzőjének azzal hogy bántódása nem lesz. Az igy lépre csalt szerző — bízva a pápa szavában — jelentkezett. Ez kifizette neki az összeget de kiszakittatta a nyelvét és levágatta jobb kezét. Vagy itt van Dumas példája 111. Napoleon Dumas Sándort látta vendégül ki a császárné azon szavaira „Uram, Compignében mindenki teljes szabadságot élvez" — merészen jegyezte meg-— „Be kár hogy egész Franciaország nem iakhatik Compignében." Vagy I. Ferenc udvari bolondjának azon szavai, ki ura olaszországi haditerveire megjegyezte. „Ez az Olaszország olyannak tűnik fői előttem mint egy oroszlánbarlang melybe sok lábnyom vezet be, de kifelé egysem", De minek idézzek több példát, látni való a föntiekből hogy csak akarni kell, ki lehet mondani az igazságot. Napjainkban nem jár megcsonkítással és halál büntetéssel az igazság kimondása és mégis azt látjuk hogy napról napra ijesztőbb — úgyszólván — a verseny a sajtóban a fölött, ki tud jobban hazudni ámítani, félrevezetni, jobb esetben az igazságot agyonhallgatni. Világos tehát, hogy nem sajtótörvényekben van a hiba, hanem a szókimondó bátor emberek hiányában. Mit ér a világ legliberálisabb sajtó törvénye is, ha senki se él vele. Ijesztően közönyös a világsajtó (kevés kivétellel) minden, még a legfontosabb társadalmi vagy politikai kérdéssel szemben is. A sajtónak kötelezettségei vannak a társadalommal szemben. A sajtónak kell minden esetben a komoly közvéleményt teremtenie. Közvéleményt, mely az emberiséget a társadalmat történelmi sorsú fordulásánál vezetni képes. Előkészíteni a nagy eseményekre hogy megküzdhessen a történelem gigantikus földindulásainak idején a bajokkal. Sajnos napjainkban a sajtó nem csinál igaz közvéleményt, hanem ki-ki a maga érdekei szerint arról ir amit el kellene hallgatni és arról hallgat amit meg keliene irni. Például elhallgatják, hogy a mostani müveit társadalom, össze-vissza bogozott gazdasági rendszere, ter-me'ési zavarai miatt halálos betegágyban fekszik Magas fokú láza miatt nern tudja mit cselekszik. A komoly orvosprofesszorok már kimondták rá: „Itt már nincs segítség De jelentkeznek az érvá-gó köpülöző borbélyok képében a hadvezérek a ravasz diplomaták, hogy eret vágjunk rajta Olyan a levegő mint a bánya lég, egy szikra és már robban is. Mindennap uj hireit hozza a táviró a „hatalmak átcsoportosításának. Egyre nyíltabban és szemérmetlenebbül készülnek a nagy érvágásra — a háborúra. Szenvedélyes kártyás módjára utolsó tétként föltéve az emberi butaságot. Pedig, mint akár I. Ferenc udvari bolondja — a bolond is látja, hogy a próba nagyon veszedelmes. Láthatnák a köpülöző borbélyok maguk is, az oroszlánbarlangot, melybe sok lábnyom vezet be, de kifelé egyse. KRAJCSICS LÁSZLÓ. ROVÁS. A »Muravidék* 1927. jun. 5.-i számában a murska sobotai helyettes városbíró alaptalanul megtámadtatott az „Einkaufer" féle üzletelőtti járda felhordása ügyében, — mert ezt a tulajdonos minden bejelentés és megkérdezés nélkül önfejüségével csinálta, bizonyosan azért, hogy a „kuntsaf-tok" se jobbra, se balra ne mehessenek, hanem egyenesen be a boltjába. * * * A szúnyog szigeti kijáró útnak egyesek nagyon örülnek, mert azt hiszik, hogy a város oly nagy összegeket fog fizetni az elesett földekért, hogy annak árán az egész sziget egyszerre kiépül, nem gondolván arra, hogy a házhelyük tizszeressen annyit ér mint most, és, hogy a városnak az ut készítése, fentartása elég sokba fog kerülni. — Egyébkint ez az ut nem köz-, hanem magánérdekül * * * M. Szobotán még ma is dobolnak a község rendőrei. Azaz, hogy csak olyankor, mikor dobra-valő rendeletet közölnek a nagyérdemű polgárokkal. Ilyen dobra-való volt az a rendelkezés is, mellyel kuluk munkával s az utca seprővel egyenrangúvá teszik az adófizető polgárokat s egyszerűen megparancsolták, hogy minden háztulajdonos köteles a háza előtti utca részletét (tehát nemcsak a járdát) megöntözni és megseperni. Eddig a rendelkezés. Már most kérdés, hová lett az a házbér, és házosztályadó utáni községi pótadóval éppea a háztulajdonosok által — oly drágán megfizetett üteaöntöző városi kocsi, hogy még ennek létezése és megfizetése mellett is a háztulajdonosok kulukot szolgáltassanak, egyben pedig elvegyék állását s kenyerét egy utcaseprüsnek ? Vagy a sok rendű és rangú községi pót- és fogyasztási add büntetéspénz mellett nem tellene egy ily állás is ? * * * M. Szobotában kilőne ,,autótak-szi" van, mely sürgős eset idején kényelmes. Azonban, ha kellene egy au-tótakszi, akkor ezek 70%-a — „lefoglalt" . . . ? I * * * A d. lendavai templomtornya tényleg még ma is csonka képet mutat. Érdekes hogy, erre nem áldoz semmit a püspöki politika gazdag pénztára. István gazda. Ducsű és hála. Észrevétlenül jöttem, és titokban, csendbea is fogok elmenni. Senkisem tudja, hogy vagyok, élek; és az jól van igy. Hiszen a nagynevű alkotók még a legjobbat cselekedők is sziirke hétköznapi emberekként élnek e minden nagy iránt érzéktelen világban. Valamelyik budapesti kórházban az orvosok megmentettek egy gégebajos szegény munkást, az életnek vissza nyerte beszélő képességét, de nem szólt addig, mig megmentő orvossá, nem jött hozzá. Ekkor könyes szemekkel é3 mosolyogva igy szólt: „Uram már beszélek, de az első szavakat az Ön számára, megmentöm számára tartogattam. Milyen gyönyörű megnyilatko zás ez a hála nemes érzetének ! És milyen kevesen tudnak hálásak leoni! Hányan mondhatnánk el : Uram, már járok, Uram, már beszélek. Uram már jók a szemeim, a füleim, a veséim, a tüdőm, stb. vagy Uram, már egészséges vagyok, újra örülök az életnek! Birom a legnagyobb kincset, az egészséget, az életkedvet, amit Isten adott, de ha akarja vissza veszi. Tőlem is elvette és ön Uram, a drága apostol — az Evangélium megtestessitője — visszaadta nekem. És most mit tudok egyebet hálás köszönetet rebegek. Ha engedné kezeit csókolnám, leborulnék a lábaihoz és megcsókolnám a ruhája szegélyét. Az autósuggestio folyam á-nyaképen elmondom, a Kafarnaumi századossal: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hozzám jöjj, csak szóval mondjad és meggyógyul az én lelkem. Szépiszülőföldem, drága Prekmurje („Mura gyöngye") én búcsúzom tőled, most: Isten veled! Ds nem birom megállni, hogy meg ne mondjam neked, hogy van neked egy büszkeséged, — neked kicsi prekmurjének — olyan, ami egész országoknak nincsen. És ez az apostol, aki, napról napra irgalmasságot cselekszik, némán, csendben, kérkedés nélkül, mert megszokta már, hogy a kutya hálásabb mint az ember, és mégis sajátkeztileg tolja be a kór- házba otromba parasztkocsin a szenvedő beteget, hogy irgalmasságot cselekedjen vele, hogy meggyógyítsa őt. Ó, hány, meg hány ezer emberrel cselekedett irgalmasságot, — mert nagy szive csak ezt súgja: „Tégy jótI" — mig, ha a puszta paragrafusokat nézné, elmehetnének az emberek az égbe irgalomért. Én láttam mennyi odaadás, menynyi türelem és mennyi lelkiismeretességgel cselekszi az irgalmasságot. És ti a Krisztuslelkü ősz apostolt rosz embernek tartjátok? Talán szért mert ember és magyar? Vagy talán azért, mert aki kovács műhelybe megy fogat húzatni és ott vérmérgezést kap s csak aztán megy őhozzá az életét visszakérni? De hát Isten ő? Nem Isten, de ember és egész ember. Kérem Istent tartsa meg soká egészségben é3 jó erőben őt, ki a mosolyt vissza tudja varázsolni, a sápadt szomorú arcokra. Nemsokára prüszköl a vasló, elvisz a hátán . . . Bucsut mondok prek-murjénak s hálás köszönetemet és meleg üdvözletemet küldöm : Dr. Skrilec Mihály főorvos urnák és melegszívű munkatársának: Dr. Brandieu Silvius orvos urnák, mert velem is irgalmasságot cselekedtek. „SAS". Választások előtt? Mai parlament ülésezésére kilátás nincsen. Politikai körök állítása szerint, a mai parlament még e hónap folyamán fel lesz oszlatva, s a választások szeptember hónapban megejtetnek. Ennek bekövetkezése csak a két kormányzó párt megegyezésétől függ, ami részben meg is történt, csak még az Albán konfliktus tisztázására várnak. Közel a háború veszélye ? Az úgynevezett béke napokban is minden forr. Béke-felkészölődés a háborúra I Anglia és Oroszország több évi egymásközti harca a politikai és gazdasági világuralomért, az utóbbi időben elérte tetőpontját. Anglia megállapította, hogy Oroszország Angliában kémkedik, s a viharos parlamenti viták utáa a két állam között diplomáciai szakadás állott be. Ennek következtében a háborús veszély, mint Moszkva is hangoztat, közel van. Az olaszok területnagyobbitási vágya, Albán-Jugoszláv konfliktus, Román zavargások Bessarábiában, Török-Orosz barátság, s a kínai háború, a levegőt büzlötté teszik. Magyar-olasz barátsági szerződés. Pár héttel ezelőtt Bethlen magyar miniszterelnök Rómában látogatást tett Mussolini olasz miniszterelnöknél, mely olasz-magyar barátsági szerződés megkötésével végződött. Ezen szerződés célja kétségkívül a fiumei szabad kikötő, mely Magyarországnak tengeri utat biztosit. Ez a szerződés május 19.-én letj a magyar parlamentnek bemutatva, melyet nagy többségei ratifikáltak. Ellene csak a szociálista Várnai foglalt állást, ki azt állította, hogy a fascista olaszokkal kötött barátság a magyaroknak semmi jót nem hozhat, legfeljebb a szomszéd államok haragját. Barátságot Jugoszláviával kell kötni, mert a tengeri ut először is ezen vezet keresztül. Qróf Bethlen válaszában utal arra, hogy a szocialista párt nem képviseli a népet, a magyar nép pedig üdvözli ezt a szerződést, mely senki ellen nem köttetett, hanem beigazolja azt, hogy a népek, nemzetek közelednek egymáshoz, az együttes gazdasági munkához. Üzenet Ijaza. Lelkem, fönn, a magasba jár, akár a büszke sas madár 1 Elkerülök, időt, napot, át repülöm a holnapot 1 Előttem, nincs semerre gát, és nem magas az Arrarátl — Ős — paradicsom, boldog volt, mert nem volt ur a zsarnok ott 1 ... de már Babilon, Egyiptom . . . (Guny hahotáz, a rom-siron.) ... Korbács suhant: — vér is serkent — Sfinx, Piramis emelkedett I . . . s az áldicsőség temploma, — Labirint, király-mumia állnak ma is I és kérkednek: Csak, kik emelték, — nincs nevek! — — Láttam, Rómát is — a dicsőt — és mint kemény világverőt, . . . mohón, habzsolva, szürcsölve, élvet: (de erényt letörve I) Hiába jött, a hős Cézár . . . (A dicsőségnek vége már I) Mi az urnák dicsősége? ha ára nagy, — a nép vére! — ... És a görögök ? — Periklesz ? - nagy volt 1 — párja is alig lesz . . . Mit ér? . . . Elkel lett buknia! . . . (Halál, a Bacchanália I) . . . És jött a nagy forradalom Robespierre, Marat, Danton I nagy volt ennek is az ára, ott, sincs a népnek hazája I Volt, Krisztus, Mohamed, Luterl . . . mégis üres ám a cseber, belőle a zsirt kilopta, — az, ki mindenét úgy loptál Hallátok? Im, azt üzenem, fordulón a történelem! én látom az égi jelét, ti is lássátok: —- ám lehet — ! — Lássát. k, im az új csodát; átrepülték az Óceánt 1 . . . Hát amit ti emeltetek ? (Most megvetés a béretek.) Lásd, a panama csatornát, a Mont-Blanc, kifúrt oldalát, a büszke ivű hidakat, az uj bábeli tornyokat, Colorado — viaduktot, vagy a planetáriumot. ... És holnap talán az Óceánt hiddal, rongy nép, — te ütöd át — ? Halljátok.'? Az idő heves — és gondolkodásra keves — 1 . . . az Amazon mocsárláza, fekteti a halál ágyb3, hős leány. Irta: H. L. Az ellenség máglyát rakatott a várral szemben s meggyújtván, annak messze világító lángjánál láncba verve húzták elé az ifjú Mirakulust és kürt hangja mellett kiáltották a várbeliekre, hogy ha bárom nap alatt nem adják fel a várat, az ifjú vezér máglyán fog meghalni csúfosan. Mirakulus egy rómaihoz méltó elszántsággal szólt: — Ne hallgassatok rájuk I Én meg fogok halni hazám dicsőségeért, át ti nem lehettek gyávák, félénkek, alázatosak! Én meghalok, de nektek élni kell, hogy hirdessétek Róma dicsőségét mindörökre I A vérbeliek a dákokra szőrt átkokkal feleltek, csupán egy erősnek látszó, de nőiességben mégis gyönge kebelből tört fel a zokogás. Mirakulus minden emberi számítás szerint el volt veszve. De nem I . . . A szerelem, e mindenható érzés, e csodás virága szivünknek, e minden erőt, önfeláldozást megába rejtő fogalom, nem adja fel a reményt a végső pillanatig. Égyedül, senkitől sem sejtve, senkitől sem kisérve olyan merész vállalkozásra adta főjét Valéria, hogy azt megpróbálni valóságt« Isten kísértés volt. Iszonyú erőfeszítéssel, egy nagy követ hengerített a várfokra, mely az Araoyos fölött emelkedik s egy hosszú kötelet nyomtatott le vele. E kötelén — minden pillanatban életveszélynek téve ki magát — ereszkedett le a mélységbe azon szándékkal, hogy a köd leple alatt átúszik az Aranyoson s hirt viszen a veszélyről Torda várába. Csakhamar borzalommal kellett tapasztalnia, hogy számításában csalódott. Midőn a kötél végére ért, még akkora távolság volt az Aranyos medréig, hogy biztos halál várt rá, ha onnan leveti magát. Ott lebegett ég és föld között bizonytalanul. Vissza menni lehetetlenség volt, alant meg a halál vár reá. Testét az éles sziklák véresre szaggaták, karjaiban perczen-kint érezte gyöngülni erejét, tudta, hogy vége van. Istenhez fohászkodva várta halálát. És ott fönn a szikla ormon, mintha egy láthatatlan hatalom működnék közre, a kö megmozdult, a kötél elszabadult s Valéria eszméletét veszítve zuhant a mélységbe alá. Isten mindig ott van, hol legnagyobb a veszély! Valéria nem sziklára, vagy vízbe esett, hanem puha homokba, hol egy kevés titődésen kívül egyéb baja nem történt. Az erős lelkű, bátor leány nemsokára magához tért és hálát adva Istennek csodálatos megsza-szsbadulásáért a habok közé vetette magát s a túl partra úszva, gyorsan tartott Torda vára felé. Ott mit sem tudtak a veszélyről, mely Ibla várát fenyegette a nagy köd egészen elfogta a láthatárt. Most kitíinö szövetségest találtak benne. Hajnal hasadtán Valéria vezetése mellett észrevétlen közelitették meg a dákok táborát s rajtuk ütvén kimentették az ifjú vezért, kit aztán diadallal vittek a várba. Nagy hire ment ennek az esetnek az egész római birodalomban és a legelső vezérek eljöttek látni a hős leányt, ki ily hihetetlen dolgot vitt véghez. Mindaanyia szivében sebesülten tért vissza, mert Valéria csodálatos szépségtől sugárzott, s tekintetében bűvös erő rejlett. Arczára kiült az a hamvas, álmatag varázs, mely megf >gja mindazokat, kik közelébe jönnek. És gazdagok, előkelők, híres hősök, hedvezérek könyörögtek a szép leány kezéért. Atyja folyton unszolta, hogy válasszon közülök. — Az én szivem csak egyet tud szeretni — felelte mindannyiszor — ha nem adjátok őt nekem, elfogok hervadni, de másé nem leszek soha ! Hiába volt minden, nem volt rávehető, hogy másé legyen, a hős lelkű leány rendíthetetlen volt szerelmében. Testvére rég férjhez ment, Valéria szinte a barmincz évet elérte mint leány, mig végre atyja belátván, hogy leánya csak Mirakulussal lehet boldog, beleegyezett házasságukba. Igy nyerte el annyi év után jutalmát a hős leány, melyet valóban megérdemelt. (Vége.) jstvéreid legelejét: iikor lesz már igazság itt! ? ircnyborjunak áldozott, — legyen száma megátkozott!) vak tömeg (bambán ásit) m a gyilok majd nem lágyít 1 . . . * * * i Majd megindul nagy robajjal, lösz, halálos gúnykacajjal, - a lenézett, — a rongyos nép — i pusztít, rombol, ahova lép 1 it üzenem . . . Szittya, vérem I ikalj! És késő ne légyen 1 (- „SAS" -) HÍREK. Igen t. olvasóink szíves tu-lomására hozzuk, hogy lapunk nai számához befizetési lapo-:at (csekk) mellékeltünk, me-yeket előfizetésük beküldésére havonkint 5 Din) mielőbb fel-xasználni kérjük. Mindazok, kik lapot most kapják másodszor, azt nem küldik vissza, lapunk üőfizetőinek tekintetnek. „Muravidék" kiadóhivatala. — Szerencsétlenség. Borzasztó sze-jencsétlenség történt Buíeíovcin. E ló 5.-én d. u. Kolmaniő kocsisa lóiért ment kaszálni. Megrakva a 8ze-reret herével, a vele levő 4 éves kis (olmaniíot »Alojzit< is feltette a meg-akott szekérre. Végül — amint szo-tás — a kaszát a lóhere tetejébe rágta oly szerencsétlenül, hogy a •yennek fején kb. 5—6 cm. átmérőjű )őr és csontsebet ejtett. Alojzit a n. sobotai kórházba szállították. - Hangverseny. Murska Sobotát és ridékét 28 tagból álló rendkívül szélen összetanult ljubljanai zenekedve-ők mulattatták az e hó 5. én megtar-ott előadásukkal. A mozi zsúfolásig elt meg. Másnap, pünkösd vasárnapán, a kat. templomban az ájtatossá-;ot fokozó, szivig ható végtelenül :edves és kellemes játékukkal nem-:sak emelték a nagymise díszét, hanem lelki gyönyört is gerjesztettek a magukat mennyekben képzelő áhitatos livőkben. — Kitüntetés. Samec József állami llatorvos, járási állategészségügyi elő-időnak, a prekmurjei állattenyésztés ellenditése körüli több évi eredményes < kitartó tevékenykedéseért a mari-)ori főispán elismerését és köszönetét 'ejezte ki. — Gratulálok. — A pénzügyminiszteri kiküldött. A jubljanaí pénzügyminiszteri kirendeltlég eddigi főnöKét, dr. Savnik pénz-Igyi főtanácsost a miniszter az egyenes adók országos vezérigazgatósága :öltségvetési osztályának főnökévé ne rezte ki. Az ő nevéhez fűződik Szlo-írenia s vele Prekmurje 1924 évvel ezdődő 160°/0-os adótöbblet, mely ne-ifink még máig is oly nagy terhet je-ent. Helyébe dr. Rupnik pénzügyi fő-anácsos jött, kitől az adómizeriák korrigálását várjuk. — Halad a tudomány. Eddig is ismeretes volt Dolnja Lendava kivételé- vel, hogy az orbánc ellenes szérumos vegyes oltás egyúttal, bár kisebb fokban, sertéspesztis ellev is véd. Budapesti kutatók néhány hóval ezelőtt e gyengébb hatást annyira felfokozták, hogy a védelem pesztis ellen ugyanolyan mint orbánc ellen. — Kanadából nem lehet Amerikába szökni. A zágrebi kivándorlási iroda a newyorki jugoszláv konzulátus jelentése alapján a következő kommünikét tette közé: Az Amerikai Egyesült-Államok határrendőrség letartóztatott huszonkilenc polgárt, akik Jugoszláviából vándoroltak ki Kanadába és az Amerikai Egyesült-Államokba akarták átcsempészni, letartóztatták és néhány havifog-vatartás után deportálták őket. A kivándorlási iroda ezzel kapcsolatban figyelmezteti a Kanadába utazókat, hogy ne utazzanak oda abban a reményben, hogy onnan könnyű szerrel átszökhetnek az Egyesült Államok teiületére, mert a rendőrség egész biztosan elfogja őket és büntetésük kitöltése után hazájukba deportálják, ami nagy anyagi kárt okoz a kivándorlóknak, akik legtöbb esetben minden vagyonukat elvesztik. — Fegyverszünet készül az északi és délkinai csapatok között. Honkongból érkező jelentések szerint az északi és délkinai hadsereg közötti fegyverszünet küszöbön áll. Azt hiszik, hogy a fegyverszünet legfontosabb feltétele, Csang-Csc-Lin csapatainak Mandzsúriába való visz-szavonulása, teljesülni fog. A készülő fegyverszüneti szerződés értelmében a déli hadsereg kötelezettséget vállal, hogy Csang-Cso-Lint visszavonulása esetén nem üldözi, úgyhogy Mandzsúriában berendezheti uralmát. Sanghaji jelentés szerint Sun-Csuan-Fang az előnyomuló nacionalistáktól szorongattatva egy cirkálón Japánba menekült. Mint Newyork-ból jelentik, a Herald értesülése szerint az Egyesült-Államok kormánya el van határozva arra, hogy a délkinai kormányt de fac-to elismeri, ha a dé!i hadseregnek sikerül Pekinget elfoglalnia. megtalálnunk. Tud*nlevő, hogy Mura csapatát ottani bajnoki szereplésekor a leghidegebben fogadták és a közönség bizonyos rétege meglehetős sportszerűtlenséggel viselkedett irányában. Sokan emlékeznek még arra az esetre, ami Mariborban történt akkor, amikor Mura a vendégszerető Rapidnak volt vendége. De hagyjuk a multat, dobjunk reá palástot, felejtsük el teljesen, és örüljünk annak, hogy Mura az ő vendégszerető, lovagias fellépésével megszerettette egymással a két klubot és megalapozta a két klub közti jó baráti viszonyt. Mi is ezen a helyen azt a reményt tápláljuk, hogy kétnapos pünkösdi találkozással az ellentétek végképen elsimultak és a két klub egymással a legjobb baráti viszonyban lenz. Első nap. Mura biztosan győz 14:12 (7:5) arányban. A néhánynapos trópusi hőség után vasárnap délutánra váratlanul eső köszöntött reánk, mely meglehetősen akadályozta mindkét csapat játékát. Mura elsőrangú játékot nyújtott és sok tekintetben jobb volt mint nagynevű riválisa. Az eredmény nem fedi az erőviszonyokat, mert Murának 5—6 gólos győzelme volna reális. A mérkőzést Cizel maribori szövetségi bíró vezette bizonytalanul. Második nap. Mura veri Maribort 10:7 (6:3) eredménnyel. Jó pályán gyönyörű időben mindkét csapat tudása legjavát beleadva a játékba küzdött a revanzsért és a szezon legszebb mérkőzését abszolválta. Az első félidőben Murának van nagyobb fölénye és az eredmény reális is. A második félidőben bokarándulás miatt kénytelen kilépni a csapatból Györy Didisnek és ez idő alatt Mura 6 játékossal küzd. Maribornak sikerül kiegyenliteni (6:6). Mura ezután ismét kompletten nagy iramot diktál, uralja a finist és 3 gólarányu győzelemmel megnyeri a ravanzsmérközést is. Á mérkőzést Keresztury Kálmán kitűnően, helyenkint drákói szigorral vezette. SPORT. HAZENA S. K. Mura: I. S. S. K. Maribor 14:12 (7:5) 10:7 (6:3). Hosszú idő telt el azóta, hogy e két csapat barátságos mérkőzésen mérte össze erejét. Mura vezetősége és különösen pedig játékosai sok izben kívánták a találkozást, ami ezideig sajnos nem sikerülhetett, söt a két klub között határozott ellenséges viszony keletkezett. Nem keressük az okokat amiért ez így volt a múltban és nem kutatjuk a személyeket, kik okozói voltak ennek az ellenséges indulatu hangulatnak, de leszögezzük a tényt, hogy mindezeket Mariborban kellene I' i i í i i i i g. VABILO na II. redni oböni zbor „Jugoslovanskega kreditnega zavo-da v Murski Soboti registrovane zadruge z omejeno za-vezo". ki se vréi v nedeljo 26. junija 1927 ob 10 uri v zavodovih poslovnih prostorih v Murski Soboti. Dnevni red: 1.) Citanje in odobrenje zapisnika o zadnjem obínem zboru. 2.) Poroíilo upravnega sveta. 3.) Poroíilo nadzorstya. 4.) Poroőilo o izvr§eni reviziji. 5) Potrjenje raíunskega zakljuőka za leto 1926. 6.) Razdelitev őistega dobiéka. 7.) Prememba pravil glede razáiritve naíelstva in nadzorstva. 8.) Sluőajnosti. Glasom 20 pravil je obőni zbor sklepően, őe je na njem zastopana ena petina piaőanih deleiev. Ako bi ob napovedanem öasu ne bilo toliko delezev zastopanih, se vrái pol ure pozneje nov obíni zbor, ki je sklepően brez ozira na Stevilo zastopanih delezev. Nacelstvo. Ilii 1111 1 I i i i i I I j NEMECZ JANEZ vaskereskedő, i«r MURSKA SOBOTA TSSI árusít bámulatos olcsó áron: épületvasalást, tűzhelyeket, gépoiajat, gépalkatrészeket, dobsint, vizmutatóüveget kenőszelencéket,' felvonó serlegeket, tömlőket, tömitőany-nyagot, valamint minden vas és gépszakmába vágó anyagot. Biciklik valamint PÜCH motorkerékpárok és alkatrészek Prekmnrje vezérképviselője. Világhírű Urania irrógépek raktára. KÖZGAZDASÁG. Drága a dollár-kölcsön. Beográdi pénzügyi körökben rendkívül sokat beszélnek az Állami Jelzálogintézetnek az amerikai Se-ligman-csoporttal megkötött 12 millió dolláros kölcsönéről. Beo-grádban a Seligman-kölcsönt rendkívül drágának tartják, mert a 12 millió dollárból a Jelzálogintézet összesen tizmilliónégyszáz-negyvenezer dollárt kapott. Szóval 1,560.000 dolárral, vagyis 87,370.000 dinárral kapott kevesebbet az eredeti kölcsönösszegből az állam. A kölcsönt hétszázalékos kamat mellett hatvanhathavi tőketörlesztés terheli. A hathónapos annuitas 481.084 dinárt tesz ki. Az Állami Jelzálogintézet harminc év alatt hathónapos részletekben 28,863.840 millió dollárt fizet tehát vissza, vagyis minden 100 dollár helyett 276.47 és külön a hétszázalékos kamatokat. Az Uprava Fondava szonkivül hozzájárult ahhoz is, hogy az 1933-ik évig a Seligman-csoport-nak minden egyéb kölcsön elölt elöbbsége legyen. Az Állami Jelzálogintézet a napokban leszállította a kamatlábat. Beográdban viszont sokan nem tudják megérteni, hogy az ilyen kölcsönfel-tételek után, hogyan lehetett a kamatlábat leszállítani. Lesz-e infláció? Az Állami Jegybankról szóló törvény ér-telfhében háromszor annyi papir-péhz lehet forgalomban, mint amennyit a bank arany és ezüst-készlete kitesz. Ércfedezetnek számítanak a külföldi devizák közül azök, amelyek külföldi kifizetésre szqjgálnak. Az Állami Jegybank most az állami kölcsönből és a Jelzálogbank kölcsöneiből negyvenhétmillió dollár felett rendelkezik, amely összeget a devizakészlet megerősítésére bocsátottak rendelkezésre. Az Állami Jegybanknak egyrészről garantálnia kell a dollár kurzusáért, másrészt jogában áll 210 millió dinár ujabb papírpénzt kibocsátani, amely összeg még emelkedik is, ha a francia franknak a dollárhoz arányított kurzusa esni fog, mert a Narodna Banka minden francia frankot három dinár ércfedezetnek számithat. Beográdi pénzügyi körök kíváncsian érdeklődtek a Narodna Banka igazgatóságánál, hogy egyáltalán emelni fogják-e a papirpénzforgalmat és az ilyen intézkedések nem jelentnek e inflációs tendenciát? Sürgős hitelt kér a mezőgazdaság. Az elmúlt héten a mezőgazdasági szövetkezetek egyesülete ülést tartott, amelyen a mezőgazdasági hitelek hiánya miatt a holtponton látják és bíznak abban, hogy a kormány a következő katasztrófára való tekintettel a szövetkezeteknek most sürgős támaszt fog nyújtani, hogy minél gyorsabban hitelekhez jussanak. Forgalmi adót terveznek a bankpénztáraknál vásárolt devizákra. A kereskedelemügyi minisztériumban uj rendelet kiadásán dolgoznak, amellyel a bankok pénztárainál vásárolt és eladott devizák után egy százalék forgalmi adót akarnak kivetni. Bankok körében a készülő rendelet nagy megütközést keltett mert a bankok ma a devizaüzletnél egy-két százaléknál nagyobb hasznot már nem tudnak elérni. Az egyszázalék forgalmi adó zugkereskedők konjünkturáiát fogja ismét előidézni. Külföldi világcégek is résztvesznek az uj nemzetközi kábelvonalak építésére kiirt árlejtésen. A posta- és távirdaügyi minisztérium tudvalevőleg julius elsején tartja meg azt az árlejtést, amelyet a Jugoszláviában, Beográdból kiinduló nemzetközi telefonkábelvonalak munkálataira irt ki. Szerdán az amerikai Westend Elecktrique Co. és a németországi Felten és Guill-eaume cégek igazgatói és mérnökei autón Noviszadra érkeztek és Nenadovics Velimir postaigazga-tóságí telefonosztályfőnök kíséretében beutazták a lefektetendő kábel utvonalát, melyet megtekintettek, mert a julius elsején megtartandó árlejtésen részt akarnak venni. Az amerikai és német cégeken kivül angol cégek is érdeklődnek a munkálatok iránt. A kábelvonal a Vajdaságon keresztül Budapestre, Bécsbe, Párisba és Berlinbe fog vezetni. ELADÓ nak szol 16 családnak szolgáló dargek-ral 8 méhcsaláddal, úgyszintén áty-cserepps félszer. Bővebbet MARKO-VICSNÁL Murska Sobcta, Grajska ulica. Lobomobil, Első Ma 300— Hajdina » 300— Széna » 60 — 50 Bab cseres.* 300 — vegyes bab » 100— Krumpli » 100—155 Lenmag » 370—380 Lóhermag » 2800—3100 BENKO: junius 10. 1 kg. Bika )>, 1 3 u Üsző Tehénf| Borjú j Sertés . . Zsir I-a Vaj . . . Szalona Tojás 1 drb. III. 7-— 7-~ 3.— II. 8- 8--4- I. 9-9-6-10-15 23" Pénz. 1 Dollár . . . . 1 Pengő Budapest . 1 Schil. Bécs 1 Kor. Praga . . = 1 Lira.....= Zürichben 100 Din = prima 10*— 10 — 7-— 1250 17'— 28 — 30--24--0.75 D. 56-70 » 10.-= > 799 167 » 2-46 9.135 sfrk. Ifl Mulatságokra n konfetti-, szerpentin és vicces lapok, nagyban és kicsiny-:- ben kaphatók -: Izidor fjahn ii könyvkereskedésében H Murska Sobota. II II ÁLLANDÓAN KAPHATÓK: Szalona kg-ja Din 24- Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.- Tőpörtő, kolbász stb. stb. BEN KO mészárszékben I mURSKA SOBOTA. g ii ii ii ii ii SZNEJÉ i MLADO'ZENCI! Prvle kak szi szpoküpiijete Va§e potrebsesine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca. Velika záloga 'zenszki krs-csákov i iázno traletno in drobno blágo. Szolidna posztre'zba ! Niszike cér.e 1 A. KIRÁLY trg. Klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova hisa. Vsakovrstne sirove köze P38- kupuje po najvisji dnevni ceni Franc Traulmann Murska Sobota Cerkvena ulica 191. Na znanje zupanom! VOLILNI IMENIK in ADECEDNI IMENIK se dobi pri IZIDOR HAHN trgovini v MURSKI SOBOTI. Terjessze és olvassa a „MURAVIDÉK"-et NA MÁLO ! NA VELKO! Glávno zasztopsztvo P U C H biciklnov in motorov NEMECZ JANEZ trgovina z zseiezom in masinami v MURSKI SOBOTI. Oddáva vszefele masine za piszanye za si-vanye za szejanye za mlátiti i vszefelé drü-ge masine po niszikoj ceni. Na Ráte brez Interesa. Törszke koszé ! Právi tirolszki kamli I