Poštnina plačana v gotovini
Cfina — Ara l'25Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politcisrai i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevei, lg26. november 28.
Broj 4S. Szám.
V bli'zini nasi pravic.
Centralna uprava nemre tak loboko viditi v tiszte potrébe, i nász vu našem voszkésem rőgi interesserajo. Vesznice, ob-sine, okraj i obiászt poszebne i odrobnése szkrbí 'zeléjo, pot-ébno ji je z-bli'zine prestudé-ati i viditi, na stero je centrál-tia uprava nemogócsa, zeléla bi »bsiren urádniski aparát z veli-imi sztroskami, i vendar dönok málim nászhajom. Szvojega értüvanya te'zköcse szam lasztik nájbole zná, tüdi i té edinic otrébe szo nájbole tisztómi zná-e, kí vu nyí pre'ziviáva i je z yim dén od dnéva v neposz-dnimi sztiki, ki tak vsze prili-|e tocsno pozna. Vsze tő je pa amo te i tak mogőcse, csi sze 'zitek prineszé z usztávov nam gvüsana autonomna uprava ibcsine, okraja ino oblászti. Usztáva (alkotmány) predpi-"iíffeq" kémprejsnyo razpiszanye íbcsinszki volitev. V té namen rineseni zákon volitvi ze za :to 1922, najkeszné pa za leto 923 zagvüsa, ali doprineszlo ie je niti to nájmenye né. Zvrti té volitvi sze je vszáka vláda ojála, ár szi je konzekventno ojala parlamentárno mócs. Po úgom csákányi, (na skodo i ne-ravico národa), szo v minisz-:rszkoj konferenciji vendar prisli o zaklücska, ka sze volitvi, tő med autonomni edne, volitvi oblásztno szkupscsino (várme-e bizottság), leta 1927. janu-a 23-ga po céloj dr'závi mojo zvrsiti. Csi tő nebőde znő-cs tak zavlecseno, kak prvlé, sze z tőv narédbov i z térni )lítvami bli'zaino do nasi pra-c, gda zaszébe szami léko rav-imo. (Ukaz je 'ze od kralá pod-szani Op.)
Ka je oblásztna szkupscsi-a, kak sze voli i ka je nyé de-krőg ?
Oblásztna szkupscsina je práviscse od lűdi edne oblászti ármegyőva) odebráni mő'zov, i steri lüdsztvo má telko vüpa-a, da znájo tam ravnati i podati, podpérati tiszto, ka je >bro i v haszek národa edno-a vármegyőva. Té oblásztni pszlanci (bizottsági tagi) szi ieberéjo z szvoje szredíne od-&r (választmány), ki sztálno de-na naprépridőcsi dugoványaj i otrébaj tak, ka vszáki dobi
Le
szvoj delokrőg, Ergo tiszti lüdje, sterim je národ zavtipanye dao, dá zavüpanye tomi odbori, kí bőde szpunyávao vsza tiszta te-kőcsa dugovBnya, stere szpunyá-vajo vezdaj imenüvani né od národa odebráni mo'zjé, steri delo pa kontroléra oblásztna szkupscsina. Veliki 'zupán posztáne tak szamo kak pazitel dela, za-vüpnik vszakdenésnye vláde, i zvrsitel odrédb oblásztne szkup-scsine.
Volitvi szo v oblásztno szkupscsino rávno tákse forme, kak v parlament. Vszáki 21 lét vise sztár cslovek má volilno pravico csi je normálén, odebráni je pa szamo 30 lét vise sztár léko. Nase Prekmurje odebéra devét (D. Lendava okraj 4, okraj M. Szobota 5, csi sze vzeme sztáro lüdszko stenyé za funda-ment) tő je na vszáki deszétje-zero prebiválcov edem poszlánec. Glaszüje sze z kroglicami na potrdjene kandidátne liszté. Odebéra sze na stiri léta dőbe.
Delokrőg oblásztne szkup-scsine je 'ze v zatő prinesenom zákoni obsirnése zagvüsani, kak pa nigdasnyega „vármegyebizottsága", záto szo za nász tüdi vezdaj véksega poména. Auto-nomne dokláde (vármegyei pót-adó^ proracsun, zídanye mosz-tőv, delanye cészt, podpéranye vérsztveni dugovány i 'zivinogo-jítvi, napredüvanye málé obrti, zdrávsztvene i szociálne prilike, kultora, nasztávlanye hranilnic (takarék) posojilnic, zadrug (szövetkezet) i szakoléranya institutov, oblásztni zákonov prinesenyé, mnenye k dr'závnim zákonom itd. itd. szo vsze tiszte znamenita pítanya v steri oblásztna szkupscsina má pravico odlocsávati. Zvün té nyé pa poszeben zákon véksi delokrőg léko dovoli.
Né nam trbé poszebi pov-dárjati, ka kak je za národ vei-ke znamenitoszti tá oblásztna autonomna uprava i szkupscsina, rávno tak mocsen pa bőde tüdi volilni boj. Sztranke kak za edno politicsno mőcs vzemejo szesz-távo oblásztne szkupscsine, ki naj odmerjávajo mőcs prísesztno-ga parlamenta. Csi bődemo mí vutom boji zaszlepleno od politike, raztrgano od partáj sli napré, té szmo zgübleni, doszégnoti za nase nanikojvdárjeno Prekmurje nika nemo mogőcsi. Potoki sze bodo tam csisztili, mosztővi tam zidali, ceszte tam poprávlale, za
gde bőde vecsina poszlancov zatő potrébna dácsa sze pa bőde tak nametávala, kak bődo oni šteli, odborniki sze bődo po nyí vőli imenüvali, i osztáne Prekmurje escse i na szlaboj sztubi, kak je bilő doszémao, gda szmo escse nikaj dőbili koncsi té, gda szo sze nam mítiti steli.
Záto té volilni boj nevzemi-mo tak, kak nikaj né vrédnoga. Té volitvi szo zanász vékse vá'z-noszti, kak volitvi v parlament. Tü sze bőde v isztini zanász delalo, za naso voszkéso domovino, za vármegyőva haszek i skodo, záto sze nedajmo zapeláva-ti. Prekmurje szamo ednem cíl má léko predszebov: zadovoljivo ravnanye, vérsztveno napredüvanye, pravicsno ravnanye v politicsm i financsni ob-lásztvaj popráva cészt i mosz-töv v Prekmurji, krediti za spitao, itd. Csi pa sze mí z vő-tumami raztrgamo, dámo zape-lati, ka je tüdi né Prékmurcov cíl, szmo za stiri léta pá zgübleni. Oni scséjo nász raztrgati, da naj sze z-nasov szlabosztjov pomágajo vszi drügi kráji bole kak Prékmurje. Nemo pravli, té tüdi bődo nase domacsine kandidérali, szvoje politicsne prijáte-le, vendar pa partájszka disciplina zapové, ka morejo tak delat', gúcsati i gda na votume idejo pri ednom dugoványi, tak votíra-ti, kak partája scsé, — ár je tüdi i tam oszlépijo, — né pa kak bőde Prékmurja interess 'zelo. Záto né sze v politicsne stranke drü'ziti, nego z speciel-nov Prekmurszkov neodvisznov kandidátnov lisztov idti v volitvi z sterov vezdaj, gda nam je dá-na prilika léko doszégnemo koncsi edem máli tao tiszti vugod-noszti, stere mi z velikoy dácsov drügim krajinam nagájamo.
Tovább folytatódnak a tárgyalások a csehszlovák kormány és a szlovák néppárt között.
A tárgyalások a kormány és a szlovák néppárt között még nem sza kadtak meg végleg, sőt Kramarz, aki közvetíti a tárgyalásokat, bizik azok nak sikerében. Ha a költségvetés le-tárgyalásáig nem is jön létre megegyezés, a budget méd sincs veszélyben, mert a cseh nemzeti szociális ták hajlandók a kormány mellett szavazni.
Je vsze mogőcse ?!
V. M. Szobote Vrtooj vilici sze nahája velika mno'zina cementani röh-rov. Kak szmo zvedlí, szo rőri namenjeni za odsztranitev vszeli po málom de'zd'zövji sze preci nabráne vodé, i tam odomacsenoga blata. Kak pa je viditi, sze tő delo nemre tak nalehci zvrsiti, ár prebiválci té vilice sze nem-rejo poglihati, kak bi sze naj rőri doli devali. Tő szabotéranye i zavlacsüva-nye léko dá poszvedocsiti, ka szo te vilicsanci sze tak prevecs navadili k tomi blati, ka je 'zmetno sztáne, csi bi od toga vnőgoga blata szlobőd mogli vzéti.
•S
* *
Radics Pavle je pri razprávlanyi mogőcsnoszti likvidácije vérsztvene krize med driigim predlagao, da sze naj prepové toaletiranye goszpodicsin po urádaj, naj delajo vecs i ji naj bőde menye. Tő bi trbelo tüdi i na posti v M. Szoboti, ár szmo dobili prito'zbo od sztráni prebiválsztva, da dosztakrát morejo csakati pri oknaj dokecs na nyé réd pride, ár sze goszpodicsine toaletérajo, sztranke pa tnüdijo tá
szvoj drági csasz.
* *
*
Postni lokál v M. Szoboti je né részam tak tmicsen kak szmo tő zapr-va vremena miszlili. Isztina, ka v meg-lenom i oblácsnom vrémeni tő szvetlő-bo g. Benki mámo zahváliti, kije, dokecs elektricsni vod z Fale neprfde,
dao lásztni elektricsni vőd za posto.
* *
*
Nevémo z káksega vzroka z kák-sega né, ali brv pri Siftarvom mlini je escse i dnesz né v várnom sztáni, kakkoli brod prek potoka z Márkisa-vec v Püconce. Tá brv je od nigda vremena sztála i mogla bidti v várnom sztáni, vendar pa nemremo povedati tő tüdi i dnesz. Solszka deca szo prisziljeni pődrügi kilometer krožiti, sztarési lüdjé sze je ogibati i idti po prepovédanoj i tüdi nevarnoj 'zeleznis-koj progi hoditi, gde z 'zeleznoga moszta doli szpádajo. Tak dugo sze bőde vleklo ka sze neszrecsa zgodi. Sto sze naj vzeme za tiszto naodgo-vornoszt, tő szmo radovédni. Szamo ka telko povedati moremo, ka šzi lüdjé tak gucsijo, ka tü niksa velika pro-tekcija igra vlogo, da sze tá brv ne-dá popraviti . . .
Vszi klerikálszki kricsácske szo szamo záto prisli nahujszkani v nedelo k-cerkvi v M. Szoboto. da szi naj tao vzemejo z szvojim norim kricsom pri »szvétoj mesi< Radicsovoga szprá-viscsa. Tő tüdi k veri szlisi gda je „vera v nevarnoszti/
Az adó réme,
mely naponta mindinkább kisért mintegy sötét rém, ismét foglalkoztatja a közvéleményt. Egyszer hol a Vajdaság siró hangja üti meg fülünket, hol Szlovénia panasza hallatszik el mihozzánk, mindenik azon jajgat, hogy ő az a terület, mely az állam összadó-jához aránytalanul járul hozzá. Miután mi Prekmurjeiek is mindkét területtel közigazgatásilag szoros kapcsolatban vagyunk, (egyik olyan törvény szerint igazgattatik amilyennel minket kellene igazgatni, másikhoz pedig közigazgatásilag tartozunk) legyen szabad ehez nekünk is pár szóval hozzájárulni.
Vajdaság is, Szlovénia is azon siránkoznak, hogy az adó már a kibírhatatlan magasságig emelkedett, s a mely teherhez mindkét terület aránytalanul játul. Hogy a Vajdaságiak panaszkodnak, joggal teszik, de ugyanez a jogunk nekünk hatványozva megvan. Ott a magyaroktól elcsatolt gazdag adózókat szipolyozza ki a szerb bürokrata, gondolva hogy a zsiros föld megadja a tehetségét hozzá, nálunk minket Prekmureceket pedig mint az agyonhangoztatott „szép és gazdag Prekmurje"-ieket nyomorgat a szlovén bürokrata — mint szlovéneket. Tehát nekünk sokkal több jogunk volna jajgatni az adóprésszoritó csavarja ellen, mint bármelyikkeknek a két terület között. Annálinkább pedig akkor, mikor tudott dolog, hogy Szlovénija pénzügyi hatóságai rövid idővel ezelőtt egyszáz és hatvan percenttel több adót szállították le Beográdnak, mint Beo-grád Ljubljanából követelt. Bizonyos, hogy ha egész Szlovénija százhatva percenttel szállított többet, akkor Prekmurjétől kétszázzal vasaltak be többet. Ha annak idején megmerészelték tenni ezt és az a kulcs Szlovénijára ér-
vényben maradt, ami magától értetődő, ma is, akkor éppen neki nincsen joguk siránkozni, hanem egyesegyedül nekünk van és volna, ha mi nem ártatlanul türö és békeszeretök volnánk akkor is,
mikor a hátunkból szijjakat hasogatnak. Volt, van és lesz nagy adó, mert a mi fináncpolitikánk a politika minden nemével rossz. Csak türjünk és szenvedjünk, lesz még rosszabul is.
Uj bank M. Szobotában.
M. Szobota, mint az tudott dolog, csak egy számításba jöhető bankkal rendelkezik, tekintve hogy a „Slavenska banka" a volt »Mezőgazdasági f csődbe jutott, likvidált. Hogy ez közgazdaságilag mit jelent a járás terhére, mikor nincsen egészséges konkurencia, talán bővebben felesleges is volna fejtegetni. De a betétesek alacsony kamatjövedelem feletti jajgatása, az adósok nyögése a magas kamat teher alatt, fényesen igazolja azt, hogy ez csak akkor változ-hatik meg, ha egy verseenyképes hasonló intézmény létesül. Hogy ehez még a bizalom is járuljon, a betétes ne féltse betétjét, kell hogy annak élén becsületes és megbízható vezetőség álljon a kellendő szaktudással, részvényesei pedig minnél több kisebb tételű érdekeltre oszoljanak.
Mint azt hiteles forrásból megtudjuk, éppen egy ilyen bank megalakulása folyamatban van. A bank mint szövetkezet fog működni, korlátlan üzletrészes bevonásával. Vagyis mindenki és mindenkor tagja lehet a
banknak, ha egyszáz dinárt üzletrész fejében lefizetett. Betétjeért senkinek aggálya nem lehet, mert minden üzletrészes, ki 100 dináros üzletrészt vesz, ezer dinárral felel a bank vagyonáért. Felelni pedig bátran jótállhat annyi összeg erejéig, mert a vezetőség keze megvan kötve, ellenőrzi a felügyelő bizottság és a (régimód szerinti) napibiztosok, ami a háború után eddig nem volt divatban.
Az előkészitőbizottság már is kétezer darab üzletrészt jegyzett, ami tízszeres garancia mellett kéltmillió dinár garanciának felel meg. Ez csak a kezdet kezdetje s már is eny-nyi a befizetett tőke (200 ezer dinár), tagok pedig nap-nap után jelentkeznek ujjak ugy, hogy bátran várhatjuk járásunk közgazdasági megújhodását az uj bank megalakitása révén. Ezt pedig annálinkább várhatjuk és remélhetjük, mert a vezetőség, mely az iutézet élén állani fog, de nevüket még ezúttal nem Írhatjuk meg, erre elég garancia.
Stresemann nem garantálja a németlengyel határokat.
A birodalmi gyűlésen kedden kezdték meg a külpolitikai vitát. A kormánypártok szónoka deklarációt olvasott fel, amelyben a kormánypártok jóváhagyják a genfi delegátusok működését és a felsösziléziai választások eredményével kapcsolatban felhívják a kormányt, hogy hasson oda, hogy a németek Sziléziában azokat a jogokat élvezhessék, mint a lengyelek Németországban.
Azután Hotzch képviselő a német nemzeti párt nevében jejentette be, hogy a párt elismeri a népszövetségi tagságot és levonja ennek konzekvenciáit. A párt nem irredenta, nincsenek háborús céljai és híve a Franciaországgal való megegyezésnek.
Stresemann külügyminiszter más félórás beszédeit tartott. Kijelentette, hogy Németország nem garantálhatja a keleti határokat és Franciaország
nem is kivánta a lengyel határok garantálását. A szövetségközi katonai ellenőrző bizottságra már semmi szükség és Németország népszövetségi tagságának a megszállás megszűntetését kell maga után vonnia.
Kijelentette végül Stresmann, hogy az általános leszerelés békét, Németország külön leszerelése háborút jelent.
Vármegyei
önkormányzat.
Alkotmánybiztositotta, a községi választások kiírásáról szóló 1922. évi törvény alapján úgy a megyei '(obiászt), mint a járási bizottsági választásokat, nemkülönben a kösségi választásokat már 1922 vagy 1923 év elején meg kellett volna ejtetni. A politikai pár-toskodás és tétlenség azonban a törvény és alkotmány által előirt eme az emberiség jogát mellőzte, nem fogano-sitotta. A legutóbbi minisztertanács végre mégis elhatározta, ^hogy a választásokat a megyei parlamentben 1927 év január hónapjának 23-ára az egész országban kiírja. Az erre vonatkozó törvény szerint Prekmurje kilenc vármegyebizottsági tagot 'küld Maribori gyűlésre, (M. Szobota járás 5, D. Lendava járás 4) négyévi időtartamra, mely bizottság azután a vármegyei ügyek vezetésére albizottságot választ állandó, illetve négyévi, munkakör megállapítással. Hogy Prekmurje is is eme vezetésben jelentékeny részt vehessen, elsősorban szükséges, hogy a szavazatak széjjel ne aprózzanak. Hogy mily fontos különösen reánk Prekmurjeikre nézve ez a választás, az kitűnik a bizottság hatás — és munkaköréből, melyet a törvény hivo-natosan igy körvonalazza:
Tartományi pénzügyek, költségvetés, tartományi adók feletti rendelkezés. Epitkezésügyi előírások, közmunkák, (halyiérdekü vasutak, csatornák, hidak, utak, autó forgalom kiépítése, vizszabályozás, árvízveszély elhárítása természeti javak kiaknázása stb.)
első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta s L. 0.
(Folytatás)
Antonio mosolygott, megfordult s oly méltósággal dugta ki púpját az ablakon, hogy a pápa sem nyújtja nagyobbal csókra a lábát. Axel-Gustáv-nak nagy keze s Flaminiának finom ujjai végigsimogatták.
—	Jó éjt, Antonio.
—	Jó éjt, Flaminia.
A műhely ablaka ismét bezárult, a két szerelmes pedig tovább ment Flaminia fehér kapujához, egymást átkarolva. A kaputól a tulajdonképpeni házig lombos lugas vezetett, meíynek folyondárai beleütődtek az arczukba. A zöld lombok közé helyezett s selyemkendövei letakart kalitkában lévő seregély csicseregni kezdett, mikor a kapunyitás nyomában odavetődött a hold fénye. Azt hitte, hogy virrad.
—	Assunta — kiáltott Flaminia — világosságot és bort!
Assunta, a vén duenna, harisnyá-san tipegett elő, egy kis lámpát tartva a kezében. Kivörösödött szemeit végigjártatta a lovagon, megelégedetten bólintott, mikor drága öltözékét s ujjá a gyűrűt megpillantotta, azután ismét kicsoszogott.
Hosszú szoba volt, a sötét hátterében csak sejteni lehetett a bútorokat, de az előrészét beezüstözte a beszűrődő holdfény, mely széles sávban ömlött el a falon. A fényözön közepén egy régi velenczei tükör lógott, melynek ragyogó felülete szinte magába gyűjtötte az egész világosságot, a hold fehér csillogását és a csillagokat, s olyan volt, mint egy megmerevedett tő. Flaminia odament a tükörhöz, levette állarczát és fátyolát, Lilje gróf a helyéről is látta a tükörben a leány szürke topáz-szemeit és sötét haját, mely titokzatosan ömlött alá halovány arczára és meztelen vállaira. A ráeső kékesfehér fényben olyan ide-nen, olyan különös volt, mint egy álomkép s bár a gróf csak pár lépésnyire állt tőle, a szive ugy kezdett
dobogni — maga sem tudta, hogy miért — mintha valami elérhetetlen után sóvárgott volna. Azután lábujjhegyen lopódzott hozzá, a karját kitártva, hogy magához ölelje a holdfénynyel együtt.
*
Benincasa Gaetano kora reggel kopogtatott a kanonoknak levendula-szagú öltöző-szobájába. A nagy teno-ristán megláttszott, hogy egész éjjel nem bujt ki a ruhájából, Puffadt, fehér pierrot-arcza szürke, löttyedt volt, fehér selyemruháján pedig tubák — és faggyofoltok éktelenkedtek. No de a kanonok sem szokott valami előnyösen kinézni, mielőtt az arczát nem kezelte szépitőszerekkel és pasztákkal. Ahogy ott ült reggeli köpenyében s szürke szemöldökeire briliantint kent, nagyon kiélt és vasalatlan volt az ábrázata. Egész éjszaka nem hunyta be a szemét, anyit tépelődött, hol Flaminia, hol az operája fölött. Mint mikor az embert vöiváitva kólika s fogjáfás
gyötri, és nem tudja, hogy melyik a kitarthatatlanabb.
De mikor Gaetano belépett, gondatlan magatartást erőltetett magára. Az ecsetet belenyomta az achátból faragott hajkenőtartóba, gyorsan kendőt teritett a sok apró tégelyre, keresztbevetette vékony lábszárait s gon-dolatlanul himbálta lábát, melyet az átszúrt szivü papucsba bujtatott
Jő regeit kedves Gaetano. Aki korán kel, aranyat lel. Remélem, kellemes hirt hozasz.
—	Kellemeset ? — károgta Gaetano — ó n-n-nem I Csak éppen arra jöttem rá, hogy Flaminiának másik udvarlója is van.
A kanonok elsápadt a fejebubjáig, sovány sárga kezével ugy rácsapott az asztalra, hogy a tégelyek majd fölborultak s fölordított.:
—	Honnan tudod ?
Gondoskodás a tartomány mezőgazdaságának fejlesztéséről, földmivelés állattenyésztés, szőlőművelés, gyümölcstermelés, erdészet, halászat, vadászat, technikai javitások. Az ipar támogatása. A tartományi birtokok kezelése. Népegészségügyi gondoskodás, gyógyvizek kihasználása. Szociális feladatok, tartományi humánus intézmények, tarmányi közlekedésügyi intézmények. Közreműködés a tartományban a népoktatás, szakoktatás fejlesztése terén. Takarék, hitel, kölcsönös segély és biztosítóintézetek létesítése és fenntartása. Termésinség és elemi csapások esetén gondoskodás a nép élelmezéséről. Statisztika. A tartományt illető és más törvényjavaslatok véleményezése a kormány kívánságára, Törvény utján más ügyeket is a tartományi önkormányzatra bizhatnak.
A tartományi választmány a tartományi önkormányzat végrehajtó szerve, legalább öt és legfeljebb nyolc tagbői áll, akiket a tartományi közgyűlés az egész négy éves periódusra választ meg, de nem választhatja őket az állami és önkormányzati tisztviselők sorából. A választmány minden tagja önállóan intéz egy-egy ügykört.
A tartományok önkormányzatának helyreállítása azt a célt van hivatva szolgálni, hogy a közigazgatás gyorsabb, egyszerűbb és ^közvetlenebb legyen.
Glászi—Hireh.
—	Ogen. Rituper, ki sze je nedávno priszelo v Noršince, kak trgovec, je v nedelo ob po sti-raj v gojdno zuővics pogoro. Nédávno ka szo nyerni stale zgorele, vezdaj pa vérsztvena hramba i oszlica. Szumné sze, ka je ogen od požiga.
—	Zájem za nájem. Pred ednim letom je vmőro eden svércar financa Juga v Küzdob-lani na granici. Rávnotogeí,- svér-cara je pa bujo pá eden drügi financar preminócsi tjeden.
—	Ogen v Lipovci. Te dneve so meli ogen v Lipovci pri Meseričovi. Zgorele so štale s škegnjom, nekaj škeri i pridelkov. Ogen je nastanopo nepriliki. Isto držino je pred par dnevi zadela nesreča, da so njim
; mrli oča.
—	Nevarni mostovje. Znano je, da je lanska povoden pretrgala na našoj novo) železnici ne samo nasip, nego je podrla več mostov, posebno na obe strani M&re. Da so vlaki mogli voziti, so te podrete moste nadomestili za silo z lesenimi. Čakali smo, da bodo tej nadomeščeni v par mesecajjz novimi, močnimi. Naše čakanje je zaman. Minolo je že leto, leseni mostovje počasi naprhnejo i se lehko pripeti kakša nesreča. Opozarjamo, da naj se merodajni krogi pobrigajo za dobre mostove, da se bo občinstvo lehko brez straha vozilo prek tej mostov. Da mostovje neso bogzna močni, kaže to, da vlaki po nji zmes-zmesta vozijo.
—	V Buncsani, na Stajers-kom t. m. 23-ga v tork, je edem stiri lét sztár pojbec ogen zakü-ro v domácsem skednyi, od steroga je taki devét hramb v pla-méni sztalő. Zgoreli szta tüdi dvé deteti. Nevarnoszt je tak velika bila, ka bi céla vész pogo-réla Prišlo je vktiper 18 spric-kanc, tüdi z-nemske Radgonye. M. Szobotski szo tüdi sli do Bakovec, dale szo pa né šteli, „ár nyim je tő né dú'znoszt", tak da bi tam drűga dr'záva bila.
—	Pomocs szvinjogojsz-kim szredisesam 1925. Veliki 'župan mariborszke oblászti je letosz znovics porazdelo 32 dobri plemenszkih kon'zarov med szvinjerejce. 'Živali szo se ődale z-najbogsi domaesi vzrejeváliscs s 50°/0 drž. subvencijov ino bódo od nasztőpa plem. szposzobnosz-ti dale do dovrsenoga drügoga leta sztaroszti prőti primernoj szkocsnini na razpolago za ple-menenje vszeh okoliških szvinj. Sztajaliscse kan'zarov sze razglá-szi po dotiesni in szoszedni ob-csinaj. Z tóv oddajov sze za ed-nók vsza na razpolago sztojécse drž. szredsztva zmenkala in sze nadalnyi prošenj ne bo moglo vecs vpostüvati. — Iz piszarne velikega župana.
—	Vogrszka Baranya je 25 vagonov szilja dala — Jugoszlávszkoj Bárányi. Ar je Jugoszlovenszki tao Baranye povóden takerkócs vnicsila, je národ tü brez krüha i sztrehe pósztao. Vogrszki tao Baranye je szvoje szőszede szmi'üvajőcs, je nabrála v szvojoj szredíni 25 vagonov szilja i poszlála prek meje kak podporo. Tő szilje je poszebna komissija 'ze prékvzéla na granici. 'Zeiénye Vógrov je szamo da sze tő szilje naj razdeli med prebiválsztvo brez razlike na — národnoszt. — Kak sze razmijo z-toga nasi pretirani nacionaliszti ?
—	Posredovalnica za delo v M* Soboti začne poslovati s 1. decembrom. Uradne vöre bodo vsaki den od 9. do
12. vöre.
—	Vsa županstva v Sloveniji,
prosi odbor drüStva „Kuratorij slepi", da se zdaj, kda sestavlajo potroše, konči z malov šumov spomnijo tüdi »Doma slepi« v Ljubljani. Prispevki naj se pošilajo po položnicaj poštne hranilnice, štere odavle vsaka poŠta. Ná položnico zapišite čekovni račun štev. 14.672.
—	Tiiz. Gyertyánoson vasárnap egy egyén elmezavarosnak tetetve magát, szobájában az éjjeli őrök szemelátára tüzett rakott. A ház csakhamar 'lángba borult s vele még három ház leégett. Az illetőt letartóztattak, orvos-szakértők elmebaját nem állapították meg.
—	Koketirozás — veszélyes. Horváth Matyi D. Lenda-vai vendéglős f. hó 27-én motorkerékpárral M. Szobotába ment. CrenSovcén koketirozott, egy szemügyre vett lánnyal, s mert ez motorról — menetközben — duplán veszélyes, felborult s kissé fájdalmassá változott a koketirozás; azonban nem veszélyes.
—	Türk összecsokólódzo-dott a vonattal. F. hó 23-án Türk József, m. szobotai vendéglős egyesület részéről Celjébe, a a vendéglős egyesületek szövetségének ülésére ment. Pragerskó-ban a Čakovec-Maribori vonat kisiklot s az erös lökés ót is a vonattal való csókolódzásra kényszeritette. Mint a többi utast, Turkot is orvosi segélyben részesítették. Sebesülése még érzékeny, s a vonattal szemben kártérítési keresetet indit. — Ha Prágerskon rossz váltóállítás miatt siklik ki a vonat, akkor nálunk Prekmurjéban a rossznál is rosz-szabb pályatest miatt hogyne siklana ki méginkább.
Slovo!
Vsem prijateljem in znancem, od kí sem zavolo krátkega vremena ni se mogo odsloviti, tem potom izrekam topel pozdrav.
Otučac, 25. XI. 1926.
MILAN KNEZEVIČ
narednik I. ki.
— D. Lendaván csak verekednek.
Lešnyek szolgabirósági szolga Horváth féle korcsmában kátyázva f. hó 14-én, ittasan menv« ki a korcsmából találkozott ugyanazzal a legénycsoporttal ki Hosszufaluban vivott háborút. Amint összejöttek szidta »paraszt erre meg arrac mire ezek kést rántva két szúrással viszonozták a szidalmazást. Nyomozás folyik.
A. V. 470/26 5.
Dražbeni oklic.
Dne 5. decembra 1926. ob pol 13. uri se vrši na licu mesta v MORAVCIH štev. 113 prostovoljna dražba premičnin zlasti gostilničarskega inventarja, kuhinjska posoda, pohištva, ene krave in drugih stvari.
Kupci morajo takoj plačati.
OKRAJNO SODIŠČE v M Soboti od. V. dne 24. novembra 1926.
K oddaji je
v Veščici edna hi'za z grüntom. Szamo hi'za sze tüdi óddá. Zvé sze pri ZELKO IVAN Nem-čavci st. 40.
Eladó
VeSéicán 1 ház kissebb birtokkal. Ház külön is eladó. Bővebbet ZELKO IVÁNNÁL Nemčav-Ci st. 40.
MURSKI SOBOTI
ihhiihiiihiii
NEDELJO 28 novembra popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri
g Žene, koje ne poz-5 dravljamo
7 činova iz života djevojke sa ulice.
U glavnoj ulozi:
LYA MARA. IhihihihiibI
"VSTOPNINA: Gornje lože 5 " 12 Din., spodnje lože 10 Din., j in II. prostor 5 Dinarjev.
I
i i
II
L
Lastnik kina GUSTAV D I T T R I C H.
imiMiMii
U
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA nov. 26.
» Pšenica—Buza Din. 295—305 'Zito—Rozs » 205— O vesz—Zab » 172— Kukorica	» 168—
Proszö—Köles » 235— Hajdina	» 300—
Szenő—Széna » 75—90 Graj—Bab csres. »	275
zmésan—vegyes bab 100— Krumpli	» 100—150
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. » 2100'2500
BENKO: nov. 26.
1 kg.	III. II. I. prima
. 7 — 8-— 8-50 9-— 3 7 — 8 — 8-509 •—
Bikőv, Telice Krave Teoci
2 3-—
•u
Bika ?Üsző g Tehén Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
—•— 7-— 10-— 11-50 14— 15-50 22-— 28-— 30— -• 25-— 1.25
Pénezi — Pénz.
1 Dollár . . . . — D. 56-9o 100 Kor. Budapest . = » 9.079 1 Schil. Becs . = » 7^5 1 Kor. Praga . . — » í-6()
1 líra.....= » 2'3g
Zürichben 100 Din = 9.1425 sfrk
Terjessze és olvasa a -
Jörszka Krajinát".
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopiszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i opráviiistvo Mőrszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, apróhirdetés 0'70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
SPORT.
HAZENA.
S. K. Mura : A. S. K- Primőrje (Ljubljana) 11:5 (5:3).
Sigurna zmaga Mure. Obojestranska lepa, fair igra.
V nedeljo je gostovala v Murski-Soboti zelo simpatična hazenska družina ASK. Primőrje iz Ljubljane. Tekma je nudila obilo športnega užitka in je bila enih najlepših, odigranih letos na domačih tleh. „Drucherji" so bili cel Čas mirni in tihi in s tem pokazali, da tudi brez njih zna Mura zmagati. Mura je predstavljala dobro, izbalansirano homogeno družino, ki je svojega močnega nasprotnika zmagala popolnoma zasluženo. Prvič je nastopila v barvah Mure reprezentančna vratarica Jugoslavije gdč. Marica Cimperman, ki je topot igtfala levo napalkinjo in je svojo tehnlčno-taktično dovršeno igro navdušila navzočo športno publiko. Bila je najboljša na »olju. Škoda pa da jo nismo videli braniti v vratah, vsaj enega polčasa. Najboljši del Mure je bil napad, ki je predvedel lepo kombinacijsko igro kljub temu, da centerica in napadalkinja sta težko razumela svojo partnerico. V naglih potezah prodiral do Primorjanska vrata in vsak napad zaključil s strelom na gol. Precej je pa vplival na potek igre močan veter vsled česar mnogo lepih strelov končalo v aut.
Primorjanska družina je pred-vedla lépő igro in napravila s svojim simpatičnim nastopom najlepši utis.
Najboljši del družine je bila krilska vrsta in vratarica. Vratarica Krischeva v golu zelo dobra, branila nešteto ostrih strelov v sijajnem stilu in edino njena usluga, da obvarovala svojo družino pred večjim porazom.
Krilska vrsta Mure je igrala nekoliko pod svojo običajno formo, vendar je svojo nalogo zadovoljivo rešila. Branilka zelo dobra, popolnoma napravila svojo dolžnost, razdirajoč najbolj nevarne akcije Pritfionftnk.
Vratarica dobra, branila v lepem stilu, vendar dva gola ne bi smela spustiti pri večji pažnji.
Igra je potdda ves čas v ostrem tempu. Bila je sicer odprta, tu pa lám je bilo opaziti rahlo prentoč Mure, ki je večkrat diktirala sHen tempo. Mura začne igro proti močnem vetru in solncu, kljub temu pa obdrži
vodstvu in doseže razporedoma 3 lepe uspehe (3:0). Primőrje pritisne in mu posreči rezultat znižati na 3:2. Kmalu nato zviša Mura rezultat na 4:2. Polčas se zaključi 5:3. V drugem polčasu ohrani Mura vodstvo in zviša seore na 8:4 oziroma 11:5. Proti koncu doseže desno krilo krasen gol, (12) katerega pa sodnik anulira ker je bil baje dosežen iz prestopa.
Sodil savezni sodnik Peterka popolnoma nepristransko in objektivno.
S. K. Mura s A. S. K. Primőrje (Ljubljana) 11:5 (5:3).
Vasárnap e hó 21-én vendégszerepelt nálunk a ljubljanai akadémisták szinpatikus hazena-csapata. Mura nagyarányú fejlődését az mutatja legjobban, hogy ugyanezt a csapatot amellyel a tavasz elején csak egy eldöntetlent tudott elérni, ma biztos fölénnyel verte. Mura csapata lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe és egy kis szerencsével nagyobb gólarányu győzelmet arathatott volna. A játék maga elég magas nivón állott és egyike volt az idén lejátszott legszebb mérkőzéseknek. A „drukerek" oldalán ezizben teljes szélcsend uralkodott (dacára az erös szélnek, mely a játékot erősen zavarta) s ezzel mintegy demostrál-tak a lelkes sportbarátok, hogy nélkülük is tud nyerni a csapat. Primőrje csapata erös játékerőt képvisel. A csatársor nem birt megbirkózni erös védelmünkkel, a halfsor teljes mértékben teljesítette nehéz feladatát, a beck meglehetős bizonytalan, de annál jobb volt a kapusuk, ki gyönyörű stilban, védte ki és tette ártalmatlanná Mura bombáit és ezzel megvédte csapatát egy katasztrofális vereségtől.
Ez mérkőzésen szerepelt el-söizben Mura színeiben Jugoslá-via válogatott kapusa Marica Cimperman ki a csatársorban játszott és a mezőny legjobb játékosának bizonyult. Taktikai-trükjei és nagy technikai tudása bámulatot keltett a nézők soraiban. Az ö trénersége alatt Mura csapata a ^gszebb és legjogosabb reményekkel nézhet a jövö elé. Oabi és Erzsi kijátszották a tőlük megszokott jo formát, de sok esetben nem értették meg nagyszerű partnernöjüket. Nem volt hozzájuk kegyes a szerencse istenasszonya, mert egy kis szerencsével sokkal több gólt is elérhettek volna. A halfok jók voltak dacára annak, hogy láttuk őket már jobban is szerepelni.
Didis nagyszerű volt, ki sokizben rombolta szét az ellenfél csatársorának kombinációját. Paula a kapuban szintén jó volt, nehéz lövéseket védett kl, de két gólt könnyen védhetett is volna.
Péterka szövetségi biró vezette a mérkőzést. Nemes Gini-ke csapatkapitány a játék végén a klub nevében egy pár szál virággal és egy csomag bonbonnal ajándékozta meg Kardos Gabi centert ki ezen a mérkőzésen dobta első 100. gólját. Szívből gratulálunk és kívánjuk, hogy nemsokára ismét jubilálhassunk!
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA MnnliP NAGY-KA VARNA niEDlIu KÁVÉHÁZ
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.
Hamburg-Amerikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb
gőzhajókkal : Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból—Kubába Hamburgból —Mexicóba Hamburgból—Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba. mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Pezérügvnökség 5. H. 5. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3.,'"úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlőnbon Sušak, Split, TTletkovIČ, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj és Dolnji Lendaván.
RÉGI
magyar regények
kapható
I. HAHN könyvkereskedésében
Murska Sobota.
Hirdessen a
Mörszhü Krajiná-ban
K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za
zelenjavo i szadovním drev-
.
jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.


■ """""lő"' évr eT^j
klIHBIIHIIHH II HIHIMIIHS
magyar =
naptárok	|
I
i
I
megérkeztek
miHIH II ■■»■■IHIII
1 I. HAHN könyvkereskedésébe
U	MURSKA SOBOTA.	1__R
II ■■IIMIiaHII IIHNIHH IIHDi