MŐRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, poJitieeni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo:
leta 24.,
V* 12., meszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: l/s évre 24, '/4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelüztvo i opravnistvo Szerkesztőséq és Kiadóhivatal MARKISEVCI p. M SOBOTA
Rok ipiszi sze eszi posílafo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150 , réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. P/j vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzett cm-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1 —, ípró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Zrák, vlaga i toplocsa
tou szo té trí potrejbna dugoványa szred-sztva, za zsitek zemelszki rasztlin, kak za zemelszkoga csloveka zsítek : vera í liibé-zen, csi k-nyega pozványi priszpodoben zsítek zsiveti scsé.
Vutom jeszénszkom cájti, gda vszáki páverszki cslovek szvoje bodoucsnoszti po-trejbno sumo má pozványe doli polozsiti vu to vszega dajoucso ženilo, da naj po dugom, nevcaglívom vrejtneni pá vzeme snyé te prineseni, bojdiszi dober ali szlab zsoj, interes: nam vugcdno lejpo vrejinen vüpaznoszt dá do bougsega pouva, interesa nase dojpolozsene sume, nasi trűdov, ár nam je zsé veszélje zdaj. gda brez vék- ; sega mantránya szi lehko nase oupravice ! tá vcsinímo.
Vrejmen nain vgája, szejátev sze brez véksi tezskoucs szkoncsa. Csi inaló okouli idemo med te na pouii delajoucsi kmetszki národ, ga vidimo bár z-mokrim obrázom dönok pa zveszélim lícom nam podáoddela zsíilnato, braszklavo desznico, ár ga vészé- j li lehlrcr delo vu sterom sze je naroudo. j I gda tá oprávi, kak edno sze olehkouti, tak da bi nyerni eden velki kamen szpadno doli z-pretezsenoga szrdcá Szamo escse edno csáka od toga Vszagamogoucsega: zrák, vlago i toploucso, da naj boude od nyega v-zemlou polozseua rasztina, suma
bodoucsnoszti kém obilnejšega zrásza. Tou je toga trplí oga pávr t miszel, zselejnye i vu tom zsivé, da!e mirno vu szvojem deli na obcsno dobrouto v veri troust i lübéztii.
Naszproutno k-tomi neobtrüdlivomi pávri. ki je szamo z^vjlo szvoje zaposz lanoszti zametávani i nyega obvéznoszt do dela, kak edno dúzsnoszt do blizsnyega i domovine nepüs'.ti sze brigati za drüga de a i dugoványa, jesztejo drűge vrszte lüdjé, kí szvoje automaticsno delo sablon-szko tá oprávivsi sze májo vrejmen orga-nizejrati i vdánom vrejmeni toga pávra no-trizapleszti, i nevedoucs v szvoje skra nble notri dobiti, brez toga, ka bi te neprakti-csen cslovek znao zakoj sze ide, ga na szvoj haszek vöponücajo. Dokecs ta szvoja dela táoprávlavsi kmet, ki sze na dela szpremenlivoszti i vrejmena vugodnoszti ve-szeli pozábivsi vsze drűga : tecsasz Tej, ki sze szamo bladnoj szenei, lejpoj pouti ve-szelijo, scséjo notri prineszti ndübézni zsálec, scséjo delati med nas národ, scséjo zacsemériti zrák nase krajine. Ár szo nej podlozsni nyí poiiticsnim naszilnosztam, scséjo provokejrati szpáke med nasim ná-rodom, csi nej nacsi pa do oni provoke-rali bitje I csi potáksem do tá prekmur-szka zsiilnata, braszklava pesznica obládala boude pá vzrok, da do imenüvali lehko té dogoutek za „prouti drzsávne demonstrá- | cije" i pár „spic" nyim v okáj do lehko
zaprejte vidli, dokecs ti agent provokatöri szi szvojoj dvojnoj národnoszti na krátek csasz pá zaviípanye szprávíjo, ali koncsi pazlívoszt na nyéjak odtégnoti dájo.
Tou je cil i "hámén tej kricsácsov, je ocsividno. Opozorimo pa na té lűdi nase oblászti, da naj nyim prekrátijo kriva i mir bantiivajoucsa dela, ár csi sze nas národ razburka i zsülnatne roké za drűgi poszel ponüea, neboude prouti drzsávno delo, nego prouti tem kricsácsom, agent provokátorom, ki nepoznájo ka je tou: „vera troust i liibézen."
Az őszi vetés,
változatosságánál fogva legszebb munkája a gazdának, ha még az idő is kedvez Az időjárás szép, jóllehet kifogástalan. Az egyenes barázdák húzása, a vető szabályos mozdulataitól pontos helyére hulló mag s a kényes magtakarás mindmegannyia csak élvezetesebbé teszi a vetés munkáját. Itt a vetés ideje, az ősz, a mezző szerteszéjjel tarka a sok szorgos mezzei munkástól. Mindenki legfőbb gondja, hogy idejében juttassa a földbe azt a magot, melyet majd egy évre helyezi beléje mint tőkét, hogy tisztes kamatját meghozza.
Amig e munka is folyik serényen s a gazda gondját ez és hogy a mezei növényt
TÁRCA.
[Néhány közmondás eredete.
Sokáig nem tudták, hogy mit jelent a fakó. |Vegre rájöttek, hogy kutyát értettek a régiek alatta. A mondás tehát azt jelenti: ebnek parancsoljon a kutya. Ebben az esetben a fakónak a óhoz semmi köze sincs. Néhol azonban, igy a Székelyföld egyes vidékein, gyenge elméjű embert értenek a fakó alatt. A búcsúzás nélkül hirtelen tltávozóra szokták mondeni: Ott hagyta mint lent Pál az oláhokat. Ennek a mondásnak az ■eredetét nagyon kevesen tudják. A történet irók »derítették, mire vonatkozik. Volt a keresztény ullásnak egy ágozata, mely áttért ugy a katolikusoktól, mir.t a protestánsoktól. A hivek külö-Ösen tisztelték Szt. Pált és helytelenül értelmezett |»oitásait. Hozzánk Moldva felől jött be ez az tanitás. A hatalom birtokosai nem szívesen lílták ezt a felekezetet s iparkodtak a hiveket tép szóval és erőszakkal megtéríteni. Munkájuk [redményes volt. Szent Pál különös tisztelete az felekezet megszűnésével tünt el. Minthogy a ÍVÖk oláhok voltak, keletkezett az említett bndás.
Ha valaki nem hisz valamit, szokta mondani: tamás vagyok benne. E mondás nagyon régi. tnnan származik, hogy Jézus igy szólt egyszer a lételkedö tanítványhoz, Tamáshoz: »Ne légy Men, hanem hivő!*
Általánosan ismert mondás: jár-kel mint Orbán lelke. Eredete a következő: Egy Orbán
nevü falusi jegyző meghalt. A kántor valamiért haragudott a jegyzőnére. Éjféltájt fehér kendőt vett magára s az Orbán háza előtt sétálgatott, j hogy az asszonyt megriassza. A babonás emberek azt hitték, hogy a meghalt Orbán lelke jár vissza sírjából. Ezért mondják a pihenni nem tudó, nyugtalan emberről ma is, hogy jár-kel, mint az Orbán lelke.
Ha a leány kérőjét vissza utasitja, azt szokták mondani: Kikosarazta. Ennek a mondásnak eredetijét nagyon kevesen tudják. Állítólag onnan származott, hogy egy kosárfonónak szép leái ya az elutasított kérőinek egy-egy kosarat adott emlékbe, hogy kiengesztelje őket.
Érdekes a története a következő mondásnak: Megszokta, mint cigány a verést. Egyszer egy cigány elment a szolgabíróhoz. Kérte, hogy húzassa deresre és veressen rá néhányat. A különös kérésen nagyon csodálkozott a bíró. Vallatta a cigányt, nem követett-e el valamit, hogy önként jelentkezik. A cigány erősítette, hogy ö ártatlan s addig-addig rimánkodott, mig a szolgabíró jól ráveretett. Jó néhány ütés után megelégedetten kelt fel a cigány a deresről. Meg is magyarázta, miért volt szüksége a verésre. Elmondotta, hogy régebben lopásból élt. Természetesen, gyakran bünte-tétték. Hogy ne érezze olyan nagyon az ütést, hozzá szoktatta magát már gyerekkorában a botozáshoz. Néhány év óta letelepedett, becsületes életet folytat s ez a becsületes tlet árt az egészségének. A teste nagyon megszokta a botozást. Még egyszer megköszönte szépen az orvosságot s hálálkodva távozott el.
Ha valaki mást tesz, mint a mire készül, azt mondják róla: N m oda csap, a hová néz.
Eredete a következő: Egy kancsal mészáros készült a marha leütésére. Társa kötélen tartotta az állatot, m'kor a mészáros ütni akart, a másik ugylátta a szeméről mintha rá célozna. Eleresztette a marhát s az legázolta mindkettejüket.
Az egész országban ismerik e mondást : Nem ugy verik nálunk a cigányt. Ennek ez a története: A beregszászi bírótól lovat lopott egyszer a cigány. A biró kereste a tolvajt de sokáig nem akadt rá. Egy vásár alkalmával végre megtalálta a tolvajt. Félkezével megragadta a lova kantárját a másikkal botját kapta meg s verte a tolvajt. A cigány megelégelte az ütleget s megszólalt: „Biró uram, nem ugy verik ám nálunk a cigányt, hanem kétkézzel." Ha csak ez kell — gondolta a biró, — majd ellátom a bajodat. Azzal kétkézre fogta a botot s istenigazában odavágott a hátára. De csak egyet, mert a szabadon hagyott lovat megsarkantyúzta a ravasz cigány s elvágtatott. Soha többet hirét se hallotta a biró.,
Nagyon régi meséből keletkezett ez a mondás : nincs oly öreg, ki tovább nekivánna élni. Azt mesélik, hogy egyszer egy szegény ember fát szedegetett az erdőben. Összegyűjtött egy rakást, felvette vállára s vitte haza, hogy befütsön. De nehéz volt a fa, alig vánszorgott. Elkeseredve sóhajtott fel : »Bár értem jönne már a halál.« A mese szerint meg is jelent a halál. Az kérdezte az öregtől: Mit kívánsz? A megrémült aggastyán remegve válaszolta: »Csak azért hívtalak, hogy segits ezt a kis fát tovább vinni.«
Régi szép népszokásból maradt meg : rövid, mint a pünkösdi királyság. Ez csak egy napig tartott. Egyes helyeken szokásban volt, hogy pün kösd első napján egy szép gyermeket csinosan
egyedül tápláló levegő, nedvesség és melegség e veteményt is éltesse, foglalják le, addig egy gazdának sein jut ideje inásra is gondolni. Tehát híve a békés és okos munkálkodásnak, melyet azonban nemcsak kizárólag önérdekeért teszi, hanem nagyobbrészt a közért. Vájjon ugy van-e ez másoknál is? Sajnos nem.
A gazda mindig elsőnek állítja be azt a mi hasznos, s csak akkor jöhet ami szórakozó. Azok, kiknek ez az őszi időjárás, — mely a gazdának annyira kedvez — talán azért mert meleg nem tetszik s ha sohasem volna eső az is jó volna nekik s kik sablonszerű egyforma munkájukat gépiesen végzik el rnáról-holnapra, bizony mindig előbbrevalónak tekintik a kéjes kedvtelést, mint az okszerű hasznos munkát. Vagy ha nem ugy van nézzünk végig nemcsak szűkebb hazánkban, de végig Európán, sőt szerte az egész világon. Hol van a rend, a hasznos és nép érdekét szolgáló okos munka. Egyik állam azon mulat, hogyan nyög a másik, melyre ő erőszakolta rá a koldusbolot; egyik néposztály ugy akar felsőbbséghez jutni, hogy a másikat lealázza, megöli vagy börtönbe veti: s mindezt az állam, a köz, a nép kárára, mely azt mindig husz száz évvel maradibbá teszi. Hol itt az okszerű munka?!
S mig mi itt szűkebb hazankban is folytatjuk fáradhatatlanul azt a munkát, mely elsősorban a közért van, észre sem vesszük, hogy mi történik körülöttünk és ellenünk. Lehet, hogy csak azért, mert hivei vagyunk a békés munkának s nem piszkos pártoskodásnak. S mert nem va gyünk pártoskodók, mert nem düiünk be minden jött-ment gyerkőcnek, azért „minden Prekmurec ellenség;" azért „lehetetlenné kell tenni mindent és mindenkit, ami és aki prekmurjei." — Ezek az agent pro-vokatörök jelszavai s ezek a rendbontók zengzetes szavai, kik addig, mig mi nekik vetjük a búzát, érettük hullatjuk verítékünk, szövik a cselt ellenünk, kikből élnek, hogy mint egy incidensnek a kezdeményezői,
felöltöztettek, versekre betanították. Házról-házra járt az illető a faluban s minden házban ajándékot kapott. Természetesen elkel lett mondania a köszöntő verset. Más vidéken másképp folyt le az ünnep, de a pünkösdi királyság mindenütt egy napig tartott. Ezért maradt fenn az emiitett mondás olyan esetek jellemzésére, mikor valakinek a jd dolga vagy hivatala hamarosan elmúlik.
A mondai eredetűek közé tartozik : elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. A monda szerint ugyanis Nagyida várát a cigányok vitézül védelmezték a labancok ellen. Az ellenség kénytelen volt visszavonulni. Mikor már távozóban voltak, lekiabáltak a cigányok a labancokhoz : „Egy se maradt volna közületek életben ha a puskaporunk el nem fogy "'
i"
az
(melyből a rövidebbet ők húznák) újból ránk-foghassák az „államellenes demonstrációt."
Ha azonban ez igy történik, s erre már eleve is felhívjuk a hatóság figyelmét, nem lesz államellenes demonstráció, hanem egy csőcselék elleni védekezés, mely sehogy sem érdemli meg, hogy ilyen pozíciót elfoglaljon, méginkább, hogy ilyen pozici-óbol a rendet bontsa. Miután mindenáron incidenst provokáló céljuk kitűnik, az illetékes hatóságok kötelessége az ily elemeket innen kiseperni, hogy nagyobb baj ne történjék
Potre j ba vucseni (cejszki) babic.
V-zádnyi lejtaj sze nam kémbole szkazsüje potrejba vucseni babic. Kí szo bilé, mednyimi ji je doszta gori henyalo sztém delom, nisterne szo pá v-drűge krajine odísle i nevejmo za káksega vzroka volo, sze drüge nepodájo zatou. Dnesz-vüt-ro, kak zsé vezdaj mámo prilike, mo pá tá pri-sziljeni, ka do pri porodaj tiszte indasnye zsenszke asisterale, kí szo „sztarejse" ali kí szo „vecs decé mele" záto k-porodi „morejo razmeti." Ali ka bi szi preracsúnati mogli i bi previdni bili, kelko bolezni, mantránya i trplejnya bi lehko rejsili nisterno mater, csi bi nej „tákse", nego vucsene babice meli i nücali, — je zaman. Jeli nevzememo na-pamet, ka tem porodni zsenszek szmrti alt dúgomi tezskomi betegi je ta nevucsenoszti nájvecskrát vzrok ?!
Ka mi szami nevzememo napamet, tiszto na-pamet vzeme obiászt. Szlüzsbene novine (Uradni list) vszáko leto toga vrejmena prineszéjo »Raz-glász« o szprémanyi zsenszk za deszétmejszecsni kurzus za babice i vu tom vszigdár „prejdnoszt májo priglasenci z Prekmurja". Tak sze kázse z-toga, ka tü trbej. Zakaj sze pa té niscse neglászi i zakaj szo pa veszoicska predsztojnistva nej na tom, ka bi szi szpravili tá zatou pripravne zsenszke, csi nacsi nej sz obes. podporov. Miszllmo ka je zdrávje od vszega naprejvalon i je tüdi ob-csni interess. Csi pa mámo szvoje domácse oszo-be zatou, sz-sterimi szi ta bátrivanye zselna be-tezsna zsenszka. zgúcsati zná, zakaj pa csákaino
ellenség természetesen — vissza fordult, megrohanta a várat, elfogta a cigányokat, kik puskapor nélkül nem védelmezhették magukat.
A régi időben voltak vidékek, a hol a ló-tolvajt a piacon büntetésből falóra ültették. A bűnösnek nagyon kellemetlen volt ez az állapot. Az emberek meg, megáltak, gúnyos megjegyzéseket tettek s a tolvajnak tűrnie és hallgatnia kellett mindent. Némely vidéken ma is használatos mondás még: megültették vele a falovat. Azt értik rajta, hogy büntetésben volt már része.
A magyar ember szereti a körötte élő, más nyelven beszélő honfitársait. Még a németre se haragszik igazán, hisz ugy szokott megemlékezni róla, hogy a német sógor, a tótot meg atyafinak mondja. Mégis van egy tréfásan használt mondás, melyből sokan az ellenkezőre, a magyar nép gyűlölködő természetére következtetnek. Ez a mondás: tót nem ember. Rendesen egy másik
mondással együtt használják: tót nem ember, kása nem étel Azért etnlitem e mondásl, hogy lássuk, nem a gyűlölködés teremtette. A kuruc labanc időben keletkezett. Egy kuruc csapat gyanúba vett egy futó embert. A huszdrok utána nyargaltak s kiabrf'tak rá messziről: „Megállj ember." A megrémült ember uem állott meg, hanem futás közben ijedtében vissza kiáltott : „Nem vágyom én ember, mert én tót vagyoni," az ijedt embernek e szavait ma is használják tréfásan.
Még sok érdekes eredetű mondás él a nép között. Beszédközben mindnyájan használjuk őket s nagyon keveset törődünk eredetükkel. Ez az oka, hogy sok mondásnak eredetét senki sem tudja már De szükség van reáják, mert változatosabbá, kedvesebbé teszik beszédünket.
(Vége)
Vszáka küncsnoszt je hotliva (erkölcstelen).
Nezadovolnoszt je prvi sztopáj poszamez-noga csloveka i v národa napredüvanyi.
Cslovek sze vszega lehko bráni, zvün zvodjávanya.
*
Kak je lehko drüge povrnyávatí! Kak je tesko csloveki szamogaszebé povrnouti.
natou ka bi nam obiászt tühinszke babice poszlála, csi zse ednouk bidti morejo, i ki do szamo za drakso plácso štele szlűzsiti, tou je da za nase dácsne koroune.
Zdaj je vrejmen pá tü. Do pétoga oktobra t. 1. (mogoucse pár dni escse szledi) sze lehko vlo-zsi prosnya za priglásenye. Naj ne drzsí nazáj ni-koga dúgo vrejmen, szramouta, ali jeziesne tezs-koucse, nego premislenoszt do toga, ka je tou za nas obesni interess, za naso prisesztnoszt, na do-brouto nase prisesztne generácie.
GLAS Z X.
mHiiO ül.
—	Krsztsenyé presztolonaszlednika poedni in-formácijaj oktobra 20.-ga boude, za stero je bo-tro-csészt Juri engliski král prevzeo i de ga zasz-toupao v-tej précimbaj yorszki herceg.
—	Nouvi gerent. Zavolo héresnyi ű. bisztricski dogoutkov, kak szokrívec na hladno djáni gerent Zsmaj je suspendirani i je od pokrajinszke uprave imenüvani za nouvoga gerenta Jaksics Ivan.
—	Sztrelba .zajrozdje. Sz-zorjenyom grozdja sze tüdi prikazsüjejo zsé touvaji. Preminoucsi tje-den szo sze tüdi v gorice g. Ritoper Jánosa kr-csmár v D. Lendavi napoutili, ki je pa ftieske napamet vzéo i je sztrejlo nanyé. Tolvaji szo nazáj sztrejlali, ali neszrecse sze je nej zgoudilo nikse. Csinitele orozsniki zaszledüjejo.
—	Gorícsni vértovje, csirávno szamo za szvojo potrejbo pouvajo vino, morejo nakráci po brátvi priglásziti k- financam kelko szo pripouvali vína.
—	Nasa pšenica za Csehoszlovákijo de, po ko-munikéji beogradszkoga csehoszl. poszlaníka — vu véksem kvantumi npküplena od csehoslov. vláde i tá predvszem v Bánáti. Tak sze té lehko trous-tamo, ka de pšenice cejna sz induszttjjszkoga bla-gá cejnami zvred sla.
—	Nouvi kataszter delajo v M. Szoboti, ali ka
bi od toga zvünszki lasztníki obvescsieni bili, tou sze nej /goudilo, csi je rávnocs potrejbno. Mísz-limo. csi je obvescseni za placsilo dácse, tüdi v szvojem interessi bi mogao obvescseni bidti. Gdé je zamüjenoszt, nemo iszkali. Szamo edno moremo povedati, ednosztranszko i napácsno pokázana meja nemre bidti podátek za szodnijszko valáni kataszter i mapo. Za falicsni mejokáz szmo pa zsé doubili pritozsbo !
—	Podružnica jugoszlovanske matice v Murski Soboti priredi v spomin koroškega plebiscita dne 10. okt. 1923 v spodnjih prostorih hotela Dobray ob 8 uri zvečer akademijo s predavanji in pevskimi točkami (koroške narodne peszmi). Vstopnina prosta	ODBOR.
Rédnoszt je vrejmena touvaj.
—	Trónörökös keresztelője egyes hirek szerint okt. 20-án lesz, melynél a keresztapai tisztséget György angol király vállalta el, kinek helyetteseként a yorki herceg van kijelölve.
—	Uj gerent. A híres G. bisztiicai csendőrgyilkosságból kifolyólag hűvösre helyezett eddigi k. bíró, névleg Zsmaj helyébe a Ljubljanai tartományi kormány Jaksics Ivánt nevezte ki.
—	Lövöldöznek a szőlötolvajok A szőlő érésével a lopási szezon is bekövetkezett. Minap is Rituper János dolnja lendavai vendéglős szőlőjébe vonultak fel a szőlőtolvaiok, hol azonban az éber tulajdonos észrevéve őket rájuk lőtt. A tulajdonos lövését a tolvajok is viszonozták, mire valóságos harc fejlődött ki, azonban sebesülés nem történt. A tetteseket nyomozzák.
—	Bortermslok kik. ha nem is eladásra, csak saját szükségletükre foglalkoznak termeléssel, az uj termés eredményét okvetlen be kell jelenteniök a fináncoknál.
— A búzánk Csehszlovákiának. A beográdi
csehszlovák követség egy konuinikét adott ki, melyben kijelenti, hogy az idén Csehszlovákia kormánya nagyobb mennyiségű búzát fog bevásárolni államunkban, mindenek előtt a Vajdaságban (Bácska, bánát). Igy talán megvan a reményünk, hogy az ára az iparcikkével megfejelő árt fog elérni.
A vasút és hivatalos érintkezés Magyar-Iországgal. Az államvasutak vezérigazgatósága elrendelte, hogy az öss/es alantos hivatalok a jövőben, az esetleges meg nem értések elkerülése végett, a magyarországgali hivatalos érintkezéseknél a német vagy francia nyelvet használják.
Ritka esemény. Dubrovnik meletti Gruzsban \Filipovič Milované négyes ikret szült: o fiu és leány gyermeket. Anya és egy gyermek a [szülésnél meghaltak, a három megmaradt gyermeket pedig átadták további ápolásra az anyák [szövetkezetének.
Tutankhamen búzája. Az angol tudósoknak Iközépegiptomi ásatásai alatt, melyet annakidején a Királyok völgye"-ben eszközöltek, Tutankhamen sírjában búzára is akadtak, mely igy négyezer éves volt. Ezen búzából egy kisebb mennyiséget a magyarországi Barcsra is küldtek kipróbálás végett, hol mindjárt elvetették. Az ókori buza jól bevált s a legjobb minőségig beérett |Csiraképességéből semmit sem veszi ett.
Uj jóslás a. világ végéről. Egy angol tudós [a napokban egy rémjóslatot mondott, amely minden embert, ki elhiszi neki, kétségbe fogja ejteni. Semmi mást nem hirdet mint azt, hogy 1929. febr. 4.-én bekövetkezik a világ vége, megsemmisülése. Ezen a napon egy óriási ciklon (vihar) kerekedik, mely 3—4 km. óránkinti sebeséggel elsöpri a föld felületét. A földközi tenger az Atlanti óceánnal olvad össze. Az eddigi folyók és hegyek eltűnnek, helyettük ujak lesznek. Csak kevés ember fog megmenekülni s ezeknek lesz megadva az alkalom, hogy felújítsák a népfajt.
Súlyos pénzbüntetés egy tréfáért. Az eset fCseh-Szlovákiában történt. A kerületi főnök, aki valamikor lelkes magyar volt s most is jól tud (magyarul, szemle uton van s betér az egyik nagyobb város vendéglőjébe. A pincérek csehül köszöntik, de rövid beszélgetés után kiderül, lhogy nem tudnak csehül. A főnök indulatos [lesz s a vendéglő tulajdonosát hivatja. Szemrehányó hangon leckézteti: — Micsoda dolog az, lhogy egyetlen pincére sem tud rendesen csehül. lHát hol vagyunk? Csehszlovákia ez, vagy |Magyarország? — A vendéglős mentegetődzött: Méltóságos uram, — ezelőtt csupa cseh pincérem volt s most is olyanokat tartanék, de nem kapok. Aki nálam volt, az már mind elment iivatalnoknak a vármegyére. A főpincérem az a jiagy tolvaj, pénztárnok lett, a pincéreim szolgálók, még a pikoló fiút is kinevezték detektiv-:k . . . A kerületi főnök elhallgatott s másnap vendéglőst elitélték ezer szokol pénzbüntetésre, aert gyalázta az államot.
— A bolgár kormány teljesen letörte a forra-lliliat. A felkelők nagy számban menekülnek Jugoszláviába. Caribrodból jelentik : Bulgáriában jipésről lépésre sikerül a Cankov-kormánynak utolsó forradalmi fellángolásokat is elfojtani, lelentősebb harcok csak Vlakov-Slatina körül llynak. Mindkét részről sok a halott és sebe-iltek száma. Szombaton és vasárnap nagyszámú enekült érkezett Bulgáriából az SHS. királyiba. Valamennyien panaszkodnak a niacedon [omitácsik nagy terrorja és kegyetlensége miatt, aellyel a levert forradalmárokkal szemben vi-Jtetnek. Délbulgáriában még folynak a harcok; felkelők ellen Szófiából erősebb csapattesteket, ileg macedón komitácsikat küldtek ki. Szófi-m a forradalmat befejezettnek tartják, azonban ujabb felkelésektől tartanak.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Blágo — Áru.
100 kg.
Pšenica—Buza .... Zsito—Rozs ...
» » Ovesz—Zab.....
» » Kukorca—Tengeri » » Proszou—Köles . . » » Hajdijna— Hajdina .
>	» Graoka—Bükköny . . .
» » Otroubi (psen.) —Korpa (buza) » » Szenou—Széna	,
» » Graj—Bab.....
» » Krumpise—Burgonya . kg. Lenovo sz.—lenmag . . .
>	» Detelcsno sz.—Lőhermag
»	»
>	»
»	» » »
5 » » »
» » » »
Bikovje S
K	1300-
»	11 oo-
>	1100-
»	1100-
»	1200
»	1200-
»	2000-
»	900-
»	400-
»	2400-
»	400-
II. I.
60--
Za lovce in lovsko osobje iz Maribora odpade to potrdilo od županstva in zadostuje v svrho legitimacije nyih lovska karta in orožnilist.
Prestopki se bodo kaznovali po lovszkom zakonu in tržnem redu za mesto Maribor.
Predstoječi razglas stopi v veljavo z dnem IS/10. 1923.
Župan: GRČAR, s. r.
-Bika
Telice g —Üsző Krave 0- —Tehén Teoci « —Borju Szvinyé —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj -Vaj , .
Spej—Szalona.....» 176'-
Belice—Tojás ...,.» 5-
£ 45*— 55-| 45-— 55 - 60->,28 - 40 —50-1	65—74-
.1 80-90--. . , » 216-. . . » 140-
Pej nézi —	Pénz
1 Dollár. . . .	- Kj 339 -
100 Kor. Budapest	= > 1 -88
100 Kor. Becs . .	> —-49
1 lira.....	15-68
Zürichben 100 Dinar — 6-48 --	
Vsoboto zvečer svira ciganska godba
KINO
v Murski - Soboti
V soboto 6. okt. ob 8 zvečer, v nedeljo 7. okt. popold. 3, zvečer 8 uri:
George Bully
Pustolovima detektiva u 6 činova STUART WEBBS
Loschnitz in friihling
Stev. 14873/23 1 104/vet.
Razglas.
Z ozirom na množene se tatvine divjačine odreja mestni magisrat mariborszki, da ,se mora vsakdo, ki namerava prodajati v Mariboru divjačino, zajce, fazane, jerebice itd., izkati za vsaki komad divjačine z dovolilom (certifikatom) lastnika lova oz. lovskega najemnika, potrjenim od županstva, občine kjer sze nahaja dotični lov, da je upravičen prodajati divjačino kakor je to že vpe-lano v Mariboru za sadje, grozdje i perutnino (potrdila od župansztva.)
Vstopnina:
Gornje lože 8— Dinár, spodnje lože 7 — Din, in II. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV DITTR1CH
Bei dtr Samstag-Abendvorstellung- koncert der zigeinerkapelle, (Baranja)
Egy
teljesen jókarban lévő gázfelszerelés és asztalok eladók. — Megtudható Prekmurszka Tiszkarnában.
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
A kormány tovább tárgyal a klerikálisokkal
Koroseccel Beográdban folytatják a Suboticán megkezdett tanácskozásokat.
Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Korošec Antun dr., a klerikális -párt vezetője, vasárnap ismét hosszabb tanácskozást folytatott Pasics miniszterelnökkel, A radikálispárt köréből eredő hirek szerint. Korošec újból kísérletet tett a radikális és klerikális pártok közt megindított megegyezési tárgyalások felújítására. Koro-secnek Suboticán Janjics Voja dr. vallásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásai tekintetében megerősítettnek látszik, hogy Janjics miniszter és Korošec Suboticán komoly politikai tárgyalásokai kezdtek és az itteni felekezetek papjaival folytatott megbeszélések csak arra szolgáltak, hogy a politikai tanácskozásokról a figyelmet eltereljék.
A beogradi vasárnapi tárgyalásokon Korošec a suboticai bunyevác-sokác párttal folytatott megbeszélések alapjára helyezkedett. Habár a Suboticán folytatott tárgyalások eredménye ismeretlen, a jelekből mégis arra lehet következtetni, hogy a bu-nyevác-sokác párt örömmel látná a mege-
gyezést.
Felemelik a képviselők napidiját
A képviselők, akiknek napidija jelenleg 180 dinár, már régebben mozgalmat indítottak napidijaik felemelése érdekében. A mozgalom eredményekép Stojadinovics pénzügyminiszter most javaslatot dolgozott ki, amely szerint a képviselők napidija 240 dinár lesz. A képviselők nagyrésze, mint hiriik, nincs megelégedve a pénzügyminiszter' javaslatával és azt követeli, hogy a napidijakat legalább 300 dinárra emeljék fel. Valószínű, hogy a pénzügyminiszter helyt ad a képviselők ujabb követelésének és a napidijakat a kért összegben fogja megállapítani.
Massaryk Beogradba jön
Párisi jelentés szerint Massaryk csehszlovák köztársasági elnök október 15-ikén érkezik Párisba, ahol tárgyalni fog Mille-rand elnökkel és Poincare miniszterelnökkel. Jól értesült helyen ugy tudják, hogy Massaryk Párisból visszatértében fölkeresi Beogradot.
Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Babonák is vannak a kutyákról. — A régi bolgárok a kutyák ugatásából szerencsés jelenségeket jósoltak: termékeny évet, áldást, jóletet. Nálunk sokan a kutya éjjeli kísérteties vonitásától megborzadnak, mert azt hiszik tüzet, halált vagy másféle szerencsétlenséget jelent, — ha a kutya a ház falának a tövén gödröt kapar, ott rövid időn belül meghal valaki.
De ez e fajta babonának hinni nem szabad, bármennyire mutatja is a tapasztalat, hogy a kutyáknak sok tekintetben nagyon jó előérzetük van.
—	Én azt hiszem, hogy ott egy elásott, kiszimatolt csontot vagy más élelmet remél kikaparni; -vagy esetleg oda akarja elásni azt.
„A kutyák életete a legjobb gondozás mellett sem tart sokáig, — 12 éves korukban már megvénülnek és ritka éri el közülök a 25 évet."
A magyarnak még most is van 3 eredeti kutya fajtája : 1) a hosszú, cundrás szőrű, lompos faru, fehér, gyakrabban fekete színű »komondor,« 2) a fehér, göndörödésre hajló hosszú szőrű .kuvasz', és 3) a kisebb fajtájú, szintén hosszú szőrű „puli."
—	Kár, hogy mind a három fajta kihalóban van.
—	A komondort főleg a pásztorok nevelik, a nyájra ügyeltetnek vele. A kuvasz nagyon jó házőrző. A puli inkább szoba eb, mint házőrző. Mindenik mesésen okos, a gazda akaratát a szeméről, legkisebb intéséről leolvassa, illetőleg tudja.
—	A komondorra sokszor ráteszik a koloncot, hogy ne tudjon vadászni. A koloncnak oly magasan kell a nyakára kötve lenni, hogy a térdén alul 3 cm.-nyire lógjon le. Fáj a juhász szive, amikor a koloncot felköti, de megteszi, mert akkor a vadász nem lőheti le a kutyát, ha a vadász területén jár és ott végzi hivatását vagy szórakozik.
Vannak kutyák, melyek harapós természetűek, és azok közt van olyan, amelyik hamisan, csendesen támadja az embert, az állatot, (Ezek a legveszedelmesebbek, mert igy támad a veszett is 1) és vannak a nagy lármával, ugrándozással támadók, ezek nem oly harapósak. Részben igaza van azon közmondásnak, hogy: »Az erősen ugató kutya nem harap U
Minden kutya, minden állat, még az ember is, »szelid természettele jön a világra, a hamisságot, rosszaságot későbben tanulja el a társaitól avagy az ember izgatásával teszi őt rosszá, harapóssá. — A félelemtől vagy betegségtől harapós kutya, nem rossz indulatból harap. Megjegyzem, hogy a félelem szerzett tulajdonság. Az olyan kutya, amely kellően van neveive, amelyet semmiféle baj nem ért, még az anyja sem hajtotta el magától, nem Cél semmiféle meglátott tárgytól, mert a szeme elé került képek mind szépek, kedvesek, még ha teljesen ismeretlenek is; sőt a vele született kíváncsiság oda hnzza az állatot. — Minden ami kellemetlen, fájdalmat okozó, azt kerüli az állat pld. az első mennydörgéstől többé-kevésbé megijed az állat, tehát pillanatnyi félelem fogja el, mert a dörgés a fülnek kellemetlen, fájó.
A cigányok a harapós ebeket ugy háritják el maguktól, hogy a sétabotnál valamivel hosszabb, (a hónaljig érő) ágat, pálcát tartanak a testükhöz a kutya irányában. A támadó kutya mindig csak a bot végét ugatja és esetleg harapja, és igy a cigány megmenekül baj nélkül. Egyik-másik kutya meghökken, ha a megtámadt ember hirtelen négykézlábra ereszkedik, fejjel a kutya felé fordulva, közben nagyot ugrik. E soha nem látott alak és mozgás ugylátszik rémületet kelt a legtöbb kutyában. Éjjel egy két erősen és egy irányban világító lámpával annyira szemébe világíthatunk a támadó kutyának, hogy nem látja meg a villany vagy acetylén kézilámpát tartó embert. — Nem szabad a kutya elől futva menekülni, mert akkor a legszelídebb kutya is bátorságot kap a harapásra. Harapós kutyát, ha talán az által még mérgesebb természetű lesz is, bekerített helyen, megkötve kell tartani, hogy az udvarba jövőkhöz ne férhessen,
nehogy vesztére legyen magának és bajba hozza a gazdáját. A szájkosár nélkül szabadon járó, támadó kutyát szabad bárkinek lelőni! A gazda felelős a kutyája által embereken okozott sértésért vagy haláláért, ha ez az ő gondatlansága miatt keletkezett. A harapós kutyát tehát, csakis kapuzárás után lehet szabadra bocsátani, de az udvarnak ugy kell bekerítve lenni, hogy onnan ki ne mehessen.
Az olyan kutyát, amely gazdája, hozzátartozója nélkül vagv annak tudta nélkül elhagyja a házat és ellátogat eleinte a szomszédba, később tovább, végre más falvakba, az ilyen kutyát kóborló kutyának nevezik. Ezek terjesztik legkönnyebben a veszettséget. A gondozott, otthon tartózkodó jó kutyát a törvények mindenhol védik, — de annak kiirtását kívánják, ha kóborlóvá lesz. — A kutyák lelövése idegen vadászterületen nem büntethető, úgyszintén szájkosárral szabály ellenére el nem látott idegen kutyák lelövése sem büntethető. — Beltelken felállított hurokba került idegen kutyát a telektulajdonos agyonütheti.	|
Csak annyi kutya legyen a községben a mennyire éppen szükség van, de azokat etessük, fürösszük, gondozzuk. -- Rendesen a nem gondozott ebek lesznek kóborlók, mert nincsen senkije akit szeressen, aki őt megához köti a jó falatokkal, a becézgetésekkel. — Az embereknél is igy van ! Kicsiben, oda húzódoznak, ahol legjobban érzik magukat. Nagyban, az országoknál is ott sze- ' retnek lenni az emberek, ahol szeretik, nem gyűlölik őket, ahol megkapják a megélhetésükhöz a lehetőséget. Igy volt ez mindig és igy lesz ez mindig. Ez az Istentől kapott közös tulajdonsága minden állatnak, embernek.
A felesleges ebeket adjuk el. Vannak országok, világrészek, ahol azok még jó szolgálatot tehetnek. Inkább ne tenyésszünk addig, vagy hajtassuk el a más állapotban levő nőstén kölkeit, ha ugy is felesleges számú kutyáink vannak, de ne rendezzünk ellenük irtó hábotut. — Ne irtsuk ki a szegényeket, amelyek úgysem épülnek fel
mindnyájan ; koráig.
több mint Va-e elpusztul 1 éves Folyt. köv.
L
RED STAR LINE
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi í, BELGENLAND'
najnovejši, največji in najhitrejši parobrod Ked Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjordjeva ulica broj 91. ZAGREB, Trg I. broj 16. LJUBLJANA, Marijin trg št 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.
Házeladás. A majdnem uj B r e i n e r-féle ház Hodoson, a benne lévő jó forgalmú üzlettel más vállalkozás miatt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál.
Óddá sze na Hodosi szkoro nouva hisa z dobroidoucsov trgovi-nov zavolo drűgoga poszla. Vecs pri lászt-niki: B r e i n e r Samu Hodos.
Po najvišjoj ceni
kupim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travíne potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Napíszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J RÖSSLER
Hodos i)3.
Legmagasabb áron
veszek mindennemügazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Oyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. —-Eladok mindennemő gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfoszfátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.

Naznanilo.
Postüvanim mojim znancom i prijátelom naznányam, da szam z-firme Jónás i Cvetič odsztoupo i szam v-szvojoj lászt-noj hizsi (Cerkvena ul.) oudpro szvojo
trgovina z manufakturo
Üzletnyitás.
Igen tisztelt vevőimet és ismerőseimet értesítem, hogy a Jónás és Cvetič cégből kiváltam s a Crkvena ulicában levő saját házamban nyitottam üzletet, melyet mindenki megelégedésére és a legjobb áruval személyesen fogom vezetni.
JANEZ CVETIČ
k
trgovec. — kereskedő.
Novoszt! Naznányam Újdonság !
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro razodajálnico za vszákovrsztno marmorno grobovno kaménye (krízse) preik kath. cérkvi v Z e 1 k o-v o ni hrámi v Murska Soboti
J O S E F MOČNIK
KŐFARAGÓ MESTER
MURSKA SOBOTA
Értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Murska Sobotá-ban a Z e I k o-féle házban (kath. templom átellenében) S1RKÖ raktárt létesítettem, ahol is legolcsóbb napiáron minden minőségű és kivitelű sírkövek állandóan kaphatók.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR __(SZTÁRAGASZA) __~
Z VRSAVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNY^ MINDEN BANKSZAKMABA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD "-AL