Poštnina plačana v gotovini.	Céna — Ara 1-25 Din.
politicsni i tjéílsiik:.
MURAVIDÉK ^	ée
Vérsztveni. kulturni
Lét. V. Évf.
Márkisevei, 1926, március 7.
Bpoj 10. Szám,
Sztpanhor s zfvo
kak szmo ze né ednők tő omenili, je nasega jávnoga 'zivlénya morilec. Zavoío sztrankarszke politike je v ozádji nase obcsno vértüvanye, zavolo sztrankarszke i oszobnosztne politike je edno-mi csloveki dána mogőcsnoszt sze obogatiti, drügoga egszizten-cia sze pa vnicsi, záto sze bogatijo banke, družbe itd., gda naváden zemelski vandrar niti ■kriiha néma. Ka je zavolo tákse politike tüdi i dr'závno vértüvanye né vu tom nájbőgsem sztáni, tö sze pa szamó odszébe razmi.
Dnesz szmo ze részam na-tom sztálisi, ka nemarno politics-ne oblászti, né právosződbe, ki bi nebi inficérana bí!a od sztran-karszko politicsne küge. Tak szi moremo iniszliti, ka szmo né za-j dosztno, ali v tisztoj meri obarvani po neprisztranszki zákonaj, r do steroga bi 'ze od nigdasnyega vremena nász dosztájalo i stere pravice sze 'ze nigdasnyi rimlán-szki pravdoznanci popiszali za cslovecsi szloboden 'zivot, csi tüdi i edem odgovorni i aktivni miniszterszH uradnik ne respek-tíra szodiscsa po zákonszki pred-pfszáj prineseni právovaláni szklep i z ednim flegmaticsnim gesztusom fücska na táksi szklep gda • eresé : „ka je meni szo d n is ki szklep, sztem nics ne doszég-nete, oblászti 'zandermerija je meni na razpolago." Gde edem odgovoren i akti"en državni i ka vecs miniszterszki szlü'zbenik guesi tak, ka léko csákamo od ednoga prösztoga csloveka, ki szi I "neve tak p.emiszliti e,fne ali drü-ge obte'zilne recsi nás^haj. Pog-, lejte i je tő né právo prőszti : cslovek nego postuoga minisz-r Tersztva eden vi s j i uradnik, pri [ pogájanyi za postni lokál.
Gde szmo te mi v Á'ziji i vu nyé logájfrÁli szmo ali né v usztáve dr'závi ? I csi szmo rávnocs, je viditi ka sze nevpostüje : zadosztno i témbole né od tiszte sztráfti, kí bi usztávo vposlüvati v prvoj vrszti du'zni bili, ná pél do drügim.
Vsze tő zahváliti mámo sztrankarszkoj pretiranoszti, kí je zgrabliva bolezen tüdi za v pos-I tényé zdravoga csloveka. Gda pa kaj táksega i od tákse őszébe moremo csüti, te nam pa né tr-bé razlágati zakaj szo té vnőge jzjáve ininlsztrov i obecsávanye
brezi vsákoga szadii, nászhaja. Radics kelko naglása ka szo ná-rodne mansine táksi pravic, kak vszáki drügi pörgar tc edne dr-záve i sze vszáki otrok vu soláj tak£more vesiti kak je nyega ma-terszki jezik. Ár rávno vucsenyá szórt szpádne v nyega delokrog, sze szamoodszébe razmi, ka je bila tá izjáva velke vá'znoszti vendar pa brezi vszáke podláge i nászhaja, csi sze v prakszi nc-zvrsáva. Poglednimo napriliko osznovno sőlo v Prékmurji na Hodosi, kí je v gnézdi vogrscsi-ne, deca szamo vogrszki znájo guesati, dönok pa pár Ijédnov po toj izjávi naednők sze vu vi-sesnyi zlőcsaj (razrédaj) deca
szamo szlovenszki léko vcsíjo. V Pince vesznici pri D. Lendavi pa niti szlovenszki né, ár néga za vogrszke sole vucsitelov. Tak sze pacs analfnbetizem nemreodsztrá-niti, nego sze szamo goji léko, záto izjáve ki szo sztranszkoga 'zmaja, za agitácijo, za kortesijo, vendar pa né na vugodnoszt iz-jávlajőcsega. Takse recsi i djá-nya nász szamo v szlepoto, v vérsztveno i kultorno nanikojidé-nye szprávla. Záto nasztran z sztrankarszkov politikov, sztőpite na aktivnoszt politiesnoga polá za dobrobit naroda, ovaesi pé-neze i vrédnoszt národa niti de-szeti dr'záv péneza falzifikatorje nebődo folgali delati.
Nem mennek kötött utasításokkal Genfbe a kiküldöttek.
Ugy látszik, hogy a népszö- elégületlenséget okozott. A bizott-vetségi tanács március 8-án kez- ság mult héten olyan határozatot dődő ülésére nem mennek ell kő- fogadott el, hogy a jelen idő-
tött utasítással a kiküldöttek Chamberlain a parlament népszövetségi bizottságában tegnap be-szédett mondott és kijelentette, hogy azok az ellentétek, amelyek a népszövetségi tanács állandó helyeinek gyarapítása kérdésében jelentkeznek, nem elvi jelentésűek. Hangsúlyozottan kérte, hogy engedjenek szabad kezet ama férfiak' számára, akik a tanácskozá son résztvesznek. A vita elkerülhetetlen és különféle megoldás lehetséges. Ezé t kéri, ne küldjék őt megkötött kezekkel Genfbe, ami megakadályozná, hogy a kérdés közös megvizsgálásában résztvehessen és megoldáshoz hozzájárulhasson.
Beszéde után több .liberális és munkáspárti képvisélő, sőt néhány konzervatív képviselő is kérdést óhajtott intézni Chamberlainhez, de erre nem volt módjuk, mert az alsóházban éppen a beszéd befejezése pillanatában szavazás kezdődött. A bizottság tagjainak be kellett menniök az ülésterembe és így a bizottsági ülést be kellett reszketni. Ez némi
pontban az állandó tanácshelyek bármilyen gyarapítást elutasítja.
A japán kormány Ishinek, a japán népszövetségi osztály vezetőjének, csak határozatlan utasításokat adott, ugy hogy a tanács kibövitéséről folyó szavazásnál ő is saját véleménye szerint járhat el. Briand utasította a berlini francia nagykövetet, értesítse a német külügyminisztériumot airól a nézetéről, hogy a németek álláspontja akkor, amikor visszautasítják Lengyelország népszövetségi tanácstagságát, — nem nyugszik igazságos alapon.
A szejm tegnapi ülésén Ni edzialkovski szociál demokreta képviselő azt az indítványt terjesztette elő, hogy a szejm. tekintse egymástól elválaszthatatlanul összefüggő két kérdésnek a lacarnói szerződések ratifikálásai és Lengyelországnak népszövetségi állandó tanácstagságát
Stronski radikáiis jobboldali képviselő, hasonló indítványt nyújtott be. Öttagá" bizottságot alakítottak az indítvány megfelelő megszövegezésére.
odpüsztsene sofere i aktivne sofere sze navölivati na kükláj ceszté, ti edni brez plácse i tak pénez. Kak szmo zvedli, autó záto nevozi, ár tak scsé demonstrérati pröti tioztoj szramöti, ka je D. Lendava i nyé okroglína tak prevecs odrézana od osztányenoga Prékmurja lé, gda szo !zeleznisko progo né prőti Lendavi, nego pröti Or-mo!zi narédili. Vendar pa nikaj ne na-pácsnoga vcsinyeno z tem, szamo ka bi tö té trbelo delati, gda bi !ze Lendava z M. Szobotov zvézana bila. Zdaj, zdaj pa naj liidjé po »stafetli zugi« hodijo 30 35 km. oddaljeno k oblászt-vam v M. Szoboto i v D. Lendavo. Csi té autó részan zavolo toga sztráj-ka, ár neverjemo vu tak velikoj spa-ravnoszti postne direkcije, té je részan denésnya tehnika pametnésa, kak od Bogá sztvorjeni cslovecsi masin, ár te 'zelezen masin dönok má niksi sociá-len csűt.
* *
*
„Nebődemo z-praznili lokala, z ekzekutivnim z-práznényom ne-doszégnete cíla, ár politicsna obiászt i zandermerija je meni na razpolago." Tö szo recsi, sterim drügo povedati pameten cslovek nemre, kak pa ka szo balkánszkoga 'zmaja, recsi zagiftanoga bürokratizma i ne~ premislenoga nadüvanya. Csi bi pa té recsi edem pröszti cslovek piiszto z-szébe, ki je po pravilnoj szödbi abnor-málen, té bi nyerni zaglédati mogli, erkőcs ; - nihajte ga, ár neve ka csini,
szamo, ka szo prišle lé recsi z-tísztoga meszta, gde pravico mámo miszliti, kn sze vu vísesnyi mesztáj pri kompetentni ravnajocsi rávnotak míszli i ka vecs tak dela, csi je !ze nyé vékse csészti szlü'zbenik gúcsati vüpao tak. Míszlimo ka je né brezi vszáke podlage vüpao tak gúcsati té visesnyí urádnik minis-tersztva poste, z-Beograda, gda je za postnoga lokála volo v M. Szoboti pri-zadetoj oszebi té recsi pravo, kak je goraj_ citéramo. Mi Prekmurci pa, kak-stécs nász za „preknorce" májo gde, moremo pröti táksim recsom protes-térati, csi pa je v iméni vláde i oblászti nücao té recsi, te pa popolno nezavüpanje dati táksoj vládi, ki szvojo möcs szamo na bajonete fundéra, né
pa na delo v dobroto národa.
*
je vsze mogőcse ?!
Postni automobil, kí je vozo od M. Szobote dc D. Leadave, ze du'ze csasza nevozi, né poste^ i tüdi né oszebja. Tak szmo miszlin; ka doszé-
gamao je né vozo zavolo sznegá i prevelikoga blata, ali csűdno dönok pa isztina, sznég je 'ze dugsi csasz premí-no, niti sze neszpotnínamo kaksi je büo, blato sze je pa !ze poszühsilo, vszeedno pa necsüjemo autó vo'znyé prőti Lendavi, vidimo pa z-szlü!zbe
Dolnje Lendavszki szlovenci na-veke májo nikso nevolo z tam rojenimi i bivajöcsimi vögri. Kak je viditi vu té szloveccaj escse itak tiszta krv hodi, stera je bila vnyé vceplena za csasza ausztrijszke habsburziázije, krv nepri-átela vögrov, né pa mérnésa szloven-szka krv, ki je galantna, gosztolübna i prijátelszka. Pogléjte esehe i szrbe, vzemite szi példo.
Az inspektor ur nyilatkozata
A posta és távirdaügyi mi-nisteriumnak Beogradból Murska-Sobotába küldött meghatalmazottja Šipuš Mátyás inspektor február 23-án és 24-én, tehát két Ízben azt a nagy feltűnést keltő kijelentést tette a postahivatal bérlete körül folytatott tárgyalások alkalmával, hogy a posta nem fogja kiüritni az általa jelenleg elfoglalva birt helyiségeket dacára a kilakoltatást elrendelő jogerős birói határozatnak s a végrehajtás nem fog sikerülni mert a politikai hatóság és a csendőrség az ő rendelkezésére áll.
A felelős állásban levő tna-gasrangu állami főhivatalnoknak ez a kijelentése városszerte óriási és nem ok nélküli megbotránkozást és felháborodást keltett.
Bár a postakincstár és a háztulajdonos vitája nem közérdek s az a két szerződő félnek magánügye, mégis hogy e kijelentést a közvélemény mérlegelni tudja, szükséges az előzményeket röviden ismertetni.
Amint a lakástörvény erre módot adott a háztulajdonos rögtön felmondott a postának mely 1922 februárjában a helyiségeket elrequirálta, a ház padlásán pedig karhatalom segítségével rendezkedett be. Miután a mult év juniusában magán uton történt felmondás eredményre nem vezetett, a háztulajdonos bíróilag mondott fel 1926. febr. l.-ére.
A kincstár a felmondást nem fogadta el *s kifogásokkal élt az ellen minek folytán a bíróságnál tárgyalás alá került az ügy. E tárgyalások során az érdekelt hivatalok főnökei tanukként kihallgattatván maguk cáfolták meg a kifogásként felhozott tényeket, minek eredményekép a bíróság a kifogásokat elutasította s a felmondást jogosnak mondotta ki. Ennek a november hó végén kelt határozatnak — amely, miután ellene fellebbezést nem adtak be, jogerőssé vált — 8z volt a jogi hatása, hogy ugy a postának mint az adókivető hivatalnak 1926. febr. 1-én az általuk elfoglalt helyiségeket ki kell üríteni.
Ezen eljárások közben a ljublja-
nai posta és távírda igazgatóság kiküldöttjei több Ízben tárgyaltak a háztulajdonossal az uj bérletre vonatkozólag és ismételten jegyzőkönyvbe foglalták azokat a feltételeket amelyek mellett a háztulajdonos hajlandó volt a helyiségeket továbbra is bérbe adni.
1°25 december 8-án volt az utolsó tárgyalás a felek között s azóta nem történt semmi. Elmúlt február l-e is s a háztulajdonos még mindig nem kapott választ ajánlatára ugy hogy végre a rendelkezésére álló határidő utolsó előtti napján 1926 febr. i3.-án megkérte a végrehajtást. A bíróság e kérelemnek természetesen helyt adott s a kilakoltatásnak végrehajtás utján leendő foganatosítását február 15.-én kelt végzésével elrendelte. A háztulajdonos a végzés birtokában febr. 16-án közölte a hivatalok főnökeivel, hogy a végrehajtást február 26-án foganatosítani fogja.
Február 23-án végre — három nappal a végső terminus lejárta előtt
—	megérkeztek a hivatalok részéről többször megsürgetett és nagyon várt kiküldöttek. A Davčno okrajno oblastvo felettes hatóságának kiküldöttjével Sušca István p. ü. főtanácsossal pár perc alatt megvolt a megegyezés, ellenben Šipuš Matija inspektor, kit a postaügyi mi-nisterium küldött Beogradból, egyáltalán nem akart tudomást venni azokról a megállapodásokról, amelyeket a háztulajdonos az igazgatóság megbízottjaival létesített sőt amelyeknek nag / részét már a minisztérium is jóváhagyta,
—	hanem uj alapokon óhajtott tárgyalni. Amikor pedig a háztulajdonos azt a természetes és magától értetődő kijelentést, tette, hogy amennyiben feltételeit nem fogadják el ugy üresitsék ki a helyiségeket, akkor hangzott el, két ízben is, az inspektor ur nevezetes nyilatkozata.
Ehhez a nyilatkozathoz azonban már nagyon is köze van a nyilvánoságnak. Mert annak az az értelme, hogy a ministeri ki-
küldött ur fütyül a törvényre, neki a törvény nem parancsol, ő nem hajol meg annak rendelkezései előtt sőt a törvény betartására őt nem fogja kényszeríteni sem a szolgabíró sein a csendőr, mert azok csak az alattvalókat, az adófizetőket és egyéb honpolgárokat kényszerítik a törvény respektálására 11 Hát hol vagyunk tulajdonképen?! Az igazságos és pártatlan birói hatalom, a birói függetlenséggel biztosított igazság szolgáltatás az alkotmánynak és a közszabadságoknak legerősebb biztositéka. Már Róma tudta, hogy iustitia est fundamentum regnorutn s közel 200 éve már annak, mikor a potsdami paraszt a telkét elvenni akaró hatalmas porosz királynak Nagy Frigyesnek azt mondta : „Vannak még Potsdamban birák". S a nagy király megértette az egyszerű földmives ember szavainak óriási jelentőségét. Šipuš inspektor ur ugy látszik nincsen tisztában azzal, hogy nyugati kulturfogalmak szerint mit jelent a jogerős birói ítélet Hát meg kell rá tanítani ! Ki kell őt oktatni arra. hogy jogállamban a birói Ítéleteket tiszteletben kell tartani s ilyen meggondolatlan kijelentésekkel nem szabad a nép lelket megmérgezni, mert hogyan higyjen az akkor a birói ítélet sérthetetlenségében, az igazságban gyökeredző birói hatalom erejében ha felelős állásbeli ma gas rangú egyén nemcsak ezt a hitét rombolja le de hebehurgya szavaival még más hatóságokat is comprimittál.
kevés eréllyel képviseli az ország fontos politikai és gyarmati érdekeit.
A kormány a misztertaná-cson foglalkozott a kínai kérdéssel. —
Osztrák nagynémetek nem biznak a csatlakozásban
A felsőausztriai ipari szerve-zetek szövetségének gyülésér Linzben dr. Dinghofer, az osztrák nagynémet párt elnöke, be szédet mondott Ausztria és a né met birodalmi egyesüléséről. Az fejtegette, hogy a csatlakozás ki látásai kedvezőtlenek, mert az át amelyet ezért a szomszédállamok és a nyugati hatalmak követelnek, tulmagas. De ha politika csatlakozás ez idő szerint is le hetséges, az osztrák nagynémetek minden erejükkel azon lesznek hogy gazdasági, kulturális és jog téren közeledjenek a német biro dalomhoz. Ami azokat a hiresz teléseket illeti — folytatta Ding hofer — hogy a szomszéd álla mok a nagy hatalmak egyetérté sével fel akarják osztani Ausztriá sz már a cseh szlovák köztársa ságra való tekintettel sem lehe igaz.
Gloszi—Hireh
Orosz-japán háború fenyeget.
A japán kormány az Oroszországgal való feszült viszonyra való tekintettel részleges mozgo-sitást rendelt el.
A kormánylapok azt irják, hogy Japánnak le kell számolni Oroszországgal, mely Mandzsú-
riában és Kinában	egyre inkább
veszélyezteti Japán	pozícióját. A
reakciós körök azt	hiszik, hogy
az Oroszországgal	való háború elkerülhetetlen és a sajtójuk napnap után támadja	a kormányt, hogy a szovjettel szemben igen
Dvogovor.
Miska : Na Stevan ka szi naréd< z tvojov szkáznicov, jeli szo ti geren prevzéli.
Stevan : Ja, prevzéli szo jo szamo ka szo pravli, ka sze ji je 'z\ telko priglászilo za tö szlü'zbo, ka cs je vsze gori vzemejo, te do mogli ob csinszke sztroske na 800%-ov podig noti. Escse szo sze z-Talijanszkoga pri glászili za tö szlű'zbo, sto hojdics ji
tó razglászo, ka je tő tak dobra szlu z ba, prinasz v M. Szoboti.
Miska : Ka szi pa kaj drűgog) zvedo ? Ka szo ti pa od ovi odpüs cseni szlu zbeníkov kaj povedali ?
5<\z élfyetetlep.
Irta: K- V. I.
Egy mozdulat, egy gyújtó tekintet, egy igéző mosoly, egy tetszetős dal, — taps, éljenzés, kihívás egyszer, — aztán még egyszer, — a közönség meg van hódítva.
Az első fellépés sikere méltó volt Elvira jó hiréhez, mely őt megelőzte; a lapok tele vannak dicsőítésével, a színi referensek elragadtatásukban hozsannákat zengenek, a fiatalság magánkívül vao s kávéházakban, casinok-ban, a hivatalokban, sőt még az iskolákban is csak róla beszél.
Az első fellépés sikerét követeli a második, a harmadik s igy tovább. A közönség már nem is azt nézi a szin-lapon, hogy mit játszanak, hanem hogy Elvira játszik-e; ilyenkor a pénztár valóságos ostromnak van kitéve.
Az előadások folyamán egymást érik a látogatók a színfalak között. Boldog az, a ki a nagy művésznő közelébe juthat s irigylésre méltó, a ki hófehér kezecskéit megcsókolhatja. Kalandokat hajhászó gavallérok, köhécselő „ifju-öreg" urak, és a hatalmuk nagyságában elbizakodott, pöffeszkedő újságírók egymást érik. Egyik virágbokrétát, a másik finom bonbon-okat, a harmadik meg egy rakás szebbnél szebb bókot visz a színpadra s nyújt át a művésznőnek hódoLta jeléül.
Elvira juttat kinek-kinek a gyújtó tekintetből, az igéző mosolyból és az édesen csengő csicsergő pajzán szavakból ; az újságírónak valamennyiből.
Óh a világért sem számításból. Ö nem szorult, az újságírók személyes rokonszenvére. Tehetsége biztosítja számára a sikert. Ezt érzi, tudja s a nagy közönség jelét adja annak.
A rajongók mindenike remél, mindenik biztatja, tüzeli, sarkalja önmagát a tovább udvarlásra, s minél inkább közeledni látja célját, annál jobbban kineveti pajtását, kiről azt hiszi, hogy reménytelen vetélytársa.
Ne merje például senki szemébe mondani Adorján Ferkrínak, hogy nem ő az, kit a művésznő leginkább kitüntet, mert ugyancsak, meggyülne vele a baja. Szereti hinni Elviráról, hogy sokkal több esze, sokkal jobb szeme, érzőbb szive van, semhogy Adorján Ferkó mindazon tulajdonait észre ne vegye, melyek őt a többi versengő mellett egy lóhoszszal elébb a célhoz segítik. Szabója az ő ruháin remekel, fodrásza sem időt, sem fáradságot nem kímél, s a divatüzletek a „legujabb<-at mindig ő hozzá juttatják először Adorján Ferkó egy eleven „kleiderstock", a ki diktál a férfi divatvilágnak. Különben szép ember is, — s foglalkozására nézve: magánzó, a mi mindig irigy-
lendő mesterség s érteni kell hozzá.
A magánzó, ha nem akar járda taposónak, naplopónak feltűnni, akko fel kell tűnnie azzal, hogy kitűnőéi tudja beosztani idejét; tudnia kell mit miből mennyit, mikor, meddig is ffti ként szabad. Külsejének olyanöa kell lenni, mintha aranynyal lenne be futtatva. A feje üres lehet, a zseb soha. Kimértnek s hivatásához képes eléggé aristokratikusnak kell' lennií Nézetének szabad lenni néha, ug azonban, hogy az se meleg se hidé ne legyen, s mit se rontson le széfé tetméltóságából; minden nő^ek üdva rolnia kell, a világ azonban azt higyji hogy a nők udvarolnak neki; ha sé tální megy, sem jobbra, sem balra néí tekinget, ő nem lát senkit, őt mindéti ki; ha egy bálterembe belép, csft akkor vegyül a tömeg közé, ha má mindenki észrevette, hogy ő is megie lent; a haza iránti kötelezettségeit p* dig leróhátja tiszteletbeli hivatalokká) melyek elösmerést is dicsőséget i szereznek.
Stevan : Ja, tüdi szmo szi gú-csali odtnga Goszpod Antauer szo praj mogli plácsali za ove, záto ka szo praj oni odgovorni za gaszo, kak bla-gájnik, ove pa escse zdaj iscsejo, ka bi je djáli pod — klűcs zaprt.
Miska: Zdaj je iscsejo gda je eden ze tak zapreti pod zemlo, gde je bole gvüsno ka neodszkocsi, drügi pa vrák zná gde hodi?
Stevan : Na ja, vem je pa zatő escse nikaj né keszno. Edem je 'ze v gvüsnom zapori, drügi pa escse pride na 'zinice.
Miska: Ja gde pa te szc té poj-gye, ali znájo zanyé ?
Stevan: Za ednoga znajo, !ze je szlu'zbeno porocsilo prislo, ka sze je v Sav« zdaj ednok naveke nápio, nigdi vrági pri Bre'zicaj ga je voda vövrgla, ar sze nyé je né vídla nyega alkoholna zdüja. Ov drügi pa nindri na Vogrszkom brumblice kové.
Miska : Jesz szam pa csűo, ka je Qyöri odisao na Vogrszko, ti k ovim kak hamicsne peneze delajo, pa ka bi praj tam nikso csészt döbo, Go-riíek, te tojaik, té pa ka bi praj v Csarno goro odisao na tiszte bregé, z-tisztoga kaménya alkohol vöprésat.
Stevan : Tak je tak, ali da je pa dönok né tak. Győry je praj ja odisao na vogrszko, ali szluzbe pa vendar nemre dobiti,'ár szo tá 'ze tüdi zvedeli ka sze je tü zgodilo. Misz-lim ka dobi portásko meszto v Mauth-nerojoj szállodi. Goriseka szam pa csűo tüdi reszam ka je v csarno goro odisao, ali praj ka bi tam na tisztom viszikom bregi kaménje doli rűso, stero sze te odszpodaj szpotere i je pos-lejo v M. Szoboto, z sterim novi gerent böde Ccszte dao povh'zd'zati, náj-prvle Cvetno vilico, te pa Malo kani-'zo, ka naj neftode tak nazarenszko blato, da pa sze je v isztini vtöpo, te pa nemre kaménye rüsiti.
Miska: Ka pa od toga plöta tam na »köpködőtéri« szi nikaj ne csüo ka lüdje vsze navküper melejo ?
Stevan: Kaj pa nej. Tak právijo, ka té plot z drevjom navküper more vöztrebleni bidti, ár tá nikaksi törem prid? za trádium állomás, naj sze po célom szvéti csüje ka sze eti v nasem várasi godl.
Miska : Ja, pa csüjem ka gerent !ze má nikaksi trádium, te de pa léko pri Dobrai tüdi delani trádium ?
Stevan: Tí ne razmis te trádium. Gerent má táksega, ka nyerni pove kak naj z ovim trádiumom naprá"i. Tá na piac pa príde visziki tőrem, pa sze od tisiteč pove málim kani!zárom, Lendavcsarovomi Miski, Málomi Petri i Nyehoji, kak sze trád'um dela.
Miskd : Hej Stevan v tvoji ne-bészaj, ka je tvoje pošteno imé, ne-vörjem ka bi szi zaté plot vüpali táksi vküpfcr nametani eskütje prijéti, csi szo ga ednök taksi lüdjé tá po-sztavili, steri törvény znájo, za Szoboto szo pa takso „lepoto" narédili. Ali je pa tö né lepše kak pa gda zlájfarje tam, gda je szenye, brüsze gonijo.
Stfvan : Tiszto je dönok várasi na haszéfc, ka pa valá te plőt, kak •dem állatkert zagrajeni, tam neszredí-ni várasa ?
Miska : Ja pa je lepő na zeleno pofárbani.
Stevan ; Tí szamo niháj té v-küper nametane esküte. Te szi szamo míszlijo pa narédijo, brezi vszákoga krícsanya. Né nyim trbé, kak ovim tam pri Csernyavicsi pa pri Dobrai, kupaktanács-e držati. Hopp, zdá szam sze pa zagúcsao. Na zbogom Miska, zda
vecs nemo gúcsao, ka naj éno za kűk-lom policái poszlühsa, pa naj gder prijávi, bődeva szi drűgőcs dale gúcsala.
—	Növi gerent. Csikecske vészi rif-tar je odsztőpo i je na nyega meszto imenüvani za gerent gosp. Benkovics poštar v Proszenyakovci.
—	Gmajnszki racsuni v Püconci. V csetrtek márca 11-ga bődo obr'záni rédni létni racsuni Püconszke evang. gmajne, pri steroj priliki bőde tüdi odebéranye kurátora. G. Franko Miklós doszedásnyi kurátor szo z-té csészti doli zahválili, zavolo betega. Kak sze csüje. kurátorsztvo dobijo g. Podleszek Stevan z-Predanovec.
—	Heimer Oszkár je szvoj zobni atelier premesztil v Hart-nerovo hiso.
—	M. Szobota sze zida. Proroküva-nye, kí je bilő dáno za csasza odpré-toga obracsája 'zeleznice M. Szobota —Ormoz, da sze bőde M. Szobota preci povéksala, je faktum. V M. Szo-boti sze letosz zida to nájmenye kaksi 18 hí z. Isztina ka je k tomi tüdi ni-kelko povoden pripomogla, vendar pa né vsze, i Szobota véksa bőde.
—	Vpostüvajte növi ceszt-ni réd. Ár sze opá'za, da pre-biválsztvo ne vpostüje v zadoszt-noj meri predpíszov nővoga cesztnoga réda, kí dolöcsa, da je voziti na désznoj sztráni ino sze z-ogíbati na lévő, sze vszáki ponovno opotnína nanyé. Prebi-válsztvo naj té predpízs vpostüje, ár sze szamo tak bode mogőcse z-ognoti neszrecse i neprilike, kí sze pretijo zavolo nerednoszti voznikov tak z 'zivinszkov vpre-gov, kak z motornim pogonom. — Veliki župan mariborszke oblászti.
—	Agyonlőt csempész. Mult hét egyik reggelén selyem kendővel, tölénnyel és gyufával megrakottan jöttek át ausztriából Petánc mellett stridói születésű Trojko testvérek. A szolgálatolt teljesítő finánc észrevette őket és „állj"-™ szólította fel őket. Ahelyett azonban, hogy megálltak volna futásnak eredtek, mikor egy mocsaras területre értek onnan aztán, mert tovább nem volt kiütjük lőttek az őrszemre, hátha elteszik lábalól s aztán menekülhetnek. Ez azonban nem sikerült nekik, mert a finánc jobban célozott, s köztük egyiket leterítette a másikat pedig jobbkarján megsebesített. Amazt eltemették, emezt pedig a M. Szobotai kórházban ápolják.
—	Jobbra hajts ! Egy országos érvényű rendeleti jelent meg, mely szerint minden kocsinak és járműnek jobbra kell kitérni és balra kerülni. Miután a lakóság ezt a rendeletet nem tartja be kellőképpen, s maribori főispán újból inti az érdekelteket annak pontos betartására, különben káros következményeit viselik.
—	Csempészeket fogott a magyar határon szolgálatott teljesítő finánc őrség, összesen hatott, kik a dolinci határon át csempésztek cukrot és gyufát. Behozták őket a M. Szobotai fogdába.
—	Heimer Oszkár fogászati műtermét a Hartner féle házba helyezte át.
—	Elmebeteg lett egy Prekmurec Amerikában. Grof Miklós puconcei születésű általánosan ismert cipész, elméjében Amerikában megbetegedett s beszállították a Rittersviljei elmegyógyintézetbe. Állapota súlyos, de remélhető mielőbbi felgyógyulása. Földinkről, ki lapunknak is buzgó terjesztője volt, részvéttel emlékezünk meg.
—	Hodoš. A Hodosi ifjúság február 16 án Jónás féle vendéglőben jól sikerült álarczos farsangi bált rendezett, a melyen nem csak a helybeli fiatalság, hanem a szomszédos Sálovci és Krip-livniki fiatalság is álarczban jelent meg. Mind azoknak a kik e mulatságon részt vettek vagy is ennek sikerét bár-'miképpén előmozdítani szíveskedtek, e helyen fejezi ki leghálásab köszönetét — a rendezőség.
—	Húszezer dinárét másfélévi börtön.
Luthár János krizsevcei fiatalember még a mult év november 1-én hamisított írással beállított Benko M. szobotai nagykereskedőhöz s azzal Ger-gar bevásárló nevére 20 ezer dinár előleget vitt el. Miután kitudédott, hogy csalásról van szó, letartóztatták s a maribori esküdtbíróság f. hó 2-án másfélévi súlyos börtönre és az ösz-szeg valamint a költségek megtérítésére ítélte el. Apja jómódú gazda.
—	Gyujtogatásért öt év. Szommer János Markovcei lakós abban a hi-szemben lakott egy háznál Nagydo-lincon, hogy megkapja Lajnscsák Mihály gazda húgát feleségül. Miután értésére adták, hogy az lehetetlen, felgyújtotta a házat. Ezen tettéért a maribori esküdtbíróság most elítélte ötévi fegvházra.
J^PORT-
NOGOMET.
S. K. Mura: T. S K. Mer kur, Maribor. V nedeljo dne. 7. marca 1926 otvori S. K. Mura nogometno sezono z prvenstveno tekmo proti T. S. K. Merkur, Maribor.
S. K. Mura nastopi v sledeči postavi : Čenar, — Györy, Norčič I, — Župančič, Turk, Norčič II, — Debelak, Perkič. Keresztury, Peterka, Simon.
Pričetek tekme ob 2 uri po poldne. Vstopnina običajna.
Vasírnap e hó 7. én d. u 2 órakor játsza S. K. Mura az idei első bajnoki mérkőzését T. S. K. Merkur-ral, Mariborból.
Mura teljesen újból alakított jóformában levő csapatával veszi fel a küzdelmet.
Mura felállítása a következő Čenar, — Győri, Norčič I. — Župančič, Turk, Norčič II. — Debelak, Perkič, Keresztury, Peterka, Simon.
kIN0
v Murski Soboti.
V NEDELJO 7. márciusa popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Zrtva Ijuboui
Elegantna društvena drama u 6 činova.
U glavnoj ulozi:
LUCIE DORAINE i ALFONS FRYLAND.
Das Opfer der Liebe.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Vetögép
11 soros, tolórendszeres, könnyű, keveset használt, jutányos áron eladó KÜHÁR—NÁL MARKIŠEVCI. Ugyanott egy kombinált
fiihaszálú—aratógep
lógereblye is eladó, kitűnő karban.

MODNI KROJAŠKI SALON
SLOVENSKA ULICA 206.
se otvori dne 8. marca 1926. Izdeiava finih oblačil za gospode in dame, po najnovejši modi. Modni žurnali vedno na razpolago. Postrežba točna Brezkonkurenčne cene. Cenj. občinstvu se priporoča tvrdka
Kelc & Šober
Murska Sobota.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-
tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za Q cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1-— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopiszi, kí sze ne szhránijo i no vri:éjo szc
posíbjo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
MÁRK1SEVC1 br. 20. posta MUKSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj l"2980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik irindcn vasú.- cp Előfizetési ára negyedévre belföldön K> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: S7övegközt és nyilttér l ^O, rendes 1—, aproh . uetés 0'70" Din és az illetek Többszörinél engedmény.
KÖZGAZDASÁG Jug°sz'áv koronában való
----' 'megfizetéséhez, noha a magyar
árvaszékek ezeket a kölcsönösz
Idei munkásbérek Bel-jén. Mint mindenütt, a gazd. munkavállalkozok közt is majd annyi a válalkozó mint amennyi a munkás, s igy erősen kifejlődött a konkurencia. Beljei állami uradalom intézőségét annyira megrohanták a vállalkozók, s mindannyija annyit engedet a keresményből, hogy a bérek, természetes a munkások rovására, érzékenyen megcsappantak. Összehasonlítjuk az idei fizetést a tavalyival, mely a következő: Nap szám julius és augusztusra
férfimunkásnak Din 13,- (tavaly) 18,-mindenmáshd.-ra „ 11.- „ 15,-nölmunk. juli aug. „ 11.- „ 15.-mindenmáshó.-ra „ 9.- „ 12.-Répa ritkit. hold. „ 180.- „ 300.-„ kapálás „ „ 100,- „ 100.-„ kiszedés „ „ 250.- „ 360,-Ten. kapálás „ „ 40.- „ 50.-n sz. vágás „ „ 50,- „ 70.-Fükaszálás „ „ 40.- „ 60.-Füszáritás „ „ 60.- „ £0-Aratás kasz. „ kg. „ 50.- ,, kg. 60.-„ gépután „ „ „ 25,- „ „ 30,-Cséplés „ „ „ 272% .. - 3°/o Ennyiért vállalták az idén a munkát a mi munkás vállalkozóink.
A törvényes kamat. Az igazságügyiminiszter most meg akarja állapítani a törvényes kamatlábát, illetőleg maximálni akarja a kamatot s intézkedésének meghozatala előtt a Pénzintézetek Országos Szövetségéhez fordult és felvilágosítást kért, hogy a te-lekkönyvileg biztosított tartozások után a kamat 8— 12% legyen, a pénzintézetek kereskedelmi és váltókövetelései után a kamat ne korlátoztassék. Kérik, hogy a kamatláb szabályozása csak az
1926—27-i ki költségvetési törvénybe foglaltassák. A méltányosság azt kívánná, hogy az igaz-zágügyiminiszter necsak a bankokat, hanem az adósokat is kérdezze meg, milyen kamatot tartanak méltányosnak.
A jugoszláv-magyar tárgyalások. A jugoszláv-magyar függő kérdések rendezésére kijelölt jugoszláv delegáció pénteken délután négy órakor Beog-rádban, a külügyminisztérium helyiségeiben folytatni fogja megszakított tanácskozásait. Popovics követnek Varsóba történt áthelyezése a jugoszláv-magyar tárgyalásokban uj helyzetet teremt, amennyiben a jugoszláv delegáció ujabb megvitatás tárgyává fogja tenni a budapesti követnek a magyar delegációval közölt észrevételeit. A jugoszláv delegáció, többek közt, mindenképen ragaszkodik a jugoszláv árvaszékeknek visszafizetendő összegek-
szegeket magyar koronában kívánják visszafizetni. A delegáció tanácskozásai ez alkalommal két napig fognak tartani.
Román tulajdonban mentek át az erdélyi magyar magánvasutak. A napokban irták alá Bukarestben azt a szerződést, amelynek értelmében az Erdélyben lévő magyar vasutak román tulajdonba mennek át. Összesen mintegy 4440 kilométernyi vasútvonalról van szó, amely eddig több magyar társulat tulajdonában volt és amelyek vásárlás utján román kezébe kerülnek. Románia késznek nyilatkozott arra, hogy a vasutvonalakba befektetetett összegeket megtéríti olyan arányban, hogy minden száz magyar koronáért tizennégy svájci frankot fizet. A fizetés ötszázalékos román állami kötvénnyel történik. A magyar delegáció, amely a tárgyalásokat folytatta, visszautazott Budapestre.
Ford tizezer traktort adott el Szovjetoroszországnak. A riverrougei Ford-telepek jelentése szerint a Ford-vállatok tizezer traktort adtak el Szovjetoroszországnak. A traktorok árának 75 százalékát azonnal készpénzben fizette ki a szovjetkormány, mig az ár huszonöt százalékára tíz havi hitelt engedélyezett a Ford-társaság. A föld intenzivebb megmunkálása révén az orosz mezőgazdaság az európai gabonatermelésnek még az eddiginél is veszedelmesebb versenytársa lett
Trztvo. Kereskedelem.
ülágo -•• Áru
LJUBLJANA: marc. 5.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	300-
» 'Zito—Rozs »	ÜOO-
» Ovesz—Zab »	180—
» Kukorica	150 —
» Proszö — Köles »	215 —
» Hajdina »	260 —
» Szenő—Széna »	7250
» Graj—Bab csres. »	300 —
» zmésan—vegyes bab	200 —
» Krumpli »	80 —
» Len. sz.—Lenmag »	500— > Det.sz.— Lóherm. » 2500-2800
BENKO: marc. 5.
t kg.	III. II. I.
Bikov.) Bika | T- 7-50 Telice | f Üsző i€ 7 — 7 50 8 -Krave í'sTehén !«o ]-50 3 — 5" -Teoci ) Borjú J " 7-— 9*50 Szvinyé—Sertés	14
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 2H-— Zmöcsaj--Vaj , . . . Spé—Szalona .... — • Belice—Tojás 1 drb. . .
prima
-	8-50
-	8 50 6-—
Illő
35-30--25'— 0.75
JEkien cilinder
za melo szejati szrednye ve-likosz'i sze kűpi, dupliski r'zeni valják (henger) sze pa vzeme za szimpla 11 A. va-lék. Sto má, naj sze glászi v : VODNI MLIN PUCONCI.
O u p i a rozshengerért szipla 11 es A. adatik és kerestetik egy drb közép;1,agy szita (cilinder) megvételre, VÍZIMALOM PUCONCI.
Dss
Pénezi
1	Dollár . . . .
100	Kor. Budapest
1	Schil. Bec3
1	Kor. Praga . .
1	lira.....
Zürichben 100 Din
Köszönetnyilvánítás
Mindazoknak, kik felejthetetlen jó anyánk és nagyanyánk elhalálozása alkalmából fájdalmainkat bármikép is enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk leghálásabb köszöneteit.
M. Sobota, 1926. III. 3.
PETERKA család
VELEPOSESTVO
grofa SZAPARY ima v Vuč-ji Gomili lepa, kalana čista drva za oddati. Bukova drva stanejo v šumi na mestu 100 din. reci eden sto dinarjev gozdne mere.
magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók.
részére szórakozásnak
Uj idők
es
kapható: í. HAHN
papirkereskedésében MURSKA SOBOTA
Makulatura papír
(régi újság)
olcsón kapható I. HAHN papirkereskedésében M. Sobota.

Pénz
D.	o6-30
»	0.0781
. >	8-—
— >	1-68
= »	227
9,155	sfrk.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA SM.ng|. NAi Y KAVARNA IfiljUlIC KÁVÉHÁZ
ül
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, míndenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i králkim blágom
M SOBOTA (Berger-féle.. iiáz).
Szolid Pontos ki-
árak I szolgálás!
isi niünü